Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-25 / 20. szám

2 PEST MEGYEI 'zMíritm I960. JANUÁR 25., SZOMBAT Prágai helyzetkép A csehszlovák főváros is­mét feszültségekkel teli napo­kat él át. Mint ismeretes, az elmúlt héten Jan Palack egyetemi hallgató öngyilkossága, majd most a ma esedékes temetés okoz feszült hangulatot Prá­gában. Palacknak a város központjában elhelyezett ra­vatalát pénteken több tízezres tömeg kereste fel. Incidensre nem került sor. A fővárosban tapasztalható feszültséget elsősorban az okozza, hogy a jelenlegi sú­lyos helyzetben a legkisebb provokáció a legválságosabb Önégetők Franz Gitzl 35 éves Stein an der Enns-beli (Stájerország) lakos, felháborodva azon, hogy munkaadója elbocsátotta, egy liter benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. A men­tők súlyos égési sebekkel a rottenmanni kórházba szállí­tották. Gitzl egy tejüzemben dolgozott. helyzetet idézheti elő. Ennek veszélyét egyre többen és vi­lágosabban ismerik fel. Még a prágai főiskolai szövetség vezetői is a cseh kormány képviselőivel pénteken tartott megbeszélésükön ígéretet tet­tek arra, hogy mindent elkö­vetnek a rend fenntartására. Kérdés azonban, hogy képe­sek-e a nyugalom fentaríásá- ra. A rend megőrzésére azon­ban a főiskolások vezetői ígé­reténél hathatósabb lépéseket is tettek. Az esetleges provo­kációra a biztonsági erők fel­készülnek — erről tanúsko­dik a szövetségi, valamint a cseh és szlovák kormány bel­ügyminiszterének pénteken közzétett felhívása. Pénteken a Julius Fucík park kongresszusi palotájá­ban több ezer milicista rész­vételével gyűlést tartottak, amelyen az időszerű politikai helyzetet és az ebből fakadó teendőket vitatták meg. A gyűlés — amelynek szónoka Lubomir Strougal, a CSKP KB cseh irodájának elnöke volt — fő jelszava így hang­zott: „Harc a marxizmus-le- ninizmus szellemében a párt egységéért”. Figyelemre méltó tény, hogy a jelenlegi belpolitikai válság elsősorban a fővárosra összpontosul. Szlovákiában nem tapasztalható a prágai­hoz hasonló feszült hangulat. HAZLEHURST Tornádó Huszonkilencen vesztették életüket és több mint kétszá­zan sebesültek meg. köztük többen súlyosan, a Mississippi állam déli részén pusztító tor­nádó következtében. Szemta­núk beszámolója szerint a ha­talmas széllökések hatására kártyavárként omlottak össze a lakóházak és a nagyobb te­herautók is gyerekjátékként repültek több száz métert. A károkat az első becslések többmillió dollárra teszik. Szojuz-sejtóértgkezlet (Folytatás az 1. oldalról.) űrhajó parancsnoka lépett a mikrofonhoz. Tömören össze­foglalva elmondotta az „űr­randevú” történetét. Az űrhajósok egyöntetű vé­leménye, hogy a Szojuz na­gyon „engedelmes” űrhajó, Készülődés március 21-re könnyen és pontosan lehet a megadott utasítás szerinti helyzetbe hozni. Borisz Volinov, a Szojuz 5. parancsnoka azt emelte ki, hogy az űrhajósok orbitális fülkéi a kozmonautáknak a világűrbe történt kilépésekor és visszalépésekor zsilipkam­rás rendszerrel működtek. Ez megkímélte az űrhajósokat at­tól, hogy a repülés ideje alatt állandóan szkafandert kelljen viselniük. Első ízhan történt, hogy űrhajó fedélzetén repü­Genova közelében pénteken egy 58 éves olasz férfi leöntöt­te benzinnel ruháját és fel­gyújtotta magát. Súlyos álla­potban szállították kórházba. Tettének oka nem ismeretes. Lakások, üzemi pénzből (Folytatás az 1. oldalról.) ménye: az Egyesült Izzó ki­lenc, a Váci Kötöttárugyár, a DCM, a MA VAUT és a Ven­déglátóipari Vállalat egy-egy lakás felépíttetését, illetve megvásárlását vállalta. A Du­nakeszi Járműjavító 51 lakást hajlandó átvenni az új lakóte­lepen. (Folytatás az 1. oldalról.) tes szóbeli kiegészítőjében el­mondotta, hogy csak többletbevételek el­érésével nyílik lehetőség a megnövekedett igények ki­elégítésére. Felhívta a figyelmet az éssze­rű takarékossagra, s elemezte a közgazdasági szabályozók várható hatását. A napirend vitájában többen felszólaltak. A megyei tanácstagok elsősor­ban körzetük sajátos gondjai­ról beszéltek. Végül is a ta­nácsülés jóváhagyta Pest me­gye 1969-es költségvetését és az 1969—70. évi pénzügyi elő­irányzatát. Ugyancsak élénk vita ala­kult ki a megye 1969—70-es állami támogatásának elosztá­sáról szóló tervezet körül. Az ülés mind a jelentést, mind pedig a határozati javaslatot az eredeti formájában egyhan­gúlag megszavazta. Az egyéb ügyek tárgyalása között került sor a megyeri né­pi ellenőrzési bizottság 1969-es munkaprogramjának megvita­tására és elfogadására. Dr. Ádám Mihály, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak titkára bejelentette, hogy a hatékonyabb műemlék­védelem érdekében hatta­gú műemlékvédelmi albi­zottság alakult. Azokban a járásokban és vá­rosokban, ahol jelentősebb műemlékek vagy muzeális ér­tékű tárgyak találhatók, ugyancsak létrehoznak hasonló társadalmi szervet. A jövőben előreláthatóan Szentendrén, Ráckevén és Vácott alakul he­lyi műemlékvédelmi bizottság. Végezetül a megyei tanács­tagok interpellációira ad­tak választ az illetékes osztályvezetők. Dr. Hídvégi Zoltán a nagykő­rösi állami gondozottak érde­kében kért sürgős intézkedést. Hargitai Károly osztályvezető közölte, hogy az ügyet a mű­velődési osztály az igazgatási osztállyal felülvizsgálja. MoZ­(Folytatás az 1. oldalról.) járás községeiben. Ezek kö­zött is alig néhány őriz vala­milyen személyi okmányt ab­ból az időből. Vöröskatona igazolványt például. Beszélt velük, kérte, adják kölcsön, vagy engedjék meg, hogy fotó­kópiát készíttethessen. Kérése teljesítése elől el­zárkóztak. — Egyik-másik meg sem mutatta, a birtokában levő iratot, annyira féltő kegyelet­tel őrzi. Túlságosan féltő kegyelet­tel, fűzhetjük az igazgató sza­vaihoz azzal a megjegyzéssel, hogy szórványosan másutt is találkoznak a történelmi múlt kutatói hasonló értetlenséggel. Nem kevesen vannak szeren­csére, akik maguk jelentkez­nek és odaajándékozzák a le­véltárnak, vagy a múzeumnak nár Jánosné a budakalászi Ba­rát-patak problémáját tette szóvá. Ennek nyomán, mint Üjfalusi Ferenc, az építés-köz­lekedés és vízügyi osztály ve­zetője bejelentette, intézkedni fognak. Ugyancsak megnyug­tató választ kaptak az inter­pelláló megyei tanácstagok a lakosság egyéni jellegű pana­szaira is. 11. A férfi zihálva állt az ajtó­ban, hosszú sújtásos, bundája, amelyre olyan büszke volt, mészfoltos, vakolatos, piszkos, arca is feldúlt, ijesztően kifor­dult. — Nincs Fortuna. Megszűnt. Az éjjel lebombázták, a föl­dig szétverték. Az asszony odament hozzá, kifűzte a cipőjét, odakészí­tette a papucsát, segített neki kibújni a bundából, úgy bánt vele, mint a nagybeteggel. — Ó, ne búsúlj azért, apu­káim — vigasztalta. — Majd építenek helyette másikat. Van pénze a biztosítónak, tu­dod, te azt. — De nem érted, te szeren­csétlen, hogy most mór bizto­sító sincs?! — förmedt a fe­leségére Papír Marci. — Az összes többi vagyona vidéken volt, Tiszántúlon, az már mind az oroszok kezén van. — De te megvagy, életünk, egészségünk épen maradt, az a legfontosabb — mondta az asszony. — Feküdjél le, pi­hend ki magad. — Jaj, dehogy tudok én most nyugodni... Jenci kérdezgette nagybáty­ját a részletek felől. Emberál­emlékdokumentumaikat. Szo- bon úgy látszik erre nincs ki­látás. — De még, ha meg is tart­ják és nem engedik át nyilvá­nos bemutatásra, az is jobb a nemtörődömségnél. Két éve megdöbbentő esetem volt. Meghalt Szobon egy idős em­ber, röviddel temetése után megtudtam, hogy a Vörös Új­ság valamennyi . példányát megőrizte. Azonnal házába siettem, ahol megtudtam, hogy örökösei eladták a MÉH-nek, s on­nan a zúzdába került. Annyi kétségtelen, hogy az évforduló közeledtével most újult erővel megindult a helyi emlékek utáni kutatás, talán mégis sikerül fellelni valamit, reméli Laczus Géza. — A veteránok visszaemlé­kezéseit az egész járásban magnószalagra vette Korcsmá- ros László, damásdi iskolaigaz­gató. Azt tervezem, hogy az országos anyagból megrende­zendő Tanácsköztársaság ki­állítás során naponta egyszer- kétszer vagy, ha közben is ér­kezik népes látogatócsoport, esetleg többször, megszólalta­tom a szalagot. — A hang tehát múzeumi kiállítási tárgy lesz, ez mindenesetre újszerű — jegyezzük meg. — Úgy gondolom, érdekelni fogja a veteránok mondani­valója az embereket. Mi is úgy gondoljuk. Sz. E. . KISREGÉNY dozat csak a két éjjeliőr volt, a bérpalota lakói az óvóhelyen sértetlenek maradtak, azok­nak is mindenük odaveszett, persze. Kis idő múlva lejött a szo­balány. — Boriskám, kedves, gyere gyorsan, segítsél, a méltóságo- sék csomagolnak. Nagyon sie­tős nekik, mennek Becsbe. Engem is visznek. — Ajjaj, itt marad a palota védelem nélkül. — Magukat itt hagyják ház­őrzőnek. — Mit érek én a méitósá- gos úr nélkül. Nekem semmi hatalmam nincs. Laci arra gondolt, Papír Marci most értette meg, hogy elvesztettük a második világ­háborút. Tévedett. Másnap, amikor Jencivel kiment a konyhába reggeliz­ni, a kávéscsésze mellé i^da- készítve várta őket az aznapi újság, a Virradat, amely a ne­vébe nyomtatva nagy nyilas- keresztet hordott. Mindjárt az első oldalon, vezető címként, a lap teljes szélességében sze­met szúró felirat: „A katonaszökevényeket rejtgetőikkel együtt felkoncol­juk!” lés közben került sor űröltö­zék felöltésére. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva Keldis akadémikus azzal kapcsolatban, vajon a Szovjetunió tervezi-e ember vezette űrhajók Hold-repülé­seit, elmondotta, hogy a Szonda típusú szovjet űrállo­másokat alkalmazták Hold­repülések céljaira. Mindamel­lett a legközelebbi két-három héten belül nem várhatók ilyen repülések. A továbbiak­ban pedig azt hangsúlyozta, hogy állandó űrállomások létrehozása Föld körüli pá­lyán nem évtizedek, hanem évek kérdése. Amerikai újságíróknak vá­laszolva közölte: a Szovjet­uniónak semmilyen elvi el­lenvetése nincs közös szovjet —amerikai űrrepüléssel szem­ben. Ifógy azután ez miként történne, arra nehéz válaszol­ni. Az amerikai és a szovjet űrkutatással kapcsolatban a közös vonások mellett szólt az eltérésekről is, amelyek egyike abban áll, hogy az Egyesült Államok nagyon nagy erőfeszítéseket tesz ar­ra, hogy űrhajósokat szállít­son a goidra, és visszahozza őket. „Mi — tette hozzá — különös erőfeszítést ez irány­ban nem teszünk. Ügy vél­jük, hogy átfogó fronton kö­zelítjük meg a bolygóközi re­pülést, miközben automatikus űrállomások segítségével tisz­tázzuk: mi várhat ránk a kozmoszban”. jukat, de nem nézett rájuk. Papír Marci az asztalfőn le­sütött szemmel rágcsálta a kenyérhéjat. Jenci a fejefcúb- jáig vörös volt, Laci közönyö­sen bámult maga elé. Amikor ismét a szobájuk­ban voltak, Jenő kirobbant: — Ilyen gyáva, hitvány, jellemtelen férget!... — Elárulta a családot, mi? Megszegte az ősi törvényt... — Laci gúnyosan mosolygott. Elvárnád, hogy miattunk rda- álljon a szuronyok elé?... — Es milyen alattomosan csinálta... ö nem dob ki minket, ő nem szól egy szót sem, csak odakészíti az újsá­got a reggeli kávé mellé. — Eddig abban bízott, i.ogy a vezér házát békében hagy­ják. A méltóságos úr elment Bécsbe, övé a rizikó. Ezt nem vállalja. — Disznó. Cseléd, nyomo­rult szolga. — Az. De most azt nézzük, merre mehetünk tovább. — Akárhová. Én ezekkel nem tudok egy levegőt szívni percig sem. Laci gondolkodott. — Azt mondom — szólt vé­gül — várjuk meg a délutánt. Ma kell jönni Magdusnak, p. ft • • _ Ülést tartott a megyei tanács (s. p.)-M.OL.KÄR ÖÉZA-. Boris néni kiöntötte a kávé­Visszaérkezett Párizsba Ky alelnök, a saigoni rezsim kül­döttségének főtanácsadója. Az orlyi repülőtéren az Egye­sült Államok delegációjának vezetője, Cabot Lodge, fogad­ta. Képünkön: középen Ky felesége. Tovább bonyolódik a Markovics-ügy. Mint ismeretes, Alain Delon (képünkön a mikrofon előtt) híres francia filmszínész Markovics nevű jugoszláv testőrét tavaly szep­temberben meggyilkolták, és a bűntény sok részlete még mindig homályos. A párizsi rendőrség most 48 órára elő­zetes letartóztatásba helyezte a világhírű filmszínészt. Ezt követően vagy szabadon bocsátják, vagy hivatalos vádat emelnek ellene... CSAK RÖVIDEN... MA TARTJÁK meg a fran­cia fővárosban a vietnami né­gyes tárgyalások első plenáris ülését, melyen nem lesz vita az értekezlet napirendjéről. A KGST ÜLÉSSZAKÁNAK végeztével Berlinben megkezd­te 38. ülését a KGST végrehaj­tó bizottsága. rendkívüli Állapotot hirdettek ki Caracasban, mi­után harmincfőnyi venezuelai gerillacsoport átvette a város egyik szegénynegyedének el­lenőrzését; Spanyolországban pedig a sorozatos diákmegmoz­dulások miatt. AZ USA hivatalosan meg­hívta a Szovjetuniót a február 24-én kezdődő washingtoni, távközlési műholdak problé­májával foglalkozó értekezlet­re. A VILÁG .második bélátül­tetési műtétjét hajtották végre Franciaországban. ÁTNYÚJTOTTÁK Új-Del­hiben a Nehru-díjat Mrs. Co- retta Ringnék, Martin Luther King özvegyének. A VATIKÁN engedélyezte, hogy Franciaországban már szombat este celebrálhassák a vasárnapi misét talán ő tud valamit. A nagy­bátyádnak minden esetre mondd meg, hogy még ma to­vábbéltünk. Ne eméssze az ag­godalom, hogy itt maradunk. Estefelé érkezett Magda, a korai sötétedésben, kifújta a szél, hideget hozott magával. A cselédszobában hármasban megvitatták a helyzetet. — Somos Árpival találkoz­tam a héten Rigó néninél — mondta Magda. — Annak a két szigetcsépi lánynak van egy nővére, az itt lakik az At­tila körúton a vőlegényénél, aki továbbszolgáló őrmester a kelenföldi híradóslaktanyában. A Messerschmidt gyárat ki­ürítették, egy részét behozták Kőbányára, a söröspincékbe, másik részét Ausztriába szál­lították. A Somos gyerekeket is föleskették, hogy viszik a gyárral az országból őket is. Aznap léptek le, amikor Rigó néniéknél összeszaladtunk. — A két Vidóeki-lánnyal mi van? — kérdezte Laci. — Azok lenn ragadtak Szi- getcsépen. Az állítólag már a szovjetek kezén van. Gyere­kek, nagyon közel vannak a ruszkik. Tegnap belőttek Kis­pestre. egy gránát az 51-es vonalára hullott, a villamos nem megy tovább a Katona- rétnél. — Magda szavait át­fűtött® az izgalom: — Most már tényleg nem tart soká. — De hová akarsz kilyu kadni. Magdikám? — Hát éppen arra, hogy az Árpi mondta, itt az Attila körúton ti is megfértek, ha elunjátok magatokat Papir Marcinál. Az őrmester hoz­zánk tartozik, tud szerezni papírokat. — Ez nem is lehet igaz. — De pont így igaz, ahogy mondom. Egyébként, hogy őszinte legyek, én nem nagyon lelkesedem a gondolatért, hogy Budán dekkoljatok. Nap­nál világosabb, Pest fog előbb felszabadulni, a harcok Bu­dán elhúzódhatnak, nem is nyugszom én addig, míg Mar- gitvárosban nem szerzek nek­tek valami jó helyet. Beszél­tem a bratyeszommal, annak van egy ígérete, két napot kell még várni. Addig kihúzzátok az Attila körúton. Itt van egyébként a szomszédban, csak át kell menni az Alagú- ton. Laci magához vonta Mag­dát, odaszorította arcát a lárv szélfútta, hideg orcájához. Egy pillanatra eszébe villant Boris néni, amint állva szap­panozza magát a fürdőkád­ban s most kicsit szégyell te. amit akkor gondolt. — Azt hiszem, nélküled már elpusztultunk volna — mondta melegen. Gyorsan összecsomagoltak. Távozásukat Jenci jelentette be. hidegen, szárazon, mint­egy mellékesen. Papír Marci odáig volt a megdöbbenéstől. — Édes öcsém, hát marad­hattatok volna. . Elfértek itt velünk együtt. Igazán nem voltatok útban. Mért ke’l ilyen sürgősen ? ... (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom