Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

VÁCI NAPLÓ Twr-ww r~^:--fi^<n»a,~w,,,,»TTnTrininnTTir irTá&rw»»^ II— ,.— ,r—%_,»—. , —» -»,^-1,, ,— - _ —, — _ ~ ™ A pest megyei hírlap különkiadása XIII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1969. JANUÁR 26., VASÁRNAP LESZ-E MELEGVIZÜNK ? Ankét — pályaválasztásról A járási tanács pályavá­lasztási tanácsadó bizottsága január 28-án, kedden délelőtt 10 órai kezdettel pályaválasz­tási ankétot rendez — az is­kolák és vállalatok képviselői számára, a járási tanács első emeleti tanácstermében. A pályaválasztás időszerű kér­déseiről beszámolt Hlavács József tanulmányi felügyelő. A Pest megyei és a fővárosi beiskolázási lehetőségekről a megyei tanács munkaügyi osztályának képviselője tájé­koztatja a jelenlevőket. Haíszáz méterhez közelednek a kútfúrók A GEOFIZIKAI INTÉZET ÚJAB8 VIZSGÁLATOT VÉGZETT A hét második telében nagy volt a vendégj árás a népfürdő fehér daratakaróval borított területén, ahol hó, ólmos eső, hideg és szél ellenére szaka­datlanul dolgozik az Országos Földtani Kutató fúróbrigádja. I bennünket. Ott állítjuk fel Vác | után a tornyot. Arra a vidékre j valók vagyunk. Eihihetik, hogy I igyekszünk, mert bármilyen kulturált körülmények között is élünk Vácott, mégis jobb lesz majd a család közelében. A motor egyhangúan zúg. A téren haladók arra fordítják a fejüket. Kérdéssel párosult ér­deklődés van a tekintetükben. A végső válaszra azonban még várni kell. Papp Rezső ORVOSI ÜGYELET Holnaptól kezdve a Köztár­saság úti (a 302-es telefonon hívható) rendelőintézetben az alábbi orvosok tartanak ügye­letet : Hétfőn: dr. Ruzicska Béla, kedden: dr. Bea Mátyás, szer­dán: ár. Kovács Pál, csütörtö­kön: dr. Bucsek Tibor, pénte­ken: dr. Afra Tamás, szom­baton és vasárnap: dr. Bitesek Tibor. Szeidl József, a városi ta­nács tervcsoportvezetője jaz iránt érdeklődött, hogy a Vác áltál ide invesztált félmillió forint hoz-e eredményt. Mint lakóterületének tanácstagja, beszámolóra készül. Választói biztosan felteszik majd a kér­dést: Dsrvasi PáLé országgyűlési képviselj a Duna fial partjának fejlesztéséről lesz-e meleg vizünk és mi­kor? Hasonló céllal jött a fúrók­hoz Szikora Pál, a népi ellen­őrzési bizottság elnöke, aki szállásuk, ellátásuk felől ér­deklődött, és megtekintette a munkaterületet. Heimann László, a vállalat biztonsági megbízottja is megérkezett. A munkavédelmi előírások be­tartását vizsgálta a helyszínen. Csütörtökön a Geofizikai Intézet mérőkocsija is megje­lent. Ezt a felírást olvastuk rajta: SUGArVESZÉLY! A geofizikusok Kálói Géza irányításával — már nem első ízben — rétegvizsgálatot s egyéb fontos méréseket végez­tek, rádioizotőpók és elektro­mos besugárzások segítségével. A mérések eredményét filmszalagra rögzítették. A hosszú, 15 céníi széles film­szalagot már Vácott előhívták. A hullámzó vonalak méterről méterre tükrözték a munka menetét. Alaposabb elemzésé­re Budapesten kerül majd sor. Sebők János fúróm ester és Markó Géza motorkezelő elé­gedett a munka menetével. — Az igaz, hogy az eredeti határidő eltolódott — mond­ták. — Március az újabb ter­minus, menet közben sok aka­dály jelentkezett. Két embe­rünk kiesett a munkából, ma­kacsul kemény réteggel talál­koztunk, s ezért nagy átmérő­jű, 300-as szelvénnyel folytat­juk a fúrást. — Biztatóak-e a kilátások? — Ezen a vidéken ez az első fúrásunk, nem tudunk, sajnos, összehasonlítást tenni. Hat- százhatvan méternél tartunk. A kritikus mélység 900 és 1100 méter között lesz. Komló már üzent: várnák A Dunakanyar Intéző Bizottság Dunakanyar című, legutóbbi közlö­nyében jelent meg az alábbi interjú a váci já­rás országgyűlési képvi­selőjével. — Egy rövid interjú kere­tében nehéz összefoglalni az igényeket, szükségleteket, az eredmények értékelését, ezért csak utalni tudok a legfonto­sabb problémákra. Elsősorban Szödliget, majd Alsógöd és Felsögöd fejlesztését tartjuk szükségesnek. E három község mintegy 10 kilométeres terü­leten fekszik, a Duna mellett. Sajnos, a beépített üdülők, MHSZ-telep miatt a partsza­kaszból körülbelül öt kilomé­ter teljesen lehatárolt, így a lakosság Alsógödön és Felső- gödön szinte kirekesztett a Duna-partróL Sződligeten ­a strand, színvonalasan kiépült, 1969-ben egy korszerű étte­remre lenne szükség. A mű­emlék jellegű vízimalom meg­A Baranya megyei bükkösdi állami gyermekotthonban mérgezést okozott az egér- és patkányirtó szer. Emiatt ja­nuár 21-én, az esti órákban nyolc IQ és 14 év közötti kis­leány került a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem pécsi gyer­mekklinikájára. Csütörtökön további három gyermek meg­betegedését jelezte a községi körzeti orvos. A kártevők irtását a Pé­csi Köztisztasági Vállalat végezte még az elmúlt héten. A búza- és napraforgómaggal kevert vétele és vendóglátóipari cé­lokra történő átalakítása egyik megoldatlan probléma. A váci ÁFÉSZ-szel karöltve már 1969-ben megkezdődik az ét­terem és árusítópavilonok építése, melyhez a községi ta­nács megelőlegezi a fedezetet. A létesítmény két ütemben épül, 2,9 millió forint költség­gel. A szód rákosi -patak szabá­lyozásával ezer telek kerül parcellázásra. Ezek értékesíté­séből befolyó összeg alapját képezi a szomszédos öt közsé­get ellátó szödliget—vácrátóti regionális vízmű beindításá­nak. A kemping utáni kedves partszakaszt ligetté kívánjuk kialakítani. A 2-es út és a vasút között körülbelül 20 hektáros terüle- I tű tavat tervezünk létesíteni, j mely csónakázásra és horgá­szásra is alkalmas lenne. A rendezési terv készül. Alsógödön 2,4 milliós költséggel kisven­déglő és presszó épült, mely a vegyszert az intézet különbö­ző helyiségeiben — konyhá­ban, raktárban, társalgöszo- bákban — helyezték el újság­papíron a padlózatra. A meg­betegedett gyermekek ebből a mérgezett napraforgómag­ból ettek. Szerencsére a mérgezés könnyű lefolyású. A klinika tájékoztatása sze­rint a gyermekek jól vannak, egy-két napon belül vissza­térhetnek az otthonba, egy kislány kivételével, akinél a mérgezés tüdőgyulladással pá­rosult, őt tovább kezelik. Mérgezést okozott az egérirtó szer Ceruzajegyzetek Művészetet kedvelő szegedi barátom szeretné Vácott len­csevégre kapni az emléktáb­lákat: Segítséget kér különcé hobbyjához. — Jegyezzed, amit mondok — tájékoztatom. — A neves cigányprímás emléktábláját nem a Banda Marci utcában találod, hanem a Palmiro Togliatti utcában. Az Anyám tyúkja halhatatlan költőjét sem a Petőfi utcában, hanem a Beloiannisz utca sarkán álló tábla idézi. Az ember tragé­diája alkotójáról is elnevez­tünk egy kedves utcát, jól sej­ted. nem ott a tábla, hanem a Konstantin téren. Vác tör­ténetírójáról keresztelték el a Farkasfalvy utcát, ám emlék­táblája a Báthori utca 9. szá­mú ház falán van. A neves nótaénekes, Füredi Mihály márvány tábláját a Maurice Thorez utca lakói örömmel megmutatják, s a mártírha­lált halt Lőwy Sándorra sem saját utcájában emlékezünk, hanem az egyik Köztársaság úti középületen. Ugye egysze­rű? ★ Évek óta hangzik a panasz, értekezletek visszatérő kedves témája, hogy nincsen színháza Vácnak. Jár ugyan ide néha á Déryné ifiasszonyról elneve­zett népszerű együttes, de az is a moziteremben vendéges­kedik. Nagyon elkelne a szín­ház — ez általános vélemény. Két hónap óta újabb panasz hallatszik városszerte. Miért nincsen Vácott — Színház? Utánajárással megtudtam, hogy nem a régi panaszt ismé­telgetik, hanem egy újat. De­cember elsején jelent meg az új magyar folyóirat Színház címmel. Januárban a második — mondják a Pestre járók. Ide viszont egyetlenegy pél­dány sem érkezett, pedig so­kan keresik. Egyszóval, azaz kettővel: se színházunk, se Színházunk! Jr Megilletődve teszem be ma­gam után a vastagon kárpito­zott ajtót. Tisztelettudóan ereszkedem, a baráti kézfogás után, az öblös bőrfotelbe. Te­kintetem megakad a hatalmas íróasztal gonddal faragott lá­bain, majd továbbsuhan az embernagyságú vázára, arany­keretes képekre, műértő gonddal ráncolt nehéz függö­nyökre. A titkárnő kerekes asztalkán tolja be a herendi csészékben párolgó kávét. — Remek volt a szovjet­unióbeli utazás — lelkendezik vendéglátóm. — A Metró, a Kreml, a Vörös tér, a mú­zeumok. De tudod, hogy mi ragadott meg engem legin­kább? A Szmolnijban Lenin egyszerű szobája. Magas, tisz­ta falak, fehérhuzatos heverő, egyszerű vassodronyos ágy. ★ Megjelent a héten a Tánc című tárca. Három (városi és járás beli) kultúrotthon tiltako­zott: náluk nincsen ilyen Ve­zér. Náluk rend van, fegyelem és illem! A szerző közli: ün­nepélyesen kijelenti, hogy az eset nem nálunk történt: „ide­gen földről” hozta a témát. (P. r.) község lakói, s egyúttal a tu­risták kedvelt szqrakozóhelye. Szívesen látnánk ilyen létesít­ményt Dunakeszin, Felsősö­dön és Foton is. Régi probléma Alsógödön az MHSZ által lehatárolt 1,3 ki­lométeres partszakasz felsza­badítása. A tárgyalások — re­méljük — e téren mielőbb eredményre vezetnek. Nagy az érdeklődés az al- bakerti parcellázások iránt. 240 telekre mintegy 800 Igény­lő van. A parcellázásból befo­lyó összeg bázisa a 17 milliós községi vízmű létesítésének. A kiviteli tervek elkészültek; reméljük, hogy a munka 1969- ben megkezdődhet. Ehhez vi­szont 8 millió fedezet előte­remtése szükséges. — A községi tanács a nagy érdeklődésre való tekintettel újabb 200 telek parcellázását kezdeményezte. Megemlítem a Csurgó kies. .területét,/ ahol járási úttörőtábor mífködik, melyhez központi étterem és előadóterem építését tervezik. — Merész, de megvalósítha­tó elképzelések vannak a Fe­neketlen-tó rendezésével, ahol távlatilag evezőstábort és kem­pinget lehetne létesíteni. — Régi óhaja Alsógöd köz­ségnek a hajókikötő, mely a felszabadulás előtt üzemelt. Meggondolandó, hogy leg­alább vízibuszok kössenek ki Alsógödön. Felsőgödön a községi strand mellett autó­parkolóra lenne szükség. Re­méljük, hegy a BM-üdülő te­rületéből megfelelő nagyságú telek átengedése e célra mi­előbb megoldást nyer. — A község mintegy 800 hétvégi telek parcellázását tervezi. Az értékesítést is a tanács végezné azzal a cél­lal, hogy 60—80 forintos áron kisfizetésű dolgozók jussanak megfelelő hétvégi telekhez. — A járási és községi ta­nács vezetői foglalkoznak az­zal a gondolattal, hogy a sződ- ligeti szociális otthon fiók­részlegét áttelepítenék, s így ideális környezetben alkotó­ház, művésztelep lenne ki­alakítható. — Ügy érzem, hogy a fel­vetett elképzelések igazolják a járási és községi tanácsok komoly tevékenységét. Szük­séges azonban, hogy ezt a koncepciózus kezdeményezést felkaroljuk, és azt az illetéke­sek is támogassák. — A rövid keretbe foglalt interjú csak felvetette, s nem fejthette ki részletesen a le­hetőségeket és problémákat, de bízom abban, ha községe­ink az elmondottakból a kö­zeljövőben egy-egy feladatot sikerrel oldanak meg, s ez újabb ösztönzést ad a további fejlesztésre. Ehhez kérjük va­lamennyi érdekelt szerv szí­ves segítségét és megértő tá­mogatását. — Felveszünk gyakorlattal rendelkező, gép- és gyorsírni tudó. érettségivel rendelkezőt előadói munkakörbe. Jelentkezni lehet: Vác, Városi Tanács VB. személyzeti főelőadójánál, (x) FÓRUM Még egyszer művelődési gondjainkról A MŰVELŐDÉSI MUNKA megjavítása érdekében sok­szor elmondottuk, megfogal­maztuk feladatainkat. Mód­szerekkel kísérleteztünk, de még mindig nem tudjuk, me­lyik a legjobb módszer, vagy mely művelődésszerkezet ki­alakítása (esetleg a meglevő megreformálása) szolgálná legeredményesebben terüle­tünk — a járás és a város — művelődési igényeinek meg­felelő ellátását. Kísérletezünk és panaszkodunk, hogy kevés az államilag biztosított pénz, hogy ami van, azzal nem le­het „kultúrát csinálni”. Nem ismerem, hogy Vác te­rületén — az oktatást leszá­mítva — egy év alatt össze­sen mennyit költenek az em­berek művelődésre. Ezt meg­bízhatóan egy részletes összvárosi felmérés mutatná meg, mely számba venné a kü­lönböző területeken, üzemek­ben és egyéb helyeken azokat az összegeket, melyeket „mű­velődés” címen költenek el. Ezen túlmenően az is hasznos megállapításokkal szolgálhat­na, ha illetékesek megvizs­gálnák: ezeket az összegeket hogyan használják fel? Szükséges és sürgős lenne egy olyan „összvárosi” műve­lődési szemlélet és szerkezet kialakítása, melyben a városi kultúrpolitikai feladatok vala­hol találkoznak az üzemek hasonló feladataival. A sok­szor elforgácsoltan felhasznált összegek egymás mellé rakva színvonalas művelődési életet eredményezhetnének a város­ban és környékén is. Felmé­rés nélkül is annyi megálla­pítható, hogy a kulturális cél­ra szétforgácsolva felhasznált összegek hatása nem érvé­nyesül az e célra fordított összegek arányában. Nézetem szerint az sem' célszerű, hogy a művelődési célra szánt ál­lami pénzeken szűk rétegek számára biztosítsunk magas szintű művelődési lehetősége­ket. A szocialista eszmeiség, de az általános emberi igé­nyek is azt követelik — s ez így van az egyéb javak elosz­lásánál is — hogy „közné­piek” legyenek, vagyis min- I denki számára hozzáférhe- I tők. Ezt a kulturális folyama- ! tot lehet úgy szerkeszteni, j hogy a kulturális szolgáltatá­sokban minden „réteg” meg­találja, kielégíthesse az ér­deklődési körének megfelelő művelődési igényeket. HA FELÉPÜLNE VÁCOTT a járás és Város közös érde­keltségű művelődési kombi­nátja, annak rendezvényeire „meghívható” a járás vala­mennyi lakója, programja és módszertani munkája kisugá­rozna —‘- a jelenleginél erőtel­jesebben — a területen mű­ködő művelődési intézmé­nyekre, hatása nem utolsósor­ban érezhető lenne a terület lakosságán is. A járás leg­alább olyan fontos művelő­déspolitikai szempontból, mint maga a város. Itt a vá­rosban ugyanakkor még válo­gatási lehetőség is van, de nincs, vagy csak igen kevés a válogatási lehetősége a Cso­rnádon, vagy Kjsnémediben élő, művelődni akaró embe­reknek. A város külterületén levő kis művelődési egységek mint 1 fiókintézmények tölthetnék be legjobban hivatásukat, a vá­rosi központ irányítása, fel­ügyelete, segítsége mellett. Van a város külső részén egy­két olyan objektum, melyet jobban lehetne hasznosítani e célra. Ugyanakkor e városré­szek művelődési ellátása egy­általán nincs megoldva. Leg­szomorúbb a kisváci kerület elhanyagoltsága. De az épülő, modern, új lakótelepek mind fiókintézményeket kívánnak klubokkal, fiókkönyvtárakkal. Az üzemek művelődési in­tézményei sokszor áldozatos törekvéssel, nagy energiával és nagy költséggel törekednek alkalmazottaik művelődési igényeinek kielégítésére. Ezek az emberek is valahol városi lakosok, vagy ha nem is — napjuk nagyobb részét töltik a városban. Valamerínyiré fel­tétlenül idetartoznak a bejá­rók is. A TANÁCSI MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEKNEK (műve­lődési ház, könyvtár) szinte az utcáról kell behozni az ér­deklődőket, sokszor ered­ménytelen erőlködéssel. Nehéz elérni azokat az embereket, akiknek még nincs meg a mű­velődési igényük, s ha érdek­lődőkké akarjuk tenni őket, ehhez nincsenek meg a szük­séges alaplehetőségeink. Emiatt lesz úrrá sokszor raj­tunk az elkeseredés, s ilyen­kor könnyen kimondjuk; nem lehet tömegkultúrát csinálni. Persze, ez csak átmeneti han­gulat, s a sikertelenségek el­lenére is valljuk: összefogva mégis tudnánk szervezni, ré­tegkultúrát is teremteni, de ezért fel kell áldoznunk eddi­gi módszertani „hagyomá­nyainkat”. Egy adott területegységen érdemes ezzel a helyzetelem­zéssel foglalkozni. Ilyen terü­let: Vác és környéke. Ha si­kerülne egy egyetértő „össz- városi-összterületi” szemléle­tet kialakítani, akkor bizonyo­san színvonalas művelődéspo­litikát lehetne megvalósítani e területen. Említsük meg Siófok, „fiatal” város példá­ját. Új művelődési kombinát­ját a város üzemei, vállalatai, intézményei közös ' erővél; összefogással, Öff munkaerejűi, költségek és anyagok biztosí­tásával) építik fel. Ezt látták a leghelyesebb útnak és bizo­nyára nem alaptalanul. Hiányzik még valami itt Vácott és környékén. Az al­kotni tudó és színvonalasat akaró értelmiség találkozása, összefogása. Volt erre több járási törekvés és hasznosak, jelentősek a népfrontmozga­lom ilyen irányú eddigi ered­ményei a községekben. Évek­kel ezelőtt Galambos Ferenc tanár is javasolta egyik ülé­sen az értelmiségi klub meg­alakítását. Olyan értelmiségi klub, melyben valóban talál­koznának a terület, a város és a járás vezető értelmiségei és hivatalos állami képvise­lői. Most hivatalosan is fel­merült e terv, s ha megvaló­sul — igen jól szolgálná a te­rület művelődési életének fej­lesztését. Az elmondottakat összessé­gében a város és terület mű­velődési életének hatéves „megfigyeléséből” igyekeztem összefoglalni — jó szándékkal. Orosz Mihály járási könyvtárigazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom