Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-19 / 41. szám

4 1969. FEBRUAR 19., SZERDA ................... t 1 Magyar alumíniumlábos - holland Árak a szocializmusban A MÁV szállításf sürget jutalompontokért A hollandiai Kalifornia le- Vesporgyár szerződést írt alá a FERUNION Külkereskedel­mi Vállalattal 300 ezer magyar gyártmányú alumíniumlábos vásárlásáról. Az edényeket a holland cég ajándékaként azok között osztja szét. akik termékei közül a legtöbbet vá­sárolják, vagyis az áruhoz mellékelt jutalompontok közül a legtöbbet gyűjtik össze. A halász és a hold ezüstje „Bóbitás" ősbemutató A pécsi Bóbita bábegyüttes a Magyar Tanácsköztársaság jubileuma alkalmából színre viszi Balázs Béla: „A halász és a hold ezüstje" című báb játé­kát. A szimbolikus mesejáték 1917-ben jelent meg, az elmúlt fél évszázad alatt mindössze kétszer adták elő — mindkét alkalommal viszonylag szűk körben —, így tehát a „bóbi­tások” előadása lesz az igazi ősbemutató hazánkban. Virágzik a Vanda Tricolo A szegedi József Attila Tu­dományegyetem botanikus kertjében virágzik a trikolór- orchidea, amelynek tudomá­nyos neve Vanda Tricolo. A Jáva szigetén honos növény Dél-Azsia monszunövezetében — Elő-lndiától egészen Üj- Guineáig fellelhető. Elnevezé­sét három színe miatt kapta. Fürtös, illatos virágai fehér, bíbor és halványlila színben pompáznak. AZ ÉRTÉKKATEGÓRIÁK j (ilyenek az érték, ár, bér, nye­reség stb.), s ezen belül külö­nösen az árak központi szere­pet töltenek be a fejlett áru­termelést folytató gazdasági rendszerekben. A szocializmusban az árak­kal szemben alapkövetelmény, hogy azok a jövedelmezőség révén a népgazdaság érdekei­nek megfelelően ösztönözzék a termelőket és a fogyasztó­kat gazdasági döntéseikben. (Vállalatokat, szövetkezeteket, a lakosságot stb.) A termelőerők mai fejlett­ségi fokán a szocialista árazás alapvető feladata, hogy elő­segítse: — az ország erőforrá­sainak ésszerű felhasználását, — a termelés alkalmazkodá­sát a szükségletekhez, — a fogyasztás gazdaságos szerke­zetének kialakulását, — a ke­reslet—kínálat megfelelő egyensúlyát, (a fentiek révén) a népgazdaság optimális üte­mű és kiegyensúlyozott fejlő­dését. E célok megvalósulása nagy mértékben függ, hogy az árak alakulására milyen tényezők vannak kihatással. A marxi elmélet, mely sze­rint az áruk árát alapjában véve értékük határozza meg, a szocializmusban is érvénye­sül. Az árak az érték pénzbe- ni kifejezései, ami persze nem jelenti azt, hogy az ár és ér­ték nagyság minden esetben megfelelnek egymásnak. Füg­gően attól, hogy a termelés mennyire idomul a szükség­letekhez (a kínálat és a keres­let egymáshoz való viszonya), az árak megegyezhetnek, le­hetnek alacsonyabbak, vagy magasabbak az értéknél. AZ ARUK ÉRTÉKÉNEK NAGYSÁGÁT mindenkor az újraelőállításukhoz társadal­milag szükséges munkameny- nyiség határozza meg. Ennek mértékét az adott időszakban az átlagos feltételek között termelő (technikai, technoló­giai stb.) üzemek egységnyi termékre jutó ráfordítása is, határozzák meg. Automata postabélyegzőhöz 400 millió boríték Mindenki tudja, hogy még a hivatalokban is egyre in­kább tért hódítanak a gépek, így van ez a postánál is. Az eddig kézi munkával járó bé- lyegpecsételést 1971. január 1- től már mindenhol gép végzi. Ehhez azonban a gépnek meg­felelő méretű szabványborí­tékokra van szüksége. — Milyenek is lesznek ezek tz új borítékok? — kérdeztük Zábránszky Bélától, a. Szent­endrei Papírgyár tervosztály- vezetőjétől. — Természetesen csak a mé­retek kötöttek, ötféle csinos szabványborítékot terveztek munkatársaink. Ezen kívül azonban többféle borítékot gyártunk majd. — Mikortól? — Még ebben az évben megkezdjük az átállást, hogy