Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

1969. MÁRCIUS 8., VASÁRNAP ('*•>! MEGYEI ''■&Círtap Heti kommentár Civilek katonásdija? Legtöbbször nem több, mint egy rövid híradás szokott beszámolni arról, hogy él, tevékenykediik, csöndes szorga­lommal végzi munkáját a polgári védelem. Ilyen rövid híradás jelent meg lapunkban a héten is; Nagykőrösön jöttek össze az illetékesek, s az aktuális megbeszélendők mellett szó esett a nyári nagy erőpróbáról is, a Nagykő­rösön rendezendő polgári védelmi gyakorlatról. Igaz, a „légó tanfolyamok”, ahogyan a köznyelv mcgmásíthatat- lanul elkeresztelte ezeket a szükséges s alapkiképzést nyújtó oktatásokat, sok ember előtt nemcsak ismertté, ha­nem érthetővé is tették a polgári védelem szervezetének létezését, fejlesztését. Mégis sokan vannak, akik nem töb­bet látnak benne, mint — ahogy azt va'aki megfogalmaz­ta — „civilek katonásdiját”, szükséges és mosolyogni való rosszat, mert hiszen béke van ... Azt emlegetni, hogy baj esetén, érjen az egy embert vagy kisebb közösséget, milyen szerencse, ha kéznél van valaki, aki szakszerűen képes elsősegélyt nyújtani, aligha szükséges. Ezt mindenki elismeri, jóváhagyja. Mégis a „nagyobb baj”, a háború annyira kívül maradna a közfel­fogáson, hogy pusztán „civilek katonásdija” lenne sok-sok ember becsületes, fontos és alapos fáradozása? Ahogy a balesetnél segédkező elsősegélynyújtó is korábban szerez­te meg tudását, úgy kell a társadalomnak is fölkészülnie egy esetleges próbatételre, amikor mindenkinek értenie és tudnia kell a dolgát, amikor mindenki mindenkiért kell hogy cselekedjék. A tanfolyamok, az időközönként megrendezett gyakor­latok nem állnak ellentétben azzal, hogy békében élünk, s a jövőben is bénében kívánunk élni, folytatva építömun- kánkat, gyarapítva javainkat. Éppen ez utóbbiak indokol­ják s követelik meg, hogy minden tekintetben erős, szi­lárd legyen a társadalom, a lehető legkisebb veszteséggel vészeljen át egy esetleges agressziós támadást, s ebben az Is benne van, hogy képes legyen önmaga gyámolítására, a polgár képes legyen a polgári védelemre. A második vi­lágháború, az ostrom hetei a vidéki városokban és a fő­városban. a szolgáltatások megszűnése a polgári lakosság­ra súlyos terheket zúdított, s akkor derült ki, mekkora is a jelentősége az összefogásnak, az egymáson segítésnek. A légoltalom céljai, eszközei mellett azóta alapvetően megváltozott a szellem is, a valamikori s a rendszer lé­nyegéből logikusan következő drillt a józan belátás, az okos megértés, a saját érdek fölismerése váltotta fel, az a társadalmi közfelfogás, hogy nem elég hinni és bízni ügyünk igazában, hanem mindent meg is kell tenni védel­me érdekében. Van abban jó dolog is, hogy az emberek távolinak, már-már lehetetlennek érzik a háborút, hiszen ha valami, akkor a szocialista országok ereje ad alapot ehhez az ér­zéshez. Mégis a túlzott biztonság nagy hiba lenne, s ezért, hogy időnként a polgári védelem fogalma is fölbukkan a mindennapok beszélgetéseiben. Ezért fontos, hogy minden­ki megtegye, amit kérnek s elvárnak tőle, hogy ne fölösle­ges „katonásdit” lásson benne, hanem szükséges védelmet. Polgári védelmet a szó szoros értelmében, azaz társadalmi méretű védelmet — a társadalom érdekében. Krónikás FÜSTÖLÉS Szállodatervek Cegléden Elkészült a Kossuth Szállo­da étterem korszerűsítési terve Cegléden. Egyre növekszik az idegenforgalom, és a szálloda jelenleg csak 24 vendéget tud fogadni. Bár a 70 ágyas fizető­vendég-szolgálat valamit eny­hít az átutazók szállásproblé­máján, végleges megoldást azonban csak az eddiginél na­gyobb befogadó képességű szálloda adhat. A hatemeletes hotel és étteremkombinát költ­ségeit a jelenleg üzemeltető Róna Vendéglátóipari Vállalat egyedül nem tudná fedezni. Remélhető, hogy a tervek realizálására a megyei és váro­si szervek anyagi segítséget nyújtanak a régi, de nagyon égető ceglédi probléma meg­szüntetéséhez. A debreceni egyetemisták nyáron ismét Felsőbabádra jönnek Szocialista szerződést írt alá a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem a Felsőbabádi Állami Gazdasággal. A szerző­dés értelmében júniustól augusztus közepéig az egyetem 300 hallgatója dolgozik két csoportban az állami gazda­ság szőlőjében és gyümölcsösé­ben. Az elmúlt évben a Felső­babádi Állami Gazdaságban már dolgoztak debreceni egye­temi hallgatók. Munkájukkal nagyon elégedettek voltak. Ezért kezdeményezték a szer­ződéskötést. 900 EZER A nagykőrösi Rákóczi Tsz- ben már január második felé­ben megkezdték a palánták tápkockás tűzdelését. A fóliás primőrtermesztésben 900 ezer palántát — paprika, paradi­csom, karalábé, saláta — ne­velnek. Két műszakban dol­goznak a kertészet előnevelő üvegházaiban, hogy már ko­ratavasszal a fogyasztók asz­talára kerülhessenek a vita­mindús primőrök. A debreceni dohánygyár ta­nácstermében „ pipadohány­kóstolót’’ tartottak az új­fajta összeállítású dohányok­ból. Régi panasz ugyanis, hogy a forgalomban levő pi­padohányok nem eléggé illa­tosak, alacsony a nedvesség- tartalmuk. A panasz orvoslására a ma­gyar dohányipar kutató labo­ratóriuma vállalkozott és új eljárást kísérletezett ki. ösz- szesen 10 új keveréket állí­tottak össze, s ezek közül a legjobbak kiválasztására hív­tak össze félnapos „füstölés­re” tíz debreceni pipás em­bert. Muzsikáló udvarok A nagy zenekultúrájú Pécs az idén újabb, minden eddi­ginél érdekesebb hangverseny­sorozattal gazdagodik. A Ha­zafias Népfront városi bizott­sága „Muzsikáló Pécs” címmel tavaszi-nyári hangverseny- programot szervez. A kamara­jellegű előadásokat intim han­gulatú környezetben — így például a történelmi belváros barokk házainak zárt udvarai­ban — rendezik meg. „Muzsi­káló udvarok” sorozat megin­dítása egyúttal jó lehetőséget nyújt arra, hogy az idelátogató idegenek, sőt a helybeliek is megismerjék Pécs évszázados szép, kedves udvarait és kert­jeit Hangversenyeket rendez­nek egyes — erre alkalmas — műemlékeknél is; például a Jakováli Hasszán dzsámiban és a középkori Barbakánnál (ke­rek bástyánál). — Női meleg zoknit kérek! — Nincs. — Női meleg hálóinget sze­retnék ! — Kifogyott. — Gyerek mackót adjon! — Sajnos, csak nadrág van és adnék hozzá kardigánt. Fél óra alatt zajlott le ez a párbeszéd a gyömrői 0603-os ruházati boltban. A Pest me­gyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat gyömrői boltjában Kertész Gyuláné üzletvezető szerint kielégítő az áruellátás. A RÖVIKÖT, a DIVATÁRU és a BÉTEX szállítja nekik a különböző ruházati cikkeket. Havi forgalmuk 250—300 ezer forint. A boltban az ágynemű­től a toliig minden megtalál­ható. — Divatcikkekért az embe­rek inkább Pestre mennek mondja az üzletvezető — a lakosság 90 százaléka a fővá­rosban dolgozik és ott vásárol­ják meg amire szükségük van. — Mik a hiánycikkek? — érdeklődöm és erre a kérdés­re Cövelt Anna eladó is segít válaszolni. — Hiánycikk az 50 cm-es zippzár, a fekete és fehér „Vol­ga” hímzőfonal, amelynek ára mindössze 1 forint 20 fillér. Nem kapunk elég bébi pap­lanlepedőt, és svájci árut, me­leg harisnyát, fehérneműt. meg a 40 tagú intéző bizottság elnöké­nek.----------------------- eltávolították a reak­| Irányításával | ciós vezetőket, s hozzá- ----------------------fogtak az új, a prole­tárhatalomnak megfelelő szervezet ki­alakításához. J oánovics Sándornak a megyei veze­tőszervek ülésein elhangzott felszólalá­sai közül egyet szeretnénk idézni. Ez akkor hangzott el, amikor egyre ége­tőbbé vált, hogy van-e egység a bol- sevizmus eszmei platformján, van-e egybehangolt, a proletárdiktatúra erő­sítése irányába ható cselekvés a veze­tésben: vagy pedig kishitűség lesz úrrá, amely az ellenforradalmi gyűrű szorításával szembeni ellenállás ered­ményességét veszélyezteti. Joánovics Sándornak a megyei tanács 1919. jú­nius 10-1 ülésén tartott beszéde ennek a kérdésnek helyes felismerését bizo­nyítja: „Ma nem szabad arról vitatkozni” — mondotta —, „... hogy időszerű volt-e a proletárdiktatúra kimondása ... Ame­lyik percben a volt szociáldemokrata párt... elfogadta a kommunista párt programját... mindenki, aki ehhez őszintén, igazán, proletár szívének egész hevületével hozzácsatlakozott, kényte­len ennek magát alávetni. Ma nincs helye annak ... hogy itt vitatkozzunk afelett, hogy időszerű volt-e ez az el­határozás. Mindenki... cselekedjék úgy, hogy a proletárdiktatúra időszerű legyen... Ne hintsen konkolyt olyan elvtársak közé, akinek a meggyőződése az, hogy a proletárdiktatúra törté­nelmi szükségszerűség volt... Mi Le­nin útján megyünk __a nemzetközi vi­l ágforradalom elé nézünk valameny- nyien.” — Majd így folytatta: „Min­dennél fontosabb az, hogy a proletár­egységet megvédjük ... Aki nem bízik a proletárdiktatúra sikerében, a pro­letárdiktatúra erejében, a proletárdik­tatúra tartósságában, álljon félre, ne akarja a kétkedőkben a kishitűséget felébreszteni... Ma nincsen forradal­mibb, nincsen nagyszerűbb dolog, mint a proletáregység fenntartása ...” Joánovics Sándornak fentebb idé­zett drámai erejű szavai szinte elő- érzetét jelezték azoknak a véres küz­delmeknek, amelyek a Tanácsköztársa­ság életében rövidesen bekövetkeztek. ellenforradalmi láza­A június 24­dás idején a direktó­rium elnöke intézke­déseiben a proletariátus hatalmára tö­rőkkel szembeni erélyes megtorláso­kat követelte. Az ellenforradalom le­verésére adott keményhangú utasítá­sokat. — Ugyanakkor, felismerte az ellenforradalmi erőknek azt a mód­szerét, hogy félrevezetett, egyszerű embereket is felhasználnak aljas cél­jaik, a haladó társadalmi rendsze­rek megdöntése érdekében. Tevékenységét magasra értékelték a megyében és a felsőbb szervekben is. Küldöttként vett részt a Tanácsok Országos Gyűlésén, ahol a legfelsőbb ál­lami szervbe, a Szövetséges Köz­ponti Intézőbizottságba választották. Midőn a proletárhatalmat a külső és belső ellenforradalom túlereje leverte, Joánovics Sándor is azok között volt, akik a bécsi emigrációba induló Kun Béláékat a Kelenföldi pályaudva­ron elbúcsúztatták. Majd augusztus 5-ig bejárt munkahelyére, s a vörös zászló e napokban még ott lengett a megyeháza épületén ... 1919. augusztus 5-én Joánovicsot őri­zetbe vették. Letartóztatásának követ­kezményeként. a már előzőleg is meg­levő súlyos szív- és idegbaja kiújult. Átmenetileg életveszélyes állapotba ke­rült.--------------- előzetes letartóztatás után, I Egyéves I a Tanácsköztársaság alatti---------------- tevékenységéért, négyévi börtönre ítélték. A szegedi Csillag­börtönbe került, ahol jómódú roko­nai által bejuttatott élelmiszerek szétosztásával, levelek ki- és becsem­pészésének bonyolításával igyekezett könnyíteni a fasizmus börtönében sínylődő társainak. — A szülei által benyújtott kegyelmi kérvénynek az igazságügyi szervek — hosszas huza­vona után — helyt adtak, s 1921—22 fordulóján Joánovics amnesztiával ki­szabadult. Politikai munkájának csúcspontjára Joánovics Sándor a Tanácsköztársa­ság idején jutott el. Azt a nagy csa­póst, amelyet az ellenforradalom győ­zelme jelentett, az ekkor már java­korabeli és súlyos beteg ember nem tudta a korábbi energiával elviselni. Pszichikuma a harcok tüzében időnek előtte elégett, energiája megtört. Látva, hogy életfeltételeit az or­szágban nem tudja biztosítani, 1928- ban hazatért szülőföldjére, Versecre, s itt egy gyógyszertárat vásárolt. S ha­bár a rendőrség ott is több ízben zak­latta, lehetőségeihez és erejéhez mér­ten ismét bekapcsolódott a munkás­mozgalomba. Ez a kapcsolat részben a mozgalom anyagi támogatásából ál­lott; de ezen túl, gyógyszertára a kom­munisták gyülekezőhelyévé lett, ahol hetente 20—25 elvtárs is megfordult. 1941-ben Belgrádba költözött. Az ekkor már 73 éves embert a Gestapo itt két ízben is letartóztatta. Joánovics Sándor (szerb nevén Alekszandr Jovanovity) Jugoszlávia fel- szabadulása idején 76 éves volt. Rö­vid ideig még részt vett a párt mun­kájában. Felkérték a Jugoszláv Jó- vátételi Bizottságban való részvételre is, azt azonban — idős korára való tekintettel — már nem tudta vállalni. 29-én, 85 éves korá­- március 1953 I ban hunyt el. Neve összeforrt------------megyénk történetének ötven é v előtti dicsőséges fejezetével. Koltai Sándorné Az üzlet dolgozói nehezmé­nyezik azt is, hogy a divatcik­keket kiszállítják ugyan Gyömrőre, de o számlát csak egy hét múlva küldik ki és addig raktáron hever az áru. Milyen a bolt áruválaszté­ka? Bizony gyenge. Különösen észrevehető ez a kártolt puló­vereknél, kardigánoknál, köté­nyeknél, kartonáruknál. Az üzletet végignézve szembeötlő a választékhiány. Szőnyegből két fajtát, férfi kalapból, de áltálában téli holmikból na­gyon szerényen tartanak. Ter­mészetesen az 550 ezer forin­tos raktárkészletüket nem ter­helhetik le a sokfajta áruval, ám a 10 ezer lakosú Gyömrő megérdemelne egy nagyobb üzletet, vagy akár ABC áru­házát is. A 0604 -es bolt öt házzal arrébb konfekciót árul. Márta Ferencné eladót találom a helyiségben, mert Dankó Bálintné boltvezető be­vásárlási körúton van Pesten, de az eladó is ki tudja elégí­teni a vásárlókat, mert egy óra leforgása alatt mindössze egyetlen háziasszony nyitotta ki az üzlet ajtaját. A bolt reg­gel 8-tól délután 5-ig tart nyit­va, és sajnos, ez sem kedvez a gyömrői vásárlóknak. Ennek ellenére 200—250 ezer forin­tot árulnak, főleg cipőből. Az üzlet férfi, női és gyer­mekkonfekciót is tart, de a választék elrettentőén sze­gényes. — A kiárusítás miatt van ilyen kevés áru — mondta az eladó —, de a bolt térfogatát tekintve láttuk, az új árak le­szállításakor sem lehet sokkal több. Tápiósülyön az Általános Fogyasztási Szövetkezet 8-as ruházati boltját néztük meg. Szalai István boltvezető szi­gorú arccal tagadta meg a fel­világosítást. — Az igazgató elvtárs el­rendelte — közölte velünk —, hogy csak ő adhat a sajtónak tájékoztatást. Nem nyilatkozhat arról, hogy van-e elég árujuk, és milyen választékban? — Nem! — Talán titkos dolog, hogy tartanak-e elég inget, meg al­sónadrágot? Vonja a vállát, nem teheti. Szerencsére a szövetkezet ke­reskedelmi osztályának veze­tője jelen van és miután meg­győződik arról, nem az atom­titkot akarjuk ellopni, enge­délyezi a felvilágosítást (!). A vegyes ruházati bolt 330 ezer forintot forgalmaz havon­ta. Méterárut, rövidárut és di­vatárut tart, valamint cipőt. Mint elmondták különösen a téli holmikból volt gyenge az ellátásuk, kesztyűből, jéger alsóból, kötöttáruból. Meleg női zoknit ők sem kapnak ele­get. Kevés a gyermek kötött­áru is. Hiánycikk a nagyon keresett fonal. Az üzletet végignézve — a szezonális kiárusítástól elte­kintve — sokkal jobb képet kap az ember, mint a gyömrői boltokban. Az üzlet korsze­rűbb, tágasabb, szebb, de a választék itt is elég gyenge. — Ha valamire szükség van, megrendelik, bemegyek és vásárolok Pesten — mond­ja Szalai István. — Most azért van kevés áru, mert nem aka­rok bóvlit a nyakamba venni. Ez annyit jelent, hogy a sü- lyi vásárlók legalább két hé­ten át megfelelő választék nélkül maradnak. Az Általá­nos Fogyasztási Szövetkezetek is sokszor hirdetik újságban, moziban, televízióban: „Ne utazzon Pestre, kívánt áruját megvásárolhatja nálunk is!” Ez szép és hasznos kezdemé­nyezés, viszont a látottaknál sokkal nagyobb választék kellene hozzá, minőségben, színben, árban. —szd— A Budapesti Kőolajipari Gépgyár FíZONmRL FELVESZ KÖZPONTI TELEPHELYÉRE: eszterqályos, maros, lakatos, iv-tánqheqesztö. motorszerelő, villanyszerelő, elektroműszerész és kőműves szakmunkásokat, pneumatikus irányítás­technikai berendezések vizsgálatához, mérő- és szabályozókörök üzembe helyezéséhez technikusokát. továbbá férfi segédmunkásokat. A központi telephelyen 44 Órás a munkahét. MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. KOLSZOLGALATOS MUNKAKÖRBE: műszer* és technologiai-szerelési munkahelyekre (Orosháza. Szeged környéke. Százhalombatta. SzŐnyi csőszerelő, központifűtés-szerelö. lakatos, heqesztő es villanyszerelő szakmunkásokat továbbá férfi segédmunkásokat A vidéki munkahelyen 44 órás munkahét van MINDEN SZOMBAT SZABAD. Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér megeqyezés szerint Segédmunkások részére heqesztőképzést szervezünk. Jelentkezés a vállalat Munkaüqyl osztályán: Budapest 22W1II., Gyömrői ú? 79*83. ÁRU ÉS FOGYASZTÓ Gyenge a választék LÁTOGATÁS HÁROM VIDÉKI RUHÁZATI BOLTBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom