Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-09 / 6. szám

T Ki miben tudós? Kezdődik a selejtező Szerdán, az első tanítási na­pon megkezdődtek a Ki mi­ben tudós? vetélkedő selejte­zői. A megyei döntőt január 26-án rendezik meg, Budaör­sön. Az idei vetélkedőn mate­matikából, biológiából és tör­ténelemből versenyeznek az ifjú tudósjelöltek. A vetélke­dőn ceglédi diákok is részt vesznek. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1969. JANUÄR 9., CSÜTÖRTÖK Tanfolyam A cipészeknél visszatérő gond a szakmunkás-utánpótlás A fiatalokat a gyár vonzza vezető jelölteknek Egyre népszerűbbek az autóvezető-tanfolyamok. Min­den kurzus népes hallgatóság­gal indul. Ahogy szaporodik a kocsipark, mind többen sze­retnék elsajátítani a vezetés tudományát. Február 10-én újabb tanfo­lyam indul. Akik személygép­kocsi- és motorkerékpár-veze­tést akarnak tanulni, az MHSZ Alkotmány utca 2. szám alatti székházában je­lentkezhetnek. NB Il-es férfi kézilabdacsa­patunk Budapesten játszott, a IV. kerület teremtornájának első fordulójában. Ez volt az év első erőpróbája számukra. A találkozó tapasztalatai sze­rint hasznos volt benevezni az együttest a mérkőzéssorozat­ra, mert így ideális körülmé­nyek között készülhetnek fel a bajnokságra. Jelenleg még kiütközött a játékunkon az idény eleji for­ma, de már most a jövőre nézve biztató megoldásokat is láthattunk a játékosoktól. Góllövők: Rossi 6, Szalkay A Lábbelikészítő Ktsz 20 éves fennállásának jubileu­mát nemrégiben ünnepelték 5, Szabó Z., Juhász F., Hö- römpő 3—3, Malizs 1. Játékvezetőket oktatnak A JTS kézilabda-játékveze­tői tanfolyamot indít. Az első foglalkozási nap január 15-én, szerdán lesz. Jelentkezni a JTS Rákóczi úti helyiségében lehet. A szövetség vezetője minden 16 éven felüli sport­barátot szívesen lát. a tagok. Az ünnepségen Ke­mencéi András elnöknek „Az ipar kiváló dolgozója” jel­vényt nyújtotta át az OKISZ képviselője, majd több mint 100 ezer forintot osztottak szét az alapító tagok kö­zött. A ktsz a járás kilenc köz­ségében tart fenn javító szolgálatot, összesen 130 szakmunkással. Jelenleg 17 ipari tanulót fog­lalkoztatnak, így is vissza­térő gond a szakmunkás­utánpótlás. A vásárlók és a kereske­delem igényei egyaránt ma­gasabb mércét szabnak, ami — éppen a szakmunkáshiány miatt — nagy erőfeszítést igényel. Az idén legalább há­rom-négy lány- és tíz fiú­tanulót várnak az általános iskolákból. A közelgő mérlegzáró köz­gyűlésen jó eredményekről lesz szó. Az elmúlt évet 105 szá­zalékos tervteljesítéssel zárták. Az idei év feladatairól a ktsz elnöke így nyilatkozott: — Tekintettel arra, hogy a szakmunkásgárda az utóbbi időben nem növekedett, a ke­reskedelem számára negyed­évenként csak 3000 pár fér­ficipő gyártását tudjuk vál­lalni. Az elmúlt években is ennyire kaptunk megrende­lést, most azonban a keres­kedelem úgy fogalmazta meg igényét, hogy amennyit csak készíteni tudunk, annyit fo­gad. Sajnos, nem tudunk többet vállalni. Nekünk elsősorban a la­kosság igényét kell kielé­gítenünk, amely mind a javításban, mind a megrendelésben ugyancsak emelkedő jelleget mutat. Különösen Törtei, Al- bertirsa és Abony javító szolgálatát kellene bővíteni, sajnos, helyben kevés a szak­ember, és ha a városban ta­lálnánk is. azok nem szí­vesen vállalnak vidéken munkát, pedig a jó cipész­szakmunkás havi keresete 2000 forint körül mozog. Min­den évben közöljük az is­kolákkal. hány ipari tanulóra van szükségünk. Akad is je­lentkező, azonban egy-két hónap múlva — inkább vál­lalva a vonatozást — gyár­ban helyezkednek el. Legfáj- dalmasabb az, amikor a 3 éves tanulóidő letelte után hagynak itt bennünket az ifjú szakmunkások. A fiata­lokat vonzza a gyár, a na­gyobb műhely, pedig a leg­kisebb városban vagy falu­ban IS nagy szükség van és lesz jó cipészre. (csat—) Zárszámadás városunk sportjában Asztalitenisz — Ceglédi VSE Gyakran célba találtak A lövészsport szépen fejlődik a városban és a járásban. Eredményesen zárták az elmúlt esztendőt ebben a sportágban is. Tavaly harminckét harmadosztályú lövészbírót és harmincöt gyakorló oktatót képeztek ki. A lövészek eredménnyel szerepeltek a versenyeken, a me­gyei spartakiádon a járás felnőttcsapata harmadik, az ifjú­sági csapat második lett. A megyei kiválasztó versenyt — lég­puskás lövészetben — a ceglédi járás nyerte. Mirtusz tizenhárom Gumikeréken korcsolyáznak az autók az úttesten. Szitkozódnak a gépkocsivezetők — micsoda idő! Per­sze, persze: ez a tél. Csak valahogy elszoktunk tőle. r Forró citromos teát kérnek a presszóban. A pia- cozók forralt bor­ra áhítoznak, sok fahéjjal, picit csí­pős borssal. A ke­rékpármegőrző- %ek alig van, mi­re vigyázzon. Har linacsizmá já ban úgy topog, mintha egyszerűsített csürdöngölőt jár­na. Az állomásra befutott egy pesti vonat. Bundás, kucsmás, kendős emberek kászálód­nak le a lépcső­kön és igyekeznek a város felé. Kefe srác is ér­kezik, teljes téli díszben. Füles szőrmesátyak a fejükön, prémgal­léros kabát szol­gáltatja a mele­get, no, meg a fia­talságuk. össze­néznek, egyikük a táskájába nyúl. Egy zacskóból ce­lofánba csomagolt valamiket vesz ki. Kibontják, jóízű­en csemegézik: jégkrqmrúd, vaní­liás ízű. Csokiba rejtett fagylalt — Pestről hozták. Akik Wtják őket, még nagyobb igye­kezettel fogják össze magukon a kabátot. Január­ban — fagylalt!!! Kutyaharapást a szőrivel?! A srácok cseme­géznek, a buszra várók borzQng- nak. A hőmérsék­let mínusz tizen­három fok. Mínusz tizenhárom... KÉZILABDA Ceg'édi Építők—Pilisi Bányász 21:16 Selejtezték a készletet Nem kell a rózsás háttér A MENYASSZONY TELJES ÉLESSÉGBEN Különböző bajnokságokon négy csapatot indított a szak­osztály a múlt évben. A legér­tékesebb helyezést az NB Il-es férfiegyüttes szerezte meg: ötödik lett. Az előző bajnok­ságban elért harmadik hely­hez képest a mostani szeré­nyebb helyezés visszaesést je­lent, bár asztaliteniszezőink könnyen akár a tabella élén is végezhettek volna. Különböző sérülések nehezítették meg a jobb eredmény elérését, Cso­móst és Kudelichet katonai szolgálatának teljesítése, Nyí­rit pedig tanulmányi elfoglalt­sága zavarta. De még így sem érthető a dorogi „rövidzárlat". Tavasszal Dorogon győzelem, Cegléden még a döntetlen ki­vívása sem sikerült. Ez befo­lyásolta a végső sorrend kiala- Kulását. Az együttes legna­gyobb fegyverténye a bajnok Pénzügyőr legyőzése volt. Egyénileg G. Bíró bizonyult a legeredményesebbnek, talál­kozóinak 76 százalékát nyerte. Öt Farkas, Nyíri, Kudelich és Csomós követte. Egyéni és pá­ros versenyben is G. Bíró bi­zonyult, a legjobbnak, a me­gyei „tizeken” az öt megye részvételével lebonyolított te­rületi bajnokságon, a győri II. és III. osztályú versenyben ért el nagy, sikert. Farkas G. Bíró­val az oldalán sorrendben ha­todszor diadalmaskodott a me­gye legjobb párosai felett. Ku­delich I. a megyei ifjúsági egyéniben és a felnőtt „húsza­kon” szerzett első helyet. A fiatal játékos legkimagaslóbb eredménye a vidéki bajnoksá­gon elért második helye, pá­rosban. Az ifjúsági versenyzők közül Kudelich II és Kovács ered­ményei a legbiztatóbbak. A női versenyzők közül kor­osztályában Tóth Katalin érte el a legjobb eredményt (a me­gyei felnőtt vegyespárosban második, a megyei serdülő egyéniben harmadik, a megyei ifjúsági tizeken második lett). 1989-ben változik a bajnok­ság lebonyolítása. Az eddigi 3xl2-es csoport helyett 2xl0-es lesz. Változás lesz az is, hogy o csapatban ezen­túl 5 játékos játszik az eddigi négy helyett. A jelenlegi leg­nagyobb feladat az, hogy a bő­vítés minél jobban sikerüljön. Ha sikerül, akkor — a na­gyobb követelmények ellenére — remélhető, hogy megyénk egyik legrégibb NB Il-es együttese 1969-ben nem okoz csalódást. (-reán) A Rákóczi úti fényképészet kirakatában új felvételeket láthatunk: menyasszony—vő­legény az anyakönyvi hivatal­ban, a lakodalmas ház előtt és bent, valamint — kívánság szerint — a háttérben a,nász­néppel, vőféllyel, násznagy- gyal. Attól függően, ki hogyan akarja emlékezetessé tenni a nagy napot. Ezekről a képek­ről el kell mondanunk, hogy szépek, ízlésesek. Mert bi­zony valamikor, nagyanyáink korában... — Alaposan kiselejteztük már a díszletkészletünket — mondotta a részleg vezetője. — Nincs már igény rózsás háttérre, rojtos-terítős asztal­kára, ami mellett a karosszék támlájára támaszkodik az egyenes derekú legény, és nincs már raktárunkban mű­virágcsokor, amit kezébe kért annak idején a leányzó, mint­egy aláfestéséül annak, hogy neki még ez illik, ha liliomról van szó. Ugyanígy a múlté ritkán azért még előfordul, a színezett kép. Persze, nem re­tusálunk már rózsás arcokat. A modern ízlés más. — Az ifjú pár „beállításá­nál” az egyszerűségre, a ter­mészetességre törekszünk. Eh­hez segít bennünket a ma di­vatja is, nem kell sokat baj­lódnunk a menyasszonyi ru­hák uszályával, a földig érő, redős fátyolokkal... — A fényképészetnek is megvan a divatja? — Igen. Most az úgyneve­zett ,,/cépzeíeí”-fénykép a di­vat a frigyre lépőknél. A menyasszony teljes élességben látható a képen, a vőlegény csak mint sziluett jelenik meg a háttérben. — Fényképészeink házhoz is mennek, kívánság szerint, ami kényelmesebb is, olcsóbb is valamivel. Nem beszélve arról, hogy az otthoni légkör­ben természetesebben viselke­dik a kisbaba, tehát élethűbb fénykép kerülhet a családi al­bumba. A felnőttek is feszte- lenebbül állnak a gép elé. mint a műteremben, (csat —) Kirakati krónikák r tarozás, leltározás. Ismerős kifejezések ezek a vá­sárlók körében. Tagadhatatlan, hogy bizonyos idő elteltével leltározni, tatarozni kell, mégis indulatosan ál­lunk arrébb, ha a nyitott ajtó helyett a táblát látjuk: zárva. A látszólagos türelmetlenség a vevők igényét tük­rözi. Mindez érthető és természetes. Az azonban nem mindegy, hogy a leltározást vagy a tatarozást hogyan hozzák a vásárló tudomására. Erre sok lehetőség van. A ceglédi üzletek ajtain olvashatunk lako- nikus rövidséggel, nyelvi talányokkal, szószátyár magya­rázatokkal — piros, fekete, fehér betűs kivitelben — meg­fogalmazott mondatokat. A nagy csemege — jelentőségéhez mérten — hatalmas feliratokkal adja hírül, hogy a tatarozás ideje alatt is za­vartalanul árusítanak. Legfeljebb a bolt pénztárosainak nem lehet zavartalan: még a világosságot is elfogják ezek a hatalmas kirakati krónikák. A járműszaküzlet kirakataiban szellemes nyelvtörő já­ték szórakoztatja a járókelőket. Olvashatom így: Ta­tarozás az árusítás ideje alatt zavartalan. (Lám, milyen fontos a tatarozás!) De olvashatom így is: Tatarozás ideje alatt (hol maradt a névelő?) az"árusítás zavartalan. (Lám, milyen fontos az árusítás!) Ki hogyan olvassa, a parado­xon mindenképpen igaz. S ami a fontos: nem bántó. Az új mechanizmus egy éve alatt sokszor hallottunk már arról a helyes törekvésről, hogy a dolgozókat érde­keltté kell tenni a termelésben. Ergo: az eladókat az érté­kesítésben. Leltározáskor nem az eladók, hanem a vá­sárlók a nagyon érdekeltek. Meddig tart? Mikor nyit ki? Bejöttem és zárva! Leltároznak a ceglédi áruházban is. Ezt — mint korábban is állítottam — a vásárlók megértik. De azt nem, hogy ez a hatalmas árukészlettel rendelkező korszerű, udvarias kiszolgálóiról ismert áruház miért két, az üvegajtóra meszelt szóval adja ezt tudtukra: LELTÁR ZÁRVA. Nyelvünk rendelkezik a tömörítés lehetőségével, de ezzel csak akkor éljünk, ha udvariasak tudunk marad­ni. Ez a kiírás (kimeszelés) nem udvarias! Egy értelmes mondatot megérdemel a sok ezer vásárló. Például így: Vásárlóink szíves elnézését kérjük, ekkor meg ekkor lel­tározunk. Nyitás: január x-én reggel nyolckor. É rdemes akkor is törődni a vevővel, ha ma zárva van az ajtó. Ha udvariasak vele, nyitás után újra ofí költi el a pénzét. Ha nem, máshova megy. (Sz. A.) Már este is táncolhatnak Nagyobb városok számos presszójában nemcsak zenét hallgathatnak délután és este a vendégek, hanem táncol­hatnak is. Ettől természe­tesen nem válik a hely „tánc­teremmé” — hanem megőrzi meghitt eszpresszó jellegét.' Egy idő óta hasonló , módon működik a ceglédi Délibáb presszó, amely egyben éj­szakai szórakozóhely is. A bár kitűnő zenekara, a Domonyi—Rabi—Tóth trió már este kilenc órakor megkezdi műsorát. így azok a táncot szerető vendégek is szórakoz­hatnak kedvükre, akik nem tudják megvárni a bár meg­nyitásának késői időpontját. — A ceglédi járásban ta­valy Albertirsán két, Nyárs­apáton egy híd épült J ászka- rajenőn az idén 3 híd építé­sét tervezi a Szolnoki Víz­ügyi Igazgatóság. Bírósági aktákból 1 Egy szélhámos naplója A nagyágyú: a legfőbb ügyész 1966 végén valaki elpana­szolta Pipó Lajosnak, hogy elvált felesége akadékoskodá­sa miatt nem találkozhat gyer­mekével. Pipó elvitte egy pesti ügyvédhez, aki bizonyos tör­vényes lépéseket tett is az ügyben. Pipó felajánlotta: a Legfőbb Ügyészségen elintézi, hogy a gyermek hat hónapig nála, hat hónapig az anyánál lehessen. 500 forintot kért il­letékre, 400-at iratmásolásra, 1300 forintot meg arra, hogy a gyermeket a Legfőbb Ügyészség gépkocsiján az apá­hoz szállítsák Persze, ezeket az összegeket is totóra, lóver­senyre költötte. 1967 februárjában a követ­kező „páciense” egy abonyi kisiparos volt, aki pereske­dett. Pipó neki is felajánlotta a segítséget, hivatkozva a leifőbb ügyészre. Három részletben felvett 1700 forintot, a következő találko­zásukkor még 410 forintot ka­pott. 1967 szeptemberében egy albertirsai kisiparosnak is jogi segítséget ígért, és 400 forin­tot vett fel „illetékre”. Ügy látszik, a módszer bevált. A következő „ügyfél” több mint 6000 forinttal fizetett rá hiszé­kenységére. 1968 elején egy ember azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy segítsen neki és fiának: európai körutazással külföldre szeretnének menni. Pipó belügyminisztériumi ösz- szeköttetéseire hivatkozva megígérte, hogy jegyét szerez egy Csehszlovákia—Svájc— Franciaország—Olaszország társasutazásra A részvételi díj 2464 forint. Azért ilyen olcsó — magyarázta Pipó —. mert a Belügyminisztérium dolgozói és azok családtagjai részére szervezi. A társasuta­zás lebonyolítására a szélhá­mos 6630 forintot vett fel a sértettől. — Az utazás ideje sohasem akart elérkezni, a férfi sürgette Pipót, és na­gyon meglepődött, amikor an­nak letartóztatásáról kapott értesítést. A következő balek, a szélhámos munkatársa — örökösödési ügyének elintézé­sével bízta meg. Első tényke­dése volt, hogy illetékre 2500 forintot kért. Amikor hosszú hónapokig nem történt sem­mi, az ügyfél nyugtalankpdni kezdett. Pipó ekkor kijelen­tette: 4900 forintot letétbe kell helyezni a Legfőbb Ügyészsé­gen — mert ha nem —, az eddig befizetett összeg is el­vész. Egy szép napon azzal lepte meg munkatársait, hogy a Belügyminisztérium rendőr­ségi gépkocsikat sorsol ki, mégpedig úgy, hogy amelyik sorsjegy nem nyer, annak árát visszafizetik. Egyik munkatár­sát kérte: adjon 1500 forintot, ő is ad annyit, és a sorsjegy közös lesz. A kolléga lépre- ment, Pipó pedig totózoU to­vább. Mikor társa érdeklődött a sorsolás idejéről, kész volt a válasszal: valami visszaélés történt a kivizsgálás folyik. A kö­vetkező „esetnél” a vádlott ötletszegénynek bizonyult. Pontosan az előző módon szer­zett pénzt egy másik munka­társától is, de itt már egy ki­csit többet: 1750 forintot. Eb­ből fizette vissza előző sér­tettjének 1500 forintját — sőt, az utóbbi kárát is kénytelen volt megtéríteni még a letar­tóztat ása előtt. A vádlott a bűnösségét el­ismerte A kár értéke körül­belül 50 000 forint. Enyhítő körülmény a vádlott betegsé­ge, a beismerés és megbánást tanúsító magatartás, súlyos­bító a bűnhalmazat. A bíró­ság Pipó Lajost 3 és fél évi szabadságvesztésre mint fő­büntetésre ítélte, mellékbün­tetésül 4 évre a közügyektől eltiltotta. Az ítélet nem jog- I erős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom