Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-25 / 46. szám

k/űrlap PEST Mf.CYEI 1969. FEBRUÁR 25.. KEDD Rádióstatisztika Pest megye .holtversenyben" a hatodik Meghaladta a két és fél milliót a rádió előfizetőinek száma, jóllehet a budapestiek közül tavaly csupán ötezren kértek rádióműsor-vevő en­gedélyt. A főváros előfizetőinek száma azonban így is elérte a 630 ezret. A vidéki városokban ösz- szesen 660 ezer, a falvak­ban pedig 1 millió 220 ezer előfizetőt tartanak számon. A fővárosban és vidéki váro­sokban száz családra kilenc­ven, a falvakban pedig átla­gosan 66 előfizető jut. Megyei megoszlásban — hasonló arányokat figyelembe véve — Komárom áll az élen,\majd Baranya. Fejér, Győr-Sopron, Csongrád, továbbá „holtversenyben Békés, Pest és Szolnok követke­zik, a sereghajtó pedig Szabolcs megye. / év — 95 halálos baleset KRESZ-akadémia — sofőrvetélkedő Új utakon a KBT Százezer kerékpáros iskolás, tizenötezer lovaskocsi-hajtó, sok ezer gépjárművezető KRESZ-oktatása, - motoros és autósklubok megalapítása, és még sorolhatnánk, mi minden fűződik a megyei balesetelhá­rítási tanácshoz, amely évek óta a rendőrség támogatásával, önkéntes rendőri csoportok és társadalmi munkások segítsé­gével dolgozik. A legfőbb cél: csökkenteni ; a baleseteket, biztonságo­sabbá tenni a közlekedést. S hogy mindez eredményesebb i Tápiósüly egy napja a felébredéstől a „feltámadásig"... 3 óra 25 perc. A 20. számú AKÖV (MÁVAUT) monori kirendeltségének pótkocsis autóbusza Űri községből elin­dul a tápiósülyi vasútállomás­ra. 3 óra 30 perc. Kóka község­ből elindul az autóbusz a tá­piósülyi állomásra. Kóka— Vaskereszt—Váraki csárda— Szőlősnyaraló—k is k ókai so­rompó—Sülysáp. Megállók ... 3 óra 32 perc. Indulnak már a Tápiósápot és a vasútállo­mást összekötő járatok is. Űri, Kóka, Tápiósáp, csaknem 7 ezer embert önt a sülyi vas­úti sínek felé. 3 óra 38—3 óra 53—4 óra 15—30—40—48—5 óra 20—55—6 óra 10—30—34. Özönlenek az utasok. A dom­bok között havat hord a szél. Metsző hideg... a megállók­ban toporgó asszonyok ... Az autóbuszok pótkocsijain a megengedett 45 helyett 60—70 személy. Kabátos heringek... szitok-káromkodás... 8 óra 15 perc. Ellenőri je­lentést olvasok: Az 1145/a já­ratról 25 utas, az 1146/786-os- ról 30 fő lemaradt... Állnak a hóban ... várjáik a követke­ző járatot, vagy elindulna* gyalog. 9 óra 30 perc. Cserháti Ár­pád, a monori kirendeltség főnöke: — „1968-ban 48, 1969- ben már csak 45 kocsink van. Gyakorlatilag 43, mert kettőt javítanak. Napirenden vannak a jelenetek ...” 10 óra. Aranyos Lajos gép­kocsivezető: ...” Pótkocsist hajtok Tápiósáp és Süí.y kö­zött ... Igen, lemaradnak... jegyet kezelni sem lehet... két-három kocsi kellene még...” 10 óra 30 perc. Tápiósüly. Kovács József tanácselnök:... „Tavaly augusztusban a MÁ- VAUT-tal bejárást végeztünk. A Budapest felé menő járat is olyan, állni alig lehet benne... Csuklós kocsik kellenének. Még nagyobb probléma vi­szont az állomás... Az alul­járót már építik ... a peron sajnos, nyitott lesz... Kép­zelje el, ilyen időben az em­berek ezreit... esőben, hó­ban ... 11 óra 43 perc. Szép Gábor állomásfőnök:... „Rákoson már építettek ilyet. Rossz! Ér­tekezleten felvetették ... szol­gálati szempontból sem elő­nyös, mer ha a kettesre teher­vonat jár te, a forgalmistának az aluljárón, vagy a kocsikon kell átmásznia .. naponta itt 50—60 vonat halad át. 7—8 ezer ember utazik erről az ál­lomásról Pestre ... olyan állo­mást szeretnénk, mint Gyom­ron ... azt hiszem, 80 millió­ba kerül ez a nyitott is ak­kor már nem sok pénzzel zárt várótermeket is lehetne épí­teni. Végigjárom a régit. Két ki­csiny váróterme piszkos, elha­nyagolt ... az a savanyú, ápo- rodott szag ... rossz padok ... 100 ember sem fér a kettőben el... 12 óra 10 perc Kovács Jó­zsef tanácselnök: ... „írják meg kérésünket, talán még le­het segíteni. De gondunk még ezenkívül is van ... A község­nek 1960-as népszámláláskor 3622 lakoma volt... ma már több, mert ide szívesen lönnek az emberek A nagyon jól gazdálkodó téeszünkben, a „Virágzó”-ban, 75 forintot ér egy munkaegység .... de csak 281 tagja van, abból is 174 a dolgozó, a többi nyugdíjas. Létrehoztuk a „Gobelin” Ktsz-t, ott 360 nőnek adtak munkát, a papírfeldolgozó 1969-ben már 150 embernek ad kenyeret, de így is a férfi- lakosságnak Pestre kell jár­ni... Az emberek itt jól él­nek, szépen gyarapodnak, csak a közlekedés, az állomás és az iskola... — Mi van az iskolával? — Ötszáz gyerek... hat is­kolában, amelyek közül egyet még istállónak sem nevez­hetek ... Miért nem segít a tanács? ... Nevessek, vagy mérgelődjek? ... 155 ezer fo­rintom van egy évben épí­tésre ... a kultúrház négy évig mellékhelyiség nélkül volt... 6 kilométeren nincs villany ... egy méter járdát sem épí­tettek ... aztán társadalmi munkában ... csak az anya­got adta a tanács... Szőlős­nyaralón 72 igénylő van óvo­dára ... 1970-ben 32 fősét tu­dunk építeni... a központi iskola legalább 6 millióba ke­rülne ... a helye megvan ... Kimutat az ablakon túlra. A Tápió festői vidékének egy szép részét mutatja, a havas domboldalt, ahonnan a sport­pályára lehet látni. 14 óra 22 perc. Horváth Já­nos általános iskolai tanu­lóval, gyermekember ka­lauzommal megyek végig a fa­lun, az iskolákig. — Mi leszel, ha megnősz? — kérdezem a fiúcskát. — Pincér — vágja rá büsz­kén. — Édesapám mozdony- vezető és elvitt egyszer a szilíciumossal... érdekes, de azt hiszem nem jók azok a helyek, ahol utazni kell... Apa is ezt mondja. 15 óra. Kovács Géza isko­laigazgató : ... „Negyvenhat éve vagyok Tápiósülyön és negyven éve vagyok igazga­tó .. . Régen itt olyan vi­szonyok voltak, saját szemem láttára dőlt össze ebben az udvarban az egyik tanító la­kása ... Akkor megfogad­tam, az életemet teszem fel a jó iskoláért, a jó lakáso­kért ... Papírokat szed elő. Olvasom: 1948. júl. 22. Rákosi Mátyásnak .. a központi iskola létesítése ügyében ... 1953. december 29. Oktatásügyi miniszter elvtárs­nak ... 1954. június 23. MDP Központi Vezetőségének.. egy válasz: „Leghamarabb 1956/57-ben jöhet szóba”.. 1956. február... Oktatásügyi Minisztérium, válasz: „A II ötéves tervben felépül...’ 1965. május... Járási tanács Monor „ . . . javasoljuk . . 1965. szeptember ... Megyei ta­nács: „Telkeket igénybe vet­tük”. .. A községi lakosság fel­ajánlásai : „Beszteri Ferenc. Ferencné, Takács József ne­velő 358 munkanapot 17 ezer forint értékben ajánl fel... összesen a község lakói csak­nem fél milliót, a tsz-t pat­ronáló MOM szintén... de ez kevés a dicsőséghez”. Újabb dokumentum: ... Tápió­sülyön az általános szaporu­lat 16 százalék, magasabb, mint bárhol a járásban ... Pi­lis 11, Monor 9,7, Vecsés 12 százalék. 