Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-05 / 3. szám
ft PEST MEÍ. yííirifli» 1969 JANUAR 5., VASARNÁP Tárgyalótermekben, rendőrségi kihallgatásokon vádlottak és sértettek, al- és felperesek, no meg szemtanúk szájából olykor olyan mondatok is elhangzanak, melyek hallatán a komoly bírók, ügyészek, vagy vizsgáló tisztek is alig tudják elrejteni mosolyukat Az idén spontán elkövetett aranymondásokból a rendőri riporter előre megfontolt szándékkal gyűjtött össze egy csokorra valót. íme a bűnügyi bakik kiárusítása. Hihető és igaz is Mit látott a sértett? A bíróság azt latolgatja, hirtelen felindulásból, vagy meggondoltan, előre megfontolva szúrta-e meg társát a tettes. A felgyógyult sérült ilyeténképp szól hozzá az ügyhöz: — fiát, én láttam, hogy megáll előttem a késsel, de hogy gondolkodott volna, azt nem láttam.., Fából vaskarika. Tolvaj áll a bíróság előtt. Kelyhet lopott egy templomból. Minden áron csökkenteni akarja az ellopott tárgy értékét. Egyik érve így hangzik: — Bíz’isten, nem sóikat ér az kérem, hiszen csak ezüstből van, aranyozva ... A precíz. Egy társadalmi tulajdont károsító lopás ügyében a szomszédot kérdezi a nyomozó a tettes vagyoni helyzetéről. A fontoskodó tanú többek közt ezt mondja: — Annyit tudok, hogy szomszédom vett egy házat és egy szamarat. Az előbbiben lakott, az utóbbival fuvarozott. Nehogy félreértés essék, ugyebár... Exportvédelam. Furcsa kéréssel fordult egy tsz jogtanácsosa a hatóságokhoz. A kérelem szövege: „Kérjük, tsz-ünk gyümölcsösének területéről távolíttassák el X. Y. tsz-tag lakásának WC-jét. Exportérdekeink megkövetelik ugyanis, hogy ne olyan gyümölcs kerüljön piacra, amely a szokottól eltérő illatú és netán megváltoznék kiváló aromája is”. Nehogy baj legyen az exporttal, az inkriminált bódét a hatóságok áthelyezték. Szófukarok. A megtámadott ember ■— akinek alaposan ellátták a baját, így vall a történtekről: — Támadóm zsebredugott kézzel jött felém, nem szólt egy szót sem, csak leütött. En sem szóltam egy szót sem, csak hanyatt estem ... Ezt hogy csinálta? Üzleti lopás. A károsult üzletvezető panaszkodásából: — A gaz tolvaj egy kétkilós zacskóban ellopta három kiló lisztemet... Fültanú. Együgyű arcú tanút hallgatnak ki a rendőrségen, aki elöljáróban a következőt árulja el magáról: — Kérem tisztelettel, én süketnéma vagyok, de beszélni tudok, csak nem hallok ___ A lbert bácsi tanúskodik. A megveri sértettet és az eset egyik szemtanúját, Albert bácsit, az ügyész kérdezgeti. A sértett elmeséli, hogy menekülés közben odakiáltott a közelben álldogáló bácsinak: — Albert bátyám, agyonvernek! Mire ezt mondja a szemtanú: — Így történt. Megjegyzem, azt tényleg láttam, hogy fut, de hogy agyon lett volna verve, azt én nem láttam ... Jellemrajz. Bűncselekményt elkövető barátjáról kérdez a bíró egy embert. A •meggyőző jellemzés: — Kovács igen súlyos tüdőműtéten esett keresztül, de ennek ellenére becsületes embernek ismerem ... Ismeretlen ismerős. A vonaton meglopott károsult a tolvajlást észrevéve, a legközelebbi állomáson siet a rendőrségre és kétségbeesetten hadarja: — Képzeljék csak, a fülkében 540 forint értékű - pénztárcámat, erszénnyel együtt ellopták ... Az a gyanúm, hogy az ismeretlen tettes egy régi ismerősöm. Ok és okozat. Verekedéssel végződött egy családi perpatvar. A rendőr megkérdezi az asszonyt, miért veri a férje? A pontos válasz: — Férjem 1965-ig idegalapon vert, azóta pedig féltékenységből. Közlekedünk? Közlekedünk? Mint bizonyára megfigyelték járművezető olvasóink lapunk igencsak igyekszik — minden évszakban — különböző összeállításokban hasznod közlekedési tanácsokat adni. Ősszel például öles címekkel hívjuk fel figyelmüket: Esik az eső — nedves az út. Télen: Esik a hó — felfagytak az utak. Eme fontos felhívásaink főleg persze azon kedves olvasóinknak szólnak, akik reggel még nem néztek ki az ablakon, mert akkor meggyőződhettek volna állításaink igazáról. Terjedelmi megfontolások miatt így szerzett gazdag tapasztalataink alapján, most egyszer és mindenkorra, egy kalap alatt nyújtjuk át valamennyi évszakra vonatkozó hasznos tanácsainkat. Mire ügyeljünk tehát? Ha köd van, figyeljünk fel arra, hogy nem látunk semmit. Ha nincs köd, és úgy se látunk semmit, akkor éjszaka van és nem gyújtottuk fel a reflektort. (Ha égett a reflektor és mégsem látunk semmit, akkor többé már nem is fogunk, mert karamboloztunk.) Ha szembe süt a nap és el vakít, ne reszkírozzunk, forduljunk meg és menjünk ellenkező irányba. Mivel közlekedésrendészetünk évek tapasztalatai alapján szinte már előre tudja, egy-egy hét végén megint hány baleset várható, legyünk óvatosak és csak azután induljunk el, amikor a statisztika már elkészült. Télen a felfagyott út nem jégre- vü színpad, mert itt nem a nézők, hanem a szereplők fizetnek. Elfajuló viták esetén gondoljunk arra, nem mindenkinek van rokonsága, sok a magányos ember. Nem győzzük hangsúlyozni: télen is lehetnek melegebb napok, nyáron pedig hidegek. (De azért ne feledjük: ez általában fordítva van!) Végezetül: valamennyi évszakban kerüljük vezetéskor az italt, legyen példa az a KRESZ-t tisztelő járművezető, akit a legutóbbi szüreten így csábítottak: — Pifta, ifol muftot? Mire ő: — Nem ifok, mert befordulok az árokba. . Hihetetlen — de nem is igaz Ebben a fejezetben a tisztelt olvasó eüé azokat a tudósításaimat, jegyzeteimet tárom, amelyeknek megalapozottságáról, hitelességéről, ha bárkinek is kételye támadna, készséggel hajlandó vagyok vele vitatkozni —, mert neki van igaza. SZELLEMJÄRÄS Megyénk egyik fontos ipari bázisában, az Egyesült Lepedőgyárban, társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett rejtélyes lopássorozat történt. Az év végi leltár 109 lepedő hiányát tanúsította. A nyomozás habozás nélkül megkezdődött. Gyárkapu melletti fülkéjében felkerestem János bácsit, a porta hűséges őrét, nem gyanakszik-e valakire. — A, rendes népek ezek itt mind — pördített egyet bajuszán. — Nincs ezekkel soha semmi baj. Legföljebb egyi- kük-másikuk eltréfálkozik néha velem, no, de hát istenem, fiatalság, vidámság — — Hogy tréfálnak? — Hát mán úgy, hogy a Pista gyerek, meg a Gyuszi gyerek ... bruhha- ha ... — fuldoklik az öreg — képzelje csak, minden pénteken, éjjeli műszak után megjelentek a fülkémnél... Hi- hihihi... lepedőben, hogy azt higgyem, szellemek, és hogy megijedjek. . Hü- hühühü ... — No és? — No és — húzza ki magát komo lyan a portás. — Természetesen nen hiszem el nekik, hogy szellemek. En gém nem lehet ijesztgetni. Mindig fog tam a botomat és elkergettem őket. hiába huhogtak. — És merre futottak? — Hát, ki a kapun. Ln nem tűröm : portámon az ilyen rendetlenkedést. — De drága János bácsi, nem gór, dőlt arra, hogy rajtuk... — Ugyan mán, hogyne gondoltam volna — mérgesedik be —, ... hog\ rajtuk kívül jönnek kifelé a többi dől gőzök, akiknek alaposan meg kell nézni, nincs-e valami a táskájukban. Hogy itt nincs idő a viccelésre. Mert kérem, a társadalmi tulajdon \iédelme igen komoly dolog ám! — mondja az éber őr és tekintetéből csak úgy árad a felelősségtudat. JOGTALAN HASZNÁLAT A gépjármű-tulajdonosok vissza-visz- szatérő panasza, hogy nem büntetik meg eléggé azokat, akiknek úgy van kocsikázni kedvük, hogy feltörik más autóját, motorját és furikáznak vele. Ez ugyanis, nem lopásnak, hanem jogtalan használatnak minősül, örömmel jelenthetem, hogy e téren változás állott be, mint az. következő hírünkből kitűnik. Ámok Hugót, harminckét autón és hetvenhét motoron elkövetett furiká- zásért vonták felelősségre. A bíróság a megrögzött jogtalan közlekedőt az eddigi rosszalló tekintet helyett, szigorított ejnye-ejnye büntetésben részesítette. A példát statuáló, ítéletnek, reméljük, most már valóban elriasztó hatása lesz. A NYOMOK A TALPHOZ VEZETNEK A bűnözők nyomainak felderítésével, rögzítésével és azonosításával foglalkozó bűnügyi technikusoknak sok fejtörést okozott az utóbbi időben, hogy a bűncselekmények helyszínein szinte alig találtak lábnyomokat. A rejtély felderítésére széles körben megindított vizsgálódás szálai a cipőgyár készítményeihez vezettek. Itt derült fény a titokra. Rövid viselés után ugyanis: a cipőkön nyoma sem maradt a talpnak. MIMÓZA, A RABLÓ Mint számos könny- és részvét fakasztó írásból kiderül, a legtöbb elvetemült bűnözőnek is van lelke, csak legfeljebb gyerekszobája nem volt. A bűnöző iszákos dédnagypapájától kezdve. lámpákat lecsúzlizó unokájáig, felvetődik eme cikkekben a felelősség drámai kérdése; ki mindenki rossz hatására jutott szerencsétlen bűnöző oda, ahová jutott. Az említett írások mélységes igazát átélve, előzetes megrendüléssel szomorú sorsa iránt, látogattam meg egy igen rossz hírnévnek örvendő, de valahol bizonyára aranyszívű rablót. Az alvilágban Mimóza néven ismert bűnöző éppen vizsgálati fogságban volt, szegényt biztosan megint rossz útra vitték mihaszna emberek. De örömmel láttam, hogy új környezete elősegíti a gyógyulást, ideiglenes lakhelye —- egy kukaláda után — kü- lönbejáratú magánzárka, ahol igen lebilincselő módon bánnak vele. Mimó-, zát egyszer már láttam a televízió „Lidércfény” című műsorában, amikor is egy kocsmában az objektíwel leütötte az egyik operatőrt, mert zavarta a kamera zúgása. Ebből is kitűnik, milyen érzékeny ember Mimóza. Szeretek a lényegre törni, ezért nyomban megkérdeztem: — Elvált szülők gyermeke? Ugye? — Frászt — lÁondja szűkszavúan. — Na, de csak élt valaki elváltán a családban? — folytattam az oknyomozást. — Fenét — volt a válasz. — Senki? Egyáltalán? — A szomszéd faluban volt valaki — vigyorog a szemembe. — Na, ugye! — sóhajtok, a környezet romboló hatásán morfoqdír^zvia. Hát persze, így aztán nem csoda ez a .cinizmus. ÜJÉVI ÜDVÖZLET Éppen a fent olvasható sorokat írtam, amikor különös levelet kézbesített a posta. Furcsa újévi üdvözlet: fenyegetés. „Ide figyeljen! Mi vagyunk a maga bűnügyi témái. Mi voltunk szereplői 1968-ban a bűnügyi cikkeinek. Nem mondhatja, hogy nem adtunk elég okot írnivalóra. Na, ez a világ megszűnt! Tudja, mit követett el azzal, hogy kiírt minket az újságban? Foglalkozás körében, előre megfontolt szándékkal elkövetett bla- málást. Elhatároztuk: 1969-ben kitolunk magával. Juszt sem követünk el semmit, mehet máshová témát lopni! Balhémentes Üj Evet Kezdők” Hm. Témaszegény lennék? De mégsem! Már megvan 69-re az új riport. Címe az idén: Akik bosszúból megjavultak. Most már csak a szereplőket kell megkeresni... A komolytalan krónikákat lejegyezte Szitnyai Jenő Kormányrendelet az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekről A kormány új rendeletben szabályozta az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek (tszcs, szakszövetkezet, hegyközség, szakcsoport, falusi ifjúsági szövetkezet, mezőgazdasági társulás, kertszövetkezet) " szervezetét, működését és gazdálkodását. Hazánkban 220 000 taggal mintegy 2500 egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet működik. Gazdálkodási területük körülbelül hatszázezer holdat tesz ki, és jelentőségükre utal, hogy például a szerződéssel felvásárolt must és bor mintegy 20 százaléka és a gyümölcs 8 százaléka a szakszövetkezetekből szármázik. Néhány állattenyésztési ágazatban is (méhészet, nyúltenyésztés stb.) döntő súlyt képviselnek. E szövetkezetek a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában általában a különleges helyi adottságokkal rendelkező vidékeken — például gyenge termőképességű homokon vagy szőlőkkel, tanyákkal szétszabdalt területeken — a tsz-eknél lazább, egyszerűbb formákban alakultak meg. Éppen ezekre a körülményekre való tekintette] rugalmasabb szabályozással nyújt a rendelet széles körű lehetőséget a legmegfelelőbb szervezet kialakításához. Nem sietteti e szövetkezeteknek mezőgazdasági tsz-ekké átalakulását, de ezt a lehetőséget sem zárja ki — amennyiben a megfelelő feltételek megvannak. Az eddigi típusok összevonását az utóbbi években tapasztalható azonos irányú fejlődés lehetővé, sőt egyenesen szükségessé tette. Ezért működik a jövőben csak két típus, éspedig a mezőgazdasági szakszövetkezet, illetve a mezőgazda- sági társulás. A mezőgazdasági szakszövetkezet önálló jogi személyként, a mezőgazdasági társulás pedig az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet keretében tevékenykedik. Lényeges, hogy egyik típusnál sincs általános föld- és vagyonbeviteli kötelezettség. A szakszövetkezeti tag csak a szakszövetkezet tevékenységének megfelelő művelési ágú földet (például a szőlőtermelő szakszövetkezeti tag a szőlőt) köteles közös használatba adni. Űj rendelkezés az is, hogy a szakszövetkezet közös munkáiban rendszeresen részt vevő tagot — a termelőszövetkezeti tagokra érvényes szabályok szerint — betegségi és szülési segély, fizetett szabadság és az összes föld közös használatba adása esetén kijelölt háztáj iföld-használat stb. illeti meg. Az egyszerűbb szövetkezeti tagok évenkénti vagyoni hozzájárulásuk alapján a felosztható jövedelemből vagyoni részesedésre tarthatnak igényt, ennek mértéke azonban nem haladhatja meg a tagoknak járó összes részesedés 30 százalékát. A borforgalmi adó módosítása A pénzügyminiszter most kiadott rendeletében módosította a borforgalmi adóról szóló korábbi jogszabályt. Az ú; rendelkezés egyszerűsíti a tsz-ek forgalmi adóját, s egyben kedvezményt is nyújt számukra. A szövetkezetek eddig minden liter értékesített bor után öt-hat, illetve nyolc forint forgalmi adót fizettek, az értékesítés módjától és a bor árától függően. A forgalmi adó ezentúl egységesen 25 százalék lesz. További kedvezmény, hogy ha a szövetkezet egy másik szövetkezetnek adja át a borát értékesítésre, szintén csak a 25 százalékos adót fizeti, mentesül az eddigi literenkénti 2 forintos külön adótól. Az állami gazdaságok továbbra is az eddigi 21 százalékot, a háztáji gazdaságok pedig literenként ugyancsak az eddigi öt forintot fizetik. ' A magántermelőit.. is részét sülhetnek azonban a kedvezményekben, ha borukat szövetkezet útján értékesítik, ebben az esetben ők is a bor árának 25 százalékát adózzák. Magyarország első postásai Nem véletlenül nevezte ■ ómagyar nyelvünk marhának a gazdagságot, vagyont. A régi országnak szarvasmarhaállománya nemesfém- és sóbányáival felérő nemzeti kincse volt. Érthető, hogy nagy mennyiségű hússal élő középkori városaink egyik leggazdagabb céges ipara a mészárosság volt. ök vágták a marhát, kimérték húsát, értékesítették bőrét, ám, a marhafaggyú előállítáAnna Moffo Budapesten Tegnap este mutatkozott be a Magyar Állami Operaház Erkel Színházában a világhírű olasz szopránénekesnő, Anna Moffo Szédületes pályafutása során, másfél év alatt fellépett a világ összes jelentős opéraházál'an. Budapesten először a Lammermoori Lucia címszerepét énekelte, majd január 8-án a Traviátában lép fel. A Képen: Lukács Ervin karnaggyal. sával, a szappan és a faggyú- gyertya nyersanyagát is ők szolgáltatták. A budai mészárosoknak, megmaradt sáfárkönyvük tanúsága szerint, a Vízivárosban nemcsak vágóhíd] aik, hanem faggyúolvasztó házaik is voltak. A böllérlegények kardos, lóháton járó fenegyerekek voltak, 1519-ben ők szolgáltatták 11. Lajos nevelőjének, Brandenburgi Györgynek lovas díszkíséretét; állandó tisztjük volt páncélban őrséget állni a budai vásárok idején. De ők voltak Magyarország első postásai is! Az emberek a városi küldöncöknél szívesebben bízták leveleiket a mészárosokra, akik marhavétel végett állandóan úton voltak az országban. A debreceni mészárosok 1478-ban, 1512-ben, 1538-ban külön kiváltságot is kaptak azért, mert ők bonyolították le Debrecen, s az ország postaforgalmát. Híres volt a szegedi mészárosok postája is. Ha szekérrel mentek, málhát, poggyászt, sőt utast is vittek. Maga a marhakereskedelem, régi szóval: a tőzsérség a törökkorig mind a főnemeseknek, mind a városoknak legnagyobb jövedelemforrása volt. A rideg magyar1 marhát lábon hajtották (a hajtők: hajdúk) Bécs'oe, Augsburgba, Ulmba, Strassbourgba, Münchenbe, sőt Velencébe is, mégpedig esztendőnként százezres tömegekben. Magyarország volt Európa éléskamrája. 1526-ig csupán egymagában Augsburgba 70 000 magyar marhát hajtottak fel.
