Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-26 / 21. szám
XI. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1969. JANUÄR 26.. VASÄRNAP Egy nap a járás tsrmdőssüveilíezeteiben Mii jelent fótintban? Száraz, hideg, hótakaró nélkül, s mindez január 23-án. A meteorológia távprognózisa is további lehűlést jelez, csapadék nélkül. Hogy mit jeleni ez a mezőgazdasági üzemekben ? Egyelőre még nem tudni, a szakemberek is legfeljebb csailr találgatnak még. Kalászosaink helyzetéről, ez évi kenyerünkről van szó. Igaz, a búza vetésterületünknek zömét járásunkban a szovjet Bézoszitája adja, pontosabban 8011 holdból 4951. S mivel a Bezosztája hidegebb vidékről származik, a száraz hideget is bírnia kell. Viszont az is igaz, hogy a Szovjetunióban a hideggel vastag hótakaró is párosul. A járási mezőgazdasági osztály szakembereivel indulunk a tsz-ek látogatására, tájéko- zódásra. Hogy mire voltunk kiváncsiak? Az elmúlt év eredményeire, s az 1969-es év kezdeti problémáira. A határ szinte didergőit, s élénk foltként csupán az őszi vetések sárgás-zöld táblái virítottak. Ütünk állomásai a t&z-irodák, központok, s élelmiszerüzletek. A tsz-irodák életritmusa ilyenkor a zárszátnadások évadján a legintenzívebb. Év «végi ösz- szegezés, mérleg, zárszámadási előkészületek és tervezés ez évre. A könyvelési részleg a gépek zajától, a termelési adatoktól, a szerződéskötésektől, megbeszélésektől hangos. Ezek általános vonások, s talán ilyenkor a leghelyesebb megszívlelni az érdeklődőknek azt, amit a monori Kossuth Tsz. irodaajtaján olvashatunk: „Zárszámadási ügyeken kívül mással ne zavarj!!”... Igazuk van, hisz ilyenkor van elég bajuk, dolguk, minek ezt szaporítani. Mi ennek tudatában azért mégis, ki-ki a maga területén érdeklődtünk ... A mezőgazdasági osztály főkönyvelője javaslatait, észrevételeit mosolyogva teszi, s noha a tsz-ek önállóak, mégis szívesen fogadják, sőt elvárják, s köszönettel veszik segítségét. Vannak problémák bőven, hisz a könyvelés egyike a legnehezebb tsz-vezetői munkának, főleg akitor, ha a rendeietok, utasítások szinte naponta változnak most, a mérlegzárás előtt. A szakvezetők napi feladatai különbözőek — míg Káván a t;z-elnök fegyelmi ügyet tárgyal, addig Bényén a fő- agronómus az 19G8. évről visszamaradt szarvasmarhákat ellenőrzi az istállóban. Gombán az elnök a tervét nézegeti, amit délután a vezetőséggel vitat meg. Ez évben a gombai tsz-ben új profillal* bővül a növénytermesztés. Mivel 250 hold öntözésére elegendő berendezésük van, a kertészeti növényféleségek termelésére is áttérnek — 50 hold uborka, 50 hold petrezselyem — s ha a palántanevelést meg tudják oldani — esetleg 50 hold paradicsompaprikát is öntöznének. Őszre szőlő és dió telepítésről is szó lehet, persze ez függ a pénzügyi helyzettől. Úriban már a 120 hold gyümölcsös telepítésének beindítása biztos, melyből az idén 60 holdon kajszi telepítését végeznék el, a további 60 hold szilva, cseresznye és meggyből áll. A tápiósülyi tsz elnöke üzleti ügyben tárgyal, a főagro- nómus mérgelődik, hogy miért? Járási, s talán országos problémán. Tavaly a tsz szerződési kötelezettséget vállalt hízómarha leadásra, az állatok készek voltak, s vala- menyi a kívánt súlyt is megütötte. Igen ám, de a felvásárló vállalat nem vette át, mert elhelyezési, exportálási gondokkal küzdött. Ezzel szemben a tsz kötbér-igény- nyel nem léphetett fel, de — s ez igen egyoldalú, a tsz-re nézve nagy ráfizetés — to- vábbtartási szerződési kötelezettséget kellett aláírni — mondjuk március 31-ig. így volt ez Gombán 36, Bényén 37, a mononi Kossuthban 10, stb., s járási összesítésiben 251 hízómarha esetében. Mit jelent ez forintban? Egy napra egy átlag hízemar- hának 30 kiló silót és három kiló szálastakarmányt. Ez egy hónapban .g-AO mázía siló és egy mázsa takarmányt, azaz 27 forint mázsánkénti silóérték és 100 forint takarmányérték mellett, havonta egy állat továbbtartása 350—400 forintot jelent. Gombán ez márciusig körülbelül 40 ezer forint kiadás csak az etetésért, s szemben ezért úgyszólván alig van súlyszaparo- dás, mert az állat, úgymond „beért”... Tudjuk, az állatforgalminak is probléma, de a kérésünk csupán annyi, hogy a szállítás ütemezésénél vegye figyelembe az érintett tsz-ek takarmánykészletét. Nem mindenütt megnyugtató a lakosság kenyér, péksütemény és tejellátása — állapította meg élelmezési csoportunk szakfelügyelője a bolti ellenőrzések során. Bényén tíz órakor már nem kaptunk péksüteményt, Úriban a tsz-bol libán a tej befizetésével «vajúdnak, hogy ne az üzletbe, hanem a tsz-irodába fizessék be a tejet. Kell ez a bürokrácia?! K, I. H allottunk már kettős eljegyzésről, kettős lakodalomról, kettős névadóról, de ..kettős disznótorról” még nem. Pedig tartottak ilyet is, méghozzá nemrég Üllőn, meg is tárgyalta az egész község apraja-nagyja a „nevezetes eseményt”. A disznóölések ugyan már a vége felé járnak, de azért kora reggelenként sivalkodik még itt-ott egy-egy koca. K. Á.-éknál is disznóvágás volt aznap, a hajnali sötétségben a gázpörkölő lángja kékesen világított. Nagy volt a sürgés-forgás, kora délutánra szerettek volna végezni, mert estére névnappal egybekötött disznótort akartak tartani. A háziasszonynak, ugye, idő kell, amíg elkészül az ünnepi vacsorával. Estére hivatalosak voltak a szomszédok, a rokonok és mindazok az ismerősök, akiknél K.-ék is voltak az idén disznótoron. El is készültek szépen, a férfiak a vágással, a háziasz- szony a vacsorával. A vendéAz istállója bizony eléggé korszerűtlen az ecseri Törekvő Tsz-nek, de már mi is hírt adtunk arról, hogy tervezik az új'at, s hamarosan meg is épül. De nem is az istállóra, az állatokra voltunk elsősorban kíváncsiak, mikor itt jártunk. Tizenkét ló, négy kiscsikó, 65 tehén álldogált hámész szemmel, a gondozók éppen almoztak. Bura Andrást, Virág Jánost és Szerencsi Bálintot kérdeztük: melyik a legszebb tehén,. az istálló büszkesége? Megmutatták, s a jóval fölé függesztett tábláról olvastuk le az adatokat: Adél a legszebb, s április 7-re kisborjú várható. Dolmány március 19- re . borjazik le — szintén a legszebbek közé tartozik. Majd mindegyik tehén vemhes — s a gondozók elmondták* hogy ezért is kevés a tej (hát liter az istállóátlag), de a takarmány miatt is, sajnos, nincsenek bővében az etetnivalónak. A „báránybölcsődében” Kelemen László, a juhász mutogatta büszkén az éjszaka született kisbárányokat. Január ötödikétől több mint 200 látta már meg a napvilágot. Éjjelnappal az akolban kell lennie a juhásznak és Pista fiának, megállásuk is alig van. De megéri, kevés az elhullás, s rengeteg az ikerszülés. A kicsik piros számokat kapnak a hátukra — így lesz belőlük „jeles bárány”. Még megvártuk az etetést, Kelemen László szerint ez a legérdekesebb. És valóban: tapsolt s lódultak ki az ajtón a birkák — rövid negyedóra alatt csak az aprók maradtak az akolban, keserves bégetéssel. (k. zs. — p. i.) Nem csalódtak benne... Portré Gyömrő tanácselnökéről Az arca csupa melegség, gyöngédség, mégis, amikor beszél, kemény, határozott. Szavának súlya van, egyénisége tiszteletet parancsoló. Mikor szokott hozzá, hogy ennyire fegyelmezett és felelősségteljes legyen minden szava, minden tette? A közéleti tevékenység, a társadalom szolgálata, az emberekkel va7ó állandó kapcsolat kovácsolta ki jellemvonásait. Régen készültem mór írni Török Máriáról — nemcsak mert ő járásunk egyetlen nő tanácselnöke, méghozzá a három legnagyobb községünk egyikének, Gyömrőnek az elnöke, hanem mert az érdekelt, azt kutattam, honnan ez a szenvedély fűtötte elvi szilárdság, honnan merít erőt, milyen tartalékokhoz nyúl vissza, amikor elfáradna — hogy a fáradtság sohasem lát- szódhasson rajta? Cegléden született, s a fel- szabadulás a csévharaszti We- kerle-uradalomban érte — édesapja uradalmi gépész- kovács volt itt. Mozgalmas évek következtek a fiatal lány életében: községi MNDSZ-titkár lett, hathetes iskolára került, majd a váci járás MNDSZ-titkára lett. Rövidesen megyei MNDSZ-ben dolgozott, mint szervező titkár, onnan pedig 1950-ben a központba vitték. Hogy olt mi mindennel foglalkozott? Egy ideig oktató volt — MNDSZ-iskolát vezetett, bizony, meséli derűs mosollyal: ~T- Még tanirkodtam is, sőt « később módszertani útmutatókat írtam és szerkesztettem a falusi MNDSZ-ek számára — egyszóval, kollégák lennénk. Az ellenforradalomig dolgozott a központban, majd a konszolidáció éveiben egy ideig a megyei nőtanácsnál, majd ismét a központba került főelőadónak a szervezési osztályhoz, újra a falusi asszonyok életével, gondjaival foglalkozott. Közben 1960-tól 63-ig a pártfőiskolán tanult — mert hiszen 1951-ben. párttag lett. S amikor elvégezte az iskolát — egy év múlva hazahívták Gyömrőre tanácselnöknek. Szülei ugyanis időközben itt telepedtek le — Török Máriát pedig jól ismerte a község lakossága, megtisztelő bizalmuk előlegét tudták, kibe helyezik. S hogy nem csalódtak elnöknőjükben — bizony, azt is jelenti kicsit, hogy Török Máriának nemigen marad ideje, mint más nőnek, magánéletről, második műszakról nosztalgiákat kovácsolni, keseregni. Édesanyjával él otthon, s amikor hazaindul,_ egy nagy község minden ügyét-baját cipeli naponta magával, megoldásokon töpreng, emberi sorsok jobbátételén, segítésén. S hogy emellett még elvégzi a háztartási munka nagyját — a kisebb dolgokat a mama el tudja látni —, s hogy nem szabad elfáradnia? Hiszen mondják, az asszonyok erősebbek, szívósabbak. És Török Mária azt is tudja, nemcsak az ő sorsa ez. Amikor éveken át az ország falusi asszonyainak problémáival foglalkozott — sok mindent látott, hallott, s talán ezért tudja olyan türelemmel, s emberséggel vezetni Gyömrő lakosságát. Sok mindenről kellene még írni vele kapcsolatban. Arról, hogy tagja a gyömrői pártbizottságnak és vb-nek, hogy a járási párt-végrehajtóbízott- ságnak is tagja, és (még sok más társadalmi szervnek. Hogy a régi munkahelyével is tartja még a kapcsolatot, beI jár a nőtanács központjába, | segít nekik. Hogy egyedül az olvasásra tud időt szánni — pihentetőül. Utazni, kirándulni? — hiszen annak idején bejárta az országot, mindent megnézett, sok-sok élményt gyűjtött. Külföldön is járt (többször. A gyömrői öt év a tanács 1 élén más szépségekkel, örö- j mökkel teljes: ha sikerült a | fogorvosi rendelőt létrehozni, j ha az iskolák felújításit meg- ' oldották, ha sikerült egy orvosi lakást vásárolni, vagy csak egy új járdát létesíteni, valamelyik sáros utca helyén — olyan ez, mint az írónak a könyvét befejezni, az orvosnak a gyógyult betegével ta- lállcozni. A portré sosem lehet teljes, de akik ismerik, s szeretik Török Máriát, tisztelettel adóznak embersége, lelkiismerete, fegyelmezett munkája előtt — férfiak, nők egyaránt. F. O. ÉVA Éva bájos jelenség volt igazán. Amikor a szépséget osztogatták, valószínűleg kétszer is sorbaállt. Az észért azonban elfelejtett sorakozni, amint ez a történetből is kiderül. Szóval Éva mindig tetszett a fiúknak, sosem mulasztotta el lemérni a tekintetekből felé sugárzó csodálatot és elismerést. Volt része benne bőven, szőke haja, őzike-barna szeme és a minibundában is karcsú alakja tucatszámra vonzotta a pillantásokat. Ha kísérték, csoportosan kísérték, mert Évának csupán egyetlen hódolóra nem volt szüksége. Mindaddig, amíg össze nem alcadt Jancsival. S ahogy az már lenni szokott, Éva pont azért szeretett bele a fiúba, mert az nem túlságosan vette figyelembe őt. Múltak a napok, a társaságban úgy könyvelték el őket, mint akik végleg egymáshoz tartoznak. Éva ugyan butácska volt kissé, Jancsi viszont okos — de azt hitték, így jó ez, hiszen kiegészítik egymást. Éva egyre jobban beleszeretett Jancsiba, mindig sűrűbben találkoztak. Csodálta Jancsi eszét, s ha a társaságban a fiú döntött el okos érveivel egy vitát — ez gyakran előfordult —, Éva felhúzta formás orrocskáját, s büszkén nézett körül. Egy darabig nem is volt semmi baj, míg Jancsi rá nem döbbent, hogy Éva remekül tud csókolózni, de beszélgetni nem lehet vele. A moziban csak a kalandfilmeket nézhették végig, mert Éva negyed óránál tovább nem bírta nézni a „Falak”-at, s Jancsi egyetemi vizsgáiról is csak annyit tudott, hogy vannak. Mit tanul a fiú, hogy vizsgázik — nem érdekelte. „Nekem ez magas” — nyafogta, mindenre, s megrázta szőke fürtjeit, amiket %gy világ csodált. Szerelem ide, szerelem oda, Jancsi'egy napon bocsánatot kért közös tévedésükért, s csendesen becsukta maga mögött az ajtót. Éva nem csinált nagy jelenetet, még csak el sem sírta magát. Búcsúlevelet írt, körültekintően a konyhaasztalra tette pontosan öt órakor, hogy hatkor hazaérkező anyja még idejében megtalálja, s öngyilkos lett. Mentők, gyomormosás. A szülők kétségbeesett hívására Jancsi is megérkezett, s Éva felépüléséig mindennap az ágya szélén ült, fogta a lány rózsaszín lakkos körmű, ápolt kezét. Éva csak egyszer kérdezte meg, a harmadik napon: ugye nem mész el többé? Es Jancsi maradt. Gyáva volt vagy túlságosan emberséges? Tőle kellene megkérdezni. Nemrég házasodtak ösz- sze. Megint együtt járnak mindenhova, együtt nézik a kalandfilmeket, s Jancsi abbahagyta a tanulást is. Mert Éva semmit sem változott. Csak Jancsi lett kicsit szomorúbb, mint régen. (k. zs.) FOGADÓÓRA Dr. Zimányi Gyula, a járási tanács vb-tilkára január 27-én, holnap délelőtt 8 órától délután 2 óráig tartja fogadóóráit a járási tanács épületében levő hivatali helyiségében. Alakosság felkeresheti a tanácsi szervele hatáskörébe tartozó ügyekben. „Kettős disznótor // gek is megérkeztek. Volt finom orjaleves, főtthús tormával töltött káposzta, pecsenye, kolbász, hurka — no, és természetesen nem hiányzott a ropogós-leveles hagyományos hájaspogácsa sem. A hangulat kitűnő volt, amit csak fokozott a jó saját termésű bor, a „gyengébb gyom- rúak" számára ott ékeskedett az asztalon a saját főzetű kisüsti is. Közben énekeltek, majd táncra is perdültek. „Sose halunk meg!” — kiáltotta a házigazda, miközben feleségével táncolt, s a hangulat immár a tetőfokára hágott. Az asszony óvatosan megkérdezte tőle: — Papa, becsuktad te a kamra ajtaját? — Be ... be, persze, hogy becsuktam, nyugodj csak meg — s tovább forgatta a mamát. Míg odabent mulattak, kint a kamrában, s az udvaron folyt a másik disznótor. A ház hűséges őrzője a szomszéd és ismerős kutyák bevonásával ugyancsak nagy lakmározásban volt. Mert a kamra ajtaja mégis nyitva maradt. A kolbászok ugyan biztonságos helyen: a gerendára felerősített rúdon lógtak, a hurka meg a sublót tetején volt a kisteknő- ben, ám a besózott húst egy nagy gömbölyű fateknőben a ltomra kövezetén hagyták, s a szalonna is „pofáraesett”, el is hurcolták mind egy szálig a darabokat, s hajnalban, amikor a vendégek eltávoztak, vették csak észre a nagy tor maradványait: összerágcsált húsokat és szalonnadarabokat az udvarban, a kertben, a szomszéd telken, rj ogy szegény K. papa mit ti kapott a mamától? Bizony nem irigyelte senki tőle. Legnagyobb bánatuk azonban, hogy több koca nem volt már az ólban. Egres Miklós MŰSOR MOZIK Ecser: Riporterek gyöngye. Gomba: Kalózkapitány újra tengerre száll. Gyömrő: A holtak visz- szajárnak. H: Hivatás kockázata. Maglód: Mit kezdjek a milliómmal. H: Családapa. Mende: Egy nehéz nap éjszakája. H: Mit kezdjek a milliómmal. Monor: Egri csillagok I—II. H: Egri csillagok I—II. Nyáregyháza: Vasáradat. Péteri: Bolondos vakáció. Tápió- sáp: Vörös rózsák Angelikának. Tápiósüly: Az apáca. Űri: A Szaturnusz nem válaszol I—II. Uliő: Bomba 10.10-kor. H: Hét katona meg egy lány. Vasad: Fantomas a Scotland Yard ellen. Vecsés: A nő hétszer. Matiné: Egy taxisofőr halála. H: Hazai pálya. Ügyeletes orvos Gyömrőn: dr. Halmai Géza, Monoron: dr. Rados Mária (egészségház), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Pauchly Géza tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a Halmy telepi. A Magyar Vöröskereszt üllői szervezete ünnepi ve. tőségválasztó taggyűlést t; január 27-én, hétfőn a pá székházban. — A vecsési termelők kérel- , mére az Üllő és Vidéke j ÁFÉSZ megkezdte Vecsésen a j nitrogén műtrágya árusítását. Mindenki korlátlan mennyiségben vásárolhat Vecsésen a Malinovszki u. 11. szám alatti telepen. TehénisiáHó és „báránybc L'őde" az ecseri Törekvő Tsz-ben
