Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-19 / 15. szám

1969. JANUAR 19., VASÁRNAP Módosító rendelet a lakásépítés áSami árkiegészítésének emeléséről Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter, a pénzügy- miniszter és az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke új rendelkezéssel egészítette ki a lakosság részére végzett épí­tőipari munkák áráról és ál­lami árkiegészítéséről az 1967. év végén kiadott rendeletet. Az állami vállalatok, a szövetke­zetek és a termelőszövetkezeti építési brigádok kivitelezésé­ben a lakosság megbízására épített lakások ára — mint is­meretes — az építőanyagok termelői árának megváltozta­tása miatt, emelkedett. 'De az alaprendelet szerint a költség- többletet az állam vállalta magára. Az alaprendelet ki­dolgozásakor azonban még nem ismerték minden apró részletében a termelői árvál­tozást. Ezért a múlt év má­sodik felében ellenőrizték, mennyire fedezi ez az állami dotáció a tényleges többletki­adást. A vizsgálatok alapján ke­rült sor a mostani módosító rendelkezésre, amely növeli az állami árkiegészítést. Ennek megfelelően a paneles, vala­mint az egyéb építésn^íidal kivitelezett egy-három emele­tes vagy annál magasabb tár­sasházak kategóriájában a ko­rábbi 18 ezertől 49 ezer fo­rintig terjedhető állami árki­egészítést most 20—59 ezer fo­rintra emelték. Az egyéb lakó­ház- és lakáskategóriákban — mint a vizsgálatok kimutatták — az alaprendeletben számí­tottak szerint alakult a ter­melői árszínvonal. A módosító rendelkezés több segítséget nyújt a sok tár­sadalmi munkával megvaló­suló és vegyes kivitelezésűnek minősülő társasházi lakótele­pek, főleg KISZ-lakótelepek építéséhez is, mert most már a vállalatok és a szövetkeze­tek által végzett összes mun­kákra engedélyezi az állami hozzájárulást. Az új kiegészítő rendelkezés hatálya visszame­nőlegesen érvényes azokra az épületekre, amelyek után az OTP még nem fizette ki az összes állami árkiegészítést. Két héttel ezelőtt éppen ezért függesztették fel az árkiegé­szítés kifizetését, hogy az épít­tetőknek minél nagyobb köré­re kiterjedjen ez a kedvező módosító rendelkezés. 15 millió berendezésekre A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában az idén több új gépet állítanak üzembe. A tervek szerint a második negyedévben kezdi a termelést két felületsimaságot növelő berendezés, a harma­dik negyedévben pedig két furatköszörűgép és négy gördülőpálya-köszörűgép. E berendezések beszerzésére összesen 15 millió forintot for­dítanak, s használatukkal to­vább javítják a ^gyártmányok minőségét, illetve újabb le­hetőségek nyílnak a termékek korszerűsítésére. Ebben a hónapban bekö tözhető 94 lakás Nagykőrös város vezetői és az OTP igazgatósága közösen megállapították a Ceglédi út mentén épülő lakótelep építé­si ütemét: ebben az évben 54 és 1971-ig további 38 lakás építési költségét vállalta az OTP. Ebben a hónapban pedig a Földvári téren felépült 94 ál­lami lakásba beköltözhetnek már a boldog tulajdonosok. Új gépek - új termék Két gépegység dolgozik a Gyap- júmoső- és Szövő­gyár pcmázi gyár­egységében. Az egyik, a Textima lánefelvetőgép (a képen) a múlt év végén érkezett az NDK-ból. A régi géppel szemben ez azonos idő alatt dupla meny- nyiségef termel. A másik, a Ha­mel cérnázógép svájci gyártmány, teljes auíomatiká- val dolgozik és kiváló minőségű bükié szövetet gyárt. A gyár közked­velt új terméke a policeltex mű­anyagszövet, amelyből sok megy nyugati ex­portra. Az anyag jó tulajdonságai közé tartozik, hogy könnyű és gyűrhetetlen. A hazai kereskede­lemben 147 fo­rintért kapható métere. ként ha jut belőlük egy. Vajon miért csak ilyen kevés önálló produkcióra te­lik a televízió erejéből? Igaz ugyan, hogy egy-egy mozifilm játékjoga sokkal kevesebb, mint egy tv-játék „előállítási költsége”, mégis sokkal fon­tosabb lenne jó televíziójáté­kokat készíteni (politikailag is, művészileg is!), .mini semmit­mondó, müvészietlen kom- merszfilmeket vásárolni. Nem is beszélve arról, hogy a ter­vezett huszonnyolc saját tv- játékban klasszikus és mai, magyar és külföldi mű egy­aránt szerepel. "Ez pedig azt is jelenti, hogy'legfeljebb tíz- tizenkct élő magyar szerző mai tárgyú művét láthatjuk csak egy esztendő alatt. A televízió színházi közvetí­tései sem nyújtanak mindig maradéktalan élményt és osz­tatlan örömet a nézőknek. Miért? Hazánkban vidéken összesen rtsncs annyi színház, mint egyedül Budapesten. Mégis kevesebb a budapesti színházak előadásairól közve­tített tv-adás, mint a vidékről sugárzott produkció. Nézzük konkrétan az elmúlt tizenki­lenc napot. A szegedi Nemzeti Színház, a Fővárosi Operett­színház és a győri Kisfaludy Színház társulata szerepelt a kamera előtt. Félreértés ne es­sék, nem akarom lebecsülni a vidéki színházak becsületes törekvését és művészi teljesít­ményét. ennek ellenére a vi­déki színházi előadások több­sége nem egyenértékű a fő­városi színházak produkcióival. Ez tény. Mégis, a televízió el­sősorban a vidéki színházak előadásait közvetíti. Gondo­lom, elsősorban anyagi okok­ból. De vajon helyes-e ez? (Csak zárójelbein említem, de szintén ide kívánkozik: a rá­dió és a televízió műsoregyez­tetése. Hogy mennyire nem tudja az egyik kéz, hogy mit csinál a másik — vagy egy­szerűen nem akar tudomást venni róla? — annak 'bizonyí­tására néhány példát említek az elmúlt tizenkilenc nap mű­sorazonosságából. Január 5. Televízió — Pirandello: IV. Henrik, dráma. Ugyanebben az időben a Kossuth Rádióban — Móricz: Csibe, dráma. Ja­nuár 7. Televízió — Offen­bach: Hoffmann meséi, daljá­ték, Kossuth Rádió — Szoko- lai: Hamlet, opera. Január 11. Televízió — Wilde: Bunbury, komédia, Kossuth Rádió — Tahi: Enyhítő körülmény, víg­játék. Január 12. Televízió — Fejes: Mocorgó, Kossuth Rá­dió — Mikszáth: Kísértet Lub- lón.) Ami a televízió sokat han­_________________ goztatott e lsőrendű fontosságú tájékoz­tató feladatát illeti: kétségkí­vül javult, de még messze el­marad attól, amit a nézők jog­gal elvárnának. Már ami a frisseséget, az azonnali rea­gálást illeti. A tv-híradó pél­dául még ma is a koradál- utáni órákig készített filmekre épül. Kevés vagy szinte sem­mi a helyszínről történő élő közvetítés. Pedig a televízió kocsijai nemcsak a vetélke­dők, a sportesemények és a di­vatbemutatók azonnali közve­títését teszik lehetővé. Aktuá­lis események egyenes adásá­ra is remekül használhatók! Azonnali élő közvetítés he­lyett azonban legfeljebb ha fényképeket, telefotókat ka­punk arról, mi történt nap közben a nagyvilágban, de hogy mi történik az esti órák­ban idehaza vagy például ho­gyan reagálnak azonnal az emberek egy-egy közérdekű hír bejelentésekor, arról leg­feljebb a másnapi tv-híradó filmfelyételeiből értesülhe­tünk. (Csak kirívó példaként említem, hogy a karácsonyi ünnepek alatt még híradót sem kaptunk, nyilván abból eredően, hogy a riporterek is a családjuk körében töltötték az ünnepeket. Csakhogy a te­levízió nem hivatal! Az igaz­sághoz tartozik: amíg a tele­víziónak nem sikerül előbbre lépnie a mozgó képekkel való azonnali tájékoztatásban, ad­dig, mint hírközlő eszköz, el­marad a rádió mögött. Néhány gondolatot ragad­_______l_Z____________ tam ki csupán azok közül, ame­lyek ma már milliókat fog­lalkoztatnak ebben az ország­ban, a televízió négy-öt mil­lióra tehető nézőtáborát. Azt hiszem, nem túlzott az igény: érdemes lenne jobban odafi­gyelni a nézők véleményére, kívánságaira, még akkor is, ha a készülékét bárki egyetlen gombnyomással bármikor ki­kapcsolhatja. Nem ez a prob­lémák megoldásának nyitja. Prukner Pál Á váci kórház Igenek és nemek - Ha csak egy elkési a találkát - Mindenkiből marad valami A töppedt havat eső veri. Fekete sár és szürkére örege­dett hó; lehangoló a táj. Eb­ből a keretből bukkan elő friss színeivel, nemesen egy­szerű modern vonalaival, ma- gasbaszökő, sokemeletes tör­zsével, az ehhez simuló szár­nyakkal. Az épület, ahogy azt szakszerűen mondják, építő- mesterileg kész. Már csak a homlokzat burkolása van hát­ra, de ehhez meleg kell, nyár. 1056. június 6-án léptek elő­ször arra a földdarabra a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat emberei, ahol ma falak magasodnak, karcsú kémény szivarozik, gőz fúj a csöveik­ben. 1966. június ... 1969. de­cember 31-én az itt dolgozók befejezik a munkát, elkészül a 476 ágyas váci kórház. Épí­tési ideje a hasonló létesít­mények korábbi átlagánál 12 —13 hónappal rövidebb. Csön­des rekord lesz tehát a de­cember 31, ha ... ha semmi rendkívüli nem jön közbe. Ha csak keményen dolgozni kell, vitatkozni, leveleket írni és egyeztetni, teherkocsikat diri­gálni, szerelőket zargatni, al­vállalkozókkal alkudozni... Egy épület mindig csak ön­maga. Itt nincs hosszú címlis­ta, mint a filmek előtt az al­kotókról. Itt csak falak van­nak, vezetékek, liftaknák; az építők emlékműve maga az épület. K2KSUm&s»jUIHS B. Kovács András kezdettől itt volt építésvezetőként, s bár közben az egész váci körzet főépítésvezetője lett, a kórhá­zat „megtartotta”: a kórház nőtt hozzá vagy ő a messzire tekintő épülethez? A munka, s az építés főként, bonyolult emberi viszonylatok forrása, formálója. Itt mindenkiből marad valami: láthatatlanul beépült idegszálak, veríték, füstmarta torkok, tervrajzok vonalkáitól káprázó szemek, csőkulcstól keményedett te­nyerek, fagycsípte arcok, tűző nap égette sötétbarna bőrök... A műszaki átadás jegyzőköny­vében egy szó sem lesz erről. Ott beépített milliókról esik szó, s amikor aláírják az át­adási jegyzőkönyvet, azok, akiknek addig a kórház volt a minden, úgy érzik, elvettek tőlük valamit. És csak az ad vigaszt, hogy: másoknak ad­hatják. Sokféle ember jön össze ilyen helyen. Sivó György épí­tésvezető-helyettes egészen más alkat, mint Bölcs György, a mélyépítési munkák építésvezetője; Czindler Fe­renc, a Pest megyei Beruhá­zási Vállalat műszaki ellenőre már testre is ellentéte Be- cseics György főművezetőnek, mégis, mindenféle különböző­ségük ellenére azonos akarat fűti őket: megcsinálni, amit a vállukra vettek. Megcsinálják? Az igenek és a nemek túl határozottak, s az ember csak a maga nevé­ben beszélhet. Mert december 17-én gőzt adott a kazánház, de az alvállalkozó, a Csősze­relő Vállalat nem tudta „fo­gadni”: nem volt elég ember, a szükségesnél kisebb létszám nem győzte a munkát, kapko­dás, idegesség ... azután de­cember 23-án elmentek s csak január 6-án jöttek vissza. Végre fűteni lehetett az épü­letet, hogy megkezdődhessék* a belső szakipari munka, de a C és a D szárnyat még január 15-én sem tudták fűteni, a hiányos szerelvények miatt. Késedelem, jóakaratúan szá­molva is egy hét. Hát akkor ki meri azt mondani, hogy igen? Hiszen ha rajta múlna, egy-egy emberen! Ám itt nyolc-tíz vállalat óraműszerű pontosságára lenne, van szükség! Csodák nincsenek. De van akarat, belátás, jóindulat, megértés, ha van. Mert egy beruházáshoz nemcsak pénz kell, nem elegendők a tervek, az anyag; ilyesmi is kell. És kellenek hozzá olyan embterek, mint a Zachár Endre kőmű­vesbrigád tagjai, a Nagy Géza vezette kubikosok, Gáspár Lajos ácsbrigádja, a csőszere­lők vezető szerelője, Buries Ferenc, a kazánszerelők irányítója. Rákóczi András . .. 1 Egy építkezés ma már nem falrakás; Bonyolult organiz­mus, szakmák találkája, s ha csak egy, egyetlen valaki... igen, megtörténik, hogy elké­sik a találkáról. Reggel kibontják a falat, es­te ' befalazzák. Az anyagszállí­tó láda véget nem érő utat jár, az' épület azonban nem marad­hat nyitva, elszökne a meleg. Ö£ felvonóakna kész. Volt és van ígéret, hogy jönnek a fel­vonószerelők, s csinálják ... eddig nem jöttek. Pedig leg­alább két felvonó hatalmasat lendítene, s az itteniek azzal is beérnék, ha a Felvonósze­relő Vállalat legalább egy irá­nyítót adna, egy vagy két szak­embert, a többit „összevernék” a helyiek, akiknek ez ugyan nem dolga, de hiszen végül is mindenkinek minden a dolga, ha azt akarják, hogy decem­ber 31-én átadás legyen. A Villanyszerelőipari Vállalat is mindössze három emberrel képviselteti magát... még legalább három kellene. Az Országos Szakipari Vállalattól a szigetelőkhöz várnak után­pótlást ... Hajtás van. Hajtás — télen! Mondanám, méltatnám a fé­lig készen is impozáns épüle­tet, ám az emberek azt mond­ják, arról kellene inkább írni, hogy normálisak a szociális körülményeik — amihez az építőmunkások nem is olyan régen szokhattak hozzá —, hogy a keresetre sincs külö­nösebb panasz, mert a szak­munkások átlagosan — pótlé­kokkal együtt — megkeresik a két és fél ezer forintot, s bi­zony, mint ellenpéldát, meg­pendíthetném azt is, hogy a műszakiak anyagi érdekeltsége nem a legjobb, igazság szerint sokkal inkább a becsület, az akarat hajtja őket, mint va­lami kézzelfogható kitűzés. Ilyen ugyanis nincsen ... Furcsa, hogy a betegek jö­vendő ispotálya most vitalitás­tól feszül, ahol a csönd lesz az úr, ott most zúg, dohog, kong minden, a csöveken titokzatos ti-ti-ták futnak végig, a szi­getelőmunkás gőzt kér, mert a ragasztója... a teherkocsi ve­zetője fuvarlevelet lobogtat... a kazánházban perzsel a le­vegő, a kilépőt arcul vágja az esőt kavaró hideg szél... azt mondja mellettem valaki, hogy ha itt október elsejére a kór­házi berendezéseket szerelő Medicornak nem lesz teljesen „tiszta a terep”, azaz nem lesznek mindennel készen, ak­kor ... nem tudja folytatni a mondatot, mert öten is ráför­mednek. Kész'en lesz! '»■grtMTiMWrrWIil Míg jobb idő volt, sokan ki­jöttem. a városból nézelődni. Mostanában csak az anyag­szállító kocsik járják útjukat, elzug az épület tövéoen a kos- di busz, de a' város — a ta­nácsházán mondták — nagyon is odafigyel: 'mi van a — kór­házukkal! így, tulajdonosi han­gon beszélnek róla, s ez me­gint csak nemes erkölcsi kény­szer az építőkre. Bár az al­vállalkozók is éreznék ezt! Valamennyien. És azt, hogy mennyire kell ez a kórház, ■mert a régi... jobb nem is beszélni a körülményekről. Persze: egy-egy vállalatnak ez a kórház egy az ezernyi mun­kája között. Több tucat helyen kell felvonót szerelni, kevés az ember, hú megszakadnak, akkor sem ... azaz igen, mert a főmérnök megígérte a ha­vonta rendszeresen megtartott kooperációs megbeszélések egyikén ... Az akarat, a jóin­dulat — s erre is példa ez az építkezés — sűrűn kénytelen szembenézni a túlterhelt ka­pacitás, a beruházási igények és a kivitelezési lehetőségek közötti feszültségek nyers, vaskos realitásával. Fénykép a falon, fénymásolt tervék, csizmák, vattakabátok, füst, az ajtón bevág a hideg, a. kályha perzselően süt; asztal mellett, egy perc múlva már vállra dobott kabáttal a sza- ! hadban, majd föl az épület ha­todik emeletére, onnét a ka­zánházhoz, de már kiabálnak, keresik... A látogatónak e kaotikusnak tűnő összevissza­ság elrettentő, holott éppen a jól szervezetten működő cso­portok jellemzője. Mert ez nem csöndes építkezés, ahol néhány ember piszmog, kártyázik a melegre húzódva, ahogy ezt — mondták is! — oly előszeretet­tel rajzolják a karikaturisták, s nevetnek rajta, bosszankodva az emberek. Igaz, az itt dol­gozók nagy többsége nyolc-tíz éve a vállalatnál van, az irá­nyító gárda pedig 1966. június 6-án jött ide, tehát az első lé­legzetvételtől összenőtt azzal, amit csinál. Ez megint olyas­valami, ami a műszaki tervek­be nem fér bele, de ami nél­kül e tervek... No, hagyjuk. A végén még heroikusán küz­dő hősöket faragok belőlük, holott csak teszik a dolgukat, végzik munkájukat: kórházat építenek a városnak. Két-három esztendő múlva egyetlen mondat lesz az össze­foglaló jelentésben. Mészáros Ottó ZÁRSZÁMADÁS UTÁN VÁSÁROLJON SZÖVETKEZETI BOLTOKBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom