Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-29 / 23. szám

PEST HECTEI Íc^ÍiHöp 1969. JANUÁR 89., rZERDA PR a CM Nyilvánosságra hozták Strougal január 24-i beszédét Csehszlovákiában folytatód­nak azok az erőfeszítések, amelyek a rendbontók megfé­kezésére, az uszítok elhallgat­tatására, a béke és nyugalom légkörének megteremtésére irányulnak. Ennek a tenden­ciának a jegyében hozták nyil­vánosságra azt a beszédet, amelyet Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, a központi bizottság titká­ra mondott még január 24-én a népi milícia képviselői előtt. A párt mindig bizalommal támaszkodott a népi milíciára és most is segítségét kéri azoknak az ingadozásoknak, tévutaknak és bomlasztó ten­denciáknak a leküzdésében, amelyeknek tanúi vagyunk — hangoztatta Strougal, majd ki­jelentette: egyfelől a párt központi bizottsága 1963 ja­nuárja óta állandóan kitűzi munkájának irányvonalát, másfelől e vonallal szemben más követelések hangzanak el, gyakran ultimátumok formá­jában. Ha megengedjük, hogy a társadalom állandó feszült­ségben éljen, nem tudunk megvalósítani egyetlen pozitív lépést sem a január utáni po­litika végrehajtására. Strougal ezután szembeszállt a dema­góg követelésekkel. Hangsú­lyozta: politikát folytatni a néppel együtt, nem jelenti azt, hogy elfogadhatunk minden nézetet. Mint kommunisták­nak, nem szabad megfeled­keznünk a nemzetközi ténye­zőknek belső fejlődésünkre gyakorolt befolyásáról. Követ­kezetesen osztályszempontból kell néznünk a dolgokat, nem szabad megfeledkeznünk ar­ról, hogy a szocializmus és a kapitalizmus között kérlelhe­tetlen harc folyik az egyes or­szágokon belül is — hangsú­lyozta egyebek között Strougal. Pakisztáni jelentés (Folytatás az 1. oldalról.) gi ötéves elnöki mandátuma 1970-ben jár le. Kedden Pakisztán három legnagyobb városában ka­tonai őrjáratok cirkáltak az utcán. Karachiban, Dacodban & La­boréban kijárási tilalom van érvényben. Mohammed Musza, Nyugat-Pakisztán kormányzó­ja rádióbeszédében hangoztat­ta, hogy a kormány fenn fogja tartani a rendet. Ugyanakkor kijelentette, hogy a kormány kész tárgyalni mindenről „a hazafias elemekkel”. Az iraki kivégzések okozta bonyodalmak Hétfőn tízezrek tüntettek Bagdad utcáin azzal kapcso­latban, hogy Irakban halálra ítéltek és hétfőn ki is végeztek 15 személyt, akiket Izrael ja­vára elkövetett kémkedéssel és szabotázzsal vádoltak. A tün­tetők hevesen tiltakoztak a kémtevékenység ellen. Hason­ló tüntetés zajlott le Basra vá­rosában is, ahol az elítéltek közül hármat végeztek ki. U Thant ENSZ-főtitkár el­ítélően nyilatkozott a? iraki kémek kivégzéséről. Aggodal­mának adott kifejezést, hogy az iraki kivégzések nem járulnak majd hozzá a térség békéjé­hez. Az ENSZ főtitkára figyel­meztetett az iraki intézkedés esetleges visszahatásaira. Izrael ENSZ-képviselője hétfő délután eljuttatta U Thant ENSZ-főtitkárhoz Abba Eban izraeli külügyminiszter jegyzékét, amely éles szavak­kal juttatja kifejezésre az iz­raeli kormány tiltakozását a bagdadi kivégzések miatt. A bagdadi kormány utasí­totta ENSZ-képviseletének ve­zetőjét, hogy kérjen felvilágo­sítást U Thanttól nyilatkoza­tára vonatkozóan. Az iraki ENSZ-delegáció nyilatkozata leszögezi, hogy az ügy az ira­ki hatóságok jogkörébe tarto­zik, az iraki kormány belügy- nek tekinti. Bejrúti jelentés szerint a bagdadi rádió beje­lentette, hogy a forradalmi bí­róságok hamarosan további hasonló ügyeket tárgyalnak le. NSZK—LENGYELORSZÁG „Ezt az influenzát nem szabad lebecsülni Rehabilitálták Teng Hsziao-pinget? A legutóbbi kínai esemé­nyekről közöl cikket az Izvesz­tyija keddi száma. A lap megállapítja: Nem te­kintve azt, uogy Kína számta­lan súlyos gazuasági és politi­kai problémával küzd, bogy még jelenleg is folyik a nem­zetiségek lakta vidékeken — Belső-Mongóliában, Tibetben és az ország déli részén — » fegyveres harc a maoista ♦»for­radalmi bizottságok” ellen, a pekingi sajtó állhatatosan bi­zonygatja, hogy az ország a „konszolidáció” és a „stabili­záció” körülményei között ha­lad a Kínai Kommunista Part küszöbönálló IX. kongresszusa felé. A maoisták szerint a „konszolidáció” és a „stabili­záció” újabb bizonyítékaként lehet tekinteni azt á propagan- dajellegű megmozdulást, amely­nek keretében Mao Ce-tung a pekingi sportpalotában 40 000 „forradalmi harcossal” találko­zott. Ez a találkozó Mao Ce- tung első nyilvános megjéle- nése volt 1908 novembere óta. Figyelemreméltónak tartják azt is, hogy Mao mellett az emelvényen olyan politikai személyiségek is helyet kap­tak, akiknek pozíciója a közel­múltban még ingatagnak minő­sült. A közelmúltban — folytató­dik az Izvesztyija cikke — a kínai sajtó felhagyott a KRP egyes olyan vezetői ellen inté­zett támadásokkal, akik céltáb­lái voltak a „vörösgárdista” hadjáratnak. Ezek közé tarto­zik a KKP-fötitkára, Teng Hsziao-ping is. Külföldi megfigyelők mutat­nak rá: a IX. kongresszus előtt Mao csoportja a már leváltott Liu Sao-csire irányítja össztü­zét, tudtára adva egyben má­soknak, hogy amennyiben el­határolják magukat Liu elkép­zeléseitől, úgy a maoisták is­mét „befogadják” őket. Ezzel kapcsolatban feltételezik, hogy Mao Ce-tungnak és csoport­jának szükséges volna Teng Hsziao-ping szervezési tapasz­talataira. Mi több egyes körök­ben tudni vélik, hogy Teng Hsziao-ping-et már „rehabili­tálták”. Az utóbbi naplókban Nyu- gat-Németországban és Nyu- gat-Berlinben is előfordult né­hány „hongkongi influenza”- megbetegedés. Az eddigi meg­betegedések enyhe lefolyásúak. Lengyelországban újabb vá­rosokra és járásokra terjedt ki az A—2 Hongkong—68 ví­rus okozta influenzajárvány. tizedik dolgozó tanul a Csepel Autógyárban (Folytatás az 1. tudóiról.) képzésben 138-an vesznek részt. A legtöbben a marxizmus —leninizmus esti egyete­mére jelentkeztek, utána sorrendben a műszaki, majd a közgazdasági egyetem vezet, és nein kevés azoknak a száma sem, akik már második diplomájukat szerzik meg. A gépipari, a villamosipari és közgazdasági felsőfokú technikumba huszonheten jár­nak. A legtöbben a középfokú iskolákat látogatják. A két­száztizenhárom „tanuló” tech­nikumi, illetve gimnáziumi tanuló. Hiányos általános is­kolai Végzettségüket a Csepel Autógyárban tízen pótolják. Szentendrei HÉV a Batthyány térig (Folytatás az 1. oldalról.) mint akár a Baross téren, vagy az Emkénél. Néhány tömegközlekedési já­rat — mint például: a lí-es autóbusz — végállomása ugyancsak a Batthyány tér közelébe kerül. Mindehhez a Fő utcában a főgyűjtőcsator­nát korszerűsíteni kell, utána pedig az egész Fő utcát át kell építeni. Az elgondolások szerint a Margit-hídtól a Moszkva tér irányába haladó járművek to­vábbra is végig a Mártírok útján közlekednek, viszont a Moszkva térről az autóbuszok, Nagy téli bútorvásár BÚTORBOLTOK! Telexrendelésre, nagy választékunkból AZONNAL SZÁLLÍTUNK HAZAI ÉS IMPORTALT BÚTOROKAT. Egyes garnitúrák 20—25%-kal olcsóbban kaphatók. BÚTORÉRTÉKESÍTÖ VALLALAT, RÁKOSPALOTA Telex: 787. autók a Bem József utcán és a Frankel Leó úton át jutnának a Margit-hídra. A Mártírok útját a . következő években ugyancsak átépítik. Az ez irányú munkálatok részben már az idén megkez­dődnek, s 1973-ra fejeződnek be. Legutóbb Szczecinből, Gdansk­ból és Torunból jelentettek tömeges megbetegedéseket. Sok helyen bezárták az isko­lákat, szünetelnek a színházi és mozielőadások. Poznanban az üzletek egy része a sze­mélyzet betegsége miatt nem tud nyitva tartani. A járvány az ország vajdaságainak felét érinti. Az orvosok úgy vélik, hogy a járvány .két hétig tart, és február közepétől kezd majd fokozatosan csökkenni. Az újságban egyidejűleg fel­hívások jelennek meg arról, hogy az influenzások feltét­lenül forduljanak orvoshoz, „mert ezt az influenzát nem szabad lebecsülni”. Nixon-visszhang (Folytatás az 1. oldalról.) nem kell túlságosan komolyan venni. O Az első hivatalos megnyi­latkozás. a beiktatási be­széd, a hagyományoknak meg­felelően inkább afféle fennkölt protokollszöveg, mint prog­ramnyilatkozat. Nixonra ráadásul a kampány alatt is, a be­iktatási beszédben is az a tö­rekvés volt jellemző, hogy tar­tózkodjék a konkrét állásfog­lalásoktól. Ez a magatartás a jelenlegi közel-keleti helyzet­tel kapcsolatban a sajtókon­ferencián is változatlannak bi­zonyult, más fontos kérdések­ben azonban az új amerikai Normál „a" Négyszáznegyven rezgés má­sodpercenként, 20 Celsius fok hőmérsékletnél, adja a nor­mál „a” hangot — döntötték el hét ország szakemberei a közelmúltban , Salzburgban tartott . konferenciájukon. A határozat alapján Európában, majd — az UNESCO révén — világméretekben egységesíteni kívánják az „a” hangot. elnök mondott néhány figyel lemre méltó dolgot. A megfigyelők jelentősnek tartják például azt a kijelen­tést, amely nemcsak Johnson egész vonalvezetését, hanem sok tekintetben a saját koráb­bi álláspontját is megtagadta, és amely szerint „az erőfölény helyzetéből való tárgyalás nem vezethet eredményre”. Az új elnök ezzel, legalábbis közvet­ve, elismerte elődei politikai kudarcát. Kijelentése azt a fel­ismerést tükrözi, hogy a meg­változott erőviszonyok a szo­cialista táborral, mindenek­előtt a Szovjetunióval szem­ben, nem tesznek lehetővé semmiféle katonai vagy poli­tikai zsarolást, és a jövőben a tőkésvilág legnagyobb hatalma kizárólag a kölcsönös érdekek­ből, realitásokból indulhat ki. Ez az elnöki minőségben el­hangzott megjegyzés minden­képpen figyelemre méltó, még akkor is, ha — mint,. ahogy Washingtonban már nemegy­szer előfordult — a szavakat esetleg nem is követik megfe­lelő tettek. MOLNÁR GÉZA. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNAL FELVESZ KÖZPONTI TELEPHELYÉRE: esztergályos, marós, lakatos, Iv-lánghegesztő, motorszerelő, villanyszerelő, elektroműszerész és kőműves szakmunkásokat, pneumatikus irányítás­technikai berendezések vizsgálatához, mérő- és szabályozOkörök üzembe helyezéséhez technikusokat, továbbá férfi segédmunkásokat A központi telephelyen 44 őrás a munkahét. MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. KOLSZOLGALATOS MUNKAKÖRBE: műszer- és technológiai-szerelési munkahelyekre (Orosháza. Szeged környéke. Százhalombatta, Szőny) csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő és villanyszerelő szakmunkásokat, továbbá férfi segédmunkásokat A vidéki munkahelyen 44 Órás munkahét van, MINDEN SZOMBAT SZABAD. Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér megegyezés szerint Segédmunkások részére hegesztőképzést szervezünk. Jelentkezés a vállalat Munkaügyi osztályán: Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83. 14. Benne kavargóit az utolsó két nap eseménye, váratlan fordulata, az asszony, amint fürdőkádban állva szappanoz­za magát (most nem hasonlí­totta őt Rubens nimfáihoz, sem Tizian reneszánsz asszo­nyaihoz, mégis ott villogott előtte fehér húsú teste a maga kiteljesedett érzékiségében, s Laci vágyott utána, kívánta, de nem a reggeli kínlódó, remegő sóvárgással, hanem a legázoló, bosszúálló birtokba vevés vad­ságával), látta Papír Marcit is mészporos főportási mundájá- ban összeomolva, s a reggeli kávé fölött sunyítva, hallotta képmutató sopánkodását: „Édes öcsém, ha maradhatta­tok volna...” Aztán az asz- szony hangját, sokszor ismét­lődve, mintha egy gramofon­lemez utolsó mondatára tán­colna vissza a tű: ...... ez a v áros most nagyon szeszé­lyes ... szeszélyes... szeszé­lyes ...” Reggelire keserűen kapták a plántateát, szilvalekváros ko­miszkenyeret rágtak hozzá. Karádi káromkodva rángatta derékszíját, fél, hogy elkésik, az ezredes most is percre meg­követelte a pontosságot. Árpi a délelőtt folyamán le­ugrott újságokért, meg egy kis előzetes felderítésre is. Nyilas igzolványa birtokában bátran mozgott mindenfelé. Mielőtt elment, Lacinak is megmutat­ta, a fiú irigykedve forgatta, nézegette a celluloid tokba bujtatott fényképes zöld kar­tonlapot, melyen a fekete nyi­laskereszt alatt magyar és né­met nyelvű felirat tanúsította, hogy ezen igazolvány tulajdo­nosa a magyar nyilaskeresztes KISREGÉNY párt különleges belbiztonsági szolgálatának tagja, s kérik a honi hatóságokat, felmutatóját tevékenységében felhívás nél­kül támogassák. Olyan tökéletes volt Árpi fényképével, a pecsétekkel és aláírásokkal, hogy valódiságá­hoz semmi kétség sem férhe­tett. — Ne félj semmit, valami hasonlót hoz nektek is Misi. Délre megjön Karesz a fegy­verekkel, akkor aztán komp­lett lesz a felszereléstek. Karádi azonban hamarabb érkezett. Bundában jött, há­tán fába burkolt magyar gép­pisztollyal. Belökte az ajtót, káromkodott, toporzékolt: — Gyerekek, baj van! Juci öltözz fel melegen, csomagolj, kapkodd össze a legszüksége­sebb holmikat. De mozogj már, a jó istenedet, ne úgy, mint a tetű! Megyünk Ausztriába! Az öreg kiadta a parancsot, azon­nal indulunk, valamit megsza­golt a vén disznó, úgy látszik. Nagy könyörgésre engedett egy órát, hogy Jucit is felve­gyem, meg az értékeimet ősz- szeszed jem. Juci kapkodott, pongyoláját ledobta, kombinéban rohangá- szott a fiúk előtt, bőröndbe csapta az őrmester ingeit, a maga ruháit, közben fésülkö- dött, fiókokat huzigált, bevág­ta az ajtót, nyomban utána vé- gignyargalt a színen. Laci és .Tend tanácstalanul bámultak. Jóska komoran sé­tált az őrmester körül. — Most nemcsak rólunk van szó. Ha kimész Ausztriába, utánad megv a háború, 'el­pusztulsz. Karcsi, hallgass rám, lépj le. Az őrmester ordított: — És hova a íó édesanyám­ba bújjak? Nem mondanád meg? Egy óra múlva jönnek utánam, ha nem vagyok a lak­tanyában. Te nem ismered az öreget, a föld alól is előkerít- tet! Itt ma éjszakára már sen­ki sem maradhat! Ti mind kö­rözés alatt álltok, hozzátok sem mehetek. „Lépj le!” „Lépj le!” Hová?! Tisztára meg vagy­tok marhulva! Juci, készen vagy már?!... Jóska gondterhelten körö­zött körülötte: — Te most pánikban vagy, Karcsi, gondolkozzál egy ki­csit. Jön Misi, biztos ajánl va­lami jó címet. Nekünk is csak helyet kell találni, nem? — És ha a Misi nem jön?! Akkor mi van?... Rám nem szólhattok, amíg lehetett, min­dent megtettem. Gyerünk, Ju­ci, nincs vesztegetni való Idő! Nem teszem kés alá a torkom. Dúdolva nyitott be Árpi az újságjaival. Az őrmester két­ségbeesve nézett rá: — Mondd már meg te en­nek a fafejűnek, hogy nincs mit csinálni. Jenő őrizte .meg legjobban a nyugalmát, ő vázolta fel né­hány higgadt mondatban a történteket. Árpi odacsapta az újságo­kat a földhöz, s mint akinek ereje ment, nekiroggyant a falnak. — Karcsinak igaza ván. Nem tehet mást — mondta végül. — Minden tervet erre a lakásra építettünk, amelynek a tulaj­donosa egy valóságos katona, egy továbbszolgáló, megbízha­tó hazafi. Az ezredes sofőrje. Napnál világosabb, ha lelép, itt egy percig se maradha­tunk. Ha kimegy Ausztriába, persze, akkor sem, a házmes­ter meg a többi lakók miatt. Ha Misi itt volna, talán oko­sabbak lennénk. De Karcsi nem várhat a bizonytalanság­ra. Átkozott kutyaszorító. Gondolkozott. — Az egyetlen megoldás az volna, ha megölnénk az ez­redest. Meglesnénk bennete­ket, egy jól irányzott lövés az öregúrnak... Akkor marad­hatnál és mi is. Karcsi kimeredt szemmel hallgatta. Árpi kínosan vigyor­gott: — Igen, igen, az ezredest kéne megölni. A jóságos öreg­urat, akitől a lakást kaptad. Mint a rémfilmekben, ponto­san úgy. — Hangot váltott: — Csak viccelek, te ökör. Nincs itt mit csinálni. Siess vissza a laktanyába, el ne késs. Az őrmester hevesen meg­ölelte. —i Isten megáldjon, pajti­kám, isten megáldjon benne­teket Itt estig elmaradhattok, aztán ti tudjátok, hová-merre. Lacinak az volt az érzése: megkönnyebbült, hogy elmegy. Lassan, nehezen vánszorgott a- nap, Nagy Mihály nem jött. Már esteledett, amikor Laci azt ajánlotta, Árpi menjen el a lakására. — Sohase voltam a lakásán, nem tudom, hol van — mond­ta Árpi. — Egyébként is, el­képzeled, hogy otthon ül,' gyártja a hamis papírokat, s várja, hogy elkapják? — Igazad van. Besötétedett. Már mindent megvitattak a nap folyamán: hol járnak az angolok, meddig tarthatják a németek Pestet, lehet-e számítani általános felkelésre, mit gondol az átlag­pesti, hány nyilas van az or­szágban, meddig lesz villany a városban, milyen erői lehet­nek az ellenállásnak. — Baj érte azt a gyerekét — szólalt meg Árpi. — Együtt küldtünk a halálba több tu­cat Messerschmidtet, az élete­met ráteszem a megbízhatósá­gára. Jóska fölállt, nyújtózkodott! — Határozzuk el. mi lesz velünk. Itt nem maradhatunk éjszakára. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom