Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-20 / 42. szám

Mai vendégünk: Sellei Zoltán előadóművész Ma délután négy órakor rit­ka esemény színhelye lesz a járási tanács nagyterme. A Vácról elszármazott Sellei Zoltán előadóművész tartja önálló előadói délutánját. A szép szót muzsika követi, majd ismét vers következik. A zeneiskola tanárai válogat­tak Sellei Zoltán műsorához hangulatilag beleülő zenét. Minden irodalomtanárt és művelődési otthon igazgatót meghívtak és szívesen látnak a vendégek között. (—i.) Március 6-án Lehotka-est a Zeneakadémián A zenei élet és a hangver­seny évad nagy eseményének ígérkezik Lehotka Gábor már­cius hatodikai zeneakadémiai estje. A főváros utcáin az öles plakátok arra figyelmeztet­nek, hogy ki-ki jó előre váltsa meg jegyét, ha ott akar len­ni azon az esten, ahol Lehot­ka Gábor — Bach és Kodály orgonaművei mellett — egy új szerző orgonaszonátáját is bemutatja. A fiatal zeneszerző neve: Lehotlca Gábor. (b.) GEZA-BAL A Géza király téri gimná­zium és szakközépiskola, szom­bat este hét órakor az iskola aulájában rendezi meg a má­sodik Géza-bált. VÁC I NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA FOKÚM XIII. ÉVFOLYAM, 42. SZÄM 1969. FEBRUAR 20., CSÜTÖRTÖK PENC UTÁN RADON IS elhatározták a közös tanács megalakítását MINDKÉT KÖZSÉG MEGTARTJA ÖNÁLLÓSÁGÁT - ÁLLANDÓ KÖZIGAZGATÁSI KIRENDELTSÉG PENCEN Kedden délután öt órakor Radon összeült a tanács, hogy megvitassa és döntsön Penc és Rád községek tanácsainak és végrehajtó bizottságainak egy- gyé szervezése ügyében. A rá- diak előtt múlt hét péntekén a pénei tanács — 15 szavazat­tal és 3 tartózkodással, két tanácstag igazolt távolmaradá­sa mellett — hozzájárult a két község közös tanácsának meg­alakításához, Rád székhellyel. Mindkét tanácsülésen a ta­nácstagok egész sora mondot­ta el egyetértő véleményét az egyesítéssel kapcsolatban. A penciek több igényt is előter­jesztettek, mielőtt hozzájáru­lásukat adták az átszervezés­hez. Rádon a 20 tanácstag kö­zül 19 volt jelen a sorsdöntő tanácsülésen, amely egyhangú­lag adta beleegyezését a közös tanács megalakításához. Zárszámadás Vácbottyánban Rekordtermés kukoricából Tartalék 1969-re Kedden tartotta zárszám­adó közgyűlését a vácbottyáni Petőfi Termelőszövetkezet. Muka István tsz-elnök a veze­tőség beszámolójában öröm­mel jelentette, hogy az 1959. március 21-én alakult terme­lőszövetkezet az időjárás vi­szontagságai ellenére is igen jó eredménnyel zárta az el­múlt gazdasági évet. Búzatermése 14, őszi árpa 17 mázsa volt katasztrális holdanként. Kukoricából 18,4 mázsás rekordtermést ért el. A 80 holdas őszibarackos a múlt évben teljes egészében termőre fordult. A tsz mint­egy 20 vagon őszibarackot adott át a kereskedelemnek. A szarvasmarha- és sertés- hizlalás mellett jó jövedelmet biztosított a tsz-ben működő építőipari és lakatos brigádok gazdaságos munkája. Az el­nök külön köszönetét fejezte ki a bejáró üzemi dolgozók­nak, akik szabad idejükben igen nagy segítséget adtak a nehezebb munkák végzéséhez a jobbára asszonyokból álló tsz-tagságnak. A termelőszövetkezet tiszta vagyona 1968-ban 2 millió 249 ezer forinttal növekedett. Az egy tagra jutó jövedelem az elmúlt évi 8440 forinttal szemben az idén 11 502 forint­ra emelkedett. Első év, hogy a tsz na­gyobb összeget tudott tar­talékolni 19o9-re. — Ezek a jó eredmények a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyén kívül a tsz-tagság össze­fogásának köszönhetők — fejezte be beszámolóját Muka István elnök. A zárszámadó közgyűlésen részt vett és felszólalt Győri Zsigmond, a járási pártbizott­ság osztályvezetője, Török Antal, a járási tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője. (u. i.) — Mi tette indokolttá a két község tanácsának egyesítését? — tettük fel a kérdést dr. Bu- benka László vb-titkárnak a járási tanácsnál. — Ma már világjelenség a mezőgazdaságban is az üze­mek koncentrációja. A világ­piacon élesedő verseny követ­keztében csak azok az üzemek állják meg helyüket, amelyek termelvényeiket minél kisebb önköltség mellett, korszerű üzemszervezéssel állítják elő. Közismert tény, hogy a pemci termelőszövetkezet gyenge gazdasági adottságokkal ren­delkezik. Kis földterületén nem tudja megfelelően szako­sítani a termelését, ami las­sítja gazdasági megerősödését. A rádi Űj Élet — jobb adott­ságai következtében — ered­ményesebben gazdálkodik, de szintén kis területű termelő- szövetkezet. A két szomszédos gazdaság tervezett egyesítése révén jól jár majd mind a kettő. Jobban ki tudják hasz- nélni gépi és egyéb beruházá­saikat, és általában korszerűb­ben gazdálkodhatnak. Ezért vált szükségessé a két község közös tanácsának megalakítása — Rád székhellyel. — Mit jelent ez, elsősorban a penciekre nézve? — Mindenekelőtt hadd szö­gezzem le: mind a két község megtartja önállóságát, csupán a tanácsa és annak végrehaj­tó szervei egyesülnek. A gya­korlatban ez azt jelenti, hogy a penci húsz tanácstag to­vábbra is tagja marad az egye­sített új községi tanácsnak, csupán a székhely lesz Rá­don. A testületi üléseket — a most lezajlott tanácsülések határozata értelmében — fel­váltva tartják a két községben. Ezenkívül a tanácsi vezetők meghatározott napokon foga­dóórákat tartanak Pencen, ahol állandó közigazgatási ki- rendeltség működik. — Tehát a pencieknek nem DUNAKESZI Dalosbál a járműjavítóban A járműjavító József Attila Művelődési Központjában szombaton rendezték meg a hagyományos dalosbált. Az üzem férfikara, Fürjes Lajos vezetésével. 42 éves fennállá­sa óta az évenkénti dalosbálo­kon mutatja be új műsorát. Ezúttal különösen nagy sikert aratott a kórus előadásában Kodály: Katonaének című műve, amelyet hatásosan egé­szített ki Simon Attila és Csiba Lajos trombita- illetve dobszólója. Hozzászólás helyeit — régi sikerekről kell minden ügyes-bajos dol­gukban Rádra utazgatniuk? — Nem kell. A közigazgatá­si kirendeltségvezető állan­dóan Pencen tartózkodik. A hatósági bizonyítványokat, jár- latleveleket ő adja ki, sőt, az anyakönyveket is Pencen ve­zetik. Adófizetés ügyében sem kell Rádra menni, mert előre meghirdetett napokon az adó­szedők utaznak Pencre. — Községfejlesztési szem­pontból nem lesz-e hátrányos Pencnck az, hogy a közigazga­tási székhely Rádon lesz? — Nem, mert a penciek ügyét továbbra is penci ta­nácstagok képviselik. A két tanács egyesítése viszont egy­ben az anyagi erők egyesíté­sét is eredményezi, azaz: a nagyobb fejlesztési alapból könnyebben tudják megoldani fontossági sorrendben a prob- lémálcat. Pencen nem szűnik meg semmilyen intézmény, el­lenben olyan szolgáltatások, amelyek eddik csak városok­ban voltak — mint rádió-, te­levízió- és háztartásigép-javí- tások stb. — a jövőben köze­lebb kerülhetnek a lak osság­hoz. És ami szintén fontos: egyetlen szakigazgatási gárdá­val olcsóbban oldható meg a két község igazgatása. De nemcsak olcsóbban, hanem jobban is, mert a megtakarí­tott béralap egy részét a köz- igazgatási szakemberek eddi­gi alacsony fizetésének eme­lésére fordíthatjuk. Ennek az lesz a haszna, hogy megszűnik az állandó elvándorlás a köz- igazgatásból, kialakul a köz­ügyek intézéséhez jól értő törzsgárda. A jobb ügyintézés­ből pedig magának a lakosság­nak, tehát a pencieknek is csak hasznuk származik — mondottá befejezésül a járási tanács vb-titkára. (fercncz) EGYRE HOSSZABBRA NYÚLIK az a vita, mely a váci, és egyben a járási mű­velődési, kulturális élet költö- getésében és újra járni tanítá­sában kíván tettekre ösztönző gondolatokat adni. Ezek a té­ma melletti virrasztások azon­ban eddig semmiféle kézzel­fogható eredményt nem • hoz­tak, az illetékesek érdemben hozzá nem szóltak, és nem tu­dok arról, hogy a változás sze­le döntögetné a megmerevedés falait. Véleményem az, hogy sem­miféle felülről jövő kezdemé­nyezés nem hozhatja meg a rég várt újraéledést —- alkal­mas és kipróbált emberanyag nélkül. Ezért idézni kívánom a korábbi évek sikereit, annak reményében, hogy az eredmé­nyeket elérő akkori szereplők­ben, rendezőkben újraéled a lelkesedés, és végre egymásra lel egy olyan műkedvelői gár­da, amely ezreket fog tudni szórakoztatni, szórakoztatva nevelni, és Thália újra ara­nyozott szekerén a művészetek sokfélesége fog lelkesen egy­másra lelni... HUSZONNYOLC ÍZLÉSES PLAKÁT, fényképek egész so­ra hitelesíti, hogy a Madách Imre Művelődési Házban volt Vácnak olyan kultúr gárdája, mely Kecskemét és Vác váro­sok közötti versenyben első lett. Voltak szereplők és ren­dezők, akik olyan lelkesedéssel áldoztak művészi hajlamaik­nak, hogy hírük országosan is ismertté vált. Hétmérföldes lépésekkel, nagy vonalakban idézem az éveket és a szereplőket: Figaró házassága, 1949—1963 között, több előadásban. Moliére: Képzelt beteg, Pygmalion (50 előadáson felül ment), Zeng az erdő. Magyarországon először adták elő: Rékviem egy apá­cáért című darabot. Majd hosszú sorban a további nagy sikerek: János vitéz, Pettyes, Bukfenc, A medve, Miniszter- elnök, Szombat délután. NAGY FELKÉSZÜLTSÉ­GET, technikai és színészi tel­jesítményt kívánó színdara­bok: Ármány és szerelem, Ker­tész kutyája, Mézeskalács, Gül Baba, Bécsi diákok, Gyertya­fénykeringő, Abbé, Szabad szél, Léni néni, Háztűznézők, és még sorolhatnám tovább hosszan. A plakátokról szinte most is árad a nagy sikerek forrósága, a fényképek a díszletek, kosz­tümök szépségét, korhűségét tükrözik. Utoljára hagytam, de nem utolsóként azt a bérleti felhí­vást, amely ma sem megveten­dő elismerése volt Vác város színjátszóinak: A Magyar Néphadsereg Színháza és a városi „Madách Imre” Művelődési Ház 1954. IX. hó 1-től XII. hó 31-ig 12 előadásra szóló bérletfelhívást bocsátott ki, a bérleti előadá­sok mindkét részről a legkivá­lóbb darabokra szóltak. A Ma­gyar Néphadsereg Színháza: Cyránó, Teli Vilmos, Sevillai borbély, Pettyes, Kocka és sze-. relem, Titkos háború. — Ma­dách Imre Művelődési Ház: Gül Baba, Kertész kutyája, Mézeskalács, Ármány és sze­relem, Pigmalion, három egyfelvonásos. Az ELŐADÁSOK MIND­EGYIKÉN TELT HÁZ VOLT, egyike-másikát diákoknak is bemutatták, délelőttönként. Az előadások eseményszámba mentek, s zenekari, tánckari együttes is működött a szín­játszók mellett. Amikor a jö­vő útjait kutatgatjuk, e példa­mutató múltról sem feledkez­hetünk meg, hiszen az a jövő­re is szolgálhat okulással^ Harmos Jenő Gyakorlati segítség Kulturális pénzügyi alap a szövetkezetekben TOBORZO A váci Dózsa cselgáncs­szakosztálya felvételt hirdet 1954-ben, 55-ben, 56-ban és 57-ben született egészséges fiúk részére. Jelentkezni le­het szerdán és pénteken dél­után 4 és 5 óra között, a Fegyház utcai tornateremben. A termelőszövetkezetek többségében a kulturális munka alkalomszerű, megfe­lelő irányítás és szervezés nélküli — állapítja meg a Pest megyei Népművelési Ta­nácsadó Irányelvek című ki­adványában. Napjainkban egyre jobban előtérbe kerül a mezőgazda- sági dolgozók általános mű­veltségének növelése, szakmai továbbképzésük biztosítása. Ehhez ad gyakorlati és elvi segítséget ez a kiadvány. A Pest megyei Népművelé­si Tanács és a megyei szövet­kezetek szövetsége szükséges­nek tartja, hogy a nagy ter­melőszövetkezetek alakítsa­nak önálló, oktatási, kulturá­lis bizottságot és ezek megha­tározott, éves munkaterv alapján dolgozzanak, a köz­ség művelődési szakemberei­vel egyetértésben. A kisebb termelőszövetkezetekben vi­szont a meglevő szociális­kulturális bizottságokba vá­Nyugdíjasok találkozója lasszanak be hozzáértő nép­művelőt. Ahol mód van arra, hogy több termelőszövetkezei közösen alkalmazzon egy fő­foglalkozású népművelőt, ott éljenek ezzel a lehetőséggel. Ahol két vagy több termelő­szövetkezetnek egységes a ve­zetése, ott indokolt a közös oktatási, kulturális bizottság, vagy egy főfoglalkozású nép­művelő megbízása. Az Irányelvek javasolja, hogy a területi szövetségek alakítsák meg az oktatási, kulturális bizottságot, amely­nek legfontosabb feladata a tagszövetkezetek oktatási és kulturális munkájának irányí­tása. A bizottságba hívják meg a település népművelési felügyelőjét, a művelődési ház igazgatóját, a könyvtár vezetőjét, valamint az általá­nos iskola igazgatóját. A ter­melőszövetkezetek gondos­kodjanak a kulturális alap megteremtéséről és egyben járuljanak hozzá a község kö­zös kulturális pénzügyi alap­jához. Uj korszak — A hír futótűz­ként terjedt el a városban. — Hallottad? — kacsintottak a kol­légájukra a fér­fiak. — Hallottam! — csóválták fejüket a tisztes család­anyák. Egy pattanásos arcú tanuló ked­vezményes diák­előadást javasolt. Az ismert hely- történész szerint új korszak kezdő­dött a 900 éves városban. A köz­gazdász azt szá­molgatta, hogy a drágább zenekar díját megtakarít­ják-e a jelmezte­lenségek? Volt, aki a legteljesebb felháborodás hangján azt kér­dezte: mikor lesz a következő? A Fehér Ga­lamb üzletvezető­je mosolyogva magyarázza: — Valóban telt házunk volt szom­baton. Fővárosi vendégművészek álltak a dobogó­kon. Már a bemu­tatkozáskor igye­keztünk színvona­las műsort adni. Németh József, Tichó Mariann, a Balikó nővérek, és a többiek megér­Vácotí demelték a tapso­kat. — Sztriptíz is volt? — A műsorban fellépett Dániel Gabriella sextán­cosnő. Kétségte­len, hogy gyertya­fénynél lejtett tánca az est meg­lepetését jelentet­te. Nem járatjuk le az ötletet. Egy­előre havonként egyszer adunk ha­sonló programot. A viszontlátásra, máciusban! Akkor teszi ugyanis második lépését városunk­ban az új korszak. (—PP) Az esten a művelődési köz­pont nagyrészt nyugdíjas ta­gokból álló öntevékeny sza­lonzenekara Pozsgai Antal vezetésével fülbemászó, örök­zöld dallamokkal szórakoztat­ta a közönséget. A műsorban fellépett az üzem fúvószene­kara is, Pécsi István kar­naggyal az élén. Legnagyobb sikert a vendégként meghí­vott HVDSZ Szilágyi Erzsé­bet Énekkar aratta. A Mohayné Katanics Mária által vezényelt — mindössze 21 tagból álló leánykórus kristálytisztán csengő szóla­mai kellemes műélvezetben részesítették a hallgatókat. Gazdag repertoárt mutatott be a kórusművészet gyöngy­szemeiből. Különösen — a rá­adásként előadott — Seiber Mátyás: Két kurta karmonádli című hangulatos számmal tet­te emlékezetessé szereplését. A Pest megyei Tanács I. számú Sütőipari Vállalata min­den évben meghívja régi, nyugdíjas munkatársait. Fehér asztal mellett elbeszélgetnek a vállalati, szakszervezeti vezetők azokkal, akik hosszú éveket töltöttek el a forró kemencék mellett, a kiadó pultoknál vagy a szaküzletekben. (Gyimesi felv.) A fagottról Kedden délután öt órakor a szakmaközi bizottság zeneba­rátok körében Marton Klára folytatja a zenekar hangsze­reinek ismertetését. Ezúttal a fagottot mutatja be. Az országos ifjúsági válogatott cselgáncsversenyt az elmúlt szombaton tartották a Játék­csarnokban. A magas színvo­nalú versenyen Kaposvári György, aki a váci Dózsa szí­neit képviselte, az előkelő harmadik helyen végzett, (Edzői: Farkas és Szieber.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom