Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-14 / 61. szám
VEST MEGYEI 1969. MÄRCIUS 14., PÉNTEK ,FEL VÖRÖSÖK, PROLETÁROK...” A hűséges : ... . ; Ferenc életé-a I Kisteleki | ről vagy re- '---------------- gényt kellene í rni — vagy semmit. Az előbbihez nem értek, az utóbbit nem tehetem, megpróbálom hát néhány oldalba sűríteni a budakeszi veterán küzdelmes életét. A kisteleki születésű cipészsegéd tizenkilenc éves korában kapta m,eg a fekete-sárga behívót: géppuskás lett a 45-ös gyalogezredben. Tudományának később nagy hasznát vette a Vörös Hadseregben ... — Addig azonban megszöktem néhányszor. Először Bu- zeas-fürdőről, a piavei sebesülésem után, aztán a temesvári barakktáborból, ahová az első szökés miatt kerültem. Rutinom volt a szökésben, dicsekvés nélkül mondhatom, Temesvárról volt a legkönnyebb: ugyanis kitört az őszirózsás forradalom. Innen Szegedre mentünk, az ezredhez. Hónapokig tétlenkedtünk a laktanyában. Húsvét másodnapján küldöttség jött a kaszárnyába: „Aki be akar állni a Vörös Hadseregbe, lépjen ki!” Ügy háromszázan kiléptünk. — Tudták, mi az a Vörös Hadsereg?------77—;-------j tudtuk volna, | — Hogyne | gyakran jár------------------- ták hozzánk agitátorok, még Karikás Frigyes is! Kecskeméten osztottak be bennünket a 38. gyalogezredbe. Mi lettünk a szegedi különítmény, én meg annak a géppuskásparancsnoka. Csortgrádnál estünk át a tűzkeresztségen : a mi ezredünk foglalta el Szentest a románoktól. Három napig tartottuk, a negyediken vissza kellett vonulnunk. Tutajjal keltünk át a Tiszán, 'még arról is lőttük a támadókat. Kecskeméten mégis körülzártak bennünket a románok. Hallottuk, mi vár a vöröskatonákra, így hát október 30-án éjjel — harmadma- gammal — megint megszöktem. Egy ölelés az otthoniaknak, egy tányér leves az anyám főztéből, aztán Szegedre mentem. Ügy gondoltam, ott nem ismernek, s majd csak találok valami munkát. Ahogy én azt elképzeltem! Enni kellett, mit tehettem, hat hónapra bezupáltam a nemzeti hadseregbe. A zászlóalj cipészműhelyébe kerültem. Voltunk ott jó páran a vörösezredből, aztán hol az egyik baj társam tűnt el, hol a másik. Egy nap nekem is megsúgták, hogy rajta vagyok a listán. Egy baj társammal innen is megszöktem... — Szőregre mentünk, szerb területre. Franciaországba akartunk eljutni, munkát keresni. Ahogy az útiterven pusmogunk a kocsmában, odajön egy jólöltözött úr, s felajánlja a segítségét: ő is Marseille-be tart, majd szerez nekünk munkát, csak írjuk alá ezt a papírt. Értesítés! Értesítjük a város lakosságát, hogy vállalatunk a háziszemét szállítását átvette a Városi Tanácstól. A szállítás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a vállalat megkezdte egységes szeméttároló edények kiadását. A szeméttároló edények a háztulajdonos, illetve a bérlő tulajdonába kerülnek. Ellenértékűket az átvételkor készpénzben kell kiegyenlíteni. A szeméttároló edények ára 60, illetve 80 Ft. A befizetett összegről megbízottunk elismervényt ad. CEGLÉDI városgazdálkodási VÁLLALAT Aláírtuk. Sosem láttuk többet. Meknes-ben tudtuk meg, Francia-Marokkóban, hogy az a gazember eladott bennünket az idegenlégiónak! r-nr-------—------. után ismét | Három hónap | megszök----------------------- tek. Már majdnem elérték a spanyol— marokkói határt, amikor egy arab kecskepásztor gyerek feladta őket a francia őrjáratnak. Egy hónap szigorított börtön várt rájuk, meg egy homokkal töltött zsák, azzal kellett a tűző afrikai napban körbefutkos- niuk az erődben. — A többi már kriminek is elmenne: egy tizenhat éves szerb gyerek összeesett, az őrmester rugdosni kezdte. Ledobtam a zsákot, négy másik szerb bajtárs mellém ugrott segíteni, most elintézünk az anyád istenit! Az őrmester sípolt, mind az ötünket letartóztatták. Egyévi börtönre ítéltek, amnesztia nélkül, amit kőbányában kellett letölteni. Tudja mit jelent a kényszermunka — Afrikában?! Utána leszolgáltam az öt évet, s ráadásul még egyet, amíg megjött a francia hadügyminisztertől a válasz a letelepedési kérelmemre. Több mint hét év után, 1927 februárjában hagytam el Afrika partjait, abban a reményben, hogy sose látom többet. Tévedtem ... Két évig hányódott Franciaországban; volt tányérmosogató, káli- és szénbányász, végül vasöntő lett. ■ , v----j dolgoztam, I Lllle-ben I Roubaisban--------------- laktam, s 1 929-ben beléptem a CGT-be, meg a Francia Kommunista Pártba. Rövidesen, a helyi pártszervezet vezetőségi tagja lettem. Egyedül voltam, nekem az elvtársak jelentették a családot. Megnősülni nem tudtam, hiszen nem voltak irataim. Amikor kitört a spanyol polgárháború, jelentkeztem a nemzetközi brigádba. Szalvay Mihály zászlóaljába osztottak be, a lengyel szabadsághős Domb- rowskyról elnevezett, 13. brigádba. Rajk László volt a zászlóaljkomisszárunk, lengyelekkel, bolgárokkal, szer- bekkel harcoltunk együtt Estremadurában, az arago- niai és az ebrói fronton. Utoljára Katalóniában ütköztünk meg a fasisztákkal, akik megszakítás nélkül kapták ‘az utánpótlást Hitlertől, Mussolinitól, hozzánk meg az a kevés szovjet segítség sem jutott el. Megkezdődött a viszszavonulás, s én, zsebemben a francia, és spanyol párttagsági könyvvel, a francóisták fogságába estem. Tőlük megszöktem, akkor az olasz fasiszták kaptak el, s átadtak a francóista csendőröknek. Táborról táborra hurcoltak bennünket, nőkkel, gyermekekkel, végül Burgasban a hadbíróság bizonytalan ideig tartó kényszermunkára ítélt. Valamelyik tengerparti kisvárosban ért a hír, hogy kitört a második világháború. A táborban tífusz tört ki, s erre már a Nemzetközi Vörös- kereszt is felfigyelt: közbelépésére sikerült bejutnunk egy Joint-táborba, ahol a hitleri megszállás elől Spanyolországba menekült zsidók éltek. Negyvennégy májusában az amerikai segély- szervezet — az UNRRA — segítségével Casablancába kerültem. Ismét Afrikában voltam tehát... A jugoszláv népi felszabadító hadseregnek katonai missziója működött Algírban. Kisteleki Ferenc, néhány jugoszláv bajtársával, jelentkezett a népi felszabadító hadseregbe, s a misszió az olasz- országi Bariba hozatta őket. Innen már jugoszláv elvtársak segítették hazáig, Belgrá- don, Újvidéken át.----------1 február 5-én, Sze| 1945 | gednél sovány,----------- őszülő hajú férfi l épte át a magyar határt. Kisteleki Ferenc huszonhét évi hányódás, szenvedés után hazaérkezett ... Az élet megtagadta tőle, hogy tanulhasson. Olyan feladatot vállalt tehát, amire futotta képességéből: a pártőrség tagja lett. Innen szerelték le, egyik napról a másikra 1949 decemberében, csupán azért, mert Huescában együtt harcolt Rajk Lászlóval ... Amit a hatalomtól megré- szegült, önmagukat istenítő vezetők vétettek ellene, azt jóvátette a megújult párt. Kisteleki Ferenc a budai hegyek lábánál meghúzódó szerény otthonában egy vitrinre valót őriz a hazai és külföldi kitüntetésekből. Rehabilitálásakor nyugdíját is rendezték. Mint a községi tanács tagja és a pénzügyi állandó bizottság elnöke, ma is megbecsült harcosa a közügyeknek. Mégsem erre büszke, hanem arra, hogy ő, a „notórius szökevény”, egyvalamihez mindig hű maradt: fiatalon vállalt eszméihez. Nyiri Éva ADATIK TUDTÁRA Teli hintó az árokban Hajdanában galíciai mester érkezett a börzsönyi faluba. Azt mondta: olyan bicskát készít, amilyent még nem látott a világ. Három napig fúrt, faragott, reszelt s a negyediken jöttek hozzá a falubéliek : — Lássuk a bicskát! — Tessék, ilyen ragyogót még úgysem láttatok. Nem bizony! Mert ez nem bicska, hanem kés lett. A galíciai nem tudott jól magyarul, nem értette, amit a falubéliek mondtak. — Hogyan lett kés? — kérdezte csodálkozva. A falubéliek nevettek, a galíciai mester meg egy addig névtelen falunak ezzel adott nevet. Let- kés... A nosztrai út melletti árok egy részét különös megtiszteltetés érte. Kada János egykori földbirtokos, ide méltóztatott belefordulni kocsistul, lovastul, feleségestül. Nem is tudott, egyedül kimászni onnan, hiszen a hintó tele volt arannyal: Hogy mégis tovább mehessenek segítséget kértek. Elhatározták, hogy megfélemlítik segítőiket, nehogy a szomszéd községben is rajtuk nevessenek. De hiába volt minden: amikor nem ment veréssel, jutalmazni akartak, de a nevetséges borulás híre messzi vidékre is eljutott. S hogy ne felejtsék el soha az emberek, nevet adtak ennek a helynek: ez lett a Kada-gödör. Híre kelt, hogy Letkésnél a betyárok nem kímélik az arra haladó gazdagokat. Tanyájuk egy rét mellett volt — oda hordták a kincseket és ott osztották szét a falu népe között. Megtudták a pribékek; hol kell keresni az elrabolt ékszereket, és a pénzt, többen is voltak, erősebbek is ... A tanya nem a betyárok nevét őrzi, hanem a pribék pandúrokét: Pribék-tisztás a neve. —Sunyó— Tavasz az iskolákban A Művelődésügyi Minisztérium felhívta az illetékes oktatásügyi szervek figyelmét, hogy a Minisztertanács határozatának megfelelően szabályozzák a tanítás rendjét a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója kapcsán. Az iskolákban március 21-én és 22-én nem lesz tanítás, 23-a rendes tanítási nap. A tavaszi szünet ebben az esztendőben is rendtartásban előírtak szerint alakul, vagyis április 5-től 13-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3, a szünet utáni első 14-e. — „Fel vörösök, proletárok.” A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat 25 centiméteres lemezen kiadta a Magyar Tanácsköztársaság 13 dalát. Tsz-laboratórium A Budapest környéki mező- gazdasági tsz-ek területi szöMűemlékrejtvény (18.) Felvételünk a visegrádi fellegvár egyik romos falrészletét ábrázolja. Melyik Anjou származású magyar király halt meg a fellegvárban? Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a rejtvények megfejtését egyszerre, mind a 30 rejtvénykép közlése után küldjék be a szerkesztőségünkbe, zárt borítékban, amelyre írják rá: „Műemlékrejtvény”. A borítékra 1 forintos bélyeget kell ragasztani. Mivel április 4-e és húsvét miatt négynapos munkaszünet lesz, az eredeti kiírástól eltérően, a megfejtést április 4-ig kell bekülde- niük, a győztesek! névsorát pedig április 13-i, vasárnapi számunkban közöljük. yiNTEItlSTVAlToiiárert 4. Ruth meg is érkezett. E különleges alkalomra legszebb ruháját vette fel. Hogyan is jellemezhetném szépségét? Leheletfinom csókot adott, de azonnal éreztem, hogy legszívesebben szenvedélyesen megcsókolna. Ruth leereszkedett mellém a székre, s egy pohár brandyt rendelt, mert ilyenkor nem árt némi ital. — Szeretsz? — kérdezte. — Szeretlek! — válaszoltam, mert részben csakugyan szerettem, részben pedig mit mondhat egy férfi a nőnek? — Akkor jó! — válaszolta. — Tudod, darling, majdnem egész nap rád gondoltam, s már-már azt hittem, hogy nem szeretsz, csak meg akarsz kapni. A férfiak sokszor azért erőszakosak, mert már unják a nőt, és túl akarnak adni rajta. — Én szeretlek ... — Most már tudom, te azért vagy olyan türelmetlen, mert szeretsz, s nem bírod ki nélkülem. A szerelmes férfiak néha olyan erőszakosak ... Ki tudja, még mit el nem mondott volna a férfiakról összegyűjtött tapasztalatairól, ha nem hívom fel a figyelmét a szomszéd asztalnál ülő két alakra. Ruth először rendbehozta a brandyspohártól kissé elkenődött rúzst az ajkán, aztán legcsábosabb mosolyával a szomszéd asztalnál ülő férfiak felé fordult. Nekem úgy tetszett, mintha kacsintana is rájuk, de erre nem esküszöm meg. Aztán visszafordult hozzám. — Tudtam! — jelentette ki. — Mit tudtál, drágám? — Azt, hogy egy olyan férfi, mint Cucke, aligha hagyja annyiba a dolgot! Amikor „egy olyan férfiról” beszélt, úey éreztem, hogy imponál neki Cucke, és nem éppen kedve ellenére való, hogy engem ketten is követnek. — Nem értem, drágám! — mondtam. — Mi köze lehetne Mr. Cuckenak ehhez a két alakhoz? — Hogyhogy nem érted, szívem? — válaszolt kérdéssel, s a „szívem”-et hallva, megnyugodtam: Ruth mégis szeret, nem fogja az utolsó pillanatban meggondolni magát. — A dolog nagyon egyszerű. Én tetszem Mr. Cucke-nek, s ezért elhatározta hogy megtudja: ki miatt nem tetszik ő nekem. Ez a két úr a szomszéd asztalnál magándetektív. Mr. Cucke alkalmazta őket, hogy ellenőrizzék minden lépésedet. Szeretné tudni, hogy a barátságon kívül van-e még valami köztünk... — Remélem, egy óra múlva már lesz! — rebegtem lesütött szemmel. — Én is remélem... mondta Ruth. — De sajnos, Cucke úr keresztülhúzta számításainkat. Ilyen körülmények között ma nem mehetek veled. Meg kell értened: vigyáznom kell a jó híremre. — Most mit tegyek? — nyögtem megsemmisülten, ébren megérve álmaim szertefos zlását. — Udvarolj nekem egy órácskát, aztán menj szépen haza. Majd holnap este találkozunk, addigra talán már nem követnek. Lehet, hogy Cucke úr csak egynapos megbízást adott a detektíveknek. — Csak azt nem értem, miért nem a te nyomodban vannak, drágám? — Hogy érted ezt, drágám? — csattant fel Ruth hangja, s éreztem, hogy pillanatok alatt elhidegült tőlem. — Hát úgy, hogy Cucke úr beléd szerelmes és nem belém. Ha arra kíváncsi, hogy te hogyan élsz, miért engem követnek az emberei? — Mert Cucke úriember. Csak nem képzeled, hogy egy úriember arra vetemedik, hogy egy nőt figyeltessen? Az ilyesmi udvariatlanság lenne. Sőt, sértés. Hacsak az illető hölgy nem az illető úr felesége. Ilyen esetben természetesen egészen más a helyzet. Nem akartam vitatkozni, nehogy elrontsam esélyeimet, hogy a közeljövőben Ruth-tal szemben férji jogokat gyakorolhassak. Ügy tettem, mintha érteném a dolgot. Még egy órácskát elbeszélgettünk közömbös dolgokról, aztán elkísértem a lányt a buszmegállóig. Elbúcsúztunk, és én is felszálltam a metróra, hogy otthonomba térjek. Mielőtt lefeküdtem, kinéztem az ablakon, s láttam: az egyik tagbaszakadt ott sétál fel s alá. Fogalmam se volt, hová tette a társát. Sokáig nem jött álom a szememre. Amikor pedig végül is elaludtam, azt álmodtam, hogy üldöznek. Felriadtam, felgyújtottam a villanyt: három óra volt. Az ablakhoz léptem. Sehol sem láttam kísérőimet. Már-már csodálkoztam, hogy Cucke úr felügyelet nélkül enged aludni, pedig esetleg az általa áhított nővel álmodom, de egy nyitott sportkocsiban felfedeztem a férfit. Megint másodmagával volt, de nem . vétségéhez tartozó 20 közös [ gazdaság mezőgazdasági laboratóriumot létesített. A gazdaságok összesen 160 000 forinttal járultak hozzá az állomás felszereléséhez, úgy, hogy 4 forintot fizettek minden holdnyi terület után. A területi szövetség további 100 000 forinttal segítette a vállalkozást, és így a Ménesi úton korszerű vegyi és analitikai állomást sikerült berendezni. A laboratórium szakemberei már el is végezték az első vetőmagvizsgálatokat. Tavasszal látnak hozzá a talajelemzésekhez; sorra járják az alapító közös gazdaságok földjeit, talajmintákat vesznek, majd az eredmény ismeretében agrokémiai szaktanácscsal látják el a gazdaságok vezetőit. A közös laboratórium munkatársai egyebek között a műtrágya szakszerű felhasználásáról tájékoztatják a tsz-ek agronómusait. Megvizsgálják majd a takarmányok biológiai értékét is, és ha nem találják kielégítőnek, meghatározzák, hogy milyen ásványi anyagokkal kell „dúsítani” a takarmányt. A számítások szerint a laboratórium alapítására fordított összeg két-három éven belül megtérül. azzal, akivel délután láttam. A magándetektív-iroda tulajdonosa bizonyára váltja az embereit. Csak váltsa is, ha már egyszer így megzavarták első igazi együttlétemet Ruth- tal! Fizessen Cucke úr minél többet! Reggel, amikor zörgött a vekker, a két delikvens még mindig a nyitott sportkocsiban üldögélt. Csak azt sajnáltam, hogy július van, és nem fogcsikorgató december. Ahogy kiléptem a kapun, azonnal kiszálltak a kocsiból, gyalog követtek a metróig, és a metrón a gyárig A műhelybe azonban nem jöttek be. Sajnáltam a dolgot, hiszen segíthettek volna egy kicsit a kallantyúkat felcsavarni. Elképzeltem, mennyire unatkoznak szegénykék ott a gyár előtt, amíg rám várnak. Még szerencse, hogy nem ingyen teszik. Tulajdonképpen nekem is valami ilyen állást kéne keresnem! Igyekeztem elfelejteni díj- birkózó-külsejüket, és inkább Ruth-ra gondoltam. Meg tudtam volna fojtani ezt a két medvét. Ám, amint kiléptem a gyárkapun, rájöttem, hogy ha erővel bírnám, akkor sem gyűrhetném le őket: a tegnapi két úriember eltűnt. Mások álltak munkába helyettük, s így aztán ismét díszkísérettel ballagtam a vendéglőhöz, ahol Ruth- tal volt találkám. ám. itatjv (Folytatjuk)
