Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-04 / 2. szám

I Mikor vásároljunk húst? Azok az üzemi dolgozók, akik reggel a húsbolt nyitása előtt mennek munkahelyükre és délután, amikor ezek az üzletek már bezártak, akkor indulnak el onnan, nagyon ne­hezen tudnak hentesáruhoz jutni. Az üzemből ezzel az in­dokkal kilépni, nyilvánvalóan- nem lehet, minden alkalom­mal. Kérjük az illetékeseket, hogy legalább egy húsbolt nyitvatartását az esti órákig biztosítsák. És elegendő árut is tartsa­nak ott. Mert igaz ugyan, hogy az ünnepek előtt a hús­bolt vezetői megígérték, hogy mindenféle húsárut lehet majd kapni — mégis, akik ké­sőn érkeztek, már nem kap­tak. A PESTME&Ytl XIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM HÍRLAP KClLON K1A DA S A 1969. JANUAR 4., SZOMBAT A hagyományok megbecsülése jövőnk alapja lehet Beszélgetés a városi lanács elnökével a jubileumi év rendezvényeiről Edények — bombákból Az amerikai agresszorok 16 750 különböző típusú bom­bát szórtak a Vietnami De­mokratikus Köztársaság egyik falujára. A falu lakosai sok ellenséges repülőgépet lelőttek. A faluban most két műhelyt építettek, amelyekben a le­lőtt gépek fémalkatrészeiből és a fel nem robbant bombák­ból edényeket és mezőgazda- sági szerszámokat készítenek. Az új év első’ napjaiban Szűcs Zoltánt, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnö­két kerestük fel, hogy az el- múlt\ év jubileumi rendezvé­nye sikeréről, eredményéről és hatásáról megkérdezzük. — Hogyan értékeli az ünnepségeket, a rendezvé­nyeket, amelyekre sor ke­rült? — A 600 éves Nagykőrös múltjához, hagyományaihoz méltó módon emlékezett meg hat évszázad eredményeiről. Az ünnepségsorozat előtt a vá­rosi tanács, a pártbizottság és a Hazafias Népfront képvise­lőiből bizottságot hoztunk‘ lét­re, amelynek feladata volt elő­Téli d ele o // Foto: Décsi Pál készíteni a jubileumi rendez­vényeket. A bizottság munká­ját, eredményes tevékenységét igazolja az a tény, hogy váro­sunk az ország érdeklődésének középpontjába került az el­múlt évben, több alkalommal is. — A rendezvények mi­lyen területen demonstrál­ták városunk jubileumát? — Egy részük gazdasági fej­lődésünkről adott számot. Ezek közé tartozik az országos gyü­mölcs- és zöldségkiállítás is, amelynek szervezésében kiállí­tási iroda volt segítségünkre. Az itt bemutatott termékek, termények azt igazolták, hogy a város meglevő adottságát, tájjellegét napjainkban is őrizzük és szocialista módon fejlesztjük. Termelőszövetke­zeteink gazdálkodási eredmé­nyei éppúgy ezt igazolták, mint a konzervgyár termékei. Általában ezek a gazdasági jellegű bemutatók a hagyomá­nyos gazdálkodás? adottságok új, nagyüzemi módszerét, a fejlődő mezőgazdasági és élel­miszeripari termelés helyes irányát igazolták. A konzervgyár részvétele a jubileumi kiállításon a város gazdasági struktúráját meg­határozó tényező volt, hiszen ez a gyár, de a ládagyár, illet­ve a tejüzem is a mezőgazda­ság szolgálatába!}. állott. A kulturális rendezvényso­rozat keretében a város lakos­ságával, valamint a vendé­gekkel, igyekeztünk megismer­tetni településünk múltját, ha­gyományait és gondoskodni arról, hogy ezek a hagyomá­nyok élő, eleven hatóerőként érvényesüljenek a jubileumi esztendőre. Ezt a célt az Arany János irodalmi est, a Katona József Színház művészeinek vendégjátékai, az Állami Népi Együttes szereplése éppúgy eredményesen szolgálták, mint a nálunk rendezett országos lovasbajnokság színpompás bemutatói. — A jubileumi ünnepsé­gek közűi is kiemelkedik a július 20-i emlékünncpség. Hogyan értékeli ön ennek a jelentőségét? — Ez az emíékünnepség szinte az egész ország részére ismertebbé tette városunkat. Nemcsak azért, mert az Elnö­ki Tanács titkára mellett, a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács, valamint a kü­lönböző minisztériumok képvi­selői is részt vettek ezen, ha­nem azért is, mert Tatabányá­tól Debrecenig, Salgótarjántól Szegedig, szinte valamennyi nagyobb város elküldte hoz­zánk képviselőjét, hogy üdvö­zöljék a nagykőrösieket és át­adják ajándékaikat. Ezen az ünnepségen különösen éreztük a múlt és a jelen szoros ösz- szefonódását, a hagyományok folytatásának szükségességét és az ebből fakadó olyan erőt, amely a város fejlődését elő­segíti. A jubileumi emlékünnepség­hez hasonlóan országos mére­tű volt az augusztus 20-i ün­nepségünk is, amelyen az El­nöki Tanács elnöke is részt vett. Ezen a gyűlésen a körö­siek ezrei tettek bizonyságot lakóhelyük szeretetéről. A jubileumi esztendő ked­ves emléke — a jelvények, plakettek, kerámiák — népsze­rűsége ugyancsak azt igazolta, hogy a körösiek nagyon sze­retik ezt a várost és megbe­csülik, emlékként őrzik az év­fordulóját ünneplő városnak e kedves jelképeit. — A jubileumi ünnepségso­rozat hatása és eredménye egyrészt abban mutatkozott, hogy a város lakossága szív­ügyévé vált a rendezvényso­rozat megszervezésé, lebonyo­lítása. K. L. KRESZ-ahdémia A közlekedésrendészet ille­tékes szervei 12 előadásból álló sorozatot indítanak gép- járművezetők részére a Mű­velődési Központ színházter­mében. Ezen a közlekedési akadémián elsősorban a me­gye közlekedésének problé­máiról esik szó, de ismertetik az előadássorozatban az új for­galmi rendszabályokat, vala­mint közlekedésetikájáról a szükséges tudnivalókat. Az előadássorozat részvételi jegyének ára 30,— forint, és a Művelődési Központ emeleti irodájában lehet beszerezni. Az első előadásra január 12-én délelőtt 10 órakor kerül sor: Pest megye közlekedési prob­lémái címmel. Az előadó a Pest megyei Rendőrfőkapi­tányság osztályvezetője. ÓLOMÖNTÉS Egy esztendő az anyakönyvben Az elmúlt évben tovább nőtt Kőrösön a lakosság. Az anya­könyvet lapozgatva kiderült, hogy 1968-ban 396 gyermek született. Ezúttal az erősebb nemhez tartozó újszülöttek voltak többségben: 206 fiú és 190 leány látta meg a napvilá­got. Kettőszázötvenöten haltak meg felnőttkorban: 124 férfi és 131 nő. A fiatalok közül 7 leány és 8 fiú halt meg. Házasságot 241-en kötöttek az elmúlt évben. A menyasz- szonyok közül a legfiatalabb 16. életévének betöltése előtt esküdött hűséget férjének az anyakönyvvezető előtt. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Hét kívánság. Szovjet me- Befilm. Kísérőműsor: 27 világhír­adó. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. 1914. NYARÁN tört ki a2 el­ső világháború. Nagykőrösről is a fiatal legények százait vit­ték messzi harcterekre. És jöttek a rózsaszín tábori leve­lezőlapok Szerbiából, csupa bi­zakodással. De nemsokára megfordult a hadiszerencse, és a háború súlypontja Galíciába terelődött. És jöttek a sebesül­tek, a körösi gimnáziumot is lefoglalták hadikórháznak. A karácsony és az új év feke­tén, szomorúan köszöntött a városra. A HÁBORÚ sok szerelmes szívű fiatalt elszakított egy-, mástól, s az itthon maradiakat csak az érkező tábori lapok vigasztalták. Szilveszter napjá­nak délelőttjén egy fiatal sző­ke kislány, Máté Sárika bol­dogan szaladt át a szomszédba a hasonló korú Kovács Juci­kéhoz. — Nézd, írt a 'Pista — mon­dotta s átnyújtotta a tábori lapot, amelyen messze Galíciá­ból, boldog új évet kívánt a legény, és sorait így fejezte be: „Ezer csókot adok neked, ha hazamegyek.” Piros tintával, kemény .katonás betűkkel pe­dig ez volt utána írva: Enge­délyezve ! És Sárika pirulva magyaráz­ta barátnőjének: — Látod, milyen szigorúság­ban tartják a katonákat. Még arra is engedélyt kell a Pistá­nak kérni, hogy ha hazajön, összecsókolhasson! NEM TUDTA a kislány, hogy nem a csókokra, hanem a lap hazaküldésére szól az engedély. Este azért a szomszédságból összejöttek a fiatalok Ko- vácsékhoz. Egy, még itthon le­vő legény citerát is vitt és el­játszotta, hogy: „A virágnak megtiltani nem lehet!” És a békésebb jövő reménysége nó­tákat is fakasztott, s néhány fiatal még táncra is perdült. ÉJFÉLKOR PEDIG régi ba­bonás szokás szerint ólmot ön­töttek, ami úgy ment, hogy a kanálban felolvasztott ólom­ból minden kislány egy-egy cseppet engedett a vízzel teli tálba. Az ólomcseppből külön­féle figurák alakultak ki. A fi­gurákból a Máté nagymama megmagyarázta, hogy kinek milyen foglalkozású férje lesz. — Nézzétek — mondta az első cseppnél — ez tökéletes kalapács. Kátai Marikának kovács, vagy lakatos lesz a jövendőbelije! — Hát ez meg pompás ke­rek cipó — magyarázta Sárika cseppjére, ami megerősítette a magyarázat hitelét, mert vőle­génye csakugyan pék volt. Majd Jutka cseppentett. — Látjátok — szólt Máté néni —, ez egy virtigli katona! Jucika, te katona felesége le­szel, bár lehet, hogy az illető csak most katona, és civilben más foglalkozása van. ÉS HARMADNAP Jucika tábori levelet kapott Galíciá­ból. Egy kis őrmester írta, aki­vel együtt járt a tánciskolába: „... csak itt a halál árnyéká­DINASZTIA A DÓZSÁBAN Ez a szülőföldjük Nemrég olyan családdal ta­lálkoztam, akinek mindén tag­ja a Dózsa Termelőszövetke­zetben dolgozik. Nagy Balázsék családjáról van szó. A családfő afféle min­denütt használható ember — a termelőszövetkezetben is oda osztják be, ahol éppen szükség van rá. Felesége és Katalin leánya csibenevelők s két nagy fia a lakatosműhelybe szerző­dött el tanulónak. — Itt lakunk nem messze, a szüleim is itt nőttek fel — vá­laszol Katalin, amikor érdek­lődöm tőle, hogy miért a Dó­zsába léptek tagként, -r Ez a szülőföldünk. Minden fát és bokrot ismerünk, hiszen mi, gyerekek, is ezen a határré­szen szaladgáltunk. Hozzánk­nőtt a környék, még az a kis gyalogút is, amelyen naponta eljárunk a .munkahelyünkre. De hozzánk a termelőszövet­kezet is. ! Míg beszélgetünk, a csibene­velő ajtaja előtt sepreget. — Mennyi csirkét nevelnek? — Nyolcezer naposcsibe van itt. Kéthetesek. Ezekből törzs- állomány lesz. Az épület má­sik oldalán 2800 pecsenyecsibe már útra készen áll. — Mióta végzi ezt a mun­kát? — Két éve. És nagyon tet­szik — teszi hozzá kérdezés nélkül. — A fizetéssel is elé­gedett lehetek, hiszen 1600 fo­rintot keresek itt, és zárszám­adáskor a visszatartott 20 szá­zalékot kézhez kapom.' — Mit vár a zárszámadás­tól? Erre a kérdésre éppen be­léptek a szülők az épületbe, és a kérdés hallatán szinte egy­szerre mondták lányuk helyett is: — Pénzt! (fehér) Mennyit költöttünk szilveszterkqr? A szilveszteri jó hangulat érződött a vendéglátóipar be­vételén is. A fogyasztási szövetkezet éttermei — a Kőrisfa és a Központi étterem, több mint 120 ezer forintot forgalmazott Szilveszter éjszakáján. A Róna Vendéglátóipari Vállalatnál a legnagyobb be­vételt az Aranykalász étte­rem biztosította; 20 ezer fo­rintot. De közvetlenül utána a Vénusz következik — 18 ezer forinttal. Végeredményben a vállalathoz tartozó egységek több mint 50 ezer forint értékű enni-innivalót adtak él az év utolsó éjszakáján. A szilveszteri jó hangulat közel 200 ezer forintjába ke­rült a szórakozó, az óévet bú­csúztató körösieknek. s LABDARÚGÁS Mi volt - mi lesz? a. A 71 gólon nyolc játékos osz­tozkodik, Kecskés III (19), György (16)), Klenovics (12), Decsi (7), Józsa (6), Lányi (5), Abonyi (4), Manger (2). Az év folyamán 130 edzést tartottak a labdarúgók. A leg­szorgalmasabbak Pécsi, Kle­novics, Kecskés I voltak. Sajnálattal kell megállapíta­nunk, hogy az idény folyamán több kiállítás történt: György kétszer, Abonyi, Juhász és Pé­csi egyszer jutott a kiállítás sorsára. Nagyobb fegyelemmel ezek az esetek elkerülhetők lettek volna, de a nagy akarás rovására is írhatók. Az edzői beszámolóra a szakosztály elnöke válaszolt azzal a megjegyzéssel, hogy a csapat a vezetőség részéről minden támogatást megkapott. Ezután bensőséges ünnepség közepette az eddigi sporttelje­sítményükért, sportszerű ma­gatartásukért ajándéktárgy- gyal jutalmazták Csikós II, ban kezdtem igazán érezni, hogy téged szeretlek. Közöld velem, hogy hozzám jönnél-e feleségül ?...” Jucikénak eszébe jutott a szilveszteresti kis ólomfigura, és eszébe jutottak a táncisko­lában eltöltött kedves esték, ahol Dénes, a kiskatona, min­dig vele igyekezett táncolni és egyszer, amikor hazakísérte meg is csókolta a kezét. És a sok-sok kilométert át­repülve, kivirágzott szívükben a boldog szerelem. TELTEK A HÓNAPOK. Jöt­tek, mentek az édes levelek, míg egy szomorú őszi napon hivatalos írás jött, hogy Dénes hősi halált halt. Jucika ekkor gyászruhát öltött, és gyászru­hát viselt több mint ötven esz­tendeig. Amikor a Hősök terén felállították az emlékszobrot, Dénes nevét is felvésték az oldalára. És Jucika a kiska­tona minden nevenapján, 'Virá­got tett a szobor talapzatára. Nemrégiben halt meg, s még halála után is ott szoron­gatta kezében a kis szilvesz­teri ólomfigurát. Kopa László Gyömőri, Kecskés III, Pécsi és Vass sporttársakat. Ami az edzői beszámolóból kimaradt, arról a krónikás em­lékezik meg. Tavasszal hazai pályán nyolc mérkőzésből 24:8-as gól­aránnyal 13 pontot szerzett a csapat, idegenben pedig hét mérkőzésből 8:10-es gólarány- nyal nyolcat. A tavaszi össz­teljesítménye 70 százalékos. Az idény első felében szerzett 21 ponttal szemben ősszel a ha­zai hét mérkőzésből 26:7-es gólaránnyal 12 és (ami döntő) idegenben 8 mérkőzésből ll:4-es gólaránnyal szintén 12 pontot szerzett a csapat, őszi összteljesítménye 80 százalé­kos. Többféle szempontból lehet elemezni ezt a teljesítményt. A legérdekesebb a hazai és a vidéki eredmények összeveté­Hazai pályán 15 50:15 25 Idegenben ■ 15 21:12 20 Jellemző, hogy hazai pályán több gólt kapott a csapat, mint idegenben. Ez is igazolja, hogy ezt a bajnokságot a csapat itt­hon vesztette el. Hiszen itthon öt pontot adtak le Csepelnek, Vácnak, Pécelnek (egyet-egyet) és a legsúlyosabb kettőt éppen az ellenlábas Dunakeszinek. Már ezzel a két ponttal baj­nokságot lehetett volna nyer­ni. A számok és az őszfforduló teljesítményei az edzőt iga­zolják, aki beszámolójában hi­vatkozott a vontatott tavaszi felkészülésre. A statisztikához tartozik még, hogy a csapat minden hazai mérkőzésen lőtt gólt, idegenben háromszor volt eredményes a csatársor, a vé­delem pedig hatszor mentette meg góloktól a kaput. Sorozatban 17 mérkőzésen nem kapott ki a csapat. A Kinizsi átlagteljesítménye a számok és eredmények alap­ján 75 százalékos. Igen dicsé­retes eredmény ez, de a baj­nokság megnyeréséhez kevés­nek bizonyult, éppen a hazai gyöngébb játék miatt. Ez volt — de vább? hogyan P. (Folytatjuk) to­S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom