Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-30 / 24. szám

VÁC I WAPLÖ A PEST MEGYEI HÍRIAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1989. JANUÁR 30., CSÜTÖRTÖK Járási ankét , a pályaválasztásról Múlt évben az általános iskolát végzettek nyolcvan százaléka továbbtanult ..Fölfelé megy borban a gyöngy..." Gazdag program az idei fóti Üdülőtelep a Somlyó-tó körül Művészeti, irodalmi pályázatok Kedden délelőtt a Váci Járási Tanács pályaválasztá­si tanácsadó bizottsága nagy­szabású pályaválasztási anké- tot rendezett, a tanács szék­házának tanácstermében. Az ankéton — a járás is­koláinak igazgatóin és VIII. osztályos osztályfőnökein kí­vül — részt vettek a Pest megyei Tanács munkaügyi és ipari osztályának, a me­gyei KISZÖV-nek és KIOSZ- nak, a járási népfrontbizott- ságnak és az úttörőelnökség­nek, a járási KlOSZ-csoport- nak, valamint a járás és vá­ros iparitanuló-intézeteinek, gyárainak, üzemeinek, válla­latainak és termelőszövet­kezeteinek a képviselői. Dr. Bubenka László vb-tit- kár megnyitó szavaiban ki­fejezte reményét, hogy az ankét — feladatának meg­felelően — hozzájárul a nép- gazdasági, a közösségi és egyéni érdek harmonikus összhangján alapuló pálya- választási tanácsadás fejlesz­téséhez. A pályaválasztás időszerű kérdéseiről a művelődésügyi osztály tanulmányi felügye­lője tartott bevezető elő­adást — A pályaválasztás segíté­se, irányítása, szervezése — a pályaválasztási tanácsadás szocialista rendszerünk hiva­talos programjává, és társa­dalmii feladattá vált — álla­pította meg. Beszélt arról, hogy a járásban évente 1100— 1200 nyolcadikos tanuló továbbtanulásáról vagy munkábaállításáról kell gondoskodni. Ennek a létszámnak 80 száza­léka fizikai munkások gyer­meke. Érdekes és megnyug­tató adat, mind a szülők, mind a gyerekek számára, hogy műit évben a Vili. osz­tályos tanulóknak több mint 80 százaléka tanulhatott to­vább. A megyei tanács munka­ügyi osztályának munka­társa a Pest megyei és budapesti beiskolázási I lehetőségekről beszélt. Á vitában a budapesti Ma­gyar Pamutipar képviselője, valamint a városi és járási VÁCOTT vállalatok, üzemek, tsz-ek és iparitanuló-intézetek képvise­lői a különböző szakmák pá­lyakövetelményeit, a felvé­teli keretszámokat, a nyúj­tott kedvezményeket, jut­tatásokat és bérezési fel­tételeket ismertették. A hozzászóló igazgatók is­kolájuk pályaválasztási irá­nyító, szervező, tanácsadó munkájának eredményeiről és problémáiról beszéltek. Hlavács József félezer nyolcadikos válaszúton Kedden Bernáth Kálmán vezetésével ülést tartott a vá­ros pályaválasztási tanácsadó bizottsága is. Megjelent az értekezleten Arany István, a városi tanács vb-titkára is és jelen volt valamennyi váci általános iskola VIII. osztá­lyának a vezetője. A városban a jelenlegi tan­év végén mintegy félezer vég­zős elhelyezéséről, illetve to­vábbtanulásáról kell dönteni, segítséget nyújtani számukra, hogy megtalálják helyüket az életben., Az ütemek, gyárak szívesen látják vendégül a munkába állni, ipart tanulni kívánókat. A Mechanikai Laboratórium jelenlevő képviselője elmond- >ta, hogy ők most és a követ­kező esztendőkben több ipari tanuló szerződtetését tervezik. Zsebest István iskolaigazga­tó, a megyei népfrontbizott­ság tagja, érdekes jelenségre hívta fel . a figyelmet. Amíg évekkel ezelőtt a középisko­lákba törekedett a nyolcadi­kosok nagy része, addig most az irányítása alatt álló tan­intézetben végzők közül csak 33 százalék jelentkezett to­vábbtanulásra. A többiek a gyorsabb keresetet biztosító munkahelyeket választják. Arany István vb-titkár fel­hívta a bizottság figyelmét, hogy ez a helyzet sem nevez­hető egészséges állapotnak. Egyre műveltebb emberekre van szüksége az iparnak és a mezőgazdaságnak. A techni­kai tudás mellett a XX. szá­zad embere nem nélkülözheti az általános, magasabb szin­tű műveltséget sem. Helyesel­te, hogy a szülők bevonásává! már az ötödik osztálytól kezd­ve irányítják a tanulókat, fi­gyelik képességeik kibontako­zását. Ez nagyban megkönnyí­ti az utolsó iskolaévben a reá­lis döntést. (p.) — Minden nap emlékeztet bennünket, fótiakat az 1968- ban felavatott Vörösmarty- szoborra, a Fáy-présházra, a Vörösmarty-kunyhóra — mon­dotta bevezetőjében Hova- nyecz Béla tanácselnök, a Fó­ti Vörösmarty Emlékbizottság hétfői ülésén. Az ország minden részéből felkeresik a fóti tanácsot, I hogy a Fáy-présház környékén I szeremének üdülni, pi­henni. A tó rendezési terve elkészült, és ma már nem utópia a Somlyó-tó környékének rend­behozása, és mintegy ezer üdülőtelek parcellázása. A továbibakban Novák Im­re, az emlékbizottság elnöke szólott az 1968. év munkájá­ról. — Elképzeléseinket , valóra tudtuk váltani, a község több évtizedes kívánsága teljesült, hiszen felavattuk a Vörös­marty-szobrot, helyreállítottuk a Fáy-présházat, a Vörös- marty-kunyhót. A márciusi, majd októberi fóti napok al­kalmával művészeti életünk kiválóságai adtak találkozót Foton. A meghirdetett pályá­zatokon 80 szavaló verseny­zett és 70 képzőművészeti, 20 irodalmi művel vettek részt fiataljaink. összefogott a község népe, a reformkornak és a mának áldozott több ezer ember. A fóti napok sikerei köteleznek bennünket, hogy ne a múlton merengjünk, hanem kollektív bölcsességgel létrehozzuk az 1969. év programját. Ezt követően dr. Székely Lajos, az emlékbizottság tit­kára terjesztette elő az idei elképzeléseket. A Tanácsköz­társaság kikiáltásának évfor­dulójára kívánnak emlékezni azzal, hogy emléktáblával je­lölik meg azt a házat-» mely­ben a párt egykor megalakult. Néprajzi gyűjtés, széles­körű helytörténeti munka, zenei, irodalmi, képzőmű­vészeti pályázatok alkotják a program fő részét. önálló irodalmi, előadói, ze­nei estek, kórustalálkozók te­szik színessé az 1969-es fóti Az MSZMP Vác városi végrehajtó bizottságának felhívása Kisdobosok, Úttörők, Őrsve­zetők, Ifivezetők! Az MSZMP városi bizottsá­ga a KMP és a Tanácsköztár­saság megalakulásának 50. év­fordulója tiszteletére vörös vándorzászlót adományoz an­nak az úttörőcsapatnak, ame­lyik az úttörőmunkában élen­jár, munkatervi feladatát ma­radéktalanul teljesíti, és eleget tesz az évenként kiírásra ke­rülő különfeladatoknak. A vörös vándorzászló oda­ítélésére a KISZ-vb tagjaiból álló héttagú bizottság tesz ja­vaslatot a párt-végrehajtóbi­zottságnak. A zászlót évenként egy al­kalommal: május végén — a városi úttörőavatáson — adja át az MSZMP-vb az arra ér­demes csapatnak. A csapat a zászlót a következő májusig őrzi, felvonulásokon, ünnepé­lyeken magával viszi. Az a csapat, amelyik egymást kö­vető három évben elnyeri, örö­kös tulajdonosa lesz a városi pártbizottság zászlójának. A vb az 1968—69. évre a munkatervi feladatokon kívül az alábbi különfeladatokat je­löli meg a zászló elnyeréséért: O Dolgozzátok fel írásban, tablón és vitrinen a váci KIMSZ munkásságát. A fel­dolgozott anyagot 1969. május 1-ig juttassátok el az úttörő­házba. ßfa Vegyetek részt a szakági vetélkedőkön. Az itt el­ért eredmény, pontozás alap­ján, beszámít a versenybe. © Építsetek ki testvérkap­csolatot üzemi, iskolai munkatervet, közös programot. © Vegyetek részt a városi állandó úttörőtábor épí­tésében. Maradéktalanul hajt­sátok végre társadalmimunka­vállalásaitokat. Kedves Pajtások! — E szép és nemes feladat végrehajtá­sához sok sikert kívánunk. Előre a zászló megszerzéséért! Az MSZMP városi bizottsága nevében: Búzás Istvánná városi pb-titkár „Szálljon tisztán...* Hangversenyre készül a KISZ-kórus — Figyelmet kérek! versszakát. Megismételjük a Verbogenheit első Bogányi Tibor karnagy int, s máris felcsendül Distler egyik kedves, csengő dallama. Vasárnap délután van. Lehetne pi­henni, sétálni — a földszintről is halkan, csalogatóan idehallat- szik a gitárzenekar játéka. Ez a hatvan lelkes lány, a Váci Városi KISZ-kórus tagjai, órákat áldoz szabad idejéből az ének kedvéért, a február elsejei hangverseny sikeréért. Érthetően nagy az érdeklődés a kórus és a zeneiskola ta­nári zenekara együttes szereplése iránt, mert ez lesz 1969 első komoly zenei eseménye városunkban. Bogányi karnagy el­mondta, hogy már tavaly nyáron válogatta a betanításra ke­rülő műveket. Több alkotás magyarországi ősbemutatónak szá­mit, mert eddig nem volt hallható sem a rádióban, sem a hang­versenypódiumokon. Hét közben a Géza király téri iskola előcsarnokában pró­bálnak. Most a művelődési központ Vox-termében csiszolják, •finomítják a szombati műsort. A falakon Liszt, Mozart, Bartók, Wagner felnagyított képei. S a hét végi meghívón a Kodály­mottó: Szálljon tisztán ... (papp) napokat. A Vörösmarty-kul- tusz mellett Barda József, Főt szerelmese emlékének is ál­dozni kívánnak. Az idei első emlékbizottsági ülést stílszerűen Vörösmarty-, Garay-, Berda-versek elmon­dása tette színessé. A járási szervek képviseletében meg­jelent és felszólalat dr. Bu­benka László, a járási tanács vb-titkára is. — Foton újra „fölfelé megy borban a gyöngy”... — idéz­te a nagy költőt. — Erre mi is csak a költő szavával vála­szolhatunk: „jól teszi”. (u. i.) FORUM Műveltséget - közérthetően Próba a Géza király téri gimnáziumban. &»Épg (Törnek felvétele) AZ UTÓBBI HETEKBEN sokat olvashattunk művelődé- si problémákról a helyi sajtó­ban. Többen kikérték az én véleményemet is, de eddig el­hárítottam a válaszadást, mert nem tartottam helyesnek olyan munkáról nyilatkozni, amely­nek irányítása nemrégen még az én feladataim közé tarto­zott. A Váci Napló vasárnapi számában azonban Orosz Mi­hály könyvtárigazgató név sze­rint is hivatkozott rám, ezért kénytelen vagyok megszólalni. Az Orosz Mihály vasárnapi cikkében elemzett népművelé­si gondokhoz kapcsolódva eszembe jut Ortutay Gyula pár évvel ezelőtt elhangzott meg­állapítása arról, hogy hazánk lakosságának 65 százaléka csak általános iskolai végzett­séggel rendelkezik, és nem sokkal jobb az arány városi viszonylatban sem. Szerintem erre a többségre kell építeni a népművelést. Mégis mi törté­nik városunkban is és egyéb helyeken? A legtöbb pénzt olyan elő­adások megrendezésére költik, amelyeken nagyon jó esetben előzetes propaganda hatására is legfeljebb 10—15 hallgató vesz részt. Magas röptű mű­vészettörténeti, fotóművészeti, filmesztétikai, stílustörténeti, filozófiai és egyéb előadásokat, képzőművészeti és más kiállí­tásokat rendeznek, de a nagy többségnek alig jut valami. Ezeket a dolgozók nem láto­gatják, mert nem értik. SZERÉNY- -VÉLEMÉNYEM SZERINT a művelődési köz­pontban is nagy tömegeket ér­deklő kultúrműsorokat kell el­sősorban szervezni. Amíg egy szűk kis réteg kényelmes, köz­ponti fűtéses, fényesen meg­világított helyiségekben vitat­kozik a vita kedvéért, addig egypár lelkes ember járja a külterületi munkásszállókat, gyárakat, munkahelyeket, hogy helyben beszélgessenek el az aktuális eseményekről és a dolgozókat érdeklő problémák­ról. Tapasztalatból állítom, hogy a munkásszállások lakói szere­tik azokat az előadásokat, me­lyekhez hozzászólhatnak. Te­hát nem kell mindig a tv-re hivatkozni sikertelenség ese­tén. Szeretik azokat az előadó­kat, akik barátságosan beszél­getnek velük. Van érdeklődés bennük, de egy előadásért már nem hajlandók este újra bo­rotválkozni és felöltözni. A Damjanich utcai munkásszál­lás lakói, akik elég mostoha körülmények között élnek, még vacsorázni sem mennek el a kijelölt vasúti restibe, mert rendesebben kellene oda fel­öltözniük. Az előadásokon kí­vül a kasztot is helybe kellene vinni az egész napi nehéz munkában elfáradt emberek­nek. Egy múlt heti előadás al­kalmával az előadó megérke­zésekor azonnal kikapcsolták a rádiót, abbahagyták a kártya­partit, hogy az előadóval be­szélgethessenek. Csak azt saj­nálták, hogy nincs akkora kü­lön helyiségük, ahol egy-két, az előadással kapcsolatos fil­met is le lehetne vetíteni. HA FEL IS ÉPÜL MAJD egy új művelődési székház, ak­kor is lesznek olyan területek, ahova az előadásokat, általá­ban a kultúrát helybe kell vinni. Egy jól sikerült földrajzi előadás után már könnyű or­szágjárást szervezni, egy ér­dekes csillagászati előadás után már beszélgethetünk a gellérthegyi Uránia Csillag- vizsgáló Intézet megtekintésé­nek lehetőségeiről, és egy iro­dalmi előadást követhet egy pesti városnézéssel egybekötött színházlátogatás is. Ezeket azonban lelkesedéssel, hivatás­szeretettel, a helyszínen vég­zett munkával lehet elérni, és nem jelentkezési lapok postai szétküldésével. A halaszthatatlanul szüksé­ges értelmiségi klubban ilyen munkára is lennének jelentke­zők. Arról nem is beszélek, hogy a város vezetősége is sok segítséget kapna egy ilyen klubtól. A klubtagok itt kelle­mes szórakozás, beszélgetés közben megismerhetnék a ké­szülő terveket, megvitathatnák azokat, és így már a legmegfe­lelőbb terv valósulhatna meg. Sok jó javaslat születhetne itt. Azt is megtudnák a minden­áron dolgozni akaró nyugdíjas értelmiségiek, hogy milyen irányú társadalmi munkában lehetnének segítségükre a vá­ros vezetőinek. Sokan segít­hetnének, de nem tudják, mi­re van szükség. Egy jól működő értelmiségi klubban azután lehetne olyan előadásokat is szervezni, ame­lyekről a hozzászólás elején tettem említést, de sokkal na­gyobb közönségsikerrel, vagyis a pénzt nem dobnák ki az ab­lakon. NÉGY ÉVVEL EZELŐTT mint népművelési előadó ' a helybeli művészeket is össze­hívtam, felkértem őket a vá­ros segítésére, üzemi tárlatok rendezésére, de már nem volt időm véghezvinni azt, amit megkezdtem, s erőm sem volt már hozzá. Sommázatul végül is csak ennyit mondhatok: a többség pénzét a többség mű­veltségének emelésére kell el­sősorban fordítani. Galambos Ferenc Ma Ingyenes jogi tanácsadás Január 30-án dr. Inczédy Rudolf, a Váci Ügyvédi Mun­kaközösség tagja, délután öt órától ingyenes jogi tanácsot ad a hozzá fordulóknak, a Lenin úti tömegszervezeti székházban. Szellemi totó a távközlési üzemben Az Észak-Pest megyei Táv­közlési Üzem Marx téri kul­túrtermében hétfőn szellemi vetélkedőt rendeztek az 50. év­fordulók tiszteletére. Petrovics János vezette a versenyt. Az első forduló népes mezőnye kérdésekhez írta be az 1-es, 2-es és X jeleket. A legjobbak egy háromtagú zsűri (Udvar­helyi László, Lukácsi Ferenc és Kiss Mihály) előtt újabb kérdésekre válaszoltak. Izgal­mas, fordulatos szellemi csata után Bádonyi József művezető lett az első, s elnyerte a 300 forintos jutalmat. Második Mukk Lajos műszerész lett, s 200 forintot nyert, a harmadik helyezett Tömöri Gyula ipari tanuló, 100 forint jutalmat ka­pott. A IV—VI. helyezettek könyvjutalomban részesültek. A három legjobb váci vetélke­dő továbbjutott, s legközelebb a megyei igazgatóságon vesz részt hasonló versenyen. BRIGADBAL Disznótoros vacsorával egy­bekötött bált rendezett a For­te-gyár emulziós brigádja. A finom borkorcsolya után Ízlett a kedélyeket vidámító bor, de az igazi hangulatot a cigány­zene váltotta ki. Taps is vi­harzott ezen a kedves estén Muszkalay Tünde slágerszá­mai és Latrovszki József nó­tái után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom