Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-11 / 58. szám

6

IffCrCI

tÄ/Hop

1969. MÁRCIUS 11., KEDD

DIÓSDI HÍRCSOKOR

Lőtérépítés. Diósdon új lőte- ret építenek a csapágygyár MHSZ-klubjának tagjai és a KISZ-esek. Tavaly 300 órát dolgoztak társadalmi munkában, s az építést rövidesen befejezik.

Fogorvoslás. A diósdi fogfájósoknak eddig Érdre kellett utazniuk szakrendelésre. Kezelésük most megoldódik: a csapágygyár üzemorvosi rendelőjében nemcsak a gyári dolgozókat, hanem a község lakosait is ellátják.

Tengerparti üdülés. A poz- nani testvérgyárral megállapodást kötött a diósdi csapágygyár: 13 dolgozójuk a lengyel tengerparton fog üdülni. Cserében balatoni bérelt üdülőjükben lengyel munkásokat látnak vendégül.

„Csoda"

Zimalekben

Lezuhant az ötödik emeletről egy hatéves kislány az egyiptomi Zamalekben, és egy órával később saját lábán hagyta el a kórházat, mintha mi sem történt volna vele. Ugyanis Ibtisam, a portás kislánya a legfelső emeleten csúszkált a lépcső korlátján, amikor elvesztette egyensúlyát, és lefelé már zuhanva siklott. A földszinten ájultan terült el, és a kétségbeesett apa a karjában vitte a szomszédos kórházba halottnak vélt kislányát, akiről az orvosok megállapították, hogy csupán jelentéktelen karcolásokat szenvedett.

Olvasó ifjúság és az iskolai könyvtárak

Napjainkban, különösen az „Olvasó népért” mozgalomról szólva sokan sürgetik — sajtóban és rádióban — az ifjúság serkentését az olvasásra. A mozgalom céljai egybeesnek pedagógiai törekvéseinkkel is.

Miképpen segíti az irodalom* oktatást, hogyan nyeri meg a fiatalokat a rendszeres olvasásnak az iskolai könyvtárak hálózata? Erről beszélgettünk Dr. Arató Ferenccel, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum igazgatójával.

— A magyar művelődésügy egyik legnagyobb méretű könyvtári hálózata a miénk — mondotta Arató Ferenc. — Minden számottevő település iskolájában létesült könyvtár a tanulók és a pedagógusok számára. Az iskolai könyvtár két része — a nevelői és a tanulói — szoros egységben két oldalról segíti a korszerű oktató-nevelő munkát. A könyvtár egyrészt a tanárok önképzési műhelye, másrészt jó! használható eszköz a pedagógusok kezében a korszerű oktatási folyamat kialakításában.

— Az 5771 általános iskolai könyvtárban csaknem 8 millió kötet található. A tanulók számára alkalmas és fenntartott könyvállománynak az egy tanulóra eső átlaga 2,1 kötet. Az általános iskolai

Tavaszi könyvajánlatunk:

a metszésről — a lúdtartásról — és a nyúllenyésztésről

Mindhárom időszerű témában hasznos eligazítást kaphat az olvasó a Mezőgazdasági Kiadó most megjelent új szakkönyveiből.

A metszőolló gyilkos szerszám, ha nem szakszerűen használják. Másként kell forgatni ha almagyümölcsűeket, héjas gyümölcsűeket, vagy bo- bogyósokat metszenek vele. Sőt, szinte mindegyik fa újabb és újabb megoldást követel a metszőtől Nyugodt lélekkel csak akkor léphet a gondozó a fákhoz, ha megismerte a növény morfológiáját, biológiáját és élettanát. A fiatal fa alakító metszése például alapvető, mert kihat a fa egész életére. A termőmetszés során sem mindegy, hogy mikor, melyik vesszőt, vagy ágat vágják le. Ehhez nyújt szakszerű eligazítást; A gyümölcsfák metszésének kézikönyve.

Bár a lúd nagyüzemi tartása csak most van kialakulóban (megyénkben a gödöllői Agrártudományi Egyetem ba- bati gazdaságában igen eredményes kísérleteket folytatnak), jól beilleszthető mező- gazdasági termelésünk szerkezetébe. Mivel eddig a gazdaságos nagyüzemi tartás módozatait sehol a világon még nem dolgozták ki, a lúd még hosszú

I ideig korlátlanul értékesíthető lesz külföldön is. Szentirmay I László: Lúdtartás, nevelés, híz- j lalás című kézikönyve főként [ az árutermelő, májliba-elő- állító, keltető és pecsenye- j hizlaló nagyüzemek szemszögéből tárgyalja a legfontosabb szakismereteket, de választ ad a háztáji lúd tartó problémáira is. A könyv, az eddigi tenyésztési szakmunkáktól eltérően a technológiai ismertetést a neveléssel kezdi, ezzel is hangsúlyozva a válogatott törzs- állomány jelentőségét.

Oláh István több mint egy évtizedes hazai és küföldi gyakorlati tapasztalatait gyűjtötte össze a Jövedelmező nyúltenyésztés című könyvében. Az olvasó, akár kistenyésztő, akár a nagyüzem dolgozója, vagy irányítója, egyaránt választ kap a nyúltenyésztés és árutermelés, valamint az üzemszervezés, -tervezés kérdéseire. A származás —, bonctani és élettani ismeretek alapot adnak a tenyésztési, takarmányozási, elhelyezési, fajtatani tudnivalók megértéséhez. A tenyészállat-beszerzés lehetőségeit a szakcsoportok, a nvúltenyésztő társulások alakításának és pénzügyi támogatásának módjait is elsajátíthatja a könyvből az olvasó.

1PES1 MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT

HETI 44 ÓRÁS MUNKAIDŐRE. JÓ KERESETI LEHETŐSÉGGEL

AZONNAL FELVESZ

KŐMŰVES. ÁCS-ALLVANYOZÓ LAKATOS. ASZTALOS VILLANYSZERELŐ MŰKÖVES. BURKOLÓ. BÁDOGOS, VÍZVEZETÉK- ÉS KÖZPONTIFŰTÉS-SZERELŐ. FESTŐ. SZIGETELŐ. HEGESZTŐ, VASBETONSZERELŐ ÉS ÜVEGES

szak és betanított munkásokat,

KÖNNYŰ- ÉS NEHÉZGÉPKEZELŐKET, DÖMPER VEZETŐT. KUBIKOS. SZÁLLÍTÓ-RAKÓ DÓ ES ÁLTÁLA MOS

segédmunkásokat.

Az itt felsorolt szakmákban szakképzetlen dolgozóink három évi folyamatos munkaviszony után szakmunkásvizsgát tehetnek.

Munkásszállóról és egyéb szociális juttatásokról gondoskodunk ütikölts.get térítünk, ötnapos munkahét Kiemelt munka elyeinken 8 százalékos pótlékot fizetünk, 'elentkezrs a vállalat Munkaerfigazdálkodásán:

Budapest XXI Csepel). Kiss János altábornagy u. 19 — 21.

I könyvtárak átlagos évi gyara- ; podása meghaladja a 300 ezer kötetet. Bár a növekedés igen jelentős, nem elégedhetünk meg az egy tanulóra jutó kötetállománnyal. Különösen sajnálatos, hogy amikor a kö- ; vetelmények és igények nö- I vekedtek, a tanácsi gazdálkodó szervek a múlt évben majdnem 4 millió forinttal kevesebbet fordítottak az általános iskolai könyvtárak fejlesztésére. Az 580 középiskolai könyvtárunk 3 300 000 kötettel rendelkezik. Az évi gyarapodás 200 ezer, az egy tanulóra eső kötetállomány 6,1. Az iskolai könyvtárak olvasóinak száma meghaladja a félmilliót.

— Meglevő jogos társadalmi Igény, hogy a felnőtt dolgozó tartson lépést korával. Miként készíti elő a fiatalokat erre a mai iskolai gyakorlat, a könyvtári munka?

— Ha olvasásról beszélünk, gyakran csak a szépirodalomra gondolunk. Korunkban azonban éppoly egyo'dalú- ságra vezet a szépirodalmi művek kizárólagos olvasása, mintha valakit például csupán a műszaki vagy természettudományos könyvek érdekelnek. Valóban olvasó tanuló, .olvasó ember szépirodalmi, és népszerű tudományos műveket egyaránt olvas, hiszen így informá'ódik állandóan századunk társadalmi és technikai változásairól. A tudomány, a technika, a termelés fejlődése arra kényszerítette a modern kor emberét, hogy mindennapi munkájában munkaeszközként alkalmazza a könyvet.

— A tankönyvek ugyancsak ilyen munkaeszközök, általában mindazok a könyvek, amelyek a tananyaghoz kapcsolódnak. Manapság sok szó esik a tanulók önállóságának kifejlesztéséről, öntevékeny művelődésre neveléséről. E nevelési célokat csak úgy érhetjük el, ha az említett, könyvek valóban munkaeszközökké válnak. Ha azt akarjuk, hogy a tanulók ne csupán tankönyvi szöveget, vagy írásban rögzített tanári magyarázatot tanuljanak, hanem öntevékeny munkával sokrétű ismereteket szerezzenek — érdeklődési körüknek, hajlamaiknak, képességeiknek, készségeiknek megfelelően elmélyedjenek a tantervi anyagban, akkor semmiképpen sem mellőzhetők azok a könyvtári könyvek, amelyek — a tanuló korának, tudásszintjének megfelelően — a tantervi anyaggal szorosan összefüggenek. Az ilyen módon szerzett ismeretek értéke hasonlíthatatlanul nagyobb a jól-rosszul megtanult és reprodukált szövegnél. Ez a módszer azzal az előnnyel is jár, hogy kifejleszti a tanulóban az önálló ismeretszerzés készségét.

— Bizonyára az iskolai könyvtári munka is hozzájárult, hogy nagyon sok helyen máris jelentős mértékben kitágult a tanulók ismeretszerzési horizontja, s ez be-betör a tanórákra. Lehetetlen a tanórát elefántcsonttoronyba zárni és tudomást nem venni a tanórán kívül, öntevékenyen szerzett tudásról. A pedagógiai tevékenység nagy felkészültséget kíván tehát, s éppen ezért az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum számbavette mindazokat a szépirodalmi és ismeretterjesztő műveket, amelyek az osztályonként és tantárgyanként tagolt tantervi anyaghoz kapcsolódnak; re- cenciókkal, szövegpreparátumokkal és módszertani tanáccsal egészítette ki és úgynevezett tantárgyi bibliográfiákba foglalta össze. A Könyv és Nevelés című folyóiratunkban ugyancsak rendszeres módszertani segítséget adunk a pedagógus napi munkájához.

— Darvas József, az írószövetség elnöke egyik utóbbi interjújában említette, mennyire fontos lenne a tanórákon kívüli irodalmi nevelés hatékonyabbá tétele, hiszen az irodalom, az olvasás szeretete a formális ismeretek elsajátításánál döntőbb mércéje a tanítás eredményességének. Hogyan igyekeznek aktívabbá tenni az iskolai könyvtárak életét?

— Alapvető könyvtárosi tapasztalatunk: a „vezetett” ismeretszerzéshez kapcsolt öntevékeny olvasás csak akkor éri el célját, ha legalább olyan vonzó a tanuló számára, mint a spontán olvasás. Ezért tudatosan mozgalmas könyvtári élet megteremtésére törekszünk. így például egyre gyakrabban alakítanak az iskolai könyvtárakban irodalmi szakköröket, . irodalmi színpadi együtteseket hoznak létre, író —olvasó találkozókat tartanak. Élénkítik az olvasási tevékenységet az irodalmi vetélkedők is. Remélhető, hogy az „Olvasó népért” mozgalom céljait magáévá tevő KISZ „Olvasó Ifjúságért” mozgalma ugyancsak jelentős mértékben hozzájárul majd az iskolai könyvtári élet fellendítéséhez.

A Magyar Kábelművek zománchuzal-gyárának megbízása alapján a Műszaki Egyetem folyamatszabályozási tanszéke kifejlesztette és elkészítette a szigetelés-vastagság és hibahely-ellenőrző berendezést. Ez a műszercsoport negyven gép munkájára felügyel. Meózza a szigetelés vastagságát, jelzi és szalagon rögzíti a hibahelyek számát. így a negyven gép bármelyik tekercsén előforduló hibát a gyártási ellenőr azonnal korrigáltathatja.

odor a szobát rendezgette. Mindezt úgy kelleit csinálnia, hogy a háziasszony észre ne vegye, mert vérig sértődne. Hiszen számtalanszor kinyilatkoztatta már, mennyire pedáns, hogy mindene a tisztaság. Egy lapátra való szemét gyűlt össze a szobában.

— Istenem — fohászkodott gondolatban Bodor —, csak be ne nyisson! Bizonyára kritikának vélné a takarítást. Aztán az órájára nézett. Indulhat az állomásra Julika elé. Most jön először ide. Vajon mit fog mondani ? Mert az a miskolci albérlet, amelyben előzőleg laktak az más ... Száraz, parkettás volt. Ez meg padlós és az egyik fal salétromos. Dehát bele fog nyugodni...

A fiatalasszony leszállt a vonatról.

A férj elvette a két táskát. Az állomás forgatagában szótlanul lépkedtek egymás mellett. Julika titokban Zoltán arcát figyelte, mintha hangulatára lenne kíváncsi, „Vajon. megmond jam -ef' Ügy döntött, majd > otthonj-o ha hazaérnek, akkor megsúgja Zoltánnak. Tudta, hogy gyerekes dolog, mégis arra gondolt, hangosan nem meri mondani, csak súgva.

Julika körülnézett a szobában.

— Mit szólsz az új otthonunkhoz? — kérdezte Zoltán.

— Jó lesz — mondta az asszonyka. — Úgyis veszünk szövetkezetit Húszezer már együtt van. Még hat kell.

— Igen! — bólintott Zoltán.

— Tudod-e mi történt?

— Nem.

— Na mégis?

— Nem tudom ...

— Nem is sejted?

— Mondd már!

— Kisbabánk lesz!

Zoltán felkapta Julikát és körbeforgott vele a szobában, azután óvatosan letette az öreg molyrágta sezlonra.

— Nem is szólsz semmit?

— Mit mondjak? örülök és kész. De a háziasszonynak nem kell szólni, mert kikötötte, hogy gyerek nem lehet.

— Ügyis látni fogja.

— Az más. Mire látni fogja, addigra meglesz a lakásunk. Kiszámítottam: hat hónap alatt kettőnk fizetéséből hatezret tudunk félretenni.

— Néztél állást?

— Kettő is van. Amikor mondtam, hogy nemcsak gépelsz, hanem gyorsírsz, azt kérdezték, mikor akarsz belépni? Reggel eljössz velem és megmutatom mindkét helyet. Amelyik neked jobban tetszik, ott fogsz dolgozni.

A beszélgetésnek kopogás vetett véget. A háziasszony jött bemutatkozni. Legelőször szemrehányással dlette Bódort, hogy megjött a felesége és hozzá nem vitte be. De mint mondta: — ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez.

Zoltán egész éjszaka nem tudott aludni. Ta- Lán százszor is eltervezte, hogyan lesz majd az új lakásban, mert kétszobásat vesznek, hiszen hárman lesznek. A kisebbik szobát a babának rendezik be. Képzeletben bebútorozta a majdan megépülő lakást. Hajnalban, rövid időre elaludt. Aztán az ébredéssel együtt eloszlottak a képzelt tervek is. Érezte a salétromos fal hűvös leheletét, és ettől visszazuhant a valóságba. Tárgyilagosan szelt Julikéhoz:

— Akkor velem jössz, és megmutatom a vállalatot.

A kisipari vállalat igazgatója szívélyesen fogadta Julikát.

— Csakhogy itt van. Formaság az egész, de azért tartsuk be. Diktálni fogok. Szíveskedjen gyorsírni és utána tegye át a gépbe. Parancsoljon, papír, ceruza. Rövid leszek. Ugye, kezdhetem is.

— Igen — válaszolta a fiatalasszony.

— Nahát! Azt mondja... tessék írni...

"k úgy fejből fogom mondani.

Az igazgató diktált valamiféle közömbös

VINCZE GYÖRGY:

Közjáték

sablonszöveget. Miután befejezte, Julika az írógéphez fordult és gyakorlott gyorsasággal kopogni kezdte.

— Ne is folytassa! — állította meg az igazgató. — Látom perfekt gépel. Az ilyen munkaerőt keressük már régóta. Inkább beszéljünk másról. Hogy tetszik a mi kis városunk?

— Még nem ismerem, tegnap este érkeztem.

— Óh, hát akkor nézzen szét. Ja igen! Sajnos, ezernégyszázötven forintnál többet nem tudunk adni, egyelőre. Nem tudom ez konve- niál?

— Igen! Jó lesz — felelte a fiatalasszony.

— Tehát akkor megegyeztünk. A munkaügyön adja le a munkakönyvét. Ott már tudnak felvételéről.

Julikéban kellemes és szorongó érzések keveredtek. Tulajdonképpen most távoznia kellett volna, ő azonban tétován állt és savarában ujjaival szoknyáját sodorgatta.

Az igazgató észrevette ezt és megkérdezte:

— Óhajt valamit?

— Csak azt —mondta kínos lassúsággal —, azt szeretném mondani, hogy másállapotban vagyok...

— Igen? — fehéredett el az igazgató és megjegyezte — tehát úgy érti, hogy terhes... Szóval, hogy szülni fog... Szép családi esemény. Hogy is mondjam... Az előbb elfeledtem szólni egyelőre szerződést kötünk, ez már nálunk hagyományod. És ugye, ha bármelvik fél meggondolná magát... Szóval ez a legtisztább dolog, mert mit tudom én, nem szereti meg a mi vállalatunkat, vagy miegymás ... — Nevetett zavartan. — Egy pillanatig magára hagyom, ha nem haragszik — s ezzel kilépett az ajtón.

Julika összeszorult torkán mély lélegzetet vett és várt. Kezei idegesen remegtek, mintha valami bűnt követett volna el, amiért hamarosan felelnie kell.

Az igazgató visszajött. Nem nézett a fiatal- asszonyra, csak úgy mondta:

— Kálóczi elvtársat, a munkaügyi csoport- vezetőt kerestem, de nem találtam. — Ezt követően kitárta az ajtót és kiszólt titkárnőjéhez:

— Keressék elő Kálóczi elvtársat! — majd visszalépett a szobába és közömbös kérdésekkel igyekezett húzni az időt.

A fiatalasszony válaszolgatott. Szörnyen fárasztó volt ez a közjáték. Aztán megjelent a munkaügyi csoportvezető.

— Hivattál — mondta az igazgatónak.

— Igen, kerestelek. Az elvtársnő perfekt gép- és gyorsíró. — Aztán jelentőségteljesen hozzátette — és kisbabát vár.

A munkaügyis azonnal megértette és mint előre betanult szöveget fújta:

— Kellemetlen helyzetben vagyok. Ugyanis utólagos engede’meddel tegnap felvettem égj gép- és gyorsírót.

Julika a molyrágta sezlonon ült. Maga alá húzta a lábát és férjét figyelte, aki fel-alá járkált a szobában.

— Gyerek, vagy lakás? Ez a kérdés. — Mondta Bodor. — Ha nem dolgozol, nem lesz a szövetkezeti lakásból semmi. Ebben az ólban meg kinek van kedve élni? — Ujját végighúzta a salétromos falon. Nyomában csík maradt. A festék he’ve. amelv lepergett.

★

Bodor Zoltánná, született Kiss Julianna azóta dolgozik. Ezernégyszázötven forintot ke-