Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-27 / 48. szám

KSt MEG YE 1969. FEBRUAR 27., CSÜTÖRTÖK Hathatósabb érdekvédelem Szakszervezeti tanács választás a Pest megyei Állami Építőipari Vállal itnál A szakszervezet és a gazda­sági vezetők jó kapcsolatáról, az üzemi demokrácia fejlődé­séről, a 44 órás munkahétre való áttérés tapasztalatairól, valamint a munkafegyelem és a munkavédelem helyzetéről számolt be tegnap Kozma De­zső szb-titkár a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti küldöttközgyű­lésén. A 150 küldött megelégedés­sel hallhatta, hogy a vállalat­nál a munkaerő-fluktuáció nem nagy. Figyelemmel kísér­ték a vállalat gazdasági mun­kájával foglalkozó részt. Az eredményes munka nyomán a múlt esztendő­ben 3,4 százalékkal emel­kedett az átlagbér. Sajnos, kevésbé megnyugtató képet festett a baleseti statisz­tika: a múlt évben 132 dolgozó szenvedett sérülést. A vizsgá­latok megállapították, hogy ezek oka a különféle védőbe­rendezések tökéletlensége, ille­tőleg azok indokolatlan eltá­volítása, valamint a munkafo­lyamatok rossz szervezése. Nagy gondot fordított az szb kultúrbizottsága az agitáció, a propaganda és a kulturális élet gazdagítására. A múlt évben 257 ismeret- terjesztő előadást tartot­tak, továbbá 18 filmszemináriumot rendeztek, és 25 alkalommal került sor más politikai ren­dezvényre, amelyek mindig aktuális eseményekhez kap­csolódtak. A vállalat gazdasági, tömeg­szervezeti életének minden ré­szét gondosan elemző beszá­moló után vita következett. A felszólalók hangoztatták, hogy az új gazdasági mechanizmus­ban a szakszervezetek felelős­sége, tevékenységi köre meg­növekedett. Ezért mind hathatósabban kell a dolgozók ügyeivel, érdek- védelmével foglalkozni, állást foglalni minden olyan ügyben, amely a szakszervezeti tagság élet- és munkakörülmé­nyeivel kapcsolatos. A válaszadás után a kül­döttközgyűlés megválasztotta az 51 tagú szakszervezeti ta­nácsot. A tavasz hírnökei VADLUDAK, BÍBICEK, RÉCÉK A februári enyheség haza­csalogatja a Földközi-tenger partjain telelt madárseregeket. A Szeged környéki vadvizekre elsőnek a vadludak érkeztek meg. A hóbunda alól kisza• bódult zöld mezőkön megtalál­ják táplálékukat. Rövid pihe­nő után azonban újból csapa­tokba verődnek és indulnak hazájukba, északibb tájakra, Ugyancsak növekvő számban érkeznek a tavasz bóbitás hírnökei, a bíbicek. Megjöttek a lármás réceseregek és meg­szállták a jégpáncéltól meg­tisztult tavakat. Lapzártakor érkezett Született 1839-ben... Egyesek hitetlenkedve olvas­sák azokat a hébe-hóba meg­jelenő újsághíreket, amelyek arról számolnak be, hegy Grú­ziában, Üzbegisztánban, de meg a közeli Bulgáriában is milyen matuzsálemi korú emberek él­nek. Hirtelen nem is tudnám megmondani, hogy ebben a pillanatban ki és hol tartja a rekordot, amely jóval túlkerüii már a másfél évszázadon is. Nálunk, magyarhonban, ritka­ság számba megy, ha valakit századik születésnapján ünne­pelhetünk. Szép, színes ripor­tok, fényképek jelennek meg róla az újságokban, megszólal­tatja a rádió és a televízió is. Nyilatkoznia kell múltról, je­lenről, sőt azt is el kell árul­nia, hogy mit vár a jövendő­től. Az Orvosi Hetilap olvasói most meggyőződhettek arról, hogy ezen a téren is érvénye­sül közismert szerénységünk, mert hát nekünk is vannak Matuzsálemeink, csak titkol­juk. Egészségügyi dolgozóink színvonalas hetilapja február 9-i számában, annak is a halá­lozási rovatában olvashatjuk, hogy meghalt dr. Dezső Lajos, a dunaújvárosi rendelőintézet orvosa, aki 1839-ben született, tehát kilenc évvel a szabadság- harc előtt, és így, ha nem is szárnyalta túl a külföldi rekor­dokat, de azért kereken száz­harminc esztendőt ért meg. Milyen jóvátehetetlen kár, hogy nem vettek tudomást ró­la legszemfülesebb riporte­reink sem, hiszen bizonyosan igen sok érdekes, személyes és közvetlen emlékét mesélte vol­na el, ha megkérik rá, a sza­badságharcról, a kiegyezésről, a boszniai okkupációról, Ru­dolf királyfiról, Erzsébet ki­rályné tragédiájáról, sőt még a millenniumi ünnpeségekről is. Hiszen akkor még igen fiatal ember, alig ötvenhét esztendős volt, ha valóban 1839-ben szü­letett, és nem a szedőszekrény ördöge cserélte föl az évszám két utolsó jegyét. (ml) — A második ... A Cse­pel Autógyárban ez év vé­géig elkészül az ország iná sodik legkorszerűbb hókezelő üzeme. Az első Győrött mű­ködik. Az autógyári üzem berendezését az osztrák AICHELIN cég szállítja. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága es a Pest megyei Tanács lapja Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Vili., Somogyi Béla u. 6. II. em Kiadóhivatal: Budapest. VIII., Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 313-100. 142-220 Gépíró szoba 10 órától 18 óráig 140-449. 18 órától 21 óráig 140-447. Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141-462. 141-258. Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet b*»tŐ bármely postahivatalnál, a h r.besítőknél, a posta hírlapüzle­teiben és a Posta Központi Hírlap irodánál (Bp.. V.. József nádor tér \ sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 17 forint. KÍSÉRLETI ÜZEM LOSONCZI PÁL, az Elnöki Tanács elnöke szerdán Buda­pesten a XVI. kerületbe látogatott FOCK JENŐ miniszterelnök tegnap a Fészek Klubban mű­vészeti életünk vezetőivel találkozott KALLAI GYULA, az országgyűlés elnöke bemutatkozó lá­togatáson fogadta Svájc új nagykövetét dr. Richard Amant. NYUGAT-BERLIN önálló politikai egység — jelentette ki dr. Horgos Gyula miniszter a Budapesti Vegyiipari Gépgyár­ban rendezett szabad pártnapon. EGYÜTTES ÜLÉST tartott az országgyűlés kulturális, va­lamint szociális és egészségügyi bizottsága. Az ülés napirend­jén bölcsődei, óvodai ellátás szerepelt. A VASUTAS SZOCIALISTA BRIGÁDOK második orszá­gos tanácskozását tegnap tartották a MÁV Északi Járműjavító művelődési otthonában. ORSZÁGSZERTE befejeződtek a termelőszövetkezeti zár­számadó közgyűlések. IIÖJELENTÉS. Szerdán Dobogókőn 55 centiméter vastag­ságú hóréteget ígértek. KIBŐVÍTETT munkaértekezletet rendeztek a Magyar Hon­védelmi Szövetség országos központjában. SZERDÁN a Technika Házában folytatta tanácskozását a 19. növényvédelmi tudományos értekezlet. CSAKNEM 2500 női mezőgazdasági mérnök van hazánk­ban, állapította meg a KISZ és a nőtanács közös vizsgálata, amely felmérte a mezőgazdasági mérnökök helyzetét. Üj kísérleti üzem épül a Csepel Autógyárban. Még ebben az évben elkészíti a Pest me­gyei Aliami Építőipari Vállalat az 5 ezer négyzetméter alapterületű csarnokot. Mellette iro&ik, öltözők lesznek. Az építkezés 23 millió forintba kerül. Foto: Urbán 10 nap fontosabb rendeletéiből A munkaügyi miniszter 2/1969. (II. 12.) Mü.M. rende­letében a munkaviszonyt érin­tő egyes kérdéseket szabá­lyozta. Szó esik itt a szakszer­vezeti vétójogról, a katonai szolgálatra bevonult és onnan visszatért személyeknek a ka­tonai szolgálatuk alatt eltöl­tött idejének munkaviszony­ként való figyelembevételéről, a továbbtanuló dolgozók ked­vezményeinek kiegészítéséről, és a munkaügyi döntőbizott­ság tisztségviselőinek esküté- teli kötelezettségéről. A munkaügyi miniszter 3/1969. (11.19.) Mü.M. sz. ren­deletében szabályozta a szak­munkások részére adomá­nyozható társadalmi ösztöndíj egyes kérdéseit. Az egészségügyi miniszter a 6/1969. (Eü. K. 4.) EÜ.M. sz. utasításában a védőétel és védőital juttatására vonatko­zó szabályokat egészítette ki. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium a válla­latok támogatásával létesített lakásokra vonatkozó lakás­ügyi szabályokról a 4/1969. sz. közleményében ismerteti az eljárást a vállalatot megillető bérlőkijelölési jog tekinteté­ben a minőségi lakáscserék­ről, a szövetkezeti és a szol­gálati lakások tekintetében követendő eljárásokról. (Ta­nácsok Közlönye 8. szám.) A Minisztertanács tanács­szervek osztálya vezetőjének a Tanácsok Közlönye 9. szá­mában utasítása jelent meg 30—1/1969. TO. sz. alatt a ta­nácsok végrehajtó bizottsága személyzeti és oktatási szer­veinek szervezeti és működési szabályzatáról. A Pénzügyi Közlöny feb­ruár 22-i száma egységes szerkezetben közzétette az ál­talános jövedelemadóról szó­ló 4/1969. (I. 25.) Korm. sz. rendelet és végrehajtása tár­gyában kiadott 4/1969. (I. 25.) PM. sz. rendeletet. A művelődésügyi miniszter utasítást adott ki 109/1969. szám alatt a pedagógusok to­vábbképzéséről. (Megjelent a Művelődésügyi Közlöny 4. számában.) Fizesse elő a [Pest meyyei Hírlapot Március elsejétől hétköznap rendszeresen 8 oldal Egy szám ára: 80 fillér Mai S oldalas mutatván fő­számunk ára 70 fillér ELET 92 Celsius fokos vízben Amerikai mikrobiológusok a Yellowstone Nemzeti Park forró forrásaiban 92 Celsius- íokos vízben még élő bakté­riumokat találtak. Azon a ma­gaslaton, ahol a források ta­lálhatók, a víz ennél a hőfok­nál forr. A kutatók ezt a bak­tériumtörzset a Föld őskora egyik maradványának tekin­tik. PiLISCSABA Hármas karambol A 10-es számú műúton, Pi- liscsaba határában szerdán hármas gépkocsikarambol tör tént. Egy Dorog felé haladó Fiat típusú gépkocsi összeüt­között a tatabányai AKÖV szembejövő furgonjával. A Fiat a karambol után az árok­ba fordult. A Fiatot követő Trabant pedig belerohant a furgonba. A két jármű telje­sen elzárta az úttestet, s emiatt csaknem két órán át szünetelt a forgalom. A hár­mas karambolt gyorshajtás okozta. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár 20 000 forint. Kép szöveg nélkül. Ferenczy László rajza Galambász a galambfogásról Nagyüzemi tubitenyésztés a tss-ben Budapesten, amint arról a fővárosi sajtó hasábjairól gyakran értesülhetünk, irtó­hadjárat folyik a galambok ellen. Miután a tubica ex­portcikk, a MAVAD megbízá­sából hálóval fogdossák össze, zsákba gyömöszölik a szelíd párákat. Általában felhábo­rodottan tárgyalják a lapok é3 a nagyközönség is a ga­lambvadászok durva módsze­rét és szót emelnek, hagyják békén a béke szárnyas jelké­pét. Nyolcvan dekás fiókák Miután Pest megyében, mégpedig Hernádon a Már­cius 15. Tsz., az egész ország­ban úgyszólván úttörőként, harmadik éve folytat nagy­üzemi galambtenyésztést, fel­kerestük Lakos Levente ag- ronómust, az üzemág vezető­jét, hogy a hivatásos galam­bász véleményét kérve szin­tén hozzászólhassunk a buda­pesti utcai galambvadászat körül kerekedett vitához. — Egyéni véleményem sze­rint a városi galamb szüksé­ges rossz — közli. — Segít az utcák tisztán tartásában, fel­szed mindenféle szétszórt sze­metet, szabad szemmel nem is látható hulladékot. Ugyanak­kor azonban az épületekben sok kárt okoz, ezért tehát ir­tása, vagy legalább is megrit- kítása indokolt — Vajon nem a nagyte­nyésztő mondja ezt a konkur- renciáról? — Ugyan kérem! — legyint. — A kétfajta galamb össze sem hasonlítható. Amaz sze­gény nagyon sovány, csak a tollazata vastag, de élősúlya azzal együtt sem több 30 de­kánál. Míg a mieink négyhe­tes korukra elérik a 60—80 dekát. Pedig ocsún és min­denféle hulladékmagon tart­juk őket, vagyis nagyon olcsó eleségen. Támadás Súlyos testi sértés miatt in­dított bűnvádi eljárást a rend­őrség Rozgics Péter ellen. A 43 éves gépmunkás a tököli művelődési ház előtt megtá­madta Kaspig József 42 éves segédmunkást, akit ököllel annyira ütlegelt, hogy orr­csontja eltört. Rozgicsot a rendőrség őrizetbe vette. Szerkesszen velünk! v Közeledik 1000 forintos „Szerkesszen velünk!” ötletpá­lyázatunk február havi sorsolásának a napja. Itt a szám­adás ideje. Rankó Dénes nagykőrösi olvasónk írta: „A Szerkesszen velünk! rovat valóban okos kezdeményezés és életrevaló ötlet volt, illetve lett.” S mi ügy érezzük, hogy ezen a letten van a hangsúly. Olvasóink tették azzá. Mé­száros László (Szód) szerint „Szerkesszen velünk!” felhí­vásunkkal megszüntettük az újságírók és olvasók közötti korlátokat, s ebből mindkét félnek előnye, illetve haszna lesz. Rovatunk valóban „kilépett medréből”, oly sok ötlet érkezett, hogy azokat a hó folyamán megválaszolni se győztük. így azok levele, melyekre lapunkban eddig nem válaszoltunk, márciusi ezerforintos ötletversenyünkön vesz részt. Most pedig következik a februári finálé. Holnapi szá­munkban közöljük az ezerforintos sorsoláson részt vevők névsorát. Természetesen, miként Csoknyay Zoltán ceglédi olvasónk kérte, s mi is eleve gondoltuk, a több jó ötletet adók: többszörösen kerülnek a „kalapba”. Szombaton kö­zöljük a sorsolás eredményét, s aztán folytatódik párbeszé­dünk a márciusi ezer forintért. Várjuk leveleiket. • Két éve nyolcféle, összesen 400 galambbal kezdtek. Nem vált be több, csak a minden­féle színű King és a fehér testű, színes fejű meg szár­nyú Strasser. — Most már csak ezeket a fajtákat, tenyésztjük és a francia importból múlt ápri­lisban darabonként 600 fo­rintért vásárolt Mondatni, két hímet és két tojót, meg ivadékait. Ebből a fajtából az egész országban alig lehet több harmincnál] A Március 15. galambásza tában jelenleg húsz Mondain található, ami nagyon szép eredmény, te­kintve, hogy a galamb faj­fenntartási ösztöne a hide­gebb hónapokbán teli álmát alussza. Száz forint egy A Mondain különben éven­te öt-hatszor tojik és minden alkalommal két tojást költ ki. Egyhónapos korában 70—80 dekát nyom. Az angol szár­mazású King körülbelül ugyanennyit és a szaporasága is megközelíti francia roko­náét. A német Strasser sza­porább, viszont nem igen ér el 60 dekánál többet. — Ezért is a tenyész-Stras- ser darabára csupán 60, a Kingé viszont 100 forint és a Mondain, ha majd áruba bo­csátjuk, legalább 150 forint lesz. Tavaly 800 tenyészga- lambot adtunk el. Az értük befolyt pénz fe­dezte a tenyészet fenntartási költségeit, idén már a befek­tetett tőke is megtérült Évi húszezer Jelenleg ezer tenyészga- lamb röpköd a Március 15. tágas galambházában. Ebben az évben a tenyészalanyok számát mintegy háromezerre növelik, a felesleget ismét te­nyésztési célokra bocsátják áruba. Néhány más tsz, sőt állami gazdaság is rátért a tubi nagyüzemi tenyésztésére, van hát bőven vevő. A Ba­romfiipari Országos Vállalat pedig a vágnivaló galambért a csirkénél sokkal többet, 42 forintot f|zet. 1971-ben a her­nádi tsz mnár legalább húsz­ezer darab vágnivaló galam­bot akar értékesíteni. — Külföldön a gazdagok asztalán luxuscsemege, de gyógyintézetek is nagyban vásárolják betegeiknek. Zsen­ge, fehér húsa ugyanis köny- nyen emészthető. A városi galambot külföldi sportolók veszik puskavégre, a galamb- lövészeknek exportálják, de darabjáért csak 25 forintot fi­zetnek. Ebből is látható, nem lehet versenytársa a húsga­lambnak. Persze, azért em­berségesebben kellene össze- iogdosni őket. Ez hát a hivatásos galam­bász véleménye az utcai ga- lambfogdosásról. Sz. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom