Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-07 / 287. szám
PEST MEGYEI Vilii PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XII. ÉVFOLYAM, 887. SZÁM ASIA 70 FILLER 1138. DECEMBER 7., SZOMBAT Fogadás a finn nagykövetségen Érdem Olavi Raustila, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete pénteken hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott a nagykövetségen. Megjelent a fogadáson Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke is. WITTENBERG GYERTYÁK A karácsony előtti időszakban naponta egymillió gyertya utazik a wittenbergi Wit- tol gyárból a világ minden tájára. A Német Demokratikus Köztársaságból még Afrikába is szállítanak — a trópusi feltételeknek megfelelően készült — karácsonyi gyertyákat. Amerikai hadihajók a Fekete-tengeren ? A moszkvai Pravda pénteki számában I. Ugolkov ankarai tudósításában megállapítja: a török fővárosban ismeretessé vált, hogy december 7-re, tehát mára, kitűzték két amerikai hadihajónak a Feketetengerre történő behajózását. A 6. amerikai flotta torpedórombolói öt napot töltenek majd a térségben. Figyelmet érdemel az a tény, hogy az egyik torpedóromboló nukleáris tölte,tű rakéta- torpedófegyverrel van felszerelve. * Ankarai körökben hangsúlyozzák, hogy ez a lépés a Fekete-tenger szorosaira vonatkozó konvenció nyílt megsértését jelenti. Mindenekelőtt azon cikkelyek vonatkozásában, amelyek a nem fekete- tengeri hatalmak hadihajói Mérleg és program A közlemény, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 4-i kibővített üléséről kiadott, ismét megállapítja: a párt munkájában, harcában, a szocialista építés jelenlegi szakaszában döntő, a gazdasági munka. És példázza is e megállapítást: a nemzetközi helyzetről, ezen belül a vietnami nép harcának, valamint a kommunista és munkáspártok tervezett nemzetközi tanácskozásának támogatásáról szóló egyértelmű megállapítások után, nyomban rátér a gazdasági helyzet és feladatok elemzésére. Az okmány tömörsége, helyenként szinte jelzésszerű rövidsége, egyszersmind állításainak, irányvonalának világos összecsengése a napi élet tapasztalataival, ugyancsak megkönnyíti a kommentátor dolgát. Annál inkább, mert az eredményekkel — legyenek bármilyen biztatók — tartózkodó szűkszavúsággal végez, jelentvén — a többi között —, hogy a nemzeti jövedelem növekedésében három év alatt megközelítettük az öt esztendőre kitűzött célt, a lakosság reáljövedelme pedig már ez idén elérte az 1970-re tervezett szintet, A gazdasági reform ösztönző hatása tehát félreérthetetlen, annál is inkább, mert előkészítése már 1967-ben élénkebb mozgásra késztette a gazdasági életet. Mégis, a Központi Bizottság elsősorban azokra a műszaki, termelékenységi és jövedelmezőségi problémákra hívja fel a figyelmet, amelyeknek megoldása hosszan tartó, nagy erőfeszítéseket kíván az egész társadalomtól. S mert hosszabb időszakról van sző, helyes feljegyezni az elismerésre joggal számot tartó, legfontosabb magatartásvonásokat. Ilyenek: az új követelményeknek megfelelő gazdaságpolitikai szemlélet és munkastílus mind a párt, mind a társadalmi munkakörökben. És — természetesen — minden egészséges törekvés, amely a gazdálkodás jobb megszervezésére, a gyorsabb korszerűsítésre, a jövedelmezőbb fejlesztésre, s mindezek eredményeképpen a hazai és a külföldi kereslethez való rugalmasabb alkalmazkodásra irányul a tervezés és termelés bármelyik pontján. Ezen belül természetesen vannak konkrét feladataink, mint az egyensúly erősítése a fogyasztásban, a beruházásokban és a külkereskedelemben; az együttműködés javítása a partnerekkel, elsősorbaan a szocialista országokkal, s ezáltal versenyképességünk növelése; végül a vállalati gazdálkodás tökéletesítése az új körülmények között. A cél, elsősorban a következő esztendőre, lényegében a jelenlegi egészséges fejlődési ütem megőrzése, néhány figyelemre méltó hangsúllyal. Ezek: a felhalmozás mértéke ne érje el a nemzeti jövedelem növekedését, s még érzékelhetőbben takarékoskodjunk a költségvetési kiadásokkal. Javuljon az áruellátás, az árak közeledjenek továbbra is a ráfordítási költségekhez, mindazonáltal a fogyasztási árszínvonal legfeljebb 1—2 százalékkal növekedhet úgy, hogy ezzel is számolva, a reálbérek mintegy 2 százalékkal emelkedjenek. És még valami: 19G9-ben jusson több az állami lakásépítésre, mint az idén! Ezután még az eszközökről, illetőleg módszerekről esik szó, amelyek minden bizonnyal a legalkalmasabbak e célok megvalósítására. Közülük is a legfontosabb az egységes népgazdasági szemlélet, amely nyilvánvalóan a leginkább alkalmas a jogos részérdekek és a közérdek összehangolására. A gazdálkodás napi gyakorlatában pedig még inkább szükség lesz jól kimunkált gazdaságpolitikai eszközökre a vállalatok versengésének, a nemzetközi együttműködésnek, nem utolsó sorban a gyengébb vállalatok jobb jövedelmezőségének az előmozdítására. Mindezekhez még több — és ez, az idei munka ismeretében, nem üres szó, nem csekély követelmény — még több tevékeny részvételre lesz szükség. Erről, elsősorban a pártszervezetekhez fordulva, röviden ezt mondja a KB közleménye: ösztönözzék az állampolgárok aktivitását a gazdasági élet egész területén. Pártszervezeteink bátorítsák a közügyekben felszólalókat, védjék a bírálat jogát, s ezzel is segítsék a közérdekű javaslatok megvalósítását. fegyverzetének kaliberét írják elő a tengerre való behajózáskor. Ilyen lépésre egyetlen ország sem merte elszánni magát az Egyesült Államokon kívül. Törvényszerűen felmerül a kérdés, miért van szüksége az amerikai hadigépezetnek ilyen fekete-tengeri „sétára”? Az Egyesült Államok több ezer mérföldre található a Feketetenger partjaitól és semmi köze sincs az adott térséghez. Figyelembe véve, hogy a Közel-Keleten jelenleg veszélyes következményekkel terhes feszültség uralkodik, teljesen nyilvánvaló, hogy a hivatlán vendégek küszöbön álló látogatása a térség bonyolult helyzetének további kiélezését célozza, A katonai erő ilyen jellegű fitogtatását Ankarában sokan a Pentagon újabb provokációs ténykedéseként értékelik. A békeszerető népek azt követelik, hogy az Egyesült Államok tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot és szüntesse be fegyvercsörtetését a világnak ebben a térségében. Az USÁ-ban csak 17 százalék nem panaszkodik A Harris közvélemény-kutató intézet legújabb felmérése szerint az amerikai felnőtt lakosság egyharmada arra panaszkodik, hogy éjjel nem tud aludni, egynegyede arra, hogy képtelen abbahagyni a dohányzást, egy másik egynegyede pedig arra, hogy minden : reggel kimerültén ébred. ■ Ünnepi ülés az ÉDOSZ-siékhúzban Ötven éve jelent meg a Vörös Újság Az első legális kommunista lap, a Vörös Újság megjelenésének 50. évfordulója tiszteletére pénteken az ÉDOSZ- székházban ünnepi választmányi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A részvevőket — újságírókat, riportereket, a Magyar- országon dolgozó külföldi tudósítókat — már a bejáratnál kedves meglepetés fogadta: valamennyiüknek átnyújtották a Vörös 'Újság 1918. december 7-én megjelent első számának az eredetivel azonos formájú lenyomatát. A választmányi ülésen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Szirmai István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Aczél György és Puliéi Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Jakab Sándor, az MSZMP KB agitá- ciós és propagandaosztályának vezetője. Romját Irénnek, a MUOSZ alelnökének megnyitó szavai után Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet. Méltatta a Vörös Újság megszületésének jelentőségét, szólt elődeiről, a Szcvjet- Oroszországban megjelent magyar nyelvű hadifogolylapokról, majd kiemelte: a Vörös Újság az osztályharcot hirdet- te-sürgette, természetes hát, hogy az uralkodó osztály egész rendőri apparátusát, minden elnyomó hatalmát latba vetette, hogy megsemmisítse a munkásmozgalom szókimondó, harcos lapját. — A kis lapban, amely eleinte csak hetenként egyszer tíz-tízezer példányban jelent meg, mind erőteljesebben kidomborodott a harcos szellem. Küzdött a polgári és a szociáldemokrata sajtó rágalom- hadjárata, bolsevistaellenes kirohanásai ellen. Gyorsan fejlődött, s szerkesztői azt is felismerték, hogy az olvasó oktatása és felvilágosítása rendkívül fontos feladat ugyan, de egy korszerű lap számára nem kevésbé lényeges a politikai program, az olvasó becsületes, egyenes és sokrétű informálóPÁRIZSBA INDULT A SAIGONS DELEGÁCIÓ Pénteken, Párizsba történő elutazása előtt, a saigoni televízióban nyilatkozott Nguyen Cao Ky dél-vietnami alelnök. Kijelentette, hogy hosszú tárgyalásra számít, amelynek „sok esélye van a sikerre”, de — fűzte hozzá — a csatamezőn fokozni kell a tevékenységet, „nagy győzelmeket kell aratni”. A dél-vietnami küldöttség előosztaga pénteken Bui Diem nagykövet vezetésével már megérkezett a francia fővárosba. Közben a Dél-vietnami Fel- szabadítási Front harci tevékenysége az utóbbi napokban megélénkült: sorozatos partizántámadások érik Da Nangot és a betolakodók más bázisait. A magyar sajtó napja alkalmával pénteken a Magyar Sajtó Házában megkoszorúzták Rózsa Ferencnek, a Szabad Nép mártírhalált halt első főszerkesztőjének emléktábláját. sa bel- és külpolitikai eseményekről. Ünnepi beszédét a napjaink sajtójáról szóló szavakkal zárta Barcs Sándor. Hangsúlyozta, hogy sohasem volt Magyar- országon olyan népszerű a sajtó, mint ma. A napilapok példányszáma 2,250 000, a hetilapoké több mint négy és fél millió, s két és fél millió rádió-, valamint 1 322 000 televízióelőfizetőt tartanak nyilván. — Ma már túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy nincs hazánknak a városoktól még olyan távoleső, eldugott csücske sem, ahová a korszerű hírközlés egyik vagy másik formája ne vinné el a párt, a kormány szavát, a marxizmus—leninizmus tanításait, a haladó szellemű kultúrát. Nincs olyan falu és alig akad olyan ház, amelyben az írott szó vagy az elektromos hullámokon terjedő hang ne keresné fel népünket örömében és bánatában, ne segítené tájékozódását a politika bonyolult változásaiban. Azt hiszem, minden különösebb hivalkodás nélkül azt is megállapíthatjuk, hogy lapjaink változatosak, az újságírói műfajok széles skáláját vonultatják fel és színesen, sokrétűen segítik nagy gazdasági terveink megvalósítását, a kulturális forradalom továbbfejlesztését, a szocialista társadalom felépítését. Néhány nappal ezelőtt, a Központi Bizottság ünnepi ülésén állapította meg Kádár János, hogy a sajtó hatalmi eszköz is. „Nem felejtjük el és nem szabad elfelejteni másoknak sem” — mondotta —, „hogy Magyarországon 1956 őszén a hatalomért vívott egyik véres csata éppen a rádió épületénél, annak birtoklásáért folyt.” — Ma, az 50. évfordulón olyan országból nézünk visz- sza a Tanácsköztársaság és a Vörös Újság korára, amelyben a magyar munkásosztály végleg és visszavonhatatlanul kezébe vette a hatalmat. S a munkásosztály harcának mindvégig hűséges segítőtársa volt, s az is marad a sajtó, és a sajtó munkása, a magyar újságíró. A hosszan tartó tapssal fogadott beszéd után Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. — Kedves elvtársak! A most áttekintett múlt egy fél évszázados távlatból már történelem. Most visszatekintve, már indulatoktól mentesen beszélhetünk arról, hogy a kommunista sajtó akár legálisan, akár illegálisan, nyomtatásban, vagy kézi sokszorosításban jelent meg, mindig a (Folytatás a 2. oldalon.) F rantisek Hamouz Budapesten Péntek reggel Budapestre érkezett Frantisek Hamouz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnök- helyettese. Fock. Jenő, a Minisztertanács elnöke péntek délután fogadta Frantisek Ha- mouzt. A megbeszélésen jelen voltaik Apró Antal és ár. Aj- tai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettesei, továbbá Józef Pucsik, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Az amerikai tengerészgyalogosok hatalmas bázisuk, Da Nang körül folytatják „tisztogató hadműveleteiket”. Képünkön az akció egyik eredménye: egy 16 éves lányt azzal vádolnak, hogy „együttműködött a partizánokkal”. Fehér Lajos látogatása, tóvárosi üzemekben Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese december 5—6-án fővárosi üzemekbe látogatott. Csütörtökön a Budapesti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatot, pénteken a Fegyver- és Gázkészülék Gyár néhány üzemrészét tekintette meg. PUBLIC November 29-én „Public” címmel új havi folyóirat jelent meg a francia standokon. A folyóirat megszületését egy váratlan körülménynek köszönheti: mintegy hatvan újságírót megfosztottak szereplési lehetőségüktől. Ezek az újságírók egyesültek, és elhatározták, hogy megőrzik egyetlen közös vonásukat: szabadságukat. Jean Nainchrik, a lap főszerkesztője kijelentette, hogy az új orgánum helyet kíván adni minden politikai áramlatnak, minden véleménynek, az írott szó minden barátjának. 1 4
