Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-04 / 2. szám
I Mikor vásároljunk húst? Azok az üzemi dolgozók, akik reggel a húsbolt nyitása előtt mennek munkahelyükre és délután, amikor ezek az üzletek már bezártak, akkor indulnak el onnan, nagyon nehezen tudnak hentesáruhoz jutni. Az üzemből ezzel az indokkal kilépni, nyilvánvalóan- nem lehet, minden alkalommal. Kérjük az illetékeseket, hogy legalább egy húsbolt nyitvatartását az esti órákig biztosítsák. És elegendő árut is tartsanak ott. Mert igaz ugyan, hogy az ünnepek előtt a húsbolt vezetői megígérték, hogy mindenféle húsárut lehet majd kapni — mégis, akik későn érkeztek, már nem kaptak. A PESTME&Ytl XIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM HÍRLAP KClLON K1A DA S A 1969. JANUAR 4., SZOMBAT A hagyományok megbecsülése jövőnk alapja lehet Beszélgetés a városi lanács elnökével a jubileumi év rendezvényeiről Edények — bombákból Az amerikai agresszorok 16 750 különböző típusú bombát szórtak a Vietnami Demokratikus Köztársaság egyik falujára. A falu lakosai sok ellenséges repülőgépet lelőttek. A faluban most két műhelyt építettek, amelyekben a lelőtt gépek fémalkatrészeiből és a fel nem robbant bombákból edényeket és mezőgazda- sági szerszámokat készítenek. Az új év első’ napjaiban Szűcs Zoltánt, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökét kerestük fel, hogy az el- múlt\ év jubileumi rendezvénye sikeréről, eredményéről és hatásáról megkérdezzük. — Hogyan értékeli az ünnepségeket, a rendezvényeket, amelyekre sor került? — A 600 éves Nagykőrös múltjához, hagyományaihoz méltó módon emlékezett meg hat évszázad eredményeiről. Az ünnepségsorozat előtt a városi tanács, a pártbizottság és a Hazafias Népfront képviselőiből bizottságot hoztunk‘ létre, amelynek feladata volt előTéli d ele o // Foto: Décsi Pál készíteni a jubileumi rendezvényeket. A bizottság munkáját, eredményes tevékenységét igazolja az a tény, hogy városunk az ország érdeklődésének középpontjába került az elmúlt évben, több alkalommal is. — A rendezvények milyen területen demonstrálták városunk jubileumát? — Egy részük gazdasági fejlődésünkről adott számot. Ezek közé tartozik az országos gyümölcs- és zöldségkiállítás is, amelynek szervezésében kiállítási iroda volt segítségünkre. Az itt bemutatott termékek, termények azt igazolták, hogy a város meglevő adottságát, tájjellegét napjainkban is őrizzük és szocialista módon fejlesztjük. Termelőszövetkezeteink gazdálkodási eredményei éppúgy ezt igazolták, mint a konzervgyár termékei. Általában ezek a gazdasági jellegű bemutatók a hagyományos gazdálkodás? adottságok új, nagyüzemi módszerét, a fejlődő mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés helyes irányát igazolták. A konzervgyár részvétele a jubileumi kiállításon a város gazdasági struktúráját meghatározó tényező volt, hiszen ez a gyár, de a ládagyár, illetve a tejüzem is a mezőgazdaság szolgálatába!}. állott. A kulturális rendezvénysorozat keretében a város lakosságával, valamint a vendégekkel, igyekeztünk megismertetni településünk múltját, hagyományait és gondoskodni arról, hogy ezek a hagyományok élő, eleven hatóerőként érvényesüljenek a jubileumi esztendőre. Ezt a célt az Arany János irodalmi est, a Katona József Színház művészeinek vendégjátékai, az Állami Népi Együttes szereplése éppúgy eredményesen szolgálták, mint a nálunk rendezett országos lovasbajnokság színpompás bemutatói. — A jubileumi ünnepségek közűi is kiemelkedik a július 20-i emlékünncpség. Hogyan értékeli ön ennek a jelentőségét? — Ez az emíékünnepség szinte az egész ország részére ismertebbé tette városunkat. Nemcsak azért, mert az Elnöki Tanács titkára mellett, a megyei pártbizottság és a megyei tanács, valamint a különböző minisztériumok képviselői is részt vettek ezen, hanem azért is, mert Tatabányától Debrecenig, Salgótarjántól Szegedig, szinte valamennyi nagyobb város elküldte hozzánk képviselőjét, hogy üdvözöljék a nagykőrösieket és átadják ajándékaikat. Ezen az ünnepségen különösen éreztük a múlt és a jelen szoros ösz- szefonódását, a hagyományok folytatásának szükségességét és az ebből fakadó olyan erőt, amely a város fejlődését elősegíti. A jubileumi emlékünnepséghez hasonlóan országos méretű volt az augusztus 20-i ünnepségünk is, amelyen az Elnöki Tanács elnöke is részt vett. Ezen a gyűlésen a körösiek ezrei tettek bizonyságot lakóhelyük szeretetéről. A jubileumi esztendő kedves emléke — a jelvények, plakettek, kerámiák — népszerűsége ugyancsak azt igazolta, hogy a körösiek nagyon szeretik ezt a várost és megbecsülik, emlékként őrzik az évfordulóját ünneplő városnak e kedves jelképeit. — A jubileumi ünnepségsorozat hatása és eredménye egyrészt abban mutatkozott, hogy a város lakossága szívügyévé vált a rendezvénysorozat megszervezésé, lebonyolítása. K. L. KRESZ-ahdémia A közlekedésrendészet illetékes szervei 12 előadásból álló sorozatot indítanak gép- járművezetők részére a Művelődési Központ színháztermében. Ezen a közlekedési akadémián elsősorban a megye közlekedésének problémáiról esik szó, de ismertetik az előadássorozatban az új forgalmi rendszabályokat, valamint közlekedésetikájáról a szükséges tudnivalókat. Az előadássorozat részvételi jegyének ára 30,— forint, és a Művelődési Központ emeleti irodájában lehet beszerezni. Az első előadásra január 12-én délelőtt 10 órakor kerül sor: Pest megye közlekedési problémái címmel. Az előadó a Pest megyei Rendőrfőkapitányság osztályvezetője. ÓLOMÖNTÉS Egy esztendő az anyakönyvben Az elmúlt évben tovább nőtt Kőrösön a lakosság. Az anyakönyvet lapozgatva kiderült, hogy 1968-ban 396 gyermek született. Ezúttal az erősebb nemhez tartozó újszülöttek voltak többségben: 206 fiú és 190 leány látta meg a napvilágot. Kettőszázötvenöten haltak meg felnőttkorban: 124 férfi és 131 nő. A fiatalok közül 7 leány és 8 fiú halt meg. Házasságot 241-en kötöttek az elmúlt évben. A menyasz- szonyok közül a legfiatalabb 16. életévének betöltése előtt esküdött hűséget férjének az anyakönyvvezető előtt. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Hét kívánság. Szovjet me- Befilm. Kísérőműsor: 27 világhíradó. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. 1914. NYARÁN tört ki a2 első világháború. Nagykőrösről is a fiatal legények százait vitték messzi harcterekre. És jöttek a rózsaszín tábori levelezőlapok Szerbiából, csupa bizakodással. De nemsokára megfordult a hadiszerencse, és a háború súlypontja Galíciába terelődött. És jöttek a sebesültek, a körösi gimnáziumot is lefoglalták hadikórháznak. A karácsony és az új év feketén, szomorúan köszöntött a városra. A HÁBORÚ sok szerelmes szívű fiatalt elszakított egy-, mástól, s az itthon maradiakat csak az érkező tábori lapok vigasztalták. Szilveszter napjának délelőttjén egy fiatal szőke kislány, Máté Sárika boldogan szaladt át a szomszédba a hasonló korú Kovács Jucikéhoz. — Nézd, írt a 'Pista — mondotta s átnyújtotta a tábori lapot, amelyen messze Galíciából, boldog új évet kívánt a legény, és sorait így fejezte be: „Ezer csókot adok neked, ha hazamegyek.” Piros tintával, kemény .katonás betűkkel pedig ez volt utána írva: Engedélyezve ! És Sárika pirulva magyarázta barátnőjének: — Látod, milyen szigorúságban tartják a katonákat. Még arra is engedélyt kell a Pistának kérni, hogy ha hazajön, összecsókolhasson! NEM TUDTA a kislány, hogy nem a csókokra, hanem a lap hazaküldésére szól az engedély. Este azért a szomszédságból összejöttek a fiatalok Ko- vácsékhoz. Egy, még itthon levő legény citerát is vitt és eljátszotta, hogy: „A virágnak megtiltani nem lehet!” És a békésebb jövő reménysége nótákat is fakasztott, s néhány fiatal még táncra is perdült. ÉJFÉLKOR PEDIG régi babonás szokás szerint ólmot öntöttek, ami úgy ment, hogy a kanálban felolvasztott ólomból minden kislány egy-egy cseppet engedett a vízzel teli tálba. Az ólomcseppből különféle figurák alakultak ki. A figurákból a Máté nagymama megmagyarázta, hogy kinek milyen foglalkozású férje lesz. — Nézzétek — mondta az első cseppnél — ez tökéletes kalapács. Kátai Marikának kovács, vagy lakatos lesz a jövendőbelije! — Hát ez meg pompás kerek cipó — magyarázta Sárika cseppjére, ami megerősítette a magyarázat hitelét, mert vőlegénye csakugyan pék volt. Majd Jutka cseppentett. — Látjátok — szólt Máté néni —, ez egy virtigli katona! Jucika, te katona felesége leszel, bár lehet, hogy az illető csak most katona, és civilben más foglalkozása van. ÉS HARMADNAP Jucika tábori levelet kapott Galíciából. Egy kis őrmester írta, akivel együtt járt a tánciskolába: „... csak itt a halál árnyékáDINASZTIA A DÓZSÁBAN Ez a szülőföldjük Nemrég olyan családdal találkoztam, akinek mindén tagja a Dózsa Termelőszövetkezetben dolgozik. Nagy Balázsék családjáról van szó. A családfő afféle mindenütt használható ember — a termelőszövetkezetben is oda osztják be, ahol éppen szükség van rá. Felesége és Katalin leánya csibenevelők s két nagy fia a lakatosműhelybe szerződött el tanulónak. — Itt lakunk nem messze, a szüleim is itt nőttek fel — válaszol Katalin, amikor érdeklődöm tőle, hogy miért a Dózsába léptek tagként, -r Ez a szülőföldünk. Minden fát és bokrot ismerünk, hiszen mi, gyerekek, is ezen a határrészen szaladgáltunk. Hozzánknőtt a környék, még az a kis gyalogút is, amelyen naponta eljárunk a .munkahelyünkre. De hozzánk a termelőszövetkezet is. ! Míg beszélgetünk, a csibenevelő ajtaja előtt sepreget. — Mennyi csirkét nevelnek? — Nyolcezer naposcsibe van itt. Kéthetesek. Ezekből törzs- állomány lesz. Az épület másik oldalán 2800 pecsenyecsibe már útra készen áll. — Mióta végzi ezt a munkát? — Két éve. És nagyon tetszik — teszi hozzá kérdezés nélkül. — A fizetéssel is elégedett lehetek, hiszen 1600 forintot keresek itt, és zárszámadáskor a visszatartott 20 százalékot kézhez kapom.' — Mit vár a zárszámadástól? Erre a kérdésre éppen beléptek a szülők az épületbe, és a kérdés hallatán szinte egyszerre mondták lányuk helyett is: — Pénzt! (fehér) Mennyit költöttünk szilveszterkqr? A szilveszteri jó hangulat érződött a vendéglátóipar bevételén is. A fogyasztási szövetkezet éttermei — a Kőrisfa és a Központi étterem, több mint 120 ezer forintot forgalmazott Szilveszter éjszakáján. A Róna Vendéglátóipari Vállalatnál a legnagyobb bevételt az Aranykalász étterem biztosította; 20 ezer forintot. De közvetlenül utána a Vénusz következik — 18 ezer forinttal. Végeredményben a vállalathoz tartozó egységek több mint 50 ezer forint értékű enni-innivalót adtak él az év utolsó éjszakáján. A szilveszteri jó hangulat közel 200 ezer forintjába került a szórakozó, az óévet búcsúztató körösieknek. s LABDARÚGÁS Mi volt - mi lesz? a. A 71 gólon nyolc játékos osztozkodik, Kecskés III (19), György (16)), Klenovics (12), Decsi (7), Józsa (6), Lányi (5), Abonyi (4), Manger (2). Az év folyamán 130 edzést tartottak a labdarúgók. A legszorgalmasabbak Pécsi, Klenovics, Kecskés I voltak. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az idény folyamán több kiállítás történt: György kétszer, Abonyi, Juhász és Pécsi egyszer jutott a kiállítás sorsára. Nagyobb fegyelemmel ezek az esetek elkerülhetők lettek volna, de a nagy akarás rovására is írhatók. Az edzői beszámolóra a szakosztály elnöke válaszolt azzal a megjegyzéssel, hogy a csapat a vezetőség részéről minden támogatást megkapott. Ezután bensőséges ünnepség közepette az eddigi sportteljesítményükért, sportszerű magatartásukért ajándéktárgy- gyal jutalmazták Csikós II, ban kezdtem igazán érezni, hogy téged szeretlek. Közöld velem, hogy hozzám jönnél-e feleségül ?...” Jucikénak eszébe jutott a szilveszteresti kis ólomfigura, és eszébe jutottak a tánciskolában eltöltött kedves esték, ahol Dénes, a kiskatona, mindig vele igyekezett táncolni és egyszer, amikor hazakísérte meg is csókolta a kezét. És a sok-sok kilométert átrepülve, kivirágzott szívükben a boldog szerelem. TELTEK A HÓNAPOK. Jöttek, mentek az édes levelek, míg egy szomorú őszi napon hivatalos írás jött, hogy Dénes hősi halált halt. Jucika ekkor gyászruhát öltött, és gyászruhát viselt több mint ötven esztendeig. Amikor a Hősök terén felállították az emlékszobrot, Dénes nevét is felvésték az oldalára. És Jucika a kiskatona minden nevenapján, 'Virágot tett a szobor talapzatára. Nemrégiben halt meg, s még halála után is ott szorongatta kezében a kis szilveszteri ólomfigurát. Kopa László Gyömőri, Kecskés III, Pécsi és Vass sporttársakat. Ami az edzői beszámolóból kimaradt, arról a krónikás emlékezik meg. Tavasszal hazai pályán nyolc mérkőzésből 24:8-as gólaránnyal 13 pontot szerzett a csapat, idegenben pedig hét mérkőzésből 8:10-es gólarány- nyal nyolcat. A tavaszi összteljesítménye 70 százalékos. Az idény első felében szerzett 21 ponttal szemben ősszel a hazai hét mérkőzésből 26:7-es gólaránnyal 12 és (ami döntő) idegenben 8 mérkőzésből ll:4-es gólaránnyal szintén 12 pontot szerzett a csapat, őszi összteljesítménye 80 százalékos. Többféle szempontból lehet elemezni ezt a teljesítményt. A legérdekesebb a hazai és a vidéki eredmények összevetéHazai pályán 15 50:15 25 Idegenben ■ 15 21:12 20 Jellemző, hogy hazai pályán több gólt kapott a csapat, mint idegenben. Ez is igazolja, hogy ezt a bajnokságot a csapat itthon vesztette el. Hiszen itthon öt pontot adtak le Csepelnek, Vácnak, Pécelnek (egyet-egyet) és a legsúlyosabb kettőt éppen az ellenlábas Dunakeszinek. Már ezzel a két ponttal bajnokságot lehetett volna nyerni. A számok és az őszfforduló teljesítményei az edzőt igazolják, aki beszámolójában hivatkozott a vontatott tavaszi felkészülésre. A statisztikához tartozik még, hogy a csapat minden hazai mérkőzésen lőtt gólt, idegenben háromszor volt eredményes a csatársor, a védelem pedig hatszor mentette meg góloktól a kaput. Sorozatban 17 mérkőzésen nem kapott ki a csapat. A Kinizsi átlagteljesítménye a számok és eredmények alapján 75 százalékos. Igen dicséretes eredmény ez, de a bajnokság megnyeréséhez kevésnek bizonyult, éppen a hazai gyöngébb játék miatt. Ez volt — de vább? hogyan P. (Folytatjuk) toS.
