Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

A PESíME&YEr HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Xm. ÉVFOLYAM, 39. SZÄM 1969. FEBRUAR 16., VASÁRNAP Bizonyított a tsz-elnök Tíz gy ofss először nyereséges a Dózsa A huszadik zárszámadó köz­gyűlésre jött össze a Dózsa Termelőszövetkezet tagsága pénteken délelőtt. Több mint háromszázan hallgatták meg Petőfi Sándor tsz-elnök beszá­molóját, amely az 1968-as gaz­dasági év eredményeit tartal­mazó mérlegadatokat ismer­tette. A két évtizede megalakult termelőszövetkezet az utóbbi tíz évben nem dicsekedhetett $2. év végi értékelések alkal­mával. A felelőtlen vezetés és a munkafegyelem, lazasága év­ről évre veszteséges mérleget okozott. A legutóbbi két esz­tendőben — amióta az új el­nök vezeti a tsz-t — megpró­báltak ennek a már-már ál­landósuló „hagyománynak” gátat vetni. Sikerült. Tíz év óta először zárta nyereséggel az évet a Dózsa Termelőszövetkezet. A számok a folyamatos fejlő­désről tanúskodnak. Amíg ugyanis 1960-ban — a jelenle­gi területen — mindössze 10,5 milliós árbevételt érték el, és ez a két szám két évivel ezelőtt is még csak 16,millió forint volt, addig az elmúlt esztendő bruttó árbevétele elérte a hu­szonnégymillió forintot. Hozzásegítette ehhez a ter­melőszövetkezetet az új gazda­ságirányítás kötetlenebb^ ter­melési lehetőségei, de inég in­kább az a tény, elnöke — a sokszor rosszindu­latú, gáncsoskodó vélemények ellenére — olyan új üzemága­kat honosított meg a gazdaság­ban, amelyek nélkül a jelen­legi nyereség nem jött volna létre. A bimbóskel és az anya­rozs termesztése éppúgy ezek közé tartozik, mint az árbevé­tel egyharmadát biztosító ba- tomfinevelés, illetve a barom­fikeltető állomás. Az elmúlt esztendőben — az országos aszály ellené­re — e területen és a ko­rábbi évekhez viszonyítva kimagasló terméseredmé­nyek jöttek létre a szövet­kezetben. A két évvel ezelőtti holdan­ként! 7 mázsás búzatermés he­lyett 1968-ban 14 mázsát taka­rítottak be egy holdról. Igaz, hogy az anyagi erőforrások megnövekedésével tavaly egy­millió forinttal nagyobb - érté­kű műtrágyát használtak fel, mint két évvel ezelőtt. De ugyanígy, emelkedett a kuko­rica átlagtermése is. Az elmúlt esztendőben be­bizonyosodott, hogy a szövet­kezetnek — mivel terü­letének legnagyobb része ho­mokos — nem az intenzív technológiát igénylő paprika­termesztéssel kell foglalkoznia e szárazföldi kertészetben, ha­nem az itt jóval nagyobb jö­vedelmet eredményező paradi­csom termelésével. Burgonyát pedig — az alacsony termésát­lag miatt — csak annyit sza­bad termelniük, amennyit a tagok szükségletének kielégí­tésére fordítanak. A mérlegben szereplő ered­mény nem nagy. Mindössze 1 millió 843 ezer forintról van szó. De ez elegendő ahhoz, hogy megteremtsék vele a biztonságos termelés alap­jait. Az összeg értékét növeli, hogy a kötelező tartalékolások mel­lett a tagok jövedelme meg­haladja a megyei átlagot, és megfelel egy gyári munkás át­lagos keresetének. A 697 dol­gozni képes tag közül 233-an tizenkétezren felüli jövedelem­hez jutottak, és további 46 tag részesedése elérte a 25 ezer fo­rintot. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt a tényt, hogy csaknem két­száz tag hatezer forinton alul keresett az elmúlt évben. Ezek egy része idős, gyengébb fizi­kumú ember, akik legjobb aka­ratuk ellenére sem tudnak na­gyobb részt vállalni a közös munkából. De számottevő há­nyaduk olyan, aki indokolat­lan lazsálással, távolmaradás­sal nehezíti a jobb eredmény elérését. Csak annyit dolgoz­nak, amennyi ahhoz szükséges, hogy a háztájit megkapják. A vezetőség a jövőben — a be­csületes többség érdekeit kép­viselve — nagyobb szigorral jár el az ilyenekkel szemben. A közgyűlésen közel három­száz tag kapott összesen csak­nem 130 ezer forint jutalmat. Az ő szorgalmuk, becsületes munkájuk, és a megváltozott vezetés hasznosnak bizonyult elképzelései — amelyek a je­lenlegi nyereséget is létrehoz­ták — biztosítékok arra, hogy a Dózsa az idei gazdasági év­ben még inkább megközelíti a már megerősödött termelőszö­vetkezeteket. Karai László Csütörtökön Pártbizottsági ülés Csütörtökön reggel 9 órai kezdettel a városi pártbizott­ság székházában ülést tart a városi pártbizottság. Horváth József osztályveze­tő jelentést tesz a pártbizott­ság tagjainak az 1968—69. évi politikai oktatás eddigi tapasz­talatairól. Ezt követően megvitatják az MSZMP városi bizottságá­nak és végrehajtó bizottságá­nak idei munkaprogramjának főbb célkitűzéseit. Az élvonalban 76-ból 11-nek főiskolája, 42-nek érettségije van A Városi tanács végrehajtó bizottságál', élptt Szűcs Zoltán tanácselnök részleten jelentés- bent beszámolt a városi tanács hivatali szervezetéről, s a ta­nácsi és a tanács felügyelete alá tartozó vállalatok és intéz­mények dolgozóinak képzett­ségéről, helytállásáról és munkálkodásáról. A tanács hivatali szerveze­tének összlétszáma 76 fő, akik közül 56 dolgozik fontos, ve­zető munkakörben. Egyetemi, főiskolai végzettsége 11 főnek, érettségije 42 főnek van. Ál­lamigazgatási vizsgát 35-en, különböző szakmai vizsgát 34- en tettek, s akik még nem tettek államvizsgát, folyó év végéig kötelesek azt letenni. A tanács dolgozói a lakosság ügyes-bajos dolgait általában közmegelégedésre intézik, amit bizonyít az, hogy az elmúlt év első felében a hivatali szerve­zet 1984 határozatot hozott, il­letve intézkedést tett, és azok ellen az érdekelteknek csak 3 százaléka élt fellebbezéssel. A hivatali szervezet 'á lakosság kommunális, egészségügyi, szo­ciális és egyéb igényeinek mi­nél jobb kielégítésére törek­szik, ezért érdemelte ki váro­sunk már két egymást követő évben, a megye városai közötti versenyben a 100 ezer forin­tos első díjat. Megállapítja a jelentés, hogy a hivatali apparátus po­litikai iskolázottsága még el­marad a szakmai iskolázott­ságtól. A politikai képzettség terén a művelődésügyi dolgo­zók vezetnek, jelenleg is 82 pedagógus tanul marxista esti egyetemen, marxista középis­kolában és különböző ideoló­giai tanfolyamokon. A tanács hivatali apparátu­sában az utánpótlást előlépte­tésekkel igyekeznek megolda­ni, és a lehetőség szerint arra törekszenek, hogy az appará­tus létszámát csökkentsék, hogy a bérmegtakarítás segít­ségével jobban képzett, na­gyobb munkabírású dolgozó­kat tudjanak alkalmazni. A honvédelmi nevelőmunka tapasztalatai Az idei tanév során az álta­lános iskolások közül a hete­dikesek új ismereteket kap­nak a honvédelmi tudnivalók oktatásában. A városi tanács művelődésügyi osztálya nem­rég mérte fel az eddigi ta­pasztalatokat. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a honvédelmi nevelőmunka része a hazafiságra való ne­velésnek. Az eddig eltelt idő­szakban az iskolák úttörőcsa­patai a nevelők, valamint az MHSZ helyi szervezete között megfelelő kapcsolat alakult ki. Jól sikerült számcsatát és járőrversenyt rendeztek ta­valy szeptemberben a fegyve­res erők napján az úttörőcsa­patok. Ebben az MHSZ épp­úgy segítségükre volt, mint az iskolai lövészkörök megszer­vezésében. Jelenleg a Petőfiben ket­tő, az Aranyban, Rákóczi­ban és a Kossuthban egy- egy lövészkor működik, amelyben összesen 78 ta­nuló vesz részt. Az oktatást tartalékos tisztek, illetve a lövészethez értő pe­dagógusok végzik. A művelődési miniszter utasítása szerint évente 6 órát kell fordítani a honvédelmi ismeretek oktatására, a hete­dik osztályban. Ez azonban csak arra elegendő, hogy a legszükségesebb tudnivalókat elsajátítsák a gyerekek. A ha­zafias nevelés — amelynek a honvédelmi ismeretek oktatá­sa elengedhetetlen része — tulajdonképpen jóval több al­kalommal történhet ennél — még ismeretanyag formájá­ban is. Az úttörőcsapatok pél­dául állandó kapcsolatot tar­tanak fegyveres alakulataink ceglédi képviselőivel. Április­bari a Petőfi- iskola úttörőcsa­pata néhány tartalékos tisztet meghív rajÍQglalkozásra, az Arany János iskola úttörői pedig úttörő- és kisdobosava­táskor a ceglédi alakulat egyik tisztjét kérik fel, aki majd az avatást vezeti. A Rákóczi iskola úttörői a rendőrséggel és a mun­kásőrséggel tartanak kap­csolatot, és több iskolában a pedagó­gusok megismertetik a gyere­kekkel a Lobogó és a Néphad­sereg című lapot. Az elsajátított ismeretek szép demonstrációja lesz má­jus 17-én, amikor a honvédel­mi nap keretében az úttörők a honvédelmi versenyt is le­bonyolítják. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy g. honvédelmi ismeretekkel szívesen foglal­koznak a tanulók és az úttörő­szervezet, valamint az MHSZ közreműködése, támogatása megkönnyíti a pedagógusok­nak e téren végzett munká­ját. (—ara—) 3 millió 230 ezer forintot fordítónak útépítésekre Megtárgyalta a végrehajtó bizottság az 1969. évi városi költségvetési javaslatot Elkészült a városi tanács 1969. évi költségvetési terve­zete. A tervezet szerint, a bevé­tel a következő tételekből ala­kul: A lakosság által fizetett együttesen kezelt adókból 3 millió 526 ezer forint, a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek jövedelmi és gépjármű­adójából 1 millió 733 ezer fo­rint, melyeket a Pest megyei Tanács teljes egészében áten­ged a városnak. A fenti ösz- szegen kívül a megye 30 mil­lió 643 ezer forint tanácsi hozzájárulást ad, úgyszintén a működési bevételekből kü­lön 2 millió 909 ezer forint segítséget nyújt a városnak, úgyhogy 1969. évre a bevételként előirányoz­ható költségvetési összeg 38 millió 811 ezer forintot tesz ki. Ebből a költségvetési bevé­teli keretből a megyei tanács 2 millió 242 ezer forintot en­gedélyezett felújításokra, ami­ből a pénzügyi osztály a gim­názium belső részének felújí­tására, az I—II. kerületi bel­vízelvezető csatorna építésére, n ÚR"-VEZETÖK II o ö V ötvennyolcán vesznek részt a KPM gépkocsivezető-képző tanfolyamán. A leendő autósokat Klenovszki Márton al­hadnagy oktatja a közlekedési jelzőtáblák ismeretére. Székely Józsefné és Varga Gyuláné odaadó figyelemmel kísérik a magyarázatot: a jó gépkocsivezetőnek feltétlenül ismernie kell ezeket a jelzéseket. Foto: Kiss A mai rohanó életben, a televízió és az űrhajó kor­szakában kihal a babona, melynek 50—60 esztendővel ezelőtt még kőrösön is sok hivő je volt. Gyerekkorom­ban gyakran eljártam a nagymamámhoz, aki a Ho­mokoldalon, a régi Vásár­szélen lakott. Nyári estéken kiültünk a ház elé tett nagy szálfára. Főleg szombat és vasárnap estéken, a szom­szédok odajöttek beszélget­ni. Férfiak, asszonyok, öre­gek, fiatalok. A csillagos ég alatt többnyire az öregek sok érdekeset meséltek. Még most is jól emlékszem a 80 esztendős Pákozdi bácsira, aki egy este a „tudákos” asz- szonyokról beszélt. — Tudjátok — kezdte, van már vagy öt esztendeje, hogy eljött hozzánk az öreg Buczkóné, aki ott lakott az utca végén, és fél liter tejet kért. A feleségem nem adott neki, mert készre hordta, házakba. Magunknak is alig maradt. — És másnap reggel már véres tejet adott a tehe­nünk, a vénasszony .,meg­verte’’ szemmel. Szinte két­ségbe voltunk esve. Nem vi­HALDOKLIK A BABONA hetjük a tejet, mit szólnak a vevők? Elpanaszoltam nagy bajunkat az öreg Gergő ju­hásznak, aki reggelenként a mi utcánkban hajtotta kife­lé a nyáját — Hát fiam, te mindig jó ember voltál, segítek rajto­tok. Holnap kora hajnalain kelj, amikor még mindenki alszik. Szó nélkül, szépen megfejed a tehenet, és a vé­res tejet a sajtárból beleön­töd a kút melletti kisvályú- ba és elkezded a tejet a bal­tával vagdosni. Meglásd, nemsokára megjelenik a vén szipirtyó. De te baltázd tovább a tejet, még csak bí­rod. — Én megfogadtam a ta­nácsot — folytatta Pákozdi bácsi, s mikor a tejet vag­daltam, egyszercsak odajött a vén Buczkóné és visongva megfogta a karomat. De én, a tanács szerint, tovább vagdaltam a véres tejet, és midőn már nagyon megun­tam a vagdalást, feltekintet­tem. Ott állt mellettem a tudákos vénasszony. Csupa vér volt az arca... És este már nem adott véreset a te­hén ... A régi homokoldali esték és a fentihez hasonló babo­nás mesék jutottak eszembe, a napokban elmentem egy körösi asszonyhoz, akiről ré­gebben sokat hallottam, hogy az ismerősöknek ma­gyar kártyából kiveti a sze­rencséjét. A kártyatudo­mányt a régi öregektől ta­nulta. Nem kér díjazást, szórakozásból csinálja. Ha nagyon rosszat mutat a kár­tya, összecsapja a paklit és nem mond semmit. Hogy érdekeseb legyen a riport, magammal vittem egy eladó sorban levő kis­lányt is. Beléptünk a ren­des kis konyhába, szinte csodálkozva fogadott az asszony. — Szeretnénk megtudni, mit mond nekünk a kártya? — szóltam. — Mostanában ritkán ve­szem elő, meghalt már a ba­bona — mondta mosolyogva. De nem akarta a kedvemet szegni és előkereste a kár­tyát. Kitette az asztalra a kis­lány jelképét: a piros alsót, majd elemelte és rakta a kárytákat, s szinte boldogan mesélte, hogy a kislány éle­tében jön a piros felső és a zöld király: a barna fiú, a szerelem, s az ajándék, ami valószínűleg karikagyűrű lesz. De vigyázni kell, mert ott van a zöld alsó: a ve- télytárs szőke leány ... Azután nekem is kivetette a kártyát. Nem mondott rosszat. A tök hetes hozza a levelet és a pénzt. És a zöld alsó, a szőke nő szeretettel van irányomban ... A tűzhely mellől felkelt és fejét rázva nyújtózkodott egy nagy sárga macska. Nem fekete, mint a régi tu­dákos asszonyoké! És mint­ha azt mondta volna: Ne­hogy higgyetek a kártyá­nak! 1969 van. Ha még egé­szen nem is halt meg, de haldoklik a babona. Sokan még félnek a péntektől és a tizenharmadikétól, de én ennek is ellentmondók: ami jó történt az életemben, az mind pénteken történt. Kopa László a lencsés-világosi általános iskola felújítására, a Biczó Géza utca sarkán, vaalmint a Hosszúhát és a Batthyány ut­ca keresztezésénél fúrandó kutak költségére javasol for­dítani. Utak, hidak fenntartására és korszerűsítésére a megye az 1968. évi 1 millió 522 ezer forinttal szemben az idén 3 millió 230 ezer forintot szán, amiből a Téglagyári út építé­sének kiegészítésére, a Szilá­gyi, Arány János, Nádor, Baj- csy-Zsilinszky és Szabadszál­lási utak, a Reviczki utca, a Losonczi utca, Bállá Gergely utca elágazásáig, az Ifjúság és Hajnal utca, a Fáskert ut­ca, a Kórház bejáratig építé­sére, a Kustár utcának a Kölcsey utcáig és az ott épü­lő hídmérleg környékének ki­építésére, a Petőfi és Örkényi utcák útjainak felületi keze­lésére, az utakkal kapcsolatos úttisztítási és egyéb kiadá­sokra kívánják fordítani. Az egyéb költségvetési ki­adásokra 5 655 000 forin­tot, a szociális és egészségügyi há­lózatra 12 948 ezer forintot, a kulturális ágazatokra 14 321 forintot javasolnak. A végrehajtó bizottság a tervezetet megvitatta és elfo­gadta, s Tanai István végre­hajtó bizottsági elnökhelyet­tes^ indítványára felhívással’ fordul a termelőszövetkeze­tekhez, hogy a belterületi gyalogjárdák és külterületi utak még fokozottabb ütemű javításához erejükhöz mér­ten nyújtsanak a tanácsnak anyagi segítséget. (kopa) A helyes táplálkozásról A Dózsa Termelőszövetkezet Örkényi úti klubjában kedden este 6 órakor dr. Szépe Margit Mikor, hogyan, mennyit és mit együnk címmel előadást tart a helyes, és az évszakoknak megfelelő táplálkozásról. Nők akadémiája Kedden délután 6 órai kez­dettel a művelődési ház eme­leti klubtermében egészség- ügyi előadással folytatódik a nők akadémiája. Ezúttal dr. Harmos Csaba üzemi főorvos A tisztaság — egészség címmel tart előadást, amely része egy most kezdődő sorozatnak. Krisztina viszontagságos születése napja című február 12-én megjelent cikkünkben tévesen január 5-ét írtunk február 5-e helyett. MOZIMŰSOR Méhek völgye. Lovagtörté­net a XIII. századból, színes csehszlovák film. Csak 16 éven felülieknek. Előadások kezdete: 3, 5 és fél 8 órakor. Matiné Légy jő mindhalálig. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor Fényes szelek. Magyar film. Rendezte: Jancsó Miklós. Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. És milliók leszünk. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom