Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-09 / 6. szám
1969. JANUAR 9., CSÜTÖRTÖK rest MEGYEI K^Círlap Eladni csak korszerű, jó minőségű árut lehet Az első év tapasztalatai a kisipari szövetkezetekben Nemcsak az a hagyomány késztetett felkeresni a minap Boross Gyulánét, a KISZÖV Pest megyei elnökét, hogy újév táján szokás értékelni az előző esztendő eredményeit, hanem az a hír is, hogy 1968- ban jelentősen csökkent a há ziipari és kisipari szövetkezetek, belkereskedelmi és export- értékesítése. Három kérdéssel nyitottam be az elnöki iroda ajtaján: mekkora a csökkenés, mik voltak az okai és mennyire befolyásolja a szövetkezetek nyereséges gazdálkodását? Az első kérdésre Spielenberg László műszaki osztály- vezető válaszolt: — Ma még csak az első háromnegyed év adatai állnak rendelkezésünkre, de lényeges változást már a negyedik negyed adatai sem hoznak. Ezek szerint a belkereskedelmi értékesítés összege az 1967-es első háromnegyed évi 133 millió forintról 1968 azonos időszakában 95 millióra, az exportértékesítés 82 millióról 52 millió forintra csökkent. Nézzük először a belkereskedelmet, s javaslom, válasszuk ketté a problémát: látszólagos és tényleges csökkenésre. — Látszólagos csökkenés? Az micsoda? — A statisztika furcsasága! Vegyük például a törökbálinti Orvosi Műszer- és Vasipari Ktsz-t, amelynek belkereskedelmi értékesítése a statisztika szerint 12.5 millió forinttal csökkent. Ez a szövetkezet 1967-ben is epedát gyártott, az elmúlt évben is. Csakhogy míg tavaly előtt az epeda gyártása belkereskedelmi tételnek számított, és a szövetkezet belkereskedelmi értékesítési eredményeit növelte, tavaly már másik statisztikai rovatba, az úgynevezett egyéb közületi tevékenységek rovatába került át! Vagy: számos textilipari szövetkezetnél csökkenést mutatnak a számok. Am. ha mögéjük nézünk, kiderül, hogy mivel 1968-ban egyes alapanyagok árát mérsékelték, csökkenteni kellett a belőlük készült késztermékek árát is. Ennyit a látszólagos csökkenésről. Sajnos, a ténylegesre több példa akad: Itt van mindjárt a stílbútorgyártás, amely iránt mind a belkereskedelmi, mind az exportigény megcsap- pant. Csúnyábbak talán a stílbútorok, mint azelőtt? Szó sincs róla! De az elmúlt évben annyira megemelkedtek a faárak, _ hogy a késztermék árát is lényegesen emelni kellett volna. Mit tehettek a szövetkezetek? Bútormegrendelés híján laboratóriumi, gyógyszertári, bolti, könyvtári berendezéseket gyártottak, közvetlen értékesítésre. A Pest megyei Szegkovács Ktsz-nél egymillió forint volt a csökkenés, ami abból adódott, hogy a gazdaságtalan bányák leállítása miatt csökkent a kereslet a sínszögek iránt. Sok gondot okozott textilipari szövetkezeteinknél a belső piac telítettsége: a kereskedelem egyszerűen nem vette át tőlük az ágyneműt. A Gödöllői Háziipari Szövetkezetben ez 11 millió forintos. a vecsésinél 1.3 milliós, a pilisszentiváninél rrdntegy kétmilliós. a poimázinál pedig 4.2 millió forintos csökkenést okozott a belkereskedelmi értékesítésben. Pomázon kismértékben a női fehérneműk iránti kereslet hiánya is hozzájárult a csökkenéshez. — Mi az oka a belkereskedelmi érdeklődés hiányának? Boross Gyuláné veszi át a szót, s mindjárt helyesbít: — Érdeklődésben nincs hiány — később erre is kitérek —, más baj van: a belkereskedelmi vállalatok 1967-ben az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése előtt maximálisan feltöllötték raktáraikat, s ez a mai napig is érezteti hatását. Köztudott, hogy ha egy adott árumennyiséget a forgási időn belül nem képesek értékesíteni, kialakul az elfekvő készlet, amely leköti a kereskedelmi vállalat vagy áruház forgóeszközhiteiét. Hitelt ilyenkor csak a fejlesztési alap terhére kaphat a banktól. Ha túl nagy az elfekvő készlet, a bank teljesen megvonhatja a hitelt. Az eredmény mindenképpen ugyanaz: a vállalat nem tud vásárolni. Sajnos, tavaly ez történt. ,, — Olyan nem fordult elő, hogy a szövetkezetek korszerűtlen cikket vagy túl drágán termeltek? — Erre is volt példa. Cegléden beszüntettük a norvég mintás kesztyűk kötését, mert ráfizettünk volna. De nem ez a jellemző, ellenkezőleg: az elmúlt évben a szövetkezeti vezetők megértették, hogy csak akkor lesznek versenyképesek, ha felhagynak az 1967-ig gyártott hagyományos termékeikkel, s olyan új modelekkel, gazdag választékkal jelentkeznek, amelyek vonzzák a vevőt. A háziipari szövetkezetek importanyagból készült ágyneműi például minden kritikát kiálltak — mégsem vette át a nagykereskedelem. Még örülhettek, ha 1500—5000 darabos tételekben el tudták adni a kiskereskedelmi vállalatoknak, íredig a kis tételeket erősebben terheli a szállítási költség! Egy másik példa: a Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat mo- nopolanyagként gyártatta le azoknak a legmodernebb kámzsanyakú, ragasztott galléros férfiingeknek az alapanyagát, amelyekből 35 ezer darabot rendelt a Centrum Áruházak a Vecsési Háziipari Szövetkezettől. Novemberben, amikor a szövetkezet 25 ezer darabot már legyártott, a megrendelést visszamondta. A szövetkezet elnöke az egész országban „házalt” az ingekkel, míg ezer darabonként értékesíteni tudta a ruházati és iparcikk kiskereskedelmi vállalatoknál. Más: a Budapesti őszi Vásáron a Pest megyei szövetkezetek több mint négyszáz új cikkel jelentkeztek. A kereskedelem örömmel rendelt belőlük, aztán a negyedik negyedévi megrendeléseket lemondta, az idei első negyedévre szólókat pedig a második negyedre prolongálta. — Mi az oka az exportértékesítés csökkenésének? Ismét Spielenberg Lászlóé a szó: — Előre kell' bocsátanom, hogy a tőkésexport mindig érzékeny függvénye a nemzetközi helyzetnek. Ha nő a feszültség — csökken a megrendelés; vagy ha nem csökken, olyan alacsony árakat kínál a tőkéspartner, amelyek elfogadhatatlanok számunkra. Az elmúlt év ráadásul az új gazdasági mechanizmus bevezetésének esztendeje volt. Emiatt az év elején bizonyos tartózkodást tapasztaltunk a nyugati megrendelők között. Végül itt is megtalálhatók a statisztika bukfencei. Egy sor olyan cikk termelése, amely korábban exportnak számított, tavaly más kategóriába került. A Gyáli Vasipari Ktsz például évek óta készít sátorvázakat: 1967-ben ezek az exportrovatban szerepeltek, tavaly pedig már a közületi értékesítés címszó alatt. Hasonló okból csökkent 10 millió forinttal a Ceglédi Háziipari Szövetkezet exportértékesítése. A szövetkezet azelőtt is a NépmC^- esze- ti Vállalatnak szállított, ameiy exportálta termékeit, most is. Tavaly előtt ez a tétel exportnak számított, tavaly pedig egyéb helyre történő szállításnak. Boross Gyuláné közbeszól: — Meg kell