Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-04 / 28. szám

Könyvcsárda — Húzd rd, cigány! Rikongat a szomszéd. — Húzd rá! — de jó dolga van. Hát persze, tegnap fi­zetésnap volt. Erről jut eszembe: megígértem ma­gamnak, fizetésem köl­tését azzal kezdem, hogy vásárolok egy üveg hazai almavodkát. így mulat egy bites magyar úr... így mulat... Nini, a könyvesbolt! igaz, vodkát akarok, de csak egy perc­re... a könyv nekem olyan, mint a piromániás- nak a gyufa. Nézzük csak. A bal sarokban Golding Pipacs Martinja vigyorog. Ilyenem még nincs. Jó na­pot, Asturias úr! ön már három kötettel díszeleg a polcomon. Tudja, ' hogy szeretem és becsülöm önt? Viszont Kuznyecovtól a Babij Jár még hiányzik. Nem szép, igazán nem szép. Pedig már régen megjelent. Gyerünk csak be egy perc­re... Hollá! Kétkötetes Ikebana-könyvet is látok. Ikebana — virágművé­szet ... — Húzd rá cigány! — Rikongat a szomszéd. Ri­kongat, én meg olvasok. így mulat egy másik ma­gyar ... úr. (—esk—) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD» JÁR RÉSZÉRE XIII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1969. FEBRUAR 4., KEDD MI LEGYEN A GYEREKKEL? Napirenden a továbbtanulás Előnyös lehetőségek — vidéken , Február első napjaiban a nyolcadik általánosba járó fiúk, lányok jelentkezési lap­pal mennek haza. A szülő vál­lán a gond“: mi legyen a gye­rekkel? Hát még ahol a bizo­nyítvánnyal is baj van? Egyre nőnek a követelmények és a divatos szakmák betelnek a jeles, jó rendű jelentkezőkkel. Mit kezdjen egy közepes, vagy annál is gyengébb bizo- nyítványú tanuló? Ma már nem érvényes a régi mondás: Bemutatkoztak az új csemegék A ceglédi áruház önkiszol­gáló élelmiszer osztályán már megszokta az ember, hogy ud­varias, mosolyogva javasoló alkalmazottak várják. Szom­baton ráadásul terített asztal is fogadta a közönséget: kós­tolót rendeztek az itt kapható tejtermékekből, főként sajtok­ból. csemegének számító új­donságokból. A terített asztalnak sok ven­dége volt. Figyelmesen néze­gették a címkéket, és kóstol­gatták a gusztusos falatokat. Sikere volt a füstölt sajtnak, és á most forgalomba hozott, Délibáb nevű krémsajtnak, amely a keleti országok szá­mára készülő kaslzavál „ma­gyarosított” változata. A kockasajtokból a könnyen kenhető újdonságok arattak sikert ízükkel és árukkal egy­aránt. A gyerekek a Mesekoc­kák mellett Túró Rudival, a csokis bevonatú édes, illatos túrócsemegével kötöttek barát­ságot. ha nem tanulsz, elmégy inas­nak! Az iparitanuló-iskolában is beköszönt az emelt szintű oktatás. 14—15 éves fiatalok számára alkalmas munkahelyekben nem bővelkedünk. Mi legyen hát ezekkel a gyerekekkel? — ezzel a kérdéssel kerestük fel a járási tanács munkaügyi csoportját. — Erre is van megoldás — kapjuk a választ —, igaz, hogy ezek a szakmák nincsenek helyben. Ilyen például a fe­lénk ismeretlen textilnyomó szakma fiúk számára, amely­nél egyetlen követelmény, hogy kémiából megfelelőek le­gyenek a fiatalok. A tanuló­kat Budapesten a Pamutnyo­mó Ipari Vállalat képezi, ahol a hároméves tanulóidő alatt 100—400 forintig terjed az ösztöndíj. A textilnyomó szakmun­kás átlagkeresete 2—3000 forint között van, amelyhez még 750 forint ér­tékű textilutalvány is jár. — A budapesti 18. számú iparitanuló-intézet bentlakás­sal képez ácsokat, parkettázó- kat, lakatosokat, gyengébb előmeneteld fiatalokból is. öntő szakmára 144 diákot vár — kollégiummal — Vá­cott az Öntőipari Szakiskola. A tatai Vájárképzö Szak­iskola szintén jelentkező­ket vár. — Mi legyen a lányokkal? — A 14 évesek kettő, a 15 évesek egy év alatt fonók, szövők lehetnek! A tanulóbér 100—300 forint, a szabadság 30 nap. Ezenfelül — miután a budapesti vállalatnak elegen­dő szálláshelye nincs — 200 forint lakáshozzájárulást fizet. (peresztegi) Forgalmas egy hivatal A panaszaikat hozzák, de az adóivei ofíhan felejtik Ha valaki azt kérdezné, melyik a leglátogatottabb vá­rosi hivatal, a válaszon nem kellene sokáig töprengenünk: az adóhivatal. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK A Dózsa Népe Terme­lőszövetkezetben ke­ményfahulladék a tsz telepén kapható, haza- szállítással. Érdeklődni lehet: a 325-ös telefo­non. 3 kerekű betegtoló kocsit vennék. Bőveb­bet: Cegléd, József At­tila u. 10. sz. Eladó egy jó állapot­ban levő Nova vil­lanysütő és egy két­lapos resó. Ugyanott egy zongora is eladó. Cegléd, Körösi út 54. Nagy mennyiségű szé­na eladó. Cegléd, XI. kér. 1206. Túri Ferenc. Weltmeister 120 basszu- sos, 11—5 hangszínvál­tós tangóharmonika, használt, jó állapot­ban eladó. Cegléd, Marx Károly u. 8. II. cm. 1. ajtó. __________ 3 5—40 mázsáig bíró gumiskocsi eladó. Má­tyás király utca 23. szám.___________________ B elterületen, a Budai úton, Középdűlőben 1420 n.-öl szőlő, Sárik- féle, eladó. Értekezni lehet: Fürst Sándor utca 12.________________ P annónia eladó. Ér­deklődni vasárnap. Cegléd. Sugár u. 4. sz. Hízó~eladó Wesselényi utca 11/b szám alatt. Cserepes tanyaépület lehontásra eladó. Ér­deklődni lehet: Ceg- lédbercel, Pozsonyi u. 3. sz.__________________ E ladó 1400 n.-öl föld Pesti úton. Értekezni lehet: VII. kér., Su- gár utca 53/a szám. Hajó utca . 4. számú fél ház továbbépítés­sel részletre eladó. Értekezni lehet: S.zücs- telep, Postadülő 303. szám, Veres József­nek____________________ E ladó tanyaépület, Vörös Csillag Tsz. Jászberényi út 161. 9. kilométerkőnél. Ér­deklődni : a helyszí­nen Támadi Istvánnál. Köszönetünket fejezzük ki ro­konainknak, ismerőseinknek, szomszédainknak, akik felejthe Fájó szívvel mondunk hálás köszönetét rokonainknak, isme­rőseinknek, szomszédainknak, tétlen jó édesanyám és nagy- | a Táncsics Tsz vezetőségének és anyánk; özv. Ludviq Emilné ............ s zül Pákozdi Jolán temetésén megjelentek, részvétükkel bá­natunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Lud­vig István és családja Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, ismerőse­inknek. a MGÁ. do'gozóinak, akik szeretett feleségem és nagyanyánk. Hartyáni Istvánná szül Páncél Julianna temeté­sén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Hartyáni Ist­ván és a gyászoló család. Ezúton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejt­hetetlen emlékű férjem, édes­apám. nagyapám és testvérünk: Gyenes István elhunyta alkal­mából részvétükkel bánatunk­ban osztoztak, a temetésén meg­jelentek. sírjára koszorút, virá­got helyeztek. A gyászoló csa­lád Ezúton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik szere­tett testvérünk: Lovas Emília ny. tanítónő elhunyta alkalmá­ból részvétüket nyilvánították, és utalsó útjára elkísérték, sír­jára koszorút helyeztek dr. Lovas holtán és Lovas Géza. Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, ismerőseink­nek. szomszédainknak, akik sze­retett jó férjem. édesapánk, nagyapánk- Szenczi József te­metésén megjelentek részvétü­nket nyilvánították, sírjára ko- Izorút, virágot helyeztek özv Izenczi Józsefné és családja. tagságának, akik szeretett jó fér­jem. édesapánk, nagyapánk: id. Lendér József temetésén megje­lentek, részvétükkel bánatunk­ban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek, id. özv. Len­dér Józsefné és családja. Fájó szívvel mondunk hálás köszönetét rokonainknak, isme­rőseinknek, szomszédainknak, akik szeretett jó férjem, édes­apánk és testvérünk: Kovács Mihály tragikus elhunyta alkal­mából részvétükkel bánatunk­ban osztoztak, a temetésén Tá- piöbicskén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. Fájó szívvel mondunk hálás köszönetét rokonainknak, isme­rőseinknek. és mindazoknak, akik felejthetetlen emlékű édes­anyánk: özv. Selei Jenőné szül. Kudlik Etelka elhunyta alkalmá­ból részvétükkel nagy bánatunk­ban osztoztak. a temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. Mindazoknak a rokonainknak, ismerőseinknek, szomszédaink­nak, akik felejthetetlen jó fér­jem, édesapánk, nagyapánk és dédnagyapánk: Ancsó István te­metésén megjelentek. részvé­tüket nyilvánították, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, ez­úton mondunk hálás köszönetét özv Ancsó Istvánné és a gyá szoló család. Az adófizetők száma váro­sunkban hozzávetőlegesen tizenegyezer. Ez azt jelenti, hogy a hivatalt évenként mintegy ötvenezer ember ke­resi fel — napi átlagra át­számítva 160—170 ügyfél. A torlódás a karácsony előtti időszakban a házadó-bevallas- sal kezdődik, azután jön az év végi adóhátralékok rende­zése. A könyvelőségen a na­pokban délelőttönként moz­dulni is alig lehet. Az adó­restanciára kíváncsiskodók kérésére indul a hosszadal­mas keresgélés, mert azt a kis útbaigazító papírlapot, amely­nek „adóív” a neve, a legtöbb adófizető otthon felejti. Így azután kétszeresen meg- nehezítődik a könyvelők hely­zete. Külön nyilvántartás se­gítségével tudják csak elő­keresni a kartont, amelyen a befizetéseket elkönyvelték. Azután jön a jövedelemadó­bevallás. Hogy milyen sokan fordulnak meg e napokban a 26-os szobában, a város egész lakossága tudja, hiszen egy- egy alkalommal már minden­ki belekerült egy ilyen tumul­tusba. Az ügyintézők első kér­dése itt is az, hogy: tessék előmutatni az „adóívet”. A felelet majdnem mindig az, hogy nincs nálam, elfelejtet­tem elhozni, elveszett, elkalló­dott. „Tessék már elintézni ezt a kis ügyet — mondogat­ják —, hiszen nem nagy do­logról van szó”. Mennyi energia vész el a keresgéléssel! Mennyivel köny- nyebb volna az ügyintézés, ha a jogkereső, par.aszttevő vagy bejelentő ügyfél az adóívvel a kezében jelenne meg. A hivatal a dolgozókért van. ennek következtében a hiva­talos idő bármelyik órájában felkereshetik az ügyfelek — gondolják egyesek. Sokan eh­hez is tartják magukat. Éppen ezért különös előszeretttel ke­resik fel a déli és délutáni órákban. dékosan nem vesznek tudomást arról, hogy a napi anyagot fel is k^ll- dob^ gozni, hogy zárlat is van ä vi­lágon, félévkor és év végén be:zám:lót készít ez a hivatal is. Ezekben a na­pokban egy-egy hivatalnok naponta ötven-hatvan esetben hallgatja végig a legkülönbö­zőbb panaszokat, informál, eligazít, csekket állít ki, egy- egy beadvány megszerkeszté­sében tanáccsal vagy útba­igazítással közreműködik, és mind e mellett még napióz, egyéni kartonokat vezet, hibá­kat keres. Az adócsoport vezetője, Jó­zsef András mondja mindezt, aki naponként elsőnek érkezik az osztályra és utolsónak tá­vozik. Aki a forgalmi és ügy­félstatisztika készítése közben arra is gondol, hogy az elő­fizetőkön hogyan lehetne a leghathatósabban segíteni, ho­gyan lehelne egyszerűsíteni, gyorsítani a munkamenetet. A hivatal e tekintetben min­dent megtesz. — A közönség legalább any- nyit tegyen meg — mondja befejezésül —, hogy alaptala­nul ,.e zaklassa az osztályt s akinek halaszthatatlan ügye van, legalább az adóívét hozza magával, mert az adóíven fel­tüntetett lajstromszám a mun­kát meggyorsítja, megköny- nyíti. Sz. I. ABONYI KRÓNIKA Ki tud többet? Vetélkedő postások Akár a totó ♦ Jutalom a legjobbaknak Játékos izgalommal telített hangulat honolt azon a délutá­non az abonyi postahivatal­ban, ahol a Postások Szakszer­vezete és a Posta Vezérigazga­tóság jubileumi ünnepségeket előkészítő bizottsága által or­szágosan meghirdetett, „Ki tud többet az 50. évforduló­ról?” című vetélkedő egyik elődöntőjét tartották. A ve­télkedő anyaga az őszirózsás forradalom előzményeivel és okaival, a KMP megalakulá­sának körülményeivel foglal­kozott, vezetőinek tevékeny­ségét, a Tanácsköztársaság 133 napjának eseményeit és a postásdolgozók 50 év­vel ezelőtti forradalmi tet­teit ölelte fel. Az elődöntő játékosainak a totóhoz hasonló szelvényeket kellett kitölteni, majd a leg­jobb hat próbálkozó között kérdés-felelet formájában dőlt el a verseny. A helyezéseknek megfelelően az első 3 helyett 300, 200 és 100 forint értékű tárgyjutalomban része­sült, a többi helyezett könyvet és emléklapot kapott. A középdöntőt februárban, a területi igazgatóságokon tartják meg. Ezen részt vesz a három legjobb abonyi ver­senyző, Gyuráki Ferencné, Skultéti Ilona és Hajnal Éva is. (—M) Télen sem pihennek A gépjavító állomáson Abonyban már a tavaszi és a nyári munkákra készítik elő a gépeket. A ceglédi Kossuth Tsz kombájnját Gyigor Sándor és ifjú Filó Mihály javította. Foto: Gyuráki Ahonyból indult A BAJNOK BESZÁMOLT Az arany titka - Terve: München Pár leérhetlek tüzelőutalvúnyt A Vasutas Nyugdíjasok Szakszervezete értesíti ceglédi tagjait, hogy azok, akik 1969- re részletfizetésre tüzelőt akarnak előjegyeztetni, azok február 10-ig jelentkezzenek a ceglédi vasútállomáson, Ka­tona Lajosáénál, a nyugdíjhí- vatalban. A nyugdíjfizetési csekklapot és arcképes igazol­ványukat vigyék magukkal, mert azokat fel kell mutatni! Amikor a tiszteletére ösz- szesereglett sportbarátokhoz szól, akkor veszem alaposan szemügyre. Középmagas. Fe­kete haja simára nyírt, sze­me sötét, arcvonásai élesek. Csupa élet, csupa akarat és fegyelem ez az ember. Sokan hallgatják őt. Beszél, mert felkérték rá, s kell, hogy itt beszámoljon az események­ről. Innét indult, Abonyból. Va.ga János birkózó Európa-, világ- és olimpia: bajnok, Abony szülötte és ma már díszpolgára. — Hogy kezdte? Hogyan indult el? — így válaszol: — A szőnyegre Skultéti Sanyi bácsi, az abonyi sport­kör jelenlegi birkózóedzője hívott. Az első időszakban nagyon rosszul ment a bir­kózás. Nem voltam többre jó. minthogy jól kiporolják ve­lem a szőnyeget. Az első ver­senyem, ahová akaratom és szorgalmam juttatott, Ceglé­den volt. Nem valami fényes eredményt értem el: bronzér­mes le+tem. Az igazsághoz tartozik, hogy ezen a verse­nyen mindössze hárman in­dultunk súlycsoportomban, így rosszabb eredményem nem is lehetett... — 1959-ben, amikor behív­tak katonának, a honvédség­nél tovább folytattam a bir­kózást — meséli. Országos versenyeken sokszor győztes­ként szerepeltem. 1961-ben mint sorkatona kerültem lei a világbajnokságra, ahol ezüstérmet szereztem. Ezután volt egy kellemetlen sérülé­sem. a kezem eltört, és emiatt egy ideig nem birkózhattam. 1963-ban azonban már újra ott voltam a világbajnoksá­gon. Ekkor sikerült egy há­romszoros világ- és olimpiai bajnokot — törött bordával — 7:3-ra legyőznöm. A minszki Európa-bajnokságon újta a dobogó legmasabb csú­csára jutottam. — A mexikói olimpiának melyik mérkőzései felejthe­tetlenek? Két mérkőzés nagyon emlékezetes számomra. Az egyik azért, mert erős küzdelmet vívtam egy japán fiúval, azután a románnal. Ekkor az aranyéremért bir­kóztam. — Mi eredményeinek titka? — Véleményem szerint ah­hoz, hogy az ember ered­ményt tudjon elérni, először önmagát kell legyőznie. Meg­törni önmagunkban az alul- maradás gondolatát és min­den gátlást. A módszereket m'nd’g tökéletesíteni, korsze­rűbbé kell tenni, sokat gya­korolni és sportszerűen élni. — Mik a tervei a jövőre nézve? — Szeretnék még München­be is eljutni. Gyuráki Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom