Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-22 / 44. szám

ft r«/.» HfCfll 1969. FEBRUAR 22., SZOMBAT „Szerelmes“ kesztyűk A kanadai Torontóban nem­rég szerelmeseknek való kesztyűk árusítását kezdték meg. A kesztyű olyan nagy, hogy két szerelmes egyik­egyik kezét bele tudja dug­ni. És mire való ez? így ké­zenfogva melegedhet a pár. Hírek szerint azonban az új­fajta kesztyű a legkülönbö­zőbb korú házaspároknál is nagyon kedvelt. Kifosztották a játékkaszinót Kifosztották a Punta del Este-i játékkaszinót. A gép­fegyveres rablók 160 000 dol­lárt vittek magukkal. A rab­lás fényes nappal történt. A banda egyik tagja rendőr­egyenruhában megjelent az. ebéd utáni álmát alvó főpénz­táros házában, hogy azonnal jöjjön a kaszinóba „fontos ügyben”. A kaszinóban azután a gépfegyveres rablók fel­nyittatták vele a pénztárt, majd eltűntek tartalmával. — Budapestre látogat a leningrádi Gorkij Színház. A 80 tagú együttes április 14-én érkezik Budapestre. A szov­jet művészek Székesfehér­várott is fellépnek. Riport a pátyi asszonyokról Másokért cselekedni „Amikor karácsony délután­ján az ablakon át megláttam, hogyan kapaszkodnak a síkos úton felfelé, már tudtam, a tsz-asszonyok ajándékát hoz­zák ... elszorult a szívem”,.. Imre Ferencné 1968 júliusá­ban a tartósítóüzem egyik ve­zetőjével motorkerékpáron sürgős ügyet ment elintézni. Útközben tehergépkocsinak üt­köztek, és Imréné lába annyi­ra összezúzódott, hogy csontát­ültetést kellett rajta végezni, valamint plasztikai műtétet. — Kukoricáját a brigád tör­te le — mondja Hetes László főkertész, akinek a vezetése alatt a kertészet dolgozói az­óta is támogatják a szerencsét­lenül járt asszonyt. A szocialista brigád állan­dóan látogatja Imre Ferenc- nét, részére a pátyi tsz vezetői segélyeket adnak, karácsony­kor is ajándékkal kedvesked­tek neki. Ez az eset, persze, csak kicsiny epizód a pátyi asszonyok életében, de jellem­ző epizód, amely az emberi összefogás szép példáját mu­tatja. Hogyan élnek egyébként a pátyi tsz asszo­nyai, milyen gondokkal és örömökkel találkoznak hétköz­napjaikon? — ezt kérdeztem Vásároljon leszállított áron nagy- és kiskapukat 2500 Ft helyett 1300 Ft 1000 Ft helyett 460 Ft 930 Ft-tól 3800 Ft-ig 430 Ft-tól 1200 Ft-ig 300 Ft-tól 800 Ft-ig SZEKSZÁRDI TÍPUSÚ nagykapu, 3 m széles, fogy. ára kiskapu, 90 cm széles, fogy. ára Tízféle nagy- és kombinált kapu Tízféle kiskapu ötféle kerítésmező Feszített kerítésekhez különféle sodronyfonatok Tüskéshuzal, köz- és sarokoszlopok Épület-bódogosipari termékek: horganyzott ereszcsatorna horganyzott lefolyó és alkatrészek MEGRENDELHETŐK A-NAL Budapest Vili., üllői út 32. Magánfogyasztóinknak 3. sz. boltunkban: Budapest Vili., Mária u. 32. , ÁLLAM! GAZDASÁGOK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK! Bármilyen mennyiségben szállítunk SUmS (FEKÁLTRÁGYÁT, DÚSÍTOTT KOMPOSZTOT) garantált minőségben, vasúton, határidőre. Részletes felvilágosítássá! szolgálunk a 112—492-es telefonszámon vagy levélben. Fővárosi T aSa jerőgazdálkodási és Értékesítési Vállalat Budapest V., Alpári Gyula u. 11. Iván Imrénétől, a nőbizottság elnökétől. — A pátyi tsz-ben 75 tsz- tag asszony dolgozik —mond­ja a brigádvezető asszony —, és 30 alkalmazott. Sajnos, az asszonyok átlagos életkora el­éri az 50 évet. Van ugyan egy kisebb réteg — 25—30 évesek —, de számuk mindössze 15. Fiatalítani kellene! A pátyi tsz-nek tudvalévőén sok melléküzeme van. Itt bő­ven lenne alkalom még több asszonyt, lányt alkalmazni. Mi erről Martali Géza főagronó- mus véleménye? — Termelőszövetkezetünk­ben a mezőgazdasági termelést jól egészíti ki a foszfát-, az autórepasszüzem, a faipari részleg, az építőrészleg és a kőbánya. Savanyító üzemré­szünk is szép hasznot hoz. — Milyen jövedelmet tud biztosítani tagjainak a tsz? — 1967-ben évi átlagban az egy tagra jutó jövedelem 18 ezer volt, 1968-ban hozzávető­leg 21 ezer forint — magya­rázza a főagronőmus. Ezek a‘ számok, azt hiszem, önmagu­kért beszélnek. — Az asszonyok milyen jö­vedelemhez tudnak jutni? — A növénytermelésben mindenkinek egyéni vállalása van. Aki évente 3500 forintnál többet teljesít a kollektív munkában, az 10, aki 5200 fo­rinton felül, az plusz 20 száza­lékát kap. A kötelező teljesítés 200 nap. Ez a jövedelmezési módszer alkalmas arra, hogy felkeltse az asszonyok érdek­lődését, és ösztönözze őket a tsz-ben folytatott tevékenység­re. Az asszonyok munkahely szerinti megoszlását Iván Im­réné ismerteti. — A tartósítóüzemben 28, a foszfátüzemben 23, a faiparnál 4, a kertészetben 10 asszony dolgozik, a többi egyéb helye­ken. Átlagosan havonta 1200— 2000 forintot keresnek. Éz”vl- déki viszonylatban nem rossz kereset. — Mégis, mi a tsz-től való távolmaradás oka, ha ilyen jó dolguk van itt? A választ Pákái Jánosné, a kertészet, Juhász Ferencné, a savanyító-, Besnyi Károlyné, a foszfátüzem dolgozói adják meg. Véleményük szerint azért járnak el a 3 ezer lakosú Páty- ról a lányok, asszonyok Pestre, üzemekbe dolgozni, mert a tsz-ben nem kielégítőek a szo­ciális körülmények. Az asszo­nyok egy része könnyebb mun­kát kér, de a tsz ezt nem tud­ja teljesíteni. Várható-e javulás ezen a téren ? — kérdezem Lő­rinc Miklós elnöktől. — Most építünk egy korsze­rű szociális épületet —mondja az elnök. — Ebben jól felsze­relt üzemi konyhánk is lesz, valamint kultúrhelyiség. Egy nagy terem a közgyűlések megtartására készül. Ezzel a lé'esít.ménnyel már közel ke­rülünk a szociális ellátás szempontjából az ipari üze­mekhez, és az asszonyoknak is könnyebb lesz a helyzetük. Megvételre keresünk P 705-ös típusú, nyerges ZÁRT PÓTKOCSIT Csepel 705 D 10-es típusú nyergesvontatóhoz. Szükség esetén nyitott pótkocsit adunk cserébe. Könyvjóváírás is lehetséges. Bp. XIII., Váci út 45/b. Termelési osztály Tel.: 408—505, 134-es m.á. — Panaszolják az asszonyok, hogy a tartósítóüzemben pusz­ta kézzel télen jégből szedték ki az uborkát. — A munkahelyeken anyagi lehetőségünkhöz mérten igyek­szünk gépesíteni. Pest megyei szinten is azt mondhatom, a pátyi tsz jól gépesített. Van­nak azonban olyan munkafo­lyamatok, ahol még bizony ne­héz munkával kell a pénzt megkeresni. A ts2 erősödésé­vel azonban felszámoljuk eze­ket a nehéz vagy egészségre ártalmas munkahelyeket. — Milyen szociális juttatás­ban van részük a tsz-asszo- nyoknak? — ívón Imrénétől várok választ. — Például közös kirándulá­sokon veszünk részt. Voltunk nyáron a Balatonnál, Har­kányban, Pécsett. A kirándu­lás anyagi költségeinek felét a szociális alapból fizettük, s csak a felét kellett a tagoknak. Ha valakit baleset ér, mint például Imre Ferencnét, szo­ciális segélyt kap a tsz-től. A juttatások terén talán még nem értük el az ipari üzemek színvonalát, de én azért aján­lanám a pátyi lányoknak, fia­tal asszonyoknak, minél töb­ben jöjjenek a tsz-ünkbe, mert itt nagyon jó helyük és jó keresetük lesz. Erről beszél Martali Géza is. Mint mondja, a 3600 holdon gazdálkodó tsz nagyon szép fejlődés előtt áll. Kertészetük mellett egyre nagyobb szerepet kap a gyümölcstermelés. 117 hold körtéjük mellett 60 hold meggyet is telepítettek, vala­mint 10 hold szőlőt. A munka úgy az állattenyésztésben, mint a növénytermelésben és a segédüzemekben gépesített lesz és jövedelmező. Végezetül a főagronőmus is az új szociá­lis épület adta lehetőségeket -hozza szóba.----­A pátyi asszonyok helyzeté­ről, munkájukról és életükről írt riportot én azért inkább az­zal fejezném be: az anyagi jut- totások és a munkakörülmé­nyek javítása mellett nem le­becsülendő szempont, amit a tsz-ben tapasztalhattunk, az emberi összefogás, a másokért végzett munka tisztelete. A jó légkör, a munkásemberek szo­lidaritása az a kohéziós erő, amely otthonná tud tenni égy munkahelyet, legyen az gyár, intézmény vagy termelőszövet­kezet. És ebben a pátyiák jó úton járnak. Ez az egyik leg­főbb vonzerő, amivel otthon tudják tartani a még Pestre utazgató pátyi asszonyokat. Szüts I. Dénes Csatornajavítás „injekcióval“ Csanda Ferenc mérnök és társai egyre szélesebb körű ha­zai és nemzetközi sikereket érnek el legújabb találmá­nyukkal. A szuperszilic elnevezésű új magyar eljárás „for­radalmasítja” a csatornajavítást és -karbantartást. A sza­badalom szerinti eljárás feleslegessé teszi az útburkolat felbontását A hibás csatornarészt folyékony vegyi anyag­gal töltik meg, majd az anyagot gázzal szilárdítják. Ezáltal tökéletes tömítést nyernek a repedt csövekben. Az új mód­szerrel egy 30—50 méteres csatornaszakasz javítása az ed­digi több hónap helyett két-három nap alatt elvégezhető, és a javítás költségei mindössze a felét vagy harmadát te­szik ki a korábbiakénak. 133 NAP. Táborozás — túra Március 21-től 133 napos eseménysorozattal emlékez­nek meg a Tanácsköztársaság fennállásának 50. évforduló­járól az ifjúkommunisták. A gazdag programnak ré­sze lesz az augusztusban sorra kerülő jubileumi emléktáborozás, amelynek keretprogramjáról és a résztvevők kiválasztásá­nak elveiről a közelmúltban határozott a KISZ Központi Bizottságának titkársága. Esze­rint Budapest és a 19 megye, továbbá a fegyveres erők képviseletében csaknem 5200 fiatalt hívnak meg a tábo­rokba. A „beutalókat” az áp­rilisi KISZ-taggyűléseken azoknak ítélik oda, akik a legjobb munkát végezték az alapszervezetekben, klubok­ban, szakkörökben, vagy s fél évszázados jubileumhoz kapcsolódó versenyeken, ve­télkedőkön tűntek ki tudá­sukkal, felkészültségükkel. A táborozás után leumi emléktúrát dez a KISZ. jubi­Ezen a megyék képviseleté­ben huszonöt-huszonöt, Bu­dapestről hetvenöt fiatal vesz részt. Az ifjúkommu­nisták delegáltjai összesen húsz útvonalat járnak végig, majd Kaposvárott, Salgótar­jánban, Miskolcon és Szol­nokon találkoznak. Valameny- nyi közbeeső városban és községben, ünnepélyesen fo­gadják őket, és megérkezé­sükkor demonstrációkat ren­deznek a Tanácsköztársaság 50. évfordulójának köszönté­sére. KÖNYVESPOLC Wilhelm Adam: Nehéz elhatározás A ritkaság sokszor forrása az értéknek. Így valahogy van ezzel a könyvvel is. Mert igaz, igen sok mű megjelent a sztálingrádi csatáról, ám ezeknek csak kisebb része volt résztvevők munkája. Még kevesebb volt közöttük a „másik oldal” képviselőié — legalábbis nálunk, mert nap­nyugta felé jó néhány bukott tábornok megpróbálta legalább könyvében megnyerni ezt a csatát —, a német hadsereg­ben szolgálatot teljesítő volt katonáé. Nos, Wilhelm Adam ezredes Paulus vezértábor­nagy első segédtisztje volt, közvetlen részese annak, ami Sztálingrádnál történt, még­pedig „felső szinten” része­se, tanúja a kulisszatitkok­nak, a hatodik hadsereg irá­nyításának. Ez a szerző sze­mélyéhez kötődő ritkaság­érzet már a könyv elején vá­rakozásra készteti az olva­sót: hűen képes-e ábrázolni most az akkori helyzetet és viszonyokat, vagy beteljese­dik-e rajta is a memoár­írók örök sorsa, a megszé­pítő messzeség? Wilhelm Adam egészében hű tud ma­radni az akkori magatartás­hoz, pontosabban annak áb­rázolásához, ha ma már kritikailag is vizsgálja a maga és környezete cseleke­deteit, állásfoglalásait. Érdekes és reális emlék­iratot vehet tehát kézbe az olvasó, s segítségével olyan zugokba pillanthat, melyeket eddig így nem ismerhetett meg. A könyv érdekességét és értékét tovább növeli, hogy a vesztett csata nem pont a történet végén, hanem csak vessző, s a szereplők sorsa nem tűnik el szemünk elől. Adam ugyanis beszámol mind­arról, ami az 1943. február 2-i megadás után végbe­ment, a fogolytáborbeli ese­ményekről, az emberi és gon­dolkozásbeli konfliktusok so­rozatáról, melyek végül is élesen elhatárolták a két tá­bort, a realitást fölisme­rőkét, s azokét, akik már akkor — igen, már akkor — a következő háborúra, a re- vansra készültek. A szerző tehát nem pusz­tán hadtörténeti memoárt írt, hanem — a műfaj adott­ságain belül természetesen — lélektani tanulmányt is, mely igen sajátos réteg ar­culatát világítja meg, neve­zetesen a porosz szellemű hivatásos katonák s a „föl- kapaszkodottak”, ti. a nácik elegyét, akik ugyan kölcsö­nösen utálták egymást, de akik nagyonis jól együttműködtek a Hitler diktálta elvek kato­nai-gyakorlati megvalósításá­ban. Rendkívül tanulságos lélektani „esettanulmányok” füzérét állítja össze a szer­ző, s bár itt-ott kiütközik némi utólagos korrekció, lé­nyegében reális képet ka­punk azokról, akik mindad­dig vakon haladtak führerjük nyomában, míg el nem kez­dődtek a vereségek... A győ­zelmek idején ugyanis ki gondolt arra, hogy ez a se­reg még futni is fog? Ki gon­dolta volna, hogy széttör- hetetlen harapófogóba szorul­nak? Azaz: a kényszerítő körülmények vitték rá eze­ket az embereket — s akkor is csak egy részüket — az önvizsgálat útjára, s ezzel — a gondolkodás útjára. Ami. a hitleráj viszonyait ismerve, pem is volt kis dolog... A sikeres és érdekes könyv kiemelt helyet éredemel a té­máról szóló emlékiratok kö­zött, éppen ezért kár, hogy több helyen iskolás politikai okoskodások miatt kell bosz- szankodnunk, melyeket — láthatóan — nem a szerző plántált el művében. (Gondolat Kiadó) (m. o.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom