Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-26 / 47. szám
1969. FEBRUAR 26., SZERDA PESt HECYEI ^líir/flp rt Megkezdődött a 19. növényvédelmi tudományos értekezlet A Magyar Agrártudományi Egyesület, a Növényvédelmi Kutató Intézet, a MÉM Növényvédelmi Szolgálata és az AGROTRÖSZT rendezésében kedden a Technika Házában megkezdte a tanácskozását a 19. növényvédelmi tudományos értekezlet. A háromnapos tanácskozáson 700 szakember — közöttük töt>b szovjet, lengyel, angol, osztrák, NDK- és NSZK-beli vendég — vesz részt. A tudományos tanácskozást dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg, aki elmondotta: az idei értekezlet annál is jelentősebb, mert a szakemberek egyöntetű véleménye szerint mind az elmélet, mind a gyakorlat szempontjából új alapokra kell helyezni a növényvédelmet. Ezután Nagy Bálint, a MÉM növényvédelmi főosztályának vezetője a hazai növényvédelem időszerű feladatairól számolt be. Az értekezlet alkalmával a Technika Házában dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes kiállítást nyitott meg, amelyen 200 féle vegyszer mintáját mutatják be. Szobi tavasz Szob községben a tavasszal megkezdik a művelődési ház, a gimnázium és a vízmű építését. A 3,5 millió forintos költséggel épülő művelődési házban színházterem, több szakköri szoba és á könyvtár kap helyet. Az új nyolctantermes gimnázium építésére 6,5 millió forintot költenek, és azt előreláthatólag a következő tanévben vehetik birtokukba a diákok. Hamarosan megkezdik a törpe vízmű első létesítményének, a víztoronynak az építését is. Univerzális kályha Minden forgalomban levő tüzelőanyaggal lehet fűteni abban a különleges cserépkályhában, amelynek prototípusát most készítették el az Esztergomi Kályhagyárban. Az univerzális kályha tűzte- rét olyan ötletesen alakították ki, hogy tetszés szerint akár fával, szénnel, brikettel, olajAz tüjal vagy gáz2al fűthetik. eddig gyártott kályhák a zelőanyagnak 50—80 százalékából termeltek hőt. Az új típusú hatásfoka meghaladja a 87 százalékot. A prototípust különböző intézetekben vizsgáztatják. Ennek befejeztével rövidesen megkezdik a gyártását. a papíron Előttem papír, | hosszú lista: A történelem részesei gödöllői munkás-, főldmíves- és katonatanács tagjainak névsora. A nevek előtt ceruzával rajzolt, apró keresztek... Nyolc esztendeje halott Keresztesig Géza, a direktórium elnöke, nem sakkal élte túl Czeczulits János ügyvezető al- elnök, s nincs már az élők sorában Salkovszky Lajos, a direktórium harmadik tagja sem. Lentebb, a lista alján, egy helyütt hiányzik a kereszt. Jámbor Sándor, a járásbíróság egykori politikai megbízottja ma is él. Nyolcvannegyedik évében jár... A Bajcsy-Zsilinszky úti öreg ház abban az esztendőben épült, amikor a fiatal Jámbor Sándor mozdonykovács a gödöllői munkástanács tagja lett; életjáradékra vásárolta, tizennyolc évig fizették-szolgálták érte előző gazdáját, a „kisasz- szonyt”. — Úgy mostam rá, mint egy családtagra. A fűztőmből övé volt a legjobb falat — emlékezik vissza Jámbor néni. — S mivel hálálta meg? Amikor bejöttek a németek, feljelentett bennünket. Házat, telket, mindent visszavett. A „kisasszony” — hervadt vénlány volt — rossz lóra tett, mert a németek után a szovjet csapatok jöttek, s velük új rend: a kisemberek igazságának rendje. Jámbor Sándor visszakapta házát, kertjét, maga ültette gyümölcsfáit meg a szőlőlugast, amelynek savany- kás bora most is ott pimpó- sodik a padlásfeljárón sorakozó literes üvegekben. — Miért nem issza meg, Jámbor bácsi? Nézze, hány üveget ellepett a penész — kérdezem az öreget. Bütykös ujjával elnyomja a pipa parazsát, mielőtt válaszol: — Ki bír ennyit meginni egy télen? Húsz liter bort! Mértékkel mindent, ezt vallottam világéletemben. — Mértékkel, mértékkel — zsörtölődik a felesége —, bezzeg akkor nem gondoltál mértékre, amikor olyan mértéktelenül belevetetted magad a politikába! Május negyedikén esküdtünk, tizenkilencben — magyarázza nekem —, s négynapos asszony koromban úgy itthagyott, mint Szent Pál az oláhokat: elment vöröskatonának a MÁV Gépgyár-i 8-as ezredbe — panaszolja büszkén. — Hiszen ez is bizonyítja, hogy mértékletes ember voltam — biccent rá derűsen az öreg. — Jóból is megárt a sok, ezért mentem el négy nap után tőled!-------------- újból előkerül, s I A p-pa I gyanús igyeke-------------- zettel próbálgatja. hogy’ szelei. Ü gy ülnek itt előttem, a fülledt levegőjű, sötétes szobában. mint a proletár Philemon és Baucis. Jámbor néni nyikorgó karosszékben, embere a kis sámlin, s ügyetlen ujjakkal fűzi a beteg asszony cipőjét: hatvankettőben agyvérzés érte, azóta nem tud hajolni. — Merre járt a Vörös Hadsereggel, Jámbor bácsi? —kiabálom, mert a mozdonykováJámbor bácsi csők mind nagyot hallanak öregségükre. — Görömbölytől Sárosizsé- pig, mindenütt! Augusztusig győztük, aztán hazajöttem. Le is tartóztattak azonnal. — Sűrűn vert minket a sors, tessék elhinni — sírja el magát az öregasszony — az a csuda, hogy még élünk! Apá- mék nem akartak hozzáadni, mert nagyon szegény fiú volt, kilenc testvérrel. Húsz évig gondoztam a szüleit, mert mifelénk az a mondás járta, hogy olyan kanállal kapok, amilyennel mérek. Hát én tiszteltem, gondoztam az ipámat, napamat, ápoltam őket; három köblös földjük volt, azt is megműveltem. Jaj, dehogy gondoltam volna, hogy öregségemre csak ez a vénember fog velem törődni?! Két lányom van, osztán mintha egy se lenne! Jámbor bácsi most a múltban él: — Amikor letartóztattak, láncraverve vittek végig bennünket a községen, az öreghegyi megállóig. Az út két oldalán sorfalat álltak a bámészkodók. Tudja, mit kiabáltak? Izgalmában ő is kiabál, de észre sem veszi: — Azt kiabálták: „Von itt elég fa, itt is fel lehet őket akasztani!” Ezt mondták miránk, Keresztessy Gézára, Madarász Samura, Czeczulits Jánosra, Kiss Illés Áronra, Tóth Istvánra, rám, meg a többiekre! És azok mondták, akiknek nagyobb darab kenyeret akartunk kiharcolni! A vaskályhában vígan pattog a rőzse. Az utcán gyerekek visonganak, örülnek a visszatért télnek. Jámbor bácsi egyiket sem hallja. Emlékezetében kutat, erőlködve keresi a fonalat: mi is történt azután? — A gyűjtőfogházból Vácra kerültem. Onnan engedtek el 1920. december 4-én. Királyi Törvényszék B 7160/1920/1918 sz. perirata szerint „... Jámbor Sándor XV. rendű vádlott a terhére rótt, a Btk. 350. § 2. pontja szerint minősülő zsarolás kísérletének bűntette vádja alól a Btk 326. § 2. pontja alapján felmentendő volt, mivel az a vád, hogy 1919. évi május hóban, mint a gödöllői munkás- tanács tagja, hatósági jogkört bitorolva, közhivatalnoki minőség színlelésével, azon célból, hogy az ún. Tanácsköztársaságnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, Persler Kálmánt ... 670 korona gyűjtött pénz kiadására kényszerítette, vádlott tagadásával szemben, Persler Kálmán zavaros vallomásával megnyugtatólag nem lett bizonyítva. Dr. Szurgoth sk., főt. elnök.” Jámbor Sándort tehát — bizonyítékok híján — felmentették. Éppen csak előtte 16 hónapot töltött börtönben, s utána másfél évet rendőri felügyelet alatt... Hosszú évtized következett — munka nélkül. Végi-e, 1935-ben bekerült a Fővárosi Autóbuszüzemhez. Portás volt, meg kalauz. Innen ment nyugdíjba, 17 évi munka után. Először. Másodszor a Ganz Árammérőből nyugdíjazták. 1960-ban nyugdíját — munkásmozgalmi érdemeire tekintettel — 1000 forintra emelték. — Nekem is van 550 forint nyugdíjam, ebből élünk. Tessék elhinni, nem könnyű egy ilyen öreg emberrel, akit vásárlásnál becsapnak — panaszolja Jámbor néni. — Szombaton is hozott egy fél kiló sertéstarját, 25 forintot kértek érte a húsboltban! De kit küldjék el vásárolni? Azelőtt volt egy asszony, havonta négyszáz forintért gondozott bennünket, most már az sincs. — S a lányai? Üjra elsírja magát, s legyint: — A telken két ház van; az utcait a nagyobbik lányom gyerekeire, meg a kisebbik lányomra írattam. A nagyobb lányom eladta az egyik gyerek részét, egy idegennek. Ezt meg, amiben mi lakunk, én akartam eladni, eltartásért. Akkor derült ki, hogy nincs már a mi nevünkön semmi: sem a házak, sem a telek. Most aztán pereskedünk: szülők a gyerekükkel, testvér testvér ellen. Tárgyalás tárgyalást követ, döntés meg sehol.-------------------- lesújtottan | A két öreg | néz rám:-------------------- mit szólok ehhez? Mit lehet itt mondani? Ha már saját gyermekük nem tisztelik a szülők jogát, legalább a törvény védje meg! Nyíri Éva Fiatalok a bűn útján Statisztika, következtetéssel A nemzetközi statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a szocialista országokban általában csökken a bűnözés, bár egy-egy időszakban, átmenetileg, ezekben az országokban is megélénkül. Hazánkban az ötvenes évek elején észleltek első ízben megélénkülést, majd másodszor, az utolsó három év folyamán, ami azonban 1968-ban némiképp mérséklődött. A Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatósága a közelmúltban a 14—17 é” közötti fiatalkorúak bűnözése körül folytatott vizsgálódásokat. Az összegező jelentés elkészülte után felkerestük Kerekes Jánosné tájékoztatási osztályvezetőt. A főváros árnyékában — Hallhatnánk néhány figyelmet érdemlő, figyelmeztető adatot? — 1965-ben 303, az azt követő évben 606, két évvel ezelőtt 594, tavaly 417 Pest megyei fiatalkorút ítéltek el jogerősen. Budapest után, az ország megyéi közül a miénkben akad a legtöbb fiatalkorú vétkes. 1966-ban például, amikor az elítéltek száma a legmagasabbra szökött, ezer fiatalkorú közül a fővárosban 136, vidéken 76, Pest megyében százkettő felett mondtak ki jogerős ítéletet. — A vizsgálat nyilván a közrejátszó okokat is felderítette. — A bűnözés alakulására a főváros közelsége és a megye népesedési viszonyainak e közelség által befolyásolt összetétele hatott elsősorban. A fővárost körülfogó, úgynevezett agglomerációs övezetbe évről évre tömegek áramlanak, az ottani települések fejlesztése viszont nem tarthatott lépést a lakosságszám rohamos növekedésével, ezért a szociális, gyermeknevelési gondok is megszaporodtak. Míg a megye csökkenő népességű községeiben 4—5, addig az emelkedő népességű településeken 7—8 jogerősen elítélt fiatalkorú jutott tízezer lakosra. A tapasztalat szerint a Budapest közelében levő, jó közleke- désű településeken történt a legtöbb fiatalkorúak által elkövetett bűneset, és a városok közül is Gödöllőn és Szentendrén jóval több, mint Cegléden és Nagykőrösön. Család nélkül — A jelentés bizonyára egyéb okokat is megemlít. — A bírósági statisztikai adatok szerint az elkövetés időpontjában a jogerősen elítélt fiatalkorúaknak csak kétharmada élt szüleivel közös háztartásban. A fiatalkorúnkra a válások is eléggé nem hangsúlyozható veszélyt jelentenek. Szoros kapcsolat van továbbá a fiatalkorúak bűnözése és a családnagyság között. — Ezt meglepetéssel halljuk. — A jogerősen elítélt fiatalkorúak több mint 25 százaléka négy vagy annál több gyermekes családból származik, holott a megyében a családoknak csak 6 százaléka ilyen népes. Persze, a népesebb családoknál sem minden esetben a gyermekáldásban keresendő a bűnözésre váló nagyobb hajlam, inkább a züllött, munkakerülő lumpencsaládokra jellemző a család iránti felelőtlenség. — Az iskolai nevelés esetleges hiányossága nem szerepel a befolyásoló tényezők között? — A vizsgált három év alatt a jogerősen elítélt fiatalkorúak jelentős része nem találta meg helyét az iskola közösségében. Rendszeresen megbuktak, elmaradtak korosztályuktól, sokan közülük végleg kimaradtak az általános iskolából. — Foglalkozásukat tekintve hogyan oszlanak meg az elítéltek? — Csaknem minden ötödiknek sem munkaviszonya, sem iskolai elfoglaltsága nem volt. A lányok 58 százaléka volt munkanélküli. — Fiúk, vagy lányok voltak köztük nagyobb számban? — 1966-ban például 87 százalékuk fiú volt. Figyelemre méltó viszont, hogy a fiatalabb, 14—15 éves korosztály és a lányok bűnözése az 1964—66-os években az átlagosnál nagyobb mértékben növekedett, s az, hogy a 14—17 éves korosztályon belül a bűnözés gyakorisága az életkorral növekszik. Bűn és bűnhődés — Általában milyen bűn-, cselekményekben marasztalták el őket? — Hatvan százalékukat tulajdon, főleg személyi tulajdon elleni bűntettben. Országos viszonylatban is kiemelkedő Pest megyében a személy elleni bűntettek aránya. Igen gyakori az erőszakos jellegű, ittasan elkövetett személy elleni bűntett. — Milyen büntetéseket szabtak ki rájuk? — A fiatalkorúakkal szemben általában nevelő intézkedést alkalmaznak, büntetést csak akkor, ha a nevelés nem látszik célravezetőnek. A vizsgált három évben a jogerősen elítéltek 42 százalékára szabtak ki szabadság- vesztést, túlnyomórészt fel- függeszthetőt, és két évnél kevesebbet. Több mint a felét fel is függesztették. Polgár István »Jinf-kolbászgyár A tavaszi lipcsei vásáron mutatja be az Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalat prototípusüzeme új húsag- regátját. A „mini” kolbászgyár óránként 275 kiló töltelékárut — füstölt kolbászt, párizsit, krinolint, debrecenit — dolgoz fel. Az univerzális hús- feldiolgozó daráló, finomaprító, keverő- és töltőrésze külön- külön is üzemeltethető. A töltőrész vákuumrendszerrel működik, amely kiküszöböli a töltelékből a romlást okozó légbuborékokat. A Pestvidéki Csak 18 éven felülieknek. — Megnézhetem a filmet? — Nem. Te is tudod, hogy ez a film 18 éven felülieknek való... Ki is van írva... Be is mondták: Mit akarsz még? — érvelek a fiamnak, akivel évek óta meddő harcot vívok a filmek és az ő korhatára közötti ellentmondás antagonisz- tikus volta miatt. — Miért nem nézhetem meg? — Mondtam már .. És ne idegesíts, mert ükkora pofont kapsz, hogy nem is lesz mivel tévét nézned. — Ápu kissé ideges — állapítja meg pimasz egykedvűséggel és látom, hogy új érvek után kutat a film megtekintését illetően. — Iáén. Ideges vagyok, ha mindig és újra elölről kezded. Most múltál tizennégy ... Nézd azokat a filmeket, amelyeket 14 éven felülieknek ajánl a televízió... A, az unalmas ... Abban mindig csókolóznak __Semmi i zgi — legyint lekicsinylőén azért, amiért egy évvel ezelőtt még lelkesedett. — Na, látod. A 18 éven felüli filmekben is csókolóznak ... — Akkor meg miért nem nézhetem meg? — Ide figyelj! — gyűjtöm magamban összes atyai és pedagógiai érveimet és nyugalmam turmixát — Nem nézheted meg, mert ezekben a filmekben nem az a fontos, hogy csókolóznak, ezekben a filmekben csak szimbólum, kifejezési eszköz a csók ... Olyan mély dolgokról van szó, amit te még nem Ejtesz meg ... Világos? — És ha megérteném? — Akkor meg pláne nem nézhetnéd meg — üvöltök most már, fütyülve pedagógiára, meg érvekre. — Igazán furcsának tetszik lenni, apuka ... Nem nézhetem a filmet, mert ebben nem azért csókolódznak, amiért csókolódznak a 14 éven felüli filmekben ... Nem nézhetem, mert nem értem, de ha értem, akkor meg azért nem nézhetem meg... És még apu szokta mondani, hogy fő a logika! — jegyzi meg gúnyosan, de már kotródik is. Az ajtóból szól vissza: — Különben nem is érdekes. A moziban az előzetesekben minden benne van, amit nem nézhetnék meg —. és fölényes gúnnyal távozik. Nézem a filmet! A tévében nézem a filmet. Csókolódznak. Nem éppen szimbolikusan. Nem értem. A filmet nem értem. A csókot igen. Meg a szimbólumot is, mert igen formás nő a szimbóluma. Nézem a filmet, amit nem értek, s azon tanakodom, szabad-e nekem megnézni ezt a filmet? Hiszen nem értem. Azt hiszem, átszólok a gyereknek a másik szobába, hogy jöjjön át. s magyarázza meg . .. Gyurkó Géza Mélyfúrási munkára külső munkahelyre szakmunkásokat és segédmunkásokat FELVESZÜNK A munkaidő 44 órás. Hetenként szabad szombat. A folyamatosan üzemelő berendezésnél 8—10 szabadnap. Bérezés: alapbér -f- a teljesítmény után negyedévi prémium. A havi kereset 2200 Ft külszolgálat! térítéssel. A belépéskor útiköltség-térítés. Térítéses hazautazás. Munka- védőruhát adunk. Lakás a munkahelyen, tisztálkodási lehetőséggel. A vállalat szakmai továbbképzést szervez, sikeres vizsgák után magasabb kereseti lehetőség. Vízkutató és Fúró Váll. CEGLÉD, Rákóczi út 72.
