Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-14 / 61. szám

1 Első a megyében — történelemből A szaktárgyi versenyek me­gyei fordulója kellemes meg­lepetést hozott a váci já­rásnak. Bánhegyesi Zoltán, a dunakeszi 3. sz. általános is­kola nyolcadikos tanulója lett az első, a történelmi ver­senyen. Ugyancsak ez iskola ver­senyzője, Péter Tamás har­madik helyezést ért el a nyol­cadikosok kémiaversenyén. A járási úttörőelnökség ér­tékelte az egyes úttörőcsapa­tok által a szaktárgyi ver­senyek járási fordulóin el­ért eredményeket. A verse­nyeken szerzett 1—6. helye­zések pontozása alapján leg­jobban szerepelt a dunakeszi 3. sz. általános iskola fiúcsa­pata (29 ponttal). Második az alsógödi általános iskola fiúcsapata (28 ponttal), har­madik a dunakeszi 2. sz. általános iskola fiúcsapata (26 ponttal). Az elnökség körlevélben mondott köszönetét mind­azoknak, akik a versenyek megszervezésében és lebonyo­lításában közreműködtek, és akik a versenyeken kiemel­kedő eredményeket értek el. (hlavács) ! FÓRUM I Valóságérzék és vállalkozó kedv ii. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1969. MÁRCIUS 14., PÉNTEK „Nem rossz, csak megkell szokni!" Hús, tej, kenyér — a járásban Nem tervez hálózatfejlesztést a kereskedelem Vélemények az új kenyérgyár kenyeréről Szerdán délelőtt a járási tanács vb-termében gyűltek össze a kereskedelem, a ven­déglátás és a lakosság áruel­látását szolgáló üzemek kép­viselői. Bartha István, a járási pártbizottság munkatársa, rö­vid vitaindítója után elsőként az Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat képviselője szólalt fel. A húsellátás szerinte az elmúlt évben megjavult, de még így sem fedezi maradék­az igényeket. Különö­VÁCI KISLEXIKON Balassa Ferenc (Pozsony 1794. szeptember 3. — Bécs 1860. február 3.): festőművész. 1803-ban a váci siketnéma in­tézet tanulója lett. 13 éves ko­rában a bécsi politechnikai in­tézetbe került. 1825-ben Mün­chenben beiratkozott az akadé­miára. Rövid idő múlva Ró­mába ment, ahol egy oltárké­pével vonta magára a figyel­met. 1841 októberében Vácra jött, és a siketnéma intézet rajz­tanára lett. Nősülése után Po­Barabás Miklós zsonyba költözött, de onnan hamarosan visszatérve, Pesten műtermet nyitott. Neve 1843- ban vált országosan ismertté, amikor a Pesti Műegylet tárla­tán Corvin Mátyás halála cí­mű képét kiállította . Barabás Miklós (Márkusfal- vi) Márkusfalva, Háromszék megye 1840. február 22. — Bu­dapest 1898. február 12.): fes­Élelmiszer­boltjainkba szakképzett vagy gyakorlattal rendelkező ELADÓKAT VESZÜNK FEL Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat (Munkaügy) VÁC, Április 4. tér 12. tőművész. Gimnáziumi tanul­mányai után Neuhauser rajz­tanárnál tanul. 1829-ben Bécs- ben a Képzőművészeti Akadé­miára iratkozott. 1831-ben Bukarestbe, onnan Olaszor­szágba utazott. Négy év múlva visszatért Magyarországra és Pesten telepedett le. A sza­badságharc idején váci lakos volt. 1861-ben részt vett a Képzőművészeti Társulat meg­alakításában. Számos arcképet festett. Füredi Mihályt 1850- ben, Degrát 1856-ban, Argenfi Dömét pedig 1857-ben rajzolta kőre. A Műcsarnok 1878-ban kiállítást rendezett a művei­ből. Legnagyobb méretű fest­ménye: A Lánchíd alapkőleté­tele című, amelyet 1864-ben állított ki. Móritz Valéria (Folytatjuk) MA: KISZ-titkári értekezlet A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Vác Városi Bizottsága ma délelőtt fél 10 órai kezdettel egésznapos titkári értekezletet tart. A résztvevők értékelik a múlt évi munkát, majd kidolgoz­zák az 1969. éves munka­tervet, akcióprogramot. talanul sen a friss húst keresik, el­sősorban a falvakban. Egy kis község hentese fa­gyasztott húst nem szívesen vesz át, emiatt előfordul, hogy a község hús nélkül marad. Ehhez a kérdéshez szólt hozzá a Vác és Környéke ÁFÉSZ képviselője is. Véle­ménye szerint nagyon kívána­tos lenne, hogy a nagyobb községekbe legalább hetenként két­szer szállítson a húsipar friss árut. Sokhelyütt szombatonként a tőkehússal együtt szállítják a felvágottat. A húsipar mun­katársa ígéretet tett, hogy ahol erre valóban igény van: be fogják vezetni a heti több­szöri szállítást. Elismerően beszéltek a tejipar munkájáról. A helyi igényeket figyelembe vették és hetenként többször is szállítanak tejterméket a községekbe. A nagyobb bol­tokban a kannás tej mellett a rákospalotai tejüzem palac­kos tejét is meg lehet kapni. A vevők érdekét szolgálja a tejipar nagyobb kockázatvál­lalása is. Korábban az üzlet­vezetők kiszámítva rendelték a tejet, hogy ne maradjon a nyakukon. Néhány hónapja a tejipar bevezette, ha egész kanna tej marad meg, azt a másnap regge­li szállításnál visszaveszi. Ennek eredménye, hogy né­hány nagyobb boltban még este nyolc órakor is lehet te­jet kapni. A jelenlevők ja­vasolták a műanyag fóliákba csomagolt tej árusítását A tejipar képviselője közöl­te, hogy pillanatnyilag ezt a kívánságot nem teljesíthetik. Székesfehérvárott dolgozik egy ilyen gépsor, drága svájci gyártmány, amelynek terme­lése még a fővárost és köz­vetlen környékét sem elégíti ki. Hír szerint tárgyalnak a svájci céggel, és ha ezek a tárgyalások eredménnyel jár­nak, akkor lehet remény arra, hogy a fővárostól távolabbi helyekre is szállítanak poli- pack-tejet. A jelenlevők közül többen nehezményezték, hogy egyenetlen, olykor pedig kifejezetten rossz a ke­nyérellátás. „örülünk, amikor áll a ke­nyérgyár, mert olyankor jó a kenyér” — mondották. Véle­ményük szerint az új kenyérgyár nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Termékeinek minősége rosz- szabb, íze jellegtelenebb, mint a kis sütödéké. A sütőipar képviselője válaszában elmon­dotta: a kenyérgyár folyama­tosan próbaüzemei, gyártmá­nyainak jellegét az automata nagyüzemi gyártástól kapja. Nem rossz, meg kell szok­ni!(!?) Elmondotta azt is, hogy a mintaboltok bevezetése si­kerrel járt. A vállalat a tervét túlteljesítette. A továbbiakban mégsem kívánnak újabb bol­tokat nyitni, csak ha erre ki­fejezetten kérik a vállalatot. Remélik, hogy a kenyérgyár végül is megkezdheti a folya­matos üzemszerű termelést, és ez majd minőségében is, mennyiségében is megfelel a kívánalmaknak. Az elhangzottakból kitűnt, hogy jelentősebb hálózatfej­lesztést erre az évre nem ter­vez a kereskedelem járásunk­ban. b. KÉRDÉS, hogy a szűkebben vett népművelési rendszer, és ezen belül is a mi intézmé­nyünk, a művelődési központ, miként tud e folyamatban részt venni. Sokan kárhoztat­tak bennünket: nem vagyunk elég korszerűek. Nekünk az a véleményünk, hogy elég kor­szerűek a keretek, a szervezeti rendszer adottságai. Az ered­mény azonban még nem meg­felelő. Időszerűtlen viszont az öntevékeny színjátszó csopor­tok újraélesztéséről beszélni. Valamikor megvolt ennek a hivatása, ma azonban az igazi népművelési funkciót az ön­művelést egyszerűbb, olcsóbb, értékesebb és termékenyebb eszközökkel lehet megvalósí­tani. Éppen ezért mi azt tartjuk, hogy azok a korszerű eszkö­zök értékesek, amelyek meg­felelő vállalkozó kedvvel igényes tartalmak formáivá válnak. Jelentős munkának tartjuk azt, amit művészeti csoportjaink végeznek. Négy énekkarunkban, zenekarunk­ban, képzőművészeti, irodalmi és fotoszakkörünkben, három tánccsoportunkban és tánctan­folyamainkon közel négyszáz ember vesz részt, rendszere­sen. Ezek az emberek szoros, eltéphetetlen barátságot köt- | nek valamilyen művészeti ág- I gal, és időnként minden igényt I kielégítő színvonalon szóra- ! koztatni is tudják a közönsé- j get, vagyis nemcsak sokad- rendű „pótlékot" nyújtanak, hanem valódi művészeti él­ményt is. ISMERETTERJESZTŐ SZAKKÖREINKBEN és elő­adásainkon évente közel 7 ezer ember fordul meg, holott ezek igényes, magas színvonalú programok. (Tájékozatlan volt az a hozzászóló, aki ezt né­hány ember számára fenntar­tott hiábavaló erőlködésnek nevezte.) Több mint 50 ezer ember látogatja azokat a prog­ramjainkat, amelyeket színhá­zi műsoroknak nevezhetnénk, és amelyek a legkülönbözőbb igényeket elégítik ki. Más al­kalmakkor, foglalkozásokon, kulturált, táncos összejövetele­ken évente több mint 70 ez­ren fordulnak meg. Ha mind­ehhez a mozilátogató közön­séget is hozzáadjuk, akkor ki­tűnik, hogy a Madách Imre Művelődési Központban éven­te 300 ezer ember fordul meg, kisebb vagy nagyobb igény­nyel. (És minderre az állam személyenként és alkalman­ként 80—90 fillért költ. Le­het-e ezt pazarlásnak, hiába­való pénzköltésnek nevezni, mint ahogy erre aéhányan hajlanak!?) Az eredmények az utóbbi tíz év szívós munkájával alakul­tak ki. Ezt nehezíti az (min­dig is nehezíteni fogja), hogy nincsenek, és nem is lesznek örök időkre érvényes módsze­rek. Talán csak egy: alkal­mazkodni kell a változó élet követelményeihez, és ha lehet, nem utána kullogni, hanem előtte járni. Bennünket éppen ebben terhel a legnagyobb fe­lelősség. Noha tudjuk, hogy a váci művelődésnek és népmű­velésinek csak egy része va­gyunk, állandóan keressük, kutatjuk azokat a megoldáso­kat, amelyek tevékenyebb kö­zelségbe hozzák az embereket a kultúrához. Éppen ezért el­sősorban közönségünk egyes rétegeinek szemléletét akarjuk megváltoztatni. A gazdaság­ban, a társadalmi tevékeny­ségben egyre nagyobb lesz a jelentősége az önálló kezde­ményezésnek, az öntevékeny megvalósításnak. Mi ezt a szellemet szeretnénk intézmé­nyünkben otthonossá tenni. Élére akarunk állni a helyes kezdeményezéseknek, és ser­kentjük azokat. Ilyen elgon­dolások alapján adtunk teret a nyugdíjas pedagógusok és a fiatalok klubjának, így bonta­kozik ki a szocialista brigád­vezetők és az értelmiségiek klubja is. ÜGY ÉREZZÜK, megindult e tekintetben a jó értelemben vett erjedés. Bízunk elgondo­lásaink sikerében, kiváló szak- körvezetőinkkel és társadalmi munkásainkkal együtt. Az a célunk, hogy intézményünk — a város művelődésének egé­szében elfoglalt aránya sze­rint — egyik sajátos arca le­gyen annak az össztársadalmi folyamatnak, amelynek nap­jaink figyelő embere tanúja lehet. Pelczéder Tibor (Vége) ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Dibusz Miklós és Maróti Klára: Miklós, Fülöp Ferenc és Varga Mária: And­rea, Farkas István és Gergely Erzsébet: Krisztina, Tóth Jó­zsef és Kerekes Julianna: Rita, Varga Antal és Dudás Erzsé­bet: Judit, Kiss József és Szar­vas Erzsébet: Zoltán, Slezák Barnabás és Fizil Irén: Bar­nabás, Fogarassi Attila és Virágh Marianna: Orsolya, Győrvári Ferenc és Zelinka Rozália: Timea, Kókai János és Szalai Éva: Gábor, Magyar Egy veterán emlékeiből műves, Bogdán Bálint pék­segéd, Kovács János aszta­los. A munkástanács elnö­ke a sződligeti Varga Gusz­táv, a katonatanács elnöke Szőllősi Lukács lett. A LEGFONTOSABB tevé­kenységük a közellátás meg­szervezése, irányítása és az élelmiszerjegyek kezelése volt. Ismertették a Tanácsköztár­saság rendelkezéseit, és ami a községre vonatkozott, azt végrehajtották. A többi kö­zött a Vörös Hadsereg ön­kénteseit szervezték. 1919. AUGUSZTUS 19-ÉN, amikor lemondott a Forra­dalmi Kormányzó Tanács, éj­jel egy órakor a csendőrség letartóztatta és Vácra vitte őket a fogdába. Négyszáznyolc- vanhat napig voltak törvény­telenül fogva tartva. A tör­ténelmi igazságért el kell mondani, hogy fogságukért a váci főszolgabíró volt a fele­lős, s azt is, hogy a helybeli birtokosok közül dr. Széchi Kálmán többször megkísérel­te kieszközölni a szabadon bocsátásukat. Gádorosi Ferenc veterán emlékeiből közli: a HAGY irodalmi klubja Mihály és Marcsók Kata­lin: Katalin; Branda László és Bottlik Erzsébet: Tibor, Belényi Béla és Neubrandt Mária: Béla nevű gyermeke. Házasságot kötött: Oszaczki Pál Patai Judittal, Jakus Jó­zsef Misinszki Máriával, Zom- bori István Balogh Irénnel. Meghalt: Ulinarik Györgyné szül. Juhász Irén (Vác, Már­cius 15 tér 2.). Balatoni István, (Vác, Mártírok útja 26.), So- moghy Jenő (Vác, Kert utca 9.), dr. Tanka Gyuláné szül. Riesz Klára (Vác, Géza király tér 3.), Fuferenda Hajnalka (Váchartyán), Kaposvári Béla (Vác, Mártírok útja 35.), Erdei Sándor (Veresegyház) és Far­kas János (Vác, Egyházmegye 13.). — A Lőwy Sándor Általános Gépipari Technikum az esti és a levelező tagozaton az 1969/ 70-es tanévben még technikumi első osztályokat Indít, általá­nos gépipari szakon. A jelent­kezők részére felvételi előké­szítő tanfolyamot szervez. Je­lentkezési határidő: 1969. áp­rilis 1. Bővebb felvilágosítás a tagozatvezetőnél kapható (Vác, Konstantin tér 6.). Köszönetnyilvánítás. MincL azoknak a rokonoknak, ismerő­söknek, a Híradástechnikai Anyagok Gyára Porkohászati Üzemeltetési Laboratóriuma dol­gozóinak, a Dunakanyar Tsz ve­zetőségének, akik szeretett fér­jem. illetve édesapám temetésén megjelentek, ezúton mondunk hálás köszönetét, özv. Kovács Lajosné és fia. — Tanfolyamok. A váci Lőwy Sándor Gépipari Technikum fo­lyamatosan indít be lánghegesz­tő, ívhegesztő, műszaki rajz, vil­lamossági alapismeretek, ipari tanfolyamokat. Jelentkezni lehet munkanapokon az iskola por­táján. (Vác. Konstantin tér 6.) VÁCI APRÓHIRDETÉSEK Család! ház — két szo­ba, komforttal beköl­tözhetően — eladó. Ér­deklődés: Vác, Mártí­rok útja 60. Hivatalsegédi, takarí­tói állást hirdet a Báthory utcai iskola. Megfelelő cserelakás szükséges. Jelentkezés személyesen az igazga­tónál. __________ C selőtén hétvégi nya­ralásra kiválóan alkal­mas 1200 négyszögöl terület, gyümölcsfák­kal — előnyös fizetési feltételekkel — eladó, vagy bérbe, esetleg felesbe kiadó. Vác, M A.V-telep 4._______. C saládi ház betegség miatt eladó. Beköltöz­hető. Négyszobás, konyhás. fürdőszobás. Vác-Deákvár, Hanusz utca 21. Moró.______ Fi atal házaspár életjá­radékra vagy eltartás­ra részben beköltözhe­tő házat keres. Levele­ket ..Remény” jeligé­re a váci hirdető iro­dába.______________ Szép sötét hálószoba­bútor. függönykami- sok. íróasztal eladó. Vác. Széchenyi u. 14. (Tihanyi). Telek eladó (160 négy­szögöl) Sövény utca 48., Lajosteiepen; kész alappal, építő­anyaggal. Érdeklődés: Vác, Deákvár, Bottyán utca 27. Bácskai dűlőben (Deákvár, Szivárvány utca) 300 vagy 400 négyszögöl, részben szőlővel telepített föld­rész (telek), építésre alkalmas, eladó. Ér­deklődés: Vác, Aran- ka utca 30. szám alatt. Szép kétszobás, kom­fortos szabad rendel­kezésű lakást vennék, vagy ilyen cserével garázs os. főútvonali családi házamat elad­nám. „Készpénz” jel­igére, váci hirdetőiro­dába. ____________ Anyagbeszerzői állást keresek, lehetőleg Vácott vagy Vác kör­nyékén. Több éves anyagismerettel és megfelelő szakiskolá­val rendelkezem. Fi­zetési igényem: 2200 forint. Értesítést ké­rek „22 622” jeligére váci hirdetőirodába. Üj lapeitár, erősítővé] eladó. Vác, Lenin út 10. Fiatal műszaki férfi társnélküli albérleti szobát keres fürdőszo­bahasználattal. Aján­latokat: „Igényes” jeligére, váci hirdető­irodába. Kombinált szekrény és két darab fotel eladó: Vác, Damjanich tér 7. II. em. 1. Üj egypárevezős csó­nak eladó. Vác, Hu­nyadi utca 5. _______ T yúkszemek, benőtt körmök szakszerű el­távolítása: Bükkiné, Kossuth utca 4. Elcserélném budapesti egy szoba komfortos Lakásomat hasonló vá­ciért. Érdeklődés kizá­rólag levélben: Né­meth Dezső, Budapest XIV.. Ilka utca 32. in. emelet 8. Alig használt Calipso magnetofon eladó: Du­dás József, Vác, Már­cius 15. tér 16. Telek, 160 négyszög- öles eladó Sövény ut­ca 45. szám alatt; ház­alappal, építőanyag­gal, salakblokkal, só­derrel sfb Érdeklődni lehet: Vác-Deákvár. Bottyán utca 27. déseket. Az új telepesek nyugdíjas vasutasok, kispénzű tisztviselők és a házbéruzso- ra elől menekülő vagy munka- nélküli ipari munkások vol­tak. A telep fejlődését elő­mozdította az időközben el­készült állomás. 1919-ben már körülbelül 800 lakosa volt a községnek. Csak később lett közigazgatásilag önálló te­rület — templommal, isko­lával és üzletekkel. A volt Iskola utca és Vil­mos császár út kereszteződé­sénél állt egy vendéglő, az Essó-féle házban. Itt találkoz­tak az emberek szabad idejük­ben. Itt működött a Takarék Asztaltársaság. 1919-ben, ami­kor kikiáltották a Tanácsköz­társaságot (márc. 21-én), ide érkezett egy gépkocsi, három katonával. Mivel a hivatali személyek elmenekültek. a katonák az asztaltársasággal beszélték meg a tennivalókat. Ezek az emberek nagyrészt a fővárosban dolgoztak, szerve­zett munkások voltak. Az építőmunkásokból lett iparo­sok lelkesedtek az eseménye­kért. Itt alakult meg a mun­kástanács és á katonatanács. Tagiai: Szőllősi Lukács ha­dirokkant, Tóth Gyula kő­FELSŐGÖD területe a szá­zad elején gr. Szapári uradal­mához tartozott. A birtokot 1907—1908-ban eladták. Né­gyen vásárolták meg: dr. Széchi Kálmán, Schöffer Bó­dog, Haj esi és Néder nevű birtokosok. A területet észak felől (Szód irányából) Floch Ehren- burg birtoka, délről Nemes­kéri Géza ismert vadaskert­je és Göd község határolta. A felsőgödi új birtokosok közül dr. Széchi Kálmán ügyvéd kezdeményezésére a birtokokat házhelyekre par­cellázták. A területnek csak kis része volt alkalmas föld­művelésre, a többit futóho­mok és nádas takarta. A PARCELLÁZÁSNÁL — szabálytalanul — nem je­lölték ki áz utakat, és az el- egyengetés, a víz levezetése is nemtörődömségről árulko­dott. A parcellákat kezdet­ben négyszögölenként 50 fil­lérért árusították. Felsőgöd közigazgatásilag Szódhoz tartozott. A helyi ügyeket eleinte egy három­tagú bizottság intézte, amely­nek legfőbb feladata volt, hogy beszedje az adót és je­gyezze az adás-vételi szerző-

Next

/
Oldalképek
Tartalom