Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-13 / 36. szám

AMIKOR MEGGYULLAD A TETŐ A KÉT KICSI MEGMENEKÜLI Vigyáznak az önkéntesek — Szerencsére kevés a tűz Ezúttal ne kezdjük hivatalos adatokkal, hagyjuk 'azt a vé­gére. Beszéljünk inkább azok­ról az esetekről, amikor vijjog­va kivonul a tűzoltóautó, s elkeseredett szemek nézik a megfeszített munkát: miért kellett, hogy sor kerüljön er­re? Az új év első napját írtuk, amikor a gyömrői Vecsei Lász­ló meghalt. A Kossuth Ferenc utca egyik pincelakásában la­kott, külön a családjától, egye­dül. Este lefeküdt, a cigaretta kihullott ujjai közül — el­aludt. A paplan lassan izzani kezdett a ráesett parázstól, a párna is tüzet fogott, majd a rekamié kárpitja is füstölögni kezdett. Lángok még nem tör­tek elő, amikor Vecsei László felébredt. Kaparta a torkát a füst, kétségbeesetten igyeke- 'zett az ajtó felé, de még mi­előtt elérhette volna a kilin­cset, összeesett. Meghalt. A boncolásnál nagymennyiségű alkoholt mutattak ki... December 30-án a monori Liszt Ferenc utcában Lengyel Rudolfné a konyhában aludt, és semmit sem sejtett abból, ami felette, a tetőn történik. A repedt kéményfalból a pad­lástérbe pattant egy szikra, s lángra lobbantotta az ott poro­sodó, gyúlékony dolgokat. Éj­fél felé furcsa ropogásra éb­redtek az alvók, az udvarról már jól látszottak a lángok. — Segítség! ... hangzott a kiáltás, s a szomszédok és ott lakók szerencsésen eloltották a tü­zet. A tűzoltóknak már nem akadt munkája ezen az éjsza­kán. Gyömrőn elég sok a tűzeset. Január 25-én volt utoljára, a Jókai utcában. Kerekesek a padlóra tették a lámpát, ami átizzott, s meggyújtotta a fali­szőnyeget, az ágyneműt, a ru­haneműket. A kár körülbelül 9—10 ezer forint. Tragédia szerencsére nem történt. A la­kásban alvó két kicsi — a négyéves Ági és a 16 hónapos Éva — csak könnyebb füst­mérgezést szenvedett. De nemcsak lakásokban ke­letkezhet tűz — példa erre á december 27-én történt tűz­eset Üllő és Péteri között. Nyílt pályán fogott tüzet egy cukrot szállító vagon. A féder tartószerkezete eltörött, a ra­komány a forgó kerékre nyo­módott, s a súrlódástól meg­gyulladtak a deszkák. Negy­ven mázsa kristálycukor égett el — 32 ezer forint a kár. — És most jöhet a hivatalos rész — mondja Morvái Sándor tűzoltó főtörzsőrmester, akivel a monori tűzoltóság központi irodájában beszélgetünk. — A helyzet persze korántsem olyan tragikus, mint ahogy ar­ra a példákból következtethet­nénk. Szerencsére vékony az aktacsomő, ami a „tűzesetek” feliratot viseli. A járás 18 köz­ségében csak ritkán lobban fel a láng. Erre vigyáznak az ön­kéntes tűzoltótestületek. A nagyobb községekben — pél­dául Monoron, Pilisen, Vecsé- sen — 40—45, a kisebbekben 20—30 tűzoltóból áll a testü­let. Társadalmi munkában végzik az ellenőrzéseket — megfelel-e minden a tűzren­dészet! előírásoknak? Felvilá­gosító munkát is végeznek, el­mondják, mit kell tudni, tenni a megelőzés érdekében. A téli időszakban elméleti foglalko­M A I VI U SOR Mozik Nyáregyháza: Mi lesz veled, Esz­terbe? Űri: Minden nő bolondul érte. zásokon vesznek részt, nyáron pedig rendszeres gyakorlato­kat végeznek, a felszerelések üzemképességét is ellenőrizni kell. Nem is kicsi ez a munka — de az önkéntes tűzoltók kö­telességüknek tekintik. Igaz, hogy furcsaság azért mégis akad: a tűzesetek nagy részé­ben a ceglédi tűzoltók vonul­nak ki. Ök ugyanis állandó ké­szültségben vannak. S míg Monoron esetleg éjszakai ál­mából felverik a község túlsó végén lakó gépkocsivezetőt — eléghet a ház. Nem lehetne megoldani valahogy helyi vi­szonylatban is a készültséget? — Egyelőre nem — feleli Mor­vái Sándor. Még szerencse, hogy kevés a tűzeset. Ezt vi­szont elsősorban mégis csak nekik köszönhetjük — ellen­őrző, felvilágosító munkájuk­nak. Koblencz Zsuzsa MOKOMIlttKI A •'P É S; MLG Yüi- H j R íj? XI. ÉVFOLYAM, 36. SZÄM 1939. FEBRUAR 13., CSÜTÖRTÖK A nyolcadik közös zárszámadás Jó! fizettek a pilisi Hunyadi Tsz-ben is A pilisi Hunyadi Tsz-nek a kedd délutáni zárszámadás a nyolcadik közös zárszámadó közgyűlése volt. Kitartó, tü­relmes munka eredményéről tájékozódhattak, akik a szép kiállítású meghívó .nyomán részt vettek ezen a közgyűlé­sen. Nánai Sándor, a tsz párttit­kára az elmúlt húsz évre em­Taiajrendezés Az ŐRI rendezésében, nép­szerű fővárosi táncdaléneke- sek és paródisták részvéte­lével műsoros est volt a kö­zelmúltban Tápiósülyben. A rendezvénnyel kapcsolatban néhány gondolatról feltétlen szólni kell. A művelődési otthont nyolc évvel ezelőtt építették és nyitották meg. De elegen­dő-e önmagában a művelő­dési otthon léte? Nem. An­nak tartalmas és színvonalas műsort kell biztosítania s az épületnek esztétikailag szép­nek és vonzónak kell lennie. No, ami az utóbbit illeti, maga a művelődési otthon szép, de a környéke ugyan­olyan kietlen, rendezetlen, mint nyolc évvel ezelőtt volt. Még az építkezéskor ottma­radt hulladék is ott van, víz, sártenger és sötétség veszi körül. Láttam, amint .nép­szerű énekeseink sötétben, a sarat kerülve keresték a „művészbejárót”. Csak anya­giakon múlna? Nem hiszem, hogy ne lett volna idő — ha úgy tetszik pénz — nyolc év alatt az ottmaradt építkezési hulladék eltakarítására, ta­lajrendezésre, legalább a művelődési otthon, vagy a „művészbejárat” előtti rész lebetonozására, parkosításá­ra, néhány lámpatest felállí­tására. Közhelynek számít, de le kell írni: ez esetben társa­dalmi összefogásra volna szükség, a kezdeményezést a jövőben a művelődési otthon igazgatójának kellene meg­tennie, a községi tanács és a helyi KISZ segítségét kelle­ne igényelnie. Jandó István SZÓVÁ TESSZÜK a havas járdákat Többen fordultak hozzám, hogy kérésüknek adjak han­got a sajtó hasábjain. Az idei tél "alaposan kitett magáért, kiadós mennyiségű hó esett, s bizony ez a hó mindent betakart. Betakarta még a betonjárdákat is. Az­után nagyon sok helyen úgy, ahogy esett, ottmaradt a hó, az emberek bokán felül jár­tak a puha, majd keményedé és síkossá, végül latyakossá, sárossá váló égi áldásban. Miért? Gondolom, mindenki ismeri az örökké elégedetlenkedő polgár típusát. Ez az ember elégedetlen, ha süt a nap, elé­gedetlen, ha esik a hó, ha a tanács a fejlesztési alapba beszedi a pénzét — mert ügye — annak úgyse lesz lát­szata! — ha járdák és más egyebek épülnek, mert miért nem épül az a járda éppen az ő háza elé? Aztán meg­épül a háza előtt is, jön a tél, havat kell takarítani. Arra gondol, ha a tanács járdát épített, gondoskodjon ember­ről, aki tisztán is tartja, ez nem az ő dolga. Hát igen, ez a probléma. Monor községi tanácsa száz­ezreket költ arra, hogy az emberek ilyen irányú igényét is kielégítse. Azt mondják, minden csoda három napig tart. örül a lakó, hogy van ■jó útja, aztán semmivel sem törődik. Érdemes végigmen­ni az Ady, Petőfi, Deák, Kossuth, Munkásőr és a töb­bi utcán. Érdemes megszá­molni azokat a portákat, ahol a hó nincs eltakarítva. A leg­érdemesebb pedig levonni a tanulságot — ez a tanács feladata elsősorban — s meg­tenni a szükséges intézkedést. Bizonyára megvan a módja annak, hogy az illetékesek ér­dekeltté tegyék a „feledé­keny” embereket a hóeltaka­rításban, és akkor talán a tö­réssel, zúzódással járó sú­lyos balesetek számát. is csök­kenteni tudnák. <d. a.) lékezett — hiszen 20 éves a tsz, bár a gazdasági megerő­södés útjára csupán nyolc éve léptek — a hatvanas évektől kezdve beszélhetünk tulajdon­képpeni erős tsz-ről. 1948 őszén nincstelen zsellérek ala­kították meg a Hunyadi Tsz-t, 1951-ben már 50—60 tag mű­velte a háromezer holdas te­rületet. Lenthár Kálmán, a tsz el­nöke tartott beszámolót az 1963-as év eseményeiről, be­szélt az eredményekről, a hi­bákról egyaránt. Milyen is volt ez az év? Nagyjából min­den tsz-ben egyforma, hiszen az időjárás a maga szeszélyei szerint alakítgatta a termés- eredményt. Mégis reformévnek nevezhetjük az 1968-as esztendőt, hi­szen egész sor új intézke­dés született a tsz életé­ben — például a pártoló tagság megszűnése, új munkarend, s a termelési és vezetési na­gyobb önállóság. A vezetőség a múlt évben 59 határozatot hozott, amelyeket kivétel nél­kül igyekeztek végre is haj­tani. Jól végzi munkáját az ellenőrző bizottság is, észre­vételeik hasznosak, közérde­kűek. A háromtagú szociális bizottság főleg az idős tagok szociális jellegű kéréseit in­tézte — dicséretes gyorsaság­gal. A tsz-ben 133 férfi dolgozik — átlagéletkoruk 49 év, s 136 nő is tagja a tsz-nek — itt 48 év az átlagéletkor. Idejében gondoskodtak az utánpótlás­ról : a húsz alkalmazott kö­zül kilenc tanuló. A közös szántó 2017 hold. de van 106 hold rét. öt hold gyümölcsös, hat hold legelő 253 hold erdő és 130 hold szőlő. A terméseredmények az aszály ellenére jól alakul­tak, búzából több mint félmillió többletbevételük volt, de nem jártak rosszul az őszi árpával sem. Burgonyából elég nagy volt a terméskiesés, s a kertészet sem hozta meg a kívánt eredményt. A gyü­mölcstermesztés ' sikeres volt: a tervezett 78 ezer forint he­lyett 183 ezer forintot hozott a négyholdas „almaerdő”. Sertés- és szarvasmarha-hiz­lalásban nagyon szép eredmé­nyeket értek el s az egészség- ügyi okok miatti kiesés elle­nére a többletbevételük 296 ezer forint volt. Ma Nyáregyházán játsszák a Mi lesz veled, Eszterke? című ma­gyar filmvígjátékot, melynek egyik kockáját mutatja be képünk. Üllőn ezt a lilmet 22- és 23-án vetítik. ÜLLŐI Dr. Buga László érdemes orvos tart előadást ma este 6 órai kezdettel Üllőn, a műve­lődési otthonban. ★ Pályaválasztási tanácsadás keretében az üllői KlSZ-szer- vezet üzemlátogatást szervez, amely alkalommal a Vegy­ipari Gépgyárba, a Teher­autójavító Vállalathoz és a Lőrinci Fonóba látogatnak el a végzős 8. osztályos tanulók. Az üllői KISZ-szervezet tagjai közös színházlátogatá­son vettek részt, a Fővárosi Operettszínház előadását néz­ték meg. ★ Szakszervezeti vezetőség- választást tart a művelődési otthonban Üllőn, a fogyasztá­si szövetkezet február 21-én. ★ A Zenit együttes játszik Üllőn február 16-án, a műve­lődési otthon ötórai teáján. VB-I7E.ESEK Vb-ülést tartanak ma dél­után 2 órakor Nyáregyházán, melynek napirendjén a község zöldség- és gyümölcsellátásá­ra való felkészülésről szóló jelentés szerepel. Vasadon is 2 órakor kezdő­dik a vb-ülés. Itt a háziker­tek és gyümölcsösök védelmét, az 1968. évi fejlesztési tervek végrehajtásának értékelését, valamint idei megszervezését tárgyalják. NDK-út KISZ-eseknek A járási KISZ-bizottság szervezésében május 15—20- ig tartó Hochstein—Drezda— Meissen útvonalra jelentkez­hetnek még az érdeklődők e hónap 20-ig, a járási KISZ- bizottságon. Az utazás mind­össze 1250 forintba kerül. $ 1» O II T KÉSZÜL AZ MSE IS A Monori SE labdarúgó- szakosztálya is megkezdte már a felkészülést a tavaszi baj­nokságra. A heti kétszeri ed­zést a játékoskeret a József Attila Gimnázium tornater­mében végzi, új edző irányí­tásával. Az edző — Szendrey László — a Monori Gépjavító Állomás dolgozója, kérdéseim­re válaszolva beszámolt a fel­készítés részleteiről. A bajnokság nyitányáig ren­delkezésére álló nyolc hetet két részre osztotta fel. Négy hétben az alapozás, ugyancsak négy hétben pedig a formába- hozás a terve. Az alapozás harmadik hetében járnak je­lenleg, s elmondása szerint az edzések látogatottságával és a játékosok hozzáállásával elé­gedett. Húsz-huszonöt azok­nak a száma, akik a foglalko­zásokon rendszeresen részt vesznek. Ha tekintetbe vesz- szük, hogy van néhány sérült és beteg, akkor megnyugtató­nak mondható ez a szám. A játékosok komolyan veszik a rójuk bízott munkát és lelki- ismeretesen végzik azt el. A korábbi gyakorlattól elté­rően jelentősen megnöveke­dett az egyszeri edzések idő­tartama és technikai összeté­tele. Az első idei találkozás­kor máris 60 percig dolgoztak, ez az idő most a második hét végén már kilencven percre emelkedett s így megy ez egé­szen a 120 percig. A szokatla­nul erős megterhelést az edző igyekszik azzal csökkenteni, hogy játékosabbá teszi a gya­korlatokat. Minden egyes ed­zést előre elkészített „forgató- könyv” szerint vezet le, meg •lehet abban találni a bemele­gítést, a játékos gyakorlato­kat, az erőfeladatokat, a kü- j lönböző labdajátékokat, ügyes- | ségi és girflnasztikai gyakor- : latokkal keverve. Pihentetőül i pedig taktikai magyarázatokat hallhatnak a fiúk, s azokat be is gyakorolják a helyszínen. Az edző igyekszik a tornate­rem adta összes lehetőséget kihasználni, s ami a legfonto­sabb : utasításai végrehajtását szigorúan megköveteli, maga is végigdolgozza az egész ed­zésidőt. Alapvető célja az állóképes­ség és a taktikai fegyelem nö­velése. Most egy természetes­nek tűnő krízisen kell a játé­kosoknak _ átesniük, a kiesés következményein, de az edző tudja, hogy a fiúk célja a kö­zönség visszahódítása, s ehhez játékukkal fognak hozzájá­rulni. Befejezésül az edző magáról is mondott néhány szót. öt hónapja helyezték jelenlegi munkahelyére, sikeres .sport- pályafutás áll mögötte. Tíz éve hivatásos edző és ami a leg­fontosabb, a vezetése alatt ál­ló csapatok szereplését eddig mindig siker kísérte. Kívánjuk, hogy ez Monoron is bekövetkezzen. (d. a.) Asztalitenisz-bajnokság Monoron Vasárnap rendezték meg a monori József Attila Gimná­ziumban az asztalitenisz Dél- Pest megye területi bajnoksá­gát. A versenyen kilenc fiú- és hat lánycsapat indult, mindegyik három-három ver­senyzővel. A területi bajnokságot meg­előzően járási bajnokságot rendeztek, és az itt győztesen kikerült csapat jutott tovább. A verseny körmérkőzésszerűen folyt le, s így holtversenyben két első helyezett lett. Nagy­kőrös és Cegléd csapata. A monori csapat is szépen szere­pelt, „talán ők lesznek a „har­madik elsők”, mivel az egyik mérkőzést megóvták. A nagy­kőrösi fiúcsapatban ugyanis engedély nélkül egy lány is játszott. A verseny jól szervezett, gördülékeny volt. Ez nagy­részt Bácsalmási Mihály gim­náziumi testnevelő tanárnak köszönhető, valamint Szent- györgyvári László KISZ-ta- nácsadó tanárnak, és nem utolsósorban az iskola KISZ- titkáránák, Tóth Máriának. A zsűri elnöke, Virányi Lász­ló ellen semmi kifogás nem volt addig, míg a monoriak be nem jelentették az óvást. Mi­kor bejelentették, a zsűri bi­zonytalankodott, és még nem döntött az óvás ügyében. A versenyt a Pest megyei KISZ-bizottság rendezte, kép­viselőjeként Hanes László lá­togatott el a bajnokságra. Sinkovicz János A tsz az elmúlt évben csaknem egymillió forin­tot fordított beruházásra. — ebből 714 ezer forint ér­tékben csak gépeket vásárol­tak. A beruházásoknál csak a húsz holdra tervezett kajszi­barack-telepítés maradt el. Az év elején egy munka­egységre 40 forintot terveztek — s úgy alakult, hogy a tényleges munkaegység érté­ke hatvan forintra kereke­dett. A tsz tiszta vagyona is emelkedett a múlt évihez ké­pest: 1967-ben 11, az idén i már több mint 14 millió. Csökkentek a hitelek, s a biz­tonsági tartalék is szép ösz- szeg: több kétmilliónál. Az 1968-as év tehát a pilisi Hunyadiban is sikeresen zá­rult. Ilyen gazdaságban, ahol 300 ember dolgozik együtt, de különböző területeken — nem könnyű összehangolni a mun­kát s mindenki tetszésére ala­kítani az eredményeket. Hogy mégis sikerült, a tagság és a vezetőség egyetértésének kö­szönhető elsősorban. (koblencz) Síim SZŐTTES Megérkezett a szabadpolcos községi könyvtár berendezése j a sülyi művelődési otthonba. ! A berendezést rövidesen be- I állítják megfelelő helyére. Remélhetőleg katalógust is készítenek, hogy a könyvköl­csönzési munkát teljes egészé­ben szakszerűen végezhessék. Látogatás az ÉMASZ-nál Mikor a huszonegy alsótago­zatos napközis átlépte az ÉMÁSZ 1 millió 700 ezer fo­rintos költséggel épült, mo­dern üzemház épületét — ja­vában folyt a munka. A ve­zetői irodában megszólalt az URH-rádió, melyen a kintle- vők jelentkeztek, közölve, hogy hol észleltek hibát, mely­nek elhárítására intézkedett a szintén kintlevő telepvezető. Most folyik a modem rak­tár rendezése. A vadonatúj polcokra most kerülnek a fel- szerelési tárgyak, melyek a nagy területen szolgálatot tel­jesítő 15 dolgozó mindennapi munkájához nélkülözhetetle­nek. Új mederbe kerül a Tapló A téli időjárás ellenére is dolgozik az óriási exkavátor, alakítja az új medret a Tápió számára, s ez igen jó, hiszen a napokban lezúduló hótömeg az olvadáskor ugyancsak pró­bára tette volna az igencsak kicsipkézett régi medret. Mint a kintlevő munkacso­port vezetőjétől megtudtuk, még hosszú ideig látjuk ma­gasodni a meder felett vagy környékén a sárgára festett gépóriást. Körülbelül április­ra fejeződik be a környék vízrendezési tervében szereplő mederátültetés. (furuglyás)

Next

/
Oldalképek
Tartalom