Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-14 / 61. szám
1 Első a megyében — történelemből A szaktárgyi versenyek megyei fordulója kellemes meglepetést hozott a váci járásnak. Bánhegyesi Zoltán, a dunakeszi 3. sz. általános iskola nyolcadikos tanulója lett az első, a történelmi versenyen. Ugyancsak ez iskola versenyzője, Péter Tamás harmadik helyezést ért el a nyolcadikosok kémiaversenyén. A járási úttörőelnökség értékelte az egyes úttörőcsapatok által a szaktárgyi versenyek járási fordulóin elért eredményeket. A versenyeken szerzett 1—6. helyezések pontozása alapján legjobban szerepelt a dunakeszi 3. sz. általános iskola fiúcsapata (29 ponttal). Második az alsógödi általános iskola fiúcsapata (28 ponttal), harmadik a dunakeszi 2. sz. általános iskola fiúcsapata (26 ponttal). Az elnökség körlevélben mondott köszönetét mindazoknak, akik a versenyek megszervezésében és lebonyolításában közreműködtek, és akik a versenyeken kiemelkedő eredményeket értek el. (hlavács) ! FÓRUM I Valóságérzék és vállalkozó kedv ii. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1969. MÁRCIUS 14., PÉNTEK „Nem rossz, csak megkell szokni!" Hús, tej, kenyér — a járásban Nem tervez hálózatfejlesztést a kereskedelem Vélemények az új kenyérgyár kenyeréről Szerdán délelőtt a járási tanács vb-termében gyűltek össze a kereskedelem, a vendéglátás és a lakosság áruellátását szolgáló üzemek képviselői. Bartha István, a járási pártbizottság munkatársa, rövid vitaindítója után elsőként az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat képviselője szólalt fel. A húsellátás szerinte az elmúlt évben megjavult, de még így sem fedezi maradékaz igényeket. KülönöVÁCI KISLEXIKON Balassa Ferenc (Pozsony 1794. szeptember 3. — Bécs 1860. február 3.): festőművész. 1803-ban a váci siketnéma intézet tanulója lett. 13 éves korában a bécsi politechnikai intézetbe került. 1825-ben Münchenben beiratkozott az akadémiára. Rövid idő múlva Rómába ment, ahol egy oltárképével vonta magára a figyelmet. 1841 októberében Vácra jött, és a siketnéma intézet rajztanára lett. Nősülése után PoBarabás Miklós zsonyba költözött, de onnan hamarosan visszatérve, Pesten műtermet nyitott. Neve 1843- ban vált országosan ismertté, amikor a Pesti Műegylet tárlatán Corvin Mátyás halála című képét kiállította . Barabás Miklós (Márkusfal- vi) Márkusfalva, Háromszék megye 1840. február 22. — Budapest 1898. február 12.): fesÉlelmiszerboltjainkba szakképzett vagy gyakorlattal rendelkező ELADÓKAT VESZÜNK FEL Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat (Munkaügy) VÁC, Április 4. tér 12. tőművész. Gimnáziumi tanulmányai után Neuhauser rajztanárnál tanul. 1829-ben Bécs- ben a Képzőművészeti Akadémiára iratkozott. 1831-ben Bukarestbe, onnan Olaszországba utazott. Négy év múlva visszatért Magyarországra és Pesten telepedett le. A szabadságharc idején váci lakos volt. 1861-ben részt vett a Képzőművészeti Társulat megalakításában. Számos arcképet festett. Füredi Mihályt 1850- ben, Degrát 1856-ban, Argenfi Dömét pedig 1857-ben rajzolta kőre. A Műcsarnok 1878-ban kiállítást rendezett a műveiből. Legnagyobb méretű festménye: A Lánchíd alapkőletétele című, amelyet 1864-ben állított ki. Móritz Valéria (Folytatjuk) MA: KISZ-titkári értekezlet A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Vác Városi Bizottsága ma délelőtt fél 10 órai kezdettel egésznapos titkári értekezletet tart. A résztvevők értékelik a múlt évi munkát, majd kidolgozzák az 1969. éves munkatervet, akcióprogramot. talanul sen a friss húst keresik, elsősorban a falvakban. Egy kis község hentese fagyasztott húst nem szívesen vesz át, emiatt előfordul, hogy a község hús nélkül marad. Ehhez a kérdéshez szólt hozzá a Vác és Környéke ÁFÉSZ képviselője is. Véleménye szerint nagyon kívánatos lenne, hogy a nagyobb községekbe legalább hetenként kétszer szállítson a húsipar friss árut. Sokhelyütt szombatonként a tőkehússal együtt szállítják a felvágottat. A húsipar munkatársa ígéretet tett, hogy ahol erre valóban igény van: be fogják vezetni a heti többszöri szállítást. Elismerően beszéltek a tejipar munkájáról. A helyi igényeket figyelembe vették és hetenként többször is szállítanak tejterméket a községekbe. A nagyobb boltokban a kannás tej mellett a rákospalotai tejüzem palackos tejét is meg lehet kapni. A vevők érdekét szolgálja a tejipar nagyobb kockázatvállalása is. Korábban az üzletvezetők kiszámítva rendelték a tejet, hogy ne maradjon a nyakukon. Néhány hónapja a tejipar bevezette, ha egész kanna tej marad meg, azt a másnap reggeli szállításnál visszaveszi. Ennek eredménye, hogy néhány nagyobb boltban még este nyolc órakor is lehet tejet kapni. A jelenlevők javasolták a műanyag fóliákba csomagolt tej árusítását A tejipar képviselője közölte, hogy pillanatnyilag ezt a kívánságot nem teljesíthetik. Székesfehérvárott dolgozik egy ilyen gépsor, drága svájci gyártmány, amelynek termelése még a fővárost és közvetlen környékét sem elégíti ki. Hír szerint tárgyalnak a svájci céggel, és ha ezek a tárgyalások eredménnyel járnak, akkor lehet remény arra, hogy a fővárostól távolabbi helyekre is szállítanak poli- pack-tejet. A jelenlevők közül többen nehezményezték, hogy egyenetlen, olykor pedig kifejezetten rossz a kenyérellátás. „örülünk, amikor áll a kenyérgyár, mert olyankor jó a kenyér” — mondották. Véleményük szerint az új kenyérgyár nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Termékeinek minősége rosz- szabb, íze jellegtelenebb, mint a kis sütödéké. A sütőipar képviselője válaszában elmondotta: a kenyérgyár folyamatosan próbaüzemei, gyártmányainak jellegét az automata nagyüzemi gyártástól kapja. Nem rossz, meg kell szokni!(!?) Elmondotta azt is, hogy a mintaboltok bevezetése sikerrel járt. A vállalat a tervét túlteljesítette. A továbbiakban mégsem kívánnak újabb boltokat nyitni, csak ha erre kifejezetten kérik a vállalatot. Remélik, hogy a kenyérgyár végül is megkezdheti a folyamatos üzemszerű termelést, és ez majd minőségében is, mennyiségében is megfelel a kívánalmaknak. Az elhangzottakból kitűnt, hogy jelentősebb hálózatfejlesztést erre az évre nem tervez a kereskedelem járásunkban. b. KÉRDÉS, hogy a szűkebben vett népművelési rendszer, és ezen belül is a mi intézményünk, a művelődési központ, miként tud e folyamatban részt venni. Sokan kárhoztattak bennünket: nem vagyunk elég korszerűek. Nekünk az a véleményünk, hogy elég korszerűek a keretek, a szervezeti rendszer adottságai. Az eredmény azonban még nem megfelelő. Időszerűtlen viszont az öntevékeny színjátszó csoportok újraélesztéséről beszélni. Valamikor megvolt ennek a hivatása, ma azonban az igazi népművelési funkciót az önművelést egyszerűbb, olcsóbb, értékesebb és termékenyebb eszközökkel lehet megvalósítani. Éppen ezért mi azt tartjuk, hogy azok a korszerű eszközök értékesek, amelyek megfelelő vállalkozó kedvvel igényes tartalmak formáivá válnak. Jelentős munkának tartjuk azt, amit művészeti csoportjaink végeznek. Négy énekkarunkban, zenekarunkban, képzőművészeti, irodalmi és fotoszakkörünkben, három tánccsoportunkban és tánctanfolyamainkon közel négyszáz ember vesz részt, rendszeresen. Ezek az emberek szoros, eltéphetetlen barátságot köt- | nek valamilyen művészeti ág- I gal, és időnként minden igényt I kielégítő színvonalon szóra- ! koztatni is tudják a közönsé- j get, vagyis nemcsak sokad- rendű „pótlékot" nyújtanak, hanem valódi művészeti élményt is. ISMERETTERJESZTŐ SZAKKÖREINKBEN és előadásainkon évente közel 7 ezer ember fordul meg, holott ezek igényes, magas színvonalú programok. (Tájékozatlan volt az a hozzászóló, aki ezt néhány ember számára fenntartott hiábavaló erőlködésnek nevezte.) Több mint 50 ezer ember látogatja azokat a programjainkat, amelyeket színházi műsoroknak nevezhetnénk, és amelyek a legkülönbözőbb igényeket elégítik ki. Más alkalmakkor, foglalkozásokon, kulturált, táncos összejöveteleken évente több mint 70 ezren fordulnak meg. Ha mindehhez a mozilátogató közönséget is hozzáadjuk, akkor kitűnik, hogy a Madách Imre Művelődési Központban évente 300 ezer ember fordul meg, kisebb vagy nagyobb igénynyel. (És minderre az állam személyenként és alkalmanként 80—90 fillért költ. Lehet-e ezt pazarlásnak, hiábavaló pénzköltésnek nevezni, mint ahogy erre aéhányan hajlanak!?) Az eredmények az utóbbi tíz év szívós munkájával alakultak ki. Ezt nehezíti az (mindig is nehezíteni fogja), hogy nincsenek, és nem is lesznek örök időkre érvényes módszerek. Talán csak egy: alkalmazkodni kell a változó élet követelményeihez, és ha lehet, nem utána kullogni, hanem előtte járni. Bennünket éppen ebben terhel a legnagyobb felelősség. Noha tudjuk, hogy a váci művelődésnek és népművelésinek csak egy része vagyunk, állandóan keressük, kutatjuk azokat a megoldásokat, amelyek tevékenyebb közelségbe hozzák az embereket a kultúrához. Éppen ezért elsősorban közönségünk egyes rétegeinek szemléletét akarjuk megváltoztatni. A gazdaságban, a társadalmi tevékenységben egyre nagyobb lesz a jelentősége az önálló kezdeményezésnek, az öntevékeny megvalósításnak. Mi ezt a szellemet szeretnénk intézményünkben otthonossá tenni. Élére akarunk állni a helyes kezdeményezéseknek, és serkentjük azokat. Ilyen elgondolások alapján adtunk teret a nyugdíjas pedagógusok és a fiatalok klubjának, így bontakozik ki a szocialista brigádvezetők és az értelmiségiek klubja is. ÜGY ÉREZZÜK, megindult e tekintetben a jó értelemben vett erjedés. Bízunk elgondolásaink sikerében, kiváló szak- körvezetőinkkel és társadalmi munkásainkkal együtt. Az a célunk, hogy intézményünk — a város művelődésének egészében elfoglalt aránya szerint — egyik sajátos arca legyen annak az össztársadalmi folyamatnak, amelynek napjaink figyelő embere tanúja lehet. Pelczéder Tibor (Vége) ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Dibusz Miklós és Maróti Klára: Miklós, Fülöp Ferenc és Varga Mária: Andrea, Farkas István és Gergely Erzsébet: Krisztina, Tóth József és Kerekes Julianna: Rita, Varga Antal és Dudás Erzsébet: Judit, Kiss József és Szarvas Erzsébet: Zoltán, Slezák Barnabás és Fizil Irén: Barnabás, Fogarassi Attila és Virágh Marianna: Orsolya, Győrvári Ferenc és Zelinka Rozália: Timea, Kókai János és Szalai Éva: Gábor, Magyar Egy veterán emlékeiből műves, Bogdán Bálint péksegéd, Kovács János asztalos. A munkástanács elnöke a sződligeti Varga Gusztáv, a katonatanács elnöke Szőllősi Lukács lett. A LEGFONTOSABB tevékenységük a közellátás megszervezése, irányítása és az élelmiszerjegyek kezelése volt. Ismertették a Tanácsköztársaság rendelkezéseit, és ami a községre vonatkozott, azt végrehajtották. A többi között a Vörös Hadsereg önkénteseit szervezték. 1919. AUGUSZTUS 19-ÉN, amikor lemondott a Forradalmi Kormányzó Tanács, éjjel egy órakor a csendőrség letartóztatta és Vácra vitte őket a fogdába. Négyszáznyolc- vanhat napig voltak törvénytelenül fogva tartva. A történelmi igazságért el kell mondani, hogy fogságukért a váci főszolgabíró volt a felelős, s azt is, hogy a helybeli birtokosok közül dr. Széchi Kálmán többször megkísérelte kieszközölni a szabadon bocsátásukat. Gádorosi Ferenc veterán emlékeiből közli: a HAGY irodalmi klubja Mihály és Marcsók Katalin: Katalin; Branda László és Bottlik Erzsébet: Tibor, Belényi Béla és Neubrandt Mária: Béla nevű gyermeke. Házasságot kötött: Oszaczki Pál Patai Judittal, Jakus József Misinszki Máriával, Zom- bori István Balogh Irénnel. Meghalt: Ulinarik Györgyné szül. Juhász Irén (Vác, Március 15 tér 2.). Balatoni István, (Vác, Mártírok útja 26.), So- moghy Jenő (Vác, Kert utca 9.), dr. Tanka Gyuláné szül. Riesz Klára (Vác, Géza király tér 3.), Fuferenda Hajnalka (Váchartyán), Kaposvári Béla (Vác, Mártírok útja 35.), Erdei Sándor (Veresegyház) és Farkas János (Vác, Egyházmegye 13.). — A Lőwy Sándor Általános Gépipari Technikum az esti és a levelező tagozaton az 1969/ 70-es tanévben még technikumi első osztályokat Indít, általános gépipari szakon. A jelentkezők részére felvételi előkészítő tanfolyamot szervez. Jelentkezési határidő: 1969. április 1. Bővebb felvilágosítás a tagozatvezetőnél kapható (Vác, Konstantin tér 6.). Köszönetnyilvánítás. MincL azoknak a rokonoknak, ismerősöknek, a Híradástechnikai Anyagok Gyára Porkohászati Üzemeltetési Laboratóriuma dolgozóinak, a Dunakanyar Tsz vezetőségének, akik szeretett férjem. illetve édesapám temetésén megjelentek, ezúton mondunk hálás köszönetét, özv. Kovács Lajosné és fia. — Tanfolyamok. A váci Lőwy Sándor Gépipari Technikum folyamatosan indít be lánghegesztő, ívhegesztő, műszaki rajz, villamossági alapismeretek, ipari tanfolyamokat. Jelentkezni lehet munkanapokon az iskola portáján. (Vác. Konstantin tér 6.) VÁCI APRÓHIRDETÉSEK Család! ház — két szoba, komforttal beköltözhetően — eladó. Érdeklődés: Vác, Mártírok útja 60. Hivatalsegédi, takarítói állást hirdet a Báthory utcai iskola. Megfelelő cserelakás szükséges. Jelentkezés személyesen az igazgatónál. __________ C selőtén hétvégi nyaralásra kiválóan alkalmas 1200 négyszögöl terület, gyümölcsfákkal — előnyös fizetési feltételekkel — eladó, vagy bérbe, esetleg felesbe kiadó. Vác, M A.V-telep 4._______. C saládi ház betegség miatt eladó. Beköltözhető. Négyszobás, konyhás. fürdőszobás. Vác-Deákvár, Hanusz utca 21. Moró.______ Fi atal házaspár életjáradékra vagy eltartásra részben beköltözhető házat keres. Leveleket ..Remény” jeligére a váci hirdető irodába.______________ Szép sötét hálószobabútor. függönykami- sok. íróasztal eladó. Vác. Széchenyi u. 14. (Tihanyi). Telek eladó (160 négyszögöl) Sövény utca 48., Lajosteiepen; kész alappal, építőanyaggal. Érdeklődés: Vác, Deákvár, Bottyán utca 27. Bácskai dűlőben (Deákvár, Szivárvány utca) 300 vagy 400 négyszögöl, részben szőlővel telepített földrész (telek), építésre alkalmas, eladó. Érdeklődés: Vác, Aran- ka utca 30. szám alatt. Szép kétszobás, komfortos szabad rendelkezésű lakást vennék, vagy ilyen cserével garázs os. főútvonali családi házamat eladnám. „Készpénz” jeligére, váci hirdetőirodába. ____________ Anyagbeszerzői állást keresek, lehetőleg Vácott vagy Vác környékén. Több éves anyagismerettel és megfelelő szakiskolával rendelkezem. Fizetési igényem: 2200 forint. Értesítést kérek „22 622” jeligére váci hirdetőirodába. Üj lapeitár, erősítővé] eladó. Vác, Lenin út 10. Fiatal műszaki férfi társnélküli albérleti szobát keres fürdőszobahasználattal. Ajánlatokat: „Igényes” jeligére, váci hirdetőirodába. Kombinált szekrény és két darab fotel eladó: Vác, Damjanich tér 7. II. em. 1. Üj egypárevezős csónak eladó. Vác, Hunyadi utca 5. _______ T yúkszemek, benőtt körmök szakszerű eltávolítása: Bükkiné, Kossuth utca 4. Elcserélném budapesti egy szoba komfortos Lakásomat hasonló váciért. Érdeklődés kizárólag levélben: Németh Dezső, Budapest XIV.. Ilka utca 32. in. emelet 8. Alig használt Calipso magnetofon eladó: Dudás József, Vác, Március 15. tér 16. Telek, 160 négyszög- öles eladó Sövény utca 45. szám alatt; házalappal, építőanyaggal, salakblokkal, sóderrel sfb Érdeklődni lehet: Vác-Deákvár. Bottyán utca 27. déseket. Az új telepesek nyugdíjas vasutasok, kispénzű tisztviselők és a házbéruzso- ra elől menekülő vagy munka- nélküli ipari munkások voltak. A telep fejlődését előmozdította az időközben elkészült állomás. 1919-ben már körülbelül 800 lakosa volt a községnek. Csak később lett közigazgatásilag önálló terület — templommal, iskolával és üzletekkel. A volt Iskola utca és Vilmos császár út kereszteződésénél állt egy vendéglő, az Essó-féle házban. Itt találkoztak az emberek szabad idejükben. Itt működött a Takarék Asztaltársaság. 1919-ben, amikor kikiáltották a Tanácsköztársaságot (márc. 21-én), ide érkezett egy gépkocsi, három katonával. Mivel a hivatali személyek elmenekültek. a katonák az asztaltársasággal beszélték meg a tennivalókat. Ezek az emberek nagyrészt a fővárosban dolgoztak, szervezett munkások voltak. Az építőmunkásokból lett iparosok lelkesedtek az eseményekért. Itt alakult meg a munkástanács és á katonatanács. Tagiai: Szőllősi Lukács hadirokkant, Tóth Gyula kőFELSŐGÖD területe a század elején gr. Szapári uradalmához tartozott. A birtokot 1907—1908-ban eladták. Négyen vásárolták meg: dr. Széchi Kálmán, Schöffer Bódog, Haj esi és Néder nevű birtokosok. A területet észak felől (Szód irányából) Floch Ehren- burg birtoka, délről Nemeskéri Géza ismert vadaskertje és Göd község határolta. A felsőgödi új birtokosok közül dr. Széchi Kálmán ügyvéd kezdeményezésére a birtokokat házhelyekre parcellázták. A területnek csak kis része volt alkalmas földművelésre, a többit futóhomok és nádas takarta. A PARCELLÁZÁSNÁL — szabálytalanul — nem jelölték ki áz utakat, és az el- egyengetés, a víz levezetése is nemtörődömségről árulkodott. A parcellákat kezdetben négyszögölenként 50 fillérért árusították. Felsőgöd közigazgatásilag Szódhoz tartozott. A helyi ügyeket eleinte egy háromtagú bizottság intézte, amelynek legfőbb feladata volt, hogy beszedje az adót és jegyezze az adás-vételi szerző-