fokozatosan cserélhessük ki az újat a forgalomban levő ré­giekkel. —^ Problémák? — Nagy részben megoldot­tak. Feldolgozó részlegünk új épületrésszel bővül, s olasz borítékgéppel dolgozunk. Így az átállás költsége hét és fél millió forint. Papírgyártó rész­legünk régi, hatvan éves szén­kazánjait is kicseréljük idén, modem olajkazánokra. Az ez­zel járó költség 12 millió fo­rint. — A termelés — számok­ban? — Tavaly 400 millió boríték, a hozzá tartozó levélpapírral. A gyártó részlegben pedig 10 000 tonna nyers papír. ,,Sétakocsikázás" Nagykátára és Balatonra Házkötő József, 29 éves ra­kodómunkás egy éjszaka isme­rőseivel, köztük egy gépkocsi­vezetővel Rákoscsabán szóra­kozott. A sofőrt hazaindulás előtt a rendőrjárőr ittasnak találta, véralkohol-vizsgálatra előállította, autóját pedig le­záratta. A vezető a slusszkul­csot átadta Házköiőnek, hogy vigye fiához, s az gondoskod­jék a gépjármű elszállításá­ról. Házkötő — bár jogosít­vánnyal nem rendelkezett — a kérés teljesítése helyett maga ült a volánhoz, s Belez- nay Ádám 26 éves rakodó- munkással kocsikázni indult. Nagykátára mentek, majd visszatérve, az autóba felvet­ték Szemján László 25 éves segédmunkást, s együtt bala­toni kirándulásra indultak. A kocsiban útközben valutát ta­láltak, s egy részét kempin­gekben beváltották. A pénz­ből két napig szórakoztak, köl­tekeztek. Több helységet is felkerestek, alkalmi ismeret­ségeket kötöttek, berúgtak, verekedtek, botrányt okoztak, azért rendőri intézkedést kel­lett foganatosítani velük szem­ben. A gépkocsit időközben körözték, ennek alapján fel­ismerték, s mindhármukat őrizetbe vették. A Fővárosi Bíróság Házkötő József büntetését — a többi között figyelembe véve, hogy korábban ötször megbüntet­ték, valamint kezdeményező szerepét — az első fokon ki­szabott három évről három évi és nyolchónapi szabadságvesz­tésre súlyosbította. Beleznay Ádámot pedig két és félévi, Szemján Lászlót kétévi és kéthónapi szabadságvesztésre ítélte. Házkötőt ezenkívül öt évre eltiltotta a gépjármű- vezetéstől, Beleznayval szem­ben pedig megszüntette ko­rábbi, hétéves büntetése egy- harmadára kapott feltételes szabadságát, s elrendelte le­töltését. ciói és azok rendszere nagy­mértékben összefügg a gaz­dasági mechanizmussal. Az határozza meg, hogy az állam milyen módszerekkel látja helyesnek a népgazdasági ter­veket megvalósítani. AZ IPARI TERMÉKEK termelői árai elvileg különbö­ző típusúak lehetnek. Mivel az árnak elsősorban a ráfor­dításokat kell fedeznie, az ár­megállapítás természetes alapja az önköltség. Az árak típusát az határozza meg, hogy mihez viszonyítva ala­kul az önköltségen felüli tisz­ta jövedelem, melyet az ár­nak tartalmaznia kell. Amennyiben ez az önköltség arányában alakul, úgy ön­költség típusú árról, ha a ter­mék előállításához felhasznált élő munka (munkabérköltság) arányában alakul, akkor ér­téktípusú árról beszélünk. Olyan esetben, amikor a rea­lizálható tiszta jövedelem nagyságát túlnyomórészt a termelésben lekötött álló- és forgóeszközök értéke határoz­za meg, termelési ártípusról van szó. Az egyes típusok helyessé­gét aszerint lehet megítélni, melyik biztosítja jobban a társadalmi munka számbavé­telét, a gazdasági tisztánlá­tást, illetve melyik ösztönöz jobban a takarékosságra. Az önköltség típusú árat az úgynevezett nettó ár for­májában (államilag rögzített ár) az 50-es években hazánk­ban is alkalmaztuk. Ez az ár­típus egy ideig megfelelt a fő követelménynek, elősegítette a jövedelmek átcsoportosítá- tását, az iparosítást. A későb­biekben mindinkább kiütköz­tek hibái. EZT AZ ARTlPUST a két­szintűség jellemezte. A ter­melési eszközök árai az álla­mi szektorban értékszint alatt