Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-15 / 62. szám
r*a* NlCrít 1969 MÁRCIUS 15., SZOMBAT Losonczi Pál Somogybán Csütörtökön kétnapos látogatásra Somogy megyébe érkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a kaposvári járás országgyűlési képviselője. Délelőtt Kaposvárott, a .negye vezetőivel tanácskozott. A kora délutáni órákban Kadarkáira látogatott, ahol ír. g- tekintette a Kaposvári Ruhagyár nemrégiben megnyitott fióküzemét. Ezután a megyei, a járási és a községi vezetőkkel tárgyait. Egy kedves magánjellegű meghívásnak is eleget tett az Elnöki Tanács elnöke. Koszticza Vendel '.sz- dolgozó lakására látogatott. Pénteken Vísnyére utazott Losonczi Pál, ahol megtekintette a helybeli terme' őszövet- kezetet. A látogatás következő, s egyben utolsó állomása Hedrehely volt. Bonyodalmak egy ház körül Szette Márton olasz állampolgár az első világháború idején mint hadifogoly került Magyarországra, és megszerette az . itteni életet. Később Nagykőrösre ment," és ott nő- .^.lt meg. Munkálkodásával szerzett egy kis házat is, és onnan kísérte ki felesége az egykori olasz állampolgárt a temetőbe. Az idős, beteg özvegy 1957- ben befogadott a házába egy körösi iparos családot, Vámos Mártont és feleségét, hogy azok majd gondozzák és eltartják. Azután a házról adásvételi szerződést csináltak, mely szerint azt Vámosék megvették. A pénzt azonban sohasem fizették ki. 1964-ben a házaspár különvált. és Vámos Márton más Kutyaügy Veszélyben forog házőrző kutyánk, Csöpi elete. Hogy miért? A minap a Gyömrói Községi Tanács pénzügyi csoportjától levelet kaptam. Eb- oen felszólítanak, hogy ebadónkat azonnal fizessük ki, mert ha nem, akkor kiirtják a Csöpit. Mi van ebben érdekes, mondhatná bárki, az ebadót ki kell fizetni és kész! Igen ám, de a tanács 224 forint adót követel a kutya után, holott évekig 16 forintot fizettünk. Nem tuuom, mi késztette a tanácsot erre a döntésre, hiszen ilyen összegű adót csak farkaskutya után kell fizetni. A mi Csö- pink pedig nagyon jószándékú, lelkiismeretes, egyszerű, bozontos, de legyünk őszinték — közönséges korcskutya. A dologhoz vita nem fér, akármilyen rendes állat a Csöpi, én a 224 forintot ki nem fizetem’ Marad tehát a kiirtás. Szegény Csöpi. Mintha megérezte volna, hogy veszélyben van az élete, mostanában éjjelente hangos csaholással ébreszt fel bennünket. Nappal is többször nyüszít, halálfélelme van. Kiirtani ezt a drága jószágot? Fogtam magam s elmentem a tanácshoz, előadni kérelemteljes panaszomat. Meghallgattak. Van egy harmadik út, mondnták, vigyem el az állatot az állatorvoshoz és kérjek írásbeli igazolást, hogy Csöpi nem farkaskutya, hanem korcs. Még szerencse, hogy éppen eboltás van a községben, igy nem kell az állatorvos után szeles körű nyomozást folytassak, hogy vajon merre is találom meg a körzetben. Elviszem tehát az oltásra Csöpit és egyúttal kérek egy pecsétes papírt. Remélem sikerül. Hisz ez az egész ügy olyan egyszerű. Az egész kutyaügy. Ugyebár, nincs ebben semmi bürokrácia? Gér József vidékre ment. Felesége a 260 forint járadékból éldegélő idős asszonyt anyagi erejéhez mérten továbbra is segítette. Szette Mártonná most, hogy eltartásához és megélhetéséhez komolyabb anyagi alapot teremtsen, a bíróságtól a házeladási szerződés felbontását kérte, miután a törvény lehetőséget ad arra, hogy a nehéz anyagi helyzetbe került ajándékozó, a komolyabb értéket képviselő javait, az arra nem érdemes ajándékozottól visz- szakövetelhesse. A nagykőrösi városi bíróság a héten tárgyalta az ügyet. Vámos Márton kijelentette, hogy a házban történt beépítések megtérítése esetén, hajlandó lakrészéről lemondani. A bíróság ezek után a Vá- mosékkal kötött adás-vételi szerződést hatálytalanította, s az idős asszony újra szabadon rendelkezik kis házacskájával. Késve kezdődött a gyanfagyüjfés A szeszélyes időjárás miatt az idén később kezdődött a bakonyi fenyvesekben a gyanta gyűjtése. Ezelőtt általában március elején indult meg az első csapolás, az idén pedig március közepéig tolódott el ez a művelet. Mintegy 25 ezer fenyőfa törzsét készítették elő „műtéttel”. A szakemberek véleménye szerint az idén igen jó gyantatermés várható, ami a hosszú őszi vegetációs időszaknak és a kedvező télnek köszönhető. A legtöbb gyantát előreláthatólag a bakonyszent- lászlói fenyves adja, ahol a fák életkora meghaladja a száz évet. — Űj munkásszállóközpont. A LAKÓTERV-ben Körner József építész és munkatársai elkészítették Budapest új munkásszállóközpontjának, a 2400 személyes Maglódi úti építőmunkás-városnak a tervét. A Középület-építő Vállalat áprilisban kezdi az alapozást. SÁROSPATAKI GYÓGYVÍZ Sárospatak határában néhány esztendővel ezelőtt percenként 800 liter 48 fokos hőmérsékletű víz tört fel a föld mélyéből, és hasznosítására strandfürdőt létesítettek. Az ízületi bántalmak gyógyítására alkalmas meleg vizű strandnak hamar híre ment, és ma már nemcsak a környékről, hanem távolabb eső szlovákiai falvakból is sokan látogatják. Medencéjének folyamatos feltöltésére Sárospatak tanácsa tavaly új kutat fúratott, amelyből percenként 1100 liter hasonló hőfokú vizet nyernek. A meleg vizű strandra felfigyeltek a szerencsi és a sátoraljaújhelyi járásokban működő üzemek is, és hétvégi üdülőházat építettek dolgozóiknak. Leszűkült szem!élet? A VÉLETLEN hozott össze egy tanácstaggal az elmúlt napok egyikén a megyei tanács folyosóján. A legutóbbi választáskor kapta a megbízást, jelen voltam a beiktatásánál, meg is ittuk az illendő pohár bort, és a szokáshoz híven én is erőt, egészséget kívántam eljövendő munkájához, s szerencsét, ami — úgy gondoltam, gyarló emberek lévén — nem árt az előző kettő mellett. A szerencsekívánatra talán oda sem figyelt. Nos, ereje-egész- sége van is az én barátomnak, csak... — Meggyőződésem, hogy szerencsétlen egyedi eset vagyok tanácstagságomban — kezdte a beszélgetést. — A ti lapotokban is olvasom, hogy a tanácstagok így intézkednek, meg úgy... Járda épül, szociális segélyt folyósítanak XMISKOLC Citromszüret a szobában Több mint másfél évtizede npvel citromfáit Kasza- niczky Béla Miskolcon, a Kilián északi lakótelepen Levő családi házában. Magról nevelt tíz „termőfát” tart a szobában, amelyek közül a két legidősebb az idén már kilencedszer hoz termést. Egy-egy a meny- nyezetig érő, olajzöld levelű citromfán csaknem fél- r~iz gyümölcs érik folyamatosan. A „szüret” most kezdődött, s a termés az egész családot eUátja. A tíz fokos hőmérsékletű szobában a citrom tökéletesen beérik, vékony héjú, leveses és olyan ízű, mintha délen termett volna. Aznavour Rómában Az 1960-as római olimpia idején játszódik Michael Winner brit rendező új játékfilmje, amelynek főszerepét — egy atlétát — a világhírű francia énekes-színész, Charles Aznavour alakítja. Képünkön: Aznavour, felvétel közben, Rómában. ama»*-------S arolta ismét Londonban Zalatnay Sarolta ismét nagy sikerrel szerepel Angliában. A fiatal művésznő — akit a szigetország közönsége vezetéknév nélkül, Sarolta néven ismer — a legnépszerűbb londoni ifjúsági klubokban énekel, amelyek között van a Revolution, a Blaises, a Scoth és a Marquis. Londonon kívül Manchesterben és Stocktonban is fellép. A Top-Pops című könnyűzenei hetilap fényképes riportot közöl Saroltáról. Április közepén a Polydor kiadó gondozásában jelenik meg Zalatnay új lemeze, amelyben Dobos Attila—Szenes Iván „Szervusztok régi barátok” kezdetű dalának angol változata is rajta lesz. Március végén Zalatnay rövid televíziós fellépésre Nyu- gat-Berlinbe, majd egy hétre Írországba utazik, s májusban ismét Budapesten fog énekeim. A zöld dosszié titka Este kilenc óra lehetett, amikor Kása Ede a zöld dossziét fekete aktatáskájába tette és készülődni kezdett. Az asztali lámpát eloltotta, a nagykabátját már sötétben vette fel. Kalapját jól a szemébe húzta, fekete szemüveget tett fel s nagykabátja gallérját is feltűrte, óvatosan kitekintett a folyosóra. Egy teremtett lelket sem látott. Hirtelen kilépett a szobából, az ajtót kulcsra zárta és a kulcsot zsebre tette. Nem a lépcsőház felé ment, hanem a melléklépcsőn osont le nesztelen léptekkel az udvarra. A kerítésig már futva tette meg az utat. A portásfülke előtt egy pillanatra megállt — szíve a torkában dobogott —, de amikor látta, hogy a portás már alszik, aktatáskáját lóbálva, halkan fütyörészve lépett ki az üzemből. Az utcán ismét meggyorsította lépteit és megindult a villamosmegálló felé. A fekete Volga a sarki KÖZÉRT-től követte, és akkor is a nyomában volt, amikor felszállt a villamosra. Kása az ötödik megállónál szállt le, gyalog indult a grund felé. Ekkor fékezett mellette a fekete Volga, és két álarcos férfi ugrott ki a kocsiból. Az egyik a karját csavarta hátra, a másik pedig belökte a hátsó ülésre, ahol harmadik társuk várta. A gépkocsi megindult a sötét éjszakában, Kása szemét fekete kendővel kötötték be, az egyik álarcos kitépte kezéből az aktatáskát. Amikor meglátta benne a zöld dossziét, suttogva megjegyezte: — Oké, fiúk, minden rendben! — Hová visznek? — kérdezte Kása. — Sok a szöveg, majd megtudod — felelte a mellette ülő álarcos és attól kezdve egy szó sem esett közöttük. Negyedórás száguldás után a kocsi lassított, majd megállt. — Kiszállni! — parancsolták Kásának. Jobbról-balról közrevették, és bekötött szemmel kísérték fel a második emeletre. Kulcscsikorgást hallott, majd valahova beléptek. Amikor a kendőt a szeméről levették, egy szobában találta magát. Vele szemben a félhomályban a három álarcos állt, és egyikük, egy tagbaszakadt, valószínűleg a vezér, megszólalt: — Beszélni fogsz? — Miről? — érdeklődött Kása. — Arról, ami a zöld dossziéban van. — Nézzék meg! — Néztem már a kocsiban — mondta az álarcos —, de ezen, sajnos, csak te ismered ki magad. — Es ha nem beszélek? — Beszélni fogsz! — mondta a másik álarcos, miközben egy hatalmas harapófogót vett elő, és megindult Kása felé. — Mit akarnak tudni? — kérdezte Kása ijedten. — A zöld dosszié titkát — mondta a vezér. — A végső számokra vagyunk kíváncsiak. — Jó — mondta Kása eltorzult arccal. — A három végső szám 27, 17 és 5 százalék. — Biztos ez? — hördült fel a vezér, miközben a számokat noteszába feljegyezte. — Egészen biztos, hacsak a minisztérium nem korrigálja. — Te csacsi — mondta a vezér mosolyogva, és a többiekkel együtt levette az álarcát. Kása Ede, az Egyesült Művek főkönyvelője megdöbbenve ismerte fel a három álarcosban kollégáit, Kovács vezérigazgatót, Lovas főmérnököt, és Hudák művezetőt. — Örültek vagytok! — dadogta. — Miért csináltátok ezt? — Azért —, mondta a tagbaszakadt, Kovács, a vezér, —■, mert csak így, harapófogóval lehetett belőled kiszedni azt, hogy az egyes, a kettes és a hármas kategóriában mennyi lesz az idén a nyereségrészesedés. Miklósi Ottó nek, válaszolnak a helyi interpellációra, megszüntetik a telekkönyvi panaszodat, építési engedélyt adnak, fellépnek a jogcím nélküli birtoklóval szemben, bölcsődét bővítenék, és így tovább. Én meg csak kilincselek — ha egyáltaláh eljutok addig — és semmi... Legfeljebb annyi, hogy majd intézkedünk, így ,meg úgy. Magyarán: nesze semmi, el ne ereszd. — Tényleg egyedi esetről lehet szó. — CSAKIS. Ezt mondom én is. Nena úgy erzem, kész sze- rencseaenseg vagyok a körzetemnek. TeneteLen istencsapás. A múltkor is: a bölcsőde agyéoen jártam. Egy mellék- epuiet teinúzásáról volt szó; ingyen készült a terv, ingyen vánaita a kivitelezést egy üzemi építoörigád, a segédmunkára jelentkezett a fel kerület, csak éppen anyag kellett volna, pénzért. Es hallod: amikor elő akartam adni az elképzelést a tanácsnál, egy csiribiri lány elküldött, hogy nincs félfogadás, meg hogy előbb az állandó bizottságnak kell állást foglalnia az ügyben. Mondom neki: tanácstag vagyok. Erre megnézte az igazolványomat, még hivatalosabb lett, és azt mondta: jöjjön holnap az elvtárs. Nahát, mondom magamban, ezt én szóvá teszem a legközelebbi tanácsülésen, tudja meg az a tak- nyos... Aztán arra gondoltam, minek ártsak neki, majd csak kinövi ezt a tisztviselői kórságot. — Es a tervezett épület? — Meglesz, csak egy kicsit hosszadalmas az eljárás. Előbb elvi engedély kell, azután valóságos engedély, az utóbbihoz a tervrajz három példányban, helyszinlelés, közben pecsétek, aláírások, és majd csak ezután derül ki, hogy az egész belefér-e az 1 építőanyag-keretbe. Ha belefér, rendben van. Ha nem, akkor majd idővel... A tanácsülésen mindenesetre pozitív példaként benne leszek a beszámolóban, felfelé is jelentik az aktív kezdeményezést, de a körzetemben ez kit érdekel? Nincs épület, kvázi kár volt a felhajtásért. — Nézd, magad is tudod, hogy vannak bizonyos hivatali szabályok, ügymenet, ami ■ nem tisztviselői kórság. Az • anyagellátás és -felhasználás tervszerűsége... — TUDOD MIT? Mondd el ezt te a tanácstagi beszámolón — szólt közbe városatya barátom. — Természetesen helyettem. Én meg majd cikket írok arról, hogy sok eredményünk mellett vannak még hibák, például: a lelkes helyi kezdeményezéseket olykor megöli a bürokrácia, eltemeti a papírtenger .... — A teljes egészet tekintve, nem ez a jellemző ... — Ez világos! Csak azt tessék megérteni, hogy az én tanácstagi körzetem lakói első-, másod- és harmadsorban sem városméretekben gondolkodnak, hanem spéciéi azt nézik, hogy felépül-e az a négy fal, vagy nem; korrigálja-e a pénzügyi osztály a másodszorra is tévesen kivetett adót; javul-e vagy sem a kényéi minősége; miért mondják azt, hogy kimerült a .cserépkályhaépítési keret, amikor a szomszéd lakónak nemcsak újat raktak, de boy- lert is felszereltek... és így tovább? Mindig örülök a szép, tartalmas, globális beszámolóknak és terveknek, de én azokról csak akkor tudok beszélni a körzetemben vagy a tanácstagi fogadónapon, ha konkrétan megmondhatom, hogy mindaz a globáli-szép, miként realizálódik nálunk, a rrii utcáinkban. — Egy kicsit leszűkült szemlélet ez. nem? — Lehetséges. De én ezen . a leszűkített helyen vagyok tanácstag. — Mi lenne hát a teendő? — OLVASD IS az újságot, ne csak írd. Benne van. Minden ids és nagy vezetőnek még közelebb kell kerülnie, az emberekhez, a mindennapi problémákhoz. Még közelebb! Alii „csak elvileg” irányít, elveszik a köznép számára, ha mégakkora funkciója van is. „Ne menjünk részletekbe, kedves elvtársam, azt majd az osztályommal letárgyalhatja ...” — mondta nekem valaki a minap. Otthagytam. Megsértődött, de azután utánam telefonált, hogy hát... valami félreértésről van szó. Bizony arról, csak nem az én részemről, a jólfésült istenét neki. „Kedves elvtársam...” — „Ne menjünk a részletekbe...” — „Majd az osztályom ...” Hát csökkentsék le az osztályát fele létszámra, aztán lesz módja a részletekkel is foglalkozni. Belefér az idejébe is, a fizetésébe is. Itt megszakadt a beszélgetésünk; órájára pillantott, mennie kellett egy kezdődő értekezletre. Dér Ferenc IPARI TANULÓKAT FELVESZÜNK o badges, ót áss és a szakmába FELTÉTELEK általános iskolai veqzettséq és 14. életév (az ács szakmában a 15 év) betöltése. A jelentkezéshez szíikséqes az iskolai jelentkezési lap és a születési anyakönyvi kivonat. Szállást, munkaruhát, szerszámot és teljes ellátást díjtalanul adunk. A tanulmányi eredménytől fűqqő ösztöndíjat fizetünk. JELENTKEZÉS A „PROSPERITÁS“ KTSZ Munkaüqyi osztályán. Bp IX.. Viola u. 45. Pályázatot hirdetünk az itt felsorolt állások betöltésére: Ver vos& tik ty vezető — főosztályvezető-helyettes. Követelmény: műszaki egyetemi végzettség, gyakorlat a tervezésben vagy a termelés irányításában. Szerszáwnszerhesztő Követelmény: mérnöki vagy felsőfokú technikusi végzettség, nagy gyakorlat sajtoló, műanyag fröccsöntő és könnyűfémöntő szerszámok szerkesztésében. A relőutló Követelmény: műszaki végzettség, közgazdasági ismeretek. Kérjük a pályázókat, hogy — önéletrajzzal és az eddigi működési terület leírásával kiegészített — jelentkezésüket vállalatunk személyzeti osztályára küldjék IPARI MŰSZERGYÁR, IKLAD Levélcím: Aszód. Pf.: 2.