Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-07 / 287. szám

HOHOB»VIDÉKI X. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM 1968. DECEMBER 7., SZOMBAT Több hallgató, eredményes szervezés Két és fél ezren vesznek részt a politikai oktatásban TANÁCSÜLÉSEK Tanácsülést tartanak ma kilenc órakor Mendén és Ül­lőn. Mindkét községben je­lentést tesznek a községi ta­nács és szervei 1968. évi tevé­kenységéről és megtárgyal­ják az 1969. évi munka tervet. Üllőn tájékoztatják még a részvevőket a téli áruellátás helyzetéről, különös tekintet­tel a tüzelőellátásra. Mezőgazdasági értelmiségiek ki ub j a A Monori Állami Gazdaság újonnan épült kultúrtermében a mezőgazdasági értelmisé­giek klubját akarják megala­kítani. A részvevők előadásso­rozatokon, tapasztalatcseré­ken vennének részt. Dicsére­tes kezdeményezés a szakmai képzettség továbbfejlesztésére, j A tsz-szövetség kezdemé­nyezésére Monoron kezdődtek meg a tárgyalások egy közös húsfeldolgozó vállalkozás lé­tesítéséről. A vállalkozók évente ötezer sertést dolgoz­Az 1968/69-es pártoktatási év előkészítése már az előző oktatási év munkájának érté­kelésekor megkezdődött. Az nának fel, s így megoldódna Monoron és környékén a hús­sal és töltelékáruval való el­látás. A kezdeményezéshez már nyolc tsz csatlakozott. I egyes pártszervezetek a pro­pagandisták bevonásával vé­gezték el az értékelést. Az új pártoktatási év tematikájának megismerése után a propa­gandisták javaslata alapján, valamint kádertervük figye­lembevételével elkészítették a párttagok következő évi okta­tásának tervjavaslatát. A vég­leges oktatási tervet a pártve­zetőségek javaslata alapján — de lehetőséget biztosítva a hallgatóknak az oktatási for­ma megválasztására — állí­tották össze. Tapasztalatunk az, hogy a párttagság zöme szíve­sen vesz részt a pártokta­tásban, de sajnos, akadnak olyan párttagok is — számuk egyre kevesebb — akiket csak hosz- szas meggyőzés után sikerült a politikai továbbképzésbe be­kapcsolni. Alapszervezeteink az idő­sebb, beteges párttagok részé­re három-öt előadásból álló sorozatot indítottak, hogy ők is tájékozódva legyenek az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Ebben a pártoktatási év­ben a hallgatók száma emelkedett. Legnagyobb érdeklődés a Szo­cializmus építésének kérdései és a Gazdaságpolitika, mező- gazdasági tagozat, című tan­folyamok iránt mutatkozott. Nőtt az érdeklődés a marxiz­mus—leninizmus esti közép­fokú iskola iránt is. Tavaly 62 hallgatója volt, az idén már 172 hallgatóval indult. Kihelyezett egyetemi tago­zatunkon a három csoportban 63-an tanulnak, jelenleg egy­két elvtárs kivételével túl vannak az első negyedévi be­számolón. A hallgatók zöme mind a középiskolában, mind az egyetemen folyamatosén készül a beszámolókra, ezt bizonyítja az egyes fog­lalkozásokon való aktivitásuk. A közel két és fél ezer hall­gató oktatását 128 propagan­dista végzi. Csak az elismerés hangján szólhatunk munká­jukról, évek óta időt, fáradsá­got nem kímélve végzik ezt a nehéz, felelősségteljes mun­kát. Hogy eredményeket érje­nek el, nagy szükségük van a pártvezetőségek támogatásá­ra. Az alapszervezeteknek fo­lyamatosan biztosítaniuk kell a hallgatok megjelenését, vezetőségi és taggyűlése­ken folyamatosan értéke­lik a párttagság oktatás­ban való részvételét, ak­tivitását. A pártvezetőségeknek nagyon fontos feladata a tapasztala­tok folyamatos összegyűjtése, feljegyzése. A reális, alapos év végi értékelésnek ez fontos feltétele. Az eddig megtartott három foglalkozás már lehetőséget nyújt az értékelésre, elemzés­re. Ezt most végzik pártveze­tőségeink, és a meglevő hiá­nyosságok kijavítása érdeké­ben intézkednek is. Nehéz körülmények között folytak az idei pártoktatási év beiskolázásai, hiszen a szerve­zéskor az alapszervezetek a vezetőségválasztásokkal vol­tak elfoglalva. Ennek ellené­re-, igen jó eredményekről szá­molhattunk be. Király János Pilisen kisiklott a tehervonat Tegnap reggel fél hétkor Pilisen kisiklott egy Cegléd felé közlekedő tehervonat. Hosszabb útszakaszon kidön­tötte a magasfeszültségű vil­lanyoszlopokat. Haláleset nem történt. TEJBOLT PILISEN A pilisiek régi kívánságát teljesítették az Üj Élet Tsz vezetői: megnyitották a korszerűen berendezett új tej- és tejtermékboltjukat. Az üzlet szép és tiszta, a kiszolgálók előzékenyek, gyorsak. Foto: Nánai István Nyugati pályaudvar MONORON: Közös húsfeldolgozó vállalkozás A NEONOK FÉNYÉT tük­rösre kopott sínpárszövevény veri vissza. Az éjszaka fekete. Hideg és rideg. Ködös. Éjfél­kor ment el az utolsó sze­mély, a következő csak négy óra tájt induL Éjszakázástól gyulladt sze­mű portás ül a váróterem be­járatánál. Tekintete a semmi­be réved. Hangja monoton: — Csak menetjeggyel... Mutassuk fel a jegyeket... A jegyeket mutassuk... A teremben füst, tompa zsi­vaj és meleg. És persze tömeg. Minden hely foglalt. ’Három sorban asztalok. Mellettük szék, birtoklója asztallapra dőlve szendereg. A többi szé­ket körbe, a fal mellé húzták és rajtuk falnak fordulva, lo­vaglóülésben alszik, aki tehe­ti. Magas termet. Bőrkabát. Az arc józanodó, de még bamba az estéli részegségtől. Vállára vetve elemes géppisztoly. A pultra támaszkodik. — Mustárral — mondja. A főtt kolbásszal tunkol és harapna nagyot, jóízűt, de csattan a felszolgáló: — Az asztalnál tessék fo­gyasztani. HOSSZÉ PAD egyik végé­ben anya gyermekével. Koros a néne és szemlátomást fáradt is már, de nem alszik. Fiára ügyel. Csintalan a gyerek. A mellettük horkoló Krisztus- szakállas fiatalember férfidí­szét rángatná: A játékpisztolyos komótosan eszik. Szeme üveges. Olykor a kenyeret mártja a mustárba s kolbászt harap hozzá: egy helyre kerül. Fiatal nő megy el mellette. Leteszi a falnivalót, emeli a géppisztolyt, az asszonyra fog­ja. Berregés. Mindenki felkapja a fejét, a nő ijedten ugrik. A pillanatnyi ellenséges csendet újra a monoton zsivaj váltja fel. A mama amott rá­csap csintalan fia kezére. — Hagyd már békén. — Csak azt nézem ... höhöhö ... Álszakáll vagy nem álszakáll. Idős néni, lehet jó hetvenes. A fia alig több negyvennél. Egyik sem alszik. Berreg a géppisztoly. A visszatérő nő megvetően néz: — Hülye — mondja. A bőrkabátos sértődötten mered maga elé. SÁNTA FIATALEMBER botját a megürült székre rak­ja. Mankót nem lopnak, de az ülőhelynek nagy a keletje. Ne­hézkesen billeg a presszógép­hez, feketét kér, kandi szeme a géppisztolyon. A bőrkabátos észreveszi az érdeklődést, nyújtja a játékot: — Fiamnak vettem, ni, hogy berreg... A portás beszól: — Ne zajongjunk, kérem ... Sunyi vénember csapott le a székre. Asztalhoz támasztja a botot, a sánta már fogná a fegyvert, de most gyorsan visszabilleg: — Na. de kérem! — Kérem, kérem — emel­kedik az öreg. Csapzott lány üget be. Az egyik pádon nyomban helyet szorít neki két nyúzott arcú fiú. A lány közéjük fészkelő- dik, fáradtan vihorászgat. Pusmognak a plakát alatt, amelynek sokatmondó feliráta így hangzik: Egyet fizet, ket­tőt kap. Velük szemben, az asztal­nál, öi'eg, irigy férfi. A csel­lengő bőrkabátosnak mondja: — Nézze, hogy nyúlkáL — A fekete kabátos? — A bamba arc jóindulatú és békés. — Hát ne nézze őket. — Ne nézzem, az anyjuk istenit — dohog az öreg. — Lelövöm őket. jó? Rájuk fogja a géppisztolyt, s kaszálva berregtek — Menjen a fenébe, maga bolond — dühöng a lány. A két fiú zavartan vigyorog. Az irigy öreg, aki eddig ál­mosan bóbiskolt, most frissen, csörgő irigységgel bámul. A KRISZTUS-SZAKÁLLAS felriad. Gyanakvóan néz kör­be. A bőrkabátos megáll előtte és ámultán nézi a gazdag szőrzetet. — Maga piszkál? — mered rá a szakállas. Az megdöbbenten bámul vissza: — Mindenkinek velem van baja? A kappanszerűen pocakos, irigy öreg elindul a három fiatal irányába. Keményen, masírozva léndel, A szakállas fenyegetően áll fel. most lát­ni csak, milyen hatalmas. A terem két pontján, mint két fókuszban, mindjárt lob­ban a láng. A botrány már a levegőben lóg. Csapódik a váróterem csar­nok felőli ajtaja: — Vác felé a külső D vágá­nyon beszállás!- Rekedt a hang, de kellemes­nek , hat. Felbolydulnak és meglódulnak az emberek. Az arcokat józanító, friss levegő csapja meg. Pirkad Szántó István Tanácstag beszámolója Jakab Sándor járási ta­nácstag ma délelőtt 11 órakor tanácstagi beszámolót tart a mendei művelődési otthonban. Mikulás-bál A .monori művelődési ott­hon ma este nyolc órától nagyszabású Mikulás-bált ren­dez, melyre szeretettel várja a szórakozni vágyókat. A zenét az Ezüstcsillag ze­nekar szolgáltatja. Táncdalest December 7-én este tánc­dalestet rendez Tápiósülyben a fogyasztási szövetkezet. Fel­lép Kovács Ferenc táncdal- énekes. Utána vadasvacsora lesz az 1-es számú kisven­déglőben. Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Balogh Sán­dor, Monoron: dr. Bató László, ' Vecsésen: dr. Tury István tart ügyeletet vasár­nap. — Ügyeletes gyógyszer- tár monoron a főtéri, Vecsé­sen a János utcai. M AI Ml SOR Mozik Gomba: Viva Maria. Gyömrő: Elsietett házasság. Maglód: Csap­da. Mende: Háború és béke II— III. Monor: Regényes élet. Nyár­egyháza: Lány három tevével. Pé­teri: Egymiliiárd a biliárdasztal­ban. Tápiósáp: Keserű méz. Űri: Heroin. Üllő: Gyilkos a túlvilág­ról. Vecsés: A Szaturnusz nem válaszol I—IL Érettségid ? Éva születésnapját ünnepel­tük. A szűkebb baráti körön kívül egykori osztálytársak, jó ismerősök ülték körül az asz­talt. S ahogy az ilyenkor lenni szokott fiatalok körében, rö­videsen heves vita alakult egy-egy kérdésről. — Na, idefigyeljetek! Én jó rendűén értem egy éve, de ha most kellene vizsgáznom, minden tantárgyból megbuk­nék! — ezt Kati jelentette ki. — Nyilván szerencséd volt, könnyű kérdéseket húztál, vagy olyanokat, amik éppen feküdtek... — ugratta őt Pis­ta. — Tévedsz, alaposan készül­tem az érettségire, s az átla­gom elsőtől kezdve jó volt. Ennek ellenére szinte semmi nem maradt meg bennem. A munkahelyemen alapvető hi­bákat követek el, egyszer va­laki meg is jegyezte: biztos pénzért vettem a bizonyítvá­nyomat ... Példának felhozták az elődömet, aki nyolc általá­nossal volt adminisztrátor, és kevesebb hibát követett el, mint én. — Hát persze, mert nem­csak bizonyítvány kérdése az ilyesmi — folytatta Jancsi. — Gyakorlat, élettapasztalat, no és ugye, általános műveltség, aminek ti a gimnáziumban az alapjait megszereztétek, és most azt hiszitek, ez elég is. Jól tudjátok, én nem érettsé­giztem, esztergályos vagyok. Szóval „nyolc általános”, mert hát azt nem mondja az ember, ha megkérdezik: érettségid van-e?, hogy „szakmunlcás bi­zonyítványos” __A köztudat­b an ez ma még egyenlő a nyolc általánossal. — Jancsinak igaza van — vette át a szót Ica —, van egy munkatársnőm, ő mesélte, tán­colni volt nemrég, felkérte egy srác, tetszett is neki amúgy külsőre, meg a szövege is, de aztán, hogy .megkérdez­te, van-e a srácnak érettségi­je, s kiderült, hogy nincs, már nem ment el vele táncolni többet. Mert hát ugye, ő, az érettségizett, a nyolc általá­nost végzettel?!... — Azért ne kongassatok vészharangokat — szóltam közbe én is. — Azok a lányok, akik ilyen kérdéseket tesznek fel egy fiúnak, akár tánc köz­ben, akár másutt, olyasmiből vizsgáztak elégtelenre, amit egy iskolában sem tanítanak: intelligenciából. Amiatt pedig ne búsulj, Kati, hogy sokat fe­lejtettél, így van ezzel min­denki. Nem is felejtésről van itt szó valójában, hanem az alapok — amikre Jancsi cél­zott — növeléséről. Látjátok, én csak ezután fogok érettsé­gizni, nálam valahogy fordít­va történtek a dolgok: az ön­képzéssel, sok-sok olvasással megszerzett tudást és életta­pasztalataimat most szortíro­zom, s beépítem magamnak a gimnáziumi tananyagba. — Erre koccintani kell — nevetett Éva, az ünnepelt, s a poharak csendülése egyelőre pontot tett a vitára. Baky László Kovács Kati énekel Nem tudom, jelent-e valami kabalát a monori Kovács Ka­tinak, hogy híres a névrokona. Tény, hogy neki sikerült az, ami sok lánynak (de mennyi­nek!) vágya-álma marad: a táncdaléneklés. Nem csinálja rosszul, bár az sem hátrány, hogy éppen az Ezüstcsillag ze­nekarral szerepel, hiszen az ő nevük igencsak „fémjelzett” már járásunkban. A monori művelődési ott­honban a szerdai próbán si­került Katival találkoznom. Csendes, természetes, pózta- lan. Pedig lenne oka rá, hogy büszkélkedjen. Nem teszi — és ezért olyan egyszerű vele be­szélgetnem — mindenről, ami jön. Június óta énekel — ad­dig nem is ismerte a zenekart. Próbaéneklés volt — tetszett a hangja, meghívták a követ­kező próbákra — s azóta együtt „futnak”. Katinak kez­detben óriási lámpaláza volt — de ez már elmúlt. Nagyon szeret énekelni, szinte hiány­zik is, ha a hét végét nem a zenekarral tölti valahol. Másodikos gimnazista, a mo­nori József Attilában. A tanu­lás? Hát... Jó közepes. Mert az éneklés mellett imád kosár­labdázni is — s az idő nem tá­gítható a végtelenségig. Hogy otthon mit szólnak az éjszakai „turnékhoz”? Nem el­lenzik. Sőt: ha „lógry” akar a zenekari próbákról, még kül­dik is — elvégre, ha belekez­dett és szereti is csinálni, nem jó, ha időnként kedve támad „hanyagolni”. Énekelni nem tanult — de most már elkez­di azt is. Ne mondják, hogy a népszerűség a fejébe szállt, s egy ponton marad. Népszerű­ség ... — Roppant jó érzés — mondja. Érezni, hogy figyel­nek az emberre, hogy számon- tartják... . Nagyon szereti a „közönsé­get”. Nemrég egy iskolai klub­délutánon énekelt. Nem vol­tak sokan, hiányzott a sok arc, gyenge lett a hangja, nem nagyon ment a dolog. „Bizto­san azt gondolták: vajon hogy énekelhet ez több ember előtt, ha itt is alig sikerül? Pedig a tömegnek mindent „bedobok”, és ott sikerül is. Figyelem az arcokat. Ha tetszik nekik, örü­lök — és ez a legtöbbször így van.” Egyszer hivatásosan csi­nálni? Még nem tudja. Szereti Zalatnay, Harangozó Teri szá­mait, hangját — de még so­sem irigyelte őket. Ami most van — az jó. A többi pedig idővel majd megjön. Elvégre Kati csak 16 éves ... (k. zs.) KISZ-hlrek — Tagkönyvcsere. Decem­ber 1-től 31-ig a KISZ Köz­ponti Bizottsága határozata értelmében folyik a KISZ- tagkönyvek érvényesítése. Eközben mód nyílik a tagok­nak arra, hogy értékeljék alapszervezetük vezetőségének munkáját, s az összeírok is véleményt mondhatnak a KISZ-tagokról. A tagkönyvet nem kell érvényesíttetni, ha valaki nem akarja, mindenki felteheti magának a kérdést: tartozom-e valóban a szövet­séghez? így a tagság önkén­tes jellegű, s .megszűnik az a gyakorlat, hogy taggyűlésen tárgyalják meg a kilépni szándékozók ügyét. — Közös párt- és KISZ- taggyűléseket tartottak járá­sunk községeiben. Különösen jól sikerült az üllői községi alapszervezet találkozója, a párttagokkal. — KISZ-eseink készülnek a KIMSZ 50. évfordulójának megünneplésére. Ünnepi tag­gyűléseken értékelik majd egész évi tevékenységüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom