Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-27 / 48. szám

1969. FEBRUAR 21., CSÜTÖRTÖK Hivatása: köszörűs MUNKÁJA - MERTÉK Műhelye Tehetsége, nagyon tiszta: elsősorban a tanulók ta­karítanak itt, mert nem tartja be egészen szorosan a foglal­koztatásukra vonatkozó rende- íeteket, ám ha úgy alakul, ő is megfogja — ötvenen túl járó szocialista brigádvezető, a gyárbeli társadalmi bíróság el­nöke, tizennégy forintos óra­bérrel díjazott köszörűs létére — a seprűt, mert minden mun­kát becsül. A gépéhez azonban csak maga nyúlhat. Szerszá- mosszekrényének rendje labo­ratóriumba, patikába, orvosi rendelőbe illő. „Megalkottam”, ezt a kifejezést használta ön­kéntelenül egyik munkadarab­jára. Etalonokat, azaz mester­darabokat készít itt, a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában Hídvégi Ferenc. Olyan mintának, mércének számítanak ezek a gyárban, mint mondjuk az összes mé­terrúd számára a Párizsban őrzött platina méter. Ezek után készítik, ezekhez mérik a töb­bit. Mikronokban dolgozik; mikroegységnyi elváltozások még a kéz melegének átvéte­létől is bekövetkezhetnek az acélban. Munkáit éppen ezért temperált helyiségben mérik be. szorgalma, rátermett­sége mel­lett a szerencse is hozzájárult, hogy megtanulhatta szakmáját. Nemcsak ő, de családjuk is szerencsétlenség és szerencse közt, kötéltáncosként egyen­súlyozva jutott előre. Négyéves volt, amikor a hétgyermekes család elvesztette az apát, s a házmesterséget, mely a hajót jelentette a népes famíliának. Hajótörés: az állást, a lakást felmondták, a gyerekek men- helyre kerültek, az édesanya elszegődött cselédnek. Kime­nőkor hol egyik, hol másik gyerekéhez utazott, árvaházak­ba, más helyekre. Amikor őt viszontlátta, tanyán, mezítláb, lesoványodva találta. Szeren­csére lelt egy olyan családot, amely hajlandó volt kisfiával befogadni. Uj munkaadójuk jóvoltából végezhette el Híd­végi Ferenc a négy polgárit is. múlva is­mét ösz- szekerült a család. Addigra az idősebb fiúk mind szakmát tanultak, a lányok férjhezmentek. ö a négy polgári után kifutósko- dott. így került túl a Danúvia portáján. Ezzel is, azzal is be­szélt, hogy vegyék fel inasnak. Azt felelték, keressen protek- tort. Ismertek egy leszerelt ka­tonatisztet: az ő ajánlásával felvették. Később, a szakosí­Tíz esztendő tásnál megkérdezték, ki szeret­ne köszörűs lenni? Uj szakma volt az akkor, ő is csak annyit tudott róla, hogy a köszörűs keze alatt szépen szikrázik az acél. Jelentkezett. Sólymos! mester megnézte, nem remeg-e a keze s felvette __ H armincöt fillért keresett, segédként. És akkor jött a nagy alkalom: felkínáltak egy állást, kilencvenöt filléres órabérrel, a repülőgépgyárban. Már az első munkadarabja si­került. Szeretett ott dolgozni: szerette, hogy minden műve­lethez precízen megadták az elkészítés módját, hogy reg­gel kihozták, este bevették a hozzávaló szerszámokat, pon­tosan azokat, amelyekre szük­ség volt.-j—---------—■ meg tud sze­I Most is I rezni minden-----------------' eszközt, meg­van hozzá a presztízse, szekré­nye mintegy ötvenezer forint­nyi értéket rejt. De mások, a többség szinte abból él, amit talál. A szervezés és a gépele korszerűségi foka — ezen ké­ne változtatni. S zakmunkásképzés? Álljunk meg egy szóra, erről is van néhány gondolata. Az elméleti képzés kiváló, egy-egy újdon­sült szakmunkás szerinte leg­alább annyit tud, mint egy harmadéves technikumi hall­gató. De a gyakorlati oktatás akadozó, mert az iskolák nem tudják megfizetni a valóban jó oktatókat. A tanuló csak a harmadik évben, túl későn ke­rül egy-egy megbecsült, jó üzemi szakmunkás mellé. A gyárak kevéssé szólhatnak be­le az ipari tanulók képezésébe: náluk például több évbe ke­rült, amíg el tudtak helyeztet­ni egy oktatót, aki nem felelt meg. Szeret fiatalokat nevelni szakmája számára. A szak­munkát tanulóknak mindent megtanít; a rendet, a fogáso­kat, a viselkedést, csak egyet nem szavatolhat biztosra, a munkához való szív átadását. Egy tanulójánál, aki ma már megbecsült szakmunkás a gyárban, ez is sikerült mara­déktalanul. ö most már to­vább tanul. Épp a közelmúlt­ban említette meg a műhely­ben az egyik gyárbeli vezető, hogy az illető rövidesen bizo­nyára előre lép a munkapad­tól, „fölfelé” — tehetsége is erre predesztinálja. De hát valóban irodai kar­rierre predesztinálná tehetsé­ge a jó szakmunkást? Azaz; nem képzelhető el karrier — a műhelyen belül? Dehogy­nem! Hídvégi Ferencből még művezetőt sem lehetett csinál­ni — nem tudták volna meg­adni a mostani fizetését. megy a kiserdőbe. Ott sétál estig. Sípos a közelében tar­tózkodik majd, később én is odamegyek. — De hadnagy elvtárs! Ha egy ismerős meglát, hetekig rajtam röhög a város ... — Nem lesz egyedül — mondta Kovács és a hamaro­san megérkező gyilkossági cso­portra gondolt. — Ha viszont elkapja a sza- tírt, akkor magáról nevezik el a lánygimnáziumot... Hirtelen nyílt az ajtó. Görög főhadnagy a gyikossági cso­port egyik tagja lépett be. — Mi van? Hol a hulla? — Mindent elmondok ... Menjen Ágika. Görög szórakozottan gusz- tálta Csontost, aki szabályos hátraarccal masírozott ki a szobából. Görög fetrengett a nevetés­től, miközben Kovács előadta esetét a hullával. — Farkas őrnagy nem fog így nevetni — mondta letér­ten Kovács. — Ez hamarosan kiderül. — Hát nem holnap jön? — Nem. Ez a gyilkosság na­gyon felizgatta. Azt mondta, hogy még ma átveszi a nyo­mozást. Nem cserélnék veled komám! Görögék elmentek, Kovács pedig várta az őrnagyot. Ak: meg is jött. Útközben talál­kozhatott Görögákkel, meri nem volt túlzottan szívélyes: — Maga nyugodtan elme­hetne a villamosvasúthoz el­lenőrnek, de félő, hogy a po­tyautasok túljárnának az eszén. Kedvem volna magával kifizettetni a gyikossági cso­port kiszállási költségeit. — Kérem, kifizetem — duz­zogott Kovács. — Így mulat egy magyar úr. Aztán Kovács elmondta Csontos megbízatását. Farkas ezért sem lelkesedett: — Hívassa be azt a szeren­csétlent. Kovács pechére Csontos be­jött. — Jelentem, hogy járőr- szolgálatom alatt, semmi rend­kívüli nem történt. — Nem is akartak kikezde­ni magával? — kérdezte Far­kas. — Jelentem, egy egyetemis­ta fütyörészett utánam, meg követett is, de nagyon mulya volt szegényke, mert nem me­részelt megszólítani. Egy má­sik fiatalember pedig tett egy ajánlatot, amit természetesen nem fogadtam el, mire azt mondta, hogy ne játsszam meg magam. Ezenkívül semmi nem történt. Jelentem a szatírt nem észleltem. — Leléphet — mondta Ko­vács hadnagy, mert Csontos egyre jobban belejött a be­szédbe, mivel látta, hogy az őrnagynál sikere van. De azért csinált egy katonás hátraarcot, tűsarka megakadt a szőnyeg­ben. hasraesett és miniszok­nyája alól kivillant fekete al­sónadrágja. (Folytatjuk.) S ha majd mind gyár tatja, több felku­és anyagilag is, meg a megbecsü­lés egyéb módozataival is ki­emeli — miközben a , gép mellett hagyja — a saját Híd­végi Ferenceit, akikor a köz- gondolkodás csakúgy, mint az arra rátermett tehetséges fia­talok, fel fogják fedezni a karrier lehetőségét az egyes szakmunkáspályákon. P. A. HORTOBÁGY Kishárányok A Hortobágyi Állami Gazda­ság óriás kiterjedésű szikes le­gelőin több mint 60 ezer juhot tartanak s a juhtenyésztés a gazdaság egyik fő bevételi for­rása. A puszta különböző ré­szein levő hodályokban befe­jezéséhez közeledik a juhok el- lése. Voltak olyan napok feb­ruár elején, amikor 1000 kis- bárány látott napvilágot. Ed­dig több mint 20 ezer kisbá- rány született a Hortobágyi Állami Gazdaságban. Pecse­nyebárányból több ezret kül­denek exportra az idén. INFRÁK MELEGÉBEN Dánszentmiklósi Állami Gazdaságban infralámpák alatt melegszenek az ikerborjak. Vezet a fodrászat A cipészet, szabóság kimegy a divatból? MESTERSÉGEK A KISIPARBAN A legnépszerűbb szakma Pest megyében a női fodrász, erre jelentkeznek a legtöbben — kaptuk a tájékoztatást a KIOSZ Pest megyei titkársá­gán. Az iskolákban mindenütt ■megkezdődtek a pályaválasz­tási tanácsadások, és hamaro­san sor kerül a szerződésköté­sekre. Az 1969/70-es tanévre hat- száz-hatszázhúsz új ta­nulót vár a kisipar, figyelembe véve a demográfiai hullám levonulását. Tavaly Pest megyében 1750-en szerződtek. A napok­ban ért véget a leendő meste­rek időszaki vizsgája, ahol a helyi ipar valamennyi tanuló­ja számot adott felkészültségé­ről, előrehaladásáról. A leg­több fiatal az építőiparban, il­letve az ehhez kapcsolódó vil­lanyszerelő, szobafestő, mázoló szakmákban van. Évek óta nagyon kevesen jelentkeznek kályhásnak, tetőfedőnek, s egészen érthetetlen, hogy pél­dául órásnak is. A cipész és a szabó, mint foglalkozás, úgy tűnik, ki­megy a divatból. Nemcsak az utánpótlás gyen­ge, hanem a mesterek átlag- életkora is 55 év felett van, és számuk betegség, öregség ■miatt egyre csökken. A kisiparosok között nagy a fluktuáció Az elmúlt évben 1500 új engedélyt adtak ki, s mégis csak három-négyszázzal emelkedett a mesterek száma, mert egyre többet csábítanak el közülük a tsz-segédüzemek, ahol szinte korlátlan a kerese­ti lehetőség, és nem kell fizet­niük a különböző adókat. A lakosság javító- és szol­gáltatóigényeinek kielégítésé­ben sokat segít, hogy másod­állásban is adnak ki működé­si engedélyt. Ezt egyre többen váltják ki a fiatalok közül. Lehet ipart gyakorolni nyug­díjkiegészítő jövedelemként is. Könnyíti majd a helyzetet, és gyorsítja az ügyintézést is, hogy a járási tanácsok lead­hatják a községeknek az ipar­jogosítványok kiadási jogkö­rét. ha ehhez a személyi és tárgyi feltételek megvannak. Február végén, március ele­jén írják össze az iskolákban a szakmát tanulókat. Érdekes­ség, hogy az országban Pest megyéből jelentkezik a legke­vesebb lány ipari tanulónak. ki él m 1969. február 27., csü- rl A » törtök, Ákos napja. A nap kél: 6.30, nyugszik: 17.24 órakor. A hold nyugszik: 4.27, kél: 12.00 órakor. Várható «^Időjárás Túlnyomóan felhős, párás idő, sokfelé újabb eső, havas eső, hó. TVlérsékelt, változó irá­nyú szél. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet plusz 2— plusz 7 fok között. — A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta nyugdíjba vonulása al­kalmával dr. Abay Frigyes, aki több mint négy évtizede volt Bugyi község körzeti or­vosa. — A XX. század — Vácott. Meneáros László „XX. szá­zad” című önálló estjére ke­rül ma sor 19 órakor a váci Madách Imre Művelődési Házban. Az előadást délután 16 órakor középiskolások előtt is bemutatja a művész. — Pilisvörösvár—Dány— Vác—Örszentmiklós. A me­zőgazdasági könyvhónap al­kalmából ma délután 15 óra­kor Vácott vetélkedőt, 17 órakor Dányban a kertészet­ről, 18 órakor Pilisvörosvá- rott és Őrszentmiklóson a szőlőtermesztésről előadást tartanak. — A „Nem várok holna­pig” és a „Nyári mese” cí­mű lemezek szerepelnek töb­bek között a leszállított hanglemezek listáján Buda­pesten, a Rákóczi út 60. sz. alatti hangszerboltban. A kedvezményes lemezvásár során közel húszezer hang­lemezt árusítanak tegnaptól 20 forint helyett féláron. — A 20-as AKÖV (MA­VAUT) közli, hogy szombat­tól menetrend-módosítást léptet életbe a Budapest— Zsámbék—Baj na—Eszter­gom autóbuszvonalon. — Öregek napját tartottak vasárnap Aszódon. Ez alka­lomból határozat született, hogy megalakítják a község­ben az öregek klubját. — Űj sporttelep építését kezdték el Kéktón. A hatal­mas nyárfák kivágása után nagyméretű földrendezési munkák kezdődnek el a kombinát kialakítására Szi- getszentmiklóson. — Kútba ugrott Török De­zső 37 éves nyáregyházi la­kos Dánszentmiiklóson, az V. kerület 52. szám alatti ház kertjében. A ceglédi tűzoltók holtan emelték ki onnan kedd este. A halálesettel kapcso­latos vizsgálat még tart. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.20: Tánczene. 9.10: Faust. Rész­letek Gounod operájából. 10.10: Luxemburg grófja. Operettrészle­tek. 10.30: Rátíióegyetem. Zrínyi Miklós. Szigeti veszedelem. II. rész. 11.00: Életem, találkozásaim. A mikrofon előtt Szigeti József. V. rész. 11.25: Verbunkosok, nép­dalok. 12.15: Barokk muzsika. 13.05: Valaki kopog. Török Sándor regénye folytatásokban. XIII. rész. 13.25: Hárfa- és citeramuzsika. 13.38: Bartha Alfonz énekel. 14.00: A rádió jogi műsora. 14.15: Tánc- zene. 14.29: A függöny „felhör­dül...’* Zenés krónika. 15.15: így élünk. Riportképek Győrből. 16.15: Magyar muzsika. 16.30: Könnyű­zene. 17.15: Lalo: Spanyol szimfó­nia. 17.49: Mikrofórum. Mi és a többiek. Az Ifjúsági Rádió műso­ra. 18.04: Operabarátoknak. Ker­tész Iván műsora. 18.44: Győri Sza­bó József nótákat énekel. 19.30: Manón Lescaut. Jelenetek Prévost abbé költői játékából. 20.45: Zenés est öt tételben — Boros Anikó mű­sora. 22.20: Részletek Planquette: A corneville-i harangok és Fali: Sztambul rózsája c. operettjéből. 23.03: Zenekari muzsika. 0.10: Ka­tonadalok. PETŐFI RADIO 10.00: Mozart: B-dúr divertimen­to. 10.30: Mindenki kedvére. 12.15: özvegy királyfi. Kamondy László elbeszélése. 12.25: Tánczene. 13.00: Maszkok, koturnusok és más ér­dekességek. 13.29: A Gyermekrádió műsora. 14.08: Csenki Imre: A szép Jutkica. 14.25: Bihari Sándor versei. 14.30: Thomas operáiból. 14.50: Arcok munka közben. Ri­port. 15.00: Komjáthy György tánczeneműsora. 15.45: Kántor Zsuzsa két karcolata. 15.50: Wla­dimir Horovitz zongorázik. 16.05: Polbeat. 16.13: Fucsik: Felejthetet­len pillanat — keringő. 16.20: If­júsági Kulturális Fórum. Riport. 16.30: Hegedűs a háztetőn. 16.52: Jobbágy Károly versei. 16.57: Mu­szorgszkij műveiből. 17.15: Szövet­kezeti szervizek. 17.25: Délutáni frissítő. 18.10: A magyar rádió or­szágos hegedűversenye (élő). Vá­logató III. rész. Közben: kb. 18.55: Fényes szellők — fényes sze­lek. Jegyzet. Kb. 19.05: Szép ma­gyar vers. Kb. 19.15: A hegedű- verseny válogatójának folytatása. 20.33: Rádióegyetem. Zrínyi Mik­lós. Szigeti veszedelem. II. rész. 21.03: A Magyar Rádió ás Televí­zió énekkara Kodály-műveket éne­kel. 21.20: Vendégkönyv. Színházi és kiállítási jegyzetek. 21.35: Solti Károly nótákat énekel. 22.00: Kár lenne elmulasztani. Márciusi aján­latunk a komoly zene barátainak. URH 18.10: Hanglemezparádé. 18.55: Orosz nyelvtanfolyam. 19.10: Sosz- takovics: XI. szimfónia. 20.10: Két Schubert-vonósnégyes. 21.07: Ja- nine Micheau énekel. 21.27: Lio- nell Rogg orgonaestje. 22.24: Ma­gyar zeneszerzők. TELEVÍZIÓ 9.00: Iskola-tv. Környezetismeret (ált. isk. IV. oszt.). 11.05: Kémia (ált. isk. VIII. oszt.). 17.15: Irány az egyetem. Előkészítő a felsőok­tatási felvételi vizsgákra. 17.58: Hírek. 18.05: Kulcsos emberkék. Riportfilm. 18.20: Virágok. Holland rajzfilm. 18.25: Vitaműsor a kol­lektív szerződésről. 18.55: Esti me­se. 19.05: Ray Anthony-show. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Fórum (külpolitika). Kb. 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. A kápolnai csata vége 120 éve, 1849 február 27-én ért véget a két napon át tomboló ká­polnai csata. A 136 ágyúval rendelkező csaknem 36 ezer főnyi honvédsereg fővezére Dembinszky volt, míg a Win- dischgrätz vezette osztrákok 28 ezer emberrel és 174 ágyúval álltak fel. Az ütközet előtti haditanácson Dembinszky és Görgey között ellentétek rob­bantak ki. A széthúzó vezetés következménye vereség volt, pedig a jól harcoló honvédek keményen védték állásaikat. 26-án este az osztrákok elfog­lalták a siroki átjárót, 27-én Kápolnát és Verpelétet. A bal­siker ellenére a honvédek mégis annyira meggyengítet­ték az osztrákok sorait, hogy azok képtelenek voltak az ül­dözésre. Ezzel Windischgrätz terve, hogy a kormány székhe­lyét, Debrecent elfoglalja — meghiúsult. — Közös értekezlet Szent­endrén. Pénteken és szomba­ton a Hazafias Népfront és a nőtanács Pest megyei já­rási és városi titkárai közös értekezletet tartanak Szent­endrén. Első nap a tsz-tör- vényről tárgyalnak, második nap külön-külön további fel­adataikat vitatják meg. — Gazdász bált rendez szombaton az agrárszakem­berek ráckevei járási klubja a kiskunlacházi Kiskun Ét­teremben. vfW— BELVÍZ Kertész László rajza — Vecsési gépkocsivezető karambolja Budapesten. A XIV. kerületben, a Miskolci <utca és a Szugló utca keresz­teződésében Loys József 37 éves sofőr, vecsési lakos te­hergépkocsival nem adta meg az elsőbbséget és össze­ütközött egy személygépko­csival, amelynek vezetője Nagy Ferenc 28 éves sofőr, s utasa, Országh István súlyo­san megsérült. A tehergép­kocsi vezetője ellen eljárás indult. FELVESZÜNK 5—8 éves gyakorlattal FELÜJITÖLAKATOST, VILLANYSZERELŐT és MŰSZERÉSZT. Szabad szombat. Bér: megegyezés szerint Híradástechnikai Anyagok Gyára üzemgazdasági Osztály, Vác, Zrínyi u. 17.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom