Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-07 / 287. szám
HOHOB»VIDÉKI X. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM 1968. DECEMBER 7., SZOMBAT Több hallgató, eredményes szervezés Két és fél ezren vesznek részt a politikai oktatásban TANÁCSÜLÉSEK Tanácsülést tartanak ma kilenc órakor Mendén és Üllőn. Mindkét községben jelentést tesznek a községi tanács és szervei 1968. évi tevékenységéről és megtárgyalják az 1969. évi munka tervet. Üllőn tájékoztatják még a részvevőket a téli áruellátás helyzetéről, különös tekintettel a tüzelőellátásra. Mezőgazdasági értelmiségiek ki ub j a A Monori Állami Gazdaság újonnan épült kultúrtermében a mezőgazdasági értelmiségiek klubját akarják megalakítani. A részvevők előadássorozatokon, tapasztalatcseréken vennének részt. Dicséretes kezdeményezés a szakmai képzettség továbbfejlesztésére, j A tsz-szövetség kezdeményezésére Monoron kezdődtek meg a tárgyalások egy közös húsfeldolgozó vállalkozás létesítéséről. A vállalkozók évente ötezer sertést dolgozAz 1968/69-es pártoktatási év előkészítése már az előző oktatási év munkájának értékelésekor megkezdődött. Az nának fel, s így megoldódna Monoron és környékén a hússal és töltelékáruval való ellátás. A kezdeményezéshez már nyolc tsz csatlakozott. I egyes pártszervezetek a propagandisták bevonásával végezték el az értékelést. Az új pártoktatási év tematikájának megismerése után a propagandisták javaslata alapján, valamint kádertervük figyelembevételével elkészítették a párttagok következő évi oktatásának tervjavaslatát. A végleges oktatási tervet a pártvezetőségek javaslata alapján — de lehetőséget biztosítva a hallgatóknak az oktatási forma megválasztására — állították össze. Tapasztalatunk az, hogy a párttagság zöme szívesen vesz részt a pártoktatásban, de sajnos, akadnak olyan párttagok is — számuk egyre kevesebb — akiket csak hosz- szas meggyőzés után sikerült a politikai továbbképzésbe bekapcsolni. Alapszervezeteink az idősebb, beteges párttagok részére három-öt előadásból álló sorozatot indítottak, hogy ők is tájékozódva legyenek az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Ebben a pártoktatási évben a hallgatók száma emelkedett. Legnagyobb érdeklődés a Szocializmus építésének kérdései és a Gazdaságpolitika, mező- gazdasági tagozat, című tanfolyamok iránt mutatkozott. Nőtt az érdeklődés a marxizmus—leninizmus esti középfokú iskola iránt is. Tavaly 62 hallgatója volt, az idén már 172 hallgatóval indult. Kihelyezett egyetemi tagozatunkon a három csoportban 63-an tanulnak, jelenleg egykét elvtárs kivételével túl vannak az első negyedévi beszámolón. A hallgatók zöme mind a középiskolában, mind az egyetemen folyamatosén készül a beszámolókra, ezt bizonyítja az egyes foglalkozásokon való aktivitásuk. A közel két és fél ezer hallgató oktatását 128 propagandista végzi. Csak az elismerés hangján szólhatunk munkájukról, évek óta időt, fáradságot nem kímélve végzik ezt a nehéz, felelősségteljes munkát. Hogy eredményeket érjenek el, nagy szükségük van a pártvezetőségek támogatására. Az alapszervezeteknek folyamatosan biztosítaniuk kell a hallgatok megjelenését, vezetőségi és taggyűléseken folyamatosan értékelik a párttagság oktatásban való részvételét, aktivitását. A pártvezetőségeknek nagyon fontos feladata a tapasztalatok folyamatos összegyűjtése, feljegyzése. A reális, alapos év végi értékelésnek ez fontos feltétele. Az eddig megtartott három foglalkozás már lehetőséget nyújt az értékelésre, elemzésre. Ezt most végzik pártvezetőségeink, és a meglevő hiányosságok kijavítása érdekében intézkednek is. Nehéz körülmények között folytak az idei pártoktatási év beiskolázásai, hiszen a szervezéskor az alapszervezetek a vezetőségválasztásokkal voltak elfoglalva. Ennek ellenére-, igen jó eredményekről számolhattunk be. Király János Pilisen kisiklott a tehervonat Tegnap reggel fél hétkor Pilisen kisiklott egy Cegléd felé közlekedő tehervonat. Hosszabb útszakaszon kidöntötte a magasfeszültségű villanyoszlopokat. Haláleset nem történt. TEJBOLT PILISEN A pilisiek régi kívánságát teljesítették az Üj Élet Tsz vezetői: megnyitották a korszerűen berendezett új tej- és tejtermékboltjukat. Az üzlet szép és tiszta, a kiszolgálók előzékenyek, gyorsak. Foto: Nánai István Nyugati pályaudvar MONORON: Közös húsfeldolgozó vállalkozás A NEONOK FÉNYÉT tükrösre kopott sínpárszövevény veri vissza. Az éjszaka fekete. Hideg és rideg. Ködös. Éjfélkor ment el az utolsó személy, a következő csak négy óra tájt induL Éjszakázástól gyulladt szemű portás ül a váróterem bejáratánál. Tekintete a semmibe réved. Hangja monoton: — Csak menetjeggyel... Mutassuk fel a jegyeket... A jegyeket mutassuk... A teremben füst, tompa zsivaj és meleg. És persze tömeg. Minden hely foglalt. ’Három sorban asztalok. Mellettük szék, birtoklója asztallapra dőlve szendereg. A többi széket körbe, a fal mellé húzták és rajtuk falnak fordulva, lovaglóülésben alszik, aki teheti. Magas termet. Bőrkabát. Az arc józanodó, de még bamba az estéli részegségtől. Vállára vetve elemes géppisztoly. A pultra támaszkodik. — Mustárral — mondja. A főtt kolbásszal tunkol és harapna nagyot, jóízűt, de csattan a felszolgáló: — Az asztalnál tessék fogyasztani. HOSSZÉ PAD egyik végében anya gyermekével. Koros a néne és szemlátomást fáradt is már, de nem alszik. Fiára ügyel. Csintalan a gyerek. A mellettük horkoló Krisztus- szakállas fiatalember férfidíszét rángatná: A játékpisztolyos komótosan eszik. Szeme üveges. Olykor a kenyeret mártja a mustárba s kolbászt harap hozzá: egy helyre kerül. Fiatal nő megy el mellette. Leteszi a falnivalót, emeli a géppisztolyt, az asszonyra fogja. Berregés. Mindenki felkapja a fejét, a nő ijedten ugrik. A pillanatnyi ellenséges csendet újra a monoton zsivaj váltja fel. A mama amott rácsap csintalan fia kezére. — Hagyd már békén. — Csak azt nézem ... höhöhö ... Álszakáll vagy nem álszakáll. Idős néni, lehet jó hetvenes. A fia alig több negyvennél. Egyik sem alszik. Berreg a géppisztoly. A visszatérő nő megvetően néz: — Hülye — mondja. A bőrkabátos sértődötten mered maga elé. SÁNTA FIATALEMBER botját a megürült székre rakja. Mankót nem lopnak, de az ülőhelynek nagy a keletje. Nehézkesen billeg a presszógéphez, feketét kér, kandi szeme a géppisztolyon. A bőrkabátos észreveszi az érdeklődést, nyújtja a játékot: — Fiamnak vettem, ni, hogy berreg... A portás beszól: — Ne zajongjunk, kérem ... Sunyi vénember csapott le a székre. Asztalhoz támasztja a botot, a sánta már fogná a fegyvert, de most gyorsan visszabilleg: — Na. de kérem! — Kérem, kérem — emelkedik az öreg. Csapzott lány üget be. Az egyik pádon nyomban helyet szorít neki két nyúzott arcú fiú. A lány közéjük fészkelő- dik, fáradtan vihorászgat. Pusmognak a plakát alatt, amelynek sokatmondó feliráta így hangzik: Egyet fizet, kettőt kap. Velük szemben, az asztalnál, öi'eg, irigy férfi. A csellengő bőrkabátosnak mondja: — Nézze, hogy nyúlkáL — A fekete kabátos? — A bamba arc jóindulatú és békés. — Hát ne nézze őket. — Ne nézzem, az anyjuk istenit — dohog az öreg. — Lelövöm őket. jó? Rájuk fogja a géppisztolyt, s kaszálva berregtek — Menjen a fenébe, maga bolond — dühöng a lány. A két fiú zavartan vigyorog. Az irigy öreg, aki eddig álmosan bóbiskolt, most frissen, csörgő irigységgel bámul. A KRISZTUS-SZAKÁLLAS felriad. Gyanakvóan néz körbe. A bőrkabátos megáll előtte és ámultán nézi a gazdag szőrzetet. — Maga piszkál? — mered rá a szakállas. Az megdöbbenten bámul vissza: — Mindenkinek velem van baja? A kappanszerűen pocakos, irigy öreg elindul a három fiatal irányába. Keményen, masírozva léndel, A szakállas fenyegetően áll fel. most látni csak, milyen hatalmas. A terem két pontján, mint két fókuszban, mindjárt lobban a láng. A botrány már a levegőben lóg. Csapódik a váróterem csarnok felőli ajtaja: — Vác felé a külső D vágányon beszállás!- Rekedt a hang, de kellemesnek , hat. Felbolydulnak és meglódulnak az emberek. Az arcokat józanító, friss levegő csapja meg. Pirkad Szántó István Tanácstag beszámolója Jakab Sándor járási tanácstag ma délelőtt 11 órakor tanácstagi beszámolót tart a mendei művelődési otthonban. Mikulás-bál A .monori művelődési otthon ma este nyolc órától nagyszabású Mikulás-bált rendez, melyre szeretettel várja a szórakozni vágyókat. A zenét az Ezüstcsillag zenekar szolgáltatja. Táncdalest December 7-én este táncdalestet rendez Tápiósülyben a fogyasztási szövetkezet. Fellép Kovács Ferenc táncdal- énekes. Utána vadasvacsora lesz az 1-es számú kisvendéglőben. Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Balogh Sándor, Monoron: dr. Bató László, ' Vecsésen: dr. Tury István tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszer- tár monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai. M AI Ml SOR Mozik Gomba: Viva Maria. Gyömrő: Elsietett házasság. Maglód: Csapda. Mende: Háború és béke II— III. Monor: Regényes élet. Nyáregyháza: Lány három tevével. Péteri: Egymiliiárd a biliárdasztalban. Tápiósáp: Keserű méz. Űri: Heroin. Üllő: Gyilkos a túlvilágról. Vecsés: A Szaturnusz nem válaszol I—IL Érettségid ? Éva születésnapját ünnepeltük. A szűkebb baráti körön kívül egykori osztálytársak, jó ismerősök ülték körül az asztalt. S ahogy az ilyenkor lenni szokott fiatalok körében, rövidesen heves vita alakult egy-egy kérdésről. — Na, idefigyeljetek! Én jó rendűén értem egy éve, de ha most kellene vizsgáznom, minden tantárgyból megbuknék! — ezt Kati jelentette ki. — Nyilván szerencséd volt, könnyű kérdéseket húztál, vagy olyanokat, amik éppen feküdtek... — ugratta őt Pista. — Tévedsz, alaposan készültem az érettségire, s az átlagom elsőtől kezdve jó volt. Ennek ellenére szinte semmi nem maradt meg bennem. A munkahelyemen alapvető hibákat követek el, egyszer valaki meg is jegyezte: biztos pénzért vettem a bizonyítványomat ... Példának felhozták az elődömet, aki nyolc általánossal volt adminisztrátor, és kevesebb hibát követett el, mint én. — Hát persze, mert nemcsak bizonyítvány kérdése az ilyesmi — folytatta Jancsi. — Gyakorlat, élettapasztalat, no és ugye, általános műveltség, aminek ti a gimnáziumban az alapjait megszereztétek, és most azt hiszitek, ez elég is. Jól tudjátok, én nem érettségiztem, esztergályos vagyok. Szóval „nyolc általános”, mert hát azt nem mondja az ember, ha megkérdezik: érettségid van-e?, hogy „szakmunlcás bizonyítványos” __A köztudatb an ez ma még egyenlő a nyolc általánossal. — Jancsinak igaza van — vette át a szót Ica —, van egy munkatársnőm, ő mesélte, táncolni volt nemrég, felkérte egy srác, tetszett is neki amúgy külsőre, meg a szövege is, de aztán, hogy .megkérdezte, van-e a srácnak érettségije, s kiderült, hogy nincs, már nem ment el vele táncolni többet. Mert hát ugye, ő, az érettségizett, a nyolc általánost végzettel?!... — Azért ne kongassatok vészharangokat — szóltam közbe én is. — Azok a lányok, akik ilyen kérdéseket tesznek fel egy fiúnak, akár tánc közben, akár másutt, olyasmiből vizsgáztak elégtelenre, amit egy iskolában sem tanítanak: intelligenciából. Amiatt pedig ne búsulj, Kati, hogy sokat felejtettél, így van ezzel mindenki. Nem is felejtésről van itt szó valójában, hanem az alapok — amikre Jancsi célzott — növeléséről. Látjátok, én csak ezután fogok érettségizni, nálam valahogy fordítva történtek a dolgok: az önképzéssel, sok-sok olvasással megszerzett tudást és élettapasztalataimat most szortírozom, s beépítem magamnak a gimnáziumi tananyagba. — Erre koccintani kell — nevetett Éva, az ünnepelt, s a poharak csendülése egyelőre pontot tett a vitára. Baky László Kovács Kati énekel Nem tudom, jelent-e valami kabalát a monori Kovács Katinak, hogy híres a névrokona. Tény, hogy neki sikerült az, ami sok lánynak (de mennyinek!) vágya-álma marad: a táncdaléneklés. Nem csinálja rosszul, bár az sem hátrány, hogy éppen az Ezüstcsillag zenekarral szerepel, hiszen az ő nevük igencsak „fémjelzett” már járásunkban. A monori művelődési otthonban a szerdai próbán sikerült Katival találkoznom. Csendes, természetes, pózta- lan. Pedig lenne oka rá, hogy büszkélkedjen. Nem teszi — és ezért olyan egyszerű vele beszélgetnem — mindenről, ami jön. Június óta énekel — addig nem is ismerte a zenekart. Próbaéneklés volt — tetszett a hangja, meghívták a következő próbákra — s azóta együtt „futnak”. Katinak kezdetben óriási lámpaláza volt — de ez már elmúlt. Nagyon szeret énekelni, szinte hiányzik is, ha a hét végét nem a zenekarral tölti valahol. Másodikos gimnazista, a monori József Attilában. A tanulás? Hát... Jó közepes. Mert az éneklés mellett imád kosárlabdázni is — s az idő nem tágítható a végtelenségig. Hogy otthon mit szólnak az éjszakai „turnékhoz”? Nem ellenzik. Sőt: ha „lógry” akar a zenekari próbákról, még küldik is — elvégre, ha belekezdett és szereti is csinálni, nem jó, ha időnként kedve támad „hanyagolni”. Énekelni nem tanult — de most már elkezdi azt is. Ne mondják, hogy a népszerűség a fejébe szállt, s egy ponton marad. Népszerűség ... — Roppant jó érzés — mondja. Érezni, hogy figyelnek az emberre, hogy számon- tartják... . Nagyon szereti a „közönséget”. Nemrég egy iskolai klubdélutánon énekelt. Nem voltak sokan, hiányzott a sok arc, gyenge lett a hangja, nem nagyon ment a dolog. „Biztosan azt gondolták: vajon hogy énekelhet ez több ember előtt, ha itt is alig sikerül? Pedig a tömegnek mindent „bedobok”, és ott sikerül is. Figyelem az arcokat. Ha tetszik nekik, örülök — és ez a legtöbbször így van.” Egyszer hivatásosan csinálni? Még nem tudja. Szereti Zalatnay, Harangozó Teri számait, hangját — de még sosem irigyelte őket. Ami most van — az jó. A többi pedig idővel majd megjön. Elvégre Kati csak 16 éves ... (k. zs.) KISZ-hlrek — Tagkönyvcsere. December 1-től 31-ig a KISZ Központi Bizottsága határozata értelmében folyik a KISZ- tagkönyvek érvényesítése. Eközben mód nyílik a tagoknak arra, hogy értékeljék alapszervezetük vezetőségének munkáját, s az összeírok is véleményt mondhatnak a KISZ-tagokról. A tagkönyvet nem kell érvényesíttetni, ha valaki nem akarja, mindenki felteheti magának a kérdést: tartozom-e valóban a szövetséghez? így a tagság önkéntes jellegű, s .megszűnik az a gyakorlat, hogy taggyűlésen tárgyalják meg a kilépni szándékozók ügyét. — Közös párt- és KISZ- taggyűléseket tartottak járásunk községeiben. Különösen jól sikerült az üllői községi alapszervezet találkozója, a párttagokkal. — KISZ-eseink készülnek a KIMSZ 50. évfordulójának megünneplésére. Ünnepi taggyűléseken értékelik majd egész évi tevékenységüket.