Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-28 / 49. szám
Olvasóink írják: Köszönet Tury doktornak Ezennel mondunk köszönetét dr. Tury István vecsési körzeti orvosnak, aki nemcsak a gyógypedagógiai intézet növendékeit gyógyítja a legnagyobb lelkiismeretességgel, de az intézet dolgozóit, sőt, azok hozzátartozóit is. A hivatalsegédünk február 12-én (szerdán) délután egy órakor vesegörcsöt kapott. Felhívtuk körzeti orvosát, dr. Simon Sándort, aki betegnél volt és felesége úgy tájékoztatott, hogy körülbelül négy órára lesz otthon. Ugyanígy jártunk a többi körzeti orvossal is. Egy lehetőség volt még, hogy a szabadnapos Tury doktort felhívjuk, aki felöltözve, éppen Budapestre készült a családjával. Öt percen belül a beteg mellett volt és segített. Ez ebben a hónapban másodszor fordult elő, előző esetben egyik dolgozónk édesanyját — aki szívtrombózisgyanús volt — mentette meg, amikor a hívásra azonnal megjelent. Ö sem volt körzeti betege. Még egyszer köszönjük Tury doktornak, hogy heti egyetlen szabadnapján is hivatására gondol, és pillanatokon belül megjelenik ott, ahol segítségre van szükség. Gyógypedagógiai Intézet MOMOMIDfn A - P E SyT'kM E G Y E I H i R.L^A P K Ü L Ö N KI A D.Ä S A. , XI. ÉVFOLYAM, 49. SZÄM 1969. FEBRUÁR 28., PÉNTEK BELVIZES ŐRJÁRATON B et ti a víz a pilisi tóién« A szivattyú éjjel-nappal dolgozik Körútra indultunk járásunkban, s aziránt érdeklődtünk: mi van a belvízzel? Hol van nagyobb probléma és mikorra várható a jeges ár elvonulása? Fut velünk a vonat, s a be- párázott ablakon át látni: a töltés mellett hullámzik a víz, sima tükrű apró tavak a szántóföldeken. Pilisen szállunk le. Az állomás környékén óriási a sár, bokáig süppedünk, sárcsizmában lépkedünk tovább. A főtéren, a 4-es számú főútvonal mellett nagy teljesítményű szivattyú dolgozik, zúA vecsési könyvtárban nőtt az olvasók száma A vecsési könyvtárat a múlt év novemberében avatták fel új helyén: a Bajcsy-Zsilinszky út 28. alatt, a megfelelő átalakítás után. Szabadpolcos rendszerű, terítős asztalok, függönyök, szőnyegek, tiszta, rendes könyvek a polcokon, tágasság. Ez hiányzott legjobban a régiből. Naponta sok látogatója van a könyvtárnak. Nemcsak gyerekek, diákok, vagy éppen nyugdíjasok látogatják, sok dolgozó, középkorú helybeli lakos is nap mint nap felkeresi. A könyvtár függetlenített vezetője a múlt év májusa óta Doró Tiborné, aki nagy ügybuzgalommal, lelkiismeretességgel végzi ezt a szép munkát. Tavaly év végéig 900 tagja volt a könyvtárnak, ebből 342 a 14 éven aluli gyerek. Az idén eddig 502 beiratkozott olvasó van, s ebből arra lehet következtetni, hogy az olvasók száma emelkedni fog, tekintettel arra, hogy a múlt év hasonló időszakáig csak 250-en iratkoztak be. A könyvtári órák kedden, szerdán és pénteken 13—19 óráig, csütörtökön és szombaton pedig 8—13 óráig tartanak. A napi forgalomban a legtöbben szépirodalmi könyveket visznek. A szakirodalmat leginkább a diákok pártfogolják, míg a kézikönyvtár igen értékes könyveit a helyben bön- gészgetők és a szenvedélyes rejtvényfejtők keresik fel gyakorta. A kézikönyvtárból elvinni könyvet senkinek sem lehet. Viszont a szakkönyveket és az újságokat, folyóiratokat, könyvtári tagság nélkül is bárki használhatja. A könyvtárba rendszeresen 39 lap jár, ebből négy napilap és 35 hetilap és folyóirat. A jelenlegi könyvtári állomány 9 ezer 874 kötet. Ez lényegesen kevesebb ugyan a múlt évi 11 ezer 931 kötetnél, de ennek az az oka, hogy már sok volt az agyonolvasott, elszaggatott, elpiszkolódott, egyszóval selejtezendő könyv. "Viszont a mostani állomány tiszta és rendezett. Múlt évben a községi tanács hatezer forintot, a járási tanács 25 ezer forintot, a járási könyvtár pedig ötezer forint értékű könyvet adott ajándékba a könyv- állomány gyarapítására a vecsési könyvtárnak. Az idén állítják össze a katalógust is. Ottjártunkkor a 2. számú Martinovics téri iskola Ill/b. osztálya, Ráday Dezsöné tanítónő vezetésével, környezet- tanulmányi kiránduláson volt a könyvtárban. Vidám csevegésükkel egyszeriben mozgalmassá tették a különben csendes és délelőttönként viszonylag kisebb forgalmú termet. A gyerekek szép számmal azonnal be is iratkoztak a könyvtár ifjú olvasói közé. — pápay — . 1 monori title» fiiactóli figyelmóbti A Monori Községi Tanács adóügyi csoportjánál hallottuk, hogy a község lakossága március 15-ig fizetheti be kamatmentesen első félévi adóját. Ugyanezen időpontig kötelesek adóbevallást is adni. A tanács felhívja a lakosság figyelmét, hogy idejében teljesítse adóbevallási kötelezettségét. MA! MŰSOR MOZIK Monor: Gravitáció. Vecsés: mondom, hogy szeretlek. Ha gását már messziről hallani. Félig-meddig az országút is víz alatt van, sugarakat fröccsentenek az autók kerekei. — Mióta dolgoznak? — kérdezzük Frank Dezsőtől, a gép kezelőjétől, a fülsiketítő zúgásban csak mozdulatokból értünk: éjfélkor hozták a szivattyút Monorról, de reggel lett mire sikerült beállítani. Most délután két óra van, azóta egyfolytában, percnyi megállás nélkül üzemel a hatalmas alkotmány. Percenként 20—30 köbméter vizet emel át a túloldali levezető árokba. Az Erzsébet utcán ömlik a víztömeg a térre, Bányáról jön a nyárfasoron át. Farkas Sándorné, a pilisi tanácstitkár, a Vízügyi Igazgatóság kiküldött szakemberével tárgyal éppen, mikor belépünk. Semmi baj, eddig egyetlen lakóház sem rongálódott meg. Az éjszaka érkezett szivattyú óriási segítség — levezetik a vizet a nagyrétre, így a szántóföldek sincsenek veszélyben. Sőt — nyugtatnak meg bennünket —, Bányán is intézkedtek, megpróbálják visszafogni az ide zúduló vizet. Az utcákon még mindig sok az ember, a víz lassan-lassan apad. Kovács György a háza előtt szemléli aggodalmasan a csurig tele árkot: — Erre senki sem gondolt, és ez a baj. A DÄV a levezető árokba döntötte a villanyoszlopok felállításánál a farönköket. Azóta sem nyúlt hozzá senki... Nem jól van ez így. Nem bizony. Gyomrán a legnagyobb gond a nagy forgalmú mendei úton van. A hömpölygő víz a Balla-saroknál alámosta az országutat, s szerda délután már veszélyes volt itt közlekedni. Szerencsére az illetékesek gondoskodtak az út feltöltéséről, és csütörtök reggelig megfeszített munkával sikerült helyreállítani. Nem kisebb a probléma a Táncsics és Liszt Ferenc utca kereszteződésénél, ahol a víz lehetetlenné teszi a gyalogosok közlekedését. A Táncsics úton végig bokáig sárban jár az ember, mert a betonjárda csak az Apaffi utcáig készült el. Mendén, a Kása-völgyben levő házakat veszélyeztette a legjobban a víz. A lakók, szinte állandóan dolgoznak, hogy kitisztítsák az Sikolyok a sötétben ? ! A kígyós ember Vészes segélykiáltás harsán késő este a monori főutcán: — Bácsi! Óriáskígyóval ijesztget egy fiú ... Holtsápadtan, reszketve topog mögöttem a kis gyerkőc, görcsösen kapaszkodik a kabátomba. — Óriáskígyóval? — képedek el — ugyan miket beszélsz?! A kisfiú azonban nem tágít, őszintén csengő hangon bizonygatja, hogy valaki a sarkon egy hosszú kígyót dobott a nyakába. Nézzünk hát utána a furcsa esetnek, határozom el. Elindulunk a templom előtti sötétségben, amikor egyszerre csak zöld villanás, csörgés rémiszt fel tűnődésemből. A kígyós emberke... Méteres hosszú, vonagló, te- kerődző kígyó táncol az ujjai között, önkételenül is hát- rahőkö’ök, onnan nézem a furcsa jelenséget. A fakorongból faragott „körkörös izmokat” csörgő, pattogó műanyagszál köti össze. Ezt mozgatja olyan ügyesen, hogy gyógyíthatatlan frászt lehet tőle kapni. Indulok tovább a kisfiúval és magyarázom neki, hogy ez csak amolyan összetákolt fa-műanyag kígyó, de közben hallom a sikolyokat itt is, ott is. Futnak, menekülnek a lányok, egy öregasszony mesz- szire hajítja kosarát ijedtében, evickélne gyorsan a süppedő pocsolyában. Apró, topogó öregember kap a szívéhez, kapkod, tántorodik hátrafelé. Nézem őket, s nem tudok másra gondolni: rossz vicc — veszélyes játék ez. Megérdemelne pár atyai pofont ez a kígyós emberke. (baky) ★ Bár az önbíráskodás is büntetendő, mégis e cikk szerzője, ahelyett, hogy másokat „atyai pofonokra” biztat, intézkedhetett volna, hogy arra illetékesek végleg kedvét szegjék a valóban gonoszul tré- fálkozónak. (A szerk. megjegyzése) átereszeket, s a jeges ár továbbfolyhasson. Monoron még aránylag szerencsés a helyzet. A lakóházak víz nélkül úsztak meg a kritikus időket, bár a mélyebb területeken — a Békásban és az Ürgevárosban nehéz a közlekedés. Lassú hullámokban jön a víz a József Attila utcán lefelé, de különösebb problémát ez sem okoz. (kobiencz—gér) Zárszámadás Káván Emelkedett a tsz-tagok jövedelme Az elmúlt napokban tartotta zárszámadó közgyűlését a kávai Haladás Tsz. Nehéz, eseményekben és elemi csapásokban „gazdag”, eredményekben annál szerényebb esztendőt zártak.' A nagy aszály miatt az őszi árpa, a takarmányrépa, és a lucernaszéna kivételével a tervezettet nem tudták elérni. A növénytermesztésből 1 millió 163 ezer forint volt a kiesés. Az egyéb bevételeknél is 73 ezer forint volt a kiesés. Csupán az állattenyésztés hozott 117 ezer forinttal többet. Hogy a kedvezőtlen időjárás és a természeti csapások ellenére mégis a tsz-tagság jövedelme, az előző évihez képest, az elsősorban a bölcs, átgondolt vezetésnek és a tagság szorgalmas jó munkájának könyvelhető el. Egy új erőgépet vásároltak az elmúlt évben. Bevezették a tanyaközpontba a vizet. Űj méregraktárat építettek. Saját szerelőműhely kezdte meg i a munkáját az elmúlt évben. Csak egy égőt kérnek Napjainkban még világos nappal is nehézkes a közlekedés gyalogosan éppúgy, mint bármiféle járművel. Sárosak az utcák és belvízről panaszkodnak mindenfelé. Este azonban jóformán lehetetlen közlekedni, különösen ott, ahol még csak egy villanyégő sem világítja meg az utat. Ilyen panasszal fordultak szerkesztőségünkhöz a monori Batthyány és, Zalka Máté utca kereszteződésénél lakók. Ott ugyanis van villanyoszlop, de égő nincs rajta. Jelenleg valósággal életveszélyes ott a közlekedés, mivel az út mellett húzódó mély árok tele van vízzel. De ha nincs benne víz, akkor sem kellemes abba beleesni. A környék lakói sürgős intézkedést kérnek az illetékesektől! Ezek voltak a főbb beruházások. Tovább fejlődött és erősödött a tsz-demokrácia. A vezetőségi üléseket tervszerűen minden hóinapban megtartották. Négy esetben rendkívüli vezetőségi ülést is tartottak, melyeken a megjelenés majd minden esetben 100 százalékos volt. A vezetőség a közös gazdaságot érintő legfontosabb kérdésekkel foglalkozott. Az ellenőrző bizottság kivételével javult a bizottságok munkája is. A tsz tiszta vagyona 3 millió 987 ezer forint. Az 1968-as évben 381 ezer forinttal növekedett. Az álló- és forgóeszközük értéke összesen 5 millió 962 ezer forint. A tsz a forgóalapját 33 ezer forinttal növelte. A fejlesztési alapra 194 ezer forintot tartalékoltak. A tagok betegségi segélyezésre 37 ezer forintot, a nyugdíjasok és járadékosok segélyezésére hatezer forintot fordítottak. Tervezik, hogy az idén a tanyaközpontba egy zuhanyozót és egy mosdót építenek. Fizetett szabadságra 457 munkaegységet fordítottak. A tsz-ben az egy munkaegység értéke 41 forint — a tervezett 40 forinttal és a tavalyi 36 forinttal szemben. Egy tízórás munkanapra eső jövedelem tehát 67 forint. A kávai Haladás Tsz-nek az adottságai olyanok, hogy nem teszik lehetővé az ugrásszerű fejlődést. De a jó vezetés és a mozgalmas munka iTyomán évről évre fejlődés mutatkozik. Mióta a tsz fennáll, még állami támogatást nem kaptak. A zárszámadó közgyűlésen hét új tagot vettek fe. M. J. A szülőket nem vonják felelősségre 81 állami gondozott - csak Monorról Veszélyeztetett kiskorúak az állandó bizottság napirendjén Kedden tartotta ülését a jogi és államigazgatási állandó bizottság. Fő napirendi pontként Monor község gyermekvédelmi munkáját tárgyalták. A monori tanács szakigazgatási szervénél 46 veszélyeztetett kiskorú van nyilvántartva A veszélyeztetettség oka részben erkölcsi, részben egészségügyi vonatkozású, de nem egy esetben az anyagi körülmények játszanak döntő szerepet. Negyvenhat gyerek sorsáról van szó — s mivel a szülők már eleve nem segíthetnek — minden szerep az ellenőrző szerveké. Sajnos, munkájukat nem végzik elég jól. Ezért volt szükség a napirendi pont felvetésére is. A negyvenhat nyilvántartott közül csak 27 kiskorú ügyével foglalkoztak, 19 gyerek esetében semmiféle intézkedés nem történt. A 27 ellenőrzött gyereknél is csak 22-nek a szüleivel szemben intézkedtek. A környezettanulmány és a jegyzőkönyvfelvétel nem elég — mégsem történt ennél több. Nem ellenőriztek — s a nyilvántartás így természetszerűen nem is tüntetheti fel a valóságot. Felelősségrevonás a szülőkkel szemben? Elmaradt... Pedig — s ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni — életekről van szó. Olyan életekről, amiket még formálni, álakítani lehet, s nem mindegy, hogy hogyan. A nyilvántartott veszélyeztetettekkel szemben feltűnően nagy az állami gondozásban levő gyermekek száma. Csak Monorról 81 kiskorú került állami gondozásba, — ez az egész járás gondozottéinak 37 százaléka. Formális lenne csupán az ifjúságvédelmi munka? A megelőző védő- és óvintézkedések hiányoznak, pedig a megelőző intézkedésekkel nagyon sok esetben elkerülhető lenne az állami gondozásba vétel. Monor területe, lakossága nagy, annál is inkább, mert Monori-erdőt is magába foglalja. A jól szervezett és rendszeresen működő ifjúságvédelem a monori tanács vb vezetőinek sürgős feladata. Persze nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az ifjúságvédelemmel foglalkozók személye 1968- ban a háromszor is változott, magától értetődő, hogy nem tudtak megfelelően foglalkozni az ügyekkel. A feladatok közé tartozik tehát az is, hogy olyan államigazgatási gyakorlattal rendelkező ügyintézőt kell az ifjúságvédelemmel megbízni, aki maradéktalanul érvényt szerezhet a rendelkezéseknek. (kobiencz) EGYÖNTETŰ VELEMENY: Ilyen úttörőbál még nem volt Vasárnap Tápiósüly csaknem minden házikójában nagy volt a sürgés-forgás. A kisdobosok és úttörők lázasan készülődtek a farsangi nagy álarcosbálra. Már kora délután benépesedtek az utcák. A csepegő eső és a bokáig érő csatakos hóié sem zavart" senkit. A község legtávolabbi zúgából is özönlöttek a szülők, a gyerekek a művelődési otthonba. A mamák és nagymamák ott szorongtak köröskörül a nagy színházterem falainál, hármas sorban. Sokan állni voltak kénytelenek, miután a lelkes szülők fogadására a művelődési otthon 550 széke sem volt elegendő. Sok nagymama szeme csillogott az örömtől és meghatottságtól, midőn unokáját látta táncra perdülni. „Mi nem ugrabugráltunk ilyen sebesen” — jegyezte meg egyikük —, de azért mind nagyon helyesek. Legszebb azonban az én unokám, nézze, hogy lebeg a pántlika a vállán!” Az érdekes jelmezekről érdemes külön megemlékezni. Igen ötletes volt az ápolónő, karján hatalmas játékbabával. (Egy matrózlegény állandóan kísérgette, úgylehet, ő volt a játékbaba papája!) Nagy tetszést aratott a sülyi népviseletbe öltözött kislány is. Vállára és derekára széles pántlika simult, melyen ezek a szavak voltak: „Jó termést a Virágzó Tsz-nek!” Igen nagy derültséget és elismerést váltott ki egy görcsös bottal bandukoló vén banya. Ők hárman nyerték el a nagyobb díjakat. Volt ott még kacskaringós ka- lapú kalóz, kereszteslovag, sőt, háremhölgyek is (basa nélkül), akik fátyoltáncot lejtettek. ők is, meg a többi sok szép jelmez viselője is, vigaszdíjként egy-egy csomag cukrot kapott. Egyöntetű vélemény: ilyen jól sikerült úttörőbál még nem volt Tápiósülyben. A kitűnő rendezésért Hegedűs József és Adok Mihályné tanárokat illeti a dicséret. Örömmel találkoztunk a bálon az úttörőcsapat vezetőjével: Takács József tanárral is, aki nemrég épült fel hosszabb betegségéből. — ky A legkisebbek farsangja Az 1079-es Körösi Csorna Sándor úttörőcsapat kisdobosai külön karnevált rendeztek a Csokonai utcai iskolában, Gyomron. Mintegy húsz-huszonöt ötletes jelmezből válogatót a zsűri. Értékelésük szerint első helyre Burján Zsuzsi „Sojuz 5” című jelmeze került. Második Káló Kati, nagyon ötletes, hiánycikket pótló „Szifonja”, harmadik Csepeli Gyöngyi „Néger babája” lett
