Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-19 / 297. szám
Elhunyt Bajlcai Károly Bajkai Károly, a munkásmozgalom régi harcosa, a „Szocialista Hazáért Érdemrend” tulajdonosa, 12 éves korában elhunyt. Bajkai Károly 1918-ban, a megalakuló KMP-tagja lett. Harcolt a Tanácsköztársaság megvédéséért. A Tanácsköztársaság leverése után több hónapig a sü- lyi intemálótáborban volt, majd 1924-től kezdve tagja volt az illegális kommunista pártnak. Az illegalitásban bátran hirdette a szocialista eszméket, ezért 1932-ben börtönbe került. Kommunista meggyőződéséért 1944-ben internálták, először Nagykanizsára, majd onnan különleges büntetőszázadban Celldö- mölkre, a Ság-hegyi bazaltbányába vitték dolgozni, ahonnan 1944 novemberében megszökött. A felszabadulás Monoron érte. Elsők között szervezte Monoron a kommunista pártot, melynek haláláig tevékeny tagja volt. Bajkai Károly temetése ma délután két órakor lesz Monoron. P E S T E G Y E I H l R L^A P KÜLÖN« I Á D A S A X. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM 1968. DECEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Takarékos gazdálkodással, a termelési költségek csökkentésével Az idei év már jobb lesz - Nagyobb a vagyonvédelem a nyáregyházi Béke Tsz-ben VB-ÜLÉSEK Nyáregyházán vb-ülést tartanak ma délután 2 órakor, ahol beszámolnak az öregek és munkaképtelenek helyzetéről. Vasadon is 2 órakor ülésezik a vb. Itt beszámolnak a községi tanács szakigazgatási szervének munkájáról és az 1968. évi fejlesztési terv végrehajtásáról. Csévharaszton fél 3-kor kezdődik a vb. Napirenden az általános iskolát végzettek továbbtanulásának és elhelyezkedésének alakulása, valamint a pályaválasztási tevékenység szerepel. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Kölyök. Nyáregyháza: Magányos villa titka. Űri: A nő hétszer. A Nyáregyházi Községi Tanács legutóbbi ülésén beszámoló hangzott el a Béke Tsz állami felügyeletének érvényesítéséről, a törvényesség és a tsz-demokrácia biztosításáról, s a tsz-tagok bejelentéseinek és panaszainak intézéséről. A vb-elnök beszámolójának első felében a tsz-ekre vonatkozó új jogszabályról beszélt. Az új tsz-törvény összefoglalja és egymagában szabja meg a tsz-re vonatkozó állami irányítással és felügyelettel összefüggő közvetlen állami beavatkozást a tsz vezetésébe. Az állami irányítás lényegét tükrözi, hogy a végrehajtó bizottság a tsz vezetőségét öt esetben számoltatta be: a gépek tárolásáról, karbantartásáról, a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről, a növényápolási és aratási-cséplési munkákról, az őszi betakarítás és vetés elvégzéséről, valamint az 1968 harmadik negyedévi termelési és pénzügyi terv végrehajtásáról. A vb az értékelés alapján 11 határozatot hozott, melyben javaslatokkal és észrevételekkel élt. A feladatok megoldására megfelelő határozatokat hoznak, azok megvalósítását általában — egy-két határozat kivételével — biztosítják, s ezek a határozatok megvalósításukkal nagyban elősegítik a tsz jobb gazdálkodását, a jövedelmezőség, a tagság jövedelmének növelését. A tsz gazdálkodásában, a gazdasági eredményekben 1968-ban lényeges javulás mutatkozott az előző évi mérleghiányos gazdálkodással szemben... A mérleghiány 1966—67-ben is kísértette a tsz-t. Úgy látszik, a tsz most már kikerül a kátyúból, alapozva a tagság véleményére is. A tsz az 1966-os 789 ezer, s az 1967-es 511 ezer forintot kigazdálkodta, s biztosítani tudja a tervezett 27 forintos munkaegységet — sőt ennél többet is. Az elmúlt években a termelési költségek rendkívül magasak voltak,- ebben az évben némi javulás mutatkozik. Takarékos gazdálkodással, a termelési költségek csökkentésével lehet a jó terméseredmények mellett a jövedelmezőséget növelni. Az előző évekhez képest jobban megszervezték a közvagyon védelmét. Érdekes, hogy az e tekintetben. rendkívül rossz 1967-es évben csak egy feljelentés történt, s a jobb vagyonőrzés mellett 1968-ban tíz esetben tettek feljelentést lopás miatt, a gondatlanság, a nemtörődömség miatt pedig hat esetben alkalmaztak fegyelmi eljárást. A tsz tagjainak bejelentései, kérelmei és panaszai intézésében is lényeges javulás van az előző évekhez képest A kérelmek és panaszok legtöbbször a háztáji területekkel kapcsolatosak. Elmondható, hogy a vb- és tanácsülési határozatok eredményesek voltak, a tsz vezetői figyelembe vették azokat, s elősegítették a fennálló problémák megoldását. Az is igaz azonban, hogy két esetben kellett ismételten napirendre tűzni tsz-beszámolót, mert a vezetőség részéről a napirend előadója az ülésen nem jelent meg. A közgyűlés 1968-ban három esetben ülésezett, ahol az 1967-es zárszámadás eredményeit, az 1968-as termelési és pénzügyi tervet, valamint az új tsz-alapsza- bályt tárgyalták meg. A közgyűléseken a tagság érvényesíti jogait, a hozzászólások és javaslatok nemcsak megtörténnek, de megvalósításra is találnak — éppen ezért népesek is. A küldöttgyűlés is háromszor ült össze ebben az évben, s 11 határozatot hozott. ' (koblencz) Aki még most fizet, adókedvezményt kap A Vecsési Községi Tanács pénzügyi csoportja á kedvezményes adóbefizetési lehetőségekről tájékoztatta a község lakosságát. Török Vince, a pénzügyi csoport vezetője elmondotta, hogy nem csupán a kényszerintézkedéseket akarják teljesen mellőzni az adókivetés maradéktalan végrehajtásában, hanem ellenkezőleg: kamattérítési kedvezményt kívánnak nyújtani. Ebből a célból 1500 értesítést küldtek szét az adófizető lakosságnak, melyben először is tájékoztatják őket; mennyi a jelen évi adókivetés alapján a következő esztendő első félévi adóösszegük. Aki ezt az összeget még most december 28-ig befizeti, az ezután az adóösszeg után hat százalék kamattérítésben részesül. Ha pedig a jövő év második félévi adófizetésének 1969. június 27-ig eleget tesz, akkor az egész évi adókivetés után hat- százalékos kamattérítést kap, (pápay) MÉRLEGEN a Vecsési VÍZÉP csapata i. Az 1968-as bajnoki idényt év elején mindenütt nagy várakozással, reményekkel és tervekkel várták. Elmúlt a bajnokság és elérkezett a mérlegelés ideje. Értékel ilyenkor mindenki: edző és játékos, sportvezető és szurkoló — és az újságíró, A cél: először kendőzetlenül a hibákról — majd az eredményekről, hogy a tanulságokhoz eljussunk. Nézzük először a statisztikai adatokat. Tavasszal: 15 9 3 3 22:12 21 ősszel: 15 5 8 2 22:15 18 A teljesítmény őszre visz- szaesett minden tekintetben — ez ami rögtön feltűnik. És az évi mérleg más bontásban: Otthon: 15 13 2 — 33:11 28 Idegenben: 15 19 5 11:16 11 • A jó hazai szereplés mellett az idegenbeli összeredmény — — hát bizony nem a legjobb ... Mindkét bontásban a vizsgált eredmények ugyanarra vezettek: 3. Vecsés 30 14 11 5 44:27 39 Üjonc mércével mérve kitűnő — a csapat reális képességeit tekintve nem kielégítő. Többet vártunk! A csapat 44 gólját a következők szerezték: 12: Kalász, 11: Krausz, 9: Nógrádi, 3: Mercz, Vándori, 2: Makovecz, 1: Kalmár, Varga, Molnár M., Molnár Cy. A szakvezetők — akárcsak tavaly — most is 19 labdarúgót szerepeltettek. Ök tizenkilencen érték el a dicséretre méltó 3. helyezést a bajnoki szezonban. Kiemelkedően az egész év folyamán csak kevesen játszottak. Vezéregyénisége ezúttal az együttesnek a 17 éves Varga Miklós volt, aki minden tekintetben felülmúlta társait — a játéktudástól egészen a lelkesedésig, öt Kalász követheti a rangsorban, A csatársorban és — szükség- megoldásként — a védelemben is megállta a helyét. Mindegyiknek voltak jó és kevésbé jó napjai. Mindegyikre leginkább a „váltakozó teljesítményt nyújtott’' és a „bajnokság végére visz- szaesett” jelző illik. És végezetül még egy adat: a 15 hazai mérkőzést közel 25 ezer néző láthatta. Ez egészen jó, 1500-as átlagot jelent. Idegenben is mindig lehetett szép számmal találni a közönség soraiban ve- csésieket, akár az Egressy úton, akár Zagyvapálfalván volt a találkozó. Ezek hát az adatok. A következő cikkekben azt boncolgatjuk, mi rejlik a számok mögött. Szalontai János (Folytatjuk) Űri körkép IGAZSÁGOS DÖNTÉST Üllői petíció sportügyben Készülnek a köntösök üriban Kíváncsian tekintek ki az autóbusz párásodó ablakán. Kopár táj, dermedien lapuló dombok. Üriba érkeztünk. Újonnan épült házsor köszönt ránk. Az autóbuszról leszállva, szemügyre vesszük az utcákat: tiszták, rendezettek, járdalapok majd’ mindenütt. A községi tanácsnál az elnököt, Bre- csők Illést kerestük fel elsőnek. Beszélgetés közben előkerül egy vaskos iratcsomó: a község hagyományait, népszokásait, legendáit gyűjtötték benne össze. Tervezik, hogy jövőre egy kiállításon mutatják be mindazokat a tárgyi emlékeket, melyék a régészeti gyűjtőmunka során Üriban előkerültek. Borbás Pál, az általános iskola tanára nagyon sok értékes leletet mentett meg az elkallódástól. Sajnos, nem kaptak még segítséget nagyobb feltárási munkák végzésére. Pedig az úri határ — mint mondják — nagyon sok régészeti leletet rejt még magában. A beszélgetés folyamán a község jelenlegi gondjairól, problémáiról is szó esik. Nemrég tartottak tanácsülést, ahol felvetődött az ötlet: törpe vízmüvet kellene létesíteni. Jelenleg már folynak a fe'mé- rések, azt vizsgálják, gazdaságilag kifizetődik-e. Az az új lakótelep, amelyet a községbe érkezésünkkor láttunk, jelentősen emeli a község lélekszámút. Ezért vannak gondban az úriak. 23 férőhelyes óvodájuk máris kicsinek bizonyul. Megemlítettem a tanácselnöknek, hogy nagyon tetszettek a szépen gondozott utcák. Az elnök elmondotta, hogy a lakosság együttes összefogásával 630 folyóméter járdalapot raktak le. Megemlítette Hajas István, Szabó János 1 és Oláh István tanácstagok nevét. akik a társadalmi munkát szervezték, és ők is sok at segítettek az építés során. Van azonban egy gondjuk, amit minden egyes tanácsülésen felvetnek a tanácstagok: nem tudják leszoktatni a lakosságot arról, hogy állataikat az utcára ne engedjék ki. Hiába tehát a szépen rendbentartott utak, időnként bizony elszomorító látvány, amint az állatok tönkreteszik, bepiszkítják azoknak a portáknak az elejét is, melynek lakói szeretnék, ha tiszta maradna utcájuk. Ezután rövid körsétára indultunk a községben. Űri egyetlen „ipari üzemébe”, a Vecsési Háziipari Szövetkezet helyi részlegének irodájába értünk. Tulajdonképpen ez i egy magánlakás, hiszen a kihelyezett üzemek önálló helyiséggel nem rendelkeznek. A kis helyiségben színes mintájú női hálóköntösök sorakoznak a polcokon, de foglalkoznak más fehérnemű készítésével is. Bohos Antalné részlegvezető elmondotta, hogy többnyire családos anyák dolgoznak rendszeresen náluk. A fizetés 1300 forint, ami nem olyan sok, de mégis megoldotta az asszonyok helyi foglalkoztatásának állandóan napirenden levő gondját. Szöveg: B. L. Kép: P. I. A sportpályákon lassan elcsendesedik az élet, így van ez Üllőn is. De nem így van ez a becsületes, sportszerető közvélemény fórumán, itt nincs „pihenő”, az emberek beszélnek, vitatkoznak, terveznek a jövő évi bajnokságról, dicsérnek, javasolnak, a jobb és eredményesebb sportélet kialakításáról vitatkoznak. Ezt teszik az üllői sportbará- tok is. akik nagyon szeretik a labdarúgócsapatukat. Községünkben a sport is társadalmi ügy lett, ma a politikai és a társadalmi szervek vezetői törődnek a sportmozgalommal, felelősséget éreznek érte. Példa erre az, hogy 1967. augusztus 25-én új sportkombinátot adtak át, mely közel egymillió forintos költséggel épült. Ezen túlmenően is minden erkölcsi segítséget megadnak a sportolóknak. A JTST is pozitívan értékeli községünk sport- mozgalmát, több esetben részesítette dicséretben a sport elnökségét jó munkájukért. Ezt a jó úton haladó fejlődést megzavarta az az „igaztalan" döntés, amelyet az illetékes sporthatóságunk hozott azáltal, hogy az egyik megyebajnoki mérkőzés eredményét mindkét csapat részére törölte. Ezzel a döntésével lényegében olyan helyzetet teremtett, hogy az üllői labdarúgók a jövő bajnoki küzdelmekben egy osztállyal alacsonyabb szintű bajnokságban szerepelhetnek. Miért igazságtalan a döntés? Mert túlzottan aránytalan a súlyosságát tekintve a történt eseménnyel szemben. Azért, mert egy néző játék közben beszalad a pályára, és a rendezőség ezt a „lelkes” szurkolót kitessékeli a pályáról. Ez időtartamát tekintve 50—60 másodpercet vett igénybe. Ennek a nézőnek a nevét, pontos címét az egyesület vezetősége a megyei sport szét vek részére megadta. Ezen eseményen kívül a pálya területén senki nem veszekedett, a játékvezetőkre senki rá sem nézett, sőt a közönség azért volt felháborodva, meglepődve, hogy miért nem folytatódik tovább a játék. Ez történt a pályán, ez volt a mérkőzés félbeszakadásának összes erkölcsi és tárgyi alapja. Ezért vitatott ma is a közvéleményben ez a döntés, olyannyira vitatott, hogy a decemberi tanácsülésen is foglalkoztak vele, a lakosság kérésére, és kérték a segítséget ahhoz, hogy igazságos, reális döntést hozzanak felsőbb sporthatóságaink. Több kérdés válasz nélkül Hiányolja a közvélemény a kivizsgálói alaposságot, hiszen csak a játékvezetői jelentés volt a „fő alap”. Az egyesület elnöksége által írásban beadott fellebbezésekben volt több kérdés, amire az illetékes vezető sportszerveink a mai napig sem válaszoltak. A JTST elnökségét miért nem vonták be a vizsgálatba, mint a sportegyesület közvetlen gazdáját? Mondják meg, hogy ha hibás az egyesület, akkor miben és milyen mértékben? Azért is, hogy okulhassanak a jövőre nézve. A játékvezető miért nem tett kísérletet a mérkőzés be- i fejezésére? (Hol volt az öt perc várakozás?) Miért nem kérték számon a fegyelmetlenül viselkedő nézőtől cselekedetét: (úgy, mint Salgótarjánban tették). V ált ózó dön lések Nagy problémát okozott a közvéleményben az is, hogy a döntést hozó szerveink több- 1 szőr megváltoztatták a büntetési fokozatokat. 1. Pályán elért eredménynyel és szövetségi ellenőr fizetésére kötelezték mindkét egyesületet, és a rendezőgárda megerősítésére. Tehát a, bírói jelentés a döntés meghozatalára adott erkölcsi és tárgyi alapot. (Ezt Maglód megfellebbezte.) 2. Mindkét egyesület vezetősége hibás, azért a mérkőzés eredményét megsemmisítik, és mindkét egyesülettől 2—2 büntetőpontot levontak. (Ezt mindkét egyesület megfellebbezte.) 3. A mérkőzésből mindkét csapatot vesztesként hozták ki, és a 2—2 büntetőpontot mindkét egyesületnek visszaadták. (Üllő megfellebezte.) 4. A PTST elnöksége a panaszt elutasította. EzeK uián jogos annak a kérdésnek a feltétele, hogy a második, harmadik és a negyedik döntést miért erkölcsi és tárgyi alapokra építették. A döntések változtatták a büntetéseket, ebből adódóan van olyan érzése az embernek, hogy a fegyelmi bizottság annyira „rosszul minősítette” volna a történt eseményeket, hogy az utána következő fokozatom teljesen megváltoztatták minősítésüket. A fent elmondottak alapján jogosnak tartom az üllői sport- szerető közönség elmarasztaló véleményét megyei sporthatóságunk döntésével szemben, a megalapozottságot és a realitását illetően. Nagyon szeretném, ha az illetékesek az általam leírtakban nem az elfogult, szubjektív nézőt látnák, hanem azt a sportot szerető embert, aki maga is félti a sport erkölcsi tekintélyét. Mert azokon a véleményeken, amelyek „alulról” hangzanak el, érdemes a vezetőknek elgondolkodni. Nagyon szeretnénk, ha megyei sportszervezetünk fölvenné a kapcsolatot a járási szervezettel, és most már alaposan megvizsgálnák az üllői sportpályán történt eseményeket, és utána igazságos döntést hoznának. Ji|I>ász János
