Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-07 / 31. szám

Mérleghiány nélkül Növekedett a termelési érték, gyarapodott a közös vagyon a járás tsz-eiben Néhány tsz-ben már túl vannak a zárszámadáson, sok helyütt azonban még csak készülődnek rá. A tsz-ek éle­tében a zárszámadás tulaj­donképpen vizsga, s a közös eredmények ekkor minősít­tetnek igazán. A zárszámadásokkal kap­csolatos központi rendelke­zések alapján a tsz-ek és egyéb társulások 1968-as évi zárszámadását a korábbi évek­től eltérően még a kedve­zőtlen adottságú tsz-eknél sem vizsgálják felül a járási tanács szakigazgatási szervei. Az új gazdasági mechanizmus nagyobb önállóságot biztosít — a zárszámadási eredmény kimutatását, a jövedelem fel­osztását és a zárszámadás jóváhagyását a tsz közgyű­lésére bízza. Ez a körülmény persze nemcsak a vezetők önállóságát, de felelősségét is nagymértékben növeli. A járási pártbizottság me­zőgazdasági osztályára ter­mészetesen érkeznek infor­mációs jelentések­hogyan haladnak a zár- számadási munkák, mi­lyenek a várható ered­mények? Járásunk tsz-ei közül az 1968-as aszályos időjárás el­lenére sem várható mérleg­Miért csökken a forgalom? Vizsgálat a tápiósülyi fogyasztási szövetkezetnél ? Már az elmúlt év decembe­rében látni lehetett, hogy a tápiósülyi fogyasztási szövet­kezet egész évi gazdálkodási, illetve áruforgalmi eredménye jóval gyengébb lesz, mint az i előző évi volt. Ennek követ­keztében a nyereségtervét sem fogja tudni teljesíteni. Ezért a felügyelő bizottság három tárgykörben vizsgálatot kért a Szövetkezetek Pest megyei Központjától. A felhívásra Eskulics Ferencné és dr. Gál József né főelőadók érkeztek Tápic/tülybe, hogy kiderítsék a lemaradás okait. Egy hétig járták a boltokat, tüzetesen átnézték a nyilván­tartásokat, majd tapasztalatai­kat írásban rögzítették, és vé­leményüket megküldték a szö­vetkezet felügyelő bizottságá­nak. Néhány részlet a jegyző­könyvből: A kiskereskedelmi üzemág létszáma 1968-ban megnöveke­dett, mivel egy új hálózati egység (jött létre. Növelte azonban az üzemág létszámát az is, hogy a helyi tanács ké­résére a szövetkezet néhány egységben hosszabbított nyit­va tartási időt állapított meg. A forgalom azonban nem nö­vekedett, ezért az idén már nem alkalmaznak nyújtott műszakokat ezekben az egy­ségekben. Míg 1966-ról 1967-re a for­galom 13,5 százalékkal nőtt, addig 1967-ről 1968-ra — a lét­szám 1,2 százalékos növekedé­se mellett — 4,5 százalékot csökkent. Ez a két tényező a termelékenység nagymértékű csökkenését is előidézte. Ebben az üzemágban 1967- ben 49-en részesültek prémi­umban, ami azt jelenti, hogy minden hálózati dolgozót leg­alább egyszer premizáltak. Ezzel szemben 1968-ban csu­pán heten kaptak prémiumot. A többi dolgozó nem tudta teljesíteni kitűzött célfelada­tát. A vizsgálati jegyzőkönyv adatai megállapítják, hogy a tápiósülyi fogyasztási szövet­kezet dolgozói ennek ellenére elégedettek lehetnek, mert mind a kiskereskedelmi, mind a vendéglátóipari üzemágban az átlagbérek járási szinten szövetkezetükben a legmaga­sabbak, sőt, a megyei átlagnál a kiskereskedelemben 5,1, a vendéglátóiparban pedig 14,7 százalékkal magasabbak. A boltok kiskereskedelmi forgalma a TÜZÉP-telep nél­kül a bázishoz viszonyítva je­lentős forgalomemelkedést mutat. Ennek ellenére a szö­vetkezet globális forgalma visszaesett. Ezt a TÜZÉP-te­lep nagy arányú forgalomcsök­kenése idézte elő. A lemara­dás oka az is, hogy a közüle- tek 1968-tól már közvetlenül a nagykereskedelmi vállala­toktól is vásárölhatnafc'íiW a TÜZÉP-telep a visszaesés mellett is jelentős forgalmat bonyolít le. Mindezekből következik, hogy a szövetkezet további gazdasági előrehaladása a szö­vetkezeti demokrácia és ön- kormányzat fejlődése nélkül nem valósítható meg. Krátky László Dr. Lévay Sándor ügyész a napokban vizsgálatot tartott a tápiósülyi fogyasztási szövet­kezetnél. Tüzetesen átnézte az 1968. évi leltárhiány-megtérí­tési határozatokat. Rendelle­nességet nem észlelt. HAVAS RIPORT Gondoltunk mi már hóvi­rágra, barkára, még talán ko­rai strandolásban is re­ménykedtünk, amikor egy­szerre csak beköszöntött a tél, újra. Mire körülnéztünk, már hó borította az utakat. Később már körül sem tud­tunk nézni, mert aki egy pil­lanatra kinyitotta a sze­mét, rögtön be is csukta. Felkapta a szél a havat — sőt az embereket is majd­nem. Zúgott és őrjöngött a szél, hótorlaszokat emelt, ka­vargóit az* ostorlámpák kö­rül. Jól a lábán kellett áll­nia mindenkinek, akit az ut­cára vezérelt a sors ezen az estén. Az autóbuszra várók a mo- nori IBUSZ-pavilon keskeny eresze alatt kerestek véde.- met. Persze nem sok ered ménnyel. Eddig is szidták már éppen eleget a MÁ- VAUT-ot, ha az eső esett, ha a szél fújt, nem volt hová be­menniük — de most igazán okuk lehetett panaszra. Leg­alább tizenöten vártak a 9- es gombai—bényei autóbusz­ra a hóviharban — szabad ég alatt. A Vigadóban ezúttal kelle­mes meglepetés ért benőn­ket. Néhányan ide menekültek a jeges szél elől néhány percre megmelegedni. A szolgálat­ban levő pincér (kár, hogy a nevét nem kérdeztük meg) udvarias volt, röviditalt és ítiss, forró íasírozottat kí­nált. A meleget nemcsak a kályha adta — a jó érzés is. Igaz, ennek természetes­nek kellene lennie —, de azért így is jólesett. Másnap reggel aztán mun­kába álltak az emberek, hó­lapáttal, seprűvel. Néhol jó fél­méteres, méteres akadályt kel­lett eltakarítani. Mint meg­tudtuk, a MÁVAUT-nál sem­mi zökkenőt nem jelentett a váratlanul nyakunkba sza­kadó tél, az autóbuszok ké­sés nélkül közlekednek. (koblcncz) TANÁCSÜLÉSEK Gyomron ma délelőtt 9 óra­kor tartanak tanácsülést, anol beszámolnak az 1968. évi pénzügyi terv teljesítéséről és a növényvédelmi feladatokról. Vasadon a délután 2 óra­kor kezdődő tanácsülés na­pirendjén az állategészség­ügyi helyzet, valamint a tszcs 1968. évi zárszámadási ered­ményének megtárgyalása sze­repel. Bényén vb-ülést tartanak ma délután 2 órakor. Itt a j február havi tanácsülés anya­gát beszélik meg. I hiányos zárszámadás. Az e menyek javulását persze elő­segítette az is, hogy a törvé­nyes kereteken belül, 1968- ban harminchárom esetben adott engedélyt a járási ta­nács vb a tsz-eknek kiegé­szítő melléküzemi tevékeny­ségre. Sokat jelentett ez is, s az is, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz-eket az állam munkadíj kiegészítéses alap­dotációval segítette. így a maglódi Micsurint, a péteri Rákóczit, az ecseri Törekvőt és a nyáregyházi Béke Tsz-t is. A maglódi Micsurin és a péteri Rákóczi Tsz három évre szóló, automatikus, vissza nem térítendő ál­lami támogatásban része­sül. Az eredmény általában jól alakul mindenütt. A tagok és alkalmazottak munkadíja járási szinten a tervezett 92 millió forint helyett több mint 96 millió lesz — ez 104 szá­zalékos tervteljesítést jelent. Kedvező jelenség, hogt' előre­láthatólag a termelési érték növekedése lényegesen meg­haladja majd az összes élő­munka-ráfordítás növekedé­sét. Tsz-eink fejlődését és a közös tulajdon vagyongyara­podását tükrözi az is, hogy az 1967. évben megvalósult, mintegy 39 millió forintos beruházással szemben 1968-ban több mint 42 millió forintos lesz az évi összes építés, gépi és egyéb beruházások értéke. Külön kell beszélnünk a tsz-közi építőipari vállalko­zásokról is. Az igazgatótaná­csi ülést január 17-én már megtartották, s megállapítást nyert, hogy a teljes terme­lési érték is, s a felosztható nyereség mértéke is nőtt. A TÖVÁLL teljesítette tehát 1968-as programját — kivé­ve a monori MÁVAUT-pá- lyaudvart. A mutatkozó nye­reségből a társult tsz-ek ré­szére mintegy 120 millió fo^ rintot osztanak — a többi a fejlesztési alapra kerül, osz­talékként. (k. zs.) MOBOMimn A-PES; MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1969. FEBRUAR 7., PÉNTEK Napirenden: a honvédelmi és h Ülést tartott a járási párt-végrehajtóbizottság Tegnap délelőtt ülést tar­tott az MSZMP Monori Járá­si Végrehajtó Bizottsága, me­lyen Szijjártó Lajos, a járási tanács elnöke ismertette a já­rásunkban folyó hazafias és honvédelmi nevelés helyzetét. Az MHS jogutódjaként lét­rejött Magyar Honvédelmi Szövetség elsősorban az ifjú­ság hazafias és honvédelmi nevelését biztosítja. Irányítja és működteti a hatáskörébe tartozó klubokat, szakosztá­lyokat és szakköröket. Ugyan­akkor végzi a lakosság polgá­ri védelmi tájékoztató oktatá­sát. Az MHSZ járási vezetősé­ge a párt és kormány határo­zatai alapján, valamint a me­gyei és a járási tanáccsal kö­zösen meghatározott feladatok figyelembevételével készítette el 1968-ban a tervét. Ezután a járás községeinek sajátossá­gait figyelembe véve kidolgoz­ták az MHSZ programját köz­ségenként. Elkészültek az iskolák és az MHSZ illetékes szerveinek együttműködési tervei is. A községekben megala­kult MHSZ-klubok fel­adata az is, hogy egy-cgy iskolát patronáljanak és rendszeresen segítsék ott a honvédelmi nevelést. Emellett néhány iskolában modellező szakköröket is indítottak, va­lamint honvédelmi szakkört. A monori József Attila Gim­náziumban ifjúsági rádióállo­mást hoznak létre. Az !skolai honvédelmi nevelésben igen hasznos módszertani segítsé­get kapunk a honvédségtől. A gimnáziumokban és az iparitanuló-iskolában folyik A Monori Állami Gazdaságban nemrég épült fel a minden igényt kielégítő, korszerű ebédlő és konyha. Készül az ebéd Bajkai Sándorné és Fe­kete Sándorné szakácsnők közreműködésévvel. kötelező honvédelmi oktatás. Hogy eredményes munkát vé­gezhessenek, az iskola testne­velő tanárai és illetékes osz­tályfőnökei részére több ízben tájékoztatókat tartottak. Rö­videsen sor kerül egy mód­szertani klubnapra is, melyet az MHSZ járási elnöksége és a járási művelődési osztály szervez a honvédelmi ismere­tek oktatásában részt vevők számára. A cél az — mondotta a já­rási tanács elnöke —, hogy valamennyi községünkben MHSZ-szervezetet, illetve klu­bot hozzunk létre. Járásunkban egyelőre öt községben van MHSZ- szervezet: Monoron, Gyömrőn, Pilisen, Üllőn és Vecsésen. Ezeken a helyeken tartalékos és lövészklubok is működnek. Ahol nincs MHSZ-szervezet, azokban a községekben klubo­kat hoztunk létre. A honvé­delmi oktatás bevezetése mel­lett fontos feladat a községi lőterek megépítése. Nyáregy­háza és Csévharaszt kivételé­vel valamennyi községünk rendelkezik megfelelő terep­pel, ahol az előírt lőgyakorla- tokat végrehajthatják. A köz­ségi tanácsok emellett több községben önálló helyiséget is biztosítottak az MHSZ-klub- tagok részére. Ahol ezt nem tudták megoldani, ott a ta­nácsnál vagy más középüle­tekben tartják a foglalkozá­sokat Hiány van az általános is­kolákban szemléltetési és szakfelszerelési eszközök­ből. Még a monori Ady úti iskola — mint bázisiskola — sem rendelkezik megfelelő tárgyi feltételekkel. Ebben az évben azonban megoldódik ez, mivel december 31-ig az MHSZ köz­ponti szervei a felszereléseket az iskolák rendelkezésére bo­csátják. A honvédelmi neveléssel szorosan összefüggő feladat a szocialista hazafiság elmélyí­tése tanulóinkban. Ezt a műn­két pedagógusaink nagy több­sége évek óta lelkiismerete­sen végzi, részben a tantár­gyak adta lehetőségek kihasz­nálásával, részben az osztály- főnöki órákon, vagy az isko­lán kívüli tevékenység folya­mán. Ezt a célt szolgálják az úttörők vetélkedői is, vala­mint az ünnepi műsorok. A középiskolák tanulói a hazafias nevelés célkitűzései­nek megfelelően igen értékes gyűjtőmunkát végeznek. A monori gimnazisták a Tanácsköztársaság helyi vonatkozásait dolgozzák fel, helytörténeti vetélkedőt is rendeztek, melynek győztesei továbbjutottak a megyei dön­tőbe. A honvédelmi ismeretek oktatásának bevezetése foko­zott segítséget ad nevelőink­nek a hazafias nevelés céltu­datosabb megtervezésére és elmélyítésére. MAGYARNOTAEST Szántó Ildikó személyében kedves, sokak által ismert énekesnőt köszönthettünk kedd este a monori Vigadó Ét­terem virággal díszített aszta­lainál. Eddig a tv képernyő­jén, a Nyílik a rózsa című ve­télkedő műsorszámaiban lát­hattuk, s most „életközeiből” ismerkedhettünk meg vele. Fellépésével méltán bizonyí­totta, hogy jogosan érdemelte ki a bíráló bizottság előnyös helyezését. Partnerétől, Győri Szabó Jó­zseftől, a budapesti Béke Ét­terem énekesétől, ízelítőt kap­hattunk pergő ritmusú, vidá­mabb hangvételű csárdások- t ból. Megbocsátottuk, hogy a mű- ! sor a meghirdetett időpontnál I csaknem egy órával később kezdődött, az azonban sajná­latos volt, hogy kínosan hosz- szúra nyúltak az egymást kö­vető fellépések szünetei. Ez kissé rontott az egyébként hangulatos, színvonalas este értékéből — már csak azért is, mert egyesek rossz hatású egyéni produkcióval igyekez­tek pótolni a „hiányt”. Az elsőként, erre az alka­lomra készült turmixita­lok viszont valóban elismerést, sikert arattak. (baky) MAI MŰSOR MOZIK Monor: Egy ember az örökké­valóságnak. Vecsés: Holdudvar. SZŰCS JENŐ: ,,Bizonyítani akarok...“ Foto: P. I. 1964. Sokat ígérő bemutatko­zás az első csapatban. Szücs- csel megoldódik a csapat gól­lövési gondja — ez a szak­vezetők véleménye. 1965. A nagyszerű kupasze­replés éve. És ennek a diadal­nak az egyik főszereplője Szűcs. Emlékezetes gólt fejel a Salgótarján ellen, majd a Nép­stadionban. 1966. A csapat gólkirálya: Szűcs. Az utolsó mérkőzésen az ő fejesgóljával szétfoszla- lanak Üllő NB III-as remé­nyei. 1967. Szűcs ősszel standard játékosa a megyebajnok csa­patnak. A „bajnoki gól” az ő nevéhez fűződik, ismét Üllő ellen. 1968. Szűcs csak néhány al­kalommal kap helyet az NB III-as gárdában. 1969. Szűcs Monori-erdő csa­patához megy át. íme egy sportpályafutás rö­vid története. — Most már jó minden Barátok között készülődök a bajnoki rajtra — szeretet és megbecsülés veszi körül az embert. Otthon már nem tud­tam volna igazán jó játékot, nyújtani. Játszhattak a „ne­vek” hetekig olyan rosszul, hogy labdával alig találkoztak, én biztos lehettem abban, hogy én leszek az, aki az első hiba után kimarad a csapat­ból. Szotyori Pali bácsi a volt edzőm bíztatgatott, de nekem nem volt már kedvem. — Hogyan kerültél Monori- erdőre? — Már régen foglalkoztam a távozás gondolatával. Na­gyon örültem Müller Béla hí­vásának, aki egykor edzőm volt és természetesen annak, hogy egykori játékostársaim és barátaim, akik szintén oda­igazoltak, nagy szeretettel hív­tak. örültem annak is. hogy a vecsési sportvezetők megér­tettek és nem gördítettek aka­dályt távozásom elé. — Hogyan tovább? — Huszonhárom éves va­gyok. Jó erőben érzem magam és azt hiszem ilyen jó szelle­mű társaságban, barátok között még hasznára leszek új csa­patomnak. Őszintén mondom: nagyon fogok ‘gyekezni. Bizo­nyítani szeretnék!... Szalontai Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom