Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-05 / 29. szám

Ma délután fellép az Ómega-együttes Ma délután Ismét fiatalok veszik birtokukba a színház- termet, hogy meghallgassák a hosszú hajú Omega együttes beathangversenyét. A műsor­ban Wittek Mária is fellép. Fanyar humoráról nevezetes Sándor György oldja fel ese­tenként a harsogó ritmusokat. Csili-Csala csodája A beatrajongók műsora után most a kicsinyeket örvendez­teti meg a művelődési központ vezetősége. Február 19-én az Állami Bábszínház bemutatja kétrészes bábjátékát, a Csih- Csala csodáját. Két előadást tartanak dél­előtt fél 11 órakor és délután fél 2 órakor. A jegyek egységesen négy­forintos áron kaphatók. NA» A PESTME&YU HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 29. SZÄM 1969. FEBRUAR 5., SZERDA Tájékozottság Az autósor lassan kígyó­zott a tanácsháza elől. Csupa remek kocsi. Egyik szebb, mint a másik. Az újdonsült asszonyka barát­ságosan integet a türkisz- kék Volga ablaka mögül. Példáját követik a nász­nép tagjai. A Szabadság tér sarkán fehér hajú néni áll. Szok­nyájába kapaszkodik az unokája. A svájcisapkás kisfiú érdeklődéssel néze­geti a kocsikat. Egészen csodálatos tájékozottsággal mutogat az elsuhanó jár­művekre. — Volga! — állapítja meg az első meseautóról és kénytelen vagyok iga­zat adni neki. — Moszkvics! — mondja a következőre és nem tér­hetek ki a helyeslés elől. — Trabant! — hallom a következőt és utána rögtön nagy hozzáértéssel mond­ja:— Simca! — Majd kö­vetkezik egy Wartburg, újabb Trapcsi és akkor sem téved, amikor a kék színűre zománcozott bárká­ra mutat: — Opel. Csodálatos jártassággal ismeri fel a kocsikat., A nagymama'' 'ítotdőg, amikor elismerően meg­veregetem a kicsike vállát. — Nagyon okos kisfiú! Ugyan hány éves vagy? A gyerek álmélkodva néz rám. De most sem jön za­varba. Bátran válaszol a feltett kérdésre. — Azt nem tudom, mert én még kicsike vagyok! (rossi) Körzeti gn/ervnekgyógfgús&at Ösztöndíj vmiön éknek Kiesi n szülészeti aszttílg Az anya- és csecsemővédelemről tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága A városi tanács végrehajtó bizottsága elé dr. Hídvégi Zol­tán megbízott városi főorvos részletes jelentést terjesztett elő városunk anya-, csecse­mő- és gyermekvédelmi hely­zetéről. Az anyavédelem január 1- től fokozottabban érvényesül a terhes-tanácsadás keretében, amennyiben a szakorvos most már a beteg terhes anyákat táppénzes gyógykezelésre utal­hatja. Az anyasági segély beveze­tése óta,’ városunkban is fo­kozódott az évi születések szá­ma. Kórházunk szülészeti osz­tályán 1968-ban 567 gyer­mek született, akik közül 399 a körösi, a többiek kórházi ellátás szempontjából idekapcsolt nyársapáti, kocséri és törteti anyák gyermekei, sőt számos tiszakécskei és lászlőfalvi gyermek is van köztük. Ezért a szülészeti és nőgyógyászat! osztály 30 ágya, sokszor ke­vésnek bizonyul és a kórházi felszerelés sem elégséges. Nagy súlyt fekte nek a gyermekgyógyászatra. A bel­területi gyermekek kezelését hég y körzeti gyermekgyó­gyász orvos látja el, míg a külterületi, a kocséri és a nyársapáti gyermekeket a szakrendelések keretében gyó­gyítják. A gyermekgyógyász orvosok munkáját 8 egészség­ügyi védőnő segíti. Erősen kifogásolható, hogy az Encsi utcai anya- és csecsemőrendelőben közös váróhelyiség van, járvány idején a fertőződésre! ami főleg gyermekeket fenyegeti. Az iskolaorvosi ellátás ja­vítására, az iskolákban alakí­tanak ki rendelőhelyiségeket. Az iskolai rendelő a Petőfi általános iskolában már ered­ményesen működik, rövidesen megnyílik a Rákóczi-iskolai rendelő is. Kívánatos, hogy az Arany János- és a Kossuth-is- kolában is létesítsenek orvosi- rendelőhelyiséget. A városi és a konzervgyári bölcsődékben az anyasági se­gély bevezetése óta, erősen csökkentek az elhelyezési igények. Csak a városi böl­csődében van néhány túlje­lentkezés. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy városunkban az egészségügyi problémákkal gyökeresen csak a kórházi osztályok tervezett egy hely­re való telepítése, és egy új rendelőintézet építése oldja meg, de addig is a városi ta­nács a felmerült panaszokat igyekszik a lehetőségek kere­tei között orvosolni. A védőnők utánpótlás biz­tosítása céljából ösztön- díjjutfaíással buzdítják az érettségizett körösi leá­nyokat a kétéves védőnői tanfolyam elvégzésére. Komoly aggodalommal tár­gyalta a bizottság a jelentés­nek azt a részét, amely sze­rint a szülészeti osztályon múlt évben tovább emelke­dett és 847 volt a terhesség művi megszakítása száma, amelyek közül 762 a körösi eset. (1965-ben még csak 540 ilyen műtétet végeztek). An­nál szomorúbb ez, mert az or­vosi megállapítás szerint, ezek a műtétek nagyban elősegítik a koraszülések számát, ami 1968-ban szülészeti kórhá­zunkban 67 esetben fordult elő, amely 16,7 száza'éknak felel meg, míg az országos át­lag csak 11 százalék körül jár. A bizottság véleménye sze­rint, komoly társadalmi és or­vosi felvilágosító munkára van szükség e veszedelmes folya­mat gátlására, mivel a szó­ban forgó műtétek helyett, megelőző megoldásra is van lehetőség. (kopa) A navefoszütó és a társadalom Az álEami gondozottak érdekeiért Kibővült a törzsgárda Egyre keresettebb a szakirodalom A városi könyvtárban is számvetést készítettek az el­múlt napokban a tavalyi .esz­tendőről. Bár számszerű növekedésről ez a statisztika nem tanúsko­dik, mégis több olyan jelensé­get tükröz, amelynek örülni kell. Ezek közé tartozik az a tény, hogy tovább növekedett a rendszeresen olvasók száma, tovább bővült a törzsgárda. A könyvtár ez évben em­lékezik meg fennállásának 20. évfordulójáról. Látogatói között nem egy olyan olvasót találunk, aki az intéz­mény létrejötte óta tagja a nyomtatott betű birodalmának. Növekedett azoknak a szá­ma is, akik a kutatóterem nyújtotta lehetőségeket vették igénybe. Nemcsak diákok ezek, akik a tanulmányaikhoz nélkülözhetetlen segédeszkö­zöket, forrásmunkákat itt ke­resik és találják meg, hanem olyan emberek, akik egy-egy speciális szakterület művelői. Keresette váltak az utóbbi idő­ben a btnt. gmi és a matema­tikai tárgyú könyvek és szak­lapok. A művelődési igény növeke­désére utal az a tény, hogy egy-egy nagyobb sikerű könyv­ből filmre vagy a tv képernyő­jére adaptált mozielőadás, il­letve tv-műsor után sokan ke­resik a mű eredeti formáját: a regényt vagy novellát. Az olvasólétszámon belül örvendetesen emelkedett a munkás olvasók száma. Annak is örülnünk kell. hogy a könyvtár fiatal látogatói nikai eredményeit' tartalmazó nemcsak a kötelező olvasmá­nyokat keresik, hanem nap­jaink technikai eredményeit tartalmazó kiadványok után éppúgy érdeklődnek, mint a legújabb szépirodalom vagy a politikai művek iránt. —a — A városi tanács művelődés- ügyi osztálya ebben az évben is megrendezi azt a pedagógiai előadás-sorozatot, amellyel se­gítséget kíván nyújtani az ál­lami gondozottak nevelőszülei munkájához. Két előadás már lezajlott. Ebben a társadalmi ünnepek jelentőségéről, valamint a ne­velőszülők és az iskola helyes kapcsolatáról esett szó. A legközelebbi előadásra február 12-én kerül sor. Ez­úttal Csete Gyuláné az óvodás korúak otthoni foglalkoztatá­sát ismerteti a nevelőszülők­kel. Ebben a hónapban még egy előadás keretében: A gyer­mek és a társadalom kapcso­lata címmel Soós Sándorné, a Petőfi iskola tanárnője tart előadást az állami gondozottak nevelőszüleinek. Márciusban ismét két elő­adásra kerül sor. A hónap 12. napján Szabó Sándor a mun­kára nevelés problémáit, 26-án pedig dr. Hídvégi Zoltán a leg­gyakoribb gyermekbetegsége­ket s a beteg gyermek ápolá­sával kapcsolatos tudnivalókat ismerteti a nevelőszülőkkel. A közölt dátumok mindig szerdai napra esnek. Ezeken a napokon délután 5 órakor a Petőfi iskola földszinti termé­ben kerülnek sorra a fenti té­makörben az előadások. Tavasz hírnökei TŰZDELIK A SALÁTÁT Bár az időjárás rendkívül szeszélyes, hol melegen süt a nap, hol fagy, a tavasz ennek ellenére menthetetlenül közele­dik. A termelőszövetkezetek melegházaiban már a tavaszt va­rázsolják. A Szabadság Termelőszövetkezetben Szűcs Miklósné, Vin- C7» Józsefné és Sasi Györgyné paradicsommagot ültet­nek a melegágyakba. Szilágyi Istvánná és Hegedűs Sándorné a „bábája” a salá- tatűzdelésnck. Babai Albert segít az asszonyoknak a tűz- dtelőgépnél. A gyepkockás salátanevelés gyorsítja a növe­kedést, és lényegesen olcsóbb a saláta előállítási ára a ha­gyományosnál. Remél jük, nemsokára már az ízes körösi sa­látával a boltokban is találkozunk. Foto: Kiss esz dESfffiíséip segély mellé Az édesanya Dobránszky Ambrusné és kisfia majd ki­csattan az egészségtől. Az asz- szony most nevelgeti gyerme­két, kivette a három év szülé­si szabadságot. Rendkívül elégedett, s nem is állom meg, hogy meg ne kérdezzem, elég-e az a 600 fo­rint, amit havonta kap. — Hát én nem 600 forintot kapóik, havi 2400—3000 forint az „anyasági segélyem”. — Hogyan? — Rengeteg tejem van, na­ponta mintegy két liter anya­tejet juttatok el a védőnőkhöz. — Mennyit kap érte? — Literenként 40 forintot, így aztán egy évig megtetézem a 600 forintot. — Kisfia nem sínyli meg? — Szó sincs róla, először ő lakik jól, csak azután megy a többi rászorulóknak. (0 5 a P a O * R ■ T TORNAVERSENY Szombat délután az Arany János Gimnázium tornatermé­ben került sor a városi serdülő egyesületi csapatbajnokság küzdelmeire, amelyen fiúver­A hetedik parancsolatnál so­káig kellett várni a megfelelő válaszra. Előzőleg megállapí­tották, hogy örök erkölcs nincs, viszont vannak úgyne­vezett elemi erkölcsi normák, amelyek az emberiség fejlődé­sének eredményei. Az elemi erkölcsi normák (például a közösség megbecsülése, az öre­gek, gyengék védelme, tisztele­te) az emberi együttállás leg­alapvetőbb, legelemibb köve­telményeit fejezik ki. Miután ezt tisztázták, ezután kérdezte a tanár, hogy a he­tedik parancsolat, a „ne lopj”, elemi erkölcsi norma-e. 1 Töb­ben jelentkeztek, s mindany- nyian úgy feleltek: igen. Vég­re a tanár rávezette őket a helyes válaszra: nem. Hiszen az ősközösségben és a majdan megvalósuló kommunizmus­ban nem ismerték — nem is ismerhették, illetve újra nem fogják ismerni — azt a fogal­mat, hogy lopás. Az órát Nagykőrösön, a Tol­di Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskola és Szakmunkás­képző Intézet IV/c. osztályá­ban hallgattam végig. Ponto­sabban: az egyetlen negyedik­ben, ami azért ..C”. mert ba­romfiipari osztály. (Az A és a B: konzerves osztály, de ebből Jegyietek egy óráról A hetedik pa nincs negyedik). Előzőleg meg­állapodtam Gyaraky Jenő igaz­gatóval és Sárközy Istvánnal, aki a világnézetünk alapjai el­nevezésű tárgyat tanítja. A fiatal tanár (1967-ben végzett Szegeden magyar-történelem szakon, s szaktárgyain kívül a világnézetet is tanítja, az egy szem negyedikben) úgy ve­zette az órát. ahogy megbe­széltük: az eddig átvett egész anyagot pásztázta végig gyors, pontos kérdéseivel. Az eredmény meglepett. ★ Két okból lepett meg. Azért, mert jobb volt a vártnál, és azért, mert rosszabb volt a vártnál. (Hogy két nappal előbb tudtak a készülő riport­ról, ez nagyon keveset számít, hiszen hatalmas anyagrészből felelt a 16 diák.) Nézzük először a jót. Ez az iskola legrosszabb osz­tálya. Tanulmányi átlaguk 2.3. S ez a legrosszabb osztály — a testnevelésen kívül — a világ­nézeti tárgyból érte el a leg­jobb eredményt. Félévkor 3.06 volt a világnézeti osztá'yátlag. Tehát — a számok tanúsága szerint — érdekli őket ez a tárgy, és felkészülnek rá, an­nak ellenére, hogy túlterhel­tek. Heti 41 (!) órájuk van, 3+3-as képzésben részesülnek; az „iskolai” tárgyak (magyar­tól testnevelésig) 21 órája a hét második felének három napjára esik. (Osztályfőnökük, Csipő András, péntek délutá­nonként tartja az osztályfőnö­ki órát. Másképp nem fért be az órarendbe. Szerencsére jön a 4+2-es rendszer: ha beveze­tik, heti négy nap jut az „isko­lai” tantárgyakra.) ★ Elsősorban ennek a túlterhe­lésnek a számlájára írhatom azt. ami nem tetszett. Az álta­lában felkészült diákok — bi­zonyítván, hogy nem érdem­telenül kaptál? a viszonylag jó osztályzatokat — néhány lé­nyeges kérdésre nem tudtak egyértelmű, illetve megértés­ről tanúskodó feleletet adni. Persze, ez — a hetedik pa­rancsolatot leszámítva — nem vonatkozik az egész osztályra. Scheiber Sándor mellett — ő szerepelt a legjobban — még legalább ketten-hárman úgy felelnek, hogy látszik: az egesz problémarendszer foglalkoz­tatja őket, s igyekeznek a ta­nultakat a nem itt tanultak körére is kiterjeszteni. De az alapkérdésre, hogy mi a világ­nézet, csak sok tanári kérdés után áll össze a válasz, s a harmadik felszólított tud az idealizmus és materializmus harcát érintő fontos kérdésre felelni. Viszont kitűnő értéke­lést hallunk a lenini anyag­meghatározás jelentőségéről. Engedtessék meg a rosszmá­júság, hadd idézzem az órán elhangzott egyetlen „aranykö­pést”. Kérdés: Mi a különbség a polgári forradalom és a szo­cialista forradalom között? Válasz: A polgári forradal­mat polgárok, p szocialista for­radalmat munkások csinálják, Többben jelentkeznek, s el­hangzik a helyes válasz: a szocialista forradalomnak az osztálynélküli társadalom meg­teremtése a célkitűzése. Visszatérve a túlterheltség­re: ha ezek a negyedikesek nem lennének így befogva meggyőződésem, hogy sokkal jobb lett volna ez a különben jó átlagszínvonalú óra. Murányi József senyzők vettek részt. A jelen pillanatban egyesület nélküli tornászok a legutóbbi verseny óta is nagy fejlődésről tettek tanúbizonyságot. Kovács Ist­ván, Zsoldos Péter és Király Sándor mutatták be a legjob­ban sikerült gyakorlatokat. Betegség miatt többen távol maradni kényszerültek. Eredmények: Serdülő I. osztályban: 1. Nagykőrös csapata (Rácz Zsolt, Tóth József, Harkai Péter, Ró­zsás László, Harsányi Gábor, Párizs Lajos) 311,9 ponttal. Serdülő II. osztályban: L Nagykőrös A csapata ((Kovács István, Zsoldos Péter, Király Sándor, Prikkel Zoltán, Aczél György, Horváth Sándor) 258,8 ponttal, 2. Nagykőrös B. csapata (Pomázi Mihály, Kiss Endre, Szendi Zoltán, Bodrogi Róbert, Benke Dezső) 231,5 ponttal. Mindkét osztályban az egyé­nenként elért telj esi tmények alapján soroltuk fel a csapat­tagokat. (sulyok) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Holdudvar. Magyar film. Főszereplők: Törőcsik Mari, Balázsovits Lajos és Kovács Kati. Korhatár nélkül megte­kinthető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 5 és tél 8 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom