Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-07 / 287. szám

ä ”‘‘&ŰrlaD 1968. DECEMBER 7., SZOMBAT Kártevő lett a világ legkisebb lepkéje Törpe aknázómoly Mini-kártevő pusztít a ba­ranyai gyümölcsösökben: az úgynevezett törpe aknázó­moly. Nevét onnan kapta, hogy parányi „aknákat” fúr a falevelekben. Szakértők szerint ez a világ legkisebb lepkéje: törzshossza egy mil­liméter sincs. A hernyója egész életé­ben mindössze másfél-két centiméter utat tesz meg, miközben elrágja a levél puha szövetét. Csak néhány hétig él. Régebben szerencsés fogásnak számított a gyűjtők körében, ha sikerült találni egy-két példányt, 1966 óta azonban Vészes gyorsasággal szaporo­dik és terjed, Dr. Szalai László• pécsi biológus, aki évek óta tanulmányozza az ftknázómoly természetét, ku­tatja a védekezés módszereit, kijelentette, hogy az egyéb­ként „ártatlan” aknázómoly- lyal a következő években már mint a mezőgazdaság egyik veszedelmes kártevőjé­vel kell számolnunk. A bara­nyai gyümölcsösökben az őszi felmérés szerint levelenként átlag 16 minialmát fúrt ez a kártevő. Egyik évről a másikra megháromszorozódott az aknázómoly száma, 1969-ben már erős fertőzés várható a gyümölcsösökben, főleg az almiáskertekben, a körte- és szilvafákon. A molyrágta levelek elszá­radnak és lehullanak, s' a lombját vesztett fa nem tudja normálisan beérlelni a termé­sét. Védekezésül a biológus többszöri gondos permetezést ajánl. Idegenforgalom A Pest megyei Idegenfor­galmi Hivatal november 30- tól új szolgáltatást vezetett be: mijiden második héten — szombaton és vasárnap — ki­rándulni viszi vendégeit. Szombaton a Duna jobb, va­sárnap bal partján nézik meg a nevezetességeket. — Program? — Múzeumokba látogatunk, ha az útviszonyok engedik, az esztergomi várba is elme­gyünk. Este hangulatséta, utána borospincébe látoga­tunk. Igyekszünk kihasználni az időt és a lehetőség szerint ■mindent megnézünk. — Terveik? — Tavasszal szeretnénk egybevonni a kétnapos kirán­dulást. Vendégeinket elszállá­soljuk, s így a Duna mindkét partjának nevezetességeit egyszerre nézhetik meg. — Milyen forgalomra szá­mítanak az ünnepeken? — Valószínű, hogy telt ház lesz. Lehet, hogy a szentend­rei Danubius Szálló addigra megnyitja kapuit — ez nem rajtunk múlik — s akkor már itt is fogadhatunk vendége­ket. Sokat segítene rajtunk. Gyökeres karácsonyfák Az utóbbi napokban nem­csak az ország hegyvidékein, hanem az Alföldön is meg­kezdték a korácsonyfáknak szánt kis fenyők vágását. A Hajdúsági Állami Erdőgaz­daság biharnagybajomi ka­rácsonyfatelepéről az idén 20 ezer folyómétemyi fenyőt adnak az alföldi falvak és városok piacaira. A 4—5 éves fenyőkön kívül gyökeres ka­rácsonyfákat is árusítanak, kis ládákban. Előnyük, hogy a karácsonyi ünnepek utáni időszakra frissen maradnak, s tavasszal kiültethetik a ker­tekbe. Film — regény — várjáték Kőszegi per „Kőszegi per” címmel tör­ténelmi játékfilm készül a XVI. századi Kőszegről. A két boszorkánypert bemutató film témája összefügg Kőszeg vá­rának 1532-es ostromával, s keresztmetszetet ad a korabeli királyi Magyarország társadal­mi és politikai viszonyairól, a hatalomért és a pénzért folyó harcról. A filmet 60 perirat és 100 oldalnyi egyéb eredeti né­met szöveg alapján dr. Hor­váth Ferenc történész, a Vas megyei Állami Levéltár igaz­gatója írta. A jövő év nyárutó­ján zömmel Kőszegen forga­tásra kerülő film rendezője — Palásthy György. A kőszegi perről ifjúsági re­gény is készül magyar, német és szlovén nyelven. Színpadi és tudományos feldolgozását is tervezik, ezenkívül Kőszegen, a Jurisics-várban várjátékok formájában is bemutatják. ÁCS A cukorrépa, a ventillátor és a téli . Helyszűke miatt a cukor­gyárakban arra törekszenek, hogy a répát minél nagyobb prizmákba rakják, így viszont a prizmák belseje 20—30 fokra is felmelegszik, s ebben a „lázas” állapotban a cukor- tartalom rohamosan csökken. A veszteségek elkerülésére most ötletes eljárást vezettek be az ácsi cukorgyárban. Egyetlen prizmába csaknem kétezer vagonnyi répát tárol­nak, s 60 ventillátorral állan­dóan hűtik a répatömeget. A hideg levegő fúvatásával mintegy téli álomra kénysze­rítik a répát. A plusz 4 fokig Budapesti Házgyárakba házgyári épületek szereléséhez FELVESZÜNK kőműveseket, ácsokat, lakatosokat, vasbeton- szerelőket, asztalosokat, asztalosipari gépmunkásokat, kubikosbrigádokat, férfi és női segédmunkásokat. A vidékiek részére szállásról gondoskodunk. Állandó jelleggel szakmunkásképző tanfolyamokat indítunk. • MUNKAVALLALOINK INGYENES, CSOPORTOS, NAPI HAZASZÁLLÍTÁS AT MEGSZERVEZZÜK. • JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN A- 43. sz. Állami Építőipari Vállalatnál Bpest XI., Dombóvári út 19. (A 4-es, 41-es, 43-as, 47-es villamossal.) lehűtött répaprizmában lelas­sul a biológiai folyamat s a cukorveszteség a minimumra mérséklődik. Aranyérmes gázolás A vándorló szarvasok éjsza­kádként és hajnalonként gyak­ran keresztezik a szekszárd— siófoki országutat a hőgyészi és a gyulaji—tamási erdőt át­szelő szakaszon. Legutóbb Hőgyész közelé­ben, a kalaznói beágazó út környékén egy szép gím­Jó karban levő, felújított 0,75 tonnás ífh-feumo t®te&Br(%épkoc$$ EL unó. Megtekinthető a VAS- ÍS ÉSZÍRiPARI KTSZ-É NAGYMAROS, Bajcsy-Zsilinszky út 45/47. Telefon: 25. szarvasbikát gázolt el egy teherautó. Az állat aranyérmes agancsot viselt, amely a szálláspusztai erdészházba került. Az idén már több gím­szarvast és dámvadat elgázol­tak a járművek a siófoki mű- útnak a Szakáig és Tamási közötti szakaszán is. Ugyanis a gyulaji erdőt újabban beke­rítették a szántóföldek felől, s a vad csak az országút mellet­ti nyitott sávban járhat. I Ezen az útrészen hajna­lonként és éjjelenként csapatosan kelnek át a dámok és a gímszarvasok, s teljesen váratlanul kerülhet­nek a robogó járművek elé, ami veszélyes és balesetet okozhat. Ezért az erdő- és vadgazdaság óvatosságra inti az arra haladó gépkocsiveze­tőket. Szászhalombattai konyhánk részére szakképzett szakácsot keresünk Munkásszállás van. Fizetés: megegyezés szerint. • Jelentkezés személyesen a SZÁZHALOMBATTAI HŐERŐMŰ ü^emi konyhájának vezetőjénél. AZONNAL FELVESZÜNK kőműves, vasbetonszerelő, ács, víz- és fűtésszerelő, bádogos, villanyszerelő, épületlakatos, festő, gyakorlott autószerelő SZAKMUNKÁSOKAT, valamint kubikosokat, gépkocsirakodókat, raktári segédmunkásokat, kőművesek mellé segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), kályhafűtőket és éjjeliőröket. Vidékieknek munkásszállás. JELENTKEZÉS A PROSPERITÁS KTSZ Munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. Szemelvények a Vörös Újságból VÖRÖS UJSÁGj An » K» I KOMMUNISTA LAP. ..........................WHMMUl * J **t V- U*yttofc-«*a* v, oUm JV. . Art o a OSZTÁLYHAifcCöT! ^ £ « •*** vnartm ' < “ * < S «aARVv l í « MMm i « XOKWNKT** > »♦»* tap»* auuBcibs MtH* „ ........... w Yihtr*í/étrt y i.,,L, . * »■’** #*$***♦ Mfcwt MC****N j . <«.*<* <rfí a ríj- ktf&fvsx£ v*. 7. MtipMvir. • 0;s»|. « fccm.t>:t. Yít A bvíev!«) nxtcvií ««KW** a l:^ÖJty«NJJÍ3OT«í- : Kvr hőh tttliiii wt, **>*«•> *<-.1 ifiiä» * FVbtAtr uúkOtoiiitii. jS •<>:•:•: :; ; tyteptHpxaéAC. : . »j * vo.nv, uj*** •$»*<» % r.i'.S', A<yy,\ hÖVBSÍK 0ÄOSZ TESTYÉRÜÜVK Pítl.OAjAT msTv í:m szövetség szovjet-orosz- ORSZÁGGAI. IMEáVERrá A RMZS0ÁZIÁT, FEÜTOEBEM A PR01.K1 ÁRUT! ST Eleinte hetenként kétszer Szívesen írtak a pártonkívüliek is Színes, harcos, magyaros forma 1918. december 7-én kiáltot­ták először a budapesti újság­árusok: „Itt a Vörös Űjság!” A később csak röviden „Vö­rösének becézett kommunista lap, a KMP központi lapja, óriási népszerűségre tett szert. Kezdetben hetenként kétszer, majd háromszor jelent meg. Az első számot primitív nyom­dagépeken mindössze 10 000 példányban nyomták ki. Ezt néhány órán belül elkapkod­ták és második kiadást kellett megjelentetni. Később pél­dányszáma 40 000-re emelke­dett, négy oldalon, rendkívül népszerűén magyarázva a nap eseményeit. A Vörös Üjság első számá­ban „Osztályharcot!” címmel jelent meg vezércikk. Ebből idézzük az alábbiakat, amely röviden összegezi a kommu­nista programot: Az egyetlen kiút a szo­cializmus. A szocializmus nemcsak a termelés anar­chiáját szüntetné meg, de azt a lelki anarchiát is, melybe a kapitalizmus az emberiséget süllyesztette. A termelés köztulajdonba vé­telével visszaadná elvesz­tett hitét, de elvesztett munkakedvét is az embe­riségnek. A Vörös Újság viszonylag rövid idő alatt alakította ki sajátos arculatát. Kialakultak állandó rovatai, mint „A for­radalom útján”, „A Harmadik Internacionálé”, a „Kormány és a proletariátus”, „Kié a föld?”, „Szemle”, „Hírek”, „Pártügyek”. Az idők folya­mán más rovatcímekkel is ki­egészült, így „Ellenforrada­lom” és „A tőke osztályharca” címűekkel. A Tanácsköztársa­ság kikiáltása után is új ro­vatok jelentkeztek, az „Üj ter­melés”, „Szakszervezeti ügyek”, majd a „Be a Vörös Hadseregbe” és „A kommu­nista kultúra”. Az őszirózsás forradalmat követően a "rendőrség több íz­ben be is tiltotta a Vörös Új­ságot. Az 1919. februári betil­tásról a Vörös Űjság lerántot­ta a leplet és rámutatott, hogy a burzsoá-szociáldemokrata kormányzat mit ért a sajtó- szabadságon : A milliomos burzsoá^ lap­kiadók érdekében a kor­mány új lap kiadását nem engedi meg, és a szabad szó, a szabad gondolat el­vét a gyakorlatban úgy al­kalmazza, hogy a forrada­lom után született lapok a papírközponttól papírt nem kaphatnak... A sajtósza­badság tehát rendelkezésé­re áll az összes háborús uszításban kitűnt és ellen- forradalmat szító újságok­nak ... Nem jajgatunk, és nem akarunk mirtuszkoszo­rúval ékeskedni. Mi fütyü­lünk a törvényre, fütyü­lünk a papírrendeletre. Március 22-én, a Tanácsköz­társaság kikiáltását követő napon a Vörös Üjság „Min­denkihez!” címmel közölte az új párt és a forradalmi kor­mányzótanács kiáltványát: Magyarország proletariá­tusa a mai nappal a maga kezébe évesz minden hatal­mat ... A polgári világ tel­jes összeomlása, a koalí­ciós kormányzás csődje kényszeríti rá Magyaror­szág munkásságát és pa­rasztságát erre a döntő lé­pésre ... Magyarország Ta­nácsköztársasággá alakult. A forradalmi kormányzó- tanács haladéktalanul meg­kezdi a nagy alkotások so­rozatát a szocializmus, a kommunizmus előkészítésé­re & megvalósítására. Ki­mondja a nagybirtokok, a bányák, a nagyüzemek, a bankok és a közlekedési vállalatok szocializálását... Vasfegyelmet követel. Ha­lállal sújt az ellenforrada­lom banditáira csakúgy, mint a fosztogatás brigan- tijára. Hatalmas proletár­sereget szervez, amellyel a munkásság és parasztság diktatúráját érvényre jut­tatja ... Kijelenti teljes esz­mei és lelki közösségét az orosz-szovjet kormánnyal. Fegyveres szövetséget ajánl Oroszország proletárjai­nak ... Minden munkást és földművest felszólítunk, hogy dolgozzon, termeljen, vagy álljon be a proletár­hadseregbe __ Bármi vár­j on ránk, a szocializmus ügyének győzni kell! Rendszeresen tudósított az ország eseményeiről is. Június 3-i számában tudósításban kö­zölte Kun Béla felszólalását az országos földműveskong­resszuson. A tudósító többek között ezt idézi a beszédből: A régi idők munkásmoz­galmainak az volt a jel­szava, hogy a parasztot semlegesíteni kell, mert azt mondták, hogy a paraszt nem forradalmár. A pa­rasztnak a forradalomra éppen annyi oka van, mint a városi munkásnak. Nincs semmivel sem kevesebb oka, sőt, még több, meri még jobban elnyomták, ki­zsákmányolták. Ez a for­radalom, mely a proletariá­tus és a földművesszegé­nyek együttes uralmát je­lenti, megteremtette a pro­letárok, a város dolgozói­nak és a falu dolgozóinak szövetségét. Egy volt az ér­deke, úgy a város, mint a falu dolgozójának, mind a kettőt kizsákmányolták, és mind a kettőt elnyomták; a városban a gyáros, a fa­luban a földesúr volt az el­nyomó, de mindketten ta­lálkoztak a nagy bankok igazgatóságaiban. Közös volt az elnyomás. Közösen kell folytatnunk a felsza­badulásért való küzdelmet, közösen kell felépítenünk a szocializmus társadalmát, ahol nem lesz kizsákmá­nyolt, ahol nem lesz el­nyomó és 'elnyomott... A Vörös Újságban és más kommunista lapokban szívesen írtak párton kívüli írók is. Ju­hász Gyula, Kárpáti Aurél, Krúdy Gyula, Móricz Zsig- mond, Osváth Ernő, Színi Gyula, Tóth Árpád és még so­kan mások, akik állást foglal- KMP programja és célkitűzé­se/ mellett. A Vörös Újságra mindvégig jellemző volt az őszinte és kendőzetlen hang, megtalálta a módját annak is, hogy cik­keit színes, harcos, magyaros formában közölje. A Vörös Újság április 9-i száma így ír az 1919. április 7-én megtar* tott első szabad és általános választásról: Magyarországon, aho\ nemrégen még a baksis, á pálinka és a csendőrszu- rony választott, tegnap a szervezettség, h fegyelem és a meggyőződés áhítata az első tiszta és becsületes vá­lasztás csodáját produkálta. Tiszta és becsületes volt ez a választás, nem csupán azért, mert senki és semmi nem gáncsolhatta el, hogi) végre a dolgozók igazi kép­viselete jusson az állam vezetéséhez, de azért is, mivel csakis a pusztulásra érett kapitalista rend eltip- rott rabszolgáit, az igazabb társadalomért küzdő prole­tárokat illette a szó. Amikor az imperialista csa­patok megindították offenzívá- jukat, a Tanács-Magyarország fiatal Vörös Hadserege, a fel­fegyverzett munkások bátran szembeszálltak a túlerővel, számos esetben megfutamítva az ellenséget. A salgótarjáni bányászok és munkások pél­dául egy hétig tartották a, vá­rost, míg megérkezett a Vörös Hadsereg 6. hadosztálya és szétverte a betolakodókat. A Vörös Űjság május 18-i szá­mában így ír erről: Ezek a katonák, akik hosszú idő óta szinte pihe­nés nélkül, fáradtságot nem ismerve harcban ál­lottak a Tanácsköztársaság életére törő ellenséggel szemben, olyan jelét adták a proletáröntudatnak és fe­gyelemnek, amely kell, hogy a hadsereg minden katonáját áthassa. Július második felében a hadihelyzet rosszra fordult és Szolnoknál a Tiszán átkelt im­perialista csapatok közeledtek a főváros felé, valamint a bel­ső árulás is az ellenség kezére játszott. A Vörös Üjság ekkor is őszintén vázolta a helyze­tet. Augusztus 1-én a tanácskor­mány elhatározta lemondását, a párt lapja 1848—49. nagy forradalmának emlékét idéz­te: Sorsdöntő órában, amikor mindenünnen ránk acsar- kodnak az egész világ vér­től mocskos rablói, Petőfi emlékét idézzük, a forra­dalmárét, aki élt és meg­halt a forradalomért. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom