Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-09 / 6. szám

Sikeres esztendő a konzervgyárban NÖVEKEDETT AZ EXPORT - EMELKEDETT A TERMELÉS 1968-BAN 'A 'p~g~S TMCOVEI HlíUAP KÍilONKIADA SA XIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1969. JANUAR 9., CSÜTÖRTÖK Túlteljesített szállítási terVek AKÖV-kedvezmény a visszíuvarnál Az új év kezdetén értékel­ni kell a múlt esztendőt, hogy helyes következtetése­ket vonjunk le az új évben előttünk álló feladatokra. Ha egy jelzővel kellene jellemezni 1968-at, akkor az a Az új gazdaságirányítási rendszer nem ért váratlanul bennünket. felkészültünk azokra a gazdasági hatások- | ra, amelyek be is követkéz- j tek, de felkészültünk — mert I gével jár — olyan külső ha fásokra is, amelyek nagyfokú« rugalmasságot követelnek a termelés, az értékesítés, a gazdál­kodás területén. Erre szükség is volt, a ked­vezőtlen tavaszi és nyár eleji időjárás miatt. 1968- ban termelésünk kö­zel 90 millió forinttal emel­kedett. Nőtt az exportra el­adott termékek értéke, kü­lönösen a tőkés piacokra és emelkedett a belföldön for­galomba hozott konzerveink értéke is. Uj gyártmányvá­laszték. korszerűbb csoma­golás, a kereskedelmi igé­nyek gyors kielégítése egy­aránt segítette értékesíté­sünk növekedését. A kedvezőtlen időjárás kö­vetkeztében néhány termék­ből nem tudtunk annyit elő­állítani, mint amennyit sze­rettünk volna. Kiesésünk van borsó, bab, sárgabarckból, ugyanakkor a kedvező nyár vége és az ősz nagyrészt pótolta a kieséseket. De különösen az a nagyfokú fejlődés, amely a mezőgaz­daságban évről évre bekö­vetkezett és ami a mi szak­mánkban, a zöldség-, gyü­mölcstermelésben is, fénye­sen igazolta a nagyüzem fö­lényét. Az év során sokat halad­tunk előre a rekonstrukciós munkálatainkkal. Átalakított üzemrészek egész sora mel­lett megkezdte a működését az új, korszerű dobozgyártó üzemünk, mely automata lakkozó, litografáló és do­bozgyártó vonalakkal van fel­szerelve, az új kazán ház. amelyben a legkorszerűbb olajfűtésű kazánok dolgoz­nak. Számos új gép, berende­zés lépett termelésbe. Az elmúlt év fontos ese­ménye volt, hogy a konzerviparban elsőnek és kísérleti jelleggel rá­tértünk a rövidített mun­kahét alkalmazására. A kísérlet sikeres volt. A munkaidő csökkentésével egy­idejűleg nőtt a munka ter­melékenysége, méghozzá ipar­ágon belül kiemelkedő mér­tékben. Ennek eredményeként remélhető, hogy valamivel több nyereségrészesedést tu­dunk fizetni, mint tavaly. 1969- ben új feladatok meg­oldása vár ránk. Rekonstrukciós tervünk­nek megfelelően bővítjük termelésünket. Előreláthatólag az év során ismét mintegy 90 millió fo­rinttal növeljük termelésün­ket és ezzel az évi konzerv- termelésünk értéke megha­ladja majd a 800 millió fo­rintot. Kovács Sándor igazgató (Folytatjuk) Az állomáson járva benéz­tem az I-es AKÖV darabáru­szállító irodájába. Kíváncsi voltam munkájukra és az el­múlt év eredményeire. Sa- sinszki László irodavezető el­mondotta, hogy ez a vállalat az AKÖV-nek egy különálló részlege. A vasúton érkező, vagy elszállítandó darabáruk ki- és befuvarozásával foglal­kozik. '— A múlt évi terveinket eredményesen végeztük, túl­teljesítettük, de a pontos ada­tokat a budapesti központ még nem küldte ki. A tervek túlteljesítéséhez nagyon hozzájárult az egyes vállalatokkal kötött szerző­dés, valamint az a körülmény, hogy mindjobban igénybe veszik vállalatunkat a költöz­Növekvő számokról adunk hitt. Két évvel ezelőtt 73 bal­eset történt a város területén. Ez a szám 1967-ben- - IW-re emelkedett. Tavály “ 130' esetben érkez­tek a rendőrök a helyszínre. Ennyiszer szegték meg a jár­művek vezetői illetve a gya­logosok a közlekedési szabá­lyokat, amikor már balesetet idéztek elő. — Melyek voltak a balese­tek előidéző okai? — Ezzel a kérdéssel kerestük meg Kle- novszky Márton rendőr alhad­nagyot, a városi rendőrkapi­tányság közlekedési előadóját. — Szinte valamennyi sza­bálytalanság előfordult az el­múlt évben. Az elsőbbségi jog meg nem adása éppúgy, mint a gyorshajtás, vagy a szabá'y- talan kanyarodás. Nagyon so­kan nem tartották be a köve­tési távolságot sem, és a gon­datlan vezetés miatt bekövet­kező balesetek száma is ag­gasztó képet mutat. — Az év melyik időszaká­ködéseknél. A bútorrakodáso­kat szakembereink végzik. — Kedvezményeket ho­zott-e az új mechanizmus a fuvarozásban? — Esetenként kedvezmé­nyes fuvardíjszabás-t .s tu­dunk alkalmazni, mind a magánosok, mind a közü- letek részére — az áru ne­métől függetlenül, ha^ a „visszfuvarozási lehetőség fennáll”. Ez azt jelenti, hogy az autó a visszaúton is áruval megrakva jön. Ez a visszfu- varozás kedvezményes tari­fával történik. — Az új esztendő első nap­jaiban mivel foglalkoztak? — Üjabb szerződések köté­sére törekszünk a közületek- kel a gyors és gazdaságos szállítás érdekében. ban következtek be általában a közlekedési balesetek? — Elsősorban kora nyártól késciő őszig. Ebben az időszak­ban ugyanis a balesetek 70 százalékához kell kivonul­nunk. A melegebb nyári hó­napok több kerékpárost és mo­torost csalnak az utakra, akik közül többen tavasszal a ru­tinhiányt, ősszel pedig az út­viszonyokat nem veszik figye­lembe. — Milyen járművek okoz­zák a legtöbb balesetet? . — A kerékpárosok, és a motorkerékpárosok. Nagykő­rös Pest megye második leg­nagyobb városa a kerékpáro­sokat illetően. De rengeteg motorosunk is van — különö­sen a fiatalok között — akik a sebesség szédületétől pieg- részegülten vezetik a jármű­vet. Az elmúlt évi balesetek­nek csaknem tíz százaléka éppen a gyorshajtás következ­ménye. örvendetes tény viszont, hogy a fogatosok egyre keve­„Zűrzavar“ a színházteremben A SZOT rendezésében ja­nuár 31-én Lépcsőhurut cím­mel vidám „zűrzavaros” műsor kerül színpadra a művelődési központban. A zűrzavar rész­vevői között megtalálhatjuk Feleki Kamill, Szemes Mari, Csákányi László, Kállai Ilona, Szuhay Balázs, Vay Ilus és Romhányi Rudolf nevét. A népszerű szereplőgárdára való tekintettel várhatóan nagy érdeklődés kíséri majd az előadást, ezért a jegyeket már most árusítják a művelő­dési központ emeleti irodájá­ban. / — a — VÁRAKOZÁS Foto: P. I. sebb balesetet okoznak. Eh­hez hozzájárult az is, hogy a termelőszövetkezetekből. ál­lami gazdaságokból több foga- tos vett részt a magánlóhaj- tókkal együtt azon a tanfolya­mon, amelyen a közlekedés szabályait ismertettük velük. A tanfolyamon részvevőket hajtási igazolvánnyal láttuk el, amennyiben sikeres vizs­gát tettek, és ezek általában be is tartják a közlekedés szabályait. Nem így tesznek a motoro­sok és kerékpárosok. Bár mellettük elég nagy számmal szerepelnek a balesetek cko- zői között a teher- illetve személygépkocsi vezetők is. — Milyen súlyosak voltak az elmúlt évi balesetek? — Közülük három halállal, 24 súlyos sérüléssel 55 köny- ínyű sérüléssel végződött. Negyvennyolc esetben nem történt ugyan személyi sérü­lés, de jelentős anyagi kár keletkezett. Ennek értéke meghaladja a 160 ezer forin­tot. ez már u iwíMcrvtfur 'JVUK- 1 A hét végén megnyílik a korcsolyapálya A tartós hideg idő vastag jégpáncéllal vonta be a Cifrá­kért melletti Csónakázó-tó je­gét. A korcsolyázni kívánó fiatalság napról napra felke­reste az elárvult tó jegét, de bizony a gondozatlan, havas jégmező nemigen volt alkal­mas a sportolásra. Örömmel értesültünk róla, hogy a városi tanács határoza­ta folytán, a Városgazdálko­dási Vállalat néhány napon belül rendbehozatja és meg­nyitja a Csónakázó-tavon a korcsolyapályát. Mint megtudtuk, a hét vé­gére jó jégpálya, kellemes me­legedő s vidám zene várja a korcsolyázókat; a pályát estén­ként kivilágítják, és a költsé­gek fedezésére mérsékelt belé­pődíjat szednek. T ímárszerszámok a múzeumban BESZÉLGETÉS AZ UTOLSÓ KÖRÖSI TÍMÁROKKAL Virágzó, tisztes mesterség volt városunkban is a tímár­ipar. Nagyapáink idejében 20— 30 tímármester dolgozott Nagykőrösön, akiknek a szá­ma a bőrkikészítő gyáripar fejlődése során egyre apadt. Az 1940-es években még nyolc tímármester dolgozott városunkban: Dér Sándor, Do- náth Dénes, Gaál Dénes, Gö- möri András, Kiss Sándor, Ko­vács József, Körtvélyesy Dá­niel és Pécsy Bódog, s legutol­jára 1949-ben Gaál Dénes csukta be a műhelyajtót. A napokban elbeszélgettem a szakma két utolsó mohikán­jával: Gaál Dénes mesterrel Kovács pásztó egykori tí- ripari szakemberrel, aki szintén áz utólsó időkig dol­gozott apja műhelyében. — A tímáripar jól fizetett, de nehéz szakma volt — mon­dotta Gaál Dénes. — Télen is a szabad ég alatt dolgoztunk a bőrökkel, de a mesterek nem sajnálták a segédektől a bort és pálinkát, mert jól eladták a bőröket a vásárokon, meg a helybeli lábbelikészítő meste­reknek. Mikor én önálló let­tem, igyekeztem kényelmeseb­bé tenni a mesterséget: zárt műhelyt rendeztem be s még kutat is fúrattam a műhely­ben. — A tímároknak sohasem volt élég a hazai nyersbőr­anyag; úgy hozattuk Kínából, Japánból, Ausztráliából, Kana­dából és Brazíliából, s mikor ezek a szállítások megszűn­tek, lassan meghalt a tímár­ipar is. ; Kovács László további rész- J leteket beszélt el: — A tímérsegédeket mun­kateljesítmény szerint heti 12—14 pengő fizetéssel, víz­j kereszttől vízkeresztig szer- j ződtették, és á szerződéskötést a mester házánál marhapör­költ és csusza ebéddel és vi­dám italozással pecsételték meg. — A jószágok bőrének jó kikészítése közel három hóna­pot vett igénybe. Először két napig vízben áztattuk. Azután következett a rekkolás, a ka­szával való megnyesés, majd három hétig mészlében ázott a bőr. Utána jött a koppasz- tás, husolás, faragás. Végül 8 hétig másnaponként váltva, kifőzött cseriében áztattuk az anyagot. így készültek a hasí­tott, vikszos és préselt bőrök. A finom bőrök kikészítésének speciális receptje volt. Mert például a kutyabőrből készült a drága sgvró, a macskabőr­ből a puha dohányzacskó. — A nehéz munka mellett veszélyes is volt a tímármes­terség, a fertőzött bőröktől vá­rosunkban is több dolgozó megbetegedett lépfenében. Mi­dőn a műhelyünk megszűnt, kimentem dolgozni .a láda­gyárba. Nemsokára Gaál Dé­nes mester is odajött, és azóta mindketten ott dolgozunk. Néhány esztendővel ezelőtt tímárfelszerélésünket özvegy édesanyám eladta a Nemzeti Múzeumnak. (kopa) Helbr professzor javaslata (fehér) Ismét több a közlekedési baleset Az éhünkről van szó - Tartsuk be a KRESZ-szabályokat Kombinált erőmű Érdekes elgondolást terjesz­tett elő a Magyar Tudományos Akadémián dr. Heller László akadémikus, egyetemi tanár arról a — tanszéken és az Energiagazdálkodási Intézet­ben kidolgozott — rendszerről, amely egyetlen berendezéssel gazdaságosan old meg két ne­héz problémát. Az egyik probléma az, hogy a távfűtés mind kevésbé mi­nősíthető gazdaságosnak, pedig a távfűtés rendkívül kényel­mes és egészséges, civilizált megoldás, tehát nem a csök­kentése vagy visszaszorítása, hanem éppen széles körű ki- terjesztése volna indokolt. A másik probléma a villa- mosenergia-ellátásban jelent­kezik, a villamos berendezések — különösen a háztartási ké­szülékek rohamos elterjedése miatt a délutáni fogyasztási csúcs egyre nagyobb arányok­ban haladja meg a napi fo­gyasztás átlagát. Helytelen len­ne azonban az „alaperőmű­vek” teljesítményét erre a re­kordszínvonalra fokozni: sok­kal célszerűbb olyan kisegítő | jellegű erőműveket létesíteni, amelyek csak a csúcsidőben dolgozva termelnék meg az ar­ra a néhány órára szükséges j többletenergiát. Heller professzor javaslata szerint olyan kombinált erő­művet kell létesíteni, amely nemcsak áramot termel, ha­nem „veszteséghőjét” is hasz­nosítja a távfűtés vizének me­legítésére. A professzor számí­tásai megerősítették azt a ta­pasztalatot, hogy 21—22 ' órás folyamatos fűtés alatt a falak, a bútorok, főleg pedig a cső­hálózatban cirkuláló forró víz — mint valami hőakkumulá­tor — akár két-három órán át képes a lakás hőmérsékletét fenntartani akkor is, ha erre az időre a távfűtést nemcsak csökkentik, hanem ki is kap­csolják. A beruházás költsége ebben a.z esetben sem lenne csekély, de megoszlanék a két terület, a távfűtés és a villamosener- gia-szolgáltatás között, s üzem­ben tartása így már feltétlenül gazdaságos lenne. A GÉPNÉL % Foto: Kiss — Hogyan lennének elke­rülhetők ezek a balesetek, hogyan csökkenthetnénk a baleseti statisztika évről évre növekv ő számait? — Csak egyféleképpen. Minden járművel közlekedő embernek be kell tartania a közlekedési szabályokat. A közúton feltétlenül tisztelet­ben kell tartanunk egymás jogait és előnyeit, és úgy kell közlekednünk, hogy a KRESZ- utasítások, az útviszonyok fi­gyelembe vételével igyekez­zünk elérni úticélunkat. Valamennyiünk életéről van szó, akik ilyen vagy olyan formában részt veszünk a közutak forgalmában. A statisztika figyelmeztet. (—ara—) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Emberrablók. Robert Louis Stevenson regénye alapján készült NDK-film. Korhatál nélküli. Kísérőműsor: Változatok. Előadás kezdete: 5 és fél 1 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom