Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-06 / 30. szám

1969. FEBRUAR 6., CSÜTÖRTÖK PEST HEGYEI Jűrlap Hír a fiarandi vasúti szerencsétlenség sérültjeiről A herendi vasúti szerencsét­lenség sérültjeit a veszprémi, illetve budapesti kórházakban ápolják. A veszprémi megyei kórházban 13 sérültet kezel­nek. Közülük három állapota életveszélyes, négy ugyancsak súlyos, de nem életveszélyes, hatan pedig előreláthatólag rövidesen hazatérhetnek. A Budapesti Központi Katonai Kórházban 12 könnyebb, 15 súlyos sérült van, s égy bete­get közvetlen életveszély fe­nyeget. Messzemenő áldozatkészség, példamutató együttműködés, széles körű összefogás, segítő­készség jellemezte a mentő­ket, vasutasokat, katonai és polgári szerveket, az orvosokat, ápolókat és a véradókat. A szerencsétlenség napján 271 embertől vett 79 palack vért szállítottak a veszprémi kór­házba. Egyidejűleg sokan je­lentkeztek véradásra . a fővá­rosban is. A kórházban egyéb­ként több, már gyógyulófélben levő beteg önként felajánlotta ágyát a vasúti baleset sérült­jeinek elhelyezésére. Heti témánk: a szolgáltatás (3.) Nincs... nincs... lesz... Volt már szó járási jogú vá­rosról, nagyközségről, most menjünk el egy kisközségbe. Mi a véleménye a szolgáltatás­ról Vrbovszky Andrásnak, a szigetbecsei tanács vb-titkárá- nak? — A lehető legrosszabb. So­roljam? Nincs férfiszabónk, pedig javítás, alakítás, fordí­tás bőven lenne a községben. Van egy kőműves kisiparo­sunk, itt kérte az iparenge­délyt, de Ráckevén lakik; em­ber legyen a talpán, aki meg­találja, ha szüksége van rá! Nincs egy fia lakatosunk sem. A zárakat, ajtókat az asztalo­sok javítják. Van egy női szö­vetkezeti fodrászatunk, s né­hány éve egy maszek férfi- fodrászunk, ilyen gondunk te­hát nincs: 1235 lelkes község­ben ez elég. De vízvezeték­szerelőnk egy sincs, most küld­tünk fel a járási tanácshoz egy működési engedélyre szóló ké­relmet. Nincs kelmefestőnk, sem ruhatisztító-felvevőhe­lyünk. A tisztíttatnivalót Rác- kevére visszük. — Gondoljon arra is, hogy ilyen kicsi községben bizonyos szolgáltatások nem fizetődné- nek ki. Mi okozza a fővárosi közlekedés zűrjeit? Kevés a kalauz A Budapesti Közlekedési Vállalatnál ezekben a hetek­ben — s előreláthatólag még jó néhány hónapig — a leg­időszerűbb, és szinte minden dolgozót foglalkoztató problé­ma: az áttérés a kalauz nél­küli közlekedésre. Jelenleg 10—12 szakértői bizottság tanulmányozza az áttérés részletkérdéseit, amelyek sok százezer utast is érintenek. A fővárosi közlekedés, illetve a Fővárosi Tanács vezetőinek többek között a következő kérdésekben kell javaslatot készíteniük: előre váltott jeggyel szállhat-e fel a bérlet­tel nem rendelkező utas az autóbuszra, illetve villamosra; Budapesten hol árusítják eze­ket a jegyeket (trafikok, BKV- -pénztárak stb.); az előre vál­tott jegyeket milyen módszer­ül érvényesítheti az utas a kocsin; milyen vonalakon kell továbbra is kalauzokat alkal­mazni (csuklós járművek stb.); hogyan oldják meg a kalauz nélkül közlekedő járműveken az utasok tájékoztatását; mi­ként védekezzenek a kalauz nélkül közlekedő járműveken a balesetek ellen stb. Az áttérés a ,,KN”-re most már nagyon időszerű. A BKV-nél ugyanis rend­kívül nagy a létszámhiány. Előfordult, hogy ellen­őröknek kellett kalauzi szolgálatot ellátniuk, s az is megtörtént, hogy a ga­rázsban rekedt az autó­busz, mert nem volt gép­kocsivezető. A ,,KN” bevezetésétől reméli a Budapesti Közlekedési Vál­lalat, hogy a kalauzi munka­körben foglalkoztatott fiatal férfiak közül sokan sajátítják el a gépkocsi-, illetve villa- mosvezetést, s így a kalauz nélküli közlekedés nemcsak a kalauzhiányon segít, hanem megoldja a gépkocsivezetői léeszámhiámyt is. A kozmetikai készítmények védelmében A kozmetikai és a vegyipari gyárak mellett mind több ktsz, sót kisiparos is gyárt különfé­le kozmetikai készítményeket, amelyek iránt egyre jobban nő az érdeklődés. A nehézipari miniszter most új rendeletet adott ki: ez messzemenően biztosítja, hogy kizárólag olyan készítmények kerülhessenek forgalomba, amelyek nem károsak az egészségre, és alkalmazásuk semmiképpen sem hátrányos a felhasználónak. A rendelet in­tézkedik arról is. hogy a ké­szítmények gyártását első fo­kon a jövőben a megyei, a fő­városi s a megyei jogú városi tanácsok gyakorolják. Ily módon a gyártás színhe­lyéhez legközelebb eső hivata­los szerv dönti majd el, való­ban alkalmas-e a készítmény a forgalmazásra. GODOLLO Verseny után verseny Február 13-án rendezik Gö­döllőn a járási-városi matema­tikadöntőt, 16-án pedig a töb­bi tárgyban vetélkednek az úttörők. A győzteseket emlék­lappal, oklevéllel jutalmazzák. Ugyancsak 16-án állnak rajt­hoz a népdalénekesek is. A legügyesebb fiatalok a megyei, majd az országos versenyen indulnak. Nemcsak úttörők, hanem kisdobosok is, többek között a két legfiatalabb, Pau- ló Mária második osztályos és Ladóczi Erzsébet szintén má­sodik osztályos kisdiák. A gye­rek népdalénekesek vetélke­dőjét ebben az évben rende­zik meg először. A napokban fejeződnek be a kulturális szemlék. Tavaly az őrsök, rajok és csapatok versenyében 742 tanuló vett részt. Valószínűleg idén iseny- nyien indulnak a Ki mit tud? vetélkedőn. A vers- és próza­mondók Gödöllőn, a népi tán­cosok és énekesek Veresegy­házán, a zenészek Bagón mu- tattják be tudásukat. A forradalom lángjai moz­galom keretében most a Ta­nácsköztársaság évfordulója megünneplésére készülnek Gö­döllőn, gondolnak a nyárra is: tizenhétezer-ötszáz táborozási sorsjegyet kell márciusig el­adniuk, de sok csapatnál már mind elfogyott. Egymillió-két­százezer forintos beruházással újjáalakították balatonlellei táborukat, ebédlőt építettek, és sok sátor helyén már kis ház áll. A nyáron itt hat al­kalommal kétszázharmincan pihenhetnek. — Tisztában vagyok vele — bólint a titkár —, nem is kí­vánunk lehetetlent. De az ille­tékesek tekintetbe vehetnék, hogy itt is emberek élnekl Ve­gyük például a háztartási gé­peket. A községben sok a rá­dió, televízió, mosógép, és ren­geteg a kerékpár, motorkerék­pár. Mesterember hozzá — egy sincs. De még felvevőhely sem. A Kiskunlacházi Vegyes­ipari Ktsz-től tavaly nyáron kértek bennünket: ajánljunk valakit, aki vállalná a hibás gépek összeírását, bejelentését. Akit javasoltunk, nem vállal­ta, s mire akadt vállalkozó, többet felénk sem jöttek a ktsz-től. — Tavaly nyár óta önök is megkereshették volna őket. Végtére is elsősorban a község érdeke... — A tanácsülésen is szóvá tették, így aztán tényleg ke­resni fogjuk a kapcsolatot a szövetkezettel — ígéri a vb- titkár. — Annál is inkább, mert egy hibás mosógéppel még az autóbuszra sem lehet felszállni, hogy bevigye az em­ber javíttatni Ráckevére! Ebben egyetértünk. — Nagy problémánk van a propán-bután gázzal is. Nincs gázcseretelepünk. Pedig a fo­gyasztók száma már megha­ladja a kétszázat. Ezzel is Ráckevére járunk; szánkón, kézikocsin húzgáljuk, motoron, kerékpáron zötyköljük a pa­lackokat, mert azokkal sem le­het autóbuszra ülni. Ez külö­nösen fájó gondunk. Kértük a Kiskunlacháza és Vidéke ÁFÉSZ vezetőit, építsenek egy cseretelepet a községben. Nem lehet. Akkor felépítjük mi. a felszámolt sertéshizlalda építő­anyagából és a községfejlesz­tési alapból, csak szerezzenek hozzá engedélyt. Nem az ő feladatuk, azt felelték. Ezután az ÁFOR-hoz fordultunk. Ma­kádon épült egy cseretelep, amit csak Szigetbecsén át le­het megközelíteni. Egyúttal te­hát bennünket is elláthatná­nak. Erre is kitérő választ kaptunk. —- S bélenyugösznak?-— Szó sincs róla! A januári tanácsülés bizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy szervezze meg az érintett la­kosok anyagi hozzájárulását, s vegye kezébe a gázcseretelep felépítését. Reméljük, most már az ÁFOR is hajlandó lesz ellátni bennünket. — Mi van még? — Mi nincs, azt kérdezze! Kályhaolaj! Több mint száz olajkályha működik a község­ben. Az ellátást az ÁFÉSZ biztosítja, a vegyesboltban. A töltőkocsi azonban csak akkor jön. ha mind a húsz hordót feltöltheti. Ha nem, emiatt is Ráckevére kell menni. Egy fu­var díja Kévéről 50 forint. Egy 200 literes hordó olaj ára 460; s ha mínuszra fordul az idő, tíz kiló olajat is elfűtünk 24 óra alatt! — Drága mulatság. ( — Az. De legalább az ellá- 'tás lenne zavartalan ... ny. é. iß#- mat naz 1969. február 6., csütörtök, Dorottya napja. A nap kél: 7.05, nyugszik: 16.53 órakor. A hold nyugszik: 8.42, kél: 21.24 órakor. — Űj operán dolgozik Szo­kolay Sándor. A Vérnász és a Hamlet sikere után most Németh László: Sámson cí­mű drámáját zenésíti meg. — A 20. sz. AKÖV (MA­VAUI) közli, hogy a Buda­pest—Dorog—Esztergom, a Budapest—Szentendre— Visegrád—Esztergom és a Budapest—Zsámbék—Baj- na—Esztergom autóbuszvo­nalakon menetrend-módosí­tásokat léptetett életbe. — A festékgyártó beren­dezések tölteteinél használa­tos golyók sorozatgyártását kezdi meg a Magyar Gör­dülőcsapágy Művek diósdi gyára. — A legelő- és apaállat- gazdálkodás rendjéről meg­jelent a kormány rendelete a Magyar Közlönyben. — Az Állami Bábszínház legújabb nagy sikerű felnőtt­műsorának, Brecht—Weill: „A hét főbűn” című par.to- mimjának fiknezési jogát le­kötötte a német IFAGE-cég. A nyugatnémet televízió szá­mára készülő színes filmet tavasszal kezdik forgatni. — Igen kedvezően alakult a tbc elleni küzdelem Heves megyében, s érmék eredmé­nyeként megszüntetik a he­vesi tbc-kórházat, amely nagy kiterjedésű parkjával együtt szociális otthonná ala­kul át. — Várszegi Lajos buda­pesti lakos, volt katonatiszt a múlt év szeptemberében Budapesten, az Attila utcai OTP-f iókban rablást . kísérelt meg és közben gyilkosságot követett el. Várszegit a Bu­dapesti Katonai Bíróság ha­lálra ítélte. Az elítélt kegyel­mi kérvényét elutasították. Az ítéletet kedden végrehaj­tották. (MTI) „Aranycipő” díjat alapítottak (Kertész László rajza.) A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.20: Mindenki kedvére. 10.00: Hírek. 10.10: Zenekari muzsika. 11.00: Családi körben. 12.15: Ma­gyar tájak zenéjéből. 13.00: A vi­lággazdaság hírei. 13.06: Gazda­szemmel a nagyvilág mezőgazda­ságáról. 13.21: Wilhelm Kempff zongorázik. 13.52: Angol munkás­dalok. 14.02: Törvénykönyv. 14.17: Randevú. 15.15: Csak öregeknek. 16.16: Üj felvételeinkből. 16.38: Va­laki kopog. Időszerű nemzetközi kérdések. 17.15: Népdalaink nyo­mában. 17.35: Mikrofórum. 17.50: A sevillai borbély. Részletek Ros­sini operájából. 18.20: A Metro- í együttes játszik. 19.30: Dupla, vagy í semmi... Kb. 20.15: Nóták. 20.35: ( Ady Endre élete és költészete. I VIII. 21.00: Vidám operettdalok, j kettősök. 21.19: A rádió lemezal- j buma. 23.08: A mikádó. Részletek I Sullivan operettjéből. PETŐFI RADIO 10.00: Szirmai Albert operettjei- j bői. 10.45: A Rádió Ady-emlék- ! könyve. 11.00: Kovács Péter és Szecsődy Irén énekel. 11.30: Tánc­zene. 11.50: A szenes. Riport. 12.00: | Barokk muzsika. 13.00: A golyós- j toll. Jelenet. 13.10: Az ifjú zene- | barátok kamarazenekara játszik. Kettőtől hatig... 14.08: Kedvelt régi melódiák. 14.50: Szép magyar vers. 15.00: Csak fiataloknak! 15.45: Boris regényének ismertetése. 16.39: Csengi Imre: Cigánytáncok. 16.50: Én és a gépem. Riport. 17.00: Virtuóz zenekari muzsika. 17.15: A MHSZ terveiből. Riport. 17.25: Délutáni frissítő. 18.10: Csendes Don. XI. rész. 19.02: Hanglemez­gyűjtők húszperce. 19.22: Népi ze­ne. 20.30: Üj könyvek. 20.33: Wil­helm Kempff zongorázik. 21.05: Derűs diáklélektan avagy kalan­dozás az ifjúság lelki világában. 22.03: A démon. Részletek Rubins­tein operájából. 22.23: Hahn Ist­ván: Istenek és népek. 22.33: Tánczene. URH 18.10: Hanglemezparádé. 18.55: Orosz nyelvtanfolyam felnőttek­nek. 34. lecke. 19.10: Két dalciklus. 19.46: Haydn-művek. 20.50: A dzsessz kedvelőinek: Phineas Newborn triója játszik. 21.05: Húsz nagy opera — húsz nagy karmes­ter. VI. TELEVÍZIÓ 8.10: Iskola-tv. Földrajz (ált. isk. V. oszt.). 9.00: Olvasás (ált. isk. III. oszt.). 11.05: Magyar nyelvtan (ált. isk. VI. oszt.). 13.10: Föld­rajz (ism.). 14.00: Olvasás (ism.), 15.50: Magyar nyelvtan (ism.). 17.53: Hírek. 18.00: Nők a földe­ken. Riportfilm. 18.25: Stan és Pan a korallszigőten. Francia film. 19.50: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. — A Gazdasági Bizottság hozzájárult, hogy az ország tanácsi irányítás alatt álló kertészeti, illetve község- és városgazdálkodási vállalatai — szám szerint 25-en — ker­tészeti egyesülésbe tömörül­jenek. — Közművesítik idén Vá­cott a Pokol-szigetet. — Országos galambkiállí­tást rendeznek péntektől va­sárnapig a Budapesti Nem­zetközi Vásár területén, me­lyen majdnem 70 galambfaj­tát és több díszbaromfifajtát mutatnak be. A kiállítást mind a három napon reggel 9-től délután 6-ig tartják nyitva. Falvak — fiatalok. 16.05: Verdi: ! 20.20: Kék fény. Riportműsor. Otelló. — Jelenet a IV. felvonás- 21-05: Műkorcsolya Európa-bajnok- ból. 16.22: Orvosi tanácsok a fér- j ?ág. Férfi szabadonválasztott gya- tőző gyulladásokról. 16.27: Dohná­nyi Ernő: Pierette fátyla — ke­ringő. 16.31: Zöld dió. Palotai korlatok. Közvetítés Garmisch Partenkirchenből. Közben: 22.00: Tv-hiradó — 2. kiadás. Szerkesszen velünk! MEGÉRKEZTEK AZ ELSŐ ÖTLETEK Több napon át kértük ol- , vasúinkat: szerkesszenek ve­lünk. Március elsejétől ugyan­is az eddigi hat oldal helyeit, naponta nyolc oldalon jele­nünk meg, vasárnaponként lo- i vábbra is 12 oldalon. A több oldal megtöltéséhez több öt- j letre is szükségünk van. Sok- ; szór kaptunk már eddig okos tanácsokat előfizetőinktől, me- j lyek nagy részét meg is való- ( sítottuk. Szerkesztőségünk a legjobb ötleteket adó olvasóink kö- [ zött ezer forintot sorsol ki. I Kérésünkre máris sok-sok ja­vaslatot kaptunk. Közülük jó néhányat lapunkban közre is adunk. Várjak a további ja­vaslatokat. Az első hónap ötleteiért a legjobb ötletadók között már­cius elsején sorsoljuk ki az ezer forintot. Most pedig lássuk az eddig beérkezett legjobbakat! Kovács István váci olva­sónk hétoldalas levéllel ör- vedeztetett meg bennünket. Kéri, írjunk a könyvelők és bérelszámolók, az adminiszt­rátorok idegölőén nehéz mun­kájáról és azokról az embe­rekről, akik távol családjuk­tól, nem éppen higiénikus kö­rülmények között élnek me­gyénk egy-egy munkásszállá­sán. Felteszi a kérdést: Szük­ség van-e a tömegsportra? Or­vosok, pedagógusok, pszicho­lógusok véleményére kíván­csi» hogy jobban alátámaszt­hassa a kérdésre adott „igen” feleletet és megismerhesse az ezzel kapcsolatos problémá­kat. Maczelka Tibor ceglédi ol­vasónk az évfordulókra hív­ja fel figyelmünket. Benedek Péter cegjédi parasztfestö, ebben az évben lesz 80 éves, kéri emlékezzünk meg erről. Olvasni szeretne József Attila monori tartózkodásának kö­rülményeiről Is. Módra Józsefné nagykő­rösi és Pápay Ivánné ve- csési olvasónk a háziasszo­nyok nevében kéri: örülné­nek, ha a nők mindennapos gondjairól többet olvashatná­nak lapunkban, s receptekkel, háztartási tanácsokkal, ötle­tekkel segítenénk. Hoffman Istvánné Tökölröl hiányolja az elhagyott öre­gekről szóló riportokat. Meg­írja. hány és hány ember sínylődik mostoha körülmé­nyek között a községben, akik­nek érdemleges segítséget nem tudnak nyújtani. Vannak olyanok, akik kifo­gásolják folytatásos regé­nyeink háborús tartalmat, viszont vannak, akik a zug­lói nyilasperről szeretnének olvasni, megismerve a tár­gyalás menetét, a szörnyű bűntényeket. Láthatják az olvasók — nehéz lapot szerkeszteni. Min­den igényt egyszerre kielégí­teni pedig jóformán lehetet­len. Azért ígérjük — igye­kezni fogunk! De ehhez az igyekezethez kérjük előfize­tőink további tanácsait, öt­leteit. Csak hetedikeseknek ! Vetélkedő - polgári védelemből Dabason jártunk tegnap délelőtt dr. Orosz Zoltán al­ezredessel, a polgári védelem megyei törzsparancsnokával. A járási tanács székházában nagyszabású ifjúsági vetélke­dőt előkészítő vezérkar tartott „haditanácsot”, amelyen részt vett Boros András, a járási tanács vb-elnöke is, aki egy­ben a járás polgári védelmi parancsnoka. A „haditervről” dr. Orosz Zoltánt kérdeztük: — Az általános iskolák he­tedik osztályosai idén először foglalkoznak osztályfőnöki és testnevelési órákon honvédel­mi ismeretekkel. Ebbe a té­makörbe tartozik a polgári vé­delem is, amelynek tanulását most újfajta kezdeményezés­sel — elsőként az országban — járási vetélkedősorozattal is szeretnénk megkedveltetni a gyerekekkel. A hasznos tud­nivalók elsajátításában, a fel­készülésben a tanulók nem­csak tanáraik, hanem szüleik segítségére is számíthatnak, akik a községi előadásokon ismerkedtek, vagy ismerked­nek meg a polgári védelem­mel. — Közel ezer diák vesz részt a versenyben általános iskoláinkból — tette hozzá Raffay Béla járási tanácsel­nök-helyettes. — A polgári védelemmel kapcsolatos élmé­nyeikről, eseményekről raj­zokban. vagy írásokban szá­molhatnak be a hetedikesek, akik először az iskolai verse­nyeken, majd a járási egyéni és csapatok közötti vetélkedőn indulnak. Természetesen érté­kes díjak reményében. A pá­lyamunkák beküldési ideje február 28.. a áprilisban, a járási dísztermében! határ­döntő:-tanács fi OSTABONTÁS Halálsorompó Albertirsán, a Nyíregyházi út végén levő vasúti sorom­pót, a nép találóan: halálso­rompónak nevezi. Az elmúlt években gyerekek és felnőt­tek haltak meg ezen a he­lyen. Az utolsó haláleset 1968 júliusában történt. A nap 24 órájából körülbelül 12 órát zárva a sorompó. így aztán átbújnak alatta, megkerülik, s esetleg éppen abban a percben, amikor jön a vonat. Miért nem ad a MÁV erre a veszélyes helyre egy sorompó­kezelőt ? Virág Mihály, Albertirsa MÁV, 9-es szakosztály, Tóth László, előadó: A cegléd—budapesti vona­lat 1972-ig korszerűsítik. Min­denhol önműködő sorompókat szerelnek fel az elavultak he­lyére. Az automatikus szer­kezetek ötödére csökkentik a várakozási időt, mert a vo­nat elhaladása után felnyíl­nak. Gondolom, legkésőbb 1970-ig Albertirsáig érnek az építkezéssel, s ott a körülmé­nyeknek legmegfelelőbb meg­oldást választják a szakembe­rek. Persze semmiféle auto­matizálás nem pótolja a fi­gyelmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom