Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-30 / 305. szám
% tanulnak, hogy látogatóba mennek A járási MHSZ és a járási tanács művelődési osztálya már elkészítette a tervet, hogy a honvédelmi nevelést változatossá, a tanulók számára még vonzóbbá tegye. A tanév második felében az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályos tanulói laktanyalátogatáson vesznek részt. Az iskolák osztályfőnöki munkaközösségeinek vezetői is tájékoztatást kapnak a honvédelmi nevelés feladatairól, amit a gyerekek szakmai nevelésében felhasználhatnak. Vizsgálnak és fúrnak Cegléd vízellátásának fejlesztésére igen nagy gondot fordítanak a jövő évben. A beruházási program, már elkészült és jóváhagyása folyamatban van. Erire a város- központ elöregedett hálózatának felújítása, az új kórház és az új lakótelepek jobb vízellátása érdekében kellett sürgősen javaslatokat tenni. A vízhozam vizsgálatát hamarosan befejezik: az újonnan fúrt kutak adatait év végére összesítik, elkészítik a teljes felmérést, amelynek alapján jövőre folytatják a munkákat. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 305. SZÄM 1968. DECEMBER 30., HÉTFŐ ,NAGYKORUSITOTT" GYEREKEK Felújítják a Földváryf leszállítják az óvodai korhatárt Ilyenkor év vége felé az iskolagondnokság is mérleget készít. Városunk iskoláit, óvodáit ebben az évben — több milliós költséggel — újították fel. Hogy csak egy párat említsünk: a beruházási összegből a Táncsics iskola 880 ezer, a Mészáros iskola 80 ezer, a II.,'V. és a VIII. kerületi óvoda közel fél millió forintot kapott tatarozásra, új berendezések vásárlására, politechnikai műhelyek felszerelésére. A jövő évre 400 ezer forint ÖKÖLVÍVÁS Győzelem az év utolsó mérkőzésén Ceglédi VSK—Nagykőrösi Kinizsi 17:5. 200 néző. Vezette: Maj- láth. Pontozó: Szolnoki. Remek mérkőzésen a ceglédi fiatalok biztosan győzték le a mindig nagy ellenfél, Nagykőrösi Kinizsi csapatát. A ceglédi együttesből szinte senkit nem lehet kiemelni, mindenki szíwel-lélek- kel, tudása legjavát nyújtva öklözött, Győzfmek: Báró, Hörömpő, Csizmám, ..Gór, Csurgat, Pá- kozdi, Fekete I, Fekete II. Döntetlen: Vesztesek: Szabó 1" Hare. Ökölvívóink a tehetséges, fiatal edző, Dávid Ferenc irányításával 1968-ban igen sokat fejlődtek. — Az edző három versenyző kivételével az egész együttest átszervezte, és zömében fiatal, szinte ismeretlen versenyzőket vonultatott fel. Az eredmény minden tekintetben őt igazolta, mert a fiaital, szinte ismeretlen, de nagyon tehetséges öklözök minden mérkőzésen megmutatták, hogy Dávid edző nem méltatlanokra előlegezte bizalmát. Reméljiiik, hogy az 1969-es évben ~öikölvívétit3vmár bajnoki találkozókon is bizonyítani fogják tehetségüket és rátermettségüket, (beck) áll az iskolagondonokság rendelkezésére. Ennek fel- használásáról adott tájékoztatást Vágvölgyi László, az iskolagondnokság vezetője. — Iskoláink, óvodáink jövő évi felújítására körülbelül 1 millió forint kellett volna, sajnos, ennek csak a felét kaptuk meg. A tervezett összegből a Föld- váry Károly iskolát szerettük volna felújítani, itt ugyanis kéményátépítésre, cserépkályha beállítására, az udvari és utcai épületrész tatarozására, nyílászáró szerkezetek javítására lett volna nagy szükség. A kapott összegnek így csak egy részét költhetjük erre az iskolára, reméljük, hogy 1970-re már ez az iskola Is felsorakozik a korszerű iskolák közé. — Jövő évi terveink között szerepel a Várkonyi iskola politechnikai műhelyének berendezése. Itt — saját erőből — a kislányok számára konyhát és egy mintatermet szeretnénk felállítani, ahol a város általános iskoláinak politecnikai műhelyében készült legszebb darabokat állítanánk ki. — 1969 végén lép hatályba az a rendelkezés, hogy az óvodáknak már két és fél éves kortál kell átvenni a gyerekeket a bölcsődéktől, az eddigi négyéves kor helyett. Tehát bővítenünk kell az óvodai férőhelyek számát, és igazodni kell a még bölcsődés korban levő gyermekek neveléséhez, ellátásához. Ennek végrehajtásához megvannak a Szükséges feltételek és reméljük, hogy minden igényt kielégítően fogadhatjuk a „nagykorúsított” gyermekeket. (csat—) Panaszok és panaszosok A mindennapok örömei mellett a panaszokat is számon A kell tartani. Azok, akik névtelen levelekben próbálnak „tájékoztatni” hivatalokat vagy szerkesztőségeket, természetesen nem nyernek meghallgatást. így előfordulhat, hogy valóban orvoslást nyerhető ügyben sem történhet intézkedés. A bejelentések másik formája, amikor a különböző szakigazgatási szervekhez fordulnak a panaszosok. Ezekben az esetekben meghallgatást találnak, ha kell, jegyzőkönyvet vesznek fel az elmondottakról, s egyben választ is adnak: jogos-e a panasz, és milyen formában lehet segítséget nyújtani. Vannak notórius panaszkodók, követelőzők, akik vélt igazuk tudatában nem is bújnak mindig a névtelenség leple mögé. Ezek bizony sok gondot okoznak a hivataloknak. sok időt elrabolnak a munkaidőből, és erősen próbára teszik a hivatalnokok türelmét. A városi tanácsnál évenként a közérdekű bejelentések száma a százat is meghaladja. A lakosság elsősorban a tanácstagi beszámolókon áll elő panaszával, gondjaival. Járdaépítésre ebben az évben nem volt fedezet, így a panaszok e részének rendezése áthúzódik a jövő évre. A Pesti út környékén lakók helyzetén sikerült változtatni, igaz, ebben az általuk végzett társadalmi munkának is nagy szerepe volt. így végezték el a Pesti út, Fecske és Ilona utca vízhálózat-építési munkáját. Hasonló pótlásra került sor a Székely utca egy szakaszán, továbbá a Széchenyi úton a Dohány utcától a Szolnoki útig terjedő szakaszon. A Czárák dűlő lakosainak is régi kérése teljesült az iskola villamosításával és a külterületi távbeszélő állomások felállításával. (t.) Szirtes forgatag Aradszky László új nagylemeze a hanglemezboltokba került. A felvételeken 12 új táncszám szerepel, köztük a Nathalie egy új változata, Színes forgatag (Natasa) címmel. Az Express-zenekart Bágya András vezényli. Év végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Házban 31-én 8 órától hajnal 3 óráig táncest. Pályázatot írt négy nemzedékről A paraszti élet képekben és írásban Néhány évvel ezelőtt — bármikor toppantam be a múzeumba — mindig találkoztam vele. Láttam, hétköznap, amint kék köpenyben takarított, vasárnaponként tiszta, frissen vasalt köpenyben fogadta a látogatókat. Aztán egyszer csak eltűnt. Mondták, nyugdíjba ment. A napokban beállított hozzám. Leült a kis szerkesztőségi szobában, táskájából iratokat szedett elő, és féltő kézzel elrendezgette az asztalomon. Mindketten hallgattunk. Várakozásteljesen nézett rám, amíg a papírokat olvastam. Özvegy Danka Balázsné második díjat nyert a Pest megyei néprajzi és helytörténeti gyűjtőpályázaton Emlékezések című pályamunkájával. — Ezt adta tudtul a levél, amelyet a megye múzeumainak igazgatójától kapott nemrég. Danka Balázsné, a múzeumból közismertebb nevén Marika néni, harmadszor pályázott. Első alkalommal még csupán a hatodik helyezést érte el. A következő alkalommal már negyedik lett. most pedig aranyos második díj boldog birtokosa. „Az országos döntőbe díjkiegészítésre javaslom.” Ezekkel a szavakkal zárta levelét a megyei főigazgató. — A jutalmul kapott hétszáz forintnál sokkal jobban esett, hogy második lettem. Jól ismerem az egykori paraszti életet. Valamikor, gyerekkoromban, a Homok puszta melletti Csurgai dűlőben, tanyán nevelkedtem. Az édesapám meghalt az első háborúban, utána édesanyám tizenhat évig élt egy kenyéren a nagya.pá- mékkal. Innen ismerem a mezei munkákat meg mindent, ami a tanyai élettel jár. — Ezt a pályázatot négy nemzedékről írtam. Azt is belevettem, amit a nagyapámék- tól hallottam, meg az édesanyám mellett láttam. Magam is sokat tapasztaltam, és az unokáim mai sorából is jól ismerem a megváltozott gazdálkodást. A Lenin Tsz-ben van a lányom, a vöm meg az unokák is ott dolgoznak. Az Emlékezések 89 oldalas írás, 15 saját kezű rajzzal kiegészítve. A gyermekjátékokról, a házivászon készítéséről, a teherhordásról, a ház berendezéseiről, a gabonatárolás módjairól, a népi gyógyászatról, a halál jeleinek megállapításáról, régi ceglédi nótákról szól — a többi között — ez a dolgozat. Különösen értékes a gyermekjátékok pontos leírása és illusztrálása. Figyelemre méltó az alföldi kenderfeldolgozásról írt rész és a’tanyai enteriőr. Jó adatokkal egészíti ki az eddig feltártakat a népi gyógyászat terén. A régi nóták közöt néhány értékes népdal is akad. — Megírtam én már az egész paraszti életet. Tavaly az ételekről is írtam meg a gyerekágyas asszonyról, a szüretről. a határhasználatról. Megmagyaráztam, mit jelent az, hogy mezsgye meg dűlő, milyen mezei virágok nőttek ott. — Tudja, szeretek rajzolni. Olyan kukoricagórét, répavermet sikerítettem a pályázat mellé, hogy különbet sem lehet. Látott maga diabólót? Azt is lerajzoltam. — Amit meglátok, le tudom másolni, akár gondolatból is. A múzeumban, ahol tíz évig dolgoztam, sok minden rámragadt. Szoktam festeni is. Igaz, ez nem olyan tökéletes, mint aki tanulta, de magamnak festem. — Amikor a múzeum átalakítása folyt, megkért az igazgató úr, jöjjek be és én fessem ki az irodát úgy, ahogy valamikor parasztosan csináltuk. Mondtam neki, hogy az nem lesz ám olyan, mintha a piktor csinálná, mert ugye ruhadarabot vagy spongyát kell a festékbe mártogatni, és azt nyomkodni a falra. A beszélgetés során elmondja, hogy a hatvannegyedikben jár. Őszinte csodálkozással szalad ki a számon: — Igazán nem látszik annyinak! Mértékletesen éltem, mint Kossuth Lajos. — Perdül máris a talpraesett válasz. Most lepkéket csinál rossz nylonharisnyából, olyanokat, amilyeneket függönyre lehet varrni. Ebből jön egy kis nyugdíjpótló mellékes. — Ez is népi furfanggal készül. Egy kicsit lehet hogy giccses, de talán nem nagyon. — Teszi hozzá a szakszerű bírálatot. özvegy Danka Balázsné öt esztendeje nyugdíjas. Szívesen emlékezik a paraszti sorsra, szereti a tanyát, a szántó-vétő embereket ma is. Annyira szereti, hogy féltő gonddal örökíti meg mindazt, ami számunkra és az utókornak már nemzeti kultúrkincs. Tervezget. Arról beszél, miről írja a következő pályamunkát. Kérdőívek szerint és magnetofonnal gyűjti a tanyaiak emlékeit. Tamasi Tamás A Dózsa Művelődési Házban 30-án táncest, 31-én 8 órától reggel 5 óráig szilveszteri bál lesz. Játszik a Klub-együttes. MOZIMŰSOR Szabadság: 31-én: Egri csillagok I—II. rész (magyar). Kossuth: 31-én: Találkoztam boldog cigányokkal is (jugoszláv). Jászkarajenő: 31-én: Küldd az embert fél kettőre (jugoszláv). Ceglédbercel: 31-én: Két jegy a délutáni előadásra (szovjet). Abony: 31-én: Tíz kicsi indián (angol). Törtei: 31-én: A tökéletes úriember (francia—olasz). Uj évet köszöntő üdvözlő lapokat írogat a barátnőm. Nála is tizenkettő megy egy tucatra: sok az ismerős, sok- , nak illik hát írni. Mivel szereti a változatosságot, sokat kell keresnie, kutatnia, hogy valakinek épp olyat ne küldjön, mint tavaly, vagy mint amilyet az küldött neki. Kíváncsian nézem a lapokat. — Hát ez meg mi?! Képeslap Kormos kéményseprő, pezsgős pohár, éjfélt jelző óra és vigyori hóember helyett ezeken tapsifülesek lapulnak a kosárban, fenyőág helyett barka díszük rajtuk. — Te, nem keverted össze az ünnepeket?! Hisz ez valamennyi húsvéti képeslap! Zöldfülűnek járó pillantással mér végig. — Nincs fantáziád. Hát nem meglepőbb egy ilyen képeslap télvíz idején? A másét elfelejtik, de erre emlékezni fognak. De nemcsak ez az ok:. már nem kaptam újévit, húsvéti pedig még volt „raktáron”. Nem akartam jövőre is leltárba venni. Télen úgyis vadnyúl- szezon van ... (-es) Szúrd le! Böszörményiek ribilliója az állomáson GARÁZDA VOLT A KÉT NAGY A Ceglédi Járásbíróság büntető tanácsa ifjú Nagy Béla 20 éves, idős Nagy Béla 48 éves, Balogh László 20 éves és Balogh József 37 éves hajdú- böszörményi lakos kubikosok, illetve segédmunkások ügyében ítélkezett. A vád: hivatalos személy elleni erőszak. Ifjú és idős Nagy Bélát még garázdaság is terheli. Márciusban, mint a Közlekedési Építő Vállalat szolnoki építésvezetőségének dolgozói, Cegléden, a város csatornázásánál dolgoztak. Március 15-én, miután fizetésüket felvették, együtt indultak haza, Hajdúböszörménybe. Vonatvá- rás közben a ceglédi MÁV-ál- lomás peronján levő söntésFrto: Tóth István •‘beli tál óztak. ' Rajtuk kívül többén" Voltak' ott. Ifjú Nagy Béla arra lett figyelmes, hogy a jelenlevő, általa is ismert asszonyhoz odament egy férfi, annak kendőjét megrántotta, és tegeződve megszólította. A fiú a nőt ezért kérdőre vonta, majd pofon ütötte. A nő a pofont visszaadta, de mikor látta, hogy a fiatalember társasággal van, jobbnak látta „meglépni”. — Elfutott, de ifjú Nagy Béla utána ment. Apja, idős Nagy Béla csak bíztatta: szúrd le! A jelenetnek szem- és fül- tanúja volt civilbe öltözve egy rendőrhadnagy és egy rendőr- alhadnagy. Nyomban felszólították a két Nagy Bélát, hogy igazolják magukat. A két ember megtagadta az igazolást, ezért be akarták kísérni őket az áüomás rendőrszobájára. A másik két hajdúböszörményi odament a rendőrökhöz és kérték, hogy engedjék el a két Nagy Bélát. — Rövidesen csoportosulás keletkezett. A tömegben számosán voltak a hajdúböszörményiek. Mind szorosabbra fonták a gyűrűt a rendőrök és Nagyék körül. A rendőrök felszólították a jelenlevőket: legyenek segítségükre. Ez meg is történt, és a két vádlottat sikerült beterelni egy elkerített udvarrészbe. A rövidesen megjelenő rendőri segítséggel nemcsak a két Nagyot, hanem Balogh Lászlót és Balogh Józsefet is bekísérték a rendőrkapitányságra. A vádlottak bűnösségüket lényegében elismerték. A bíróság a következő ítéletet hozta: ifjú Nagy Bélát, egy év és két hónap szabadságvesztésre, idős Nagy Bélát nyolchónapi szabadságvesztésre, Balogh Lászlót szintén nyolchónapi, Balogh Józsefet hathónapi szabadságvesztésre ítélte. A két Nagy Bélát ezenkívül három évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta. Kimondotta, hogy a vádlottaknak büntetésüket szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen kell letölteniük. PORTRÉ
