Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-14 / 37. szám

MONOP*VIDÉKI PEST MEGYEI H I R L:A P KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1969. FEBRUAR 14., FENTEK Élénk klubélet az új KlOSZ-székházhart. Május 1: hivatalos átadás Még nem történt meg a hi­vatalos átadás, de már élénk a klubélet Monoron, az új KlOSZ-székházban. A söntés (a büfé) az első pillanatban szűknek és zsú­foltnak tűnik, nem tudni, mi okból építették ide be a mo­torházat és a hidrofortartályt. A székház parkettás helyi­ségei, az ízléses, mutatós ülő­bútor berendezés, a tágas ab­lakok kulturált környezetet biztosítanak. (Még élénken él emlékezetemben az omladozó régi KlOSZ-épület, amelyet hiába pofozgattak, szépítget- tek, mégis le kellett bontani.) Az új KlOSZ-székház beru­házási költsége meghaladja a 300 ezer forintot. Ehhez több mint 200 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a kisiparosok és még ma sem fejeződtek be végle­gesen a munkálatok. Egyesek türelmetlenek, má­sok elégedettek, egyben azon­ban valamennyien megegyez­nek: még szebbé, otthonosab­bá akarják tenni klubházun­kat. A hivatalos átadásig sok mindennek kell még elké­szülnie. Nincsenek még be­szerelve a falikagylók, víz­csapok. Az utcai rész lábaza­tát műkő díszíti majd. Ezeket a munkálatokat rövidesen megkezdik és befejezik. Ha az idő engedi, hozzá­kezdenek a terasz beto­nozásához, ide tizenkét színes gombát (naper­nyőt) vásárolnak. A teraszt virágokkal futtat­ják be, az udvart parkírozzák és bekerítik. Hátra van még az épület vakolása és színezé­se. Mindezt május 1-re el kell végezni. Bent a klubhelyiségben enyhe meleget áraszt a hatal­mas beépített cserépkályha. (A soroksári szociális otthon adta át a KIOSZ-nak, miután ők áttértek az olajtüzelésre.) A nagytermet szárnyas üveg­fal osztja ketté, a kisebbik helyiség a kisiparosok játék­szobája; dominóznak, ultiz- gatnak itt a vendégek, látha­tóan jól érzik magukat. A terem nagyobbik felében szerdán vadászvacsorát tar­tottak, amelynek nagy sikere volt, február 22-én pedig a ha­gyományos farsangi KlOSZ-bált rendezik meg. Addig szeretnék megoldani a jelenlegi „minikonyha” átcse­rélését. A kézi raktár helyé­re kerül a konyha, amelyben hideg és meleg egytál étele­ket (sülteket, halászlét, ko­csonyát) fognak árusítani. Ifjú Vereb Mihály, a ven­déglátó egység vezetője el­mondta: szeretnék fejleszteni a vendéglátás színvonalát, s ahogy őt és édesapja üzleti tapasztalatait ismerjük, ebben nem is kételkedünk. A bevétel már eddig is jelentősen emelkedett, s ebből százalékos arányban részesül a KIOSZ. Az érdek tehát közös, már ami a szín­vonalas vendéglátást illeti. Hu'oalek Gyuláné vezető adminisztrátor örömmel újsá­golta: hála a KlOSZ-vezető- ség néhány tagjának, a pénz­ügyi keretüket csak a megen­gedett határig lépték át, Kele István vezetőségi tag szemé­lyében olyan embert találtak, aki bármikor kész segítséget nyúj.ani, hol természetben, hol anyagilag. A műkőburko­latot is térítés nélkül készít­teti el. Pillanatnyilag problémát je­lent, hogy a két biliárdasz­talt nem tudják használni, felújításukat nehezíti, hogy nem lehet zöldposztóhoz hoz­zájutni. Aki tudna segíteni, szívesen vennék, és megfizet­nék fáradozását. — en — ,/i város árnyékában1 Nagy a bevándorlás - elköltözés Elnéptelenedő falvak? A város peremén járt a tele­vízió, Budakeszit mutatta be, ahol megreked a Szabolcs-, Szatmár-, Biharból indult népvándorlás. A deszkákból összevert és földbevájt kuny­hóik egészségtelen homályá­ban megsoványodott emberek, munkakedvük elapadt, arcu­kon a csalódás — ezt láttuk a képernyőn. S ezt látnák a vendégj óró kamerák járásunk peremköz­ségeiben is, ahol a lakáshely­zet talán némileg kedvezőbb — egyelőre! A statisztikai hivatal ada­tai szerint 1967-ben Ecse- ren 427 bevándorlás volt, igaz, ugyanakkor 359 személy vándorbotot vett a kezébe. A természetes népszaporodással együtt a község lakossága mégis 95 személlyel több lett. A kommunális ellátottság, az egészségügyi helyzet és az üzlethálózat ugyanilyen arány­ban fejlődött? Bizony nem. És ez a megállapítás minden egyes községre vonatkozik. Gyomron 1093-an telepedtek le, 790-en tovább is álltak, a lélekszám 328-cal növekedett. Manor is a kiváltságos helyek közé tartozik, ahol 931 bevándorlóval szem­ben 872 személy intett búcsút a kapufélfától. A szaporodás eredménye 139. Üllőn 675 személy költözött, 624-en tovább is álltak az év folyamán, így 87-tel lettek többen az üllői lakosok. A járás Mekkája: Vecsésl 2075 új személyt jegyeztek be a „nagykönyvbe”, igaz, ugyan­abban az évben 1682-t ki is húztak onnan. A természetes szaporodás és a letelepedettek száma 453. Nemcsak országunk keleti része néptelenedik lassan el, nagy az elvándorlás, el­költözés járásunk egyes községeiből is. Csévharaszt lakóinak száma 41-gyel csökkent, Gombán ez a szám: 13, Mendén pedig 28. Nyáregyházáról 18-an költöz­tek el. Péteri lakóinak száma öttel csökkent. Pilisről 36 em­ber vándorolt el azzal a szán­dékkal, hogy a boldogságot máshol lelje meg. Űriből 21, Vasadról pedig 19 személy fogott vándorbotot. Pedig tudjuk'^ a vándorbot­tal sokszor koldustarisznya jár... K. S. Segít a magnó A gyömrői úttörőházban krónikaíró őrs alakult. Mun­kájukhoz a technika segítséget is igénybe veszik. A gyűjtött és összeállított anyagot mag­nószalagra veszik. Az első húszperces műsor már el is készült, bemutatásra vár, nyil­vánosságot is keres. Az anya­got felhasználják a községi krónika szerkesztésénél is. Az úttörőház hasznos mun­kát indított a múlt emlékei­nek felkutatására is. Elkészült az 1079-es Körösi Csorna Sán­dor úttörőcsapat tízéves mun­káját megörökítő gyűjtemény, mely megtekinthető a házban. Megkezdték a gyömrői mozga­lom történetének gyűjtését. Az első megbeszélés után máris hatvan tekercs film áll ren­delkezésre, melyből a gyűjte­mény fotóanyagát válogathat­ják. SPOES T Helyi erőkre kell támaszkodni HÁZI STÚDIÓ 1 éílttss mmy Inról tret Többé — Jkewsbé? Alig több mint egy hete azt írtam a lapban, hogy a mo- nori vas- és műszaki szaküz­let — a megnövekedett ige­nyekkel párhuzamosan — szá­razelemből nem fogja tudni kielégíteni a keresletet. Tet­tem ezt akkor, amikor meg­győződtem róla, hogy aznap importból mintegy harminc­ezer szárazelem erkezett. Be­vallom, cikkemnek kissé ta- máskodó hangvétele volt és annak adtam kifejezést, hogy kielégíti a kisrádiók és kézi­lámpák elemszükségletet. Addig azonban engedjék meg nekem a monori v’ss- es műszaki bolt vezetői, hadd nyugtalankodjam már most előre, mintegy tüntető előőrs­ként, mert az a gyanúm — hála a Székesfehérvári Vt- gyár elismerten jó rádióter- mékeinek (ebben az esztendő­ben többféle olcsó zsebrádiót hoznak forgalomba) — meg­növekedik a kisrádiók száma Kiss Antal, a monori József Attila Gimnázium IV-es ta­nulója, a házi stúdió irányítója. Foto: Sztodola Erősítés vagy utánpótlás? — ilyen címmel jelent meg a cikk, amely néhány sportveze­tő és a sporttal foglalkozó szakember érdeklődését is fel­keltette. Ötvös József, a vecsé- si Martinovics téri általános iskola testnevelő tanára is sok érvet tud felhozni az utánpót­lással való foglalkozás — rendszeres felkészítés — mel­lett. — Iskolánk a járás általá­nos iskoláinak sportéletében jelentős szerepet tölt be. Lab­darúgóink a döntő állandó részvevői — két ízben első he­lyet is szereztek. Sakkozóink évről évre nyerik a bajnoksá­got. Négytusában is ott va­gyunk mindig a legjobbak kö­zött."Ha 'Bői- vesszük alapul, hogjr' mb'stoha körülményeink ellenére értük el ezeket az eredményeket — rögtön a sok tehetséges fiatal jelenlétére kell gondolnunk. — Valóban így van. Nagyon sok tehetséges fiatallal rendel­kezünk — és bevallom —, sok­szor elkeserít az ' a gondolat, hogy ezek a szép reményekre jogosító fiatalok a későbbiek Kezdheti a tizennegyedik börtönbüntetését folyamán nem viszik semmire. Szinte kivételnek kell felhoz­nom Varga Miklóst, aki ma. már NB I-es játékos. Most is több oiyan focista gyerekünk van, aki Budapestre, NB I-es klubokhoz jár edzésre. Vecsés- re nem engedik őket a szülők. Ezen a jelenlegi körülmények között nem is tudok csodálkoz­ni. — Kitűnő atlétáink voltak — olyanok, akik egy-két évi rendszeres foglalkozás után komoly eredményeket érhet­tek volna el... A község töb­bi iskolájában is ez a helyzet. Adjuk a tehetségeket Buda­pestnek. Vecsésen pedig lassan pestieknek kell játszaniuk. Össze kell fogni a helyi lehe­tőségeket — megteremteni a helyi sportélet utánpótlását. Akár egy sportiskolára is gon­dolok — ahol a legtehetsége­sebb helyi gyerekekkel foglal­koznának a szakemberek. Szé­lesebb alapokra kell helyezni a vecsési sportot és sokkal kö­zelebb kell kerülni a fiatalok­hoz. Ebben látom én azt az utat, amely a közeljövőben na­gyobb eredményeket biztosít­hat az óriás községnek. Ötvös József gondolatai — úgy vélem — járásunk több nagyobb községére is érvénye­sek. Érdemes gondolkodni raj­tuk. Szalontai Attila joggal bosszús a vevő, ha az üzletben vásárolt több száz forintos rádióját, szárazelem hiányában, nem tudja működ­tetni. Cikkem élénk felháborodást váltott ki a szaküzlet vezstő,- ből, idézek Bánffy László he­lyettes vezető leveléből: „Ha ön másfél hónappal ez­előtt írta volna cikkét, akkor azt mondtam volna, igen, már a sajtó is teljes apparátussá1 munkálkodik a hiányosságok feltárásán. És akkor ön egy járási székhely egyetlen „vil­lamossági szaküzletére” akar­ja a felelősséget hárítani, ami­kor import behozatallal többé- kevésbé már ki is küszöbölték a csorbát?” Aki olvasta a „A színest is?” című írásomat, könnyen meg­állapíthatja, hogy én nem ke­resem a felelősöket, és főleg nem a monori vas- és műszaki szaküzlet vezetőiben. Tudom, hogy a megnövekedett igények (minden második embernek zseb- és táskarádiója van!) olykor megoldhatatlan feladat elé állítják a kereskedelmet. Azt is tudom, hogy az elmúlt évben 11 és fél millió darab laposelemet gyártottunk, és 1969-ben a legtöbbet keresett ceruzaelemből a termelést megduplázzuk: 1 millió 801 ez­res mennyiség helyett: 3 mil­lió 500 ezer darabot készítünk. Ha ehhez hozzáveszem a Bel­kereskedelmi Minisztérium tá­jékoztatása által kapott im­portszámokat (az idén 1 mil­lió 500 ezer lapos-, 500 ezer kisbotos, 1 millió 100 ezer nagybotos. 4 millió 500 ezer ceruza- és 1 millió 400 ezer 9 voltos rádióelemet importá­lunk). akkor reménykedem, hogy ez a mennyiség csaknem is, Ezért ha mindenáron szőr­szálhasogató akarok lenni, csak fenntartással nyugtat meg a monori vas- és műsza­ki bolt helyettes vezetőjének az a nyilatkozata: „ ... import­ból többé-kevésbé már ki is küszöböltük a csorbát”. Többé-kevésbé?! Hörömpő Jenő Tanácsülések Tanácsülést tartanak ma délután 4 órakor Vecsésen és 5 órakor Pilisen. Mindkét köz­ségben a & 1968. évi költségve­tés és községfejlesztési terv teljesítéséről számolnak be. Ezenkívül Vecsésen tájékoz­tatják a részvevőket a népi ül­nökök tevékenységéről és a növényvédelmi feladatokról is. FÁK ÁPOLÁSA Mihelyt az időjárás engedi, meg lehet kezdeni a gyü­mölcsfák metszését, illetve nyesését. A fiatal fákat ko­ronaalakító metszésben, az idősebb fákat koronaritkító nyesésben kell részesíteni. A fák koronájának rendbetéte­le mellett fontos feladat a fák törzsének ápolása is. A hatékony növényvédelem ér­dekében célszerű ezeket a munkákat mindenképpen a fák nyugalmi állapotában végrehajtani. \I\I MŰSOR MOZIK Monor: A hét kívánság. Vecsés: Belgrádi románc. Kézrekerüh a soknevű szélhámos Az állampolgárság nélküli, 48 éves Koszó József budapes­ti lakos 1968. október 1-én szabadult a börtönből. A ti­zenharmadik büntetését ülte ie akkor, s kiszabadulása után rövidesen elfogyott a pénze. November 26-án Vasadra uta­zott, s betört egy régi ismerő­se házába. Felforgatta az egész lakást, pénz után kutatott. Mi­után megtalált ötezer forint készpénzt, még mintegy öt­ezer forint értékű ruhaneműt csomagolt el strandtáskájába, aztán kisietett a monori vasút­állomásra. A hajnali vonattal Budapestre utazott, ahol kü­lönféle piacokon értékesítette a lopott holmit. Ezt követően az ország kü­lönböző részein tartózkodott, majd amikor újra elfogyott a pénze, egy Dunaújváros mel­letti faluban ismét felkereste egy régi barátját, éjjeli szál­lást kért, kileste, hol tartják a pénzüket és számbavette ru­haneműjüket. Ezután kölcsön­kért a barátjától száz forintot, azzal felutazott Pestre, ott új­ra pénzt kért kölcsön, vissza­utazott Dunaújvárosba, onnan a barátjához, kileste az alkal­mas időt, amikor csak a barát­ja édesanyja volt otthon, s éppen hátul alkalmatoskodott a baromfiudvarban. Ekkor Koszó magához vette a kisze­melt ruhaneműt és még 700 forint készpénzt, amit; talált s felutazott újra gyorsan Buda­pestre. A lopott holmik érté­kesítése után Szegedre uta­zott, ahol felkereste nőisme­rőseit, pénze rövidesen újra elfogyott. Ekkor egy Szeged melletti faluban betért egy házba, s mivel látta, ott sok az alma, elhatározta: almát lop. Közben a ház előtt megállt egy gépkocsi, Koszó megvárta, amíg utasai kiszállnak, s be­mennek az épületbe. Ekkor be­hatolt a kocsiba, kivette a ké­zitáskában talált 340 forintot, a személyi igazolványt és egy doboz bonbont. Visszautazott Szegedre, majd onnan Debre­cen környékére, ahol bekopog­tatott egy családhoz és éjjeli szállást kért. A lakóknak gya­nús volt az ismeretlen férfi, Szerdán hirdetett ítéletet a Monori Járásbíróság az 1968. nyarán a monori főtéren lezaj­lott erőszakos nemi közösülés kísérlete és súlyos testi sértés ügyében. Az elsőrendű vádlottat, Sá- ránszki Istvánt, 6 évi börtön- büntetésre, a közügyektől való eltiltásra, Bajkai István má­sodrendű vádlottat 5 évi bör­tönbüntetésre és a közügyek­től való eltiltásra ítélte a bí­róság. Petries László harmad­rendű vádlott 8 hónapos bün­tetését, valamint Baár László negyedrendű vádlott 5 hóna­pos büntetését 3 évi próbaidő­re felfüggesztették. Az első- és másodrendű vádlottak fellebbeztek — az ítélet tehát nem jogerős. Pet­jelentést tettek a rendőrségen, s mivel időközben a Monori Járási Rendőrkapitányság el­fogató parancsa alapján Ko­szót körözték, Debrecenben elfogták őt. Mint utóbb kiderült, Koszó nem először lopott személyi igazolványt, előző tolvajlásai során Kocsis Sándor néven fogták el, de „hívták” már Szerencsés Sándornak, Ro­mán Józsefnek, Papái István­nak is. Koszó előzetes letar­tóztatásban várja a bíróság ítéletét, s a tizennegyedik bör­tönbüntetését. (f. o.) rics és Baár az ítéletet tudo­másul vette. Iftegharapfa a kalauz száját Bogdán Klára Pilis, Sándor utca 15. szám alatti lakos ja­nuár 2-án vonattal Pestre uta­zott. Mivel nem volt jegye, a kalauz meg akarta büntetni. Ekkor Bogdán Klára nekiug- rott a kalauznak, összekaparta az arcát, s megharapta a szá­ját. A harapós utas ellen hi­vatalos személy elleni erő­szak miatt rendőrségi eljárás indult. Hatévi börtön Ítélethirdetés a Sáránsz ki-ügyben MSirSiósús Jól kezdték az 1969-es évet a monori birkózók. Január 29-én Nagykőrösön az „úttörő” kiválasztó versenyen a 35 ki­lós súlycsoportban Kucsera István II., nehézsúlyban Lung András II. és Dományi László III. lett. A birkózók február 9-én Du­nakeszin rendezett Pest me­gyei serdülőversenyen is sze­repeltek. Szabadfogásban, 53 kilós súlycsoportban Kassai József II., 62 kilóban Bekker László II., 67 kilóban Vass Ta­más I. és 68 kilóban Dományi László I., Dávid István II.; kö­töttfogásban, 62 kilós súly­csoportban Bokros Sándor III. lett. A szakosztályon belül pezs­gő élet folyik. A régi sportolók mellett sok új fiatallal találko­zunk. Szorgalmasan látogatják az edzéseket, és nem ritkaság egy-egy edzésen a 25—30-as létszám. Varga és Asztalos ed­zőknek van bőven dolguk ma­gyarázni, bemutatói a fogáso­kat, és nem utolsósorban ren­det tartani. Jóleső érzés látni, hogy milyen ambícióval és örömmel végzik ezek a fiata­lok a nem éppen könnyűnek mondható edzésadagokat, ör­vendetes még, hogy az újak között jó néhány a nehezebb súlycsoportba tartozik, (oláh) Hálás köszönet m'ndazoknak, akik dr. Péterffy Gusztáv teme­tésén együttérző jelenlétükkel és áldozatos figyelmességükkel fáj­dalmunkat enyhíteni Igyekeztek. Jóleső bizonyítékként éreztük, hogy 32 éven át nemcsak a köz­ségben dolgozott, hanem lakó- salval együtt is élt Külön köszö­net a zenészeknek a megható búcsúztatásért. Péterffy család

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom