Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-12 / 59. szám
1 1969. MÁRCIUS 12., SZERDA »ICO I'd K-/Círlap 3 A holnap a mában Az Észak-Pest megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének elmenti munkája (A cikk első részét tegnapi lapunkban közöltük.) A cikk első részében a tsz- Bzövetséghez tartozó szövetkezetek gazdálkodási lehetőségeiről, a szövetség legfontosabb ügyeiről, tanácsadási szolgáltatásáról. az oktatás kérdéseiről írtunk — főleg az 1968. év tapasztalatai alapján. Jelen cikkünkben inkább a jövő perspektíváiról érdeklődünk dr. Merényi Károlytól, a szövetség titkárától és Nánási Györgytől, a szövetség áruforgalmi munkatársától. Merre visz a jövő útja ? A szövetség szakemberei szerint minden tevékenységük * 1 a minél gyakoribb és minél több tsz-társulás létrehozására irányul. Tovább kívánják erősíteni a szobi „HETEK” bogyóstermelő és feldolgozó, valamint értékesítő társulását, de ki akarják a járásokban a termelési típusokat is alakítani. Gödöllő körzetében főleg a kukorica termelése kedvező, Szob és Vác környékén a bogyós gyümölcs. Van, ahol a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése az elsőrendű érdek, van, ahol korszerű sertéstelepet kell létesíteni. Rendkívül fontos a segédüzemek beépítése egy központi koncepcióba, amely szerint azok a mezőgazdasági termékfeldolgozás irányába fejlődjenek. A társulásokra visszatérve, kezdeményezték egy tsz-közi tervező vállalkozás és egy gépjavító társulás megalakítását is. Tizenegy tsz-ben szervezték meg a repülőgéppel végzett növényvédelmet. de tovább fejlesztik a közös építési, feldolgozás! akciókat is. Mint a . szövetségnél elmondták, a tár- ; gazdasági, eszközökkel, a; gazdasági ’ösztönzők ébv&Wv* f juttatásával propagálják. A ' termelőszövetkezeti beruházá- ; Solt hatékonyságának növelése ! érdekében és az új termelőszövetkezeti körzetek kialakításiínak segítése érdekében a beruházások koncentráltabb Az Útépítőgép Javító és Gyártó Vállalat lakatos, hegesztő, esztergályos és villanyszerelő SZAKMUNKÁSOKAT keres felvételre Jelentkezés: CEGLÉD XIV., Külső-Kátai út 35/’a. megvalósítását tűzték napirendre. Tapasztalatcserék A szövetség sok irányú rtmn- kájának egyik érdekes és színes szála a különböző tapasztalatcserék megszervezése. Elhatározták, hogy 1969-ber több tagszövetkezetben megszervezik az új gabonafajtád kísérleti termelését, a korszerű takarmánytermelés bemutatóját. Ugyanezt teszik meg s kukoricatermelésnél is. A szarvasmarha-tartás komples gépesítési eljárásait a Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézettel és a Kaposvári Felsőfokú Állattenyésztési Technikummal közösen kidolgozzák Megkísérlik olyan társulás létrehozását, amelyikben a legfejlettebb tejfeldolgozási ismereteket szerezhetik meg a tsz- ek. A gépkísérleti intézette] karöltve megszervezik egy liO ezer férőhelyes pecsenyebá- rány-teiep építését. Szerepe] programjukban a hévízhasznosítás. a kertészeti kultúráik korszerű termelésének megvalósulása. A növényvédelemben további lépéseket tesznek nemcsak a repülőgépes, hanem a helikopteres növényvédelem bevezetésére, mert a j árások domborzati viszonyai ezt igénylik. Különböző kísérleteket támogatnak, melyeknek célja: a kártevők elleni haitékonj'abb védekezés. A víznyerés, vízhasznosítás, a talajerővisszapótlás ugyancsak tervük részét képezi. Különösen nagy gondot kívánnak fordítani az elméleti ismeretterjesztő munkára, természetesen nagyon gyakorlati j kérdésekben, mint például a j termékek tartósítása, tárolása, ; hűtése, kezelése, s tanácsot i n li'"n **cagyáctás * mZiM*a terrn^ie!í A verseny Az Észak-Pest megyei területi szövetség versenybizottságot hozott létre, amelynek feladata az 1969. évi szociális ta verseny alapelveinek kidolgozása és a tsz-ekbe juttatása. 1969-ben meg akarják tartani a szocialista brigádvezetők értekezletét, meghirdetik a nyári komhájnos, valamint a nyári betakarítási és tarlóhán- tási versenyt. Előkészületek folynak a szántóversenyek rendezésére. A szövetség tapasztalata szerint a tsz-ak dolgozói szeretik a versenyt és érdeklődnek egymás eredményei iránt. Ezért a szövetség versenyhíradót bocsát ki, amelyből a tsz-tagok mindig értesülhetnek a verseny eseményeiről. A szövetség 1969. évi programjából még nagyon sok tételt lehetne idézni, a szerződéskötésekről, az információadásGODÖLLÖ, Kossuth L. u. 22. Telefon: 499 Gödöllői Járási Javító és Szolgáltató KTSZ ról, az áruforgalomról és egyéb más fontos kérdésről. Foglalkoznak a jogi tanácsadás mellett a szociális ellátottsággal, s alapos felméréseket végeztek három járásban, amelynek tapasztalatait ugyancsak a tsz-ek fogják hasznosítani. Miért Gödöllőn ? A szövetség másfél éves tevékenységébe pillantva, túlzás nélkül állíthatjuk, gazdag, értelmes, jó munkát végeztek és megfeleltek a beléjük vetett bizalomnak. Bár nem az elméleti munka kérdéseihez tartozik, de a jó munkavégzés feltételéhez igen: a szövetség vezetői szerint Gödöllő — különösen az északiaknak — nagyon távol esik. Egy-egy ta nácskozásra hajnali 3 órakor kell elindulniuk a tsz-ekből, hogy 10 órára Gödöllőre érjenek. Kérik, illetékesek vizsgálják felül panaszukat és ha lehet, segítsenek rajtuk. Váci székhellyel gyorsabb és még hatékonyabb lenne munkájuk. Szűts I. Dénes A felszabadult nemzedék tetteivel üzen A KISZ intéző bizottsága megtárgyalta és elfogadta a felszabadulásunk 25. évfordulójának megünneplésére kidolgozott javaslatot. Országszerte augusztus 20-ig tart a Magyar Tanácsköztársaság 133 napos történetéhez fűződő ünnepségsorozat, majd Siíé^MnbbrBeh’meghirdetik a KISZ új akcióját, amelynek címe és jelszava: „A felszabadult nemzedék tetteivel üzen”. Ennek keretében arra hívjuk fel a KISZ-istákat és az úttörőket, hogy a felszabadulás 25. évfordulójához méltó tettekkel köszöntsék 1970. április 4-ét. Halak üvegbölcsőben A dinnyési ivadéknevelő tógazdaságban meg vastag jég borítja a tavakat, de már megkezdték a csukák mesterséges ívatását. A jég alól kihalászott tenyészegyedeket mesterségesen megtermékenyítik és az úgynevezett zager üvegekbe — keltető edényekbe — helyezik. Bizonyos idő után szétpattannak az ikrák és megjelennek a néhány mm-es csukaivadékok. Az idén ez a tógazdaság kezdte meg elsőnek a mesterséges csukaívatást. Mii A EELEM.OS? Megrepedt tataik Kón gsser vakáció Értiiigeien Kedd. Délelőtt tíz óra. A máskor hangos érdligeti általános iskola most csendes. Mint már közöltük, üresek tantermei. Negyedik napja már. áL megyei tanács vb művelődésügyi osztálya — egyelőre — tíznapos kényszerszünetet rendelt el. Az érdligeti gyerekek negyedik napja nem járnak iskolába. Beszéltem néhánnyal: egyikük sem örül a kényszerű vakációnak. A pedagógusok még inkább nem. Erre egyikük sem számított. Pedig hogy tudtak örülni két és fél esztendeje az új, tizenkét tantermes iskolának. Amit az „erdősített” (osztályonként negyven fagerendával aládúcolt) iskolaépülettel cseréltek fel. Akkor, áz átadás ünnepélyes napján — 1966. október elsején — még egyikük sem gondolta volná, hogy mindez bekövetkezhet. Mi is történt tulaj donképpen ? Járom az elnéptelenedett iskola B-épületszárnyát, ahol a tizenkét tanterem kapott helyet. A látvány lehangoló. És felháborító. Az alagsortól a második emeletig itt is, ott is megrepedtek a falak, elpattantak az ablakok, nem nyílnak az ajtók, a konyhában lapjával befér a tenyerem a tátongó nyílásokba. A Középülettervező Vállalat mérnökei tizenhét pontban összegezték már 1969. január 30-án tapasztalataikat. Csupán néhányat kívánok idézni a tizenhét közüL „A B-szárny végfalán ferde repedés.” „Az alagsorban az ablakok közötti pillérek és a nyílásáthidalók köze erőteljesen repedt. A repedés felfelé csak a vasbeton koszorú tetejéig terjed, de lefelé a pilléreken is halad. A repedés lefelé túllépte az előző szemlén jelölt határt’.” „Az épület végfalához legközelebb eső előregyártott gerenda mellett, a födémen erős repedés.” „A konyha melletti bejáró körül, a válaszfalakon vízszintes elválás és a padlón erőteljes süllyedés „FEL VÖRÖSÜK, PROLETÁROK...“ A PÁNCÉLVONAT FŐTÜZÉRE----------------— már visszaveI A vizet I zették a Ben------------------ ta patakba, d e cuppog még az utca. Az egyik oldalról a másikra átkelni szinte lehetetlen. Lábfejig süpped az ember, akkora a sár. A kicsi, sárga ház gazdája mégsem kesereg, inkább derűsen mondja: — Ez már a tavasz jele, visszavonhatatlanul... Míg kimondja, csizmát vált, közben feljebb tolja magas homlokán a sötét munkásőr- sapkát. — A tavaszt nagyon szeretem — állapítja meg, inkább csak magának. — Talán azért, mert akkor is tavasz volt. Életem egyik legcsodálatosabb tavasza... Egy akaratlan mozdulattal leveszi vastag keretű szemüvegét, s buzgón törölgetni kezdi. Talán bepárásodott volna?------------;-----— cselédember | — Apám I volt Vas--------------------- megyében s zülettem, a kicsi Gerese faluban. Tizenketten voltunk testvérek. Elképzelheti az életünket. Az iskola is olyan messze volt tőlünk, hogy csak ritkán jutottam el oda. Hogy változott volna az életem, amikor tizenkét éves koromban felköltöztünk Budapestre? Egyik szegénységből léptünk a másikba. Tizennégy éves koromban kovácsinasnak szegődtetett az apám. Füredi Sándor Dohány utcai műhelyébe. Ott patkoltuk a lovakat, vasaltuk a szekereket, ahova ma már lovaskocsival nem is juthat el az ember. Esztendős inas voltam, amikor kezdődtek a sztrájkok. Ott tanultam meg, mi az, — ----------------— a szóval, ciI Elhallgat | garettával --------------------kínál, rágyújt maga is, csak aztán folytatja tovább. — Egyszer a mozdonnyal bemerészkedtünk Egerbe. Arra eszméltünk, hogy román lovasok vágtatnak felénk. A masinisztánk nagyot füttyen- tett és indított is nyomban. Mire a lovasok ocsúdtak, már csak a mozdony füstjét szagolhatták. Augusztusban azonban már hiába volt mim den. Szerettünk volna bejutni Pestre, de Füzesabonynál valamennyi sínpárt elzárták előlünk. Amilyen gyorsan csak lehetett, mentünk vissza Miskolcra. Ott fogtak be minket. Jöttünk most már Pestre, de gyalogszerrel, szuro- nyos kísérettel. Onnan Maglódra vittek, majd Üjszász- ra és megint vissza Pestre. Mindig csak gyalog. Ott beszéltünk össze öten, a kelenföldi laktanya második emeletén, ahol fogva tartottak utolszor bennünket, hogy szökni kell. Szereztünk civil ruhát, fölé meg a mundért, aztán kötelet kerítettünk hozzá. Másfél emeletig nem is volt semmi baj, de onnan már ugorni kellett, mert elfogyott a kötél. Mégis megmenekültünk. így sikerült átvészelni a terror hónapjait, bújkálva, idegen papírral... r——;—István ma I Maraczi | Tárnokon la- ----------------- kik. Hetvenhat esztendős. Két esztendővel ezelőtt tette le a munkásőrök fegyverét. Addig szolgálatban állt, őrizve mindazt, amit ötven esztendővel ezelőtt ismert meg először: a néphatalmat, a szabadságot, p. p. l átható. Az ajtókat nem lehet kinyitni.” Azt hiszem, teljesen felesleges tovább folytatni a hibák felsorolását, amelyek következményeként az épületet — jelenlegi állapotában — élet- veszélyessé nyilvánították. Hogyan történhetett meg mindez egy alig két és fél esztendős épülettel? A szakemberek erre is pontos választ adnak. „Az épület o tervektől eltérő talajrétegre épült. Egy része homok alatti homokkőre alapozódott, a Budapest felőli épületrész — a B-szárny — azonban már agyagon áll... A pillérrepedések az épület hosz- sza és a kialakítás megválasztásának a következményei, tehát tervhibák. A konyhai bejárat . szakaszán , a padlósüly- lyedések és vátaszfálrepedések közvetlenül a magas talajfel- töltés rossz tömörítésével függnek össze, tehát kiviteli hibák, bár a tervező sem vétlen. Ilyen magas — mintegy kétméteres — feltöltéseket a kivitelezőknek hosszú idő óta soha nem sikerült kellően tömöríteniük. Ezt persze a kivitelező is tudja, tehát a tervet ezen a ponton kifogásolnia kellett volna.” Hibás tehát a tervező — típusterv alapján épült — és hibás a kivitelező — ÉM 21. Állami Építőipari Vállalat — is. Azonnali és gyors intézkedésekre van szükség, hogy mielőbb újra elfoglalhassák iskolájukat az érdligeti gyerekek. A szakértők egyöntetű véleménye szerint csak „a javítások elvégzése után lesz az épület biztonságos. A javítások elmaradása esetén az épület állékonyságáért és az épületet használók személyi biztonságáért nem vállalhatunk felelősséget.” A munkák mielőbbi elvégzésén túl azonban szükség van arra Is, hogy megállapítsák: személy szerint ki a felelős azért, hogy megrepedtek egy két és fél esztendős iskolaépület falai? Prukner Pál FELVESZÜNK 4 és 8 órás munkaidőre, betanított munkára nőket és férfi segédmunkásokat sződligeti telepünkre. Bér: megegyezés szerint. JELENTKEZÉS: Autójavító Vállalat, Vác Dózsa Gy. út 53. hogy szervezett dolgozó. Meg azt is, ha a munkásnépek összefognak, megsokszorozódik az erejük és a lehetetlen sem lehetetlen már előttük. En voltam az összekötő a sztrájkok idején az egylet és a műhely között. Viselem a nyomát még ma is a lábamon, kardlappal vésték rá a lovasrendőrök. A másik lábam ujjain meg ágyúkerék ment át a fronton, ezért is tudtam hazajönni 1918-ban. —r- egy ideig beteI rekudt | gén, aztán ön-----------------ként jelentkezett vörösőrnek, mert hogy szükség volt altkor mindenkire. — A Vadász utcai őrszobára osztottak be. A Hold utcai csarnokban az áruellátást ellenőriztük. Nem bírtam soká. Akkor már inkább a front, mint annyi kiéhezett asszonynép között tartani a rendet. Kapóra jött az a körlevél, mellyel embereket kerestek a 6. páncélvonatra. Pontosabban tüzéreket. Beöltöztettek bőrruhába, a 6. páncélvonat már indulásra készen állt az István-telki főműhelyben. Onnan futott ki velünk a Cegléd—Szolnok—Füzesabony— Miskolc útvonalra. Főtüzérnek nevezett ki a vonat félkezű parancsnoka. Két ágyú és négy géppuska tartozott a parancsnokságom alá. Tőketerepesen estünk át az első tűzkeresztségen. A gabona már szárba szökött csak az idegen katonák mozgó fejére figyeltünk fel. Ez volt a szerencsénk. így mi kezdhettük a támadást. Meg is futottak előlünk percek alatt
