Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-15 / 11. szám

MOHOMIDÉK Ünnepélyes egységgyűlés a monori munkásőrszázadnál XI. ÉVFOLYAM. 11. SZÁM 1969. JANUÁR 15., SZERDA Napirenden: a földtörvény végrehajtása Hagyatéki leitárok - Tsz-tagoknak kétszeres megváltási ár Aktívaértekezletet tartot­tak tegnap délelőtt a járási pártbizottságon, melyen részt vettek a járási tanács mező- gazdasági osztályának, vala­mint a földhivatalnak a dol­gozói, a termelőszövetkezetek elnökei, párttitkárai, jogtaná­csosai és a községi tanácsok elnökei. Kulcsár János, a Pest megyei Földhivatal ve­zetője tartott tájékoztató elő­adást a IV-es számú földtör­vény végrehajtásáról, az 1969-es év feladatairól. Termelőszövetkezeteink ed­dig olyan földterületeken is gazdálkodtak, amely nem volt a tsz-tagok tulajdona. Azt kell tehát megvalósí­tani, hogy a föld azoké legyen, akik rajta gazdái- . kodnak. A kívülállók földterületei, 1969-től kezdődően — ahogy azt Kulcsár János hangsú­lyozta: a törvény erejénél fog­va — fokozatosan termelőszö­vetkezeti tulajdonba kerül­nek. Ezeknek a területeknek a megvásárlása után alakul ki tehát a szövetkezeti föld- tulajdon. Az 1968-as évben kezdtek hozzá a föld jogi törvény elő­készítéséhez. Ügynevezett fe­lülvizsgáló bizottságok alakul­tak a járási tanács és a. föld­hivatal vezetésével. A bizott­ság tagjai azt vizsgálták, me­lyek azok a területek, ame­lyek a kívülállóké, mit kell tehát megváltani, és mely földek maradnak magántulaj­donban. A monori járásban 77 400 katasztrális holdat vizsgáltak felül. Megállapítot­ták, hogy 190 ezer tulajdonos közül 22 700 azoknak a szá­ma, akiknek valamilyen cí­men tsz-használatban van a földjük. A felülvizsgálati munkát a múlt év április első he­tében indították, és no­vember 30-ig — egy hó­nappal a határidő előtt — befejezték. A megyei földhivatal vezető­je köszönetét fejezte ki a Monori Járási Pártbizottság és a járási tanács, valamint a földhivatal dolgozóinak az irányításért, és azért, hogy a tárgyi feltételeket ehhez a ne­héz munkához biztosították. Járásunkban a felülvizsgá­lat eredményeként megálla­pítható, hogy a tsz-tagok, azok házastársa és élettársa 10 245, s összesen 28 888 ka­tasztrális holddal rendelkez­nek. A földtörvény végrehaj­tása során meg kellett vizs­gálni járásunkban is a függő hagyatéki ügyeket. Azokról az ingatlanokról van szó, me­lyek valamilyen címen beke­rültek a tsz-be, tulajdonosaik pedig időközben elhaláloztak Járásunkban 2900 ilyen ha­gyatéki ügy van. Ez a földte­rületből 4376 holdat érint. A legfontosabb feladat te­hát most a hagyatéki lel­tárok elkészítése. Nehezíti ezt a munkát, hogy a községi tanácsok által elké­szített hagyatéki leltárok hiá­nyosak, ezeket kell kijavítani, s csak úgy lehet a munkát jú­nius 30-ig lezárni. A kívülál­lók száma így megnő járá­sunkban is, tehát a megvál­tásra kerülő terület is megnö­vekszik. Kulcsár János ezután el­mondotta, hogy a földtör­vénnyel kapcsolatban a tsz- tagok között kedvező a vissz­hang, hiszen a törvény segíti a szövetkezetek önállóságának kialakítását. Az emberek tud­ják; nem arról van szó, hogy a tsz-tagok és az azonos el­bírálás alatt álló tagok tulaj­dona kerül szövetkezeti tulaj donba, ez a törvény csupán a kívülállókra vonatkozik. Ha azonban saját elhatározásá­ból, önként felajánlják a tsz- tagok ingatlanukat, a tsz ázt elfogadhatja. A megváltási ár összege ebben az esetben kétszer annyi, mint a kívülállóké, s egy összegben kell kifi­zetni nekik. A kívülállók részére a meg­váltási árat öt évig, részletek­ben fizetik ki a tsz-ek. Ahol azonban a gazdaság anyagi helyzete megengedi, a kisebb összegeket egyszerre is kifi­zethetik, ha pedig a tsz úgy határoz, a megváltási árat minden kívülállónak kifizet­heti egyszerre. Ez teljesen a tsz-ek elhatározásától függ. Lapzártakor az értekezlet még tart. A monori járási Bata Fe­renc munkásőrszázadmá.1 szom­baton délután ünnepélyes századgyűlést tartottak. A megyei pártbizottságot Szilá­gyi János rendőrezredes, a megyei munkásőrséget Heim Téli munka a gépműhelyben A terv: saját karbantartó részleg LESZ-E ZUHANYOZÓJUK A TRAKTOROSOKNAK? Lázas munka folyik a gom­bai Űj Élet Tsz gépműhelyé­ben, gyors tempóban halad a gépek téli javítása. A tsz ve­zetősége aprólékosan megtár­gyalta a téli gépjavítás tervét, és ezeket a feladatokat a je­lenlegi legfontosabb munkák egyikének szabta meg. A tsz 21 erőgépe az elmúlt évben 28 ezer normálhold munkát végzett el. Ez a nagy- mennyiségű munka oka a gé­pek nagyfokú elhasználódásá­nak. A tsz az elmúlt évben minden munkát a saját gépeivel végzett el, egyáltalán nem "vett Igénybé gépállomást segítséget. Ez azt jelenti, hogy az ezt megelőző időszakban a gépállomásnak egy normálhold elvégzett munkáért 118 forintot kellett fizetniük, s jelenleg a saját gépeikkel végzett munka 90 forint körüli összegbe fog ke­rülni. A téli gépjavítás a tsz-nek nagy gondot okoz, főleg egyes alkatrészek beszerzésének ne­hézségei akadályozzák a munka ütemét. A gépműhely dolgozóinak és traktorosainak 21 erő­gépet kell kijavítani a munkák megkezdéséig. j Nyolc erőgépen főjavítást, ötön folyójavítást, hat gépen 4-es, két gépen pedig 3-as szá­mú karbantartást kell elvé­gezni. Emellett javításra vár­nak még a munkagépek is (élték, fogasok, tárcsák, vető­gépek stb.). A javítási munká­latokra három szerelőcsopor­tot alakítottak, a csoportok­hoz beosztották a traktoroso­kat is, lehetőleg a saját gépük javításához, hogy azt még tö­kéletesebben megismerjék. A gépjavítási tervben a munkákat fokozatokba üte­mezték be, ezt az ütemet azonban befolyásolja, hogy még ebben a hónapban gép­szemlét tart a közlekedésren- dészet, a közúti forgalomban részt vevő erőgépeknél. A tsz mintegy 300 ezer fo­rintot irányzott elő a javítá­sokra, 50—60 ezer forintot új kéziszerszámok vásárlására.1 A vezietőség úgy határo­zott, hogy a közeljövőben létrehoz egy karbantartó- részleget, ahol éjjeli kar­bantartó szolgálat műkö­dik majd, egy újonnan vásárolt Aurász szerviz berendezéssel. Megte­remti a vezetőség annak a fel­tételét is, hogy még az erőgé­pek főjavítását is a tsz vé­gezze. hiszen így jelentős ősz- szeget takarítanak meg, és a kijavított gépek minősége is megfelelő lesz. A vezetőség tervbe vette egy nagy kapa­citású univerzális esztergapad vásárlását, napokon belül el­készül egy új helyiség, ahol kizárólag csak munkagépeket fognak javítani. A téli gépja­vításhoz az alkatrészek és egyéb anyagok beszerzését két anyagbeszerző biztosítja, en­nek érdekében a tsz vásárol egy kismé­retű tehergépkocsit, hogy a jelenleg üzemeltetett 3 tonnás gépkocsit gazdasá­gosabban tudják kihasz­nálni. A gépműhelyben és a trak­torosok között nyolc párttag van. A téli gépjavítás politi­kai feladatait pártcsoport ülé­sen tárgyalták meg, ahol min­den párttag megkapta a párt­megbízatását. Aprólékosan megtárgyalták a tennivalókat e hatalmas munka sikeres be­fejezése érdekében. A gépműhely dolgozói és traktorosai másfél éve egy szocialista címért küzdő bri­gádot alakítottak. Reméljük, hogy ebben a munkában a brigád minden tagja dereka­san meg fogja állni a helyét. Kérésük: a tsz vezetősége lé­tesítsen számúkra egy zuha­nyozót. Bízunk benne, hogy kérésük meghallgatásra talál. Limán János Ä járási tanács 1IXA rr<Afí .1­vb-ülést tart január 17-én, pénteken, délelőtt fél 9 óra­kor, a járási tanács vb-ter- mében. Napirenden szerepel: el­nöki beszámoló a lejárt ha­táridejű vb-határozatok vég­rehajtásáról, valamint a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről. Előadó: Szij- jártó Lajos vb-elnök. Jelentés a 3/19S7. sz. MÜ. M. rendelet végrehajtásának tapasztalatairól, a szülők ré­szére biztosított kedvezmé­nyek hatásáról, valamint a gyermekszaporodással kap­csolatos bölcsődei és óvodai férőhelyek alakulásáról. Elő­adó: dr. Nagy István já­rási főorvos, Tomsó Imre művelődési osztályvezető és Cseh Kálmánná járási NEB- elnök. MAI MŰSOR Mozik Maglód: Bomba 10.10-kor. Mo- nor: Három testőr és Milady bosz- szúja. Tápiósüly: Elátkozott he­gyek farkasa. Űri: Ne ingereljé­tek a mamát. Vecscs: Ne hagyd magad, Pitkin. Ferenc, a járási pártbizottsá­got Guba Pál első titkár, a járási tanácsot Sima István elnökhelyettes, a járási rend­őrkapitányságot Fejes József, a kapitányság vezetője képvi­selte. Részt vettek a század­gyűlésen a járási KISZ- bizottság, valamint Monor, Gyömrő, Vecsás és Pilis köz­ségek pártbizottságának tit­kárai is. A századgyűlés le­vezető elnöke Varga Sándor, a vecsési VIZÉP párttitkára volt. Az ünnepélyes egyiséggyűlé- sen Kovács József alezredes, a járási munkásőrség pa­rancsnoka értékelte az egység politikai, szakmai kiképzési feladatának végrehajtását, a szocialista versenymozgalom eredményeit, és meghatároz­ta az 1969. évi feladatokat. Sok-sok fáradság és igyekezet van a munkásőrök mögött, mondotta. A megnövekedett politikai és szakmai feladato­kat jó eredménnyel végrehaj­tották: a járás mukásőrei hasznos segítői a társ fegyve- res&zerveknek, a rendőrség­nek és a honvédségnek is. Mintegy kétezer órában vet­tek részt járőrszolgálatban, Molnos János munkásőr a ta­vasszal egy gyilkost fogott el, Sallai István pedig egy körözött személy elfogásában működött közre. Ezután Guba Pál első titkár' köszöntötte a munkásőröket és átadta a kitüntetéseket. A „Század legjobb szakasza” a negyedik szakasz lett, a zász­lót és az oklevelet Meggyes Pál vette át. A „Század leg­jobb raja” kitüntetést a ne­gyedik szakasz első raja kap­ta, parancsnoka, Tóbiás Jó­zsef. A „Kiváló parancsnok” jelvénnyel Sztanó Istvánt és Tóbiás Józsefet jutalmazták, „Kiváló munkásőr” jelvényt kaptáik: Kulya István, Szűts Lajos, Schiller Antal, Prekler Károly, Rácz Ferenc, Molnos János, Sárán János, Duchaj Károly, Papp János és Hor­váth László. Ezután nyújtották át a „Szolgálati Érdemérem’Let azoknak a munkásőröikr.ek, akik 10 éve teljesítenek szol­gálatot, majd a „Munkásőr emlékérem” kitüntetést ado­mányozták a leszerelő, illetve tartalékállományba lépő mun­kásőröknek. Spanics Gyulát és Szabó Ferencet 12 évi szol­gálat után helyezték nyugál­lományba, Garamvólgyi Ist­vánt 11, Császári Mihályt 10, Nagy Józsefet 8, Zsoldos La­jost 5 év után. Tizenkét évi szolgálat után szerelték le La­katos Lajos, Kézér Gábor, Antal Vilmos, 10 évig Baranyi Károly, Motíka Imre, 9 évig Répás Mihály, 7 évig pedig Vári Sándor volt a munkás­őrség tagja. A századgyűlés második részében az új munkásőrök eskütétele következett, a csa­patzászló előtt a leszerelő La­kos Lajos adta át a fegyvert az újonnan felavatott mun­kásőröknek. ,Szegénynek születtünk../' A CIGÁNYTELEPEN semmi Vastag dérkristályok ülnek a fák ágain, a villanydrótokon. Arcomba mar a hideg, s topogok, mert érzem, hogy a csizmá­ban is fázik a lábam. Végre feltűnik az utca, a viskók — meg­érkeztünk a Cinka Panna utcához, a monori cigánytelepre. A körzeti védőnőt, Bán Máriát kísérem, s bár előre tudom, mit fogok látni, a körülmények mégis sosem érzett szánalmat és I tanácstalanságot ébresztenek bennem. Egy hete született Egyetlen, földes, dohos kis szoba. Két ágy, egy konyha- szekrény, s vörösen izzó dob­kályha a berendezés. Sárga, huzat nélküli ágynemű között nagyokat pislog egy csecsemő: egy hete született. Két gön­dör, fekete, maszatos Rubens- angyalka dadáskodik mellette, háromévesek sincsenek még. A mama vásárolni ment, mondja a fiatalember, aki ajtót nyitott. A családhoz tartozik, övé a szoba, de átengedte a sógorá­nak, mert összedőlt a viskó­juk. — Nős? — kérdezem. Nem­mel válaszol. — A sógorának hány gyere­ke van? — öt! — feleli, és kiragyog- tatja hófehér fogait. — Azasz- szony 24 éves. — Mondja, nem sok ez? Ha maga megnősül, ennyi gyereke lesz? — Isten őrizzen! Egy szobá­ba9 Jaj, dehogy! Őszinte szemében a rémület. Az enyémben is, mert kilé­pünk, s a ház előtt mezítláb, kócosán áll egy kislány. Csóó- kolom! — köszön elnyújtott hangon. — Töröld meg szépen az ar­cod, s kapsz tőlem egy csokit — mondja a védőnő, s Évi a szoknyáját hajtja fel erre a célra, aztán szájába gyömöszö­li az egész csokoládét. Gyor­san kapkodja apró lábait, ke­rülgeti a ház oldalánál sorako­zó csomókat... Hát igen. A közös WC a telep túlsó sarká­ban áll, hideg van, nem men­nek el odáig ... Jégtócsák Az ajtók előtt a kiöntött víz megfagyott nyomai, krumpli­héjjal, salakkal keverve. A viskóban benn — ez nem ház, majdnem földbe vájt kunyhó — száradó ruhák csapódnak arcomba a kifeszített madzag­ról. ömlik a füst, a kályhán öklömnyi lyukak tátonganak. Köhögni kezdek, a sarokból gyereksírás válaszol. Négy ap­róság ácsoVog középen, az egyik kiszalad: hívom anyu­kát! A sírás gazdája félig meztelen kislány, egy nagyob­bacska ringatja az ölében, nem sokkal idősebb nála. — Hogy hívnak? — Ibolya. Ibolya vagyok — selypít, csak sokára értem meg a nevét. Fekete szeme csupa ártatlanság, hófehér mackót képzelek rá, s szeretném ki­vinni a füstből, a rongyok kö­zül. De hova? Betoppan az anyjuk — csak itt volt a szomszédban. — Maguknak házuk volt, ugye? Miért adták el? Nem volt jobb ott, mint ebben a vis­kóban? Vállrándítás a válasz. — Jö­vőre már nem leszünk itt! Kis­kőrösre megyünk lakni. — És ott jobb lesz? Nevet, felkapja az egyik ap­róságot, ráteszi egy rongycso­mó tetejére. A védőnő az ol­tásokról kérdezgeti, a gyere­kek kartonjára jegyezget — ,s megyünk tovább. Előszoba A sarkában szénkupac, ha­sított fa. A benti szobában ki­lenc gyerek — ha jól számolok — s egy kabátos, csizmás fia­talasszony. Hajában fehér pi- hék, arca még álmos. Húsz­évesnek nézem, sem többnek. — Huszonnyolc éves vagyok. Kilenc a gyerekem — és ötöt elvetettem. Egyet éppen most... Rosszul vagyok. A plafont me­szeltem, de összeestem ... A tekintete csupa értelem, a szavai is erről tanúskodnak. Állunk, nézem a kisfiút, aki a szürke csíkos vizesbögre ol­dalát nyalogatja... A többi gyerek egy kupacban szorong a kályha körül, középen a leg­kisebb visít, de senki sem fi­gyel rá. ■ — Nem mind az enyém ezek közül. Anyám, meghalt, a test­véreim is nálam vannak. A testvérei ... Akkorák, mint az ő gyerekei: a sokgyerekes fia­talasszonyé! — Nem ismerik a megelő­zést? Muszáj évente szülni? Szemérmesen mosolyog. — Kaptam tablettákat... De úgy akartam, hogy manipulá­lás nélkül ne legyen Lehet, hogy most már tényleg nem lesz. — Maga még fiatal. Nem szeretné, ha a gyerekeinek jobb sora lenne, mint magá­nak volt? Hogy ki vergődjenek ebből a szegénységből? Frázis ez, tudom én is. de ő komolyan bólogat. Mesél a gyerekkoráról, arról is, hogy az ö gyerekei iskolába is jár­nak. amit ő nem tehetett... A gyerekek szépek. A masza­tos arcocskátok, a fekete sze­mük. baTa hőriiic — szép. De mi ieaz ba’ő’ük’ Koblencz Zsuzsa (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom