Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-25 / 20. szám

EZT OLVASTUK VÁCI MAPIO Páros versenyben Cegléddel Az'arra járó megnyugvással állapíthatja meg: jól dolgoz­nak a kórházépítők, mert tető alatt van már valamennyi épület. A falak mintegy het­ven százalékát még a tél be­állta előtt beburkolták üveg­mozaikkal. — Milyen munkálatokat vé­geznek a falakon belül? — a kérdésre B. Kovács András, a kórház főépítésvezetője vála­szol: — Minden híresztelés elle­nére, már karácsony előtt be­fejezte a kazánok szerelését a Csőszerelő Vállalat, s már az új év első munkanap­ján megkezdődött a gőz­termelés. Ez lehetővé tette, hogy a szak­ipari vállalatok festői, burko­ló! zavartalanul dolgozhassa­nak. — Hogyan áll a ceglédi kór- házepítökkel folyó páros ver­seny? — Egyelőre a ceglédiek bi­zonyos dolgokban előbbre áll­nak, mint mi. A lifteket ott már beszerelték, nálunk erre az első negyedévben kerül sor. A ceglédiek három hónappal előbb kezdték a munkát, en­nek ellenére bízunk abban, hogy nem maradunk el a verseny­ben. A megyei tanács kéri, év vége előtt négy hónappal teremt­sük meg a feltételeit annak, hogy a Medicor Művek hozzá­kezdhessenek a kórház fel­szereléséhez. Mi ezt vállaltuk. Borfddolgozó épü Kocséron Kitűnő zarnatú, dús aromájú fehér bor csillog a poharak­ban. — Ez még újbor, de már „mutatja” magát — mondja Barhács János, a kocséri Üj Élet Tsz elnöke. És két pohár között elmond­ja azokat a gondokat és örö­möket, amelyeket ez a jó bor okozott Kocséron. A termelő- szövetkezetnek ugyanis 1968- ban 50 hold, de 1970-ig újabb 10 hold modem telepítésű szőT lője fordul termőre. Nincs ■ ellenben a bort hol tárolni, s már legutóbb is 2300 mázsa szőlő termését a nyársapáti pincékben kellett elhelyezni. — Mi a tervük az elkövet­kező évek még nagyobb ter­mésével? — 1968-ban már elkezdtük építeni és 1970-re befejezzük egy korszerű, teljesen gépesí­tett, 10 ezer mázsás feldolgo­zó, s egy 8 ezer hektoliteres tároló építését. KONOBWDfKE Milyen lesz Üllőn a házasságkötő terem i A cifra mintás, nagy per­zsaszőnyeg a Szovjetunióból származik, a hosszú, bíborszí­nű kókuszszőnyeg is külföldön készült, az utcai front ablakát borító, hófehér nylonfüggönyt is varrják már. A terem har­madrészét elfoglaló dobogói fényesre csiszolt parkettából készíti Holczman mester, er­re kerül az az emelvény, ame­lyen helyet kap a modern vo­nalú asztal. Huszonnatezer forintba ke­rül a házasságkötő terem át­alakítása Üllőn — tájékoztat hehoczky Károly, a vb titkára, aki elmondja még, hogy a csillogó drapériával kiképzett és ízlésesen dekorált hatteret rejtett lámpák és érdekes dísz­gyertyák fénye világítja meg. A február elejére elkészülő házasságkötő terem a járás legszebbje lesz. PEST MEGYEI hIbIAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS É3 CESU XIII. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1969. JANUÁR 25., SZOMBAT BUDAPEST—CEGLED-BUDAPEST: Megindulnak az elektromos járatok MEGSZERVEZTÉK AZ INFORMÁCIÓS SZOLGÁLATOT Sudár oszlopok tartják Pesttől Ceglédig a vezetéke­ket. Nem is olyan régen még emberek, segítő katonák szá­zai dolgoztak itt, a vasútvo­nal mentén, hogy minél gyor­sabban elkészüljön a villany- vonat pályája. Az elektromos vonaté, amit olyan régen vár­nak ezen a vidéken! Meglepe­tés, öröm volt, amikor meg­tudták, hogy ezek a vonatok gyorsabban közlekednek, szin­te közelebb viszik a főváros­hoz a pálya menti települése­ket. Öröm ez, hiszen naponta sok ezren járnak erről a vidékről főváro­si munkahelyeikre. Néhány kísérleti járat után az elektromos vonat most, va­sárnap 0 órától hivatalosan is megindul ezen a pályaszaka­szon. Az érkező és a Cegléd­ről induló járatoknál ez né­hány perces eltérést okoz az eddigi menetrendtől. Nem in­dul több vonat Ceglédről ez­után sem — minden híreszte­lés ellenére sem — hanem naponta továbbra is 17 személy, illetve gyorsí­tott személyvonat megy Ceglédről Budapestre. Mint az állomás helyettes főnöke közölte: a menetrend­ben történt változásokat az utazók a menetrendkönyvben a 100-as és a 100fa jelzésű ol­dalakon megtalálhatják. A i lapokon már jó előre feltün­tették ezeknek a vonatoknak az előre jelzett menetidejét. Ceglédről a napi első elektro­mos járat hajnali 3 óra 28 perckor indul, az utolsó pedig 19 óra 39 perckor hagyja el a ceglédi vasútállomást. A MÁV ceglédi állomásfő­nöksége természetesen tájé­koztatja a helyi utasokat és az átutazókat is. A megváltozott menet­rendet az állomás előcsar­nokában kifüggesztik és emellett hangos bemondó is tájékoztatja az utazóközön­séget. Természetesen az infor­mációs szolgálat is működik, tehát az érdeklődőknek a ka­pus vagy telefonügyeletes ad­ja meg a felvilágosítást. (cs—i) Határozat, a gyengébb nem javára EMELNI NEM SZABAD Tavaly a melléküzemági te­vékenységek megkezdésekor építőipari, forgácsoló és mű- szakigumi-gyártó üzemet állí­tott fel a nyársapáti Arany­homok Tsz, hogy tagjait fog­lalkoztassa és a tsz jövedel­mét gyarapítsa. A melléküze­mek tevékenysége valóban eredményes volt. Zárszámadáskor az évi munkaverseny eredményeiről is számot adhatnak a tsz-ben. A terméshozamok emelésé­ben, a minőség javításában és az önköltség csökkentésében igen sokat jelentettek ezek a versenyek. A legjobbak jutal­ma sohasem marad el, ami a többieket is még pontosabb munkára serkenti. Az Arany­homok Tsz-ben tavaly az élet­be léptetett szociális intézke­dések gyakran vitára adtak alkalmat. Most, a tapasztala­tok mutatják: nem volt hiá­bavaló az intézkedés. Megfo­gadták és meg is tartják, fő­ként azt, amely a fiatalkorúak és a nők munkáját segíti. Az intézkedés ugyanis kimondja, hogy nehezebb munkát nem lehet a nőkre bízni — 25 ki­lósnál súlyosabb terhet, tár­gyat például emelniük nem szabad. Az — a férfiak dolga. <k. 1.) MÉH-telepi uborkaszezon Csendes a MÉH-telep udva­ra, a kapu ritkán nyílik, és a kis ajtónál sem nagy a for­galom. A „MÉH-naptár” sze­rint ez a hónap jelenti az uborkaszezont. — Márciusban indul ná­lunk a forgalom — mondja Karcagi Károly, a telep veze­tője. — Ekkor kezdődik az is­Nem könnyű a munkájuk Durran az üveg, HA NEM VIGYÁZNÁK TELI HATARSZEMLE A Kisfaludy utcai szikvíz- üzem kiadóa.blaka előtt két szódásüvegekkel megrakott lo­vas kocsi várakozik, majd né­hány perc múlva üres kocsi áll helyükre, amelyre ugyan­csak szódás- és üdítő italos üvegek kerülnek. Ez a kép va­lósággal a nyári kánikulai na­pok emlékét idézi... Pedig, amint megtudtuk, nyáron aránylag nem sokkal több szódavizet és üdítő italt fogyasztunk! A szi^vizüzem nyilvántartási könyve szerint: tavaly júniusban 176 282 liter szódavíz fogyott, míg decem­berben 171959 litert ittunk meg. Az üdítő italoknál, a Bambinál, narancs, citrom és jaffánál már nagyobb az eltérés. Míg a kánikulai napokon 84 ezer üveggel szállítottak a bol­tokba a kocsik, addig az el­múlt év decemberében csak 19 200 üveg Bambit fogyasztot­tak a vásárlók. — Mi télen-nyáron kielégít­jük az igényeket — mondotta az üzem vezetője. — Ha néha van is fennakadás, az az el­avult, korszerűtlen tölitőgé- peink miatt van, de mi, ha másképp nem, túlórában igyekszünk a kívánt mennyi­séget előállítani. Pedig nem könnyű itt a munka. Napi nyolc órát emelgetni az üres és teli üvegeket, jó láb- és karizom kell hozzá. Nem beszélve a ve­szélyről, ami, ha nem tartják be dolgozóink a balesetvédel­mi szabályokat, minden perc­ben leselkedik rájuk. Elég egy óvatlan mozdulat, és durran az üveg, száll a szilánk. Éppen ezért nálunk nagyon szigorúan kell ellenőrizni az előírt sza­bályok betartását. Szerencsé­re, kisebb sérülésen kívül, ko­molyabb baleset még nem for­dult elő. Gépeink megfelelő és biztonságos védőberendezéssel vannak ellátva. — Vetélytársa-e az autoszi- fon a szikvíznek? — Igen, érezzük a hatását. A városban már több mint 4 ezer „szifonos" család van, tehát így jó pár ezer liter szódavízzel fogy kevesebb. Éz, persze, nem jelenti azt, hogy egyszer majd teljesen kiszo­rítja helyéből a szikvizet. (cs.) kólák begyűjtési versenye, no, és a nagytakarítások, ami­kor a fiókok, padlások, pincék mélyéről kiselejtezésre kerül­nek a lim-lomok. Az udvar végén azért van mozgolódás. Hatalmas bálás- zsákokba papírhulladékot gyö­möszölnek az emberek. A má­sik sarokban vashulladékot szortíroznak. A munka befe­jezése után a megrakott te­herautók a budapesti papír­gyár, illetve a vasfeldolgozó kohók felé veszik az irányt. — Mennyi az év eredmé­nye? — Száz mázsa papírt és egy vagonnyi vasat gyűjtöttünk be. Ez a mennyiség nem ke­vesebb az elmúlt év azonos időszakában értékesített meny- nyiségnél, tehát az „uborka- szezon” tervét eddig teljesítet­tük. Életmentő tsz-tagok A járási véradóállomás ja- nüárbáif és február“ elején is a termelőszövetkezetekbe lá­togat e! Néhány nappal ez­előtt a ceglédi Alkotmány Tsz-ben járt. Látogatását ko­moly szervező és ismeretter­jesztő munka előzte meg. Eb­ben az előkészítésben igen sokat segítettek a tsz vezetői, hivatali dolgozói. A tsz elnöke, párttitkára és a .brigádvezetők az elsők közt jelentkeztek, mint térítésmentes véradók. A nap igen szép eredmény­nyel zárult: a szervezés jól sikerült, a jelentkezők száma harmincöt százalékos volt. A nap végeztével 15,5 liter vért szállítottak el a véradóállo­másra, ahonnan időben jut­tathatják el az arra rászoru­lóknak — főként balesetesek­nek és komoly műtéteseknek. A következő tsz-véradónap szombaton lesz. Ekkor a Kos­suth Tsz központi irodái ala­kulnak át vérvevő helyekké, reggel nyolc órától délig. M erné-e valaki mondani, hogy nem szép foglala­tosság a vadászat? Mindig is az volt. Szenvedélyüket ele­ink biztosan még az ázsiai pusztákról hozták magukkal. Kései utódaiknak meg egye­nest rangot jelentett: — a vadász. Számos monda, ének, mese őrzi tetteiket. Akik ápol­ják, elsősorban maguk, a fog­lalkozás művelői. A fortyogó bogrács illatárja és jó vörös bor mellett most is megered a szó. Vadászok beszélnek, akik valamikor hajtőként kezdték. Nem a nagy hajtá­sokról mesélnek, hanem a minden idők esetlen alakjai­ról, a kocavadászokról. ★ r-'arkas uramnak már min­dene megvolt az égvilá­gon. Tanyás birtoka, cselédsé­ge, városi háza, még traktor­ja is. Fiai polgári iskolába jár­tak, lányai zongorázni tanul­tak. Nem csoda, ha egyszerre csak méltónak érezte magát arra, hogy belépjen az úri vadásztársaságba. Itt is mindene volt, csak ép­pen a vadásztudománya hi­ányzott. Nem lőtt a hajtó lá­baszáránál egyebet egész éven át. Ez pedig még a felavatás- noz sem elegendő. Csorba kocsmáros akart vagy szánalomból, vagy hecc­ből, talán számításból, segí­teni rajta. Javaslatára a cim­borák vadnyúl színű házinyu- lat hoztak a vasárnapi vadá­szatra. Felfejlődés után egy­szer csak ügyesen Farkas uram lővonalába terelték a madzagra kötött ugrifülest. — Haj, hó! — ordított em­berünk az égből hullott sze­rencsére. Ráduplázott, és lövéseinek meg is lett az eredménye: egyik a spárgát vitte el, a má­sikból valami juthatott a nyuszkó bőre alá, mert úgy megugrott, hogy tán máig is szalad, ha közben valami más módon el nem érte a végzete. — Nagy vadász lesz, Farkas uram — rontottak rá a társa­ság tagjai. — Két célpont kö­zül, mármint a nyúl meg a madzag, éppen a kisebbet vá­lasztani, ez már méltóvá te­szi a felavatásra! ★ P alistyák uramat is a tár­sadalmi életben elért si­kerei tették esélyessé a va­dásztársaság körül való sün- dörködésre. „Alacsony” szár­mazását a pénze feledtette. Jól működő szikvízgyára volt. futotta a pénze vadonatúj va­dászfelszerelésre, puskára, térdnadrágra, kalapra, meg hátizsákra. lövéstudományra aztán már kevésbé. Vagy ta­lán sajnálta is a szegény nyu- lakat, fácánokat. Lágyszívű emberke volt. A vadásztársa­ság már kezdte kinézni. Un­ták vakvilágba lövöldözését, pedig sosem kért részt a zsák­mányból. Egyszer aztán végképp nem térhetett ki vérengzés elől. Nagy ugartáblát vettek lánc­ba, nyúlra vadászva. Palistyák uram az árok mellett haladt lövésre kész puskával. Hon­nan, honnan nem,' süldőnyi nyúl karikázott előtte. Egy pórázon fogott kutya a közel­ben nagyot vakkantott, mire a nyúl egyenest feléje iramo­dott. Már célzásra sem ma­radt idő. Dörrent a fegyvere cél nélkül, a levegőbe. A nyúl meg alomars: neki az útszéli fakeresztnek, egyenesen a te­tejébe. Palistyák ijedtében hányta ám magára a keresz­tet. Szent atyaúristen, ki lá­tott még nyulat így viselked­ni?! Ilyet ugyan nem is látha­tott senki. A vadászok is csak akkor, amikor egy társuk po­koli ötletére kóbor macskát nyúl bőrébe varrtak, és azt engedték el Palistyák uram orra előtt... (jakab) Hét végi műsor A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este tánc, holnap: tánczenei koktél. Játszik a Kóté együttes. A Dózsa Művelődési Házban ma este táncest. Játszik a Klub együttes. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: Milliárdokat érő ember (fran­cia—olasz), Kossuth: vasár­nap: A ház és gazdája (szov­jet), Dózsa: vasárnap: Nyomo­rultak I—II. (német—francia —olasz). Abony: ma és holnap: Far­kasvisszhang (lengyel). Törtei: ma és holnap: Hét katona, meg egy lány (román—fran­cia—olasz), Jászkarajenő: ma és holnap: Csapda, Cegléd- bercel: vasárnap: Árnyak a Notre Dame felett (NDK). A szolnoki rádió műsora Január 27-től február 2-ig HÉTFŐ: Alföldi krónika. Az iparosodás örömei és gondjai. Ba­ri Elemér zenekara játszik. Zenés autóstop. KEDD: Alföldi krónika. Csak a pedagógusok? Könnyű hangszer­szólók. A vásárlók érdekében. Ze­nés ki mit kér. SZERDA: Alföldi krónika. Hall gatóink kérdeznek. Mezei szőttes Dolce far niente 1969. Operettrész letek. Számoljunk... Gianni Mo randi énekel. CSÜTÖRTÖK: Alföldi krónika Indulás előtt. . . Pár perc dzsessz Megenged egy kérdést? Cigány­nóták. Sport. Az Atlantisz-együt­tes műsorából. PÉNTEK: Alföldi krónika. Pén­tek esti beszélgetés. Operakedve­lőknek. A termés formái I. Hogy tetszik? FEBRUAR 1. SZOMBAT: Hét végi kaleidoszkóp. Zenés ki mit kér. VASÁRNAP: Vasárnapi maga­zin. Beat-fórum. Tánczenc a ceg­lédi „Non Stop” bárból. Az adások mindennap 18 órától a 222 méteres középhullámon hangzanak el. Réges-régi vadászlesek Felfutott a nyúl a fára...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom