Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-05 / 3. szám
1969. JANUÁR 5.. VASÁRNAP n s r iHÍUf.l » FOLYÓIRATSZEMLE \AZÉLET KATONÁI A decemberi folyóiratszámok arról tanúskodnak, hogy nem fogyott el az erő az esztendő végére, nem csökkent a vitázó kedv, sőt néhány kér-, désben most kap lábra igazán. Apró Antal cikkét közli a TÁRSADALMI SZEMLE a nemzeti és nemzetközi érdekek összefonódásáról a szocialista országok gazdasági együttműködésében. A számszerűen is jól megalapozott áttekintés mellett nagy erénye a cikknek, hogy bátran él a ja- vaslattevés, az együttműködés bővítését szolgáló gondolatok megfogalmazásának lehetőségével, s ezzel arra is példát mutat, hogyan lehetne, kellene más kérdésekben is élni a nyilvános eszmecsere előnyei- val. Kálmán Endre tanulmánya a „demokratikus szocializmus” közismertté — és egyre hírhedtebbé — vált jelszavával s a valóságos helyzettel foglalkozik meggyőző érveléssel. A tudományos kutatások hatékonyságával foglalkozik cikkében dr. Szekér Gyula, míg Pach Zsigmond Pál a társadalomtudományok fejlődésének elvi kérdéseit taglalja. Mindkét szerző tud újat, gondolatébresztőt mondani, s a témákat tekintve ez nem is olyan egyszerű. A folyóirat e havi számában dr. Erdei Ferenc összefoglalójával befejeződött a szövetkezeti vita. Két beszéd szövegét adja közre a PARTELET mostani számában: Kádár Jánosnak a Központi Bizottság november 23-i ünnepi ülésén elhangzott megemlékezését az ötvenéVes párt útjáról, s Nyers Rezső felszólalását a Komárom megyei aktívaülésen, a párt két kongresszus közötti tevékenységéről, s ezen belül elsősorban a gazdaságirányítás rendszerének első tapasztalatairól. A kommunista ifjúsági mozgalom fél évszázados történetére Kárpáti Sándor, a kommunista sajtó ötven esztendejére pedig Katona István emlékezik cikkében, s egyben áttekinti a mai feladatokat is.. A kollektív szerződések végrehajtásának tanulságait s az új szerződések előkészületeinek elvi alapjait összegezi írásában Beckl Sándor, míg Fehér Lajosné az ag- ronómusnők helyzetével foglalkozik cikkében, igen elgondolkoztató tényeket közölve. A Pártszervezeteink életéből rovatban a többi között dr. Bíró Gábor cikkét olvastuk a Ráckevei Járási Tanács pártszervezetének vezetőségválasztás utáni terveiről. Címéhez hűen a valóság forrón aktuális kérdéseit feszegeti a VALÖSÄG e havi számában közölt cikkek többségének szerzője. Simái Mihály a közgazdaság-tudomány és a futurológia kapcsolatait tekinti át, azt az új közölt második része sem tu- 5 dott mentes maradni) akárcsak $ az első rész a folyóirat múlt $ havi számában, a stilustöré-; sektől, s az olykor erőszakolt $ motívumoktól. Szántó Erika$ elbeszélésének első része nem $ ad túl sok támaszt az ítélke- 5 zéshez, a folytatás dönti majd $ el, jó írás született-e, vagy; eggyel több lett a tisztes kö- $ zépszer. A Mérleg rovatban $ két, az ifjúság kérdéséihez $ szorosan kapcsolódó cikket el- $ vastunk. P. Károlyi Zsigmond ! az oktatási reform s az okta- ! tásügyi forradalma mellé te- ! szi ki a kérdőjelek sokaságát, í a kérdésekre azonban a vála- ! szokat már sokkal szűkmar- : kúbban méri a szükségesnél és i a lehetségesnél. Molnár Já- \ nos: Ifjúság és forradalom \ cím alatt ismert gondolatok ; korrekt összefoglalóját adja, $ várni azonban többet vártunk,! hiszen a kérdéssel hónapok ! óta foglalkoznak a folyóiratok. S Kodolányi Jánosról írt nagy- : lélegzetű tanulmányt Bata lm- \ re, egészében igényesen, ré- ; hány részletnél azonban túl-; zott megértéssel, mentegetés- ! sei. Világirodalmi folyóiratunk ! " § NAGYVILÁG meghökkentően eredeti hangú: japán elbeszélőt mutat be — ; mutat be újra, mert három $ esztendeje már közölte egyik; írását a folyóirat — Oe Ken- • zaburó személyében. Birkaem- > berek című elbeszélése nyer- ! sen fölmutatott valóság, s: mégis, a szellem finom rezdü- i léseinek krónikája is. Jurij \ Nagibin elbeszélése — Idegen S szív — az új szovjet próza ; középmezőnyébe sorolható!.1 Alfonso Sastre drámája a szó ! szoros értelmében dráma, fe- ! szes, nagy erejű, alkotás, még ! akkor is, ha problematikája $ számunkra elsősorban múlt, s i nem kapcsolódik a jelenhez. § Franz Kafka: Az odú című el- ; beszélésének közlése irodalmi ; szenzáció-számba megy, bár S tagadhatatlan, az irodalom! iránt érdeklődők többsége a ! rendkívül bonyolult, sokféle; módon magyarázható írás el- S olvasása után sem lett sokkal ! okosabb. ! M. O. ä I A NAGYKATAI RENDELŐINTÉZET igazgató főorvosával immár másodszor találkozom. Először, megismerkedésünk alkalmával az intézetbeli hely- > zetről, problémákról kérdezetem. Jó beszélgetőpartnernek I bizonyult, a személyes, köz- I vetlen hang, kapcsolat megte- i remtése is könnyen ment. Ér- I ződött, dr. Kárpáti Ervin főiorvos nem tart igényt arra, i hogy az emberek, pozíciójánál ; fogva, távolságot tartsanak ve- |le: úgy tűnt, szívesebben ve- I szi a közelséget. Most mégis ! rossz interjúalanynak bizo- I nyúl. Zavarja, hogy ezúttal ! nemcsak magánemberként ér- i deklődöm róla, mint magán- i emberről. Azt hiszi, elvárom, i hogy úgynevezett érdekes dol- i gokat csiholjon ki élettörténe- j téből, melyben szerinte nem • akad különleges motívum. ! Különleges ? Harminckét i évesen egy járási rendelőinté- I zet élére került. Ezenkívül me- i gyei tanácstag, a megyei egész- i ségügyi állandó bizottság tag- i ja, a Vöröskereszt járási el- i nökségének tagja, tagja a me- j gyei orvosetikai bizottságnak, ; és titkára az orvosegészség- : ügyi dolgozók nagykátai [MSZMP szervezetének, i Dr. Kárpáti Ervin munkás- : káder. ! Nagyapja vasas volt, édes- ! apja műszerész. Újpesten szü- i letett, nevelkedett, s ma is sze- I relmese ennek a városrész- i nek: gyerekkori emlékeinek, ; földszintes házainak, közös ud- ; varainak, grundjainak. Ujpest- ; ről is nősült. Ottani barátai- ; val soha nem szakította meg I a kapcsolatot. Nagyobbik gye- I reke, kisfia ott nevelkedik a i szüleinél, s ott jár iskolába. A ; hétvégeket ők is általában Uj- ! pesten töltik. I AZ OTTANI KÖNYVES I KALMAN Gimnáziumban ; érettségizett. Erős iskola volt: ; osztályukból később tizenöten ; lettek orvosok. Nem sikerült j gyorsan, könnyen, az élre ke- ■ rülnie ebben a környezetben: I itt szokott rá arra, hogy min- [ den nap végén lepergette ma- I ga előtt, s elbírálta mindazt, I amit reggel óta tett. Kitűnően i érettségizett, az egyetemet pe- i dig Summa cum laude végezne! Dr. Kárpáti Ervin Azt, hogy orvos lesz, maga határozta el a gimnáziumban. Szülei örültek elhatározásának, bár soha nem erőltették semmilyen pályára. Nem sokkal az egyetem elvégzése után vidékre, falura jelentkezett körzeti orvosnak. Igen, jelentkezett: tudta, hogy ott feladatokat sorakoztat elé az élet, hogy önállóan dolgozhat, tehát rengeteget tanulhat, sokat fejlődhet. A falusi életforma nem riasztotta el: a munka falun is, városon is csak munka. Szabad idejét pedig úgyis családi körben tölti. A szűkebb, meghittebb közösségnek, amelyet a falu nyújt, örült. így került nyolc évvel ezelőtt a Pest megyei Pándra, így töltött el ott hét esztendőt. Hét évig járta motorkerékpárjával a falut és környékét. A hét év orvosi gyakorlatának legfájóbb emléke: egyszer haldoklóhoz hívták el a rendelésről. Traktorral jöttek érte. Az indulás pillanatában beállított hozzá az egyik betege, egy injekciót kért. Nem tudta már beadni, megkérte, várja meg, amíg visszajön: az illető feljelentette ... És legemlékezetesebb eseménye: kislányuk születésekor már nem tudták beszállítani feleségét a kórházba — ő vállalta a szülészorvos szerepét. MÉG ORVOSTANHALLGATÓ korában rászokott, hogy ha volt egy kevés megtakarított pénze, szakkönyvet vásárolt. Pedig ez a passzió a kereső orvos számára sem olcsó mulatság. ... Ma már jelentős nagyságú szakkönyvtára elsősorban egy téma., a belgyógyászat köré csoportosul. Az akart lenni mindig, s erről máig sem mondott le. A kórházi gyakorlata s szakmai felkészültsége, olvasottsága is megvan hozzá. Egy időben, pándi tartózkodása alatt írt is. Illetve, egyik kollégájával levelezett. Felosztották egymás között a belgyógyászat néhány speciális ágát. A maga területéhez ki- ki hozzáolvasott, ő német, barátja angol nyelven. Hozzávették saját orvosi tapasztalataikat, és olvasmányos jegyzeteket készítettek. — Miért a belgyógyászatot választotta? — A sebészet mellett az orvostudomány legősibb ága. De amíg a sebészet az utóbbi évtizedekben rengeteget fejlődött, a belgyógyászatban számos fehér folt maradt: sok területet hagyott a jövő orvosi kutatásainak. Szeretem még a belgyógyászatban azt is, hogy ott az orvos ítélete nem jöhet létre mechanikus úton. Ű lepődött meg a legjobban, amikor megkérték, vállalja el a járási rendelőintézet vezetését. Egy olyan rendelőintézetét, amely pillanatnyilag vagy öt helyen működik, többek között barakképületekben is, ahol helyhiány, szűkösség miatt egymás mellé szorult a tüdőbeteg-gondozás és a gyermek- gyógyászat, ahova egy sereg szakterületre évek óta nem kapnak szakorvost — és sorolhatnánk tovább a nehézségeket. De ahol a jó szervezés, munka, küzdelem egy remény- teljes jövő visz: új rendelőintézet épül számukra ugyanis. Dr. Kárpáti Ervin egy sereg társadalmi és politikai tisztséget tölt be. — Mióta kommunista? — Ezt nem tudom dátumhoz kötni, mivel a baloldaliság nálunk családi hagyomány. MÜLT EV OKTOBER 23-AN alakították meg Nagykátán az orvos-egészségügyi dolgozók helyi pártszervezetét, amelynek ő lett a titkára. Mint mondja, ennek főként azért van nagy jelentősége, mivel így az egészségügyi területen dolgozó helybeli kommunisták politikai tevékenységében nagyobb szerepet kaphatnak a szakmai problémák, és fordítva, egészségügyi intézményeikben a mindennapi munka Során megerősödik a párt politikájának érvényesítése. Probléma pedig, mint tudjuk, van elég ae egészségügyi területeken, intézményekben «Nagykátán is. Pártalapszerve- ; zetük már az indulásnál sem ! maradt meg az általános meg- I állapításoknál, célki tűzések! nél: még ebben az évben tü- Szetesen megvizsgálják a járási j mentőszolgálat munkáját, ; Azért vették elsőnek ezt az S intézményt, mivel ott feltű- ; nőén magas a fluktuáció. : Általában hogyha megbíz- ! zák valamilyen tisztséggel, ak- i kor az illető szervezetben, an- j nak munkájában sikerül raj- ; tahagynia keze nyomát. Pán- ! dón például megszervezte a j vöröskeresztes tevékenységet: ! rövidesen háromszáz rendsze- ! rés véradó lett a faluban, az- : után két hold földet megimű- S vélték közösen, és a termés j hasznából az öregeket segítet- j ték ... [ Számos társadalmi, közéleti ! megbízatása közül egyedül a > megyei tanácstagság az, arne> lyikkel nem egészen elégedett. > Rendszeresen találkozik választóival, feljegyzi, megvizs- < gálja kéréseiket. Viszont kellemetlenül érinti, hogy később ! alig tud beszámolni nekik ; eredményekről. Véleménye ! szerint nem veszik eléggé fi- ! gyelembe a megyei tanácsta- S gok legindokoltabb, legkörül- ! tekintőbb javaslatait sem. ! SZABAD IDEJÉT a család' ' / I jával tölti. Csak akkor néz te> levíziót, ha nagyon fáradt. Kü- j lönben leggyakrabban olvas, ! elsősorban szakirodalmat, né- [ ha szépirodalmat, filozófiát ! Szereti az ókori klasszikuso- I kát. Szenvedélye a dohányzás. [ Hobbyja kétféle: néha film- [ felvevő gépével amatőrködik, • de még gyakrabban horgászik, j Évi szabadságát legszívesebben ; a Balaton horgászparadicso- [ mában töltené, ha a többi családtag kívánsága, szíve vágya i el nem szólítaná másfelé. Gépkocsija nincs, az autó nem is érdekli a fiatal, mindössze harminchárom éves igazgató-főorvost. PadányiAnna ugyanabban’az esti ragyogásban, csak napról napra egy kicsit korábban Vénember lemerül a lejtőn Megy a vénember. Sárga levelet ejtegetnek utána az akácfák. Egy váll. Egy kalap. Aztán egyebet se látni már. csak villogó kaszáját. Menetrend változása Ilyenkor kellene jönni az esti gyorsnak. Az ember várja, várja, s csak aztán jut eszébe, hogy nincs több esti gyors. — Kiül a ház elébe, s várni kezdi vonat helyett az őszi holdat. Takarítás a házban , Holt pille szárnya, elszáradt szirom: mi nem kerül elő ilyenkor! Mint öreg nénikék után a szekrényekből sok tüli, brokát, selyem. Hirtelen vet lobot, s csípős kis füsttel ég. Felhő fodros széllel Tihany felől kis felhőt hajt a szél. Száll a felhő fodros széllel, fehéren. Olyan gyöngécske, azt se tudja, minek él. Hát inkább el is oszlik a mérhetetlen égen. i a nnyit mozgolódtam a koppenhágai repülö- J /í gép ülésén, hogy leejtettem azt a buda- ! pesti irodalmi folyóiratot. Szomszédom, ősz \ hajú, nyúzott arcú férfiú lehajolt érte. Nyúj- l tóttá felém, miközben megpróbálta elolvasni \ a lap címét. Aztán rámmeresztette kidülledt, j vizenyős szemét és angolul kérdezte: j — Ezt milyen nyelven írták? ! — Magyar újság ez, uram. Az undor hulláma futott végig az unott, beteges arcon. A szomszéd úgy ejtette ujjai közül az ölembe a lapot, mintha visszataszító csúszó-mászó féregtől szabadulna meg: — Brrr! — Na de uram, miért haragszik ránk eny- nyire? Én is magyar vagyok... Volt már Magyarországon...? — Soha ... de nem is leszek. Ne haragudjon rám, ön igen rokonszenves gentlemannak látszik, biztosan vannak ilyenék a honfitársai között is... De ha a maga életét úgy elrontotta volna egy magyar... hogyan is mondjam, nő... akkor maga is kérné a kormányt, hogy tiltsa meg olyan repülőgép landolását, amelyen ilyen nő tartózkodik ... Legyintett egyet és vadul szívni próbálta a pipáját, ami közben kialudt. — Nem kételkedem, hogy szerencsétlenségére olyan némberrel találkozott, aki kárt és gondot okozott önnek mister ... A karfára cscCpott, félig felemelkedett az ülésből és teljes arccal felém fordult: — Kár? Gond? Tönkretette az életemet... Negyvenöt éves vagyok, uram és nézzen csak rám, ugye hogy maga is hetven évre taksál. Egy ránc nem volt az arcomon, egy ősz hajszálam se ... — megragadta a mellényét és rángatni kezdte. — Látja, hány kiló hiányzik innét? Húsz. Ezt mind az a fúria rabolta el, az ön honfitársa. — Mit tehetek én arról, vagy akármelyik más magyar, hogy az a rémes nő szintén Magyarországon született. De hát mi is történt tulajdonképpen? Mondja el uram, talán megkönnyebbül, ha így kiadja a mérgét. Legyintett: — Nem szeretek beszélni róla, minden idegem táncol, ha csak emlékezem rá... És sajnos, emlékeznem kell, mert... Bocsánat, mi az ön foglalkozása? — Író vagyok, uram. I NÁD ÁSS JÓZSEF: A mesterdefektív — Ügy? Na jól van, hát akkor elmesélem. Tehát. Egy nagyon derék chicagói üzletember, mondjuk Joe Smith, egy bárban megismerkedett egy nagyon csinos harmincéves nővel. Kiderült, hogy a nő Magyarországról menekült. Smith nem törődött a részletekkel, Elly csinos volt, csábító, beleszeretett, elvette feleségül. Smith kereskedelmi utazó lévén, egy nagy cég megbízásából kellett minduntalan az Államok különböző városaiban felkeresni a vevőket. Néha négy-öt napig, néha egy hétig is távol volt. Alig néhány hónapja házasodott, máris érkeztek a névtelen levelek, a telefon- hívások, hogy távollétében Elly igen jól szórakozik. Mr. Smith nem vette komolyan a dolgot, arra gondolt, megirigyelték boldogságát, köpött az egészre, Ellynek nem említette, minek búsitsa a fiatal asszonyt. Aztán egy nap, hirtelen hazatérte után, furcsa zavart észlelt a feleségén, a hamutartóban két szivarvéget talált, márpedig ö mindig csak pipázott. Í jigy magánnyomozó irodához fordult, a i legügyesebbhez. Ott az esetet a leggyakorlottabb, legeredményesebb nyomozónak adták át, James Chase-nak. Talán ön is ismeri... hírből, ko! Fess, fiatal ember volt akkor ez a Chase, több mint száz ügyfelét hozzásegítette már a válóperhez szükséges bizonyítékokhoz. Most is bízott a sikerben. Megismerkedett Ellyvel, megszerezte a lakás kulcsának másolatát. A párocska pásztoróráján az elrejtőzött Chase különleges fényképezőgéppel két felvételt is készített. A turbékoló szerelmesek felriadtak, a lovag — miután szemrevételezte, hogy a nyomozó sokkal izmosabb, mint ő, a filmtekercset tehát nem bírja elvenni tőle — kapkodva felöltözött és odébb- állt. Elly azonban nem adta fel a harcot, sírt,; könyörgött, hízelgett. A felvételek végül még- i sem kerültek a válóperes bíró asztalára . . \ Ha jaj! Négy éve annak. Átkozott g, nap, ami- j kor az történt! — Szóval, Mr. Smith, önnek nem sikerült i elválnia? j — Pokolba Mr. Smith-szel! Már hogyne si-i került volna ... Egyéb bizonyítékok alapján. \ Nem érti? Én nem vagyok Smith, én Mr. \ Chase vagyok. James Chase, a mesterdetektív,! aki tetten érte a bűnöst, aztán a dráqalátos \ hölgy csapdájába esett és a végén őmiatta! vált el az a Smith a feleségétől és nekem kel- i lett elvenni azt a bestiát... 5 ágazatot, mely különböző neveken — futurológia, jövőkutatás — egyre inkább előtérbe kerül, s mely nem mentes ugyan némi bűvészkedéstől, de kétségtelenül fontos szerephez jut a következő esztendőkben. Mód Aladár: Politikai és ideológiai alternatívák Csehszlovákiában címmel közreadott cikkében tárgyilagos elemzést nyújt az adott helyzetről s a konszolidáció lehetőségeiről. Polonyi Péter: A kínai társadalom struktúrájának kérdéseihez szürke cím alatt igen színes tanulmányt publikált, amelyben alig ismert tények közlése mellett az összefüggésék megmutatására is vállalkozik. Gombár József ugyancsak érdekes témát dolgozott fel, az amerikai tudomány és az amerikai militarizmus szoros kapcsolatait. A gazdag anyagból két cikket még okvetlenül meg kell említeni. Kolozsvári Grandpierre Emil: Találkozás a szakbarbárral címmel ad közre érdekes eszmefuttatást, míg Fekete József és Pócs Gyula közös tanulmánya a falusi ifjúság társadalmi mozgásával foglalkozik, különböző fölmérések tapasztalatait alapul véve. Irodalmi folyóirataink esetében már lassúbb a szellemi áramlat sodra, a nyugalmas középszer a jellemző. A KORTÁRS Mód Aladár tanulmányát közli az 1918-as őszirózsás forradalom néhány kérdéséről, s folytatja Déry Tibor életrajzi jegyzeteinek közreadását. A mostani folytatás nem tudott különösebb érdeklődést kiváltani, a meditáció leginkább o magánügy szintjén reked meg. A szépprózai anyag nem kínál túl nagy választékot, s élményt sem. A novellák közül Kamondy László: Feltételes vallomás című írása említésre méltó, mint egy lelkiállapot művészi „kórlapja”. A Lengyel Józsefet köszöntő cikkek mellett örömmel fedeztük fel az író készülő regényének egy részletét. Az érdeklődés fölkeltése már sikerült, kérdés, mikor olvashatjuk a folytatást, a regényt magát... Az egyéb írások közül egyet érdemes csak megemlíteni: Kende Zsigmond a Galilei Kör megalakulásának történetét dolgozta fel. Nem kényezteti el olvasóit az ÜJ ÍRÁS decemberi száma sem. különösen a versanyag marad el a megszokottól, csak Nagy László költői emelkedettségű prózája csillogtatja meg a művészi vértezetet. Karintny F erenc egyfelvonásosa, a Gőz fintor és filozófia keveréke, nagyjából szerencsés elegy. Szakonyi Károly: Francia tanya című elbeszélésének most
