Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-06 / 30. szám
Vitatkozó klubtagok Megoldás kerestetik A Kossuth Művelődési Házban működő ifjúsági klubban élénk az élet. Itt jó alkalmat találnak a fiatalok a szabad idő kultúrált eltöltésére. A klubtagok az ipari tanulók és a gimnazisták közül kerülnek ki. Vetélkedőket rendeznek, különféle előadásokon vesznek részt, vitadélutánokat tartanak. A kötetlen klubforma jó lehetőség a szórakozásra és a sokoldalú ismeretterjesztésre egyaránt. Jó lenne, ha a jelenlegi hetvennél több diák lenne klubtag és ha a munkásfiatalok is bekapcsolódhatnának, azonban a kul- túrház lehetőségei korlátozottak. Kevés a heti egy foglalkozás is. Megoldást kell keresni ezekre a kérdésekre. — Farsangi bálra készülődik a Magyar Autóklub ceglédi csoportja. A vidám összejövetelt Cegléden rendezik meg, nagykőrösi klubiéi sóikkal közösen. A februári, immár hagyományos mulatságot érdeklődéssel várják a két város autós és „autótlan” lakói. PEST MEGYEI HÍBIAP KÜ1ÜMKIADÁS A A nfásodik műszak KM TAKARÍTSON? Jöhetne egy vállalat — Megbecsült segítség A CEGLÉDI JÁRÁS XIII. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 19G9. FEBRUAR 6., CSÜTÖRTÖK A VÉGREHAJTÁS FOLYAMATOS Tavaly hamintegyen TEVÉKENY TANÁCSTAGOK — KÖZÉRDEKŰ JAVASLATOK Reggeltől késő délutánig folyik a munka a városi tanács irodáiban. Az ügyfelek elégedetten veszik tudomásul, ha valami újat fedeznek fel Cegléden, vagy ha ügyük gyorsan elintéződik. A Ceglédi Városi' Tanács és végrehajtó bizottsága tavaly és az előző években is elsősorban a hosszabb idői-e szóló feladatok végrehajtására összpontosította tevékenységét. Ezek mellett foglalkozott a rövidebb határidejű és a napi feladatok lebonyolításával. Tevékenységét a féléves terv és a munkaprogram szabta meg. Tavaly több jelentős napirendi pont szerepeit a városi tanács ülésein, amelyek természetesen n’em valósulhatnak meg egyik napról a másikra, de végrehajtásuk folyamatos. Megtárgyalták a városközpont fejlesztésének tervét, részletes rendezésének mikéntjeit. Foglalkoztak a ceglédi tsz-ek áí- lattenyésztésének helyzetével. Nylonzacskó — NYLONZACSKÓT tessék, vegyenek asszonyok! Itt a nylonzacskó! Savanyított káposztának, rizsnek, babnak, túrónak. Nylonzacskóban pirosabb a piros alma, vegyék, vigyék! Tartós, szétnyűhetetlen, ki nem ázik, be nem ázik. — Vegyenek — kínálja a piacon egy ember télen,, nyáron. Topog a hóban, feltűrt gallérja mellett pirosra csípi a fülét a szél. Le nem sül a kalap a fejéről, ha tűz a nyári napfény. — Nylonzacskót tessék, ki nem ázik, be nem ázik, elnyűhetetlen. Géppel ragasztott, géppel szabdalt, átlátszó műanyag hártya, a csomagolástechnika vívmánya. Tíz éve még érdekesség volt. Most megszokott dolog. Az árus járkál a piaci forgatagban, a hangra felfigyelő piacosok érdeklődő, lenéző, sajnálkozó, kaján tekintetének kereszttüzében, a kofák irigykedően ellenséges, vagy segítőt látó pillantásától kísérve. Járkál, ácso- rog zacskókötegével. Ki nem ázik, be nem ázik ... PEDIG, dehogynem. Szakad, csöpög, nyílik az alján, oldalt és mindenütt, akár azonnal, mihelyt valami súly kerül belé. Mérgelődünk miatta, szidjuk magunkat, hogy vettük. Pedig tudjuk, hogy nem örökéletű, hogy csak csomagolásra szánták, épp úgy, mint a többi fóliát, papirost, zacskót. Vesszük ismét és megint. Hiszünk benne, gyönyörködünk benne, cipelünk benne. Ilyen a nylonzacskó tiszavirág sorsa. AZ ELSŐ JÁTÉKRÓL is azt hittük, hogy örök valóság. Az első építőkockáról, a lencsibabáról. a gyertyás születésnapi tortáról, Hogy sohasem fogy el, az első szerelemről.. . Hej, piac, hej, átlátszó, fényes műanyag, verklihangon kínáló piaci árus! Nylonzacskó ... Lehet, van otthon már tucatnyi, de a kínáló hangot hallva úgy érezzük, hogy még egy kell. Még egyetlen egy okvetlenül kell! És veszünk. (eszes) .-zilálok száma pedig 43 volt. Az interpellálok elsősorban a választókerületek problémáit tették szóvá, de sok, az egész várost érintő problémával kapcsolatos javaslat is elhangzott. A télen megindult a tanácstagok tájékoztatása, oktatása is. Ennek során a rendietekkel és az új feladatokkal ismerkednek meg a tanácstagok. Telt ház a fodrászüzletben. A szárítóburák alatt engedelmesen, türelemmel ültek a lányok, asszonyok. A monoton zúgásban egyszer csak egy éles női hangra figyeltek fel azok, akik még „szárazon” ültek. — Nem tudsz valahol egy bejárónőt? A megszólított lemondóan legyintett, ami annyit jelent: bejárónő? Ugyan kérem ... Gál Emília kozmetikusszalonjában hatan várakoztak. A téma: bejárónő. Aki nincs. Ha pedig van, az igen drága. A tízforintos órabér mellett, a dolgozó háziasszonynak, még mielőtt elmegy a munkába, oda kell készítenie a reggelit, ebédet. Mellé egy üveg sört, egy kávét. Olyat, amit a néni szeret. Mert ha a kávé vagy a jó falatok nem elégítik ki az Igényeit, bizony kell egy fél óra, amíg kiengesztelődik. Ha meg ALBERTIRSA A városban folyó ipar- fejlesztéssel, a kereskedelmi ellátottsággal, új rendeletek életbeléptetésé- sével, Cegléd fásításával, parkosításával. A közügyek iránti érdeklődést mutatja, hogy tavaly a tanácsüléseken 31 interpelláció hangzott el, a felÜj szertárban szórakozhatnak AZ ÖNKÉNTES TŰZOLTÓK Az albertirsai önkéntes tűzoltóság közgyűlésen adott számot tavalyi munkájáról. Az elmúlt évben nem volt jelentős tűzeset, ami jó munkájuk bizonyítéka. Sikerrel járt a megA felüljáró „bejárata“ A BÜNTETÉS: BÍRSÁG Amerre Járlak, nyíltak az ablakok Foto: Szabó előző tűzvédelmi tevékenység és a járási versenyen jól szerepeltek. Létszámhiányra nem panaszkodhatnak, mi több, soraikban fiatalok is vannak. Igyekeznek vonzóvá tenni a testületi életet, jó kapcsolatban állnak a tanáccsal, a társadalmi szervezetekkel és a lakossággal. Munkájukat most újabb siker koronázza: új szertár építésére kaptak ígéretet. Helyének kijelölése folyamatban van. Az előzetes tervek szerint az új épületben a szórakozásra is lesz lehetőség. Az önkéntes tűzoltóság társadalmi munkával Igyekszik előmozdítani az új szertár mielőbbi felépítését. <j.) túl magasan van az ablak, a felső részét bizony a gazdasz- szonynak kell megpucolni, mert ezek az idős takarítónénik igencsak szédülnek. Ha a víz nincs bevezetve a lakásba, takarítás előtt szaporán hordja a vizet a ház apraja-nagy- ja... Bejárónő. Napjainkban valami furcsa mellékzöngéje van e szónak. Rögtön a régi világra gondolunk, amikor a „nacs- cságák’’ ugrabugráltatták — jó falat és fekete nélkül — a bejáró takarítókat. A szó ugyan megmaradt, de a jelleg változott. Most nemcsak a jó pénzkeresettel bíró családok kényelmét van hivatva szolgálni, hanem azokon a dolgozó asszonyokon is segít, alak napi munkájuk mellett szívesen másra bíznák a házi munka nehezét. Sok vicc, szatirikus írás született a bejárónőkről. A végkövetkeztetés azonban egyértelmű: megbecsült, nagyon megbecsült dolgozói ők a háztartásoknak. Csak lenne belőlük elegendő! A beszélgetés során elhangzott az is, hogy jó a fővárosban meg a nagyobb városokban élő dolgozó nőknek, ahol takarítóvállalatok vannak. De rögtön jött a kérdés: Cegléden miért nincs? Számolgattunk, és kiderült, volna rá igény. Két-három évvel ezelőtt a helyi földművesszövetkezet vezetőségének volt egy ilyen gondolata, de az csak gondolat maradt. Igaz, az új kezdeményezés, különösen ha befektetéssel jár, kockázatos dolog. Az utóbbi években egyre több az igény. És azok az asz- szonyok, akik késő este kénytelenek rázni a porrongyot, bekapcsolni a mosógépet, bizonyára arra gondolnak, . vajon mikor hirdetik már városunkban is a gyors, pontos, megbízható, olcsó takarítókat. (— csat) Munkában n hnmokszérék A keddről szerdára virradó I éjszaka ismét telet hozott az. Alföldre. Bár a hőmérséklet a ceglédi járásban nem csökkent sokkal a nulla fok alá, a szél azért megtette a magáét: I hordta a havat. A főútvonala- j kon ismét munkába álltak a \ KPM ceglédi útmesterségének gépei. I Az ellenőrző szolgálat jelentései alapján fontossági sorrendben igyekeznek felszámolni az utak síkosságát. Ütőreik gyakran hívják fel a gépjárművezetők figyelmét az óvatosabb közlekedésre, a balesetek megelőzésére. Száz forintért 300. M. Miklós ceglédi lakos az Alföldi Étteremben sörözhetett. A mellette levő asztalnál egy vendég száz forintot tett az asztalra, fizetés céljából, de közben elment egy másik társasághoz, otthagyva a pénzt az asztalon. M. Miklósnak megtetszett ez a fizetési módszer, és még mielőtt a pincér odament volna a „fizető” asztalhoz, zsebretette a pénzt. Ezt a diszkrét mozdulatot azonban észrevették, és most 300 forintot vehet elő a zsebéből, amit a szabálysértési hatóság csekkszámlájára kell befizetnie. Csendháborítók. Cs. János, N. József, M. József és P. Tibor tápiószőlősi lakosok nemrégiben a jó fizetés örömére alaposan beszeszeliek. De a szórakozásnak véget vetett a záróra. Jókedvüket az utcán folytatták. Amerre jártak, nyíltak az ablakok. Ugyanis túl hangosan „üdvözölték” az alvó város lakóit. Alaposan megcsappan a jókedv, ha a fejenként 200—200 forintról szóló befizetési lapot kikézbesíti a postás. A jó gazda. Mert az volt V. János tsz-tag a kutyáihoz, amelyek szabadon jártak- keltek a határban, nem kis riadalmukra a vadaknak. A jó lelkű gazda pedig már nemegyszer kapott figyelmeztetést: tartsa kutyáit megkötve. Az állatszerető V. János 300 forintot fizet jólelkű- ségéért. „ABC pavilon” — vagyis olyan hely, ahol mindent egy helyen meg lehet vásárolni. Már ahol engedély van rá. Mert a Vak Bottyán utcai zöldséges pavilon csak zöldség- és gyümölcsárusításra kapott engedélyt. Hogy akkor mit keresett a pult alatt a szilva- meg a barackpálinka? Arról az áruda vezetőjének kellett beszámolni a szabálysértési irodában. A „beszámoló” után még egy csekket töltött ki 300 forint pénzbírságról. Még nincs náthajárvány \ i A ceglédiek is — mint az ország többi lakói — érdeklődés sei figyelik a híradást a világjáró hongkongi nátha útjáról. A legutóbbi értesülések — az, hogy Lengyelországban, Ausztriában és Moszkvában is bemutatkozott már — felkészülésre j késztetik a lakosságot. A gyógyszertárak megfelelő raktárkészlettel rendelkeznek a járásban, az élelmiszerboltok pedig C- i vitamin tartalmú szörpökből, teából és citromból igyekeznek zavartalan ellátási biztosítani. I A tanyai tejszövetkezetek V alamikor 40—50 évvel ezelőtt a ceglédi tanyák között csak a mezőőr és a végrehajtó képviselte a közigazgatást. A mezőőr, aki inkább kézbesítő volt, hordta kifelé a fizetési meghagyásokat. A végrehajtó pedig hordta befelé a fizetni nem tudó parasztok utolsó félcsipejű tehenét is. A határunkban napról napra kevesebb tehenet és napról napra több végrehajtót lehetett látni. Több takarmányt, lucernát, répát, kukoricát termelni a megmaradt tehenek részére — tanácsolta Váróczi Mihály bácsi gazdáinknak. Az állattenyésztés húz ki bennünket a bajból, és nem a búza árát kiegészítő boletta. A tehéntej eleinte keresett áru volt. Batyuzó fiatalemberek még a távoli tanyákat is bejárták érte. Lehetett rajta szépen keresni. A vasúti utazás nem került sokba. A tejet kétszeres vásárlási áron mérték el a Pest-kórnyéki lakosoknak. A batyuzók kezdetben havonként rendesen fizettek a tejért. Később azonban folyamatosan nagyobb és be- hajthataílan összeggel maradtak adósok. Nagy keresetüket eltékozolták, közben panaszkodtak, hogy a termelői és fogyasztói tejárkülönbözet nem fedezi a költségeket. Egyszer a kalauz bünteti meg őket, máskor a hatóság. Arról persze hallgattak, hogy a budapesti tündérek is sokba kerülnek, különösen az olyanok, akik képesek ruhátlanul tán- ■olni az asztal tetején. » harmincas évek elején már nem a » termelési, hanem az értékesítési gondok gyötörték tejtermelőinket. Az aránytalan jövedelemelosztás miatt fogyasztóközönségünk nagy részének kicsi volt a vásárlóereje. Hiába volt egy bányabárónak ezerannyi jövedelme, mint egy bányásznak. Nem bírt ezerannyi túrót, tejfelt megemészteni, mit megevett volna egy dolgozó, ha lett volna rá elég pénze. A harmincas években a tejértékesi- tési bizonytalanság megszűntetésére, városokban, falvakban egymás után alakultak a tejszövetkezetek. Számuk hazánkban hamarosan meghaladta az ezret. Viszont a tanyavilágban 1933-ig még nem volt egy sem. Az első tanyai tejszövetkezetet a T elelőmajorkömyéki kisbérlök kezdeményezték. Nekik kellett először megbirkózni a hatóságok akadékoskodásával, a batyuzók ellenszenvével és egyes gazdatársaik bizalmatlanságával. Az első áldozatot és kockázatot a 2—3 tehenes kisemberek viselték. Azonban nem hiába, mert szervezőmunkájuk szép eredménnyel járt. A szövetkezetük megerősödött. Már az első évek tejforgalma megközelítette az évi kétmillió litert. A tagok száma meghaladta a háromszázat. A tagok évi tejtermelése — katasztrális holdra vetítve — elérte a hatszáz litert. A tejár egy évtizeden át 12 és fél fillér volt literenként, amikor egy kiló olajpogácsából, korpából és kukox’icadarából álló vegyes abrak a szövetkezeten keresztül körülbelül csak 10 fillérbe került. Az alaptakarmányon felül annyi abrakkal fedezni lehetett három liter tej előállí tásához szükséges fehérjemennyiséget. A tejszövetkezet hamarosan meg nyerte a tagok bizalmát. Kisemberekből álló vezetősége becsületből, ügybuzgalomból jelesre vizsgázott. Havonta kétszer fizettek a tejért. Kezükben soha egy liter tej, egy fillér el nem veszhetett. A tartalékpénzből már a Nagy- kátai úton fióküzemet is építettek. Példájuk nyomán Kecskéscsárdánál, majd Zöldhalomnál is alakul tanyai tejszövetkezet. A fényes lovú, de kócos lehenű tanyai gazdák kezdtek a tehéntartásra, majd avégböl a takarmánytermelésre nagyobb gondot fordítani. Több takarmányból több lett a trágya is. Jobb lett a termés- eredmény, jövedelmezőbb a gazdálkodás. A tanyák között napról napra több és kövérebb tehenet, és napról napra kevesebb adóvégrehajtót lehetett látni. A tejszövetkezetek vezetősége rá akart térni a zsírtartalom szerinti tejárfizetésre, amit — a háború után — ceglédi kezdeményezésre országosan is bevezettek, akkor azonban közbejött a második világháború, ezzel együtt a szövetkezet pusztulása. A romok még füstöltek városunkban, de már a szövetkezet újra kezdte működését. A városi csecsemők éhesek voltak. A kórházakban is kellett a tej. Kiss Sándor fölözőmester sáros, vizes utakon tanyáról tanyára járt gyűjteni a tejet. Ostyáni Mihály az egyik. Veres Mihály a másik üzemet állította munkába. Magyar Mihály a felügyelőség elnöki tisztjét látta el. Majd akadt egy érettségizett lányka, aki a könyvelést és a pénzkezelést végezte el, majdnem díjtalanul. S ok egyszerű kisembernek kellett mindent újra kezdeni, azért, hogy 1945 elején felszabadult fővárosunkba megindulhassanak az első tejeskannák. Rövidesen ceglédi tejet fogyasztottak a pesti kórházak betegei és a pesti gyerekek. Fgy tanyai öreg paraszt