voltak, illetve általában csak egy minimális tiszta jövedel­met tartalmaztak, míg az itt előállított jövedelem további része a fogyasztói szektorban realizálódtak. Az anyagok és egyéb termelési eszközök árai így nem fejezték ki'az előál­lításukhoz szükséges ráfordí­tásokat, elszakadtak a fo­gyasztói áraktól. Az utóbbiak, azaz a kereslet alakulása nem éreztette hatását közvetlenül a termelésben. Mivel az ár­arányok nem fejezték ki az értékarányokat, ezek nem se­gítették a gazdasági tisztánlá­tást, nem voltak alkalmasak gazdasági döntések alátá­masztására. Dr. Gönczi László (Folytatjuk) Prémium az ügyfeleknek Szállítási előleg — ez a té­mája a rövid beszélgetésnek, amelyet a MÁV Budapesti Igazgatóságán Rigó László ke­reskedelmi osztályvezetővel folytattunk. Az a kérdés, hogy a csöndesebb téli szezonban akad-e elég fuvarozni való s nem lehet-e előbbre hozni több tétel postázását és hely­színre küldését. Lehet, hogy az első pillanatra korainak tűnik a téma, hiszen két-há- rom napja még az volt a gond, eljut-e a vonat mindenhová, nagyobb késés nélkül. — Éppenhogy időben szó­lunk. Csak akkor tudunk ele­get tenni maradéktalanul a rendelő kívánságainak, ha irá­nyunkban ő is belátó. Tíz- és tízezer tonnás tételeket lehet a tavaszi—nyári nagyobb for­galom előtt feladni. Ez egy­aránt érdeke a MÁV-nak és a szállíttatónak. A kereskedelmi főnök félre­érthetetlenül jelzi, hogy sok­kal jobban jár aki az I. ne­gyedév lejárta előtt szállíttat. Az esettől és tételtől függően tonnánként 6—8—12 forint prémiumot juttat vissza a ne­gyedév végén a MÁV. — Rendkívül ötletes és hasznos megoldás az is, hogy több szállíttató vállalat meg­osztja a kilátásba helyezett prémiumot a címzettel. Érthe­tő, hiszen a fuvar attól függ, fogadja-e az átvevő. — S a tapasztalatok? — Nem a legkedvezőbbek. De több ügyfelünk mentségére legyen mondva, a hideg idő közrejátszik ebben. így csak megértéssel yehetjük tudomá­sul, hogy a délegyházi kavics­bányánál is lemondták ä va­gonokat, mert a nagy hideg­ben befagyna az anyag. Re­méljük azonban, jön a kedve­zőbb időjárás s akkor módja lesz mindenkinek arra, hogy már az év elején szállíttasson. Egyébként megközelítőleg egy­millió tonnára kötöttünk ilyen szerződést. Ha betartják, nem leszünk majd kellemetlen helyzetben később, nem le­szünk kénytelenek a napi rendelések egy részét vissza­utasítani, vagy késedelmesen lebonyolítani. — t. gy. — \ Az egyetemi felvételi vizsgákról és a pontozásról A felsőoktatási intézmények | nappali tagozatára pályázók június 26 és július 20 között tehetnek majd felvételi vizs­gát. A tanítóképző intézetek tanítói szakára és az óvónő­képző intézetekbe jelentkezők­nek azonban még a felvételi vizsgát megelőzően pályaalkal­massági vizsgán kell átesniük. A felvételi vizsgán — az öt fokozatú osztályzási rendszert alkalmazva, de az elégtelen osztályzatot 0-nak véve — kü- lön-külön osztályozzák az írás­beli dolgozatokat és a szóbeli feleleteket, illetve gyakorlato­kat. A pályázók itt maximáli­san tíz pontot érhetnek el. E pontszámokat egészítik ki a felvételi vizsga tárgyaiból a középiskola második, harma­dik és negyedik tanéve végén elért eredmény és az érettségi ren’-'ségének figyelembevéte­lével számított pontok. Annak a fiatalnak, aki ta­valy megfelelt a felvételi vizs­gán, ha ismét ugyanabba az intézménybe és szakra jelent­kezik, nem kell felvételi vizs­gát tennie. Erre vonatkozó ké­rését azonban a jelentkezés­kor írásban kell közölnie. A felvételi bizottságok hatá­rozatáról a jelentkezők írás­beli értesítést kapnak. Az el­utasítottak,kai közük a felvé­tek vizsgán elért pontszámot, a döntés okát, valamint a fel­lebbezési lehetőségeket. MOHA TIKVERŐZŐK Régi népszokást elevenítet­tek fel kedden a Fejér megyei Moha község fiataljai. A le­gények női ruhába öltöztek, fekete álarcot öltöttek, kender- szakállt, s nagy piros orrot ra­gasztottak. Botokkal hadonász­va a tyúkólat keresték. A há­ziasszonyok persze sehol sem várták meg, hogy a „tikverő- zők” szárnyasaikat megker­gessék. Tojást és jó falatokat ajándékoztak a maskarába öl­tözött vidám fiataloknak, s ez­zel a bekormozástól is meg­menekültek. Este a „tikverő- zők” nagy rántottalakomát csaptak. Amennyiben nő a munka termelékenysége az egységnyi termék (darab, kg, stb.), érté­ke csökken. A társadalmilag szükséges munkamennyiség­ben a termék előállításához közvetlenül szükséges mun­kán (élő munka) túl beleszá­mít a felhasznált termelési eszközökben tárgyiasult ko­rább kifejtett munka is. Az értéktörvénynek a mechaniz­musa — amit a fentiekben ál­talánosságban fogalmaztunk meg, ilyen tiszta formában csak az árutermelés viszonyai között valósul meg. Már a ka­pitalizmusban bonyolultabbá válik a törvény érvényesülése, mivel a különböző iparágak egyenlőtlenül fejlődnek és különböző nagyságú tőkebe­fektetések is szükségesek ugyanolyan nagyságú érték előállításához. AZ ÉRTÉK NAGYSÁGA, illetve a társadalmilag szük­séges munkamennyiség a ka­pitalizmusban spontán folya­matban alakul ki. A szocializ­musban a tervszerű gazdasági irányítás következtében a tár- sadálom képes ezek nagyságát tudatosan befolyásolni első­sorban a technika és a terme­lés egyéb feltételei fejlesztése útján. Az érték és az ár köl­csönösen hatnak egymásra. A meghatározó az érték nagysá­ga és ezt követi az ár, de az utóbbi visszahat az előbbire is. Így pl. a szocializmusban a társadalmilag szükséges mun­kamennyiség alakulását befo­lyásolja a termelő vállalatok érdekeltségének foka. Ameny- nyiben az árak színvonala le­hetővé teszi, hogy a vállalatok viszonylag magas egyéni rá­fordítása is megtérüljenek az árakban, úgy nem kénysze­rülnek a termelés feltétele?- nek javítására, ellenkezőleg viszont igen. Itt nagyon lé­nyeges szerepe van tehát a társadalmi kontrollnak, hogy ez az érték a piacon a piac el­lenőrzése mellett alakuljon ki. Az értéktörvény szerepe és az árak funcióinak érvénye­sülési köre a szocialista épí­tés különböző szakaszaiban változik. A centralizált, direkt irányítású rendszerben az ál­lam széles körűen korlátozza ezek érvényesülését, míg az indirekt irányítású rendszer­ben nagyobb teret kapnak. Az első esetben az ár gazdaság- szabályozó szerepét csak a népgazdaság bizonyos terüle­tein tölti be. (Fogyasztói árak.) Az ipari termelés terén az ár fő funkciója, hogy a tervezés számára regisztrálja a termékmozgást. Mint látható, az árak funk­Lázadás — Ügy, most jó — mondta az asszony. Haja, mint szakadt fekete függöny, be­takarta a férfi karját. — Most minden más. Te más vagy. Te erős vagy és sze­líd. Csak erős ember lehet szelíd. A gyenge: durva. Félelme teszi olyanná, mint a pokróc. Ugye? Attól van a gyen­gébb bosszúálló durvasága? A férfi nem válaszolt. Az asszony folytatta. — Miért is tart ilyen rövid ideig. Olyanok találkozásaink, mint a kóbor szellő. Jön, hirtelen összeölelkezik a fákkal, a virágokkal, gyengéden meg­rázza őket, aztán volt, nincs, eltűnik nyomtalanul. — Kóbor szellő — jegyezte meg a férfi. — De most jó. Most teljesen más. Fi­gyeld, hogyan ver a szívem. A férfi odahajtotta fejét az asszony mellére. Hallgatózott. — Máskor nem így ver a szívem. Ha tudnád ... Ha tudnád, hogy sokszor kín­lódik körülöttem még a szoba fala is. Ügy, mint én. Nem szeretem. Már rég­óta. Az is lehet, hogy nem is szerettem soha. Biztosan ... — És akkor? — kérdezte a férfi. * — Nem tudom. Én is sokszor kérdez­tem magamtól: miért? Talán a meg­szokás, és a kényelem. Kényelem? — sóhajtott. — A kényelem a putriban ta­lán jobb, mint ebben a házban. Nem tudom, miért? Sokszor, amikor megszé­dülök, azt hiszem, nem élem túl a per­ceket. De mit tegyek? Nő vagyok ... Egyenjogúság? Én nem dolgozom. Hallgattak. Az asszony felemelte a fejét. Könyö­kére támaszkodott és úgy figyelte a férfit. Sokáig feküdtek. A szobába bederengett a hold. Csend volt. Csak a szívverések doboltak üte­mesen, annyira hallhatóan, mintha tö­mör vízcseppek kopogtak volna. — Hallod? — kérdezte az asszony. — Mit? — A szívverésünket. — Hallom. — Holnap már megint nem hallgat­juk. Istenem! — Az asszony mély lé­legzetének vége, mint túlfeszített húr pattogása hangzott. — Holnap megint visszahuppanni a tizenöt éve tartó valóságba. Olvastam egy könyvet. Arról szólt, hogy valami­kor a katonák között nők is voltak. Markotányosnők. Azóta úgy érzem, én is markotányos vagyok. Főzök és együtt fekszem egy férfival. Semmi több. A férfi nem szólt semmit. Az asszony tovább beszélt. — Félek az estétől, mint gyermek a szörnyetegtől. Lefeküdni a házasság kényszeréből. Olyannak érzem magam, mint a kut£a, ha megalázzák. Parancs­szóra tűrni a gyenge gyávaságot. Tudod, milyen szörnyű? Lélegzetvételnyi szünetet tartott az asszony, azután keserű lázadással foly­tatta. — Gyermekkoromban sokat vertek. Nem tudtam tenni ellene semmit, csak sírtam. Eleinte. Később már nem is sírtam. Valahogy azt hittem, erősebb lettem, mert nem sírok. Nem igaz. Nem lettem erősebb, csak fáradtabb. De most sírok. Mindennap. Sokat sírok. . In­kább vernének. Az ilyen élet rosszabb a verésnél. A verésben legalább féltés van. De Andor nem félt. Ügy kezel, mint ruhadarabot, amelyet használat után félretesz és várja, hogy a követke­ző használatig mosás nélkül megtisz­tuljon .. — Ez jó hasonlat — szólt közbe a férfi. — Andor nem gondol arra, hogy az ember holtáig gyerek, és korától füg­gően, de valahogy mindig játszani kell. Különben a napok megszakadnak. S velük megszakadnak a kötelékek is. A mi életünk olyan, mint a távírószalag. Tele van szaggatott vonalakkal. Az asszony elhallgatott. Torkából csak mély sóhajok jöttek. Fejét visszafész­kelte a férfi vállához. Melle szabályta­lanul emelkedett és apadt. Kifárasztot­ta saját elbeszélése. Szemeit homály vonta be, mintha fehérre festett üve­gen keresztül nézte volna a holdat, csak tört, sárga fényt látott. Aztán im­bolygóit a hold. Lehunyta a szemét. Félt. Menekülni akart — Te tudod — mondta a férfi. — Senki sem kényszerít a putriba. Vagy kényszerít? Az asszonyt megrázta a gondolat, s mint hangos álmot, tárgyilagosan mond­ta: — Szabadulni? Nehéz a megszokott­ból. Még ha rossz is. A szabaduláshoz is erő kell. Engem már legyengített a ti­zenöt év. Képzeld, amikor az ember ti­zenöt évig él úgy, hogy csak befelé til­takozhat. És hiába lázad a sorsa ellen, mindenütt csak fal és fal, amelyben meg sem látszik a körme nyoma. Már nem kísérletezem. Elfáradtam, de ki tudja, hátha még otrombább lenne a sors, amikor úgy érzem, már-már meg­szabadultam. Ezért vegetálok. Pedig sokszor különös érzés ragad meg. Ügy vélem, belepusztulok. Olyankor mindig odaállok a mosónő mellé és segítek ne­ki, vagy a bejárónővel együtt takarítok. Ezek a menekülések. De nem tartanak sokáig. Tiszavirágéletűek. És elemi erő­vel zuhanok vissza a zsákutcába ... Hallgatsz? — Persze. — Nos, valamikor úgy képzeltem, hogy gyerekeim lesznek, és azok majd sok mindenen túlsegítenek. Nincs gyer­mekem. Fáj. Pedig akkor biztosan köny- nyebb lenne... Jaj, el ne aludjunk. Már négy óra? Andor a gyorssal érkezik. Rendbe kell szednem magam. Vincze György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom