Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-09 / 57. szám
MH A PESTMEfrYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Xin. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM 1969. MÁRCIUS 9., VASÄRNAP Egyedi gyártás helyett - sorozat Eredmény és termelékenység BESZÉLGETÉS A GÉPJAVÍTÓ- ÉS FAIPARI KTSZ-BEN Nemcsak a Gépjavító- és Faipari Ktsz nemrég lezajlott mérlegismertető közgyűlésének részvevői, de az újságíró is érdeklődéssel lapozgatta azt a beszámolót, amely az 1968. évi eredményeket tartalmazza. A termelési érték egy év alatt több mint egyharmadával nőtt: amíg 1967-ben 1,9 millió forint szerepel ilyen címen a mérlegben, addig az elmúlt esztendőben 30 milliós termelési értékről adhattak számot a ktsz vezetői. Igaz,-hogy egy év alatt nőtt a tagság létszáma is: 200-ról 230- ra. Ez azonban önmagában nem indokolja a termelési érték szinte ugrásszerű emelkedését. Lajos Pékemé főkönyvelő így beszélt erről: — Az új gazdaságirányítás első évében önállóan kötöttünk szerződéseket a megrendelőkkel, ennek folytán bővültek piacaink, szélesedett a vevőkörünk. Amíg korábban csak élelmiszeripari gépeket gyártottunk, az elmúlt esztendőben az alumíniumipar részére is szállítottunk berendezéseket. Ez még nem indokolja a magas termelési értéket. Milyen további intézkedésekkel teremtették meg ezt? — Amíg korábban egyedi termékként állítottuk elő gépeinket, gépsorainkat, addig tavaly sikerült megvalósítani á sorozatgyártást. Az alumíniumipar részére 270 darab csigásemelőt gyártottunk, és a technológiai munkák során szerzett rutin, önköltség- csökkentést eredményezett. A vibrációs töltőgép, a lugos- hámozó- és léfelöntő gyártási munkáit ugyancsak biztosították a kis sorozat előállítását és így a nagyobb termelékenységet. Ez évben már lesz olyan termékünk, amelyből kétszeresét készítjük a tavalyi meny- nyiségnek. — A szövetkezet közismerten nagy értékben exportál. Számokban hogyan jelentkezik ez? — Tavaly 8 millió 600 ezer forint értékben szállítottuk külföldre termékeinket, elsősorban a baromfi-feldolgozó gépsort. Legnagyobb külföldi megrendelőnk a Szovjetunió, exportszállításaink kétharmadát oda irányítjuk. — Leégett a szövetkezet asztalos üzemének épülete. Hogyan tudták pótolni, a kárt, illetve a termelési kiesést? — Asztalosainkat másik épületbe helyeztük el — és bár tavaly az év első negyedében több mint félmillió forinttal kevesebb termelési értéket tudnak létrehozni a tervezettnél — az év folyamán a növekvő termelékenység pótolta a hiányt. A lakossági szolgáltatások 4 millió forintot jelentettek tavaly. Sajnos — például az autószervizben — kicsi a ktsz kapacitása. Ezen csak az új szerviz felépítése segíthet. — Ügy tervezzük, — fűzte még hozzá az elmondottakhoz a főkönyvelő — hogy a leégett asztalosüzem helyett épülő új csarnokban olyan munkafolyamatokat végzünk majd, amelyben a férfitagok feleségei is találnak megfelelő munkát. Emellett a hiányzó szakembereket, az ipari tanulók folyamatos képzésével pótoljuk: jelenleg is 45-en tanulnak nálunk, elsősorban lakatos szakmát. A szövetkezet két évvel ezelőtt, 170 féle terméket gyártott. Tavaly ez a szám 75-re csokiként, és úgy tervezik, hogy az idén mindössze 40—45 fajta áruval lépnek piacra. A termékfajták csökkenő száma lehetővé teszi a sorozatgyártás kialakítását. Karai László Leharapta vitapartnere fülét Dobos Ferenc (Széchenyi tér 6.) már többször volt büntetve garázdaságért, becsület- sértésért és súlyos testi sértésért. Legutóbbi ügyét nemrég tárgyalta a városi bíróság. Dobos Ferenc egy alkalommal a Központi Étteremben italozott égy társával,' akivel hangosabb szóváltásra került sor. A vitát a mellékhelyiségben folytatták, majd társa otthagyta Dobos Ferencet. Az egyik vendég bement a mellékhelyiségbe, akivel Dobos kötözködni kezdett. Szó szót követett, pofon csattant, és a vendég nekitántorodott a falnak, úgyhogy néhány másodpercig az eszméletét is elveszítette. A magáról megfeledkezett fiatalember ekkor beleharapott a vendég fülébe és maradandóan megcsonkította azt. A bíróság egy év hathónapi szigorított börtönbüntetésre ítélte a visszaeső vádlottat, és két évre eltiltotta a közügyektől. Titkos üzemek a Siratóban!? Üj szabadalom készül? Vagy ipari titkot rejtenek ezekben az üzemekben? Szó sincs róla. Az egyikben csak tekercselnek, a másikban — képzeljék, ládát szegeznek, csak úgy egyszerűen. Semmi hűhó, simán verik be a szeget a kész ládaelemekbe. Hogy a tekercselés jobbra vagy balra történik, biz’ isten nem tudom, bocsássák meg nekem, nem vagyok szakember — de a kedves olvasót sem érdekli ilyen behatóan a transzformátorok tekercselése. Szóval mindkét üzemben; a Göngyölegtelepen és a Transzformátor Ktsz-ben is, higyjék el, becsülettel dolgoznak az emberek. Csakhogy erről a városban nem szabad tudni. Miért? Erre szeretnénk mi is feleletet kapni — ugyanis a két telep vezetője számára drákói parancs érkezett Budapestről — Üjságnak egy szót sem mondhatnak! (Amennyiben ezl mégis meg merné tenni a telep vezetője, ám vessen magára — avagy hallgassa végig a „szemrehányást” felettesétől, mint nemrég a Transzformátoi Ktsz helyi vezetője.) Sokat morfondíroztam, miéri tiltották meg e két vezetőnek a nyilatkozás jogát? Vajon azért, mert nem tudja, mi történik az általa vezetett telepen? Ha így van, hogyan vezetheti azt? Ha nem így van akkor mégis csak tud valami! mondani, hogy itt Nagykőrösör mit csinálnak, sőt még gondjaikról is tudhat. Vagy talán azért, mert budapesti anya- vállalatnál jobban ismerik a körösi helyzetet? Lehet! De akkor, — megint csak megkockáztatom a kérdést — minek a telepvezető? Arra jó, hogy több száz ember munkáját irányítsa, de arra nem, hogy erről a munkáról szólhasson? Felesleges okoskodás, mert szerintem, akik ezt az utasítást adták, csupán divatból teszik. Hadd lássa a világ, még a sajtó sem láthat bele a mi munkánkba Csak az az érdekes: néhány hónappal ezelőtt, amikor a Transzformátor Ktsz letelepült volna Nagykőrösre, nem voltak ilyen titkolódzók a vezetői. Sőt! — éppen a Nagykőrösi Híradót kérték fel arra, hogy munkásokat toborozzon a jövendő üzem számára. Megtettük. Mégpedig azért, hogy közel 115 ember kaphasson új munkalehetőséget. (takács) KÖZ4ilítI LES \ KINIZSIBEN Ma 9 órakor a Kinizsi Sportkör nagytermében a fogyasztási szövetkezet helyi, illetve kocséri és nyársapáti tagsága közgyűlést tart. Témája az elmúlt esztendőben végzett munka. MOZIMŰSOR Fekete tulipán. Színes, francia film. Főszereplő: Alain Delon. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Károlyi Mihály. Előadások kezdete: 3, 5 és fél 8 órakor. MATINÉ: A kapitány lánya. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. HÉTFŐI MŰSOR: Pár lépés a határ. Magyar film. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor:' Magyar híradó. Az elítélt. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Hittel vagy hitetlenül Sok mindenért mondanék most imát, ha templom helyett nem csavarogni járnék Ám számvetés nélkül is, egy szál virág fáradt kezedbe simul és lila kendőd alól, gyengén balra billenő komoly, szép arcodról — kimondom hittel, vagy hitetlenül — az isten is csak tiszteletet tanul K. Pesti László Még elzavarni sem lehet Legkésőbb hétfőn A fogyasztási szövetkezet irodájában jó ideje gyűjtik már a vásárlók visszatérítési könyvecskéit, amelyek alapján kisebb-nagyobb összeget kapnak a részjegytulajdonosok.' Akik még nem adták le a visszatérítési könyvecskét, saját érdekükben ezt legkésőbb a holnapi napon tegyék meg az fmsz irodájában. Verőfényes, de harapós még az idő. Ifjabbik Bujdosó László, egy boronával vesződik. Nagyokat odasóz a kalapáccsal. — Csak nem mérges? — szólítom meg. — Miért lennék az, semmi okom. — Ideszerződött? — Á. még nem, hátra van még a vizsga. — Vizsga? — Igen, az Örkényi gépészszakiskolába járok, júniusban már szakmunkás leszek. — Akkor merre viszi az útja? — Ide vissza a Hunyadi termelőszövetkezetbe ! — Ez is ritka, nem Pestre vágyik? — Itt dolgozik apám is, jó neki itt. Nem ismeri? Traktoros. Mintha parancsra érkezne, | már dübörög is a traktor, befordul a műhely elé az „idősebb” 38 éves Bujdosó László. — Csak nem a gyerekre van panasz — szól le a traktorról. — Dehogy van, nézem, hogy ügyeskedik. — Nem tudott valami köny- | nyebb szakmát ajánlani a fiá- ] nak? ! — Ne tréfáljon, még bottal i sem lehetett volna a gépektől | elkergetni. így aztán örültünk, I hogy közöttünk marad. Nagy szó ez. Én is 13 éve dolgozom a Hunyadi Termelőszövetkezetben, legalább együtt leszünk. (fehér) 11 ezer 679 holdra kötött termeltetési szerződést a konzervgyár Városunkban 883 holdon termelnek a gyárnak A konzervgyárban most állították össze az 1969. évre kötött termeltetési szerződések jegyzékét. Ezek szerint a gyár TÁNCISKOLA Vasárnaponként hangos a művelődési ház ifjúsági klubja. Táncolnivágyók veszik birtokba. A tánciskolának sok látogatója van. Nemcsak az új ritmusú táncokat tanulják a fiatalok, de a hagyományos tangó is tananyaga az iskoának. Foto: Kiss a ceglédi, ráckevei, nagykátai, szolnoki, jászberényi, törökszentmiklósi, tiszaföldvári és távolabbi járásokból 84 termelőszövetkezettel, 8 állami gazdasággal és 4 fogyasztási szövetkezeti teleppel kötött termeltetési szerződést 11 ezer 679 hold területre. Ebből városunkban a termelőszövetkezetek, az állami gazdaság és a háztáji termelők egyezer 883 holdon termelnek az idén a konzervgyárnak. Az Arany János Termelőszövetkezet 70 hold zöldborsó, 10 hold uborka és 40 hold paradicsom termelésére kötött szerződést. A Dózsa Termelőszövetkezet 350 hold borsót, 20 hold uborkát, 120 hold paradicsomot és 2 hold tormalevelet termel. A Hunyadi Termelő- szövetkezet szerződése 20 hold uborkára, 40 hold paradicsomra és 20 hold zöldpaprikára szól. A Petőfi Termelőszövetkezet 20 hold uborkát, 100 hold paradicsomot és 10 hold paradicsompaprikát termel. A Rákóczi Termelőszövetkezetnek 20 hold uborkára, 20 hold paradicsomra és 10 hold zöldpap- rikára„va!fc szerződése. A- Szabadság Termelőszövetkezet 410 hold borsó, 25 hold uborka, 80 hold paradicsom, 10 hold zöldpaprika, 10 hold paradicsompaprika és 6 hold céklarépa termelését kötötte le. Az állami gazdaság 300 hold zöldborsót, 20 hold uborkát, 80 hold paradicsomot és 10 hold főzőtököt termel. És a körösi egyéni, háztáji termelők 4 hold zöldbaba és 34 hold uborka termelését vállalták. A konzervgyár a hagyományos zöldségfélék mellett az egyik vidéki termelőszövetkezetnél két holdon egy pati- san nevű, tökfélék családjába tartozó új zöldségfélét is termeltet, melyből majd savanyúságot készítenek. (kopa) Ötven éve történt A szervezett s Az 1919. március 27-i Nagykörös és Vidéke című lapban a következő hír jelent meg: „A nagykőrösi szolobirtokosok és szervezett munkások között a következő kölcsönös kötelező megállapodás jött létre: 1. Munkaidő: november, december, január és február hónapokban 8 óra, vagy amennyit a munkás dolgozni tud. Március, április, szeptember és október hónapokban 10 óra. Május, június, július és augusztus hónapokban pedig 12 óra. 2. A munkabér minden nőnapban a következő: I. A teljes munkabíró férfiaknak óránként 3 korona 50 fillér, azaz három korona és 50 fillér. II. A 18 éven felüli munkabíró nőknek óránként 2 korona és 50 fillér. (II. 16 éves kortól 18-ig 2 korona. IV. A fiatalabb korúaknái szabad megegyezés. A munkában levő munkások a következő hétre vonatkozólag kötelesek már a szombati fizetésnél elmaradásukat bejelenteni, esetleg azt, hogy egyes napokra távol maradnak. Amely munkás hétfőn jelentkezik, akkor nyilatkozik erre vonatkozólag. Amennyiben pedig igazolás nélkül hét közben elmarad, az eddig eltöltött munkanapjaira, illetve munkabérre igényt nem tarthat. 3. Alulírott szőlőbirtokosok a bizalmiférfi-rendszcrt elismerjük. 1. A munkások szervező bizottsága minden időben köteles a rend teljes fenntartásáról intézkedni és gondoskodni. Nagykőrös, 1919. március 21. Verebes Dániel szervezeti elnök, Gorócz István szervezeti jegyző, Harsányt Ferenc, Vágó László, Nagy József, Kohán János, Szabados István, Tóth Sándor szervezett munkások.” A villanyfény markáns arc profilját rajzolja a falra. Az 50 évvel ezelőtti megállapodás aláírói közül ma már csak Harsányi Ferenc él. A többiekkel végzett az önkény és az emberpróbáló évtizedek. — Korábban is volt szerződésünk a szőlősgazdákkal. De a bér jóformán az éhenhalás- hoz volt elegendő. ötven év emlékei karcolják a szavakat. Feri bácsi szikár- sága nemcsak az idős emberé. Részese volt annak a korszaknak, amelyet ma már az iskolai történelemkönyvek lapjai őriznek. — A Mezei Munkáskor a jelenlegi cipész ktsz épületében múiiödött. Része volt ez a földmunkások szakszervezetének. Több ezer mezőgazdasági nincstelent tömörített. Március 21-én a szakszervezet javaslatára új szerződést kötöttünk a szőlősgazdákkal. Ez lényegesen jobb fizetést biztosított számunkra a réginél. — Mit jelent a szerződésben említett „bizalmi férfi- rendszer”? — A mezőgazdasági munkások érdekeit a bandagazda képviselte. Ha képviselte! Ellenőrzésére a szakszervezet javaslata alapján a munkások bizalmit jelöltek. Harsányi Feri bácsi 1918. november 25-én érkezett haza a frontról. Nemzetőr volt, 1919. március 21-e után pedig vörösőr, őrségparancsnok. Mészáros János személyes kérésére maradt Nagykőrösön a szolnoki harcok idején. — Itt is szükség van kommunistákra — mondta neki a városparancsnok. A Tanácsköztársaság bukása után rendőri felügyelet aiatt állt. Vasárnaponként és ünnepnapokon jelentkeznie kellett a kapitányságon. Nem hagyhatta el a várost, de még azt is be kellett jelentenie, hogy melyik napon mely részében dolgozik a határnak. Mégis létrehozta ismét a Mezei Munkáskört. És kilépett belőle. Mert a személye miatt feloszlatták volna a körösi nincsteleneknek ezt a fórumát. — Nem emberek voltunk mi. Az állatokat többre becsülték nálunk abban az időben. Az ínségmunka — amelyre hetente kétszer elmehettünk — mit gondol, milyen megélhetést biztosíthatott egy családos embernek?! A szerződés szövegét elsárgult újságlap őrzi. A dokumentum az élő tanú szavaival válik többé. A szikár arcra az ékírás kemény jegyeit véste az idő. A történelem, a körösi nincstelenek eseményeit, emlékét idézik a szavak. Meg a csönd is, amikor Feri bácsi pipára gyújt. Az árnyékok kontúrját, a kemény arc sziluettjét feloldja a kékesszürkén föllebbenő dohányfüst. Karai László