16 óra 36 perc. Farkas Ist­vánná, a szülői munkakö­zösség elnöke: — Jöjjön, te­kintse meg az iskolákat. Fő utca 88 ... 100 ... 101... Templom utca 1—3, Szőlős­nyaraló. A pedagógusoknak minden órában át kell mász­niuk egy másik épületbe ... sárban, hóban ... Az „új” iskola a legrende- zettebb. 35 éves!... Sötét, zsú­folt termek. A régi, az „istál­ló”. .. rémes ... a tanterem gö- csörtös, piszkos padozata, rossz pléhlavór ... kicsiny ab­lakok ... hátat görbítő pa­dok ... vékony deszkafal, s a másik teremből áthallatszik a tanítás... sápadt villanykör­ték ... Lukács Erzsébet igazgató helyettes: ... Állj fel Kle- ment Mihály! ... A hatodikos, barna szemű kisfiú felugrik a pádból... — Neki az édes­anyja, Kovács Márta is itt tanult... Gazsi Marikáé is... négy kilométerről járnak be... sötét utakon, télen ... Gazsi Marika: „ha a kutyák utánunk erednek ... futunk...” 17 óra 10 perc. A Templom úti iskola. Iskola?... Móra Ferenc lehajtott fejjel néz a falról a füstölgő, rossz kály­hára. Az ablak függönyét Halmágyi Roland pedagógus elhúzza: — Nézzen ki! — Húsz lépésre innen a temető bejárata: „Feltámadunk!” A ravatalozó közvetlen szom­szédunk ... Ha boncolnak, nem lehet bírni a gyerekekkel... Látták és látni akarják . . . mint mindig a temetéseket... s hallják a sirató énekeket... hátul harminc lépés a temp­lom, onnan az imákat! 17 óra 30 perc. Vége a ta­nításnak, elindulok Klement Misivel és a szőke hajú Ga­zsi Marikával otthonuk felé. Szüleik gyárba járnak ... „Ott Pesten szép lehet minden . .. sok fény van, és állítólag még éjjel is világítanak ...” Szüts I. Dénes legyen, a KBT, a megyei párt- bizottság és tanács pártfogá­sával új alapokon, számos tár­sadalmi és társszerv munkáját bevonva szerveződött most új­já. Ennek jelét láttuk tegnap a megyei tanács székházában rendezett alakuló ülésen, amelyre közlekedési vállala­tok, tömegszervezetek és igaz­ságügyi szervek képviselői jöt­tek el. Bernáth Andor rendőr had­nagyot, a KBT titkárát az idei munkatervről kérdeztük: — Tavaly 18 százalékkal emelkedett a balesetek száma, 95 ember halt meg az utakon, s az anyagi kár meghaladta a nyolcmillió forintot — mondta. Mindez még hathatósabb munkára ösztönöz minket. Minden járásban, városban és nagyobb községben balesetel­hárítási tanácsokat, az általá­nos iskolákban közlekedési úttörő-, a gimnáziumokban közlekedési Ifjú Gárda csopor­tokat szervezünk. Felderítjük a megye közútjainak baleseti veszélyforrásait és . intézke­dünk felszámolásukról. — Oktatás? — A TIT megyei szervezete 50 helyen — így termelőszö­vetkezetekben, állami gazdasá­gokban is — KRESZ szabad­akadémiai előadássorozatot in­dít. A járási székhelyeken pe­dig — főleg hivatásos gép­járművezetők számára — vetélkedőket tervezünk. Az értekezleten megválasz­tották a KBT mellett működő társadalmi bizottságokat. A balesetelhárítási tanács elnö­ke dr. Ádám Mihály, a megyei tanács vb-titkára lett. A GÖDÖLLŐI KISALLATTENYESZTÖ KUTATÓ INTÉ­ZET LEÁNYFALUI MEHESZETEBEN ELLENŐRZIK, HOGY ZAVARTALANUL TELENEK-E A MEHEK. Szeliditik az Ipolyt Öt kilométerrel rövidebb lesz a folyó A szeszélyesen kanyargó Ipoly minden évben kilép a medréből, a falvakat vészé­A SZOT társadalombiztosítási tájékoztatója A nyugdíjak folyósítására vonat­kozó új rendelkezések szükséges­sé tették a korábbi bejelentési kö­telezettség módosítását. Minden nyugdíjasról — akár munkavi­szony keretében, akár megbízás alapján foglalkoztatják — a mun­káltató köteles az erre a célra rendszeresített „nyugdíjas-nyil- vántartólapot” és „értesítés a nyugdíjas-nyilvántartólap kiállítá­sáról” elnevezésű nyomtatványt kiállítani függetlenül attól, hogy a nyugdíjat folyósítják-e, vagy sem és hogy a munkabér (díjazás) a havi 500 Ft-ot eléri-e, vagy meg­haladja, A nyomtatványok árusítását március első felében újból meg­kezdik, a társadalombiztosítási igazgatóságok és kirendeltségek. A zavartalan ellátás érdekében a főigazgatóság arra kéri a mun­káltatókat, hogy a nyugdíjasok bejelentésével kapcsolatos nyom­tatványokat csak a feltétlenül szükséges mennyiségben szerez­zék be. Az „értesítés a nyugdíjas­nyilvántartólap kiállításáról” című nyomtatványt pedig — annak sza­bályszerű kitöltése és a nyugdíjas által történt aláírás után — köz­vetlenül a nyugdíjfolyósító igaz­gatósághoz (Budapest, V„ Guszev u. 10.), a vasutas nyugdíjasoknál a MÁV Nyugdíjhivatalhoz (Buda­pest, VI., Népköztársaság útja 66.) küldjék meg. A nyomtatványon feltétlenül közölni kell a nyugdí­jas utalványszelvényének folyósí­tási törzsszámát. A nem szabványméretű, házilag előállított, vagy a múlt év végéig használt nyugdíjas bejelentő íven, nyomtatványokon eszközölt beje­lentést a nyugdíjfolyósító szerv kénytelen visszaküldeni, mert azo­kat technikai okokból felhasznál­ni nem tudja. lyezteti és tekintélyes nagysá­gú mezőgazdasági területet önt el. A magyar és csehszlo­vák vízügyi szervek megegye­zése alapján három évvel ez­előtt megkezdődött a közös folyamszabályozási munka. Azóta Balassagyarmat térsé­gében több kanyart átvágva új medret építettek, két part­ján pedig négy kilométer h'osz- Szú gátat emeltek. Közös be­ruházással készült el Balassa­gyarmaton az új híd és vám­ház. Az idén folytatják a mun­kát. Ipolyszögtől Dejtárig mintegy 13 kilométer hosszú­ságú szakaszon átvágják a meder kanyarulatát. A mun­kálatok során kitermelt 530 000 köbméter földből mindkét oldalon több mint nyolc kilométer hosszúságú gátat építenek. A kanyarok megszüntetésével csaknem öt kilométerrel rövidül meg az Ipoly medre. Előreláthatólag a jövő évben fejezik be ennek a szakasznak a rendezését. Ószít Az ügy kezdett egyre kíno­sabbá válni. A harmadik eset is igaz volt. Az áldozat egy harminc éves asszony. Üj dol­got ő sem mondott el. Az el­követés módja hasonló volt, mint a két másik esetben. Ba- lázsnét is hátulról támadta meg a szatír, neki is a fülébe súgta, hogy hazavágja ha kia­bálni merészel. A helyszín eb­ben az esetben is a kiserdő volt. Az asszony egyetlen — nem túl használható — új nyomot adott: a férfinek egy jelvény volt a kabátján, való­színű sportjelvény. A dulako­dás közben meg is sértette az arcát. Kovács már alig mert az utcára .menni, mert lépten- nyomon megállították és a szatírról érdeklődtek. Ková­csot ugyanis mindenki ismer­te. Itt nőtt fel, az apja postás volt, anyja ma is itt él. Innen ment tiszti iskolára és egyedül álló édesanyja miatt ide kérte magát. A fél város csak Laci­nak szólítja és nem ritka, hogy valaki a másik oldalról rikkant rá: — Lacikám, elfogtátok már azt a szatírt? Nem? Hát mi az istenért kapjátok ti ott azt a nagy fizetést? Kovács egyre idegesebb lett. Ügy érezte magát, mint a sakkversenyző, aki időzavar­ba kerül. Már a megyei kapi­tányság is több esetben érdek­lődött a nyomozás állása felől. Attól félt, hogy amennyiben nem tud valamit felmutatni, a megye kiküld valakit „segí­teni”, aki mellett ő már lab­dába sem rúghat. Ezen a napon a kiserdőben töltötte az estét. Szép, krém­színű civilruháját vette fel, és ráérősen sétálgatott. Enyhe május volt, még élvezte is az üdezöld tavaszi erdőt. Különö­sen a nőket figyelte. Megpró­bálta a szatír szemével nézni őket. De ez nem ment. A he­lyi szatír abban is nehezíti a nyomozók dolgát, hogy nem egyfajta nőre specializálja magát. Az ember azt hinné, egy szatímak ízlése van. Egyik a szőke, másik a kövér nőkre veti .magát, de ez válogatás nélkül támadott öreget, fiatalt, kövéret, soványát, hajszínre való tekintet nélkül. Kovács már elhagyta az er­dő közepét, amikor szemben vele egy fiatal lány közele­dett. Lassan bandukolt, ábrán­dos szeme a semmibe meredt. Az ilyen álmodozó lányka va­lóságos szitírcsemege lehet — gondolta Kovács és miután a lány eléggé eltávolodott, utá­nafordult. Lassan követte, úgy, hogy a lány ne vehesse észre. Fától fáig szökellve ment utá­na. Egy bozót nagyot csörrent, a lány ijedten megtorpant. Aztán újra továbbindult. Né­hány méter után megállt és visszafordult. Kovács nem akarta magát leleplezni, ezért világos új ruhájában, teljesen harcszerűen beásta magát a rothadó avarba. A kislány ép­pen előtte haladt el, ha ki­nyújtja a kezét, eléri a kar­csú bokákat. Kovács elmoso­lyodott. „Ha ez a lány tudná, hogy a Belügyminisztérium ál­lományába tartozó őrangyal­kája vigyáz itt rá ...” Ekkor az úton, a lány mö­gött feltűnt egy magas férfi­alak. Meglátta a lányt. Nesz­telen lépésekkel mögéje osont, és magához rántotta. A lány ijedten felsikoltott. Kovács hadnagy felugrott a fa mögül és néhány ugrással elérte őket. Hátracsavarta a férfi kezét. — Segítség ... A szatír... — sikoltozott a lány. — Nyugalom kisasszony — felelt Kovács. — Majd adok én neked! — sziszegte a férfi és kiszabadí­totta magát. Megfordult és a következő pillanatban már ütött. Kovácsnak még volt annyi ideje, hogy észrevegye a férfi zakóján csillogó sportjel­vényt. Aztán nekiesett egy fá­nak. Ellökte magát és a férfi­nak ugrott. Ütése elől az ellen­fél azonban könnyedén kitért. Kovács érezte, hogy nehéz dolga lesz. A szatír erős, ki­sportolt fickó. összekapasz­kodtak és lihegve, hörögve hemperegtek a földön. A lánv köztien, mint egy bekapcsolt magnó egyfolytában sivított: — Segítség ... Emberek ... A szatír ... Megöli... Köztudott, hogy az ember verekedés közben nem tud másfelé figyelni. Különösen ha olyan ellenfele akad, mint a hadnagynak, aki .már a har­madik balegyenest vezeti Ko­vács képébe. De olyan klasszi­kusan szép balegyenest, me­lyek a Sportcsarnokban és egy kültelki kocsmában egyaránt kivívnák a szakemberek elis­merését. Ezért nem tudott Ko­vács hadnagy sem oda figyel­ni a lányra: — Sanyikám ... Vigyázz ... Megöl... Ha figyel rájön, hogy a biz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom