Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-26 / 21. szám
VÁCI NAPLÓ Twr-ww r~^:--fi^<n»a,~w,,,,»TTnTrininnTTir irTá&rw»»^ II— ,.— ,r—%_,»—. , —» -»,^-1,, ,— - _ —, — _ ~ ™ A pest megyei hírlap különkiadása XIII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1969. JANUÁR 26., VASÁRNAP LESZ-E MELEGVIZÜNK ? Ankét — pályaválasztásról A járási tanács pályaválasztási tanácsadó bizottsága január 28-án, kedden délelőtt 10 órai kezdettel pályaválasztási ankétot rendez — az iskolák és vállalatok képviselői számára, a járási tanács első emeleti tanácstermében. A pályaválasztás időszerű kérdéseiről beszámolt Hlavács József tanulmányi felügyelő. A Pest megyei és a fővárosi beiskolázási lehetőségekről a megyei tanács munkaügyi osztályának képviselője tájékoztatja a jelenlevőket. Haíszáz méterhez közelednek a kútfúrók A GEOFIZIKAI INTÉZET ÚJAB8 VIZSGÁLATOT VÉGZETT A hét második telében nagy volt a vendégj árás a népfürdő fehér daratakaróval borított területén, ahol hó, ólmos eső, hideg és szél ellenére szakadatlanul dolgozik az Országos Földtani Kutató fúróbrigádja. I bennünket. Ott állítjuk fel Vác | után a tornyot. Arra a vidékre j valók vagyunk. Eihihetik, hogy I igyekszünk, mert bármilyen kulturált körülmények között is élünk Vácott, mégis jobb lesz majd a család közelében. A motor egyhangúan zúg. A téren haladók arra fordítják a fejüket. Kérdéssel párosult érdeklődés van a tekintetükben. A végső válaszra azonban még várni kell. Papp Rezső ORVOSI ÜGYELET Holnaptól kezdve a Köztársaság úti (a 302-es telefonon hívható) rendelőintézetben az alábbi orvosok tartanak ügyeletet : Hétfőn: dr. Ruzicska Béla, kedden: dr. Bea Mátyás, szerdán: ár. Kovács Pál, csütörtökön: dr. Bucsek Tibor, pénteken: dr. Afra Tamás, szombaton és vasárnap: dr. Bitesek Tibor. Szeidl József, a városi tanács tervcsoportvezetője jaz iránt érdeklődött, hogy a Vác áltál ide invesztált félmillió forint hoz-e eredményt. Mint lakóterületének tanácstagja, beszámolóra készül. Választói biztosan felteszik majd a kérdést: Dsrvasi PáLé országgyűlési képviselj a Duna fial partjának fejlesztéséről lesz-e meleg vizünk és mikor? Hasonló céllal jött a fúrókhoz Szikora Pál, a népi ellenőrzési bizottság elnöke, aki szállásuk, ellátásuk felől érdeklődött, és megtekintette a munkaterületet. Heimann László, a vállalat biztonsági megbízottja is megérkezett. A munkavédelmi előírások betartását vizsgálta a helyszínen. Csütörtökön a Geofizikai Intézet mérőkocsija is megjelent. Ezt a felírást olvastuk rajta: SUGArVESZÉLY! A geofizikusok Kálói Géza irányításával — már nem első ízben — rétegvizsgálatot s egyéb fontos méréseket végeztek, rádioizotőpók és elektromos besugárzások segítségével. A mérések eredményét filmszalagra rögzítették. A hosszú, 15 céníi széles filmszalagot már Vácott előhívták. A hullámzó vonalak méterről méterre tükrözték a munka menetét. Alaposabb elemzésére Budapesten kerül majd sor. Sebők János fúróm ester és Markó Géza motorkezelő elégedett a munka menetével. — Az igaz, hogy az eredeti határidő eltolódott — mondták. — Március az újabb terminus, menet közben sok akadály jelentkezett. Két emberünk kiesett a munkából, makacsul kemény réteggel találkoztunk, s ezért nagy átmérőjű, 300-as szelvénnyel folytatjuk a fúrást. — Biztatóak-e a kilátások? — Ezen a vidéken ez az első fúrásunk, nem tudunk, sajnos, összehasonlítást tenni. Hat- százhatvan méternél tartunk. A kritikus mélység 900 és 1100 méter között lesz. Komló már üzent: várnák A Dunakanyar Intéző Bizottság Dunakanyar című, legutóbbi közlönyében jelent meg az alábbi interjú a váci járás országgyűlési képviselőjével. — Egy rövid interjú keretében nehéz összefoglalni az igényeket, szükségleteket, az eredmények értékelését, ezért csak utalni tudok a legfontosabb problémákra. Elsősorban Szödliget, majd Alsógöd és Felsögöd fejlesztését tartjuk szükségesnek. E három község mintegy 10 kilométeres területen fekszik, a Duna mellett. Sajnos, a beépített üdülők, MHSZ-telep miatt a partszakaszból körülbelül öt kilométer teljesen lehatárolt, így a lakosság Alsógödön és Felső- gödön szinte kirekesztett a Duna-partróL Sződligeten a strand, színvonalasan kiépült, 1969-ben egy korszerű étteremre lenne szükség. A műemlék jellegű vízimalom megA Baranya megyei bükkösdi állami gyermekotthonban mérgezést okozott az egér- és patkányirtó szer. Emiatt január 21-én, az esti órákban nyolc IQ és 14 év közötti kisleány került a Pécsi Orvostudományi Egyetem pécsi gyermekklinikájára. Csütörtökön további három gyermek megbetegedését jelezte a községi körzeti orvos. A kártevők irtását a Pécsi Köztisztasági Vállalat végezte még az elmúlt héten. A búza- és napraforgómaggal kevert vétele és vendóglátóipari célokra történő átalakítása egyik megoldatlan probléma. A váci ÁFÉSZ-szel karöltve már 1969-ben megkezdődik az étterem és árusítópavilonok építése, melyhez a községi tanács megelőlegezi a fedezetet. A létesítmény két ütemben épül, 2,9 millió forint költséggel. A szód rákosi -patak szabályozásával ezer telek kerül parcellázásra. Ezek értékesítéséből befolyó összeg alapját képezi a szomszédos öt községet ellátó szödliget—vácrátóti regionális vízmű beindításának. A kemping utáni kedves partszakaszt ligetté kívánjuk kialakítani. A 2-es út és a vasút között körülbelül 20 hektáros terüle- I tű tavat tervezünk létesíteni, j mely csónakázásra és horgászásra is alkalmas lenne. A rendezési terv készül. Alsógödön 2,4 milliós költséggel kisvendéglő és presszó épült, mely a vegyszert az intézet különböző helyiségeiben — konyhában, raktárban, társalgöszo- bákban — helyezték el újságpapíron a padlózatra. A megbetegedett gyermekek ebből a mérgezett napraforgómagból ettek. Szerencsére a mérgezés könnyű lefolyású. A klinika tájékoztatása szerint a gyermekek jól vannak, egy-két napon belül visszatérhetnek az otthonba, egy kislány kivételével, akinél a mérgezés tüdőgyulladással párosult, őt tovább kezelik. Mérgezést okozott az egérirtó szer Ceruzajegyzetek Művészetet kedvelő szegedi barátom szeretné Vácott lencsevégre kapni az emléktáblákat: Segítséget kér különcé hobbyjához. — Jegyezzed, amit mondok — tájékoztatom. — A neves cigányprímás emléktábláját nem a Banda Marci utcában találod, hanem a Palmiro Togliatti utcában. Az Anyám tyúkja halhatatlan költőjét sem a Petőfi utcában, hanem a Beloiannisz utca sarkán álló tábla idézi. Az ember tragédiája alkotójáról is elneveztünk egy kedves utcát, jól sejted. nem ott a tábla, hanem a Konstantin téren. Vác történetírójáról keresztelték el a Farkasfalvy utcát, ám emléktáblája a Báthori utca 9. számú ház falán van. A neves nótaénekes, Füredi Mihály márvány tábláját a Maurice Thorez utca lakói örömmel megmutatják, s a mártírhalált halt Lőwy Sándorra sem saját utcájában emlékezünk, hanem az egyik Köztársaság úti középületen. Ugye egyszerű? ★ Évek óta hangzik a panasz, értekezletek visszatérő kedves témája, hogy nincsen színháza Vácnak. Jár ugyan ide néha á Déryné ifiasszonyról elnevezett népszerű együttes, de az is a moziteremben vendégeskedik. Nagyon elkelne a színház — ez általános vélemény. Két hónap óta újabb panasz hallatszik városszerte. Miért nincsen Vácott — Színház? Utánajárással megtudtam, hogy nem a régi panaszt ismételgetik, hanem egy újat. December elsején jelent meg az új magyar folyóirat Színház címmel. Januárban a második — mondják a Pestre járók. Ide viszont egyetlenegy példány sem érkezett, pedig sokan keresik. Egyszóval, azaz kettővel: se színházunk, se Színházunk! Jr Megilletődve teszem be magam után a vastagon kárpitozott ajtót. Tisztelettudóan ereszkedem, a baráti kézfogás után, az öblös bőrfotelbe. Tekintetem megakad a hatalmas íróasztal gonddal faragott lábain, majd továbbsuhan az embernagyságú vázára, aranykeretes képekre, műértő gonddal ráncolt nehéz függönyökre. A titkárnő kerekes asztalkán tolja be a herendi csészékben párolgó kávét. — Remek volt a szovjetunióbeli utazás — lelkendezik vendéglátóm. — A Metró, a Kreml, a Vörös tér, a múzeumok. De tudod, hogy mi ragadott meg engem leginkább? A Szmolnijban Lenin egyszerű szobája. Magas, tiszta falak, fehérhuzatos heverő, egyszerű vassodronyos ágy. ★ Megjelent a héten a Tánc című tárca. Három (városi és járás beli) kultúrotthon tiltakozott: náluk nincsen ilyen Vezér. Náluk rend van, fegyelem és illem! A szerző közli: ünnepélyesen kijelenti, hogy az eset nem nálunk történt: „idegen földről” hozta a témát. (P. r.) község lakói, s egyúttal a turisták kedvelt szqrakozóhelye. Szívesen látnánk ilyen létesítményt Dunakeszin, Felsősödön és Foton is. Régi probléma Alsógödön az MHSZ által lehatárolt 1,3 kilométeres partszakasz felszabadítása. A tárgyalások — reméljük — e téren mielőbb eredményre vezetnek. Nagy az érdeklődés az al- bakerti parcellázások iránt. 240 telekre mintegy 800 Igénylő van. A parcellázásból befolyó összeg bázisa a 17 milliós községi vízmű létesítésének. A kiviteli tervek elkészültek; reméljük, hogy a munka 1969- ben megkezdődhet. Ehhez viszont 8 millió fedezet előteremtése szükséges. — A községi tanács a nagy érdeklődésre való tekintettel újabb 200 telek parcellázását kezdeményezte. Megemlítem a Csurgó kies. .területét,/ ahol járási úttörőtábor mífködik, melyhez központi étterem és előadóterem építését tervezik. — Merész, de megvalósítható elképzelések vannak a Feneketlen-tó rendezésével, ahol távlatilag evezőstábort és kempinget lehetne létesíteni. — Régi óhaja Alsógöd községnek a hajókikötő, mely a felszabadulás előtt üzemelt. Meggondolandó, hogy legalább vízibuszok kössenek ki Alsógödön. Felsőgödön a községi strand mellett autóparkolóra lenne szükség. Reméljük, hegy a BM-üdülő területéből megfelelő nagyságú telek átengedése e célra mielőbb megoldást nyer. — A község mintegy 800 hétvégi telek parcellázását tervezi. Az értékesítést is a tanács végezné azzal a céllal, hogy 60—80 forintos áron kisfizetésű dolgozók jussanak megfelelő hétvégi telekhez. — A járási és községi tanács vezetői foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a sződ- ligeti szociális otthon fiókrészlegét áttelepítenék, s így ideális környezetben alkotóház, művésztelep lenne kialakítható. — Ügy érzem, hogy a felvetett elképzelések igazolják a járási és községi tanácsok komoly tevékenységét. Szükséges azonban, hogy ezt a koncepciózus kezdeményezést felkaroljuk, és azt az illetékesek is támogassák. — A rövid keretbe foglalt interjú csak felvetette, s nem fejthette ki részletesen a lehetőségeket és problémákat, de bízom abban, ha községeink az elmondottakból a közeljövőben egy-egy feladatot sikerrel oldanak meg, s ez újabb ösztönzést ad a további fejlesztésre. Ehhez kérjük valamennyi érdekelt szerv szíves segítségét és megértő támogatását. — Felveszünk gyakorlattal rendelkező, gép- és gyorsírni tudó. érettségivel rendelkezőt előadói munkakörbe. Jelentkezni lehet: Vác, Városi Tanács VB. személyzeti főelőadójánál, (x) FÓRUM Még egyszer művelődési gondjainkról A MŰVELŐDÉSI MUNKA megjavítása érdekében sokszor elmondottuk, megfogalmaztuk feladatainkat. Módszerekkel kísérleteztünk, de még mindig nem tudjuk, melyik a legjobb módszer, vagy mely művelődésszerkezet kialakítása (esetleg a meglevő megreformálása) szolgálná legeredményesebben területünk — a járás és a város — művelődési igényeinek megfelelő ellátását. Kísérletezünk és panaszkodunk, hogy kevés az államilag biztosított pénz, hogy ami van, azzal nem lehet „kultúrát csinálni”. Nem ismerem, hogy Vác területén — az oktatást leszámítva — egy év alatt összesen mennyit költenek az emberek művelődésre. Ezt megbízhatóan egy részletes összvárosi felmérés mutatná meg, mely számba venné a különböző területeken, üzemekben és egyéb helyeken azokat az összegeket, melyeket „művelődés” címen költenek el. Ezen túlmenően az is hasznos megállapításokkal szolgálhatna, ha illetékesek megvizsgálnák: ezeket az összegeket hogyan használják fel? Szükséges és sürgős lenne egy olyan „összvárosi” művelődési szemlélet és szerkezet kialakítása, melyben a városi kultúrpolitikai feladatok valahol találkoznak az üzemek hasonló feladataival. A sokszor elforgácsoltan felhasznált összegek egymás mellé rakva színvonalas művelődési életet eredményezhetnének a városban és környékén is. Felmérés nélkül is annyi megállapítható, hogy a kulturális célra szétforgácsolva felhasznált összegek hatása nem érvényesül az e célra fordított összegek arányában. Nézetem szerint az sem' célszerű, hogy a művelődési célra szánt állami pénzeken szűk rétegek számára biztosítsunk magas szintű művelődési lehetőségeket. A szocialista eszmeiség, de az általános emberi igények is azt követelik — s ez így van az egyéb javak eloszlásánál is — hogy „köznépiek” legyenek, vagyis min- I denki számára hozzáférhe- I tők. Ezt a kulturális folyama- ! tot lehet úgy szerkeszteni, j hogy a kulturális szolgáltatásokban minden „réteg” megtalálja, kielégíthesse az érdeklődési körének megfelelő művelődési igényeket. HA FELÉPÜLNE VÁCOTT a járás és Város közös érdekeltségű művelődési kombinátja, annak rendezvényeire „meghívható” a járás valamennyi lakója, programja és módszertani munkája kisugározna —‘- a jelenleginél erőteljesebben — a területen működő művelődési intézményekre, hatása nem utolsósorban érezhető lenne a terület lakosságán is. A járás legalább olyan fontos művelődéspolitikai szempontból, mint maga a város. Itt a városban ugyanakkor még válogatási lehetőség is van, de nincs, vagy csak igen kevés a válogatási lehetősége a Csornádon, vagy Kjsnémediben élő, művelődni akaró embereknek. A város külterületén levő kis művelődési egységek mint 1 fiókintézmények tölthetnék be legjobban hivatásukat, a városi központ irányítása, felügyelete, segítsége mellett. Van a város külső részén egykét olyan objektum, melyet jobban lehetne hasznosítani e célra. Ugyanakkor e városrészek művelődési ellátása egyáltalán nincs megoldva. Legszomorúbb a kisváci kerület elhanyagoltsága. De az épülő, modern, új lakótelepek mind fiókintézményeket kívánnak klubokkal, fiókkönyvtárakkal. Az üzemek művelődési intézményei sokszor áldozatos törekvéssel, nagy energiával és nagy költséggel törekednek alkalmazottaik művelődési igényeinek kielégítésére. Ezek az emberek is valahol városi lakosok, vagy ha nem is — napjuk nagyobb részét töltik a városban. Valamerínyiré feltétlenül idetartoznak a bejárók is. A TANÁCSI MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEKNEK (művelődési ház, könyvtár) szinte az utcáról kell behozni az érdeklődőket, sokszor eredménytelen erőlködéssel. Nehéz elérni azokat az embereket, akiknek még nincs meg a művelődési igényük, s ha érdeklődőkké akarjuk tenni őket, ehhez nincsenek meg a szükséges alaplehetőségeink. Emiatt lesz úrrá sokszor rajtunk az elkeseredés, s ilyenkor könnyen kimondjuk; nem lehet tömegkultúrát csinálni. Persze, ez csak átmeneti hangulat, s a sikertelenségek ellenére is valljuk: összefogva mégis tudnánk szervezni, rétegkultúrát is teremteni, de ezért fel kell áldoznunk eddigi módszertani „hagyományainkat”. Egy adott területegységen érdemes ezzel a helyzetelemzéssel foglalkozni. Ilyen terület: Vác és környéke. Ha sikerülne egy egyetértő „össz- városi-összterületi” szemléletet kialakítani, akkor bizonyosan színvonalas művelődéspolitikát lehetne megvalósítani e területen. Említsük meg Siófok, „fiatal” város példáját. Új művelődési kombinátját a város üzemei, vállalatai, intézményei közös ' erővél; összefogással, Öff munkaerejűi, költségek és anyagok biztosításával) építik fel. Ezt látták a leghelyesebb útnak és bizonyára nem alaptalanul. Hiányzik még valami itt Vácott és környékén. Az alkotni tudó és színvonalasat akaró értelmiség találkozása, összefogása. Volt erre több járási törekvés és hasznosak, jelentősek a népfrontmozgalom ilyen irányú eddigi eredményei a községekben. Évekkel ezelőtt Galambos Ferenc tanár is javasolta egyik ülésen az értelmiségi klub megalakítását. Olyan értelmiségi klub, melyben valóban találkoznának a terület, a város és a járás vezető értelmiségei és hivatalos állami képviselői. Most hivatalosan is felmerült e terv, s ha megvalósul — igen jól szolgálná a terület művelődési életének fejlesztését. Az elmondottakat összességében a város és terület művelődési életének hatéves „megfigyeléséből” igyekeztem összefoglalni — jó szándékkal. Orosz Mihály járási könyvtárigazgató