Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

1969. FEBRUAR 16., VASÁRNAP 7 PUST Mt«. ''■^Mírhu-í Á bátorság tanulói Hány falterem" mézet? Horgászvigasz Halat a vízbe... Manapság, amikor a.z ember a holdat ostromolja, s minden bizonnyal sétát is tesz rajta a közeljövőben, a repülés mil­liók fantáziáját mozgatja meg. Az idősebbek beletörődnek a változtathatatlanba: ők már aligha repülhetnek más boly­góra. Viszont a fiatalokat szin­te korlátlan távlatok hívogatják. Az űrhajós mesterség a jö­vőben nemcsak a szovjet és az amerikai fiatalok kiváltsága lesz minden bizonnyal. Persze ahhoz, hogy valaki feljusson a kozmoszba, előbb meg kell ta­nulnia elszakadni a földtől, és oda épségben visszatérnie. Ha­zánkban is számos lehetősége van a fiataloknak arra, hogy megismerkedjenek a repülő, az ejtőernyős sporttal. Aki nem jut fel a kozmoszba, vagy nem lesz belőle világbajnok, Téli kiképzés az egyik klubban. Tigrisugrás — ahogyan az oktató bemutatja. zésen, amely ősszel kezdődik, tavaszig tart. A kiképzés elég bonyolult és nehéz, de al­kalmasság esetén akarat és szorgalom dolga az egész. El­rás. Az őszi-téli tanulás után várja a fiatalokat a repülőtér, a néhány napos tábor. Először „csak” nyolcszáz méterről ug­ranak, később hatszázról, ha ez jól megy, akkor már sza­badugrás következik. Később, a legjobbak telj esi tményug- rással foglalkoznak, cél- és stílugrást gyakorolnak. Vérbe­li sportolókká válnak. Izgalmas, érdekes, bátorsá­got, erős, egészséges fiúkat, lányokat nevelő sportág. Aki megszereti közben a repülést, az előtt nyitva az út — repülő­iskolára jelentkezhet. Hazánk számos kitűnő sport- és hadi- pilótája ejtőernyős korában választotta örök szerelméül a repülést. A. F. A világ minden részéből 1200 fafajtát és cserjét gyűj­töttek össze másfél évtized alatt a püspökladányi szikkí­sérleti telepen. A telepen foly­tatott kísérletekkel arra ke­resnek választ: milyen fafajták alkalma­sok leginkább a Horto­bágy környéki, kunsági és bihari szikesek erdősíté­sére. Csaknem 3 évtizedes munkás­ságuk eredményeként a Hor­tobágy és Nagykunság találko­zóvonalán, ahol a legszeszé­lyesebb az időjárás és legke­vesebb a csapadék, több mint 500 hektár erdő díszük. Az akác helyett nyár-, tölgy- és fenyőfát telepítenek a gyen­gén termő, fehér földeken, minden esztendőben „bizo­nyítványt” állítanak ki az ar­borétum fáiról, s a legjobb osz­tályzatot azok kapják, ame­lyek azonos körülmények kö­zött a leggyorsabban növeked­tek. A kutatók kísérletüket újabb területre is kiter­jesztették. Figyelik és mérik, hogy a vi­lág minden tájáról érkezett fa­fajták közül melyek a „leg­édesebbek”, azaz melyekből tudják a legtöbb virágport gyűjteni a méhek. Kéteszten- dei megfigyelés alapján a püs­pökladányiak szerint több mint 200 „méztermő” fa van az arborétumban. Fészekben a süllő 18 vagon „újonc” ponty Immár sajtóból is ismert tény, hogy az elmúlt év nem sok örömet tartogatott a százezernyi magyar horgász­nak. Ezen próbál segíteni a hogászszövetség, amikor a ke­zelésében levő (146 holdnyi) ivadéknevelő halastavak se­gítségével nagy mennyiségű halutánpótlást helyez vi­zeinkbe. Ennek a hírnek több Pest megyei vonatkozása is van. Nemcsak az, hogy az említett halastavak nagyrészt Makidon találhatók, hanem az is, hogy ez az utánpót­lás döntően olyan vizekbe kerül, ahol a megye horgá­szainak fogási lehetőségeit fogja gyarapítani. Legnagyobb horgászvizünkbe, a soroksári Duna-ágba kerül például az 1871 mázsányi, egyedenként 30 dkg és 1,20 kg közötti ponty­nak, vagy a 770 d!b, egyen­ként 20 000—30 000 ikrát tar­talmazó úgynevezett süllő­fészeknek a zöme. De a 881 000 db zsenge csukaivadékból, és a telepítésre kerülő 1340 má­zsa egyéb haszonhalból is sokat kapnak a megye vizei, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egyik legújabb horgászvizünk, az Őrszent- miklós melletti víztározó be­népesítése is teljesen ebből történik. A tatabányai erő­művi tóba kerülő nagyobb mennyiségű hal pedig a me­gye nyugati területein lakó horgászok számára okozhat majd örömet. Akik pedig az ország hegyi vagy tavi vi­zeire kíváncsiak, azok se csüggedjenek: 76 000 zsenge pisztráng, 1300 kg növényevő hal és kb 180 000 fiatal an­golna kerül a különböző vi­zekbe. Telkibányai virágok Telkibánya nemcsak termé­szeti szépségekben gazdag környékéről, hanem ipartörté­neti emlékeiről is nevezetes. Bányáiban a középkorban ara­nyat fejtettek és a községben működött Észak-Magyarország első porcelángyára. nyászsisakban, védőkabátban és karbidlámpákkal — keres­hetik fel az érdeklődők. Ismerkedés az ernyővel. Kicsi bontja a nagyot. ez sem bánja meg: erős, ed­zett ember válik belőle. Az ejtőernyős sportot a bá­tor emberek sportjának is ne­vezik, nem véletlenül. Senki nem születik erősnek, izmos­nak, de még bátornak sem. Az a 15—16 éves fiú. vagy lány, aki bekopogtat valamelyik re­pülőklub ajtaján és ejtőer­nyősnek; jelentkezik, többnyire éppen olyan vékonyka és bá­tortalan. mint a többi. Mint minden más sportnál, úgy — sőt alaposabban — itt is meg­vizsgálja az orvos — egészsé- ges-e, szellemileg, fizikailag alkalmas-e. Ha igen, akkor részt vehet a tantermi kikép­méleti és gyakorlati része van. Ismerkedik • az ejtőernyővel, megtanulja a hajlítgatást, cso­magolást és egyéb ravasz dol­gokat, ha mindezt nem tudja, sok minden lehet belőle, de ejtőernyős aligha. . A tornate­remben megtanulja a lábra- esést, bátorságnevelő ugráso­kat végez a tornaszereken, a végén már álmában is tud szaltózni. Közben megerősö­dik, ügyiesedik, nő az állóké­pessége. A kiképzés után minden tantárgyból vizsgázik. Csak ha mindenből sikeresen szerepelt, akkor jöhet az ug­Gyakorlati segítség Kulturális pénzügyi alap a szövetkezetekben A termelőszövetkezetek többségében a kulturális mun­ka alkalomszerű, megfelelő irányítás és szervezés nélküli — állapítja meg a Pest me­gyei ,, N épművelési Tanácsadó „Irányelvek”, című kiadványá­ban. Napjainkban egyre jobban előtérbe kerül a mezőgazdasá­gi dolgozó általános műveltsé­gének növelése, szakmai to­vábbképzésük biztosítása. Eh­hez ad gyakorlati és elvi se­gítséget az „Irányelvek” című kiadvány. A Pest megyei Népművelési Tanács és a megyei szövetke­zetek szövetsége szükségesnek tartja, hogy a nagy termelő- szövetkezetek hozzanak létre önálló, oktatási, kulturális bi­zottságot, és ezek meghatáro­zott éves munkaterv alapján dolgozzanak, a község műve­lődési szakembereivel egyetér­tésben. A kisebb termelőszö­vetkezetekben viszont a meg­levő szociális-kulturális bi­zottságokba válasszanak be hozzáértő népművelőt. Ahol mód van arra, hogy több ter­melőszövetkezet közösen al­kalmazzon egy főfoglalkozású népművelőt, ott éljenek ezzel a lehetőséggel. Ahol két: vagy több termelőszövetkezetnek egységes a vezetése, ott indo­kolt a közös oktatási, kultürá- üs bizottság, vagy egy főfog­lalkozású népművelő megbí­zása. Az Irányelvek javasolja, hogy a területi szövetségek alakítsák meg az oktatási, kul­turális bizottságot, melynek legfontosabb feladata a tag­szövetkezetek oktatási és ku1- turális munkájának irányítá­sa. A bizottságba hívják meg a település népművelési fel­ügyelőjét, a művelődési ház igazgatóját, a könyvtár veze­tőjét, valamint az általános is­kola igazgatóját. A termelő- szövetkezetek gondoskodjanak a kulturális alap létrehozásá­ról, és egyben járuljanak hoz­zá a község közös kulturális pénzügyi alapjához. Az emlékeket Szatmári Sán- • dór, az Ezüstfenyő Turistaszál­ló vezetője az idegenforgalom szolgálatába állítja. A külön­böző levéltárakban felkutatta a Telkibányára vonatkozó régi iratokat, okmányokat, alapító- leveleket, s azokról fotómáso­latot készített. Birtokában van egy 1270-ből származó okirat másoláta, amely arról tanús­kodik, hogy a település ebben az időben a füzéri vár tarto­zéka volt, valamint egy 1395- böl fennmaradt levél, amely szerint az aranybánya terme­lésének ellenőrzésére királyi megbízott székelt a községben. Ezeken kívül feleségével ösz- szegyűjtötte az ■ egykori porce­lángyár történetére vonatkozó adatokat és az ott készített, jellegzetes mintával ellátott tányérokat, pálinkásbutykoso- kat, kulacsokat. Ezekből az emléktárgyakból a turistaház egyik régi épületében most házimúzeumot rendez be, amelyet márciustól tekinthet­nek meg a szálló vendégei. Szatmári Sándor kezdemé­nyezésére az elmúlt évben, mint idegenforgalmi érdekes­séget, megnyitották a közép­kori aranybánya egyik legré­gibb szárnyát: a Teréz-tárót. A viszonylag száraz, vésős mű­veléssel kialakított, mintegy 300 méter hosszú bányafolyo­sót vezetők kíséretében — bá­Kész a csomag, de a felcsatolást is tanulni kell. Felfújható mentőcsúszda Repülőgépek kényszerleszál­lásakor rendkívül fontos, hogy az utasok minél hamarabb el­hagyják az utasteret, ugyan­is a gép kigyulladásának, rob­banásának a veszélye áll fenn. A modern utasszállító gépek ajtajai olyan maga­san vannak a földtől, hogy a kiugrás rendszerint baleset­tel vérei) dik. Amerikai szakemberek olyan gumiból készült csúszdát szerkesztettek, amely össze­göngyölt állapotban a repü­lőgépajtó küszöbének belső részéhez erősíthető. Baj ese­tén az ajtó megnyitásakor a csúszda szétnyílik, önműkö- dőleg megtelik levegővel, megfeszül; mindez tíz másod­percen belül megy végbe. A kísérletek során a 495 férő­helyes Jumbo típusú utas- szállító gépet hat perc lefor­gása alatt sikerült kiüríteni, egy csúszda segítségével. Amennyiben a gép minden ajtaja el van látva mentő­csúszdával, mintegy másfél perc alatt mindenki elhagy­hatja a gépet. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNAL FELVESZ KÖZPONTI TELEPHELYÉRE: eszterqályos, marós, lakatos tv-lánqheqesztő, motorszerelő villanyszerelő elektroműszerész es kőműves szakmunkasokat, pneumatikus irányítás­technikái berendezések vizsqálatahoz. mérő- és szabályozokörök üzembe helyezéséhez technikusokat, továbbá férfi seqédmunkásokat. A központi telephelyen 44 órás a munkahét. MINŐÉN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. KOLSZOLGALATOS MUNKAKÖRBE: műszer- és technoloqiai-szereiési munkahelyekre (Orosháza. Szeqed környéke. Százhalombatta, Szönyl csőszerelő központifűtes-szerelö. lakatos, neqesztő es villanyszerelő szakmunkasokat, továbbá férfi seqédmunkásokat. A vidéki munkahelyen 44 órás munkahét van MINDEN SZOMBAT SZABAD. Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér meqeqyezés szerint. Seqédmunkások részére heqesztőképzést szervezünk. Jelentkezés a vállalat Munkaüqyl osztályán: Budapest HVI1I., Gyömréi út 79—83. FIGYELEM! Pest megyei Állami Építőipari Vállalat (Budapest XXI. Csepel, Kiss János alt. u. 19—21.) FELVESZ 14—16 éves általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalokat ipari tanulónak az alábbi szakmákra: • kőműves • épületburkoló • épületlakatos • víz- és gázvezeték­szerelő • műköves • épületasztalos • szobafestő-mázoló (csak budapesti lakással rendelkezők jelentkezhetnek!) • vasbetonszerelő 'tanulmányi idő 2 év) • ács-állványozó • bádogos • tetőfedő és szigetelő lezen három szakmában tanulmányi szerződéskötés esetén felemelt ösztöndíjat fizet a vállalat). Jelentkezés a fenti címen írásban vagy személyesen. A fiatalok részére tanuló­szállást, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat biztosít a vállalat. Ipari tanulókat FELVESZÜNK o bádogos, az ács és a kőműves szakmába. FELTÉTELEK: általános Iskolai véqzettség, a 14. életév (az ács szakmá­ban a 15. életév) betöltése. A jelentkezéshez szükséges iratok: iskolai jelentkezési lap. születési anyakönyvi ki­vonat. Munkaruhát és szerszámot adunk, díjtalan szállásról és teljes ellátásról gondosko­dunk. A tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat fizetünk. JELENTKEZÉS A PROSPERITÁS KTSZ Munkaügyi osztályán. Bp. IX.. Viola u. 45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom