Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-19 / 15. szám
XIII. ÉVFOLYAM 15. SZÄM 1969. JANUÁR 19., VASÁRNAP Az európai hírű gyógypedagógus Negyedszázada a 167 éves intézetben A CSIKÓS JÓZSEF UTCÁBAN ÉPÍTIK FEL A SIKETEK ÉS NÉMÁK ÚJ INTÉZETÉT Péntek este bensőséges hangulatú ünnepségre jöttek ösz- sze a 167 éves Siketek Intézetének tanárai, gazdasági dolgozói és nyugdíjasai. Majdnem százan ültek az iskolai díszterem virággal díszített asztalai mellett A párt és a népfront megelőző köszöntései után a belső munkatársak ünnepelték a nagy múltú iskola vezetőjét, Angyal József igazgatót, az európai hírű gyógypedagógust. Huszonöt éve vezeti az intézetet és a személyes jubileum egyúttal az iskola újjászervezésének ünnepe is lett Az alapítási évtől, 1802-től számítva 12 vezetője volt az intézetnek. Angyal József negyedszázada vette át neves elődeinek örökét. Papp Lídia tanár, legrégebbi munkatársa felidézte a ma már európai hírű gyógypedagógus pályafutását. A fő:sko- la befejezése után Pécseit, az egyetemen pszichológiai tanulmányokat folytatott. Fiatalon logopédiai tanfolyamot vezetett és kiemelkedő eredményt ért el a beszédhibák javítása- terén. Szegedi, kecskeméti évek következtek. Harmincöt éves volt, amikor a váci intézet élére kinevezték. A háború vihara megtépázta az öreg falakat. a felszerelés teljesen tönkrement. Kitűnő tanári kar, kipróbált munkatársak segítségével teremtett egy korszerűbb, szinte új intézetet. A „Kiváló tanár” cím adományozása egy eredményes pedagógiai pályafutást jutalmazott. 1949-ben megszervezte az ország első óvodáját a siket gyerekek számára. Szakszervezeti könyvespolc Szocialista brigádoknak ajánljuk Blond, Georges: Egy francia házaspár' Amerikában. — Az ismert francia író és újságíró feleségével együtt 13 ezer kilométert tett meg az USA-ban. Bejárta az országot New Yorktól San Francis- cóig és Chicagótól New Or- leansig. Meglátogatta Hollywoodot, ebédelt Walt Disney- vel. beszélt iowai farmercsaláddal és részt vett a harlemi négerek reszkető szektájának összejövetelén. Műve végig eleven, érdekes, hiteles és amellett elgondoíkoztatóan tanulságos. Palotai Boris (1904—): Zöld dió. — A kétszeres József Attila-díjas író műveit egyszerűség, könnyedség, humor és elmélyült lélekábrázolás jellemzi. Regényeiben és novelláiban napjaink és a közelmúlt aktuális problémáit tárja fel, kegyetlen őszinteséggel. Uj regényében egy kamaszlány bonyolult érzésvilágát ábrázolja, egy felbomlott családi viszonyok között hányódó, sérült lélek vívódásain keresztül. Tersánszky J. Jenő (1888—): Életem regényei. — A még életében klasszikusnak minősített szerző ebben a kötetében — ahogy már a cím is utal rá — gyermekkorát, ifjúságát, majd emberi és írói pályafutásának egy-egy fontosabb epizódját meséli el. Albert Zsuzsa—Varga Kálmán: Miért szép? (Századunk magyar lírája verselemzésekben.) — Ebben a kötetben a huszadik századi magyar költőklasszikusok legszebb verseit elemzi harminc költő és irodalomtörténész. L. E. ORVOSI ÜGYELET Holnaptól kezdve a Köztársaság úti (a 302-es telefonon hívható) rendelőintézetben az alábbi orvosok tartanak ügyeletet : Hétfőn: dr. Kr einer Lenke, kedden: dr. Fenyves István, szerdán: dr. Pap Miklós, csütörtökön: dr. Gulyás Zoltán, pénteken: dr. Bénik Gyula, szombaton és vasárnap: dr. Pap Miklós. A beosztásban hét közben változás történhet. Cikkeit, szakkönyveit, számos európai országban megismerték. A szakmai érdeklődés vitte külföldre, új területek megismerésére, tapasztalatszerzésre. Bréma, Drezda, Lipcse, Berlin, Erfurt, Moszkva, Pozsony gyógypedagógusai nagy figyelemmel hallgatták kutatásainak eredményét. A velük való barátság azóta is tart. Nyugdíjba vonulása előtt életművét megkoronázta egy új intézmény alapjának lerakásával. A Csikós József utcában épül fel néhány éven belül a kettős fogyatékosságúak intézete, amely — a dán példát nem tekintve- — egyedülálló lesz kontinensünkön. László András tanszékveze- j tő docens, a Gyógypedagógiai I Főiskola részéről üdvözölte 1 Angyal Józsefet, a sok köszöntő sorában Arany István vb-titkár a városi tanács jókívánságát tolmácsolta. Az ünnepelt könnyes megható- dottsággal mondott köszönetét az elismerésért, megbecsülésért, s ígéretet tett, hogy a nagynevű alapító, Cházár András szellemében fog ezután is munkálkodni. *„i— (napp) Télország Alomország, Ezüstország muzsikáját szelek hordják, telefondrót szíve húrja, vigasságát egyre zúgja. Erdőország, Fenyőország puha hóval minden bokrát úgy díszíti fel a hajnal, mint a gyermekkori angyal. A királya láthatatlan, országlása foghatatlan, palotája kerek tónál, fővárosa fenn a holdnál, királynéja a folyóban, híd alatti holt fonóban, rokkája az égben termett, azon szövi rég a csendet. Zúzmarában nő a kékség, moccan erdő, ring a rétség, vadlúdcsapat pengő szárnya viszi hírét égő nyárba. Csankó Lajos — Na, mondd meg szépen Julika Kilencszer hét? A kislány gondolkodik, töri a fejét, a n, toldás mégsem ugrik azonnal a fejébe. Igaz is, így még sohasem vizsgázott. A nénik és bácsik ott fent az asztal mellett, meg háta mögötti padokban most mind arra figyelnek, hogy ő jót mond-e. Ott ül az utolsó pad- ban anyu mellett a tanító bácsi is... — 73. — Nem jó, gondolkozz szépen. — 83. — Már mindenki súg. A kontyos néni, aki leírja, amit ő mond, és hátulról a padokból is hallja, de nem érti. Végül eszébe jut, hát persze: — 63! — mondja diadalmasan. A bácsik, nénik mind mosolyognak. — Hát Petőfi-verset tanultál-e? — kérdi középen a bácsi, akiről kint a folyosón azt mondták, hogy ő a bíró. — Azt nem. — Valamilyen verset csak tanultál? Julika — a tanú — Igen. A Füstbe ment tervet. — És azt ki írta? Büszkén vágja ki: — Petőfi Sándor! — Utána elszégyelli magát. A tárgyalóteremben — itt zajlik ez a furcsa vizsga — mindenki derül. A kis faluban ahol lakik, s ahol az egyik család teheneit szokta legeltetni iskola után egy kis tejért meg búcsú előtt néhány forintért —, nos, ebben a faluban verekedés volt májusban. A tehéntartó gazda fia megverte édesapja sógorát. Emiatt ül most a vádlottak padján az erős fiatal férfi. A hátsó sorokban egy összement kis ember: a sértett. Julika azon a napon is legeltetett. Utána ott maradt tv-t nézni. A Mazsolát vagy a Cicavíziót látt.a-e? — erre már nem emlékszik pontosan. De arra igen. hogy amikor a Pityu bácsi hazajött, véres volt a fehér inge és a nadrágja is. Húga, Marika, már feküdt. Kiszólította az ágyból, és tiszta inget kért. — A Marika meg is kérdezte: „Mit csináltál, kit vertetek meg?” A Pityu bácsi azt mondta: „A Frányikot, amelyik az árok mellett, a Megáék mellett lakik.” — Én másnap elmondtam a tanító bácsinak. Azóta nem járhatok tehenet legeltetni. Azt mondták — azért, mert én mindent elmondok, amit látok. Julika most tanú. Már nem fél, nincs is megszeppenve. Az iskolásdi feloldotta a nyelvét (amit fenyegetéssel is meg akartak kötni valakik ...), és szépen, érthetően többször is elmondja az ügyvéd és az ügyész kérdésére, hogy mit látott azon a májusi estén. Kis fekete cigánylány. Számtanból négyese van, a többiből rosszabb. Nem is csoda, tavaly két hónapig kórházban volt. Iskola után tehenet legeltet — Az örök humánumot őrizte HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT SZÓNYI ISTVÁN Anya kislányával Ezrek zarándokolnak manapság Zebegénybe, keresik témáit, kutatják emlékét, nézik alkotásait; — a múzeummá vált piros téglás műterem, a parasztbútorokkal teli lakószoba látogatói zajosan bizonyítják, hogy esztendőkkel halála után is elevenen él kultúránkban a mester, Szőnyi István. Hetvenöt éve, 1894. január 17-én született, s lassan fél százada már annak is, hogy jelentős művészként ismeri festészetünk. Nagybánya indította útnak, iskolája, s örök szellemi vezére maradt az első modern magyar művésztelep,,, aminthogy, mesterei, Ferenczy Károly és Réti István sem csupán tafu'tói: igaz példái maradtak. Pedig művészetét nem a nagybányai derű jegyében kezdte. Uitz Béla, a nyugtalan forradalmár művész nyomain haladt a levert forradalmak országában, és korai, erős aktjai, éles fények kel szabdalt vásznai megpró háltak változatlanul a forra- dalom-csináló erős művészet erejével kiáltani. Koruk, az 1920-as évtized süket volt erre a kiáltásra, a terrorral megtört országban, Szőnyi- nek vissza kellett vonulnia Zebegény csöndjébe. És a csöndben fölfedezte a szép humánumot, s tiszta költői séget, az érzékeny költészetet — fölfedezte és fölmutatta mind érettebb, mind önállóbb, mindinkább kiteljesedő remekművekben. telendőjével, nagy, téli fehér gyászával. Az Átkelés a Dunán meleg hangulatai épp úgy az ismert tájat idézik, mint ahogy az Este, természetesen egy zebegényi este, s az Eladó borjú is valahol Zebe- gényben eladó. A képek lényege azonban soha nem Zebegény volt, hanem az ember, aki groteszk-tragiku- san, s mégis költői gyász- szál temet a behavazott képen; az ember, aki csodálatos hangulatokat teremt és érez egy nyári alkonyon; az ember, aki este örök békével szemléli családját az Este című vásznon, s akinek minder. mo/^ar.aW * szépségesen . fóntos a nagybányai lágy költészethez, úgy érezte, ha nem változtathat az embertelenségen, az emberséget kell őriznie. Nagybánya oldott köl- tőiségóhez nemcsak visszatért, sokszorosan és zseniálisan meg is újította ezt Szőnyi István: finom, sejtelmes foltjai, olvadt, meleg színei, remegő hangulatai és lágyan, de rendbe simuló kompozíciói olyan ihletett fokon jelenítik meg a mély humánumot, amely alig-alig elérhető művész számára. S érzelemmel, hangulattal teli képeit érzelemmel, hangulattal teli grafikák követték; rézkarcok, amelyeken a keményen húzott vonal remegni látszik, egyszínű nyomatok, amelyeken a fekete foltok szinte kiszínesednek. Legkiválóbb alkotásainak felsorolása betöltene számos nyomtatott sort a csillogó hangultú, mégis lágy Esernyőktől a nehézkes alakokat költői könnyedségbe emelő Fuvarosig, s az emberségre talló példák felsorolása is túlságosan hosszú művésztársak, tanítványok emberi megsegítésétől a világháborús évek már-már hősi kiállásáig. A zebegényi Szőnyi Múzeumban dokumentumok bizonyítják, hogy az érzékeny festő életével játszott a világháború esztendeiben — mások megmentését vállalva, 'de a háborús tragédiát nem engedte be festészetébe. Kerti pad napsütötte idill j ét festette, monumentális, békét jelképező anyát leányával, mindazt, amit az örök humánumból zavartalanul akart megőrizni. Mindazt, amit kilenc évvel ezelőtt bekövetkezett halálig meg,is őrzőt);; s toyább is, zs. a. ' * ' V- * ' ‘fr.íí V)- ' .3 <4 XSnwf-------------------------------A z iskola is segít az ifjú bajnoknak Lebonyolódtak az országos műkorcsolya-bajnokságok. A párosban a Farkas, Korpáskettős nyerte el a második helyezést. Korpás Tamás váci gyerek. Az igen tehetséges korcsolyázót boldogan köszöntötték osztálytársai a Géza király téri gimnázium I. c. osztályában, ahol beszámolt „életpályájáról: varsói, bukaresti szerepléseiről, és bemutatta azt a sok érmet, amit eddig nyert. Az igazgató ennyit mondott: „Tamás, gondolkozz rajta, hogy az iskola miben segíthet, hogy a jó korcsolyaszerepléseid mellett jó tanuló is legyél. Aztán keress fel az osztályfőnököddel ...” A tanárok: legalább annyi segítséget mi is megadunk, mint amennyit Almássy Zsuzsi kap iskolájában. Mi pedig kívánjuk, hogy korcsolyában Korpás is ugyanolyan eredményt érjen el, s a váci Kulcsár Gergely és Hesz Mihály mellett büszkék lehessünk majd Korpás Tamásra is. CERUZAJEGYZETEK tői lehet, még az Is, hogy alkuszik egy borjúra. A kemény képekkel induló Szőnyi hamarosan visszatalált A téma mindig Zebegény volt: első főművéhez a zebegényi temetés adott témát kis, elesett sirató asszonyaival, apró ügyefogyott tisza tejért és a tv-ért. Játéka? Ha jég van, csúszkálni lehet. — Hát nem tudnál te egy kicsit jobban tanulni? Istenem. Jobban, betegen, ilyen körülmények között? Ö legalább írni meg olvasni már megtanult. Tizenhat éves nővére — analfabéta. Elnézem értelmes kis arcát, és sajnálom. Ö itt most mindent megígérne, azt is, hogy jól, nagyon jól fog tanulni. De majd jön a tavasz, és egy másik portáról fogja kihajtani a tehenet. „Szeretem az állatokat, és ki tudom ám hajtani őket...!” ★ 1968. május 12-én, vasárnap este Vácbottyánban ifjabb Tárgyik István megverte édesapja testvérnénjének férjét, idősebb Frányik Józsefet. Az idős embert hosszabb ideig kórházban ápolták. Az ügyészség súlyos testi sértésért emelt vádat Tárgyik István ellen. A bíróság a Tárgyik kontra Frányik ügy tárgyalását újabb tanúk kihallgatásával március negyedikén reggel folytatja. (bányász) Harminc éve készült archív film pereg a filmklubban. A nagyapát fia kapacitálja durva hangon, hogy adja el a család tulajdonában levő értékes képet, s adja ki részét az örökségből. A gimnazista unoka nagybátyja fürdőző felesége után leskelődik. Az özvegy édesanyát búcsú nélkül elhagyja szeretett gyermeke. A nemzedékek között játszódó képsorok láttán valaki felsóhajt a nézőtéren: — Úgy látszik, hogy már akkor is voltak nemzetiségi problémák. ★ A délutáni vonat jó meleg kocsijában üres néhány ülőhely. Tapasztalt utas érkezik, s némi felmérés után megállapodik egy ablak melletti műbőrülésen. Megfújja a csomagtartó porát, majd elhelyezi kalapját. Törlőrongyot vesz elő, s gondosan megtisztítja az ülést. Lezárja a hamutartó födelét és a pad alá rúg néhány csikket. Kiszakít egy lapot az újságból és aprólékosan letörli a mocskos ablaküveget. Mire mindezzel vé- ^ géz, Sződliget felé járunk. , Utitársam megjegyzi: — Szép dolog, hogy a tisztasági mozgalom túlterjedhet I a város határán — a MÁV jóvoltából. ★ A főtér beszédtémája a „katakomba” feltárása, új rendeltetésének megfelelő átalakítása. Embercsoport áll a lépcsőlejáró legfelső szintjén. Figyelik a gumiszalagot. Viszi az építőanyagot a mélybe, hozza a törmeléket a felszínre. — Én beszéltem olyannal, aki hallotta, amikor azt vitatták, hogy Vácott is kipróbálják: nem lehet-e földalattit építeni nálunk is — így az első jólértesült — Valami katagombát fognak itt tenyészteni — így a másik. — Itt is amolyan melléküzem lesz, úgy látszik. — Te komám, csuda jó lesz ez a föld alatti ivócsarnok — lelkesedik egy vidám néző. — Az asszony úgy is mindig azt kívánja, bár tűnnék el a föld színéről★ Az autóklub február nyolcadikén rendezi a hagyományos farsangi mulatságot, a DCM ipari üzeme melletti kultúrteremben. Gondoskodtak kitűnő vendégszereplőkről, enni- és innivalókról, zenekarról és ruhatárról... no, meg egy MÁVAUT autóbus; ingajáratról. Nehogy sérelem érje — a KRESZ-t. (papp)
