Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-15 / 38. szám
FESt hegvei 'Adrian 1969. FEBRUAR 15.. SZOMBAT Szabad szombatok — állami gazdaságban Nem csökkent a tejtermelés, a hosszabb éjszakai pihenő alatt jobban fejlődnek a hízómarháik — ilyen és ehhez hasonló tapasztalatokkal járt a Komáromi Állami Gazdaságban a január 10-ével bevezetett munkaidőcsökkentés. A nagyüzem néhány más gazdasággal együtt tapasztalatokat gyűjt ahhoz, hogy 1970-ig fokozatosan az ország valamennyi állami gazdaságában az eddigi 2850-ről 2500 órára csökkentsék a munkaidőt. Nagy körültekintéssel, a különböző üzemrészek speciális adottságainak megfelelően dolgozták ki az új munkarendet. A növénytermesztők például november közepétől március ♦végéig rövidebb munkanapok- fban dolgoznak, mint az év töb- Ibi hónapjában. Télen négy szabad szombatot kapnak hatvonta, júniusban és októberben viszont egyetlen szabad szombatjuk sem lesz. A traktorosoknál — a legmunkaigényesebb hónapokban — két műszakot szerveznek. j A folyamatos munkát igénylő betakarítás időszakában is csak két vasárnapját vehetik igénybe a traktorosoknak és ezt később szabad szombat formájában „visszaadják”. A téli rövidebb munkaidő keresetcsökkenésének ellensúlyozására harminc százalékos idénypótlékot kapnak az óra- és teljesítménybérben dolgozók. A téli hónapokban fizetik ki az őszi munkáért járó célprémiumokat is. A terv megvalósításához a sok műszaki intézkedés mellett a dolgozók létszámát is mintegy 300-zal meg kell növelnie a gazdaságnak. Ennek anyagi alapját elsősorban minőségi munkával, a terméshozamok növelésével teremtik meg. MŰANYAG PERMETEZŐGÉP Régi adósságát törleszti az idén a Vegyiműveket Szerelő Vállalat tiszakécskei telepe: megkezdte az olcsó, könnyen kezelhető, a rézből készülteknél 60—70 százalékkal köny- nyebb, műanyag permetezőgépek sorozatgyártását. Akkor voltak fiatalok — Ennek a diplomának mi értelme van? — Mint bíró még tudok dolgozni vagy öt évet. öreg vagyok már? A kádi is annál bölcsebb, minél öregebb. — Kiket tisztel legjobban most, amikor már sok mindent tapasztalt? — Az emberi tisztességet. Az olyan embert, aki kapott pozíciójában is igaz ember marad. Nem tartoznak a Magyar Tanácsköztársaság vezéralakjai közé. Kettő közkatona volt, a harmadik járási politikai Soós Gyula: „Á Civillé szelídített katonaköpeny a télikabátja, járása még mindig kemény és határozott. Teletömött aktatáskával jár, mint aki állandóan utazás előtt áll. Közel teszi le magához, hogy kéznél legyen, ha az emlékezet már felmondta a szolgálatot. — Hány éves volt akkor? — Tizenhét. Anyámmal együtt beléptem a pártba. — Olyan fiatalon is felvették? — Oda fel. Csak amikor vöröskatonának jelentkeztem, először hazaküldtek: „Majd egy év múlva, öcskös". Másnap hazudtam egy évet, s így lettem a 30-as vörösezred katonája. — Hol harcolt? — A Tiszánál. — Nem félt? — Eleinte nem. Csak akkor, amikor a földim haldoklóit mellettem és hallgattam, mit üzen a családjának. Akkor gondoltam arra, hogy én is meghalhatok. A kezdeti katonai sikereket később értelmetlen visszavonulás követte. Mire gondolt akkor egy vöröskatona? — Észrevettük mi, hogy valami nincs rendjén. Már abból is, hogy sok vaktöltényt kaptunk, s úgy mentünk támadásra. Meg a tiszteken. Ha jól emlékszem, nálunk Gutman Ferenc századparancsnokon kívül alig akadt közöttük olyan, aki mindenben velünk volt. — Mit tudott akkor a kommunista eszméről? Szelíden elneveti magát — Annyit, hogy meg akarja szüntetni a nyomort és a kizsákmányolást. — Ez magának elég volt? — Kezdetnek igen. Jött a bukás, a fogolytábor, az éhség, a betegség. Munkát nem kap. Első felesége otthagyja: „Vagy én, vagy a párt!” Először 1928-ban bukik le, azután 9 évvel később. Kegyetlenül megkínozzák, annyira, hogy a szegedi Csillag-börtön nem veszi át, csak később. Molnár István kasszafúró azt kérdezi: „Mi tudjuk, miért csuktak be bennünket, de mi értelme van annak, amit ti csináltok?” De akkor már nagyon jól tudta Soós Gyula, mi értelme biztos Ráckevén. Ami velük történt, egy csepp akkori Magyarország. Ami velük történt azóta, történelem. ki igaz marad“ van. Rengeteget tanult. Tanul még ma is. Nyugdíjas, most I szerzi harmadik diplomáját.1 Jogi doktor lesz. Most én kér- i dezem: Borhely Tibor: 32 betű Költészetem, — oly egyszerű. Anyaga: 32 betű. Es mindezt — agyam, kezemmel rakja rendbe, úgy. ahogy szívemben írja meg az élet mindazt, mivel mint látó ember, szembenézek. A Ráckevei járásban lakó szakmunkásokat mellékfoglalkozásban, valamint nyugdíjas szakmunkásokat lakókörzetükben önállóan vállalható JAVÍTÁSI MUNKÁKRA ALKALMAZUNK a villany-, víz-, gázszerelő, a lakatos, a festő-mázoló, a parkettás, az üveges, az asztalos, a kárpitos, a kőműves és a burkoló szakmában. Személyes megbeszélés, felvilágosítás céljából a jelentkezőket február 15-én, szombaton, 9—13 óra között fogadjuk. RÁCKEVE, Árpád u. 50. szám alatti járási kirendeltségünkön. FŐVÁROSI JAVÍTÓ SZERELŐ VÁLLALAT megyei szolgálata Szverle Mihály: „Ha akkor sikerül4 Ritka haja fehér, szava halk, tekintete fáradt. Beszédének dialektusa még a valamikori fiatal orosházi Szverle Mihályt idézi. Az akkorit. — Régen volt. Tizennyolcadik életévemet az olasz fronton, a Monte Grappán töltöttem be. Szórták az olaszok a fejünkre az áldást nagyon. Ott egy életre elegem volt a háborúból. — Mégis vöröskatona lett. — Az más. — Meddig harcolt? — Az összeomlásig. A Tiszánál, Salgótarjánnál, Rapp falunál, aztán jártunk Miskolc táján is. — Hogy emlékszik most arra az időre? Lehajtja a fejét, mintha tiszteletet adna. — Szép volt az, kérem. Nagyon szép volt Alig hallani, amint még hozzáteszi: „Ha akkor sikerül.” Nem sikerült. Szverle Mihály a tápiósülyi fogolytáborba került. Azt mondja, ott ismerte meg, mit jelent igazán éhezni. — Akkor is tudta már, mit miért csinál? — Azt tudtam, hová tartozom. — Bántották? — Nem. Azt mondtuk, fiatalok vagyunk, és semmi tisztséget sem viselhettünk. Ezt tudták azok is, akik nyaggat- tak bennünket. Felhoztak bennünket Pestre, a Műszaki Egyetem egyik termében agitáltak, hogy lépjünk be az új hadseregbe. Harmincegyen voltunk ott, de nem lépett be senki. Hazaengedtek. Jelentkeznünk kellett a csendőrségnél. Ez meg, tudja, mit jelent? — Tudom. Kardlapozást. — Azt is. Meg munkát se igen kaptunk. Csak hát nekem könnyebb volt, az asszonyom akkor is mellettem állt, amikor a családnak száraz kenyere sem volt. A lányom negyvenegyben tizenhat éves volt, együtt buktunk le. A falon a képek a felszabadulás utáni Szverle Mihályt idézik. Rendőregyenruhában. — Hogyan lett rendőr, Mihály bácsi? — Negyvenötben, Orosházán. Azt mondta a párt: Miska, neked kell rendet csinálnod. Akkor én annyit tudtam a rendőrről, hogy a sarkon áll, el kell kerülni, mert megfog. A kőművesek között se voltam az utolsó, így ezt a mesterséget is megtanultam. Fekete Béla: „Vertek bennünket44 Benczúr utcai lakás; a szobában délelőtti csend és egy nehezen lélegző idős ember. fekete Béla sokat betegeskedik az utóbbi időben. Azt mondja: — Hiába, eljárt az idő. — Hogyan került kapcsolatba a mozgalommal? — Egy bírósági tárgyaláson. Inaskodtam, és volt egy zupás őrmester főnökünk. Hétfőn mindig részegen jött be, s azzal szórakozott, hogy elverte az inasokat. Engem úgy összevert, hogy majd belehaltam. Apám feljelentette. A tárgyaláson dr. Landler Jenő védett. Attól kezdve jártam hozzá, s ő szeretettel igazgatta utamat. A Tanácsköztársaságban milyen feladatot kapott? — Járási politikai biztos voltam Ráckevén. Nehéz hely volt. Ebben a faluban még sok módos gazda élt. Kétszer is volt ellenforradalmi megmozdulás. Fegyverrel tudtuk csak leverni. — Sorozást rendeltünk el, de csak két jelentkező akadt. A piacra sem vittek semmit. Volt ott egy vízi molnár, az a Dunába eresztett húsz mázsa búzát. És aztán rongyokba öltözött tiszti feleségek járták a parasztházakat, hogy ne adjanak élelmet. — Mikor tudta meg, hogy megbukott a Tanácsköztársaság? — Három nappal később. Pakoltunk, jöttünk vissza Pestre. Másnap már el is fogtak. — Megkínozták? — Itt nem annyira. De kikértek bennünket a ráckeveiek. Leszálltunk a vonatról, és amíg az állomásról a községházáig értem, letéptek rólam mindent, nem maradt más rajtáim, csak a bilincs. — A kihallgatás hány napig tartott? — Huszonnyolc napig. Azt nem felejtem el soha. A faluban sokan haragudtak ránk. Az őrök minden éjszaka beengedték hozzánk őket, azok meg vertek. Olyan voltam már, mint a szurok a sok ütéstől, csak a szemem csillogott. Rugdostak bennünket, nekem boxerrel kiverték a fogamat, beszélni is alig tudtam. — Hány évre ítélték? — Tizennyolc évet kaptam És tizenkét nap sötétzárkát, tizenhat kilós vassal, mert azt mondtam a királyi ügyésznek, aki lecsürhézett bennünket a tárgyaláson: „Hasznosabb tagjai vagyunk a társadalomnak, mint a királyi ügyész úr.” Fogolycsere. Fekete Béla á Szovjetunióba került. Sok időt tölt kórházban, a tífusz majdnem elviszi. Amikor egészséges lesz, dolgozni megy. — Hol helyezkedett el? — Volt nekem jó szakmám, szerettem nagyon. Én kérem szerszámkészítő lakatos vagyok. így beszéltek ők hárman, akik a Tanácsköztársaság „közkatonái” közül valók. Az akkor volt fiatalok. Ilankóczi Sándor NAGYKOROS Már a tavaszi munkánál tartanak Nagykőrösön, de mindenütt, egyre több gyümölcsfa öregszik, s szárad ki. Ezért nagy jelentőségű, hogy a termelő- szövetkezetek új, nagyüzemi telepítéssel pótolják a kivágott, öreg gyümölcsfákat. Nagykőrösön e téren a Petőfi Tsz vezet, amely a nagy területű nyársapáti és alsó járási homokföldjeit szőlő- és gyümölcstermeléssel hasznosítja. A tsz az utóbbi években mintegy 310 holdon telepített nagyüzemi művelésre alkalmas gyümölcsösöket, közöttük EO hold nemes meggyest és 66 hold kékszilvást. A telepítések nagy része idén fordul termőre. A Petőfi Tsz nagy kiterjedésű gyümölcsöse fejlett gépesítéssel dolgozik, és ezért eredményesen veszi fel a küzdelmet a kártevő rovarok ellen. A területen minden permetezést három nap alatt el tudnak végezni. Ez évben — bár a tél még csak most mutatja kemény, harapós fogait — a termelőszövetkezet 31 tagú gyümölcstermelési brigádja már a tavaszi munkák derekánál tart. A fagymentes téli napokon eddig 220 holdon elvégezték a gyümölcsfák tisztogatását és nyesését, és jelentős részben a trágyázást és a műtrágyázást is. Ahogy a fagyok elmúlnak, azonnal hozzákezdenek a tavaszi permetezéshez is. (kopa) Keselyhegyi a Dunakanyarnak Bár a szezonnyitás még távol van, azért a Dunakanyar Vendéglátóipari Vállalat már szorgalmasan készül a tavaszi és a nyári forgalomra. Közben — a reform szellemében — azt is kutatja, hogyan lephetné meg a festői táj kiránduló- és üdülővendégeit. Többek között arra törekszik,.hogy az idén az állami '• gazdaságok termésén kívül, a híresebb termelőszövetkezeti borokkal is gazdagítsa az italválasztékot. Az elmúlt hét végén Újhartyánba is ellátogattak, és egyességet kötöttek az Űj Élet Termelőszövetkezeti Csoporttal. Üjhartyán az utóbbi években hívta fel magára a figyelmet, 3 megyei és az országos borversenyeken aranyérmekkel díjazott, kitűnő boraival. A párját ritkító 106 holdas nagyüzemi szőlőültetvényről a múlt év őszén is kiváló minőségű mustot szűrtek hordókba. Az azóta kiforrt keselyhegyi (a helybeliek így nevezték el aá országos hírnevet szerzett bort) felveszi a versenyt a hegyvidéki olasz rizlinggel, szürkebaráttal. Ä vállalat szakértői is elismeréssel nyilatkoztak az Űi ÉÍet borfajtáiról, és Tóth Bj András igazgató megállapodott Sásdi Antallal, a szövetkezei elnökével, hogy a jövőben, fő-! képpen a száraz olasz rizling-- bői nagyobb mennyiséget vá-l sáréinak. A mindkét fél számára tartósnak ígérkező és előnyös kapcsolatot száz hektq keselyhegyivel pecsételték meg; ennyi olasz rizlinget szállít Üjhartyán az elkövetkező hónapokban a Szentendre— Visegrád környéki éttermeknek, vendéglátóhelyeknek. / Az áramszolgáltatás, a HÉV- es MAVAUT- közlekedés korszerűsítéséről tárgyaltak a ráckevei járás vezetői Évek kényszerű várakozása után ismét napirendre került a ráckevei járás lakóinak néhány régi sérelme. Közülük is legelőbb orvoslásra szorulnak a százezernél több ember mindennapját megkeserítő mostoha utazási viszonyok. És az is, hogy a fővárostól alig 30— 40 kilométerre sok tízezren arra ítélve élnek, hogy sem a tv-t, sem pedig a háztartási kisgépeket nem használhatják — nincs villany, illetve kicsi a feszültség. Két napon át izgalmas tárgyalásokat folytattak a járási pártbizottság és a tanács vezetői megyénk közlekedésének irányítóival, így a HÉV és a MAVAUT képviselőivel. A járás lakóinak kívánsága, hogy a HÉV-et kétvágányúvá építsék ki, és természetesen villamosítsák egészen Ráckevéig az útvonalat. Jelenleg hideg, sötét és korszerűtlen szerelvényeken csaknem másfél óráig tart az alig 40 kilométeres út. A nyári hétvégeken mintegy hatvanezer kiránduló keresi fel a ráckevei Duna- partot. Tovább emelkedne a turisták száma, ám az idegen- forgalom növekedésének éppen a közlekedési viszonyok szabnak gátat. A buszokra is vonatkozik, sajnos, a HÉV-et jellemző kulturálatlanság. A menetjegyek árát felemelték, ám a szolgáltatások ahe- j yét. lyett hogy javultak volna, még rosszabbá váltak. A zsúfolt buszok késve közlekednek. Sűrűbbé kellene tenni a járatokat, s a követelményeknek minden tekintetben megfelelőbbé. Az elektromos művek szolgáltatása ellen is mind több kifogás merül fel. A ráckevei járás községeiben hiába bővítik — akár társadalmi munkával is — a hálózatot, az új részek bekapcsolására nem nyílik lehetőség, mert a feszültség a minimálisnál is alacsonyabb. További terhelést már semmiképpen sem bír a mostani hálózat. A ráckeveiek erélyes sürgetésére létrejött ez a megbeszéléssorozat, ám az igények kielégítése sok száz milliót emésztene fel Egyik napról a másikra, érthetően, nem valósul meg az úthálózat, a közlekedés és a villanyhálózat ideális mértékig történő korszerűsítése. A most zárult tanácskozások j eredményeképpen azonban egyeztetik a legégetőbb kívánságokat a lehetőségekké7. Egyben pedig az étjükéit vállalatok képviselői rövidesen kidolgozzák a legszükségesebb korszerűsítési munkák ütemterI Teijesítménybérben, azonsai alkalmazunk ács, kőműves, műköves, kőfaragó, villanyszerelő, hegesztő, csőszerelő, vasszerkezeti lakatos szakmunkásokat, betonozó-útépítő és kubikosbrigádokat, betanított munkásokat, férfi segédmunkásokat. Szállást adunk, napi háromszori étkezést térítésért nyújtunk. Jelentkezés: 26 sz. ílfami Építőipari VáEEalai Dunaújváros Kenyérgyár u 1.
