Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-18 / 64. szám
PEST MEGYEI ívlap 1969. MÁRCIUS 18., KEDD Vöröskatonák ünneplése Tisztelet és mély megbecsülés az egykori vöröskatonáknak és a vörösőrség tagjainak Mint már vasárnap hírül adtuk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei munkásőrség parancsnoksága a Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából szombat délután ünnepi inunkás- őrgyűlést tartott. Palotás Károly, az SZMT vezető titkára, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja, meleg hangú elnöki szavai után Arató Jenő megyei munkásőrparanesnok tartott ünnepi beszédet. Arató Jenő ünnepi beszéde Kedves elvtár&ak! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt mindannyiunk nevében meleg szeretettel üdvözöljem az 1919-es proletárforradalom jelenlevő dicső vö- rö&katonáit és vörösőreit, akik koruk ellenére többségük mint aktív, vagy tartalékban levő munkásőr most is fegyverrel a kézben védik a proletárhatalmat. Minden nép történetében találhatók örökké emlékezetes és mind jobban fénylő évfordulóik, amelyek az eseményektől való távolodással mind fényesebbé válnak. A magyar nép könnyekkel és vérrel átitatott történelmének meg-megújló és újra bilincsbe vert szabadságáért vívott küzdelmének ilyen évfordulói az Ausztria ellen vívott függetlenségi harcai. Az 1848—49. forradalom, melynek épp a mai napon ünnepeljük 121. évfordulóját Kossuth, Petőfi, Bem és mások valóságos szimbólumaivá váltak népünknek. Nem kétséges, hogy a Magyar Tanácsköztársaság történelmének mindenek előtt a munkásosztály névtelen százezrei a hősök. Ennek hangsúlyozása mellett azonban meg kell állapítani, hogy a proletariátus harcának, kimagasló vezetőiről kevesebbet tud dolgozó népünk, mint a korábbi korok történelmi személyeiről. A fél évszázados évforduló nemcsak kedvező alkalom számunkra, hogy e téren meglevő mulasztásainkat pótoljuk, hanem kötelez is bennünket e feladat elvégzésére. El kell érnünk, hogy a Magyar Tanácsköztársaság olyan nagy alakjai, mint Kun Béla, Landler Jenő, Szamuely Tibor, Stromfeld Aurél, Korvin Ottó és mások a megérdemelt helyükre kerüljenek a nemzeti emlékezet pantheon- jában. 50 esztendővel ezelőtt 1919. március 21-én, először történelmünkben győzött a magyar munkásosztály forradalmi harca, megszületett a Tanács- köztársaság, a dolgozó nép maga vette kezébe sorsa irányítását. A Nagy Októberi Forradalom példája, tanítása nyomán a magyar kommunisták harcának eredményeként született meg az első magyar munkáshatálom. S úgy lépett a polgári demokratikus köztársaság helyére, hogy az országépítés, az új demokratikus társadalom megalkotása történelmi feladatát a páratlanul nehéz nemzetközi és belső körülmények ellenére is a világ dolgozóinak csodálata és elismerése mellett a magyar milliók elsöprő többségének támogatásával kezdte betölteni. Népünk mai gondolkodása és a Tanácsköztársaság eszméje szinte eggyé forrott. Van-e a világon akár egy olyan nép is, amely oly sokféle jelzővel, elnevezéssel tudja be- cézgetni történelme kiemelkedő eseményét, mint a magyar nép 1919-et. Mondjuk és írjuk: Tanácsköztársaság, és ért- I jük alatta a rabigát magáról j lerázó magyar munkásosztályt. Nevezzük az első proletárha- ! talomnak, és értjük alatta azt ' az eredményt, amikor a ma- i gyár nép saját maga ura lett. Emlegetjük március 21-ét, és értjük alatta a dolgozó nép álmai megvalósulásának kezdetét. Mondjuk és írjuk Csak egyszerűen: 1919. De mindig ott vibrált tudatunkban a ma- ! gyár nép, a nemzet évezredes J küzdelmeinek, az 1945. április I 4-i felszabadulásig legkiemelkedőbb és legragyogóbb fejezete. A világ leghaladóbb mozgalmának nyújtott közvetlen segítséget, amikor a farkasétvágyú imperialisták gyűrűjében szembeszállt a fiatal Szov- jet-Oroszország ellen csatasorba rendeződő antanthatalmakkal. 1919 márciusában szinte kilátástalan helyzetbe került hazánk. A mindent elpusztító imperialista háború nyomasztó örökséget hagyott évszázadokon át szenvedő népünkre. Pusztítás és nyomor a végsőkig szétzilált gazdasági élet, a gondolkodást és szellemet megnyomorító öldöklés utáni helyzetet súlyosbította a megélhetés kilátástalansága, a nyomorékok és árvák millióinak segélykiáltása. Több mint három esztendeje dúlt már a világháború. Magyar munkások és parasztok százezreit öltöztette egyenruhába az Osztrák—Magyar Monarchia. Akkor, 50 esztendeje, háborútól tönkretetten, vékony szelet kenyérért állt sorba a fűtetlen iskolából fűtetlen otthonába menesztett gyerek, lisztről álmodott az anya és elérhetetlen kívánságként csúszott az ajkakon ki: cukor, tej, zsir, petróleum, szappan. Nem volt sem ez, sem az. Hadiözvegyek és árvák kopogtattak a hivatalok ajtaján az elesett apa után napi 86 fillér segélyért. Bezárt üzemekből kikergetett munkások családostul vacogtak, kenyér és fedél nélkül az utcán. A földeket felverte a gyom, gabona csak fele termett mint a háború előtt, mert nem volt igaerő és vetőmag. Rongyos Ferenc Jós- ka-mundérban szabadult volt katonák — több mint 1 millió — követeltek munkát, mert o hamis nemzeti jelszavaktól Mátyás visegrádi palotája télen-nyáron nyitva áll a vendégek előtt. Vasárnap már külföldiek is felkeresték. nem csitult az éhük. Harcban csonkultak mankója koppant a járdán, bicegtek üres zsebbel — és otthontalanul. Pedig volt ez is, az is. Csak a fővárosban 22 000 lakás állt üresen. Pénz is volt. A tőkés részvénytársaságok megtollasod- tak, tőkéjük több mint 500 millió aranykoronával gyarapodott évente. A hadimilliomosoknak a népből kicsavart adóból fizetett a kincstár, és az aranynak értéke volt a feketepiacon. Ezek az urak pénzért árulták az országot és a nép vérét, mint a kereskedő a holmiját, és gúnyt űztek a nemzeti érzésből, idegen talpat nyaltak. Véget kell vetni a csúfsá- gos, embertelen életnek, meg kell menteni a népet és a hazát — erősödött a hang a munkás-paraszt-katona gyűléseken, és szaporodott a tett, a sztrájk, a földfoglalás, a tömegek szervezése a jobb világért. A régi rendet, a monarchia rendjét ezen előzmények után a budapesti munkások és katonák forradalmi fellépése döntötte meg. A megyében sok helyen megszervezték a „Falusi szegények tanácsát”, amelyek a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt kezükbe vették a helyi hatalom irányítását. Például: Vasadon, Aszódon, Pécelen, Galgagyörkön, Zebegényben, Szobon, Cegléden. 1919. március 18-án a párizsi kommiin évfordulóján Aszód, Bag, Hévízgfjörk és Kartat föld nélküli szegényei számára kisajátították a nagy- kartali Sciiosberger báró 5000 holdas birtokát, kastélyát minden holt és élő felszereléssel együtt. Azután a szónok ismertette a Károlyi-kormány helyzetét, majd így folytatta: — Károlyi Mihály nem látott a válságból kiutat. A kormány lemondott, és a hatalmat átadta a szociáldemokrata pártnak. A szociáldemokraták látták azt, hogy a forradalmi nép a Kommunisták Magyarországi Pártja mögé sorakozott fel, azért kénytelenek voltak a párt letartóztatott vezetőivel tárgyalni. Elfogadták a kommunisták programját, és a két párt Magyarországi Szocialista Párt néven egyesült, és még 1919. március 21-én sor került a proletárdiktatúra kikiáltására. Az új kormány — a forradalmi kormányzó tanács azonnal hozzálátott a proletárdiktatúrát megteremtő intézkedések kiadásához. Arató Jenő elvtárs a következőkben méltatta a munkáshatalom első intézkedéseit, a 133 nap történetét. Beszélt a vöröshadsereg diadalmas tavaszi hadjáratáról, és a későbbiekben kifejtette a bukás belső és külső okait. Befejezésül a következőket mondotta: — Bitangok martalékává lett népünk, és országunk már a halált hozó szakadék szélén tántorgott, amikor a testvéri szovjet nép fegyveres fiai megszabadítottak bennünket. 1945 tavaszán a szovjet hadsereg katonái maguk előtt kergetve a fasiszta hordák maradékát, felszabadították országunkat, a padlások rejtekéből, szekrények mélyéről ezerszám kerültek elő büszkén, féltve őrzött, emlékként megtartott 1919-es vöröskatona-sapkák, {Jártigazolványok, lobogók, kommunista plakátok és könyvek. És folytatódott az 1919-es 133 nap folytatásaként a szocializmus építése. Azok, akik ott álltak á történelem szülőágyánál 1919-ben, leginkább tudnak vallani, hogy hűek maradtunk első forradalmunk programjához, és megvalósítottuk belőle, amihez a saját és a testvéri erő elegendő volt. Mi is később magabizKarsai Ferenc átnyújtja az em lékplakettct. A kitüntetettek. tosan valljuk, teljesítjük dicső forradalmár elődeink végrendeletét. Építjük szocialista hazánkat. Mélységes elvtársi és testvéri kötelékek fűznek bennünket a velünk egy utat járó népekhez és a béke, a haladás ügyében síkraszálló milliókhoz. Védjük hazánkat, oltalmazzuk a szocializmus világrend- szerét, együttes erővel, hogy reménysége sziklaszilárd támasza lehessen a világ valamennyi forradalmi lelkületű, igaz emberének. A tiszteletteljes főhajtás az 1919 hős forradalmárainak emléke előtt. A fél évszázaddal ezelőtti proletárforradalmi győzelem ünnepe a magyar dolgozó nép legnagyobb ünnepévé lett: az első magyar munkáshatalom legszebb, mert örök emlék jele a szocialista Magyarország felépülésének. Tisztelet és mély megbecsülés azoknak, akik most jelen vannak, és mint vöröskatonák vagy a vörösőrség tagjai az 50 év előtti hősi harcok részesei voltak. Az itt jelenlevő elvtársak fiatalos erővel küzdöttek a Tanácsköztársaság kivívásáért és a 133 napos fenntartásáért. Nagy részük folytatta hősi harcát az ellenforradalom sötét éveiben, és egy emberként álltak 1945-ben a párt mellé, s ugyancsak ők voltak az elsők, akik 1956-ban, akkor már idős koruk ellenére — de fiatalosan —, fegyvert fogtak a proletárhatalom védelmében. Az itt jelenlevő elvtársak, veteránok személyes példamutatása, politikai nevelő tevékenysége nagy segítséget nyújtott munkásőr egységeink politikai egységének kialakításában. A köszönet és hála el nem múló tiszteletével övezzük körül őket, és kívánjuk, hogy hosszú ideig élvezzék az 50 évvel ezelőtt általuk megkezdett út folytatásának gyümölcsét, mindannyiunk örömére, jó erőben és egészségben. Ezt követően Várhegyi István, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese olvasta fel Papp Árpád országos mun- kásőrparancsnok díszparancsát, majd Karsai Ferenc, a munkásőrség országos parancsnokhelyettese adta át a volt vöröskatonáknak a munkásőrség emléklapjait, plakettjeit. Az úttörők köszöntése után a szívükben ma is ifjú volt vöröskatonákat forró szeretettel vették körül munkásőreink. A veteránok tiszteletére fogadást adtak, amelyen Lénával István, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára és Karsai Ferenc, a munkásőrség országos parancsnokhelyettese mondott pohárköszöntőt. Hathónapos, ingyenes építőipari gépkezelőképző tanfolyam jelentkezhetnek 18—45 éves férfi segédmunkások, kubikosok, asztalos szakmunkások. TANFOLYAM KEZDŐDIK KECSKEMÉTEN április 15-én, CEGLÉDEN április 22-én, BÁJÁN április 29-én. A sikeresen vizsgázók országos érvényű bizonyítványt és arcképes jogosítványt kapnak. A tanfolyam idején kereseti lehetőséget nyújtunk, szállásról, ebédről, munkaruháról gondoskodunk. SZABAD SZOMBAT Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek tájékoztatót. BÁCj megyei állami építőipari váll Kecskemét, Klapka u. 34.
