Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-13 / 60. szám
1 1969. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK "^/Cu'lap 3 A vezetőség Meddig nyúlik? szám- és extruder üzemrészeket is. Az áru jó minősége ér- , dekében szakítógépen vizs- I gálják gyártás előtt a felhasználandó műanyag nyúlási és szakítási szilárdságát a gyár laboratóriumában. Békegyűlések A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának rendezésében kedden délelőtt békegyűlést rendeztek a megye katolikus papjai részére a megyei tanács épületében. A gyűlésen részt vett dr. Bánk József váci megyéspüspök, dr. Vajda József váci segédpüspök és Mihátzi József váci általános püspöki helynök vezetésével a megye katolikus papjainak' többsége. Falvai Sándor, a megyei tanács vb osztályvezető helyettese tájékoztatta a megjelenteket az új gazdaságirányítási rendszer első esztendejének tapasztalatairól, az életszínvonal alakulásáról, a lakosság foglalkoztatottságáról és más aktuális kérdésekről. Szerdán délelőtt hasonló jellegű békegyűlésre került sor, amelyen a megye protestáns lelkészei vettek részit. — A Tanácsköztársaságra emlékező kiállítás március 17-én nyílik meg a szent- mártonkátai művelődési ház színháztermében, amely március 24-ig tekinthető meg. A sémák mindig előretolakodnak, de el kell hesseget- ni őket. Amikor azt hallottam, hogy az egyes pártalap- szervezet termelési felelőse nő, rögtön pápaszemes, kicsit száraz, kimért, csak számoknak hivő emberre gondoltam. Éppen az ellenkezője: csinos, szép arcú, mosolygó szőke nő állt föl az asztal mellől, amikor a műszaki osztályon Németh Mária után tudakozódtam. Igen, ő az, most ősszel választották be a. Váci Kötöttárugyár egyes pártalapszervezetének vezetőségébe. Vannak törvéilyszerűen megjelölt utak. Már a középiskolában részt vesz az ifjúsági mozgalomban. A köz- gazdasági technikumot elvégezve bérelszámoló lesz a gyárban, s egyik agilis tagja az itteni ifjúsági szervezetnek. Megválasztják alapszervezeti KISZ-titkárnak, 1966-ban fölveszik a pártba. Pártcsoportbizalmi lesz. Most meg, a legutóbbi választáson már a vezetőség egyik fontos reszortját bízzák rá. Ezzel párhuzamosan megjárja a másik utat is. A közgazda- sági technikum után elvégzi a textilipari technikumot, s a volt bérelszámoló technikusként a műszaki osztályra kerül, ahol a laikusnak szörnyen hangzó, de neki nagyon erdekes kapacitásmérést és számítást bízzák rá. — Amikor megkérdezték, vállalnám-e a vezetőségi tagságot, kicsit megijedtem, mert tudtam, hogy rengeteg munka jár vele. A több, mint het- ventagú pártalapszervezet hatósugara — tehát felelőssége — igen nagy. Átfogja a csérélőt, a körhurkolót, a festődét, a tmk-t. Valamennyi külön-külön, s együtt még inkább döntő láncszem a gyári termelésben. Ha baj van, akkor nekem, mint termelési felelősnek is jut az „osztásból”, Azért elvállaltam, bíztam* abbaff,u hógy segítettéit.^'' — És? Nem csalódott? , • — Nem. Szereted minden' olyan munkát, ami emberekhez kapcsolódik, s talán engem is szeretnek. Mindenesetre igen jó a kapcsolatom mindenütt, az idősebb férfi műszakiak sem igyekeznek „gyorsan megszabadulni” tőlem; közös érdekekről van szó. A festödeiek meg amúgyis beltagnak tekintenek: hosszú éveken át az ő bérelszámolásukat csináltam. Kedves, apró grimaszok jelennek meg, s tűnnek el az arcán, miközben beszél. Pedig komoly dolgokat mond, miről készített legutóbb jelentést a pártvezetőség ülésére — a termelés helyzete és a minőség alkulása az év eleiének tapasztalatai alapján —, s hogyan próbálták megkeresni közösen azokat az érintett üzemek vezetőivel, miért is volt némi elmaradás a körhurkolóban, miért emelkedett a foltosodás a festődében ... Van valami huncut, lányos báj abban, ahogyan ezekről a fényekhez kötődő műszaki, gazdasági kérdésekről beszél. Mondom is neki. A vállalat húzza, nem érti, hogy — talán ösztönösen — valami olyasmit gyakorol, aminek hiányát sokszor szenvedi a pártmunka, s ami nagyon kell: a közvetlenség, a segítőszándék észrevétlen, s ezért nem bántó éreztetése, az elvtársias- ság melegsége. Nem fontoskodik-komolyko- dik. Tud őszintén bosszankodni, például azon, hogy tűhiány miatt álltak a nagy .teljesítményű Thomkins kör- hurkolók, s tud őszintén örülni annak, hogy februárban a körhurkolóban, s a festődében fölfelé araszolt a termelési grafikon. Fajlagos gépkihasználásról esik szó, az egy órára tervezett, s a tényleges kelme- súlyról, arról, hogy a Thom- kinsokra újabb munkavégző fej kerül, s ezzel a gépek teljesítménye óránként — mint ő mondja — „nulaegész hatvanöt kilogrammal” megnő ... Mondhatnám úgy is: hely- és problémaismeretből vizsgázik a termelési felelős, de osztályozni nem e sorok írója, hanem — elvtársai fogják. — Mit tart a legfontosabbnak? — Azt, hogy nagy hullámvölgyek nélkül dolgozik valamennyi, az alapszervezet hatósugarában levő üzem. A kiegyensúlyozottság jó biztosíték a meglepetések ellen. I Awtal Adolf j las Väsbn——!-------;--------- tő, . az 1 919-es budai vörösőrség V. századának egykori parancsnoka Dunakeszin lakik, egy szép nevű utcában. Tavasz utcai háza kívülről nyaralónak is beillene. Nyolcvanhat éves Antal Adolf, de még mindig rengeteg a dolga napközben: most sem találom otthon. Várakozás közben régi fényképeket nézegetünk, befűzött, hatalmas kontyot viselő, még rövid ruhás, etonfrizurás nőket, nagy bajszú férfiakat. Sok életörömről tanúskodnak ezek a családi felvételek. A fényképeken látott szép, daliás férfiből kedves öregember lett. Lekerült a rövid, patinás bőrkabát, az utcai simléderes fejfedőt felváltja a svájci házisapka — rajtam kívül még két szelíd macska hallgatja a beszélőt nagy odaadással — mint lett lógósból katona a forradalomban —, s kissé meglepődve, amikor a házigazda a csatajelenetek fölidézésénél feláll, és német vezényszavakat pattogtat tagja — És mi tart a legnehezebbnek? — Azt a sokféle, sok szálú emberi problémát, ami egy- egy, aprónak tűnő ügy mögött rejlik. Néha egy egész élet sűrűsödik össze a kifa- kadásban, s fordítva: néha egy rossz perc is elég ahhoz, hogy hetekre-hónapokra valaki megbántoítnak érezze magát. Munkaerőgondok nyomják a gyárat, aki jön, föl keli venni, dehát nagyon sokféle ember kerül így össze, s úgy kell megpróbálni az össze-' csiszolódást, hogy közben a munka is menjen. — Taggyűléseik? — Csöndesebbek. Nem minden téma ver hullámokat. Talán a bírálat is több lehetne, a személyre szóló bírálat de ezért az alapszervezet minden tagjának többet kell tennie nemcsak a vezetőségnek... Még jó ideig beszélgetünk. Amikor búcsúzunk, már meggyőződés bennem az, ami addig sejtés volt csupán. Az elvtársaitól kapott megbízatásban Németh Mária valanr! olyasmit fedezett föl, anr* sokért nem adna. Szépnek találja ezt a munkát... Mészáros Ottó Megkezdődött a húsvéti bárányok exportja Hajdú-Bihar megyéből. A Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat kirendeltsége irányítja a „bárányvonatokat” többségében Olaszországba. Az első — Gyergyótölgyesen szület- ttsn, az egykori Csík megyében, de az eredeti szakmámat, a rézöntést Debrecenben tanultam. A szabadulásom után egy évvel Budapestre jöttem, a Rökk István — ma Április 4. — Gépgyárba. De még mindig szűrnadrágban jártam, és a munkatársaim sokat csúfoltak. Később megmondták, nem a nadrág végett, hanem azért, mert nem fizettem belépőt, és akkor egy másik segéddel vettünk egy hordó sört. Befogadtak — s tagja lettem a szociáldemokrata pártnak is.------------------------- elején be( — A háború | hívtak ka------------------------tonának E sztergomból, mert akkor már az ottani Till Gépgyárban dolgoztam — családom volt, feleségem és három gyermekem. Az elején a magyaroknál még eléggé buzgott a harci kedv, de azt láttuk, hogy a túloldalon nemigen lelkesednek, mert az ukránok, lengyelek, oroszok, rutének, galíciaiak tömegével adták meg magukat. Akárcsak mi — később ... Otthonról akkor már alig kaptunk levelet, nem adták kézhez. Egyszer visszavonulás közben találtunk az árok szélén egy zsák postát. Kivett mindenki egy csomó levelet. A más feleségének üzenetét olvastuk. Hogy az asszonyok elmentek tüntetni kenyérért az elöljáróságokra. Valahol azt felelték nekik: menjetek legelni! Amikor megsebesültem, írtam a feleségemnek, szedje össze a pénzünket, és utazzon el hozzám, a sziléziai katonakórházba. Lepénzeltem az ezredorvos írnokát. Így lettem őrmester egy kiegészítő hadosztálynál. De onnan is indultunk volna nemsokára a frontra. Ezért bagót nyeltem és sört ittam rá, és beteget jelentettem ... Katonaként Kolozsvárra kerültem, egy hadianyagot gyártó öntödébe. De ott csak magyar koksszal tüzeltek, és állandóan medvét kapott a kályha. Visszamentem a csapattestemhez, és akkor egy bécsi gyárba irányítottak. Ott dolgoztam, amíg ki nem tört Bécsben a forradalom. Akkor felültem az első budapesti vonatra. Solymáron, a Pest megyei Műanyag és Tömegcikkipari Vállalat új üzemrészekkel, korszerű gépekkel gyarapodott. Itt készítik az országban egyedül műanyagból a női, férfi és gyermekcipő sarkokat, tljdonság: a sav- és lúgálló műanyag szivattyúcsalád, percenkénti ,10—200 literes teljesítmény- nyel. Áprilisban munkába állítják a hatmillió forint költséggel létesített új szerszállítmánnyal a Hortobágyról és Berettyóújfaluból küldtek húsvéti bárányt külföldre. A tejesbárányokat élve szállítják. A tervek szerint 10 ezer kisbárányt utaztatnak el a Hajdúságból.------------------ volt magyar I — Telve | katonákkal. ------------------ Hazafelé végig lőttek kifelé, először csak a csendőrökre, azután a katonaságra is. Nagy volt a pánik és az elkeseredés. A Nyugatiban leszerelték őket. Mindenfelé csoportok az utcán: „Abzug, le a feketelelkű Fe- hérváryval!” „Abzug Tiszával!” — de Tisza már nem élt. Munkát nem kaptunk. Feljött a sógorom Dunavecséről és szólt, hogy álljak be a polgárőrségbe — fizetést is adnak. Lementem közéjük — egyszer felküldtek Pestre. Az egyik utcában lőttek rám, majd „Állj, ki vagy?” Fegyveresek igazoltattak. Megmutattam a szakszervezeti és a párttagsági igazolványomat. Ők meg csodálkoztak: vasas létemre hogy’ állhattam a polgárőrök közé? Valamilyen rendet kell teremteni! — érveltem. „De nem mindegy, hogy ki teremti meg!” — válaszoltak. Hozzájuk szegődtem... És amikor átalakultunk vörösőrséggé, akkor kineveztek a budai század ötödik századának parancsnokává. A Sósfürdőn állomásoztunk. Ellenőrzés alatt tartottuk a gyárakat, a termelést, a közrendet, fegyvereket koboztunk el a budai cisztercitáktól ... Meg kellett védenem a papokat: az emberek még emlékeztek a tábori misékre, amikor tudtuk, hogy a másik oldalon ugyanígy miséznek a „győzelemért” a görögkeleti meg pravoszláv papok. Amikor júniusban megjelentek az ellenforradalmi monitorok a Dunán, a Gellérthegyről lőttük őket — kézif egyverrel. Soha nem feleltem el. milyen furcsa volt. hogy németül kommandíroztam, mert csak a német vezényszavakat ismertem. .--------------j bevonultak a | Amikor | románok, ci----------------- vilben elmentem a Thököly úti vasasszékházba. Akkor mindany- nyiunkat elfogtak, akiket ott találtak: magyar rendőrök m eg idegen katonák kísértek végig az utcákon. Végül is elengedtek. Rendes munkát azonban sokáig nem kaptam. P. A. Utasítás, keret, kiutalás, kijelölés, átprofilozás, juttatás stb. — jól ismert kifejezések; valamennyi a gazdaságirányítás direkt, vagyis tervutasításokon alapuló rendszerének kifejezési fegyvertárából való. Nem is egyszerűen kifejezések, hanem objektív viszonyokat tükröző kategóriák ezek; kategóriák, amelyek a gazdasági viszonyok meghatározott rendszerét tükrözik, közvetítik, fejezik ki. Ha az objektív viszonyok változnak — szükségszerűen megváltoznak az új viszonyokat kifejező kategóriák is. Szocialista piac, hitel, kamat, nyereség, kockázat, kereslet, kínálat, állami preferencia stb. — a többi között ezek az új gazdaságirányítási rendszert kifejező kategóriák, amelyek a gazdaságirányítás indirekt módszereivel függnek össze. Az „új fegyverzet” eredményes forgatása éddekében mindenekelőtt meg kell ismerkedni az új kategóriák tartalmával. azokkal az objektív viszonyokkal, melyeknek kifejezői. Egyre gyakrabban hallunk például arról, hogy a vezetők vonakodnak kockázatot viselni, hogy az ipar a kockázatot igyekszik a kereskedelemre hárítani és viszont. Egyesek a kockázatot elmarasztaló értelemben használják cs úgy vélik, az a jó vezető, aki kockázatmentesen „csinál üzletet”. A kockázat a gazdasági döntésekben mindig jelen van, akár tudomásul vesszük, akár nem. Természetesen egy rutinszerűen hozott termelési döntés — amely már sok év tapasztalatára támaszkodhat — kevesebb bizonytalansági elemet, következésképpen kisebb kockázatot tartalmaz, mint egy új termék gyártásának elhatározása. Utóbbi esetben a bizonytalanság — a kockázat — meglehetősen kézenfekvő, de még a rutinszerű döntés esetében is előfordulhat, hogy a piacon nem talál vevőre a gyártott mennyiség stb. A kockázat és a bizonytalanság összetartozó kategóriák, de mégsem azonositha- tók. A kockázat ugyanis mérhető, kalkulálható bizonytalanság és valamilyen cél vagy eredmény elérésének ismeretes valószínűségére utal. Kockázatról tehát akkor beszélünk, amikor elegendő tapasztalat vagy tényanyag (pl. statisztikai adatok) áll rendelkezésre a döntéshez. Az a vezető, aki mindenáron „kockázatmentesen” kíván dolgozni, eleve konzerválja a meglevő gyártmányszerkezetet és árukínálatot. Emiatt viszont ellentétes következménnyel — nagyfokú bizonytalansággal — kell majd szembe néznie. A kockázatok elöl kitérni igyekvő vezető ugyanis rendszerint olyan helyzetbe hozza vállalatát, hogy annak — éppen a termékválaszték stb. konzerválása következtében — piaci helyzete, hitelképessége megrendül. A vállalkozás lényege éppen a kockázatvállalás. Ez magyarázza, hogy a nagyobb kockázatviselési képesség, vagyis a kezdeményező, dinamikus vezetői döntések nagyobb gazdasági eredmény- nyel városulnak. A kockázatviselésben fontos szerepe van a tervezésnek. Erre annál is inkább fel kell hívni a figyelmet, mert gyakran hallható, hogy a tervezés a kockázat kizárásának eszköze. Ez tévedés. Tervezésre azért van szükség, mert a jövőt — annak részleteit — nem, vagy nem elég pontosan ismerjük. A tervezés tehát fontos eszköz a vezető kezében, hogy felkészülhessen az alternatív helyzetekben való döntésre, vagyis arra. hogy tudatosan viselhessen kisebb vagy nagyobb kockázatot. Az a vállalat, amely nem folytat következetes tervező munkát, előbb-utőbb nagyfokú bizonytalansággal néz szembe. Ezzel szemben a megalapozott tervezés nagyobb kockázatok tudatos vállalását Is lehetővé teszi, vagyis a vállalat dinamikusan fejlődhet. A tervezésnek abban is fontos szerepe van, hogy a vezető reális kockázatokat vállaljon; a tervezés révén megvonható a határ a még vállalható reális kockázat és a ha- zardírozás között. A tervezés és a kockázatviselés közötti kapcsolat abban is kifejezésre jut, hogy a döntések kockázattartalma különböző. Ezért indokolt és szükségszerű, hogy a vállalatok tervvariánsokat készítsenek, amelyek a választható döntési lehetőségek kockázattartalma szempontjából is különböznek egymástól. A gazdasági reform — mint Ismeretes — mindannak a kockázatnak egy részét, amelyet korábban a társadalom viselt, a szocialista vállalatokra és azok vezetőire hárítja. A reform első évének tapasztalatai hoztak is kezdeti eredményeket e téren. Egyes vállalatok, szövetkezetek új vállalkozási formákat alakítottak ki, bővítették árukínálatukat, messze- néző fejlesztési elgondolásokat dolgoztak ki. Am a kockázatviselés még nem vált a vezetői magatartás szerves részévé. Ennek részben az az oka, hogy a reform kedvező körülményeket teremtett: 1968-ban még különösebb erőfeszítések és kockázatvállalás nélkül is nagy nyereségekre lehetett szert tenni. Ezért észszerű, hogy 1969-ben az állam — a reform szellemében — fokozza a vállalatokra nehezedő gazdasági nyomást; ezért csökken az állami visszatérítések összege, a készletnövekedést vállalati forrásokból kell finanszírozni, emelik a beruházási „pénz” árát stb. A nyereségszerzés feltételei tehát mindenképpen nehezebbekké válnak. Feltehető, hogy ezek a keményebb feltételek serkentőleg hatnak a gyártmánystruktúra célszerű átalakítására, a keresletnek jobban megfelelő kínálat kialakítására és a messze néző vállalati politika megalapozására. Varga György Pályázatot hirdetünk az itt felsorolt állások betöltésére: IWross tó itjvesetó — főosztályvezető-helyettes. Követelmény: műszaki egyetemi végzettség, gyakorlat a tervezésben vagy a termelés irányításában. Ss erssó m ss erk ess tó Követelmény: mérnöki vagy telsőfokú technikusi végzettség, nagy gyakorlat sajtoló, műanyag fröccsöntő és könnyűfémöntő szerszámok szerkesztésében. * A relóíEtió Követelmény: műszaki végzettség, közgazdasági ismeretek. Kérjük a pályázókat, hogy — önéletrajzzal és az eddigi működési terület leírásával kiegészített — jelentkezésüket vállalatunk személyzeti osztályára küldjék. IPARI MŰSZERGYÁR, IKLAD levélcím: Aszód, Pt : 2 BARANYVONATOK „FEL VÖRÖSÖK, PROLETÁROK...“ A SZÁZADPARANCSNOK \ Tervezés és kockázat