mondanunk, a ruhaipari export csökkenése országos jelenség. A tőkéspiac ingatagsága mellett ennek egyik oka abban az aránytalanságban rejlik, amely korábban alakult ki a termelő- kapacitás és a piaci kereslet között- Magyarán: azelőtt, ahol foglalkoztatási gondok voltak, ott bedolgozó hálózatot alakítottak, függetlenül a piaci igényektől. S mivel a meny- nyiségi mutatók domináltak, akármit gyártottak, jó volt. — Akkor is, ha az elfekvő készletet növelte, ha raktárra gyártották! Es most hogy van? — A kereslet-kínálat törvénye sokkal erőteljesebben érvényesül, mint bármikor koL rabban. Ma eladni csak korszerű, tetszetős, jó minőségű árut lehet. Ez arra késztette a szövetkezeteket, hogy lépést tartsanak az igényeKicel, a divattal, meggyorsítsák a miniázás átfutási idejét, s olyat gyártsanak, ami versenyképes a bel- és külföldi piacon. De erre kényszeríti a szövetkezeteket az a tény is, hogy mivel 1968. január elseje óta kizárólag a nyereségtömeg növelésében érdekeltek, olyan árut termeljenek, olyan munkát vállaljanak, ami növeli a nyereségüket. Ezért vállaltak szívesen bérmunkát a különböző gyáraknak, intézményeknek, más szövetkezeteknek, ha azok nyereségesnek ígérkeztek. — Nem mehet a bérmunka az árutermelés rovására? Esetleg a szolgáltatások rovására, túszén azok nem sok nyereséget hoznak! — Mi azelőtt anyagigényes cikkeket termeltünk — most elsősorban munkaigényeseket. Ez nem is baj oíyan országban, amely nyersanyagokban közismerten szegény. Az sem baj, ha csak azt gyártunk, amire szükség — és vevő van. Arra viszont hogy a bérmunka, a más vállalatokkal kialakított kooperációs termelés — ami különösen a vasipari ktsz-ek- ben tapasztalható — a szolgáltatások rovására ne menjen, vigyázunk! Az elmúlt évben megyénkben a szolgáltató tevékenység s a szolgáltatásban foglalkoztatottak száma növekedett. Különösen megnőtt az igény a méretes cipők iránt, mert az alapanyagárak csökkenése olyan gazdag szín- és minőségi választékot biztosít a szövetkezetekben, hogy a méretes cipők iránti kereslet háttérbe szorította nálunk a belkereskedelem iránti kötelezettségeket. — Összefoglalásul mit mondhat a szövetkezetek 1968. évi működéséről? — Bár a belkereskedelmi és exportértékesítés csökkent, a termelés volumene mégsem lett alacsonyabb, mert a piaci igények ingadozása arra ösztönözte a szövetkezeteket, hogy bérmunkát vállaljanak, közületeknek termeljenek, s olyan cikkeket készítsenek, amelyek közvetlenül értékesíthetők. Nem csökkent azért sem, mert a termelés számos ágában emelkedést értek el. Persze, mi többet szeretnénk. Az OKISZ-szal s a külkereskedelmi vállalatokkal most keressük a lehetőségét, hogy minél több bérmunkát végezhessünk — külföldi megrendelőknek. Nyíri Éva Gábor Andor emlékmúzeum Egykori lakásának falai között, Budapesten, a XIV. kerületi Zichy Géza utca 8. szám alatt Gábor Andor emlékmúzeumot rendez be a Petőfi Irodalmi Múzeum. A lakás két szobájában Gábor Andor kedves bútorai, könyvei várják a látogatókat. Külön kiállítóhelyiséget szentelnek a gazdag életpálya bemutatásának. Az emlékmúzeumot január 23-án Goda Gábor adja át a nagy- közönségnek — 85 esztendővel Gábor Andor születése, és 16 évvel az 1953. január 20-án bekövetkezett halála után. — Űj kormányhatározat szabályozza a lakásépítésre kijelölt területeken lebontandó, és nem lakás jellegű létesítmények szanálásánál követendő eljárást. Kedvezményes visszaáruzási rendszer a tejiparban A tejipar és a kereskedelem piackutató felmérései azt igazolták: annak ellenére, hogy az elmúlt évben sokat tettek a kereskedelmi forgalom bővítésére, az élelmiszerboltok jelentős részében mégsem elégítették ki folyamatosan és kifogástalanul a fogyasztói igényeket. A boltvezetők egy része ugyanis a gyorsan romló tejtermékekből csak any- nyit rendelt, amennyit biztonságosan tudott értékesíteni, ezért, különösen az esti órákban, a vevők gyakran voltak kénytelenek üres kézzel távozni az üzletekből. A vásárlóközönség sok helyen joggal kifogásolta, hogy gyakran elöregedett, minőségileg csökkent árut hoztak forgalomba. A helytelen gyakorlat megszüntetésére a tejipar január 1-től Budapesten és a megye- székhelyeken, majd az első negyedév folyamán többi városokban és minden járási székhelyen, nagyobb településeken — ahol a feltételek biztosíthatók — új visszáruzási rendszert vezetett, illetve vezet be. A kedvezményes visszáruzási feltételeket azoknak a boltoknak nyújtják, amelyek vállalják a tej és tejtermékek szakszerű kezelését és hűtött tárolását. Ezekből a boltokból a tejüzemek a szavatossági idő lejárta után árlevonás nélkül veszik vissza a vajat és a sajtokat, a tejet és a tehéntúrót pedig csekély árlevonással. Egy asszony és a kegyelet Készül a lexikon Érdekes hírességek Gazdag arcképcsarnok Leteszem a tollat, meg a jegyzettömböt az asztal hószín térítőjére. A fekete notesz úgy hat a csipkén, mint menyasszonyi fátyolra tűzött gyászszalag. — Megírhatom ezt? — tűnődöm. — Minek erről írni? — — mondja csendesen. Az ablak alatt, Vác főutcáján, ijedten kürtői egy megtorpanó autó. Egyébként a kisvárosi vasárnap délután békéje honol odakünn. És néhány pillanatnyi mélázó némaság itt bent a jól fűtött szobában is. — Ez, lá$, életejtp.), célja ... t« — Hiszen magának jó versei vannak, tud írni, még fiatal... És most mégis feláldozza ... Ügy meghökken, olyan megütközve néz, hogy elharapom a mondatot. — Leszámoltam. Rájöttem, kevés a tehetségem, hogy igazán jó költő legyek. Ehhez a munkához csak szorgalom kell. És különbem is, akkor megígértem: folytatom munkáját. Nem azt mondja: amikor maghalt. Még ezt sam: amikor elment. Fakanál milliószám ■ Ezekben a napokban is teljes erővel dolgozik a pomázi Fatömegcikk Ktsz fakanálrészlege. Az Európa szerte ismert kanalakból ebben az esztendőben öt és fél milliót küldenek külföldre. Foto: Gárdios — Tudja milyen ember volt? Autóbaleset érte és eltört a gerince. A kórházi ágyat sem nyomta munkátla- nul. Énekeltette a betegtársait. Népdalokat gyűjtött. Orvosi tanácsra naponta egy órát sétálnia kellett. Mankón vonszolta magát, de bejárta Vácot és olyan utcajegyzéket állított össze, amelyben még az is szerepel, hol, hány ház van. Hivatalosan is ezt használják. A Tanácsköztársaság után, a börtönben, ceruza híján tűvel szurkálta a könyv, az egyetlen olvasmányuk, a biblia betűit és így írt kommunista verseiket: ■ I »** Tihanyi Ernőné született Móritz Valéria, két éve halott férjéről beszél. Nézem ezt a bájos, barna asszonyt, s most már én is, ismeretlenül is, tisztelem azt az embert. Hiszem, csak az igazán nagyoknak adatik, hogy ilyen kegyeletteljesen emlékezzenek róluk. Kinyitja egy nagy szekrény ajtaját. Iratkötegek súlya alatt roskadozó polcokra mutat. — Férjem még feldolgozatlan anyaga. — Magáról beszéljen. Az előbbi kitárulkozásnak vége. — Magamról? Tagadóan int. — Nem! A lexikonról? — Arról igen. Az övé is Hiszen ő oltotta belém Vác sze- retetét, az adatok '—űjtögeté- sének szenvedélyét... Most már ismét pereg a szava. — Tudja, úgy kezdődött, hogy az Életrajzi Lexikonban sok váci vonatkozású adat, személy szerepel. Am sok arra érdemes ki is maradt, vagy éppen a helyhiány miatt csak kevés szó esik róluk és ez adta az ötletet. Felkutattam a hiányzó adatokat, s persze azokat, akiket szerintem méltánytalanul kihagytak. Váci életrajzi lexikont készítek. Kitűnő forrásmunkákat találtam, a többi közt múzeumunk alapítójának Tragor Ignác- nak, vagy például Karcsú Arzénnak gyűjtéseit. — A teljesség igényével csinálja? Tétován szól: — Amennyire lehet... De nézze... És mutatja a betűrendbe szedett névsort. Az első csoport, amely a nagy lexikonban is helyet kapott, csak éppen újabb adatokkal bővíti életrajzukat. Banda Marci a nagy prímás, Bornemissza Géza festőművész, Hercegh Ferenc író, Kassai Vidor színész, Reményi Ede a hegedű- művész. Aztán azok, akik kimaradtak. Rácz Pali, aki Banda Marcinál nem kisebb prímáshíresség, Karcsú Arzén hely- történész, s több könyv szerzője ... Két és fél száz név és sok ezernyi adat. — Valami csiklandós csemegére nem akadt? — Ha ilyenre gondol... Például a Rácz Pali. Voltaképpen szólhatna róla is a Rigó Jartcsi történet: főúri, dúsgazdag olasz lány megszök- tetése. Rácz Palinak különben a három feleségétől együttesen harminchat gyermeke született. — Atyaisten — bólintok elismerően. Nevet álmélkodásomon: — Van néhány meghökkentő adat — mondja. — Felüdülésnek — mondom. • — Nem fáradok bele —sértődösett'szöir: 5 — Elnézést. — De a készülő lexikonnak ez csak egyik része, a másikat érdekesebbnek tartom. Férjemnek mintegy négyszáz kép gyűlt lösszé azokról a lures emberekről — uralkodókról, tudósokról, püspökökről, hadvezérekről. munkásmozgalmi mártírokról —, akik itt éltek, vagy hosszabb-rövidebb ideig tartózkodtak Vácott. A kötet második részét ez az arcképcsarnok képezi. — Es ha ezzel elkészül? — Látta, mi van a szekrényben? — Azt dolgozza fel? — Ez lett az életem célja ... Hallatlanul nagy anyag ... Jöttek sokan még amikor élt és kértek tőle valamit, nem szívesen adott. Azt szokta mondani, ő nemcsak téglavető, házépítésre is képes. Nem maradt ideje rá. A házát nekem kell felépítenem. — Házát? — Az ő neve alatt adom ki. Ez természetes. Ha tőlem kérnek valamit, adok is meg nem is. Hogyne osztogathatnám az ő tégláit, ezeket a hely- történeti, kultúrhistóriai emlékeket ... Palota lesz belőlük. — Moziba, színházba jár? — Nem. — A Forte mában dolgozik, jében csak ez? — Csak? — De valami szüksége van. — Amikor meghalt, lepecsé- teltettem a tv-készüléket. A szórakozásom? Ez. A rendezgetés. Ez ad nyugalmat, célt az életemnek. — De fiatal — vitatkozom egyre erőtlenebbül. — Azért örülök ennek, mert van energiám. Körbeint: — Hazajövök, bezárkózom és nekilátok ... Arra gondolok, ha tudná, milyen boldog lenne... Fekete noteszem úgy hat a csipketerítőn, mint menyasz-' szonyi fátyolra tűzött gyászszalag. Szántó István laboratóriu- szabad ideszórakozásra
