Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-19 / 65. szám
« 1969. MÁRCIUS 19., SZERDA KJtíriap Magyar irányítással készül a nemzetközi Világtérkép TÁJÉKOZTATÓ A MÉM-BEN Dokumentum 1919-es gödrei szocialista tsz-ről TEJKOMBINÁT Nemzetközileg is kiemelkedő rangot vívott ki magának az utóbbi 20 esztendő alatt a magyar térképészet. 1959-ben figyelt fel először külföld a nálunk készült Világatlaszra, majd ezt követően Kína első latin betűs térképére. Azóta szoros kapcsolatot alakítottak ki a magyar szakemberek a legtávolabbi országokkal, s együttműködnek a leghíresebb térképészeti intézetekkel. Erről a gyümölcsöző kapcsolatról számolt be tegnap dr. Ra- dó Sándor, a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatalának Kossuth-díjas osztályvezetője. Bejelentette, hogy a magyar térképészek közreműködésével és irányításával hét európai szocialista ország dolgozik, a föld egész felszínét egységes mértékrendszerben, s azonos méretarányban bemutató, nemzetközi Világtérképen. Régi elgondolás válik ezzel valóra. Hetvennyolc évvel ezelőtt Genfben határozták el először az egységes térkép elkészítését. Közbeszólt a két világháború, s a kezdetben kidolgozott résztérképek ma már nem felelnek meg a követelményeknek. A most készülő Világtérkép előkészítését — a magyar szakemberek irányításával — a térképészet történelmében példa nélkül álló munkaszervezéssel és gyorsasággal sikerült megvalósítani. Másmás ország dolgozta ki a térkép egyes elemeire vonatkozó előírásokat. A térképmű 234 teljes, és 39 átfedő szelvényből áll. Magyarország ebből 49 szelvényt készít el (eddig 27 szelvényt már ki is dolgoztak a magyar térképészek). A tervek szerint a föld első Világtérképe 1972-re kerül kiadás- ta. Bemutatja az egész földfelszínt, és teljes áttekintést nyújt földrajzi, politikai arculatáról. — sp — Búcsú a „hírköltőtől“ A Tolna megyei Döbrőközön kedden kísérték utolsó útjára a 71 éves korában elhunyt Nagy Kovács Istvánt, a Kapos völgyének „hírköltőjét’’, akinek krónikás népi versművészetét Illyés Gyula is megörökítette A puszták népe című könyvében. Nagy Kovács István a Magyar Tanácsköztársaság vöröskatonája volt, mint tehetséges parasztköltő, az igazságot hirdette verseiben. A program: klubnapot hirdetett. Átmeneti szélben, süly- lyedő légnyomásban, a lassú felmelegedés érkeztekor érkeztek meg a Technika Házába a vendégek. így kell fogalmazni, a klubnap részvevőinek pontosságával. Ugyanis az időjárás tudósai, kutatói tartották klubnapjukat. Az Országos Meteorológiai Társaság tagjai jöttek ösz- sze, hogy eszmét cseréljenek, előadást hallgassanak, s az évi fotopályázat díjait kis ünnepség mellett a nyerteseknek átadják. Én a szünetben, uzsonnázás közt — narancslét és feketét isznak a meteorológusok — „hallgattam ki” beA Magyar Tanácsköztársaság dunántúli eseményeivel kapcsolatos nagy értékű dokumentum került elő a pécsi levéltárban: megtalálták az egyetlen baranyai szocialista termelőszövetkezet megalakulási jegyzőkönyvét. Az eddig ismert történelmi adatok szerint Baranyában nem voltak 1919- ben földfoglaló mozgalmak, nem alakultak termelőszövetkezetek. Á most fellelt érdekes irat módosítja a helytörténészek álláspontját. Baranya északnyugati csücskében, amely ötven évvel ezelőtt nem került megszállás alá, fekszik Gödre falu, illetve a mai nevén: Gödrekeresztur. Az itt működő Béke Tsz elnöke, Weisz János amatőr történész, már korábban tudomást szerzett arról, hoßy 1919-ben szélgetéseiket a felhőkről, zá-1 porokról, zivatarokról. Egy idős bácsi — dr. Hil- | ler Alfréd — visz a tablókhoz, | s egy áprilisi hóesés pillanat- i felvételét mutatja. Díjat nyert vele a társaság hajdani elnöke. A hetvennyolc éves meteorológus szeszélyes tavaszt fotózott: havazást alacsony felhőzet mellett, a tavalyi április 8-i érdekes időjárási jelenséget (a szakember így mondja: „időjárási jelenség”, mi csak úgy mondjuk: bolondos április), amikor már kibomlottak a fák virágai, s a virágokra hullt a hó, a természet különös védekezéseként, mert másnapra megérkezett a fagy, és ez a könnyű hó védőtakaróként borította a gyenge rügyeket, virágokat. A Meteorológiai Intézet (nem azonos a társasággal) időjárás-kutató osztályának munkatársa, Tänczer Tibor egy fiatal vietnami fiúval beszélget. Kollégák. Vu- Dinh Hai nálunk végzi az as- pirantúrát, hanoi meteorológus, tudományos munkája: a zivatarok előrejelzése. Hanoi környékén nagy jelentősége van ennek, hisz az ottani zivatarok gyakran pusztító erejűek. Vu-Dinh Hai több baro- méteres — különböző tényezőkkel — módszert dolgoz ki: a nedvességtartalom, a felhőzet, az elektromosság feltételeinek összhatásáról, így tud már most is szinte pontos 12 órás előrejelzést adni. Kollégája, Tänczer Tibor, a meteorológiai mesterséges holdak felhasználásáról, vagyis munkájáról számol be hanoi barátjának. Nálunk már — mondja — a lőrinci obszervatóriumban naponta többször is veszik a mesterséges holdak meteorológiai felvételeit. Egy- egy ilyen felvétel háromezer kilométeres területet is 1500 méter magasságból egységben be tud mutatni, megfigyelhetők az időjárási viszonyok, a ciklonok, az analízist sokkal jobban el lehet már végezni. Hat-nyolc képet már „le tud venni” a pesti obszervatórium, amely egész Európát tükrözi. ,Nagy segítséget nyújtanak ezek a gépek nemcsak az analízisek, hanem a tudományos kutatáshoz is. „A meteorológiai szolgálatot teljesítő műholdak — mondja Tänczer Tibor — eddigi legnagyobb eredményei a kutatás számára, hogy jól elvégzik a sugárzásméréseket, a földről a világűrbe távozó sugárzással együtt. Egyaránt mérhető így a hőmérséklet kisugárzása, a felhőzet fölötti hőmérsékletek s maga a felhőzet vastagságára is, magasságára is. a várható csapadék szempontjából igen jelentős következtetéseket tudunk levonni.” Az uzsonnaszünetben az újságíró egy világrekordról is értesül. Itt tudom meg — a szakemberek számára ez már nem is újdonság —, hogy a hideg világrekordja aránylag friss eredmény, illetve a tudomány még nem oly rég jegyezte fel. Csak a szövetkezetét hoztak létre a Gödréhez tartozó Jeszenszky- uradalom cselédei. Hiteles bizonyítéka azonban nem volt az. eseménynek. A járási művelődési ház igazgatójának, Banna Lajosnénak a segítségével kutatni kezdte a levéltári anyagot. S az a nem várt szerencse érte őket, hogy rábukkantak a gödrei „szocialista termelőszövetkezet” eredeti alakulási jegyzőkönyvére. A jegyzőkönyv tanúsága szerint 1919. március 27-én huszonnyolc cselédember birtokba vette az 1200 holdas J eszenszky-uradalmat, és megalakította a termelőszövetkezetet. Az 1919-es termelő- szövetkezet mai utódja — a 6350 holdas gödrekereszturi Béke Tsz — hagyományai közé iktatja az ötven évvel ezelőtt alakult forradalmárközösséget. mostani antarktiszi expedíciók során derült ki, hogy nem Szibéria a föld leghidegebb tája, mint azt eddig hitték, hanem az Antarktisz. A legutóbbi telek során az egyik ottani ku- tatóállamáson mínusz 88,3 fokos hőmérsékletet mértek. A régebbi „világcsúcsot” a szibériai Ojmjakon jegyezték fel: mínusz 70 fokkal. Székesfehérvárott, a Fejér és Komárom megyei Tejipari Vállalat központi tejkombinátot létesített. A korszerűen felszerelt új üzem naponta százezer liter tej feldolgozására alkalmas. Az üzemi próbákat a napokban kezdtük meg. Az új üzem legelső terméke a flakonos tej, hazánkban újdonság. A három gépsoron március közepétől naponta 80 000-et tudnak készíteni. Ez az üzem látja majd el a székesfehérvári, dunaújvárosi és tatabányai iskolákat flakonos tejjel. A fővárosba egyelőre napi 10 000 flakont, később napi 40 000 flakont szállítanak. — „Kiszera méra bávatag” címmel az abszurd irodalom furcsaságaiból összeállított műsort mutat be a fővárosi Irodalmi Színpad március 24-én. A műsorban közreműködik többek között Garas Dezső, Horváth Tivadar, Erdődy Kálmán, Gobbi Hilda, Pécsi Ildikó, Mikes Lilla és Harkányi bdön. RAKTÁRRÓL VÁSÁROLJANAK TŐLÜNK PG 1 N—10 T típusjelű, tüzelőolajra készült, 10 kg/óra fogyasztású és PG 1 N—10 G típusjelű, fűtőolajra készült, 10 kg/óra fogyasztású AUTOMATIKUS OLAJÉGŐKET Kiváló hatásfokkal alkalmazhatók különböző vendéglátóipari berendezéseknél, központifűtés-kazánoknál, ipari és mező- gazdasági szárítóberendezéseknél, klínaberendezéseknél, melegvíztermelő kazánoknál, levegőhevítőknél stb. Középnyomású, levegőporlasztásos, kézi, belső arányszabályozású P«.I-es, P-2-es és P-3 as típusú olajégőink F 60/133-as, illetve ennél kisebb viszkozitású olajok eltüzelésére alkalmasak. Maximális teljesítményük: 1,7 kg/ő-tól 11,6 kg/ó-ig. Ilyen típusú égőink felhasználhatók edző-, izzító-, kohászati és más ipari kemencéknél. ,-ts ('«/»Acf üavmhv /u'/i/cosiiíi, rs ssvrrÍBvll*íttísi ftílltiljjith FORDULJANAK HOZZÁNK! PEST VIDÉKI GÉPGYÁR, SZIGETHALOM Telefon; 140—432, 278—453, 478—562. A 128-as melléken felvilágosítást nyújt: Tárnái Magda. k. gy. Zamek, a lelkiismeret E gyütt gyérekeskedtünk, ahogy mondani szokás, de nem túl sokáig. Zamek még tizenkét éves sem volt, amikor egyszer érte- jöttek a rendőrök és elvitték. Csak néhány hét múlva tudtuk meg, hogy Zamek, utcacsapatunk nagy fülű balszélsője egy igazi bűn-ban- dába keveredett, sőt, igen jelentős szerepet vitt benne. Egyik éjszaka például kirabolták a székesegyházat, ahová a banda, mint zarándokmenet tért be. Elöl ment a házmesterné fia, püspöknek öltözve, aki egyébként, mint az újságírók írtak róla „alkalmi bűncselekményekből tartotta fenn magát”. Mögötte közvetlenül Szélzsák Maca haladt apáca főkötőben, s mélyen dekoltált selyem ruhában, ami igen előnyös volt a foglalkozást illetően, a Kék Golyóban. A menetet Zamek zárta, mint ministránsgyerek. Csupasz kézzel tért be a székesegyházba, de kifelé már egy 40 kilós aranykeresztet cipelt az imádkozó püspök, s az ugyancsak imádkozó Maca nyomában. Amikor Zamek évek múlva kiszabadult az intézetből, csak legyintett: „Milyen a gyermeki lélek! Mit csináljak? Gyerek voltam, és mélyen vallásos”. K örülbelül két esztendeig nem hallatott magáról. Udvarolt Zamek is, mint valamennyien, s velünk együtt kácsingott Szabó Zsuzsikáért, aki a környék legennivalóbb lánya volt, s még a doktorok közt is válogatott, nemhogy velünk szóba állt volna. Ez persze megint csak egy darabig tartott így, mert Zamek ismét segített magán. Egyszer megállította az utcán az isteni Zsuzsikát. Titokzatos pofát vágott, s intett a lánynak, hogy hajoljon közelebb. A lány előbb meghökkent, de meghallgatta Zamekot, aki a fülébe súgta, hogy kövesse, mert itt az egyik bérház pincéjében várakozik dr. Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas professzor, a C-vitamin feltalálója, aki inkognitóban tartózkodik Magyarországon, mert megözvegyült, s újra meg akar nősülni, de csakis magyar lányt akar feleségül venni. Zsuzsikát már régen figyeli, s ezért küldte most utána őt, mármint Zamekot. A szerencsétlen lány gyanútlanul követte — ahogy az újságok beszámoltak az esetről —, de, persze, hogy nem volt Szentgyörgyi pro- feszor a pincegádorban. „Helyette az elvetemült férfi erőszakoskodni kezdett a lánnyal, aki hiába próbált védekezni, támadója kiütött két szemfogát, letépte ruháját, majd egy szenes lapáttal főbe csapta, s erőszakot követett el ájult áldozatán, végül" cserben hagyta. A több sebből vérző leányra a brikettszállító dolgozók aláltak rá” — írta az újság. Zamek nem töltötte le a tíz évet, amnesztiával szabadult. „Csak nőkkel ne kezdjen az ember” — mondta, amint kijött. „Bosszú voit az egész, mert nem álltam kötélnek. Amikor a nő látta, hogy hiába szalad utánam, nekem nem kell; megtépte magát, fejjel rohant a falnak, aztán feljelentett”. N em sokkal később érdekes menetre figyelhettek fel a kelenföldi lakótelep járókelői. Az új épületek között vezető úttesten elegáns Volga haladt lépésben, s a kocsit népes csoport követte; nők, férfiak vegyest, sőt, voltak, akik gyerekeket is cipeltek magukkal. Bármilyen lassan haladt is az autó — amelynek mellesleg szólva; BA-s hivatali rendszáma volt —, az emberek csak nehezen tudtak lépést tartani vele. Legtöbben, mint a távgyaloglók, úgy szedték a lábukat, de voltak olyanok is, akik szaladtak. Szemlátomást senki sem akart lemaradni a csoporttól, sőt, még mintha a helyezésekért is versengték volna. Annyit láttam, hogy a volánnál Zamek ült, mert éppen ott álltam egy sarkon, s előttem haladt el a menet. Zamek még biccentett is felém a kocsiból. Amint az épülő házcsoportokhoz értek, itt a Volga letért az aszfaltról, majd a földhányások közt olyan helyed állt meg, ahonnét valamennyi épülő ház jól látható volt. Zamek kiszállt a kocsiból, egy szétnyitható tábori széket, egy hokedlit vett ki a hátsó ülésről, meg egy aktatáskát, s egy bőröndöt. Letelepedett a tábori székre a hokedli mögé, jobbról letette maga mellé a bőröndöt kitárva, az aktatáskából pedig papírokat vett elő, s bélyegzőt párnával. Az emberek egymás után járultak elé. Valamit átadott neki mindenki, amit ő rövid megfontolás után a bőröndbe dobott, aztán írt valamit a hokedlin-, pecsételt, s nyújtotta a papírt, közben előre mutatott a házak felé, s valamit magyarázott. Aki megkapta a papírját, elrohant. A kis csoport tagjai rövidesen fent mászkáltak az épülő házak állványain, vagy párosán ácsorogtsk az állványok alatt, s mutogattak felfelé. Csak Zamek nem tartott velük. Amikor egyedül maradt, bezárta a bőröndöt, bedobált mindent a kocsi végébe, s elhajtott. Az újságok később elég sokat foglalkoztak az üggyel. Néhány címet csak: „Aki eladta Kelenföldet”, „A hiszékenység vámszedője”, „Lopott kocsin ment csalni”, és így tovább. A cikkekből az derült ki, hogy egy {járatlan szélhámos a kelenföldi szövetkezeti lakások ügyintézőjének adta ki magát, és negyven családot vitt ki a helyszínre, ahová ő egy lopott hivatali Volgán érkezett. Felvette az előleget, s a nyomtatvány, amit elismervényként adott, a húsz évvel ezelőtti népszámlálás összeírási lapja volt, amit a Hangya olvashatatlanul elkopott bélyegzőjével hitelesített. Kinek-ki- nek megmutatta, hogy melyk épületben, hol lesz a lakása, végül eladott egy játszóteret társasház-teleknek, majd a lopott Volgái valutáért elzálogosította egy kelenföldi állampolgárnál, s a valutát feketén értékesítette. Mindennek a főszereplője természetesen a többszörösen büntetett előéletű, foglalkozás nélküli Zamek volt. A napokban levelet kaptam Vácról. Ezt t börtönigazgatóság pecsétje hitelesítette, különben Zamek írta. Gyerekkori barátságunkra hivatkozott, s kérve kért, hogy folyamodjak beszélőért az illetékes hatósághoz és látogassam meg. Elmentem hozzá. Istenem, emberek vagyunk. Ványadtnak látszott nem éppen jól szabott öltönyében és nagyon szomorú volt. — Rosszakat hallok rólad — mondta, s igyekezett a szemembe nézni, miközben mind a két kezével megfogta a bennünket elválasztó rácsot. — Itt volt nálam valaki, aki elmondta, hogy a munkahelyedre nem jársz be pontosan, s durván bánsz a feleségeddel — Elhallgatott, s fedtíőleg nézett rám. — Változtass ezen — mondta aztán. — Változtass rajta, mert nem lesz jó vége . . . Hidd el. nem lesz jó vége ... Még akkor is rosszallóan csóválta a fejét, amikor két börtönőr között ment vissza cellájába. Meteorológusok között (dékiss)
