Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-08 / 32. szám

1969. FEBRUAR 8., SZOMBAT VLSI MEGYEI '&úriap Számadás Inárcsott (5.) i azóta történt Térjünk vissza oda, ahol el­hagytuk az események fona­lát, s vegyük újra fel. Decem­berben a Magyar Nemzeti Bank dabasi fiókja megtagad­ta az inárcsi Március 21 Ter­melőszövetkezetnek a további hitelfolyósítást. A szövetkezet egyszámláján nem volt pénz, kinnlevőségei nagy része iga­zolatlan állapotban; az embe­reket viszont — a melléküze­mekben — fizetni kellene ... A szövetkezet hitelt akart kér­ni — rendkívüli hitelt —, de a járási bankfiók azt mondta, hogy: nem! A szövetkezet hajtsa be követeléseit, tisztáz­za pénzügyeit, fizessen abból. A szövetkezet elnöke elekor sok helyen járt, költségvetési fedezetet kért, hogy hitelt ve­hessenek fel, s bár az ilyesmi nagyon ritka, még a fehér hol­lók számánál is ritkább, a 2,3 millió forint három nap múlva már ott volt a bank járási fiókjánál... Q Furcsa ez a gyorsaság, két­ségtelen. Most azonban ne fir­tassuk, hogyan is, mint is si­került az „elintézés”. A lé­nyeg az, hogy a végrehajtó bizottság úgy határozott: nem engedi a 2,3 milliót kiadni, csak szigorú biztosítékok meg­teremtése esetén. Ekkor az inárcsi vezetőség elállt a pénz fölhasználásától, követelései behajtására tett intézkedése­ket — megkezdődött a nagyon keserves számadás, a tények­kel való szembenézés. A teendők több részre tago­lódtak. Jogi rendezésre, gaz­daságira, s ezen belül bér­ügyi-munkaügyi teendőkre, majd a zárszámadás előkészí­tésére. Mindez összefügg, egyik a másikból következik, s csak­is nagyon határozott intézke­A Gabonaforgalmi Körzeti Üzeme 44 ÓRÁS, SZABAD SZOMBATOS MUNKAHÉTRE FELVESZ 1 műszakra: asztalost 2 műszakra: rakodómunkásokat 3 műszakra: keverőüzembe női és férfi segédmunkásokat. Férfiaknak munkásszállást adunk. Fizetés: a kollektív szerződés szerint. JELENTKEZÉS: Budapest IX., Soroksári út 33. Telefon: 140—216. Munkaügy. dések eredményeként tisztá­zódhat a helyzet. © A helyesnek bizonyult fon­tossági sorrend, a vaskövetke­zetesség nyomán ma már ha nem is tiszta — ettől még tá­volabb vannak —, de tisztább a helyzet. A 24 melléküzem­ági egységből hat marad meg, a többit fölszámolják, illetve fölszámolták, ehhez a téli sze­zon némi objektív segítséget adott. Nem könnyű feladat ez. Az építőipari részlegeknél igen magas órabéreket — 14—16 forint — fizettek, az állami vállalatok érthetően nem kí­vánták átvenni ezeket az em­bereket, megkezdődött tehát a kilincselés kisipari szövetke­zeteknél ... Naponta száz­százötven munkakönyvét adtak ki, ennyi embert „adminiszt­ráltak le”, de közben sorra ki­derültek azok a gazdálkodási felelőtlenségek, melyek eddig rejtve maradtak. A havi 250— 300 órás „teljesítmények”— akadt éjjeliőr, aki a papí­rok szerint 426 órát éjjeliőrkö­dött ... —, egyetlen hónap alatt öszehozott 22 ezer forin­tos taxiszámla ... mindaz, ami jól példázza, hová is vezet a szabad kéz, s hová néhány nagystílű „üzletember” odacsa- pódása a szövetkezethez, akik zöld utat kapnak ráadásul...! Az építőipari részlegeket gyakorlatilag fölszámolták, egyetlen kivétel az OTP-házak építése, ahol hosszas átmenet­re van kilátás, mert nincs ki­vitelezési szerződés, építési napló, terv- és költségvetés, tehát csak rendkívül bonyo­lult műszaki fölmérés tudja megállapítani a végzett mun­ka, a beépített anyag értékét, arról nem is beszélve, hogy mikor kapja meg a szövetke­zet ezek ellenértékét a jog­utódtól, akiről ma még azt sem lehet tudni, lesz-e, s mikor lesz egyáltalán? A 24 részlegből megmaradó hat közül három Inárcson, te­hát helyben működik, a má­sik három a fővárosban bér­munkát végez, jogilag is ren­dezhető, tehát szabályos a helyzete, működési körülmé­nye, építőipari részleg azon­ban hírmondónak sem ma­radt ... Az olyan segédüzem, mint az Ikarus helyi forgá­csolóüzeme, vagy az egyik tex­tilgyárral kötött megállapodás alapján létesített, a nőknek munkát adó részleg annak pél­dája, milyen irányba kellett volna elindulni Inárcson, mi­lyen lehetett volna a biztos út... de erről még a későb­biekben. © Az emberek, akikkel beszél­getek, újra és újra azt kérdik, milyen „osztásra” számíthat­nak. Nem hiszik el, hogy nem tudok róla semmit, hogy még seqki nem tudja. Úgy érzik, titkolják előlük az igazat, s ha titkolják, akkor nagy baj lehet. Egyikük, aki a beszél­getés alatt ösztönösen a vezető szerepet vitte, a többiek ráha­gyatkoztak, ha valamire fehé­ret vagy feketét mondott, a búcsúzó kézrázáskor, a töb­biektől kicsit félrehúzódva, nagyon csöndesen azt mondja: — Tudja, az a legnagyobb baj a mi szövetkezetünkben, a mi vezetőinkkel, hogy nem tanultak meg nemet mondani, csak azt ismerik, hogy igen... Mit felelhetnék neki? Csak azt, hogy — igen. Egyetértek vele. Mészáros Ottó (Folytatjuk) BUSÓJÁRÁS \ Idén farsangkor, február 16-án tartják meg a hagyomá­nyos busójárást és ünnepsége­ket Mohácson. Már reggel kez­dődik, délelőtt a Kóló téren táncos mulatságot rendeznek a környék délszláv és népi tánc- együttesei, de a magyarok sem hiányoznak. Délután kerül sor a busójárásra. Iskolák, lakások A gödöllői járásban ez év | az iskolaépítések jegyében te­lik el. Mayer János építési osztályvezető adatai szerint eb­ben az esztendőben Veresegy­házán, Túrán, Kistarcsán és Kartalon kezdik meg az isko­laalapozást. A legnagyobb Tú­rán épül: 12 tanterme lesz, 11 Hősök nyomában Vetélkedő a Csepel Autóban — Már a cím is megmondja a vetélkedő jellegét: Hősök nyomában. A kérdéseket el­sősorban a Tanácsköztársa­ság előtti, alatti és utáni időkről tesszük fel — mond­Új hírek - új krónika Március 3-tól a 12 órakor felcsendülő harangszót a Déli Krónika mintegy húszperces adása követi — a Kossuth- adó hullámhosszán. Az új mű­sor hangvétele némileg el­tér majd a Reggeli Króni­káétól. A Déli Krónika ad majd részletesen nemzetközi lapszemlét, amit idáig a 15 órás hírek után sugároz­tak. A napszak legfontosabb híreit az ügyeletes külpoli­tikai szerkesztő egészíti ki majd. További érdekesség, hogy a Déli Krónikában bő­vebben, az egész európai kontinensre kiterjedő időjá­rásjelentést adnak. Március elejétől változások lesznek a rádió hírszolgála- sában is. így például a Pe- tőfi-adón délután óránként közlik a legfrissebb híreket. 18 órakor pedig hírösszefog­lalót adnak. Másik újdonság, hogy a Kossuth hullámhosz- szán a jövőben vasárnap dél­előtt 10 órakor is jelentkezik a rádió hírszolgálata. ták a Pest megyei KISZ- bizottságon a Hősök nyo­mában megyei döntőjéről. A járási versengés után 13 öí-öt fős csapat vesz részt a versenyen vasárnap a Csepel Autógyárban. A győztesek in­nen a február 22-én meg­rendezendő ceglédi területi döntőn vesznek részt, ahol négy megye — Heves, Ko­márom,. Nógrád és Pest — szerepel. millió forintos költséggel. Két nyolctantermes iskolát adnak át, talán még ez évben Veres­egyházán és Kistarcsán. — A lakóházakról azt hal­lottuk, hogy a községek köz­pontjában nem lehet földszin­tes házakat építeni. — Éppen fordítva! A kisebb községekben, ahol nagyobb­részt önálló házak épülnek, nem engedélyezzük többszintű lakóházak felépítését. Lakáso­kat mi nem nagyon építtetünk, ezek inkább magánvállalkozá­sok. Sokan veszik igénybe a gödöllői járásban az OTP-köl- csönt. Az elmúlt évben 900 ház építésére' adtunk enge­délyt és ebben az évben is ennyire számítunk. Az első globus Nürnberg múzeumában ki­állították a legrégibb föld­gömböt. A glóbust M. Beheim készítette 1492-ben. Végre újból SZÍNHÁZ BUDÁN A távolabbi jövő ígérete ugyan, de az illetékes szakem­bereknek már az idén is mun­kát ad a Budán felépülő Vár­színház. A Várpalota tőszom­szédságában emelkedő, volt karmelita kolostor 1788-tól 1925-ig működött színházként, majd a második világháború­ban szinte teljesen elpusz­tult. A terv az, hogy műemlék jellegű belső barokk terét, Kempelen Farkas tervezte homlokzatát megtartva, mo­dern, kis nézőterű színházat alakítanak ki. Elkészülte — a Várpalota rekonstrukciós ütemtervébe illeszkedve — 1975-re várható. Nádaratás csónakról Hideg kellene, vékony a jég Január—február is az ara­tás ideje. De, amíg Péter—Pál forró, de legalábbis meleg nyarat kíván, ehhez szigorú tél kell. A nádaratók csak így munkálkodhatnak zavartala­nul. A dunaharaszti nádüzem könyvelője sajnos csak a ked­vezőtlen jelekről és tünetek­ről számolhat be. — Százhúszezer kévét kell összeszednünk, hetvenötezer­nél tartunk. Sok hiányzik még. — Kevés az ember? — Minden esztendőben pa­naszkodhattunk emiatt, az idén nem. De sajnos olyan emberekről van szó, akik jégen állva tudnának aratni, de hol van a jég? Többnyire vékony, vagy sehol sincs. Ezért csak csónakról vághat­ják, de ahhoz nagyon érteni kell, s irgalmatlanul fárasztó, keserves. — S mi lesz, ha így tart? — 120 ezer kéve nehezen lesz, be kell érnünk keveseb­bel. Mert aminek csaknem minden ember örül — ha nincs foga a télnek —, az nem ked­vez sem a téli aratásnak, sem a nádüzemnek, amely tavasz­tól télig a levágott termést ér­tékesíti, s dolgozza fel stuka­túrnak az építkezésekhez. Fővárosi egyetemisták vendégségben A Dunakanyar egyik festői helyén, Nagymaroson rendez­te meg az ország legnagyobb felsőfokú oktatási intézménye a Budapesti Műszaki Egyetem február 3-tól 8-ig tartó KISZ- vezetőképző iskoláját. Sok ér­dekes előadás hangzott el, s számos értékes egyéni beszél­getés. Ám a vezetőképző isko­lában tanár és hallgató nem egymással szemben, hanem egymás mellett ülnek. Most is: Poda Jenő, a közlekedési kar gépjárműtanszékének oktató­ja tárgyal Fejti György,, V. éves hallgatóval, a kar KISZ- titkárával. Vesszők ilyenkor Eszébe jut I sok min- ............ den. El­A z idő megy, de mindenki a 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS ba jön A NAGY ZÁRSZÁMADÁSI VÁSÁRRA Téli ruházati cikkek mélyen leszállított áron GAZDAG VÁLASZTÉK - M O S T VASAROLJOK 'SSSSSSS/SS/S/SSSS/SSSSSSSSS KERESSE FEL A CEGLÉDI ÁRUHÁZÁT! gondolkozik, mindent jól csi­nált-e az életben. Neki nem szabad elkeserednie. Sokszor hazudik magának. Ilyenkor becsukja a szemét, és ami nem igaz, az is megele­venedik. Boldog. Ügy érzi, megtörtént mindez. Igen, látta ő a tengert. Kék volt, az ég­bolt esett rá, tetején szikrázott a nap. Sós volt a tenger. Mi­kor úszott, érezte a szája szé­lén, ahogy leszáradt, a hátán ott pihent a fehér por. Látott pálmát is. Iiyan legyező ala­kú levelekkel. Gyönyörű nő­ket. A pálmák alatt, a tenger mellett, hívogatóan szépeket, papírbőrű, karcsú nádszálakat. Volt ő a hegyekben. A Tátrá­ban, a Kárpátokban. Fehér volt minden, csak ő volt né­gerbarna. Napszemüvegben járt. Síelt. Sercegett a hó a sí­talpak alatt. Látott homokvárat, akkorát, hogy eltakarta az embert, lá­tott rozmárokat, pingvineket, ahogy egymást taszigálták és mulatságosan totyogtak. Lá­tott szikrázó napot a földön, gyümölcsök fényét; látott ví­zen úszó tönköket, melyekről emberek integettek. Mindenre tűélesen emlékezik ““——— Tóth Ist­ván. Az egész akaraterő és idegek kérdése. Ül. Szemben az ajtóval. Az ajtó ablaka kicsi és piszkos. Bent sötét van, bántóan sö­tét, de a padlón a kátrány helyre rak mindent. Kalodá­ban ül. Vagy csak én érzem úgy? Háta mögött falap nyúj­tózkodik. Előtte is. Fon. Az előtte levő falapról sugár­irányban szúrnak a fűzfavesz- szők. Az arca darabokra tö­rik. Szeletekre osztják a vesz- szők. — Nem érzi úgy, hogy bör­tönben ül? — Szabad vagyok. Kijön. Egészen elém lép. Széttárja a kezét. Mintha bi­zonyítani akarná. — Volt külföldön? — A háborúban. Munka­szolgálatosként. Látta a Kárpátokat. Éhezve, fázva, borostásan. Nem hor­dott napszemüveget, sítalpai nem csúsztatták a vastag ha­von. Botorkált a sárban. Hal­lotta a lövéseket, a jajkiáltá­sokat, csak a hó sercegése tűnt lehetetlennek. — Meg lehet élni a kosárfo­násból? — Élni lehet. — Megélni? — Ha nyáron az ember nem veri a pénzt. Mert télen nincs forgalom. Csak dolog. — A havi kereset? — 1500 forint körül van. Hol több, hol kevesebb. — Régen jobb volt? — Kinek kell ma kosár? — Szereti a munkáját? — Huszonöt éve vagyok ko­sárfonó. Kerti bútorokat is készítek. * Fent a polcokon a „raktár”. Az árnyékok egybefolynak a mustársárga fonott székekkel, asztalokkal. A falon spárgá- összetűzött kosárfürt. széken, hátát a durva szál- kájú deszkákra feszítve; ke­zét stráfráncokra osztottak már a vesszők; ő csak fon, időnként becsukja a szemét, mások azt mondanák, álmo­dozik, pedig a vágyait fonja igaz emlékekké, csak fon, sű­rűsödnek keze nyomán a szá­lak, feleségét várja, aki a nyers vesszőket főzi, tisztít­ja abban a nagy, fehér kádban, melynek zománcát elfénytelenítette a mocskos víz, fon. Elgondolkozik. Még csak 51 éves, mást is csinál­hatna, színházba, moziba me­hetne, utazhatna. Aztán fe­leségére néz, ahogy hajlott háttal a kád fölé hajol és rászegzi szemét a makacs fűzfavesszőkre. Végig mehet­ne a Via Venetón, megcso­dálhatná a Kremlt, átsétál­hatna a Károly-hídon, nap­szemüvegben barangolhatna Szász-Svájctan és közben fogná az asszony kezét. Má­sok irigyelnék, sárgulnának az irigységtől, irigykedve sus- musolnának, talán észre sem vennék, hogy a fél szemére vak, azért jár napszemüveg­ben. — Adót fizet? — Kell. — Kerti bútorok se men­nek? — Nyáron igen. fűzfa­“i" "■1 ,■ Ebben a )a­Itt ei. I kasban, eb­ben a mű­helyben. Gyermekkora is Nagykőrösön telt el. Felnőtt kora is. És 51 évesen, reggel nyolctól este nyolcig ül a fákkal, lécekkel elhatárolt Az elsőrendű vessz« mázsí ja 200, a másodrendűé 150, harmadiké 10C forint. — Olcsó, csak sok a műnk vele. De higgye el, szereter csinálni. .. Szeretem. Ez szakmám. Ebből tartom el családomat, a fiamat. al nemrégen lett gépszerelő, feleségemet — ebből élek. Eszébe jut ilyenkor so minden. Elgondolkozik, min dent jól csinált-e az életben. Tamás Ervin I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom