Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-07 / 4. szám

.969. JANUAR 7.. KEDD <-t > I IHECYEI iMc'rlait 3 Níifront-vesetők tanácskozása A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága mint ed­dig minden esztendőben, idén is háromnapos tanácskozás­ra hívta meg a mozgalom já­rási-községi vezetőit. Az egy­begyűlteket a hétfő délutáni megnyitón Csala László me­gyei elnök köszöntötte, majd S. Hegedűs László titkár tar­tott vitaindító előadást. Is­mertette a Hazafias Népfront IV. kongresszusának állásfog­lalását és az országos el­nökség programját, valamint az ezzel kapcsolatos Pest megyei feladatokat. Az esti órákban népszerű íróinkkal találkoztak a vendégek. Be­vezetőt dr. Czine Mihály iro­dalomtörténész tartott, Su- nyoszky Szilvia részleteket adott elő Váczi Mihály, Sí­pos Gyula és Fábián Zol­tán műveiből. Ma reggel Drabon József, az MSZMP megyei pártisko­lájának igazgatója tart elő­adást a társadalmi struktúra és a hazafiság kapcsolatá­ról, utána pedig válaszol a feltett kérdésekre. Délután dr. Ádárn Mihálynak, a me­gyei tanács vb-titkárának elő­adását hallgatják meg a szocialista demokráciáról. A tájékoztatót konzultáció kö­veti. Este ismerkedési estre ke­rül sor. Holnap délelőtt Lendvai István, az MSZMP megyei bizottságának titkára az új gazdasági rendszer tapaszta­latairól és a további tenni­valókról ad széles körű is­mertetést. Délután „Derűs percek” következnek vers­ben, prózában, muzsikában, ismert művészek felléptével. Bevezetőt Kristó Nagy István, a Magvető Könyvkiadó szer­kesztője tart. A találkozó utolsó nap­ján, csütörtökön S.. Hegedűs László összefoglalja az el­hangzott előadások és vi­ták eredményeit. Vetélkedő, próba, pályázat Legtöbb dicséret: Pest megyében A téli szünet után az első tanítási napon, szerdán kez­dődnek a Ki miben tudós? ve­télkedő iskolai selejtezői. Min­den középiskolából egy, illetve a 400-on felüliekből két tanuló vesz részt a megyei döntőn, amelyet Budaörsön rendeznek január 26-án. Innen jutnak to­vább az ifjú történelem, bio­lógia és matematika tudósok, s legközelebb már az országos vetélkedőn mérik össze tudá­sukat. Márciusban — a hagyo­mányokhoz híven — a döntő küzdelmét a televízió is köz­vetíti. Az iskolai tanév második fe­lének KISZ-programja a Ta­nácsköztársaság 50. évforduló­ja jegyében zajlik le. Az alap­szervezetek fiataljai ünnepi próbán vesznek részt, mely hasonló a Forradalmi nemze­dékek próbához. A legjobb szervezeteket a KISZ KB ok­levéllel jutalmazza. • A Forradalmi nemzedékek pályázaton a 19 megye közül Pest megye szerezte a legtöbb dicséretet, bár a hivatalos ün­nepségekre még nem került sor — januárban rendezik —, de annyit elárulhatunk, hogy az aszódi Petőfi Sándor, a ceg­lédi Kossuth Lajos, a nagykő­rösi Arany János, az érdi Vö­rösmarty és a dunakeszi gim­názium kap jutalmat. Érdre még egy pálma kerül, mivel a szakmunkástanuló-iskolát is megjutalmazzák. Az új félévben az iskolai ta­nulás mellett megkezdődnek a vezetőképző-tanfolyamok is. m. s. Vevő a kirakat előtt Amit az üveg mögött látni kell Tagadhatatlanul hajlamo­sak vagyunk rá, hogy a bol­tok árukínálata alapján ítél­jük meg az új gazdaságirá­nyítási rendszert, a reformot. És bár a reform ennél sokkal átfogóbban, így következmé­nyeiben is szélesebb körűen érinti az egész gazdálkodást, helytelen volna ezért a „szűk, kiraka):i” szemléletért bárkit is elmarasztalni. A reformnak ugyanis elsőrendű célja felfris­síteni és gazdagítani a kiraka­tokat — és persze, az üzlete­két is — éppen mert nem hol­mi „kirakatpolitika” szülötte, hanem a szocialista gazdaság összefüggő egészének megújí­tására törekvő politikáé. Egyébként az alig egy esz­tendőre visszatekintő, új gaz­daságirányító rendszerre a leg­kevésbé sem vetnek rossz fényt a mai, akár ünnepi, akár hétköznapi kirakatok. Ellen­kezőleg: nem csupán meg­nyugtatóak, hanem igen sok tanulsággal is szolgálnak, szemmel látható szebb, jobb, bőségesebb áruválasztékuk folytán csakúgy, mint gyenge­ségeik éS hiányaik révén. y A kérdés, amelyet a vevőkö­zönség egy szuszra a kiraka­toknak szegez, nyilván így hangzik: M:t? Mennyiért? Hogyan? A válasz pedig, bár lényege­sen hosszadalmasabb, végered­Megnyílt a „Ceglédi évszázadok" kiállítás Az utóbbi idők egyik legér­tékesebb anyagú, állandó ki­állítását nyitották meg vasár­nap délelőtt a ceglédi Kossuth Múzeumban. Az 50 éves mú­zeumot előzőleg átalakították, bővítették. A bemutatott több ezer írá­sos és tárgyi dokumentum nagy része a magyar forradal­mi mozgalmakhoz kapcsoló­dik, amelyekben Cegléd né­pe mindig kiemelkedő szere­pet vállat. A „Ceglédi évszá­zadok” című, nagyszabású, ki­lenc termet betöltő állandó kiállításon először kapott mél­tó helyet az 1514-es Dózsa­féle parasztháború értékes em­lékanyaga. Az 1848—49-es sza­badságharc emlékei két nagy szobát töltenek meg. 1848. szeptemberében Kossuth hívó szavára 3000 ceglédi ember, fogott fegyvert. A történelmi kiállításon méltó helyet kaptak a század- forduló földmunkás- és sze- gényparaszt-mozgalmainak és ezek egyik kiemelkedő alakjá­nak, a ceglédi születésű és ott tevékenykedő Várkonyi Ist­vánnak az emlékei, továbbá a Magyar Tanácsköztársaság és az 1945-ös földosztás helyi do­kumentumai. ményben éppen ilyen egyér­telmű. Lássuk csak! A legszigorúbb szem is fel­fedezheti a választék lényeges gazdagodását. Az új, ösztön­ző irányítási rendszer érdeké­vé teszi az iparnak is, a ke­reskedelemnek is a messzeme­nő alkalmazkodást a piaci kí­vánalmakhoz, és ez az érdek- kapcsolat kezd érvényesülni. Egyébként nem csupán a hazai cikkek vonatkozásában, mert mind szélesebb körben talál­hatunk már importárukat, ami a fejlett ipari országok áruvá­lasztékának általános jellem­zője, a nemzetközi munkameg­osztás velejárója és a verseny­nek is serkentője. A versenynek ugyanis, ha már szóba hoztuk, kereskedelmi és ipari vonat­kozásban egyaránt igen fon­tos szerepe van nem csupán a sokrétű, hanem a tartalmas, tehát a jó minőséget előnybe helyező választéknak a megte­remtésében. Hogy bizonyos cikkek hiányát egy ideig még nem sikerült megszüntetni, az nem a reformnak, hanem pil­lanatnyi adottságainknak a kö­vetkezménye. Az alig egyéves, új irányítási rendszer ugyanis egyrészt nem változtathatta meg az ipar szerkezetét, amely — kevés kis- és középüzemmel rendelkezvén — nem nyújt máról holnapra alkalmas gyár­tókapacitást mindenfajta szükséglet kielégítésére. Más esetekben bizonyos nagy be­ruházások horribilis költségei, vagy a szükségszerű import nagy devizaigénye hátráltatja ideig-óráig a kielégítő megol­dást. Nem véletlen, hogy a döntően hazai fedezetű élelmi­szerpiacon — a mostoha időjá­rási viszonyok ellenére — az átlagosnál is élénkebb a javu­lás, a választék bővülése. Ami az árakat illeti, piága a központi tervezés is némileg nagyobb átlagos emelkedésre számított, nem is szólva a kö. zönségről, ^melyben,,ennél is erősebb „félszek” élték áz új árrendszer bevezetésével kap­csolatban. A szabad árak bő­vülő köre természetesen több meglepetést is tartogatott és ilyenekre a jövőben is számít­hatunk. Tény, hogy a kezdet­ben csekélyebb mennyiségben rendelkezésre álló újdonságok­nak, a különlegességeknek bi­zonyos importcikkeknek jól megkérik az árát. A bőségesen Harlach tizeneggyel volt nála idősebb, s bár Onassis a pa­pája lehetne, erre t azonban álljon itt húgának nyilatkoza­ta:. „Jackie mindig egy apa­eszményképet keresett magá­nak, amióta ■ gyermekkorunk­ban anyánk elvált”. Tény azonban, hogy 1963- 'ban, amikor Jackie Ónassist másodszor pillantotta meg, a karvaly arcú, fekete levantei férfi megnyerte tetszését. A mostani házassággal kapcso­latos amerikai előítéletekről pedig ugyancsak húga jelen­tette ki: „Teljesen mindegy, mit gondol Amerika erről a házasságról. En a nővérem szerencséjére gondolok, mert Onassis úr az az ember, aki tudja: mindig azt követelje meg az élettől, amire szüksé­ge van”. ★ Jacqueline állásfoglalása vi­lágos. Onassis azonban ezzel a házassággal, amelyet feltehe­tően már 1963-ban fontolga­tott, és amelyhez számára olyan szerencsés kaput nyitott a dallasi elnökgyilkosság, na­gyon céltudatos jpolitikai kar­riert is igyekezett előkészíte­ni. A tengerek ura volt már, yachtjára a világ néhány ve­zető politikusa, hercege és művésze, milliomosa és mil­liárdosa is betette a lábát, ám Ónassist az exkluzív társaság igazából mégsem fogadta be — „olaj- és kalózszagot érzett rajta”. Ezt példázza a mona­cói herceg esete is, aki, mi­helyt Onassis üzletei révén gyanúba keveredett, nyomban elhatárolta magát tőle, sőt, nem fukarkodott az ócsárló jelzőkkel sem. A szmirnai gö­rög kereskedő fia kiskorában kényszerült megtanulni, hogy a farkastörvények között csak farkas módjára élhet; az a fél évszázadnyi út, amit Szmir- nától Skorpió-szigetéig meg­tett, kizárólag csak e törvé­nyek felismerése és alkalma­zása révén tette a világ egyik leggazdagabb emberévé. Onas­sis üzleti sikerei után Skorpió­szigetén nemcsak az öregség nyugodt várát akarja felépí­teni, és nemcsak Jackie iránt érzett olthatatlan szerelméből tette meg Amerika egykori first ladyjét saját „birodalmá­nak” első asszonyává, hanem Kennedy özvegye révén olyan politikai karrier kapuját véli kinyithatni, amely eddig zárva volt előtte. Onassis — csupán egyes feltevések utalnak rá — a múlt év április 7-én le­zajlott athéni ezredeslázadás­sal kapcsolatos szerepe ma még csak találgatásokra ad alkalmat. Viszont tény, hogy a jobboldali katonatisztek csoportja elűzte trónjáról Konstantin görög 4 királyt. Amerika és a kapitalista vi­lág néhány más országa, leg­alábbis első látszatra, elzár­kózott a junta támogatásától, ám alig egy esztendő múltán Kennedy özvegyének görög földre lépésekor nemcsak Onassis „bukszája” nyílott ki, hogy támogassa a görög kato­nai rezsimet, hanem az át­menetileg lezárt amerikai gaz­dasági csatornákon is újból csordogálni kezdett a „gazda­sági segély" Görögországnak. Nem lehetetlen, hogy egy szélsőjobboldali puccs eredmé­nyeként születik meg itt a köztársaság, amelynek első el­nöke talán „a leggazdagabb görög”, Aristoteles Onassis lesz, a hajdani amerikai „first lady”, Jacqueline Onassis pe­dig Görögország első asszo­nyává válik. rendelkezésre álló cikkek vi­szont — az árak mozgást vizsgálva — fokozatosan hoz­záférhetőbbé válnak, és egyre gyakoribbak, mint hogy csak a vállalatoktól függnek, a^szűj kebb vagy szélesebb körű ár- leszállítások, kedvezményes ki­árusítások, reklámárak és így tovább. De ami még ennél is fon­tosabb, a növekvő árukínálat közepette, a közönség korántsem passzív szereplője az áralakulásnak. Mind több és több áruval kapcsolatban jut ugyanis választási, illető­leg döntési lehetőséghez, és el­határozása — melyiket vegye meg, vagy egyáltalán ve- gyen-e? — mint a piac ítéle­te, már ma is, holnap mégin- kább visszahat az árakra. A vásárlás körülményei is kedvezően változnak. A keres­kedelmi vállalatok' most már ugyancsak maguk fejlesztenek, bővítenék, alakítgatnak, és látnivaló, hogy ugyancsak mozgékonyak. A tisztességes reklám, a hasznos felvilágosí­tás is mind sűrűbb, szélesed­nek a hitellehetőségek, a szer­viz és más szolgáltatások, a csereakciók. A sokfajta új kezdeményezés közös jellegze­tessége a vállalatok üzletszer­zési igyekezete, amely végül is a vevő javára szolgál. Mert ha nem, akkor a vállalat aligha számíthat sikerre a nö­vekvő versenyben. Ez a ver­seny pedig mind érzékelhetőb­bé válik, s központi alakja a vevő. A vevő, aki a kirakatot nézvén, mind szívesebben lép be az üzletbe. b. j. Miskolci kártológépek Vácott és Újpesten Tizenkétmillió forintos költséggel új, szovjet gyárt­mányú kártológépekkel szere­lik fel a miskolci Pamutfono­dát. A szovjet berendezéseket — bár teljesítményük két és félszerese az eddigieknek — kis terjedelmük miatt üzem­bővítés nélkül helyezik el. A Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 50. évfordulója tisztele­tére a dolgozók vállalták, hogy hetenként üzembe he­lyeznek egy-egy új gépet. Az eddig használt gépeket a váci Finomfonoda és az Újpesti Cémagyár hasznosítja majd. SZOLNOK Új személypályaudvar — közelebb a belvároshoz Szolnokon megkezdték az ország egyik legszebb és leg­korszerűbb személypályaud­varának építését. Az új pálya­udvar némileg közelebb kerül a belvároshoz. 700 millió fo­rintos költséggel megvalósuló munka négy év alatt fejező­dik be. A szolnoki személypá­lyaudvar építése része e fon­tos, vasúti csomópont teljes rekonstrukciójának. Első üte­me, a korszerű automatikus technikai berendezésekkel felszerelt rendezőpályaudvar kialakítása, a múlt év novem­ber 7-re fejeződött be. Liszt - Darvas Iván Üj magyar—szovjet kopro- dukciós film tervein dolgozik Keleti Márton rendező: Keszi Imre és D. Del forgatókönyve alapján filmre viszi Liszt Fe­renc életét. Szereposztás még nincs, annyi azonban már bi­zonyos, hogy Liszt alakját Darvas Iván kelti életre. Onassis leghíresebb vendégei a Christina fedélzetén. Balról jobbra, első sor: Jackie és John Kennedy, Margaret és Tony, Rainier monacói herceg és Grace hercegnő, Greta Gar­bo, Churchill. Második sor: Lee Radziwill (J ackie húga), Cary Grant, Margot Fonteyn, Onassis és Maria Callas, Richard Burton és Liz Taylor. Cegléden a Kossuth-kultúrház mellett van a régi Zene­iskola. Nem messze ettől már készen áll az új iskola is, s várja a műszaki átadást a mintegy négymillió forintos költséggel épült modern létesítmény. KAPUVAR A tápiószecsői öregasszonykórus sikere Vasárnap a Rábaköz főváro­sában, Kapuváron, rendezték meg az országos döntőbe ju­tott három megye: Pest, So­mogy és Györ-Sopron általá­nos fogyasztási .és értékesítő szövetkezeti együtteseinek, népművészeinek vetélkedőjét. A zsűriben, amelynek elnöke Adám Jenő professzor volt, olyan neves szakemberek fog­laltak helyet, mint például Rá­bát Miklós Kossuth-díjas ko­reográfus. A zsúfolásig meg­telt terem közönsége vastaps­sal köszöntötte a buzsáki népi táncegyüttest, a kapuvári népi tánccsoportot, Budai Ilona népdalénekest, valamint a tá­piószecsői öregasszonykórust. A zsűri egyelőre nem hozott döntést, mivel január 12-én a döntőbe jutott másik három megye Salgótarjánban megren­dezett vetélkedőjét is meghall­gatja, s csak ezután ítéli majd oda a legjobbakat illető jutal­makat. Szövőipari tanulókat február 1-re szerződtetünk Felvételre jelentkezhetnek a 15 évet betöltött, 8 általános iskolát végzettek közül azok, akik állandó budapesti lakásról tudnak gondoskodni. A TANULÓIDŐ 1 ÉV. Jelentkezés levélben: HAZAI PAMUTSZOVŐGYAR Budapest IV. (Újpest), Baross u. 99.

Next

/
Oldalképek
Tartalom